Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-14 / 190. szám
PETŐFINEK 1991. augusztus 14., 5. oldal HETI SOROZATUNK Hírhedt bűnügyek Egy jómadár átváltozásai • A korabeli újságok rajzos tudósításokat közöltek. A fényképészeket ugyanis akkor éppen kitiltották a bíróságokról. A szörnyű jégverés és fagy kábulatából éledező Kecskeméten gazdag programot terveztek a második Hírős Napokra. Megígérte részvételét Móricz Zsigmond, Németh László, Kodály Zoltán, Bartók Béla. Aligha sejtették, hogy mégis a Rákóczi u. 7. számú épületben kerül sor a legnagyobb sajtó- visszhangot kiváltó rendezvényre. A véletlenek szerencsés alakulásának köszönhető a programon kívüli szenzáció. Eggyel kevesebb üggyel kellett volna bajlódniok a helyi és fővárosi detektí- veknek, ha egy kecskeméti esztergályos nem pályázza meg 1930-ban a zálogházi raktáros állást. Gondolta, kevés a pénz, de biztos. Elég is lett volna, ha mester uramat balsorsa össze nem hozza fantaszta feltalálókkal. Majdani részesedésért több ezer pengőt pumpol- tak ki a négy elemivel is küszködve megbirkózó iparostól. Vakon hitt a: elektromos légyfogóban. Szabadalmaztatása után zsákszámra dől majd a pénz, könnyedén visszafizetheti a kísérletezésre elsikkasztott zálogházi pénzeket. A mind reménytelenebb üzleti siker helyett a mohó feltalálók a zálogház kirablását indítványozták. Addig- addig kérlelték-fenyegették a markukban lévő raktárost, amíg közreműködésével nem készíttethettek másolatot a Koháry utcai intézményhez. Hiába agyalták volna ki a kecskeméti Rigó Lajos barátai a zálogházakciót, ha nincs véletlenül éppen szabadlábon az elegáns betörő, a „kis Valentino”. Az 1936. május 31-én kezdődő, több napos tárgyaláson is illő öltözékben jelent meg Valentin Mihály. Fekete zakójához csíkos nadrágot (még nem „olyan” csíkost), piros csokornyakkendőt választott. Kiosztotta polgármester uramékat: ilyen aranykincset legalább 4 mm-es páncélzatú szekrényben illik őrizni. Úgy beszélt a másfél milliméteyps.jdgnjf^s^rény megf\).rg,sáf,ÓJ. mint a nagy fogadásokhoz szokott Hil- ton-pincér falusi lagziról. Sajnáltatta magát. „Tudja-e bíró úr, mi az este 9-től 3 óráig gelüngsübungot csinálni?”, 6 órán keresztül pakolta ugyanis hajolgatva a rekeszek aranykészletét többnyire zsákokba, néha a zsebébe. Az akkor különösen népszerű filmszínészre, Valentinóra emlékeztető betörőművész korábbi akcióival érdemeltanácselnök, Zalán Endre dr. jós, mögötte a fogházőr. envbéfcben vádoltak ártat>unk zárta után elsőnek a i Fried lépett a bírói etnel- gyorsan, folyamatosan bebűnösnek! talányommal nem menteni pénzét szerette volna megy i van csak: a kees- >ház kifosztása. Haltam, bogy ebből semmi is csinálják, én leszek ez, pl. ddig is idegesen hallgatta Fried volt a terv fölvessen beleszól: — replikánk Fried. Pásthy őt szigorúan rendreulasitja, ui írta, hogy pénzt, pénzt, nány után. Barna is hajto- ■egoldás. Én erre a*t tnond- kartok, de én nem avatfco- bementnnk egy vaskeresmégis csak belement a doirem, mit csináltam! őrségen. Végül pedig Pásthy tanácselnök kérdésére Isije leüli • — Mihelyt szabadlábra helyeznek. azonnal előkerítem a hiányzó ékszert, arra esküszöm! Délután került sor ;i szembesítésekre. Kigó: Ki meri a szcmemlie mondani, hogy elő- n tudtam a betörésről Nem azt mondlam mindnyájuknak. hogy ne merjenek idejönni, mert agyonlövöm mindnyájukat ?! Pásthy: Betörés előtt egy héttel levelet írt Barnának. amelyben azt írja, hogy gyáva . . . Rigó: