Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-06 / 157. szám
SZABADIDŐ 1991. július 6., 7. oldal Régi országgyűlések Sopronban Napjainkban természetes, hogy a/ országgyűléseket Budapesten tartják. Az államhatalmat gyakorló honatyák azonban nem mindig a fővárosban alkották meg az állam életét szabályozó törvényeket. A történelem kényszere sokszor hozta úgy, hogy Buda, Pest. vagy a török hódoltság idején fővárossá előlépett Pozsony helyett másutt kellett a megyei nemesség és a városok küldötteinek, a főuraknak és a főpapságnak a királlyal megtanácskozniuk az ország dolgát. Patinás városaink egyike, amelynek falai között a 17. században négy ízben is tartottak országgyűlést. Sopront először — 1622-ben II. Ferdinánd király (1618—1637) azért választotta, meri Pozsony még erősen magán hordta Bethlen Gábor hadjáratának nyomait. Viszont a király nem akart várni a/ országgyűléssel, mert az év elején vette feleségül Gonzága Eleonórát, a man- tuai herceg húgát, s mielőbb magyar királynévá óhajtotta volna koronáztatni. Az pedig országgyűlés nélkül nem ment. Az uralkodó május 24-én vonult be kíséretével Sopronba. Másnap előterjesztette leiratát, de a rendek nem voltak hajlandók foglalkozni vele mindaddig, míg a hitlevelet törvénybe nem iktatják. Hosszas huzavona után Ferdinánd engedett, sőt, belemet abba is, hogy előbb válasszanak nádort. Ezután a sérelmeket tárgyalták, törvénybe iktatták az 1608-i törvényt, és Ferdinánd 1618-ban kiadott hitlevelét, katonai és pénzügyi kérdéseket tárgyalták. Az országgyűlés csak július 7-én fogott hozzá a királyi előterjesztés megvitatásához. Csak ezután kerülhetett sor a király vágyának teljesítésére, a királyné koronázására. Az ünnepélyes ceremóniát a Kecske-templomnak nevezett bencések templomában tartották. A következő országgyűlésnek is Sopron adott szállást, mert Pozsony vármegyében pestisjárvány dühöngött. II. Ferdinánd 1625. október 13-án érkezett Sopronba. Miután Thurzó Sza- niszló az év tavaszán meghalt, ezúttal is nádorválasztással kezdődött a tanácskozás, ismét négy jelöltre lehetett szavazni. A többség október 25-én Esterházy Miklóst választotta. A király szerette volna fiát is királlyá koronáztatni, de erről csak a hitlevél aláírása után voltak hajlandók tárgyalni a rendek. Ez megtörtént, s a november 27,-ei. yegyes ülésen magyar királlyá kiáltották ki a királyfit, aki december 8-ai koronázásán — amelyet szintén a Kecske-templomban tartottak —, III. Ferdinánd nevén vált magyar királlyá. (Atyja halálától, 1637-től 1657-ig uralkodott.) A törvénycikkek szövegezésekor az alsó táblán botrány tört ki, mert a protestánsok bizonyos kijelentések miatt megtámadták Vinkovich zágrábi nagyprépostot, előbb csak szóban, majd öklükkel ütötték, haját és szakállát tép- desték. Két törvénycikk örökítette meg a jelenetet. Az országgyűlés a különböző adók megajánlása után feloszlott. Az 1634. évi felvidéki pestisjárvány miatt megint Sopronban tartottak országgyűlést. A rendek 1634. december 18-án fogadták II. Ferdinándot. Az egyik téma a vallási sérelmek orvoslása lett volna, de végül a protestánsok megelégedtek azzal, hogy törvénybe iktatják az 1608-i törvényt és koronázási hitlevelet. Ezután a hadügyet tárgyalták, illetve arra bírták rá a királyt, hogy az ország teljes jövedelmét, beleértve a bányák és a harmincadok jövedelmét is, fordítsa a végvárakra, Ugyanekkor megszavaztak portánként 5 forintot is a célra, továbbá elhatározták, hogy a rendes harmincadon felül két éven át félharmincadot szedjenek a u'úHeli kaallo törvény eltörölte a kormány/ósntonák fizetésére. Az országgyűlés február közepére fejezte be munkáját. Sopronban negyedszer 1681-ben tartottak országgyűlést. I. Lipót (1654-ben koronázták, 1657 1705 között uralkodott), abszolutizmusra törekedett. Az országos