Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-15 / 191. szám
PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 15., 5. oldal HETI SOROZATUNK Hírhedt bűnügyek Aki belebukott a házasságközvetítésbe „Halla Böske” és szerszámai. A napilapok már a harmincas években igyekeztek kiszolgálni olvasóikat. Ajánlottak olcsó árucikkeket, kedvezményes kirándulásokat szerveztek, színházjegy-akciókat hirdettek, különvonatot indítottak. Újabb és újabb figyelmességekkel bombázta híveit a Kecskeméti Közlöny is. Szerkesztőségi eredetű házassági reklámmal azonban csak 1936. május 17-én kedveskedtek. Kifejező rajzokkal illusztrálva „méltatták” a vagányos, a lebilincselő modorú, zárkózott, bizalomgerjesztő Halla Böskét városunk menyasszonyi fátyolra óhajtozó lányainak. Az „esküvő 15 év múlva” jeligéjű, az újság humor rovatában olvasható tréfás kínálatra aligha válaszolt valaki. Tudta mindenki a malomaljától a tornyos városházáig, hogy jobb parti is elképzelhető a Halla Böskeként emlegetett Dénes Józsefnél. Szegény volt, mint a templom egere. Hiába hirdette, hogy nem az égben köttetnek a házasságok, hanem az ő — 5 négyzetméteres, szánalmas „bú- torzatú” — irodájában. Szikoló- gusként (!) ajánlotta szolgáltatásait, kész gyors „röktönzésekre”, tudatta. A Közlöny riporterei is fölfigyeltek a hírős város újdonságára. Csúfondárosan írtak a fura, szemlátomást zavaros üzletemberről. „Lelkendeztek” találékonyságán. Mivel titkárnőt még (?) nem tartott, rövid úton, egy felirattal tudatta: „A leveleket kérem a törött ablakon bedobni.” Az újságírók sem gondolták, hogy hamarosan az első oldalra kerül Halla Böske. Még a rendőrök sem akartak hinni a szemüknek, amikor az egyik éjszaka gyanús neszekre fölfigyelve bevilágítottak az egyik Két templom közi üzletbe: a házasságközvetítő úr tanulmányozta a raktárkészletet. Hiába köszöntötték barátságosan, barátunk a hátsó kijáraton kereket oldott. Amerikai filmbe illő hajtóvadászat kezdődött. Egy megerősített rendőrjárőr körbefogta a Kéttemplom köz, Katona József tér, Kossuth tér közötti területet. A ferences Ti- mát atya légpuskával vigyázta a kolostort. Amilyen rossz házasságközvetítő volt a kettős életű Dénes úr, olyan bravúrosan mászott az egyik ház tetőzetéről a másikra. Végül is a barátok templomának sekrestyéjében fogták el. Csak a bizonyítékok súlya alatt vallotta be, hogy néhány hét alatt 5 üzletbe tört be. Azért csak a kínos gazdasági helyzetet' okolhatta, hogy mindenünnen sovány zsákmánnyal távozott. A derűs tárgyaláson sírva hajtogatta, hogy abbahagyta volna a rablásokat, ha beindul az irodája. Hiába ajánlott azonban indiai maharadzsát a gépírólánynak, bárókisasszonyt a muszáji gavallérnak. Egyetlen férfit sikerült kiközvetitenie: saját magát. Csaknem 2 évet kapott a zöld kabátban, szürke nadrágban, elegáns sárga cipőben és keménykalapban dolgozó vőlegény. Illően tudatta az ítéletet Szimath Kázmér. „Mátészalka gyászban van — Halla Böske zárva van — oda sok szép parti”. Nyugodtan humorizálhatott a diszkrét szalon gazdáján a humorista. Tudta, jó ideig nem kell tartamok Böske bosszújától, nem látogatja meg éjjelkor a szerkesztőséget és a kiadóhivatalt. A bíró arra a kérdésére ugyanis, hogy miért tört be a napilaphoz, öntudatosan válaszolta: elégtételt kerestem az irodámat kicsúfoló cikkért. A sajátos helyreigazítást is mérlegelték a büntetés kiszabásánál