Az a szabadalomra vonatkozik ... és van egv leleplező bejelentésem is, méltóságos uram ... A vizsgálóbírónál telt vallomást a többiek kint hallották. Valentin meg állandóan séppegett. Azt is mondta, hogy ö majd megmutatja, hogy még a tanácselnök úr is bocsánatot fog kérni... Valentin teleképpel nevet és lemondóan int Rigó fele a kezével. Majd beleszól a vitába: _Nagyságos úr, nekem a Fried mondta, mikor Soroksárnál azt mondtam, nem megyek to A kutyás Valentin a folyosón és vallomás közben. „Mondták, hogy olyan nyugodtan be lehet menni a zálogházba, mintha kávéházira mennék .. te ki a kutyás előnevel. Négylábú társa gazdája parancsára pénztárcákat, reti- külöket emelt el. A rosszmájúak szerint meg is számolta a pénzt. Elégedetten csóválta a farkát, ha elegendőt talált. Rendőr közeledtekor vakkantásokkal figyelmeztette gazdáját. ' 'Hiäbä ’pfóBáltá niégfűirii ä közönséget .és a bíróságot 6 évet sóztak rá. ~A ’bűnt újabb bűilökkei leplező Rigó Lajos 8, a rablást lelkiismeret-furdalás vagy kisemmizés miatt bejelentő egyik értelmi szerző 4 évet kapott. Az ötezervalamennyi aranytárgy túlnyomó többsége visszakerült a tulajdonosokhoz. Még a humoristák is jól jártak. Madártani szenzációról számolhatott be az egyik helyi lap. A menekülő zálogházi raktárost elfogó Vigh detektív előbb szarkát, majd fogolyt csinált a rigóból. A kiváló Szimath Kázmér ösz- szefüggésbe hozta a főtárgyalással szinte egy időben fölavatott pesti betonúton haladó autók durrdefektjeit a zsákmányukkal a főváros felé menekülő rablók hanyagságával. Briliáns melltűket, arany fülbevalókat potyogtattak el a hamari osztozkodásban . . . Legközelebb Halló Böskével, a házasságközvetítő betörővel ismerkedhetnek meg olvasóink. Heltai Nándor (Folytatjuk) Odaérni a labdához... (TUDÓSÍTÓNKTÓL.) Az idei férfi egyes pénzdíjas teniszversenyén, a Stenno Kazár Kupán felfigyeltem egy jóvágású, hirtelenszőke teniszező srácra. Némi fejtörés után felismertem Szűcs Lajos focista és Pécsi Ildikó színművésznő csemetéjét, aki nagyon hasonlít a papájára. Szűcs Csaba 20 éves teniszezőt a családról, teniszről és távlati céljairól kérdeztem. — Jelenleg mivel foglalkozol? — Versenyszerűen teniszezem és nyelveket tanulok: angolt és németet. Megmondom őszintén, nem vagyok papírmániás, társalgási szinten mindkét nyelven megértetem magam és engem is megértenek. — Mióta teniszezel? — Most hatodik éve, az edzőm Molnár István. Az érdi egyesületben játszom. — Hova jártál középiskolába? — A budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumba. — A gimnáziumban te voltál a Szűcs gyerek ? — Azt hiszem, ezt el tudtam kerülni, én Szűcs Csaba vagyok és nem a Szűcs gyerek. Amig iskolába jártam, egyszer sem mentek be anyámék, tehát én ilyenfajta előnyeit nem élveztem, hogy én vagyok a Pécsi Ildikó és akkor a kisfiam csússzon át. Erre abszolút nem volt példa. El tudtam fogadtatni magam. — Felvételiztél valahová? — Nem. Most csak a tenisszel foglalkozom. Valamikor tervezem a Testnevelési Főiskolát. — Szüleid próbáltak rád hatni, hogy színész vagy focista légy? — Nagyon hálás vagyok nekik, mert soha nem befolyásoltak. Hagyták, hogy magam döntsék. Megpróbálták meghagyni az önállóságomat. Megérezték, hogy én a sporthoz közeli dolgokat szeretem és ebben maximálisan támogattak. — Színészpályával nem foglalkoztál? — A színpadi színészet nem nagyon tetszik. A filmszínészet annál inkább, meg fogom próbálni. Van már egy felkérésem egy amerikai- magyar