Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-15 / 191. szám

PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 15., 3. oldal 70 TONNÁBÓL 24 ÉS FÉL ELFOGADHATATLAN! KÉRDŐJELEK Ilyenek a félsertések Budapest és tizenegy megye 213 üzletében s egy nagykereskedelmi vállalatnál tartottak tőkehúsvizs­gálatot az elmúlt fél évben a Keres­kedelmi Minőségellenőrző Intézet munkatársai. A megvizsgált hasított félserté­seknek csak 65 százaléka, azaz 45 és fél tonna felelt meg a forgalma­zás követelményeinek. Részletezve az okokat, hogy a fennmaradt, nem kevés mennyiséget — csak­nem 25 tonnát — milyen kifogá­sok érték, látjuk: a drágább hús­nak is lehet olcsó a leve, vagyis gyenge a minősége. Roncsolt hús­részek bennhagyása a félsertések­ben, szakszerűtlen bontás, szőrös bőrös részek, mellkas környéki epefolyás, hasüregben letapadt mellhártya — a gyakoribb hibák közül néhány. A kereskedelemben felületesen átvett, gondatlanul fel­dolgozott hús egy részét csak az­után lehetett forgalomba hozni, miután megtisztították, másik ré­szét azonban semmilyen áron nem engedték értékesíteni. Zala megyé­ben több helyen félsertéseket ál­latorvosi vizsgálat nélkül vagy nem kellően kitöltött szállítóleve­lekkel vittek az üzletekbe. A marhák sem a régiek már, ami a húsrostjaikat illeti. Az ellenőr­zött 25 ezer kilogramm marhahús nagy részénél izomszegénységet ál­lapítottak meg a szakemberek. Emiatt megtiltották, hogy tőke­húsként — közvetlen értékesítésre — forgalmazzák. Csak ipari hús­ként való felhasználásához járul­tak hozzá. A leggyakoribb szabálysértés, hogy az alacsonyabb értékű húsré­szeket magasabb értékű húsrészek­re bontják, és a húsok csonkításá­ból származó nyesedéket darált húsként akarják eladni. Nem jelzik, külön-külön, a marhaleveshúsok csoportjába tartozó különböző húsrészek árait sem. j(—1 JANUÁRTÓL SZABAD AZ ÁLLATORVOS-VÁLASZTÁS Nem a konkurenciától félnek Az állatkórházakat már évekkel ez­előtt önállósították, társas vállalkozás formájában működtetik. A korábbi gyakorlattól eltérően semmiféle támo­gatást nem kapnak a költségvetésből. Többségük azóta veszteséges. Ezeket, ha nem sikerül magukat utolérni, fel­számolják, egyik-másik már erre a sorsra jutott. Mindössze két-három ilyen intézmény tudott talpon maradni, ezek egyike a kecskeméti. Mint dr. Lakos Kálmán, a kórház igazgatója elmondta: három évvel eze­lőtt a tőketulajdonosok azzal indítot­ták útjára a káeftét, hogy ha vesztesé­ges lesz a kórház, nem vállalják tovább. Eddig még nem kényszerültek ilyen, döntésre. Az indulás (töredék) évétől kezdve nyereséges a tevékenységük vitathatatlanul a gyógyszerforgalma­zásnak köszönhetően. Januártól szinte teljes egészében megszűnik a költségvetésből finanszí­rozott állategészségügyi szolgáltatás. (Kivéve a hatósági jogkörbe tartozó tevékenységet.) Nem lesznek körzeti ál­latorvosok, az állampolgár döntheti cl, melyik, magánpraxist folytató állator­vos szolgáltatását veszi igénybe. Mivel a szükségesnél jelenleg is több az állat­orvos — szerte az országban, nem csak Bács-Kiskunban —, az ezután diplo- mázókkal még több lesz —, várhatóan kemény verseny kezdődik ebben a szakmában. A