a bírák. Arról nem szólt a krónika, hogy mi lett „a törött ablakon bedobott levelekkel”. Sorozatunk befejező részében kiskunfélegyházi csalafintaságokból, furmányos bűnügyekből tallózunk. Heltai Nándor TÁRGYALÓTEREMBŐL: A rablók aranyat követeltek Nem mondunk újat azzal, ha állítjuk, hogy megyénkben is elszaporodtak — jogi nyelven kifejezve — a vagyon elleni bűncselekmények. Ennek „ékes” bizonyítéka az a rablássorozat, amelyet két kiskunhalasi férfi követett el. Kolompár József és Raffael László nem először karambolozott a büntető törvénykönyvvel: az előbbi — bár ő az idősebb — háromszor volt már büntetve, míg társát ötször ítélte el a bíróság, mindkettőjüket főleg lopások miatt. Mostani sorozatukat még a múlt esztendő decemberének első napjaiban kezdték, amikor Kiskunhalason Balassy Mihály lakásából, aki televíziójavítással foglalkozik, két készüléket elloptak. A tettesek sajnálkozva állapították meg, hogy a, zsákmány bizony elég szegényes. így újabb akcióra határozták el magukat. Karácsony másnapján ismét átmásztak a kerítésen s meggyőződtek róla, hogy a házigazda nincs otthon. Most készpénzt, színes televíziót és videót akartak elvinni. Raffael kitörte a bejárati ajtó üvegét s megpróbálta kifeszíteni az ajtót, de megszólalt a riasztó. Ezért inkább a WC szúnyoghálós ablakát választották, de ebben a pillanatban hallották, hogy a ház előtt megállt egy autó — hazajött a tulajdonos. A két betörő megbújt a garázs mögött, Kolompár még magához vett egy sövényvágó ollót, hátha szükség lesz rá. Balassy Mihály persze azonnal észrevette a - kitört ablaküveget, magához vett egy zseblámpát és kiment az udvarra. Raffaelnek sikerült a kerítésen kiugrani az utcára, elmenekült. Kolompár viszont rátámadt az idős emberre az ollóval, de a házigazda, korát meghazudtolva (82 éves), kiütötte az alkalmi fegyvert a támadó kezéből, igaz, a rabló ököllel halántékon vágta a házigazdát, aki a földre esett és segítségért kiabált. Ilyen körülmények között Kolompár is jobbnak látta, ha felhúzza a nyúl- cipőt és elmenekül a helyszínről. Az esetből nemhogy okultak volna, inkább újabb akción törték a fejüket. így jutott eszükbe Flaisz Józsefné keceli lakos, akinek a fiánál még az ősz folyamán dolgoztak és jártak az özvegyen élő asszony lakásán is. Tudták, hogy az elhalt férj sertéshizlalással foglalkozott s úgy gondolták, az asszonynak feltétlenül van pénze a lakásban, szerintük úgy 40-50 ezer forintra biztosan számíthatnak. December utolsó napjaiban késő éjszaka indultak Halasról Ke- celre. Kolompárnál egy jó méter hosszúságú karó, Raffaelnél egy hasonló nagyságú vascső volt. Hamarosan meg is találták a házat s két, alacsony deszkakerítésen átmászva a sértett udvarában voltak. Azonnal betörték a bejárati ajtó üvegét és bemásztak. Flaisz Józsefné — aki két kis unokájával: a hatéves Gáborral és a kilencéves Katalinnal a hálószobában aludt -- az üvegcsörömpölésre felébredt a gyerekekkel együtt. Kiment a nappaliba, villanyt gyújtott s szembe találta magát a két hívatlan vendéggel. Raffael felszólította az idős asszonyt, hogy adja elő a pénzt. Kolompár fegyverként tartotta áldozatára a karót és szintén a pénzt kérte. A két kisgyerek látva a rablókat sivalkodni kezdett és a nagymama természetesen megígérte, oda adja a pénzt, csak ne bántsák őket. Raffael és Kolompár szinte házkutatást tartottak, keresték a