koprodukcióban készülő sporttémájú akciófilmre. Volt a televízióban az Apád, anyád idejöjjön című műsor, amiben szerepeltem szüleimmel, akkor jött ez a filmszerep és reklámfilmajánlat. — Tehát vannak ambícióid a filmezéssel kapcsolatban ? — A próbafelvételeken egyébként megfeleltem. — Van barátnőd? — Borzalmasan türelmetlen vagyok, általában két hétnél nem tart tovább egy-egy kapcsolatom. — Milyen a női ideálod, olyan, mint az édesanyád? — Az anyukám az egy külön kategória, még egy olyan nő nincs, mint ő. Kicsit elfogult vagyok vele. Imádom. A lányismerőseimet szeretem. — Es a papád? — Óriási élmény, amikor atyámmal úgy össze tudunk jönni, hogy meg tudunk nézni egy meccset együtt. Legtöbbet Fradi-meccsre járunk. — Milyen sportággal foglalkoztál még? • S/.ücs Csaba Egy időben cselgáncsoztam és karatéztam, de az első helyen mindig is a tenisz állt. Mi az oka, hogy ti, fiatal teniszezők nem tudtok felnőni a nemzetközi mezőnybe? Keveset és rosszul edzetek? —- Nem hiszem azt, hogy az edzés intenzitásával lenne baj. Mi is játszunk hat órát és rengeteget futunk. Talán az egész miliő, ami körbeveszi a teniszt, az nem megfelelő. Nem tudunk kijárni olyan versenyekre, ahol a „profi” ritmust megszokjuk. Kint sokkal gyorsabban játszanak már. Nem egy ördöngös sport ez. Semmi mást nem csinálnak ők ott a világranglistán az első 50-ben, csak nem rontanak és minden labdához odaérnek. — Távlati terveid?- 1991-ig aláírtam a szerződést Érden, addig feltétlenül teniszezni fogok, hogy utána mi lesz?! Optimista vagyok. Nothoff Ingrid Valami elkezdődött... Beszélgetés a kiskőrösi cigányság helyzetéről Nemrégiben tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy Kiskőrösön is megalakult a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének helyi szervezete. Hogy miben szeretnének előbbre lépni, melyek a legsürgősebb feladataik és mi foglalkoztatja jelenleg őket? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ, amikor néhány vezetőjüket beszélgetésre invitáltam. Györgye Sándor a helyi szervezet elnöke, Radics Tibor az elnökhelyettese és Kunhegyesi Ferenc az Etikai Bizottság vezetője. — Miért hozták létre a szervezetet? Kunhegyesi Ferenc: A rendszer- váltás előtt működött már a városban Cigánytanács. Legfőbb célja az volt, hogy minden cigánynak legyen munkahelye. Ha ez megoldható lesz — ugyanis dolgoznak —, akkor tudják a gyerekeket taníttatni és a lakásproblémájuk is megoldódik gondoltuk akkor. De a valóság másként alakult, a szülők egy része nem járatta iskolába a gyerekeket, a továbbtanulás sikertelenségei is rontották a helyzetet: sok a szakmanélküli fiatal. Sőt, sajnos még a 8. általános iskolából sincsen bizonyítványa mindenkinek. Komoly gond ez! Ezeken a dolgokon szeretnénk mi közösen változtatni. Oly módon, hogy különböző pályázatokra benyújtjuk majd a gondolatainkat és ha sikerül vele némi pénzt nyerni, akkor megvalósíthatjuk azt a programpontunkat, hogy a legtehetségesebb cigánygyerekeknek a továbbtaníttatását a szövetség tudja fizetni. Jelenleg nagyon nehéz munkahelyet keresni a városban, mert mindenhol csak elbocsátások vannak. Évekkel ezelőtt a kiskőrösi gazdák szívesen foglalkoztatták napszámban a cigányokat. Mostanában nincs pénz napszámosra. A kiskőrösi cigányokra jellemzőek voltak bizonyos ősi szakmák, a vályogvetés, üstházÉé*sWt/é's,rió- kereskedés. Tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy jelenleg ezekből a szakmákból nem lehet