Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-14 / 190. szám

PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 14., 3. oldal BÚZA ÉS KUKORICA UGYANOLYAN ÁRON Szerződés minimálár alatt A Viktória Első Magyar Gabo­na Rt.-nél az aratásról érdeklőd­tünk. Az elmúlt időszak esőzései miatt azonban szóba került a ku­korica felvásárlása is, hiszen ennek a növénynek nagyon jót tett a csa­padék. Mint megtudtuk, az ezzel foglalkozó szakemberek 5500 fo­rintos tonnánkénti felvásárlási áron köthetnek szerződést az új termésre. Ugyanis beérkeztek a vállalathoz az első exportajánla­tok, amelyekből a felvásárlási árat visszaszámolják. Ezek szerint 6400 forintért dunai uszályba kérnek új kukoricát, vagy fekete-tengeri ki­kötőbe szállítva 110 dollárt kínál­nak érte. Néhány termelőgazdaság szakemberétől megérdeklődtük, mi a véleménye a jelzett árról? A Szentkirályi Egyetértés Tsz- ben 490 hektár a kukorica, mint mondták, emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy augusztus közepe táján még ne száradjanak legalább az alsó levelek. Az eddigi­ek szerint — bár amíg lábon van, bármi megtörténhet jó termés várható. Egyelőre csupán tapoga­tózó tárgyalásaik vannak az eladás Bár az atyaistennel szemben, mint azt tudtomra adták augusztus 2-án a Magyar Hitel Bank Rt. kis­kunfélegyházi fiókjánál, nem bízom senkiben, mégis kérem, közöljék le esetemet a lapban, hátha mások is okulnak belőle. A nevemet ne írják ki, mert nagyon szégyellem magam, hogy hülye paraszt létemre így át tudlak, venni. . . Még 1989. augusztus 2-án vettem a kiskunfélegyházi banknál letéti jegyet, 26 százalékos kamatra. 1990. augusztus 2-án felvettem rá a kamatot, hogy ebből gyógyíttassam 12 éve Parkinson-kórban szenvedő férjemet. Persze, az adó levonása után jutott is, meg maradt is, de azzal vigasztaltak, hogy 1991-ben már 33 százalékot fogok kapni. En meg, mint egy hülye, ezt el is hittem, egészen augusztus 2-áig. Ez pénteki nap volt, fél 10 órakor értem be Félegyházára a százalékért. Közölték velem, hogy ez a letéti jegy már nem érvényes, ilyen már nincs forgalomban, tegyem át más­fajta betétbe a pénzt. Én inkább kiveszem, mondtam. E szó hallatá­ra megváltoztatták a hangnemet. Kaptam egy sorszámot és vártam, s nem is hiába, mert egy óra hossza és 40 perc múlva szólítottak. A pénztáros durva szavak mellett ki akarta dobálni a pénzt, 19 százalé­kos kamattal együtt. Emiatt szóvál­tásba kerültünk. Kértem, hogy be­szélhessek az igazgatóval. Azt mondták, mehetek az atyaistenhez, mert 3 óra hosszával hamarább ki­vettem a pénzt, így 15 ezer forinttal ügyében, de biztos, hogy 5500 fo­rintért nem kötnek szerződést. A Kiskunfélegyházi Dózsa Tsz- ben a 400 hektáros kukoricater­mést jórészt helybeli kistermelők­nek adják el, illetve az üzemi szük­ségletre használják. Úgy gondol­ják ma, hogy az eladási ár a mai 6400 forintos minimálár környé­kén lesz majd. Igaz ugyan, hogy az információk szerint új kukoricára ezen az áron nem köttetett mosta­nában üzlet a tőzsdén sem. A Kiskunsági Gabona és Ipari Növény Választmányának elnöke, Csitári Tibor, nem kis meglepetés­sel vette tudomásul az 5500 forin­tos felvásárlási árat. Hirtelen el­gondolkodva azt mondta: ez azt jelentené, hogy a búza és a kukori­ca felvásárlási ára ugyanolyan. Márpedig — minden termelő tudja — hogy a kukorica termelési költ­ségei mindig is magasabbak a bú­záénál. Márpedig a búzába sem