pénzt, de csupán ötezer forintnyi összeget tudtak összeszedni. Ekkor Raffael agyonveréssel fenyegette meg a rémült asszonyt, ha nem ad több pénzt. De pénz már nem volt a háznál, így a rablók a nagymama fülében lévő arany fülbevalókat és az ujján lévő aranygyűrűt követelték. Az áldozat mit tehetett? Odaadta. Végül a két tettes belökdöste az asszonyt és unokáit a szobába, rájuk parancsolva, hogy ki ne jöjjenek, mert kint vannak a bőrfejűek és azok agyonverik őket. Távozáskor még elvitték a lakásból a Simson motorkerékpárt, mert azzal akartak hazamenni Kiskunhalasra. December 29-én a rendőrség őrizetbe vette a tetteseket. A motort, az aranygyűrűt és az egyik fülbevalót, valamint 1500 forintot találtak meg náluk, amiket a sértett visszakapott. A többi kár nem térült meg. Kolompár és Raffael a cselekmények elkövetését beismerték és bűnösnek érezték magukat. A Kiskőrösi Városi Bíróság az elsőrendű vádlott Kolompár Józsefet, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül nyolcévi fegy- házra ítélte és további tíz évre eltiltotta a közügyektől. Raffael László hatévi fegyházat kapott és nyolc évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. Kimondta a bíróság, hogy a vádlottak feltételes szabadságra nem bocsájthatók. Megállapította a büntetőtanács azt is, hogy a Kolompár Józseffel szemben korábban kiszabott nyolcévi szabadság- vesztés végrehajtása során alkalmazott közkegyelem hatályát veszti s az abból még le nem töltött 26 napot most le kell töltenie. Az ítélet még nem jogerős. G. S. MIT TEHET EGY TÁRSASÁG? Belegyártani a minőséget! Találkoztam egyszer a világhírű japán Shiba professzorral, aki nemcsak a közöttünk lévő nyelvi különbség és akadály miatt nézett értetlenül, mikor azt találtam mondani, hogy egyik vállalatunk a még jobb minőségű tennék gyártását célozta meg. Akkor megjegyeztem a japán álláspontot, mely nem ismer jó, jobb és még jobb minőséget, „csak” minőséget. A minőség ugyanis a legjobbat jelenti, ezért fokozhatatlan. Ennek tudatában kissé tamáskodva kérdezem Pákh Miklóst, a nemrég megalakult Magyar Minőségügyi Társaság ügyvezető titkárát, vajon mi a céljuk? — A magyar minőségügy fejlesztése. A mai gazdasági és politikai helyzet, az Európához történő csatlakozási szándékunk mind előtérbe helyezi a minőség ügyét. A minőségpolitikát igenis lehet formálni és a minőséget, mint tudományt fejleszteni. Elsőrendű feladatnak tekintjük az EGK-hoz való csatlakozás minőségügyi feltételeinek megteremtését, illetve az ebben való közreműködést. Együtt akarunk dolgozni a minőségüggyel foglalkozó hazai és külföldi (nemzetközi) szervezetekkel is. Fontosnak tartjuk az új információk, új módszerek eljuttatását a tagsághoz a minőségi követelményekkel kapcsolatban és azok hazai bevezetésének elősegítését is. — Lehet tanulni a minőséget? — Lehet és kell is. Mi szervezni kívánjuk a minőségügyi ismeretek oktatásat a gazdálkodó szervezeteknél. Nemzetközi minőségügyi anyagokat szeretnénk közzétenni és elismert, nemzetközi szakembereket megnyerni, hogy jöjjenek el hozzánk és adják át ismereteiket. A nyugati technológiákhoz kapcsolt minőségbiztosítási rendszereket is meg kell ismertetni és el kell terjeszteni nálunk. Alaposan meg kell ismerniük szakembereinknek a három, jelenleg „menő” minőségi vonalat, a japánt, a németet és az angolt. Csak mindezek alapos ismeretében juthatunk el