megélni. Radics Tibor: Nehéz út áll előttünk, de elsősorban a gyerekeink jövőjére kell gondolnunk! Önmagunkat kell a cél érdekében legyőznünk. Nagyon lényeges, hogy elfogadjanak bennünket a város lakosai és ne mi legyünk mindig pellengérre állítva. És, hogy ez ne így legyen, ezért nekünk kell iszonyatosan sokat dolgozni. Bebizonyítani azt, hogy mi is tudunk rendesen viselkedni és a törvényeket és a szabályokat betartjuk. Györgye Sándor: Nekünk is jogunk van itt élni ebben az országban, mert itt születtünk! Cigány és cigány között is van különbség. Nagy probléma, hogy mindig egy kalap alá vettek minket. Azért szeretnénk tenni, hogy ez ne így legyen ezután. Mi is be szeretnénk illeszkedni a többi ember közé. Ä lehetőséget adják meg ehhez, ezt kérjük! — Hogyan próbálják megoldani a gyerekek rendszeres iskolába járását? Györgye Sándor: Rá kell beszélni a szülőket, hogy csak ez a helyes út. Most próbálok a polgármesteri hivatalnál segítséget kérni a beiskolázáshoz. Nagy Józsefné csoportvezető ígéretet is tett, hogy a lehetőségekhez képest segítenek. Rendkívüli szociális segélyt fognak kiutalni a részükre, úgy másfél ezer forintot, amin majd én bevásárolok. Nem adunk ki pénzt a kezünk közül, mert azt nem a legmegfelelőbb formában költenék el. Szeretnénk a jelenlegi MHSZ épületében egy klubot bérelni és ennek a segítségével jobban tudnánk a fiatalokra és az idősebbekre hatni. Ha az iskoláktól panasz lesz a gyerekekre, akkor felhívjuk a figyelmüket, hogy a szülő rendszeresen járassa a gyereket óvodába vagy iskolába, mert ellenkező esetben intézkedni fogunk a hatóságoknál, hogy a gyerekeket vigyék el a nevelőotthonba. Ha egy-két gyereket elvitetünk, akkor majd a többiek is jobban meggondolják, hogy továbbra se járassák a gyereket iskolába. Radics Tibor: — Sándor, én a nevelőotthont nem javaslom. Ha mégis úgy alakul, hogy nem megy iskolába és elviszik a nevelőotthonba, akkor onnan az alkalmat fogja. csak keresni, hogy mikor szökjön meg. Útközben ennie kell valamit, lehet, hogy betör valahová, így sokkal nagyobb problémát okozunk, mint amekkorát nyerhetünk az ügyön. Úgyhogy én ellene vagyok a nevelőotthonnak. Az a szülő, aki nem járatja iskolába a gyerekét, attól meg kell vonni a segélyeket vagy valamilyen formában pénzbírságot kell kiszabni reá. Kunhegyesi Ferenc: — Néhány évvel ezelőtt volt, hogy két gyereket elvitettünk a nevelőotthonba, néhány hónapig megállítottuk vele a csavargást. A megoldást az jelentené, ha kapnánk egy klubhelyiséget és azt be tudnánk rendezni. A fiatalok odajönnének szórakozni és máris mérsékelni tudnánk a csavargásukat és az utcán való lő- dörgést, este. Györgye Sándor: — A polgár- mester úr felkért bennünket, hogy a szerveződő polgári őrségbe mi is kapcsolódjunk be. Már van két önként jelentkezőnk, remélem, többen is leszünk majd és akkor meg tudjuk majd szűrni ezeket az esti kiruccanásokat. — Mit tekintenek jelenleg a legfontosabb feladatuknak? Györgye Sándor: — A Kossuth utca 47. számú cigánytömb megszüntetését. Itt a négy lakásban hét család lakik. (10-15 felnőtt és 25- 30 gyerek). A lelépési díjból — ha egyáltalán jár nekik — az Öregszőlőben lehetne néhány olyan tanyát venni, ahol víz és villany is van. Közel van a kövesúthoz, hogy ha iskolába kell menni a gyerekeknek vagy orvosért kell menni télen, akkor ne legyen probléma. Radics Tibor: Jónak tartottam azt az előző várospolitikát, hogy szerte-széjjel szórták a cigányokat a városban. De