nagyon sikerül „beleférni” az idén, hogyan lesz ez akkor a kukoricá­kevesebbet számolt el a számítógép, s ezt már nem lehet visszarendezni. Könyörögtem, hogy inkább négy­kézláb állva megvárom azt a pár órát, de durván elküldték oda, ahol születtem. Van hivatott személy, aki segít?! HA LEJÁR A JÁRADÉK ... Javaslat családi kisegítő támogatásra A foglalkoztatáspolitikai törvény két évben határozza meg a munkanél­küli-járadék folyósításának időtarta­mát. Az azonban nem derül ki a jogsza­bályból, hogy mi lesz azokkal, akik ezt követően sem tudnak elhelyezkedni. Mint a népjóléti tárca illetékesétől megtudtuk, az ősszel parlament elé ke­rülő szociális törvény rendelkezik majd arról, hogy ilyen esetben milyen családi kisegítő támogatás vehető igénybe. Az elképzelések szerint jövedelemki­egészítő támogatást kapnak mindazok a családok, amelyeknek megélhetése azért került veszélybe, mert a család egyik tagja hosszabb — két évet meg­haladó - - ideig nem tud elhelyezkedni. Nem jár viszont támogatás azoknak a munkanélkülieknek, akiknek család­tagjai közül többen is dolgoznak, jól keresnek és összjövedelmük jócskán meghaladja a létminimumot. Az még nyitott kérdés, hogy hol hú­zódik majd a jogosultság határvonala; de annyi valószínűsíthető, hogy a mini­mális megélhetési költségek közelében. A terv mindenesetre az, hogy ha a csa­lád jövedelme családi pótlékkal együtt sem éri el a létminimum szintjét, akkor azt — az új támogatási rendszer szelle­mében — ki kell egészíteni legalább a létminimumot fedező összegre. Ha azonban a rendezett anyagi körülmé­nyek között élő család valamelyik tagja hosszabb távon mukanélkülivé válik, nem biztos, hogy az új metódus szerint jogosult lesz a járadékra. Viszont az alacsony keresetű családok — főként a gyermekesek — esetében már a két esz­tendő lejárta előtt is adható jövedelem­kiegészítés, ha az egyik kereső állás nél­kül marad. Azt még ezután tisztázzák a szakemberek, hogy az ily módon nyújtott átmeneti jövedelemkiegészítés jogosít-e nyugdíjra, illetve a nyugdíj- korhatár betöltésekor, a munkavi­szony kiszámításánál •miként vehető fi­gyelembe. FEP K. J.-né Jászszentlászló A Magyar Katolikus Püspöki Kar Iustitia et Pax Bizottságának nyilatkozata a jugoszláviai helyzettel kapcsolatban A Magyar Katolikus Püspöki Kar Iustitia et Pax Bizottsága növekvő aggodalommal kíséri figyelemmel Jugoszláviában az utóbbi időben történt eseményeket. Az erőszak, a fegyverek hasz­nálata nemcsak Jugoszlávia népeinek, hanem az egész térség biz­tonságát veszélyezteti. Erőszak csak erőszakot szül és fegyverrel semmit sem lehet elintézni. Ennek kapcsán súlyos sérelmet szen­vednek azok a nemzetközileg elismert jogok, amelyek nélkül a polgári demokrácia bevezetése, az egységes Európához való csatla­kozás Európa keleti részében elképzelhetetlen. Kivánatosnak tartjuk, hogy a szembenálló felek nézeteltérései­ket közvetlen tárgyalások útján tisztázzák, tartsák tiszteletben az alapvető emberi, polgári szabadságjogokat, a nemzetek önrendel­kezésének jogait a helsinki okmány értelmében, a lelkiismereti és vallásszabadságot. Jugoszlávia népeinek sorsa a saját kezében kell hogy legyen. Minden nép saját maga döntse el, hogyan, miként, milyen társadalmi formában kíván élni. Keresni kell a további megoldást, ami Jugoszlávia népeinek boldogulását szolgálja. A brioni megállapodás első lépés a probléma megoldásában es ezt kövessék