elégedetlenség összeesküvésbe (Weselényi) és felkelésekbe (Thököly) torkollott. Amikor Lipót a török hadi készülődésre 1681. április 28-ára —- 19 év szünet után — összehívta az országgyűlést Sopronba (Pozsonyban és vidéken ismét pestis pusztított), a követek az alkotmányosság helyreállítását remélték ettől a diétától. Már május 1-jén munkához akartak látni, de az uralkodó a királyné betegsége miatt csak május 22- én érkezett meg, három ezred német katona védelme alatt. Az országgyűlés mindenekelőtt nádort akart választani, hiszen Wesselényi halála óta (1667) nem volt. Esterházy Pált emelték a tisztségbe, aki rögtön letette az esküt, és elfoglalta hivatalát. Ezután szeptemberig megvitatták és törvénybe foglulták a felekezetek jogait. majd decemberig megtörtént az alkotmányt helyreállító közjogi szabályok törvénybe foglalása. A 83 cikkből got. a királyi helytartóságot. Kimondta, hogy a törökkel történő tárgyalásokhoz mindig magyar diplomát is küldjenek, s előírta, hogy a német katonaság távozzék az országból, a végvárakba magyar vitézeket rakjanak stb. Végeredményben elérték, hogy az abszolutizmus takarodó! fújjon. Az országgyűlési munka befejeződvén, december 9-én, ismét a Kecske-templomban, megkoronázták Eleonóra Magdolna királynét. Talán nem érdektelen, hiszen csaknem a jelenbe hozza a múltat, hogy állnak még azok az épületek, amelyekben az országgyűlési események játszódtak. Mert nem csupán királyt és királynőket koronáztak a templomban, hanem ebben ülésezett mind a négy ízben az országgyűlés is, bár tanácskozásokra 1681-ben igénybe vették az azóta lebontott, ugyanezen a téren állt városházát is, Ugyanekkor a főrendek a ma is álló Zöld-házban vagy másként Cézár-házban tanácskoztak. II. Ferdinánd, III. Ferdinánd és I. Lipót pedig a templommal szemben álló Kassow-házban szállt meg. Cs. K. Falumúzeum Somogyországban Akad már néhány falumúzeum az országban, amelyekben nagy területen, távol eső falvakból összegyűjtött népi építészeti emlékek láthatók. Nagyszerű dolog, ha az ember egy helyen tanulmányozhatja a régi magyar falu tárgyi világát, elmélyülhet a gazdálkodás és háztartás már-már feledett emlékeiben, összevetheti egymással az eltérő építkezési stílusokat, temetkezési szokásokat. A legmegkapóbb közülük az a kicsi skanzen, amely Kaposvártól jó macskaugrásra, a Zselicségnek nevezett tájegység egyik falujában, Szennán várja a látogatókat. Egy magaslatról az 1785-ben emelt református templom tekint a csupa zsc- licségi faluból idetelepített, kontyolt zsúptetős, sárral tapasztott, sövényfo- nású vagy fecskerakásos falú házakra, présházakra. Ez utóbbiak elé a hitelesség okából szőlőt is telepítettek a gyűjtemény megalkotói. A templomot festett szószéke, kazettás mennyezete, karzata és padjai So- mogy egyik legszebb műemlékévé varázsolják. Belső berendezését a Nagypáliból származó Nagyváti János asztalos- mester készítet te. Az egész templom belső és külső renoválását a valamikor itt segédlelkészkedő Tildy Zoltán — később köztársasági elnök — szorgalmazta. A munka 1974-ben fejeződött be. A homlokzatukkal a templomra tekintő házak Rinyakovácsiból, Kisbajomról, Csökölyről — ez a legvénebb, 1843-ból való —, Nagykorpádról és Somogyszobról költöztek Szennára. A házakat a simára döngölt földre • A Fekete- és a Fehér- Körös találkozása: a Szanazug. Szanazug Szanazug a neve annak a tájegységnek, ahol egymásba ölelkezik a délebbről érkező Fehér- meg a kicsit északabbra kanyargó Fekete-Körös. Igazán nagyszerű látványt nyújt ez, a Gyulától alig néhány kilométernyire föllelhető természetföldrajzi érdekesség, ahol egyébként a horgászok pecahe- lycinek százai és a környék lakóinak üdülőházai több utcahosszat megtöltve sorakoznak. Aki valóban elzarándokol erre, a különben alig-alig ismert pihenőhelyre, annak tudnia kell, hogy