Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-08 / 158. szám
07 — 07 — 07 AZ AUTÓ HASZNÁLATRA KÉSZÜLT Volkswagenek a rendőrségen (Cíaál Béla felvétele) A magyar mentősök után végre a rendőrök is modern gépkocsikhoz jutnak a közeljövőben, a felvételünkön látható Volkswagen Golf típusokból Bács-Kiskunba megérkeztek az első példányok. Amire, valljuk meg őszintén, szükség volt. A hatvanas évek végét jelképező Ladák kiszolgáltak. „Tisztességes”, magára valamit adó bűnöző sem használ már ilyet. Lépésváltásra kényszerültek a rendőrök is. De milyenek ezek a gépek? Az eddigi tapasztalatok szerint nagyon jók. Kényelmesek, gyorsak, ruganyosak, stabilak, megbízhatóak. Mint általában a német gépkocsik. A keleti gyártmányokhoz szokott autósnak hihetetlenül hangzik: a kocsi első felülvizsgálata 15 ezer kilométer megtétele után szükséges. (Összehasonlításképpen: a 2107-es Ladáknál ugyanez 1500—2000 kilométer után ajánlatos.) A műszaki eligazításon a rendőröknek jószerivel csak annyit mondtak: semmihez ne nyúljanak! Az ablaktöltő folyadékot után- tölthetik. Ez az autó tudniillik használatra készült. . . KANTIN A BÖRTÖNBEN MAGYARORSZÁG: Sör még alkoholmentes sincs • f elvételünk a kecskeméti börtönben készült egy kora délutáni órában, amikor kiny itott a kantin. Az elítélt hölgyek sorban várakoznak a kis ablak előtt. A kisebbik képen Szabadszállási Tóbi Pál magánkereskedő látható árukészletével. PETŐFI NÉPE 1991. július 8., 5. oldal SPRINTER ÉS GAZDÁJA Aki lovas rendőr szeretett volna lenni Lehet, hogy a szódás veri a lovát, de a rendőr nagyon szereti. Gáli Dénes zászlós biztosan. Időnként végig simít rajta, amíg a fotózáshoz készül, majd indulna ki az istállóból. Sprinter, a ló inkább marad. — Na, légyszíves gyere! Tudom, hogy lusta vagy, de ennyi mozgás kell — korholja a pacit, míg az belátja a rendőr igazát. Lovas és paripa modellt állnak. Készül a fotó, közben a zászlós beszél. — Ez a Sprinter nagyon veszett jószágként került ide. Először a Szepesi Józsi kapta, de valamiért csak nem boldogult vele. Ágaskodott, nem állt rendesen. Pedig a lovas rendőrnek társa kell. hogy legyen a lova. Csak annyit intézkedhet, amit a ló enged. Mondom magamban, nem lehet igaz, hogy ez a gyönyörű jószág nem oldja meg a feladatát. Átvettem. Képzelheti, az összes szabadidőm ráment. A lovardában gyepáltam állandóan. Nem telt bele két hónap és gyönyörűségesen csinált mindent. Azért persze egy emberes ló maradt: nem csípi, ha más ül a hátán. Igyekszik belevágni a földbe, utána már szabadon futkáro- zik . . . Gáli Dénes elképzelni sem tudja a világot lovak nélkül. Hároméves lehetett, amikor először felült a nagypapa lovára, a Gusztira. Az öreg betanította a Gusztit, hogy lehajoljon, ha a kisfiú mellé állt a kantárfejjel. Letérdelt, bedugta a fejét, mint egy engedelmes kutya. — Ott szerettem meg a lovat. Meg a könyvekben. Még most is meg van a teljes sorozat az indiánosokból. Szóba sem került más a továbbtanulásomkor, mint ez a terület. Nagykőrösön, a mező- gazdaságiban érettségiztem, másnap már a Rákóczi Téesz belovaglója voltam. Csikókat idomítottam eladásra. Bevonultam, leszereltem, folytattam ahol előtte. A fordulatot az életemben a Mezőgazdasági Világkiállítás hozta. A '75-ös, Budapesten. Ugye, a KISZ- szel felmentünk mi is, megnéztük a lovasbemutatót, két rendőrrel. Az egyik a hétszeres magyar bajnok Bálint Mihály volt. Megdobbant a szívem. Díjlovagoltak, táncolt alattuk a paripa. Fegyelmezett, gyönyörű állatok, ha én egyszer egy ilyenen ülhetnék! De hát hogyan? A szerencse segített: az egyik gondozónak a téeszben szomszédja volt a pesti • Ló és lovas. (Gaál Béla felvétele) lovas rendőrök állatgondozója. Rögtön rákaptam: mutass be neki! Nem telt el egy hét, és én is lovas rendőr lettem. Gáli Dénes a fővárosba került. Foci- meccseket biztosított, elvitték Nagyvá- zsonyba a várjátékokra. Szilvásváradra, Kecskemétre a fogathajtó világbajnokságokra. Lovával ott volt a