további lépések a válság teljes megoldása érdekében. Imádkozunk a Mindenhatóhoz, hogy Jugoszlávia népeit ajándé­kozza meg a békével, amelyre mindenkinek kivétel nélkül annyira szüksége van. Majer Mihály pécsi püspök a bizottság elnöke TISZTELT SZERKESZTŐSED Van hivatott személy, aki segít? VAGY FIZET, VAGY UL A bajai bíróság elítélte az álügyészt Furcsa, noha nem egyedülálló bűnügyben hozott ítéletet a közel­múlt napokban a Bajai Városi Bí­róság. Az eset büntetőjogi minősí­tése: hivatalos személyi jelleg szín­lelésével elkövetett hivatali befo­lyással üzérkedés. Milyen konkrét eset áll e megjelölés mögött? Londinerként dolgozott a bajai Sugovica Hotelban ifj. Frezik Fe­renc, akinek a munkájával az igazgató, Pálmai József nem volt megelégedve s ezért kilátásba he­lyezte a fiatalembernek, hogy munkaviszonyát felmondással megszünteti. A fiú otthon elmondta az esetet édesapjának, id. Frezik Ferencnek (Pécsvárad, Rákóczi út 3.), hozzá­téve, hogy sérelmezi az intézke­dést. Ezután a fiú egy papírlapra felírta azoknak a nevét, akiket ko­rábban a hotelból elbocsátottak. Az apa nem szólt semmit, zsebre vágta a névsort tartalmazó papírt és 1990. november 27-én egy köl­csönkért személyautóval Pécsvá- radról Bajára utazott, ahol irodá­jában felkereste Pálmai József igazgatót. Idős Frezik úgy mutatkozott be a direktornak, hogy az lehetőleg ne értse meg a nevét, ugyanakkor közölte a szálloda vezetőjével, hogy ő — mármint id. Frezik — a Kaposvári Ügyészségtől jött, ahol az igazgató ellen „csúnya feljelentés van”. Hozzátette azt is, hogy az ő főnöke, aki a Kaposvá­ri Ügyészség vezetője, a szálloda egyik dolgozójának, ifj. Frezik Ferencnek a nagybátyja, aki azt üzeni, hogy ha visszavonja ifj. Frezik munkaviszonyának fel­mondását, akkor eltekint a felje­lentés kivizsgálásától. Pálmai Józsefnek mindez szöget üthetett a fejébe, gyanút fogott és az előtte álló „ügyész” igazolvá­nyát kérte. Ekkor viszont idős Fre­zik lepődött meg, de — legalábbis úgy gondolta — kivágta magát, mondván, hogy az igazolványa lent maradt az autóban. Sebaj, vá­laszolta a direktor és lementek a kocsihoz. Ott azonban Frezik kénytelen volt beismerni, hogy saj­nos igazolvány a kocsiban sincs. Beült a volán mögé és elhajtott. Az eset azonban nem maradt ennyiben, hanem igazi ügyészség, majd a bíróság foglalkozott vele. Id. Frezik Ferencet a bíróság 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte s egynapi tétel összegét 90 forintban határozta meg. Ez azt jelenti, hogy ha a vádlott 15 nap alatt nem fizet meg 10 800 forintot, akkor 120 na­pot kell börtönben töltenie. Köte­lezte a bíróság a vádlottat a felme­rült 1556 forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az ítélet jogerős, id. Frezik választhat: vagy fizet, vagy ül. G. S. ADÓS MUNKAADÓK Csőd előtt a társadalombiztosítás? Több mint 640 millió forint tár­sadalombiztosítási-járulékkal tar­toznak a megyei munkaadók. A legtöbbel, 280 millióval az álla­mi vállalatok, 127 millióval a ma­gánvállalkozók, 104 millióval a szövetkezeti cégek. Az összeg na­gyobbik része behajtható az év vé­géig, tájékoztatott dr. Lapp Jenő, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója. A nyugdíjak, táppénzek, egyéb segélyek pénzügyi hátterét csak a havonta befolyó munkáltatói és munkavállalói hozzájárulásokból lehet fedezni. Ezért az igazgatósá­gok mindent megtesznek, hogy működőképességük