kecskeméti állatkórház dolgozói mégsem ettől félnek. Intézmé­nyük felszereltsége, kórházi tapasztala­taik, s nem utolsósorban a jól működő éjszakai, hét végi ügyeleti rendszerük behozhatatlan előnyt jelent számukra. Tevékenységük gazdaságosságát sok­kal inkább a működési költségek növe­kedésétől féltik, különös tekintettel ar­ra, hogy a kórház épülete túlmérete­zett, korszerűtlen és régi. — almási — • Ez a felvétel nem a kecskeméti állatkórházban készült, de a lógyógyításhoz a német orvosok rendelkezésére álló felszereléseket valószínűleg szívesen elfogadnák ... VÉLEMÉNYEK — SZABADON Levelek a köztársasági megbízotthoz Fülöpszállásról két — dr. Farkas Lászlóhoz, a köztársasági megbízotthoz íródott — levél másolatát küldték el szerkesztőségünkbe. Az első az önkormányzati képvise­lő-testület lemondását követelő aláírásgyűjtés után lefolytatott vizsgálathoz fűz néhány észrevételt, míg a második az általános iskolai igazgatóválasztással kapcso­latos. Mélyen Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönjük, hogy panaszleve­lünket vizsgálta és arról minket ér­tesített. Levelében foglaltakat köszönet­tel tudomásul vesszük. Engedje meg azonban, hogy ki­fejezzük csalódásunkat a vizsgálat módszerét illetően. Azt reméltük ugyanis, hogy személyes meghall­gatás során alkalmunk lesz részle­tesebben és konkrétan kifejteni azokat az állításokat, melyeket a levélben —jellegénél fogva — csak röviden fogalmaztunk meg. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy az 589 aláíró közül egy sem bi­zonyult méltónak a meghallgatásra, ugyanakkor lehetőséget kapott véle­ményének kifejtésére minden ellen­érdekű fél. A jegyzőkönyvek való­ban nem utalnak az ülésen folyó pár­toskodásokra, személyeskedésekre, de az üléseken készült hangfelvéte­lek meghallgatásából már lehetett volna állításainkra elegendő bizo­nyítékot találni. Az, hogy a testület a törvényben előírt üléseit megtartja, nem érdemük, hanem kötelességük. Érdemül az szolgálna, ha az ülése­ken valóban a község érdekében folyna tényleges munka. A 10. ponttal kapcsolatban is a meghallgatás adott volna lehetősé­get a konkrét esetek vizsgálatára. Noha ön úgy értesült, hogy a községi könyvtár vezetőjének állá­sára kiírt pályázatot a testület visz- szavonta — törvényességi észrevé­tel alapján — a pályázati felhívás ennek ellenére a Művelődésügyi Közlönyben megjelent. Mivel is­merjük az önkormányzatokról szóló 1990: LXV. és a polgármes­terek jogállásáról szóló módosított 1990: LXVII. törvényt, tisztában vagyunk azzal, hogy a képviselő- testület tagjai csak saját elhatáro­zásukból mondhatnak le. Erre a körülmények ismeretében nem számíthatunk. Figyelemfelhívásunkkal azon­ban szeretnénk elérni azt, hogy te­vékenységük törvényes legyen, az a lakosság többségének megelége­dését és javát szolgálja, s ne az oly sokat megszenvedett, helytelen pártállami módszereket tükrözze. Fülöpszállás, „1991. június 20. Őszinte tisztelettel: 9 aláírás Tisztelt Államtitkár Úr! Mint az Ön előtt is ismeretes, Fülöpszállás képviselő-testülete törvénysértő módon kizárta az ál­talános iskola jelenlegi igazgatóját a pedagógusok előtti megmérette­tés ^lehetőségéből. Államtitkár