oda, hogy a minőséget nálunk is eleve „beíegyártsák” a termékbe. Azt is feladatunknak tekintjük, hogy elősegítsük a piac jelenlegi és várható igényeihez történő alkalmazkodást. — A célok szépek. Ez kétségtelen. Nemzetközi kapcsolatok, oktatás, tanácsadás, információ, propaganda. És van „vevő”, van érdeklődő az Önök társaságára? Társaságunk teljesen független, önálló szervezetként jött létre, csakúgy, mint a nemzetközi minőségi társaságok hasonló szervezetei. Eddig 162 gazdálkodószervezet jelentkezett tagnak, és 118 egyéni tagot számlálunk. Az alapító tagokat minden bizonnyal újabbak követik majd, ha megismerik céljainkat és működésünket. l. Gv. MINDEN ÁLLATBÓL KEVESEBB A gondok maradtak Az ország állatállománya az év első felében tovább csökkent, ennek ellenére ugyanakkor tovább növekedtek az értékesítési nehézségek — állapítható meg Központi Statisztikai Hivatal mezőgazdasági főosztályának most elkészült összeállításából. Az adatok szerint az országban június 30-án valamivel több mint 1,5 millió szarvasmarhát tartottak, 3,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az előző öt év júniusi átlagához képest még nagyobb, csaknem 10 százalékos az állomány- csökkenés. A felmérésből az is kitűnik, hogy míg a szövetkezetek folyamatosan csökkentették szarvasmarha-állományukat, a kistermelőknél az egy évvel korábbinál 36 ezerrel — 8,7 százalékkal — több, összesen 325 ezer szarvasmarhát tartanak. Sertésből is csaknem 10 százalékkal kevesebb van az országban, mint a múlt esztendő első felének végén. A csökkenés a vállalatoknál és a gazdasági társaságoknál az átlagot valamivel meghaladta, a szövetkezeteknél több mint 20 százalékos volt. A kistermelőknél az állomány csak 6,9 százalékkal csökkent. A juhtenyésztők alkalmazkodnak a piaci igényekhez: csaknem egyharmadával csökkentették az állományt. Az egy évvel korábbiaknál körülbelül 34 százalékkal kevesebb a gazdálkodó szervezetek baromfiállománya is. Különösen a szövetkezetek tartanak jóval kevesebb baromfit, mint a múltban, egy év alatt csaknem felére csökkent az állományuk. A felvásárlást vizsgálva megállapítható, hogy vágómarhából az év első negyedévében 19,8 százalékkal többet, a második negyedévben viszont 10,4 százalékkal kevesebbet vásároltak fel, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A féléves összehasonlításból kitűnik, • A grafikus így képzelte cl az állattartási statisztika diagramját. TANÁCSOK MUNKAVÁLLALÓKNAK Ausztráliába, Új-Zélandba, Japánba jól képzett szakembereket várnak Ausztráliában a kormány minden évben a munkaerőpiac szükségleteinek megfelelően határozza meg a külföldi munkavállalók arányát. A kontinensen mindenekelőtt a magas képzettséggel rendelkezők remélhetnek munkát. Erről bővebb felvilágosítást Ausztrália budapesti Olaszországba utazók, figyelem! Toskána nyugati partjainál algák zavarhatják meg a nyaralást. A 12-20 méteres mélységben gyorsan terjedő algásodás a hivatalos megállapítás szerint ezúttal a Tirren-tengerbe jutó szennyvíznek és az ott elhaladó tankhajóknak, olaj-tartályha- jóknak köszönhető. Eddig Grossetónál, a Monte Argentarió félsziget előtt és Giglio és Giannutri szigeteknél vettek vízmintát. Az olasz miniszterelnök, Giulio Andreotti támogatásával a helyi hatóságok a fürdőzők védelmében akciócsoportot szerveznek, amely kidolgozza az algák elleni hathatós védelmet. Az északi