érdekében, tárgyalások, egyezkedések vagy akár felszámolások útján behajt­sák a tartozásokat. A több mint hatszázmilliós összeg csak töredé­ke az országosan felhalmozódott 32 milliárd forintnak, mely pénz­ügyi csőddel fenyegeti a biztosítót. A megyei hátralék kevesebb, mint a válság sújtotta ipari körzetek el­maradása, mert a Bács-Kiskun me­gyei dolgozók 60 százaléka a még fizetőképes agrárszektorban dolgo­zik. A termelőszövetkezetek között csak kevés, a szakszövetkezetek és állami gazdaságok között pedig nin­csenek hátralékosok. Harminc- három munkáltatónak van egymil­lió forint vagy három hónapot meg­haladó tartozása, akik közül néhány ellen már felszámolási eljárás folyik. A vállalatok között van a Zo­mánc- és Kádgyár 23,5 milliós, a Dutép 30 milliós, a kiskunfélegy­házi Kiskun Cipőgyár 37,5 milliós, a kecskeméti Kisepszöv 2 milliós, a Lakszer Építő- és Szolgáltató Ipari Kisszövetkezet 8 milliós, a kunpeszéri Parasztbecsület Tsz 4,3 milliós tartozással. A többi gazdál­kodó fizetési halasztást kért s ka­pott az év végéig. Az átalakulás előtt álló biztosítási rendszer egyik problémája a járulék beszedésének bizonytalansága. A valódi szabá­lyozás hiányában a törvény sem jelent elég biztosítékot arra, hogy a munkáltatók mindig betartsák a fizetési kötelezettséget. Barta Zsolt • • __ O t Tarjám + egy kutya Nemrégiben adtunk hírt a kis­kunfélegyházi ötös ikrek, illetve a Tarjáni család nyári programjának nehézségeiről. A betegség közbe­szólt, olyannyira, hogy fényképet sem tudtunk készíttetni a gyerekek­ről. Farkas Tibor sietett segítsé­günkre, ő még a nagy bárányhimlő- járvány előtt megörökítette az ötös ikreket és játszópajtásukat. A hír­adásból hiányzó fényképet most kö­zöljük: ilyen szép négy lány és stramm fiú a „Tarjáni ötös ik­rek ...” ÖNTÖRVÉNYŰ ÖNKORMÁNYZATOK Szeptemberben újra randevúznak a jegyzők A magyar közigazgatás reformja az önkormányzati törvény megalkotásá­val, a polgármesterek és az ön kormányzati képviselők demokratikus megvá­lasztásával, valamint a jegyzők kinevezésével elkezdődött — de korántsem halad olyan ütemben, mint ahogy azt sokan elképzelték, remélték. A köz- igazgatás reformjának megtorpanását legszembetűnőbben a községi jegyzők I érzékelik, mert az önkormányzatok szabályszerű működéséhez szükséges törvényi előírások hiányosak, az optimális hivatali szervezet kialakításához nem állnak rendelkezésre azok a jogi keretek, amelyek egyértelműen rende­zik a hatásköröket. A törvényi szabályozás hiányában sokszor kényszerülnek amolyan közös gondolkodásra, mondhatni problémamegoldásra. Nógrádban a közelmúltban alakították meg az első magyar, a tisztséget viselők munká­jának szakmai és törvényességi ismereteinek bővítésére. IDŐ VAN ... Visszatapsolták a halasi önkormányzati biztost Mondhatni megalakulása óta visszatérő elfoglaltságot jelent Ha­las önkormányzatának a kommu­nális költségvetési üzem átalakítá­sa. Az átszervezés feladatainak el­látására önkormányzati biztos­ként annak idején a gazdasági bi­zottság elnökét, Németh B. Lász­lót kérték fel. Később a feladathoz szakértő tanácsadót is választot­tak Bács György személyében. A legutóbbi önkormányzati ülés is két napirendi pontban foglalko­zott a témával. Beszámoltatták az önkormányzati biztost a végzett munkáról, s célul tűzték ki a válla­lat igazgatójának kinevezését a pá­lyázat lezártával. A beszámoló önkormányzati biztos részletes adatokkal