történelmi vidéken lépdel. Ez a tájék ugyanis rend- kő ül sürü településrendszert tartott el már ősidők óta — nyilván azért, mert halban igen gazdagok voltak a Körösök. Nagyobb ásatásra először 1933- ban került sor ezen a tájon. Több Árpád-kori falu romjaira bukkantak a régészek, akik éppen c zug — azaz ösz- s/efolyás — közvetlen közelében egy román kori templom tégláit, faragványait is felszínre hozták. (Az előbbieket bizonyíthatóan a helyszínen égették, míg az utóbbiak anyaga Erdélyből érkezett.) Levéltári kutatásokat folytató szakemberek megállapították, hogy azt a bizonyos templomos falucskát Szánnának hívták a XI. században. Később egy 1232-ből való oklevélben is feltűnt ez a településnév, majd pedig olyan iratok bukkantak elő, amelyek azt bizonyították, hogy Szánná az 1400-as évek elejétől egészen 1566-ig a gyulai váruradalom része — afféle kiszolgálóegysége volt. 1560-ban például tizenegy jobbágy és ötvenöt úgynevezett „lélek” lakta: ez utóbbiak királyi szolganépekként, halászokként, virrasztóként szolgálták a gyulai vár mindenkori uraságát. Aztán erre a lapos, de gazdag üdékre is elportyázott a török. Jött, zsákmányolt, pusztított; 1596-ban már nyoma sem volt Szánnának, s ugyanígy a földdel vált egyenlővé a többi, kisebb- nagyobb békési falucska is. Az 1600-as évek legvégén is csak romokat említenek a korabeli birtokleírások. amelyek adatait a bécsi udvar kamarai igazgatóságának emberei vetették papírra. Az újratelepítés gondolata azonban mind erőteljesebben foglalkoztatta a kormányzatot ne feledjük: óriási, elnéptelenedett területekről volt szó! — ám ahhoz, hogy a Körösöknek e vidékén az ember újra otthonra lelhessen, feltétlenül meg kellett szabályozni a zabolátlan vizeket. A regulázás első terve meglehetősen későn, csak 1850 táján készült el, ezt is többször átigazíttatták. és csak 1855 után indultak e| a gátépítő, medermélyítő kubikosok csapatai az átszabandó területekre. A földmunkások legnagyobb tette a Gyulát Békéssel összekötő, úgynevezett nagycsatorna kimélyítése volt. Ez akkora vállalkozásnak számítolt. hog> 1857. május 27-én még I. Ferenc József is megtekintette. Mondani sem kell, a koronás főt óriási tisztelgéssel fogadták; csupán a fölsorakozó lovasbandériumnak mintegy tízezer tagja volt... A munkálatok az 1850-es évek végére elkészültek. Eltűntek a hajdani lápok, mocsarak, így aztán megkezdődhetett az. addig kihasználatlan földek feltörése, termővé alakítása. (Ezt a munkát javarészt már a Felvidékről odatelepítelt szlovák ajkú lakosság végezte el.) 1 Maga a Szanazug azonban nem kapta vissza Árpád-kori képét, a falvak tőle távolabb nyújtogatták fel templomtornyaikat. Ez az idilli táj megmaradt olyannak, amilyenné a múlt századi nagy vízszabályozás alakította, tehát halfogásra kiválóan alkalmas, csöndjével máig vonzó pihenőterületnek. A parti erdők karéjában eszményien szép látványt nyújt a két Körösnek és az ék alakú — a szó átvitt értelmében is ékes-gyönyörű — találkozása. A. L. Tatai látogatás Tata megkapó természeti adottságokkal, szépségekkel megáldott fürdő- cs üdülőváros. A magyar történelem régi városa, többnyire a magyar királyok birtokolták. Sajnos, a török hódoltság másfél évszázada alatt — hol török, hol magyar kézen lévén — nagyrészt elpusztult. A török kiűzetése után az 1700-as években — barokk köntösben újult meg. Tata újjáépítését megkönnyítette, hogy Fellner Jakab személyében tehetséges és szorgos építészt kapott a város. Több kiváló alkotás jelzi nevét a városban. így a Nepomucenus-malom (ezt Fellner magának építette, s a homlokzat fülkéjében álló Nepomuki Szent Já- nos-szoborról kapta nevét), az egykori Esterházy-palota. (Ma városi kórház, a történetéhez tartozik, hogy I. Ferenc osztrák császár, Napóleon elől menekülőben, három hónapot e kastélyban töltött, s 