Úr felhívása ellené­re sem adta át a pályázatot a neve­lőtestületnek, ugyanakkor kötelez­ni próbálta őket arra, hogy az át­adott két pályázó közül válassza­nak, amire a testület nem volt haj­landó. Ennek ellenére külső pályázót, a szabadszállási általános iskola ta­nárát bízta meg a képviselő-testü­let egy évre az igazgatói feladatok ellátásával. Ez szögesen ellent­mond mind a törvényesség, mint a demokrácia elvének, s minket szü­lőket - de a község lakosságát is — mélyen felháborít. Tisztelettel kérjük Államtitkár Urat, hogy sürgősen járjon el e törvénysértő és mindannyiunkat megalázó döntés hatálytalanítása, a törvényes állapotok helyreállítá­sa érdekében. Annál is inkább, mert falunk la­kossága korábban már (900 fő) aláírásával nyilvánította ki meg­elégedését a jelenlegi igazgató munkáját illetően, s abbéli szándé­kát, hogy a továbbiakban is őt akarják az iskola igazgatójának. Hathatós közbenjárásában bíz­va, őszinte tisztelettel, Fülöpszál­lás, 1991. augusztus 5. Az általános iskola szülői munkaközössége Fekete o gabonák • A búzáról eddig mindig csak egyetlen jelző jutott eszembe: sző­ke. Debrecen környékét járva most egy újabbat tanultam a gaz­dáktól: a fekete búzát. A túlérett kalászok — mint az üszkös végta­gok — megfeketedtek a száron. Se magnak, se kenyérnek nem jó már ez a gabona. Lehet, hogy szakemberek sere­ge dolgozik azokon a kimutatáso­kon, amelyekből kitűnik majd, hány hektáron maradt az idén aratatlan a gabona. Talán azt is megtudjuk rövidesen, mennyit ve­szítettünk a túlméretezett vetéste­rületekkel. Vagy éppen talán ar­ról szólnak majd a számok, mennyit takarítottunk meg a hiá­ba el nem végzett aratással? Ar­ról, hogy mi kárt okoz a lélekben, az itt-ott újjászülető vállalkozó­kedvben a temetetlen földek lát­ványa? Esetleg azt mérlegelik a hivatalok hűvös szobáiban, hogy mennyi lesz jövőre az ugar, meny­nyi gabonát kell importálni, hogy kenyér is kerüljön meg takar­mány is az ólakba? Szomorú látvány a feketéllő búza. Szomorú a temetetlen föld . . . (FEP) AJÁNDÉK PÉNZTÁRGÉP SE KELL? Árnyékpénzek nyomában Tavaly az érintettek nagy része már akkor tiltakozott a nyugta­adási kötelezettség bevezetése el­len, amikor az még csak szóba ke­rült. Ellenérveik között szerepelt, hogy az állam megint egy újabb terhet ró a vállalkozókra. Hiszen válassza bár a nyugtaadásnak akár a kézi, akár a gépi módját, sokba kerül. A nyugtatömb drága és sok kell belőle, a száma (nyugta) meg­írása rengeteg időt vesz igénybe. Pénztárgépre meg kinek van pén­ze?! A tiltakozás ezúttal nem süket füleket talált. Döntés született ar­ról, hogy a költségvetés terhére pénztárgép vásárlására adhat en­gedélyt az APEH. Annyira, ahány kassza van az üzletben, s olyanra, amilyen a hivatalosan közzétett 47-féle konstrukcióból megtetszik a vállalkozónak. Ezek közül a lég- olcsóbb 43, a legdrágább 115 ezer forint. Egyetlen feltétel, hogy az igénylő nyugtaadásra kötelezett le­gyen. Sokaknak meg az nem tetszett, hogy a nyakig eladósodott állam miért nagylelkűsködik egyesekkel. Az emiatt elégedetlenkedőket ta­lán megnyugtatja: nagyon kevés érintett élt a lehetőségével. Orszá­gosan mintegy 60 ezer gépet