Hunga- roring megnyitásánál is. De nem csak ilyen kellemes pillanatok, hanem nehéz percek is jutottak a szolgálat alatt. Több mint tíz év telt el az életéből Pesten, mígnem váratlan ajánlatot kapott — szervezzen Kecskeméten is lovascsoportot. — Habozás nélkül mondtam igent. Bár teljesen kezdők voltak a kollégáim, mégis három hét alatt -úgy-ahogy betanultak. Kijött a kapitány úr, megnézte mit tudunk, elismerően bólintott. Azóta mi is szolgálatot adunk. Feltűnnek a tanyáknál, ahol nagyon várják őket. Éjszaka razziáznak a föld- utakon, igazoltatják az autóst, a gyalogosokat. Szükség van rá: a tanyákon élő ember védtelen. A lovas rendőr tartaná távol a „zsiványokat”. Bár, ha több lovas lenne ... Nem Gáli Dénesé- ken múlik. Pénz nincs elég. Jelentkező, ló lenne. Olyan büszke, gyönyörű, mint a Sprinter. Aki már embercsempészt is fogott... N. N. M. 05 - 05 - 05 Az év első öt hónapjában 465 tűzesethez riasztották a Bács- Kiskun megyei tűzoltókat. Tizenhármán lelték halálukat a lángok közt, és 18- an megsérültek. (Egyébként tavaly egész évben nyolc halál történt a lángok miatt.) Kerekegyházán, Bácsalmáson, Lajosmizsén és Solton lakóépületeket égettek fel szándékosan, Kecskeméten egy butikot, Tázláron, betörés után, a Kati vendéglőt, Kiskun- majsán egy tanya melléképületét, Fülöpszálláson egy kamrát. Hasonló sorsra jutott két gépkocsi is: Baja belterületén egy lopott Lada, Kiskunhalason százezreket érő BMW 316-os. A halálos áldozatokat követelő tüzek közül kiTüzes krónika • Archív felvétel. (Fotó: Straszer András) emelkedik az ágyban, dohányzás miatt meghaltak nagy száma. Négy alkalommal egyértelműen ez volt a halál közvetlen oka, egy esetben még nem tisztázták a körülményeket, de a nyomok itt is dohányzásra utalnak. posvárott rendezték meg, június 27. és 29. között. A II. Széchenyi Ödönről elnevezett kupán Bács-Kiskun képviselői várakozáson felül szerepeltek, a tűzoltócsapat a negyedik helyezést érte el. Ajándékfelszerelés Kecelnek Tűzoltósiker Az állami tűzoltók versenycsapatai közötti országos bajnokságot idén KaKecel német partnertelepülésének négy önkéntes tűzoltója nemrég tanulmányúton járt a magyar községben. A schwarzenbruckiak arra kerestek választ: milyen az itteni technika? Vizsgálódásuk végeredménye talán leginkább a szegényes kifejezéssel illethető. Egyetlen jellemző adat: míg a németországi testvérnél 14 jól felszerelt kocsi várja a riasztást, addig ugyanezt Kece- len egy 28 és egy 26 esztendős Csepellel kénytelenek megoldani. A többiről már ne is szóljunk . . . Mindezeket látva a schwarzen- brucki önkéntes tűzoltóegyesület többféle felajánlást is tett Kecelen. Az eredetileg ide szánt — a látogatás során kipróbált, bemért — riasztórendszeren kívül, a náluk már leselejtezett, de még kitűnő állapotú szivattyúkból, védőruhákból, valamint elképzelhető, hogy kocsikból is „ajándékcsomagot” állítanak össze partnertelepülésüknek. Csak a riasztórendszer, mely tulajdonképpen személyhívó készülék, a nyolc ügyeletes keceli tűzoltót riasztja, cirka egy-másfél milliót ér. De az ajándék értéke ettől függetlenül felbecsülhetetlen. A 280 tagot számláló német egyesület 20-30 fős küldöttsége várhatóan augusztusban látogat legközelebb Kecelre. Az elképzelések szerint az ajándékba szánt felszereléseket ekkor adják át magyar kollégáiknak. A magyarországi börtönökben mint a világon mindenütt —, úgynevezett kiétkeztetési boltok működnek. A kecskeméti büntetésvégrehajtási (BV) intézetben például mindennap vásárolhatnak a fogva tartottak a zárkacsarnok földszintjén található kantinban. A kínálat meglehetősen gazdag, s ezért érdemes alaposan meggondolniuk, hogy egy-egy alkalommal mennyire töltik meg bevásárlószatyraikat. Ilyen célra ugyanis börtönmunkáltatásból származó keresményüknek hatvan százalékát fordíthatják, ami nagyjából havonta 1000—3000 forintot tesz ki. Ennyiért vehetnek cigarettát, kávét, teát, üdítőket, levélpapirt, süteményt, zöldségféléket, gyümölcsöt, csokoládét. (A