1809. október 14-én e kastély toronyszobájában írta alá a schön- brunni békét.) Jórészt Fellner alkotása a szép, későbarokk Nagytemplom is. Előtte áll Fellner Jakab 1940-ben felállított szobra. Fellner (1722 1780) Morvaországból került Tatára, itteni építkezésein kívül más magyar városok így Eger, • A város egyik értékes műemléke a XVIII. század első felében épült plébániatemplom. rakott, tölgyből készült talpgerendakoszorúk tartják. Sarkaira faoszlopokat, szöglábakal tesznek, amelyeket felül koszorúgerendák kötnek össze. Mestergerendáik díszesek. A házak általában három helyiségből állnak: szo- ba-konyha-szoba vagy szoba-konyha- kamra elrendezésben. A házakat oldalt és esetleg elöl is díszesen faragott oszlopokkal kísért pitvar (pitar), tornác övezi. A konyhákban sárral tapasztott kemence áll katlanhellyel, sárpadkával. Innen fűtötték a szobában levő, szép szemeskályhát, s így ott nem volt füst. A házak oromfalai a legdíszesebbek, több rétegű, csipkeszerü, festett díszlécekkel, faragott mestergerenda-végző- déssel. A templom előtt álló régi, hajdani parókia a múzeumi fogadórész. Az itt vásárolható kiadványok és képeslapok bőséges, igényes kivitele meglepő. Akad minden itt látható műemlékről leírás, kép, füzet és könyvecske, s az ember többféle pecsét közül választhatja ki azt, amelyiket rá akarja ütni lapjára. Bárcsak más hazai múzeumi helyeink, vidéki műemlékeink hivatott gondozói példát vennének Szennáról. Cs. K. Veszprém, Pápa — sok szép, barokk épülete is az ő fantáziáját és tervezői munkáját dicséri. A város a Nagy- vagy Öreg-tó mentén terül el. A nyugati és az északi oldalon Tata, a keletin pedig Tóváros. A két legnagyobb tavon — öreg-tó, Cseke-tó — kívül még több kisebb állóvíz van Tatán, melyeket száznál is több forrás vize táplál. A tórendszer a 18. század közepén keletkezett, amikor is Mikoviny Sámuel — a kor neves magyar mérnöke — lecsapolta Tata környékének kiterjedt mocsarait. Egy másik mérnök Böhm Ferenc — hozta létre 1873-ban az Esterházy család 46 hektáros angolkertjét, a mai Ncp- parkot. A változatos faállományú parkban, ideális környezetben készülnek a magyar élsportolók nagy versenyeikre. A Fellner építette későbarokk kerti lak ma az élsportolók lakásául szolgál. Kissé távolabb a barokk korban divatos mürorn áll, a francia Charles Moreau építette 1801-ben. A tatai öregvár az 1950-cs evek közepe óta a Kuny Domokos Múzeum otthona. A kiállítás Tata város cs Komárom megye történeti emlékeit mutatja be, az őskortól napjainkig. Igen gazdag a múzeum fujans/gyfijteménye. Tata a magyarországi kerámiakészítés egyik központja volt, a múzeum névadója Kuny Domokos is e szakma híres művelője volt. igen érdekes a török kori anyag és a római kőtár; a római emlékek Szőnyböl, a hajdani Brigetio légiós táborából kerültek Tatára. Az országban egyedülálló kiállítás a tatai Antik Másolatok Múzeuma, a helyreállított hajdani tatai zsinagógában. Görög és római szobrok eredeti méretű másolatai láthatók itt. A városka harmadik múzeuma a Nemzetiségi Néprajzi Múzeum. A Tatára és környékére a 18. században betelepedett németség tárgyi emlékeit —- népi kerámiákat, festett német koporsókat, a szőlőkultúra kellékeit — őrzik itt a tárlók. Tatai nevezetesség az Éder József ácsmester által 1763-ban készített óratorony. Érdekessége, hogy a torony felső, fából készült részében egyetlen vasszög sincs. Hasonlóképpen figyelmet érdemel a Cifra-malom, a városka legrégebbi műemléke, 1587-ből. A Kálvária-dombon szabadtéri geológiai múzeum van. A domb két kőfejtőjében szinte az egész földtörténeti középkor, a triász, u jura és a kréta valamennyi rétegét megszemlélhetjük. Itt emelkedik a Fellner Jakab kilátó is, a teraszáról igen szép panorámában gyönyörködhetünk. B. .1. • A Cézár-ház. • A soproni Kecske-templom. • A tatai öregvár