kellett volna eladni ebben az akcióban mostanáig, ennek csak tíz százalé­ka kelt el. Bács-Kiskun megyében is hasonló az arány. Ez év elején az APEH megyei igazgatósága több mint 300 vállalkozásnál végzett el­lenőrzést. Az érintettek nagyobb része adott valamilyen írásos elszá­molásfélét: nyugtát, számlát, vagy legalább egy fecnit. Az ellenőrzöt­tek negyven százaléka azonban semmit sem adott. Ehhez tudni kell, hogy a vizsgálati kampányt előre bejelentették nyilvánosan. Vajon mi lett volna a tapasztalat, ha az ellenőrzés váratlan? Minden­esetre nem voltak nagyon kétség- beesettek, akiket a számlaadási kötelezettség megszegése miatt megbüntettek. Valószínűleg in­kább megéri nekik bírságot fizetni, mint rendszeresen „nyugtázni”. A naprakész dokumentumok ré­vén ugyanis az adóhatóság igen könnyen átlátja a vállalkozás pénzügyi helyzetét. Különösen igaz ez a pénztárgépes elszámolás­ra. A gép fekete doboza kitörölhe­tetlenül, megmásíthatatlanul őrzi a napi forgalom értékét. Mint Somodi Sándor, az APEH megyei igazgatóságának igazgató­ja mondja: évente 150-160 milliárd forint cserél gazdát az országban úgy, hogy az adóhatóság nem tud róla. Pedig ha ezt a nem kevés pénzt „utolérnék” — szerinte — meg lehetne változtatni az adókul­csokat olyképpen, hogy az egyes állampolgár terhei csökkennének, de a költségvetés is hozzájutna a számára elengedhetetlenül szüksé­ges összeghez. a. m. HA HIÁNYZIK HÁROMMILLIÓ .. . Halas idén elvetette a helyi adót Döntően pénzügyekben tanácsko­zott Kiskunhalas önkormányzata hét­főn délután. A féléves zárszámadás alapján az át­élt nehézségek ellenére teljesítette a költségvetés a kitűzött célokat, s a kép- viselő-testüiet elfogadta a gazdálko­dásról szóló beszámolót. Ezt követően a helyi iparűzési adóról szóló rendelettervezetet tárgyalták a szenátorok, bár az előterjesztést meg­előző felszólalások már sejtetni enged­ték, hogy hiábavaló munka lesz ez. Többórás elemző vitát követően pont­ról pontra szavaztak a képviselők az adórendelet paragrafusairól, majd ösz- szességében elvetették annak bevezeté­sét az 1991. esztendőben. Igaz, vigasz­díjként a rendelet megszövegezőinek, az is elhangzott, hogy hasznát veszik majd a szükséges módosítások és változtatások beépítésével — jövőre. Miután ezzel az elutasítással heve­nyészett számítások szerint is legalább hárommillió forinttal csökkentették a tervezett bevételeket, nekiláttak a kép­viselők a költségvetés módosításának az év második felére. Kisebb-nagyobb felújítások elhalasztásával, valamint a kommunális költségek drasztikus meg­faragásával sikerült legalább papí­ron - - egyenleget teremteni a kiadás és bevétel oldala között, azonban ez né­hány képviselő s a pénzügyi csoport vezetőjének borúlátását nem igazán oszlatta cl a város második félévi „üze­meltetését” illetően. TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Fegyveres kísérővel alkatrészért? A búzaaratás dandárjában elromlott az egyik munkagépünk, alkatrészt kel­lett hozzá venni. Ennek kapcsán ért bennünket a kellemetlen meglepetés a bajai BKR és két vállalkozása, a BKR —ELAN és a BKR—Nordex Kft. ré­széről. Nyolcadikén délután nem szolgálták ki a