segítette a képviselők tisztánlátását a válla­lat jelenlegi helyzetéről. Mint el­mondta, az eddig nyereséges üzem — a megvont állami támogatások következtében — veszteségessé vált ugyan, az átszervezés racioná­lis határai a második negyedév so­rán már jelentkeztek, noha tényle­ges eredményei csak ezután várha­tók. Ötvenkét dolgozóval csök­kent a létszám, két káefté alakult dolgozói érdekeltséggel, amelyek­től nyereséges gazdálkodás várha­tó el. További lépéseket is megje­lölt az önkormányzati biztos a le­endő igazgató számára, mint az átszervezés befejezéséhez szüksé­ges teendőket. Ezt követően a polgármester is­mertette a vállalat dolgozóinak írásbeli kérését, miszerint ők az ed­dig önkormányzati biztosként te­vékenykedő Németh B. Lászlót kérik kinevezni a vállalat élére a megismert és bebizonyított erényei miatt, annak ellenére, hogy nem pályázott. Végzett munkája jutal­mául egyébként a polgármester ál­tal javasolt 30 ezer forintot a testü­let jóváhagyta. Azt is közölte a polgármester, hogy a meghirdetett pályázatra egyetlen jelentkező akadt a szakta­nácsadó, Bács György személyé­ben. Erről az egyetlen pályázóról azonban kiderült, hogy a káefték- ké való átszervezés egyenként 25 ezer forintos jövedelemhez juttat­ta, mivel az okiratok elkészítését a felesége végezte. Ez után a bejelentés után zárt ülésen döntött a képviselő-testület, mégpedig úgy, hogy új pályázatot ír ki, ugyanis Bács György nem kapta meg a kinevezéséhez szüksé­ges szavazatot. A vállalat irányítá­sára egyébként átmenetileg Né­meth B. Lászlót kérték fel, aki gondolkodási időt kért. Természetesen ami ott gondot jelent a közigazgatásban, nagy va­lószínűséggel a dél-alföldi régió­ban is mindenképpen igaz. A jegy­zők és egyéb köztisztviselők tájé­kozódási igénye növekedik, hiszen munkájuk követeli a folyamatos ismeretszerzést, illetve a lehetőség szerinti egységes jogalkalmazást. Számos akadály merül fel, de egy­ben ösztönző tényezők is jelentkez­nek. Az önkormányzatok térbeli és szervezeti szétszórtsága látszóla­gos függetlenségükben, már-már öntörvényűségükben is megmutat­kozik. Néha úgy tűnik, hogy az ország 3000 önálló „önkormány­zati köztársaságra” töredezik. A rendszerváltozás előtti megye- rendszer mára, mondhatni, meg­szűnt, helyébe megyei szinten egé­szen más feladatokkal és jogosít­ványokkal fölruházott szervezet került. Ellenben megjelent egy új közigazgatási intézmény - a köz- társasági megbízott és hivatali szervezete. Régiónkban ezt a tisztet államtitkári rangban dr. Farkas László tölti be. Egyik munkatársát, dr. Karsai Arpádnét kérdeztük a közigazgatási tóvá bbképzésekről. Elmondta, hogy ezek az összejö­vetelek elérték céljukat, hiszen való­ban az egységes jogalkalmazást megkönnyítő szemléletet közvetí­tették. Nagy érdeklődést váltott ki az önkormányzati törvény, majd ezt követően az önkormányzati rende­letalkotás és a helyi adóztatás téma­köre. Szegeden már megszervezték a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos értekezletet azzal a céllal, hogy a pol­gármesteri hivatalok dolgozói az ügyfeleknek kellő tájékoztatást tud­janak adni. Örömmel tapasztalták és megtisztelőnek tekintették, hogy a polgármesterek isérdeklődtek ösz- szejöveteleik iránt. A soron követ­kező, szeptemberi ülésen a számvite­li törvényről, illetve a vállalkozói en­gedélyezési eljárásokról esik majd szó. (Tráser)

Next

/
Oldalképek
Tartalom