Adrián,, Trieszt környékén, az algaveszély már akkora, hogy a halászcsónakok nem futnak ki. A ravennai strandok előtt algagátakat helyeztek el a vízben, melyek azonban szélben már nem nyújtanak kellő biztonságot az úszó, nyálas képződmények ellen. Fürödni a tengerben azonban lehet. FEB-SAD nagykövetségén (VI. kér.. Délibáb utca 30.) adnak. A mukát keresőktől többnyire részletes önéletrajzot kérnek, amihez mellékelni kell egy olyan írást is, amelyben a pályázó felsorolja azokat az adatokat, amelyek a munkaadót általában érdekelhetik. .A bizonyítványok angol fordítását és két angol nyelvű referenciát is ajánlatos beszerezni. Figyelni kell az angol mintára: a táblázatformában megírt önéletrajz összeállításánál arra, hogy a felsorolás azzal a tevékenységgel kezdődjék, amelyet a pályázó utoljára végzett. A munkafeltételeket Ausztráliában messze- menőleg törvények és munkaügyi bíróságok szabályozzák. A munkaszerződésnek a következő pontokat kell tartalmaznia: a tevékenység kezdetének időpontja, a feladat leírása, alá, illetve fölérendeltség, felmondási idő, a munkaidő hossza, éves szabadság. Ausztráliában általában ötnapos a munkahét, a törvényes munkaidő heti 35 és 40 óra között mozog. Minden munkavállalót évente legalább három hét fizetett szabadság illet meg, a négy hét azonban az általános. A felmondási idő mindkét lel részéről igen rövid. Megegyezik a fizetési periódussal, vagyis ahol hetente fizetnek bért, ott egy-két hét, illetve ahol havonta, ott egy hónap. Néhány hasznos tanács: a rangok Ausztráliában sem az üzleti, sem a magánéletben — nem játszanak nagy szerepet. Fontosak azonban a klubok. Az ausztrálok munka után szívesen térnek be kollégáikkal egy sörre, a meghívást illetlenség visszautasítani! Aki Új-Zélandban kíván munkát vállalni, hasonló előírásokkal számolhat, mint amelyek Ausztráliában érvényesek. Magyarországon Új-Zéland képviseletét az ausztrál nagykövetség látja el. Japánban a külföldiek csak egészen kivételes esetben találnak munkát, és ennek fő oka a nyelvi nehézségekben keresendő. Ajánlatos tehát elsajátítani e leggyakrabban használt japán kifejezéseket. Üzleti tárgyalásokon elengedhetetlen az angol nyelv alapos ismerete is. Japánban külföldiek gyakorlatilag csak külföldi cégeknél találnak munkát,'illetve azon kevés vállalatnál, amelyek kifejezetten külföldi munkaerőt keresnek. Ezeket munkaszerződés alapján küldik a Felkelő Nap Országába. Akik Japánban kívánnak dolgozni, azoknak szükségük van az illetékes japán hatóság engedélyére. Ezt azonban csak akkor kapják meg, ha a jövendőbeli Japánban működő munkaadó a japán hatóságnak igazolni tudja, hogy a foglalkoztatás az üzem érdekeit szolgálja, mivel azt a bizonyos tevékenységet japán munkavállaló nem tudja elvégezni. A munkaszerződés a szükséges engedély nélkül érvénytelen. A munkavállalásra feljogosító beutazó vízumot az illetékes japán külképviseletnek (Budapest 11. kér. Rómer Flóris u. 58.) kell megadnia. (Ferenczy Europress) hogy az elmúlt év első félévéhez viszonyítva az idén 3,1 százalékkal több vágómarhát vettek meg ugyan, de a vágásra került marhák súlya 4,4 százalékkal kevesebb volt. Egyértelmű a csökkenés — 16.5 százalékos — az előző év első feléhez képest a tehéntej felvásárlásában. Januártól július végéig mindössze 929 millió liter tejet vásároltak fel, ami a fogyasztás számottevő visszaesésére utal.