kocsinkat, készpénzt követeltek. Ezért csak másnap reggel tudtuk az autót (öttonnás IFA) ismét elküldeni, 120 ezer forinttal a sofőr zsebében. így már adtak árut, 115 252 forintot vásá­roltunk le. Megjegyezni kívánom, hogy a BKR-nél, ha nem is sok, de 325 ezer forint vagyoni betétünk van, melyre ténylegesen háromszázalékos osztalé­kot fizetnek, ha fizetnek. Bennünket az egész országban ki­szolgálnak mindenütt, mivel sohasem álltunk sorban a banknál, mint fizetés- képtelen cég. Kötelezettségeinket min­den esetben határidőre kifizettük, attól függetlenük, hogy nekünk is van jócs­kán határidőn túli kinnlevőségünk. Ezt illő lett volna tudni Baján is, annál is inkább, mivel az említett két kft. közül az egyiktől több mint 40 ezer forint értékű árut szállítottunk júliusban, amit határidős inkasszójukra rendben kiegyenlítettünk. Ha ilyen kft.-intézkedések születnek, hogy csak készpénzért adnak árut, ak­kor az anyagbeszerzők százezrekkel szaladgálhatnak. Ez nemcsak szabály­talan, hanem veszélyes is. A pénzszállí­tási szabályok szerint 5000 ezer forint­tól fegyveres kísérőt kell adni. Az ilyen eljárások véleményem szerint megérde­melnek pár szót az újságban. Rideg János pénzügyi oszt.vez. Újtelek. Alkotmány Tsz j. A JOGÁSZ VÁLASZOL Ha a megrendelő nem teljesít Nemrégiben közreadtuk, mi a hely­zet akkor, ha a termelő nem tud — vagy nem akar a felvásárlóval kötött termékértékesítési szerződésnek eleget tenni. Most a másik oldal szerződéssze- gésének jogi oldalát világítja meg dr. Herbs Árpád, az Agrárkamara jogi ta­nácsadója. — Ha az átvevő kényszerül eltérni a szerződésben vállalt feltételektől — hi­szen manapság nagyon gyakran kide­rül menet közben, hogy erre vagy arra a termékre nincs is szükség — akkor ő a szerződésszegő? — Természetesen. Ha a szerződés­ben vállalta, hogy meghatározott mi­nőségű és mennyiségű terméket átvesz, akkor azt köteles teljesíteni. Vagy ha a terméket nem is veszi át, a vételárat akkor is köteles kifizetni. Ezt a termelő követelheti. Mi van akkor, ha volt egy nagy termelési többlet, inflációs vagy árrob­banás, s a felvásárló azt mondja: jó, a szerződést megkötöttük, de épp az inf­láció miatt ennyiért már nem tudom a terményt átvenni? — Ezért kellene olyan szerződéseket kötni, amelyek hosszabb távon meg­osztják a termelés, feldolgozás és érté­kesítés kockázatát az érdekelt vállalko­zók, vállalatok között. — Ha a szerződéseknek ennyi bi­zonytalanságot kell olyan sokoldalúan figyelembe venni, nem gondolja, hogy helyesebb lenne nem is kötni szerződé­seket? Nem érzem így. A szerződés min­denképpen biztonságot ad. Azonban: a szerződéses biztonsághoz mindenkép­pen megfelelő jogi háttérszabályozás szükséges. Úgy velem, ennek a mező- gazdasági termények esetében a terme­lő érdekeinek védelméből kell kiindul­nia. Ugyanis az eddig elhangzottakból bizonyára kiderült, hogy a termelő a gazdaságilag gyengébb fél, ő az, aki a szerződésben nem tudja egyénileg az érdekeit megfelelően érvényesíteni.