felsorolás távolról sem teljes.) Ugyanakkor hiányoznak a listáról a börtön biztonságát veszélyeztető áruféleségek. Ilyenek: a gyógyszerek, a freo- nos spray-készítmények, a gázöngyújtók, valamint a különböző alkoholféleségek, de az alkoholmentes sör is. Néhány éve ugyanis az egyik hazai börtönben valódi kőbányai árpalét töltöttek az alkoholmentesek palackjába, s ezt jelentős felárral értékesítették. Azóta a hazai bv-intézetek kiétkeztetési boltjaiból elpárolgott az alkoholmentes sör. A rovat szerkesztője: Noszlopy Nagy Miklós Hogyan hívjuk a mentőket? Balesetnél: mi történt? (például gázolás, lórúgás, égés) hány sérült van? honnan kell a sérültet elszállítani? ki jelenti? Betegszállításnál: ( Ez csak akkor kérhető, ha a beteg kezelőorvosa rendeli el, vagy ha előzőleg a beteg számára biztosították a kórházi ágyat. Az utóbbi esetben kivétel a közvetlen életveszély). — a beteg neve, kora? a betegség megnevezése?- honnan szállítandó a beteg, illetve mikor? — melyik kórházban van elhelyezve (kell szállítani) a beteg(et)? Ami a legfontosabb: nyugodtan és pontosan adjunk felvilágosítást a mentőállomásnak! DE JÓ LENNE, HA ÍGY LENNE! A bejelentéstől a mentő elindulásáig A gyakorlat, sajnos, nem egészen olyan, mint ahogyan azt a mentősök szeretnék. A bejelentések nagyon nagy százaléka hibás, vagy pontatlan. Ami könnyen tragikussá is válhat: hosszú perceket veszíthetnek emiatt a betegekhez induló kocsik. Lássuk a tipikus hibákat. Gyakran előfordul, hogy azt küldik telefonálni egy balesettől, aki az égvilágon semmi konkrétumot sem tud. így, azonkívül, hogy „nagy baj történt, jöjjenek gyorsan", támpontokat sem tud adni. Mire lenne szükség? Tudni szeretnék, hogy voltaképpen mi történt, mennyi a sérültek száma, a telefonáló észlelt-e, és ha igen, milyen sérüléseket. Nem mindegy az sem, hányán ültek a kocsikban, mennyi mentőt mozgósítsanak. Ha már ezen túljutott a bejelentő, akkor a pontos hely megjelölése következik. Nincs probléma, amikor ismert útvonalról van szó. Itt is szükséges valamilyen támpont: kilométerszelvény. egy bolt, egy templom, tanyaközpont. A tanyáknál bonyolódik a helyzet. Legjobb, ha a telefonáló közli azt is, hogy hol várja a mentősöket. Sűrűn előfordul, amikor az egyébként is ideges ember ezzel vág vissza, ha valamit nem tud: „Ne az érdekelje, hogy én ki vagyok, meg mi történt, hanem küldje már a kocsit". Igen ám, de milyet? Kevesen tudják ugyanis, hogy Magyarországon négyféle mentőautó szalad az utakon. A rohamkocsi, a mentőtiszti esetkocsi, az ápolói esetkocsi és a szállítóautó. A rohamkocsin mentőorvos, a mentőtiszti esetkocsin főiskolát végzett mentőtiszt ül. Ilyen jármű Bács-Kiskunban csak Kecskeméten van egy, s ugyanez megy a környékre is. Az ápolói esetkocsin nagy gyakorlattal rendelkező, rutinos szakápoló teljesít szolgálatot. A betegszállító autón fiatalabb kollégája. (Egyébként nyugaton hasonló a szisztéma. Ott különböző mentőszervezetek vannak. Az egyik a mentésre, a másik a szállításra, a harmadik valamilyen speciális feladatra szakosodik.) Minden esetben, amikor a bejelentésből kideríthetetlen a sérülés foka, a szolgálatvezető „túlbiztosít". Ilyenkor, ha mégsem indokolt, feleslegesen kivonják a mentőt a forgalomból, jóllehet egyszerűbb megoldással is célt értek volna. Végül az időről. Aki a mentőt várja, annak nagyon hosszúak a percek. A mentősök órája ugyanakkor csak a telefonkagyló letétele után indul. Innentől nappal egy, éjszaka két percen belül elhagyják az állomást. Ezt nagyon szigorúan veszik. A várakozóknak, persze, az is „idő", amig a bejelentő telefonfülke után kutat. Előfordult, hogy Lajosmizse mellől, egy baleset helyszínéről autón ment el személyesen valaki a kecskeméti állomásig. Mire a mentősök kiértek, mindenki remegett az jdegességtől. És — ez ilyenkor természetes)?) a mentősöket szidták ... • Betegszállítás a kórházból, • A kecskeméti mentőállomás szolgálatveze- tésc. (Fotó: Straszer András)