a Mező utcában, amit az akkori tanács csinált, azt elítélem, mert 20 család lakik egy tömbben és ez a cigányoknak sem, és a környezetnek sem jó. 10-15 év múlva rengeteg gyerek lesz itt. A Kossuth utcán a cigányok nem illenek bele a képbe, sokszor előfordul, mivel főutca, hogy külföldiek megállnák és lefényképezik ott a meztelenül szaladgáló gycrekecet. Hazaérve pedig mutogatják, hogy ilyenek a magyar cigányok, hát ezt szeretnénk mi megváltoztatni. Kunhegyesi Ferenc: A Kossuth utcai probléma már évek óta fennáll. Nem rossz ötlet ez a tanyára való költöztetés. Úgy tudom, hogy a költségvetés még fizetett 190 000 forintot annak, aki kiköltözik a tanácsi bérlakásából. Ennek utána kell majd néznünk és, ha ez a megoldás megoldható, akkor ezt a módszert támogatom, mert számunkra ez szimpatikus. Györgye Sándor: Nagyon szeretnénk ezt a klubot, ha megkaphatnánk, jelenleg az MHSZ használja és ott a cigányokat össze tudnánk hozni, akkor a „parkülés” is megszűnne és a város is jól járna, mert a cigányok megtettek az első lépést, hogy az elkövetkezőkben ne legyen különbség a cigány és a magyar ember között. Kunhegyesi Ferenc: — Nagy probléma az, hogy például még mindig van úgy, hogy egyes boltokban a cigánygyerekeket nem szolgálják ki a pénzükért sem. A kicsinek a tudatában elraktározódik ez, és mire felnőtt lesz, addigra személyiségi zavarokkal küszködik csak azért, mert cigánynak született. Utóirat: Többszöri találkozunk után meggyőződésem, hogy a kiskőrösi cigányok nagyon jól választottak maguknak elnököt (az 1976-ban elhunyt cigányvajda fiát), aki már sok eredményt mutathat fel rövid ténykedése során. Sikerült megszerezniük a klubot, a fűtést és a világítást a polgármesteri hivatal fizeti számukra. Az elnök úr most már azon gondolkozik, hogy mi módon tudna tévét és videomagnót vásárolni? Terveiben szerepel egy alapítvány létrehozása a kiskőrösi cigányokért. Végigjárja a város vállalatait és vállalkozóit támogatásért és cserébe felajánlja az ő szolgálatait. Kiskőrösön valami megmozdult, valami új, valami szokatlan kezdődött el a cigányság felemelkedése érdekében. Brenner László Pápalátogatás — hitközségi nyilatkozat „A magyarországi zsidóság megtisztelőnek tekinti, hogy a pápa első magyarországi látogatása során lehetősége nyilik képviselőinek a pápával való találkozásra, és ha arra egy mód van, ezzel a megtisztelő lehetőséggel élni is kíván. A Kurír 1991. július 31-ei számában közölt cikkben leírt tények — a találkozó előkészítésével kapcsolatban — a valóságnak megfelelnek A matnink részéről biztosak vagyunk abban, hogy a pápa magyarországi útja során nyilvános beszédeiben fel fogjépni az antiszemitizmus ellen. Úgy hisz- szük, ezért nem lesz akadálya annak, hogy a pápával a találkozó létrejöjjön, szolgálva ezzel a zsidó—keresztény párbeszéd ügyét, a zsidóság és az egész emberiség érdekében”. E nyilatkozatot a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége hétfőn ismertette az MTl-vel. Mint ismeretes, az elmúlt hetekben olyan értesülések jelentek meg (Kurír, július 31.), hogy a pápával korábban tervezett találkozót a magyar vallásos zsidóság vezetői lemondták, mivel a hitközség képviselői kérésük ellenére sem kaptak Ígéretet arra: a pápa beszédében elítéli az antiszemitizmust, illetve a hajdúdorogi püspök — a magyar katolikus egyház nevében — a kérést el is utasította. Valentin diszkrét fiú: „Erről nem azt men be szélek, titoktartásom köt politikai doing volt. .