- Vajon várható-e Magyarorszá­gon, hogy a most már átalakulóban lévő termelési szerkezetnek megfelelő szerződéses jogrendszer jöjjön létre? Igen. Éz a polgári törvénykönyv újrakodifikálásával fog megtörténni. Remélem, hogy ez a munka már a jövő évben elkezdődik. Van ehhez külföldi modellünk? — Sok országban jobban szabályo­zott nemcsak önmagában a szerződéses rendszer, hanem a gazdaság, a piac sze­replőinek státusa is. Újra csak utalnék a gazdasági érdekszervezetek létének, munkájának szükségességére és egy megfelelő állami mezőgazdasági politi­ka iránti igényre, amely hosszú távon megadja a szükséges stabilitást mind a termelőnek, mind a feldolgozónak, ér­tékesítőnek. Különvonatok a pápalátogatás helyszíneire II. János Pál pápa magyarországi látogatásának színhelyeire a MÁV kü- lönvonatokat indít. A szegedi vas- útigazgatóság területéről az előzetes igényeket figyelembe véve 10 mentesítő gyorsvonattal utazhatnak az érdeklő­dők. Bács-Kiskun megyét érintő utazá­sok: augusztus 16-án késő éjszaka Ma­kóról mentesítő gyorsvonat indul Pécs­re. E vonat 17-én 1 óra 05 perckor Kiskunfélegyházán is megáll. Á vonat Pécsről 15 óra 15 perckor indul vissza. Augusztus 19-én a Szegedről 14.10 órakor induló különvonat Kiskunfé­legyházára 14 óra 56 perckor, Kecske­métre 15 óra 18 perckor érkezik és pár perc tartózkodás után indul tovább Budapestre. Onnan, a Nyugati pu.-ról 23.00 órakor indul vissza a gyorsvonat. Augusztus 20-án Kunszentmiklós- Tass állomásról 5 óra 35 perckor, Kis­kunhalasról 5 órakor indul mentesítő gyorsvonat Budapestre, a Városligeti elágazás mh.-ig. Vissza: Kunszentmik- lós-Tassra 16.15 órakor. Kiskunhalas­ra pedig 15.10-kor indul. A halasi vo­nat útközben több állomáson is megáll. Ugyancsak 20-án Kiskunfélegyházá­ról reggel 5 órakor, míg Kecskemétről (Lajosmizsén át) 4.25 órakor indul gyorsvonat a fővárosba. Akinek korai­ak ezek a vonatok, azok a Szegedről 5.30 órakor induló gyorsvonatokkal is feljuthatnak a fővárosba, hiszen a vo­nat Kiskunfélegyházán, Kecskeméten és Nagykőrösön is megáll. Mindhárom vonat délután 3 óra után indul vissza. Az igazgatóság kéri a különvonattal utazókat, hogy a zsúfoltság elkerülése érdekében visszaútban ugyanazt 'a sze­relvényt vegyék igénybe, mint amivel odautaztak. A könnyebb tájékozódás érdekében a vonatokat „különvonat” és az utazási viszonylatot feltüntető táblákkal látják el. Ettől függetlenül érdemes a pályaudvarokon érdeklődni, ahol a vonatok közlekedéséről részletes tájékoztatást adnak. A pápai látogatásra utazók 50 száza­lékos alkalmi menettérti kedvezményre jogosultak. A MÁV a különvonatokon és a menetrend szerinti vonatokon is elfogadja a nyugdíjasokat megillető 90 százalékos kedvezményt, de ebben az esetben a nyugdíjasok utazási utalvá­nyán menettérti utazásnál négy bélyeg­zési helyet használnak fel. A 70 éven felüliek a különvonatokat díjmentes utazásra nem vehetik igénybe, csak a menetrend szerinti vonatokat. Jó tudni azt is, hogy a hét végén a következő rend szerint közlekednek a vonatok: augusztus 16-án a munkana­pokra, 17-én a hét utolsó munkanapjá­ra, 18-án a szabadnapra. 19-én a mun- kaszünetes napra, 20-án a hét első munkanapját megelőző napra, 21-én a hét első munkanapjára, míg 22-én a munkanapokra meghirdetett vonato­kat indítják el. Gellert József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom