Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-06 / 157. szám

4. oldal, 1991. július 6. CSALAD — OTTHON Hajvágás — házilag Párizsban most a rövid haj a divat. Úgy látszik, a divat főváro­sában is megunták a hosszú lokni- kat, a bodor tincseket, a sima haj- zuhatagot. A frizuratervezők azt mondják, a rövid haj is lehet ele­gáns, ha megfelelően sminkeljük az arcot, és feltűnő fülbevalót vise­lünk hozzá. Tanácsolják, hogy mosás után a rövid hajat felfelé szárítsuk be, így jó tartást kap. Hogyan készüljön a divatos párizsi frizura? 1. Ha a nyak résznél spiccesre hagyjuk, és a fül középső részéig egészen rövidre vágjuk, akkor a képen látható módon a nyakszirt- hez simul a haj. 2. A fedő haj hátul csak középső részéig borítja a fejet. Ezt úgy ér­jük el, hogy nem lépcsőzetesen, ha­nem egyenesen, fej közepére fésül­ve vágjuk a hajat. 3. A fül melletti tincseket oldalt teljesen rövidre vágjuk, úgy, hogy a fül szabadon maradjon. 4. A fül előtti hajrészt spiccesre igazítjuk. 5. A hajat elöl homloknál is jó rövidre vágjuk és kiritkítjuk. EGYSZERŰ PRAKTIKÁK Hasznos tanácsok — AZ ÜZLETEKBEN kapható molyirtó általában rossz szagú. Há­zilag kellemes illatú molyirtót készít­hetünk. A citrom héját megszárítjuk, és kis vászonból varrt zacskókba tesszük. Helyezzük a ruhásszekrény különböző részeibe. Néhány hét múlva elillan az illata, akkor készít­sünk újat. — SZEMÜVEGET viselők tudják milyen kellemetlen az, ha az ember a hidegről a meleg szobába lép és a szem­üveg bepárásodik. Ezt úgy előzhetjük meg. hogy a szemüveget néhány csepp ruhaöblítő szerrel átkenjük. — HA ÉRDES, kidolgozott a keze, a következő kézápolást ajánljuk: öt da­rab főtt burgonyát — még melegen törjön össze, és öt evőkanál tejjel keverje pépesre. Ezt erősen masszíroz­za be a kezébe. Öt perc múlya hideg vízzel mossa le. — HA VÖRÖSKÁPOSZTÁT pu­colunk és vágunk, kenjük be előtte a kezünket ecettel, olajjal vagy margarin­nal. így kezünk nem színeződik el. — HA SZÁRAZ a bőre, fürdőhab helyett negyed liter tejet és egy evőka­nál olívaolajat adjon a fürdővizéhez. Fürdés után krémezze be bőrét, így bársonyos és sima lesz. A kapucni önálló élete Kezdetben volt a gyerek fejvédőként használt és az eső ellen felnőttet, gyereket védő kapucni. Praktikus viselet­ként nagy gallérral önállóan vagy a kabáthoz, esőkö­penyhez szabva. Aztán egy idő óta a kapucni önálló életre kelt. Divat­holmivá lépett elő. És elsősorban a fiatal felnőttek öltözé­kében kapott szerepet. Mostanra viszont már hordja öreg, fiatal. S nemcsak sportos holmikon, hanem elegáns ruhákon, köpenyeken. Meg mindennapi, utcai ruhákon, blúzokon. Újból divatba jöttek a kapucnis frottírköpenyek strandra, házi viseletre. Ebben az a „pláne”, hogy való­ban jó szolgálatot lesz a kapucni a medencéből vagy a zuhany alól vizes fejjel kilépő nőnek, férfinak. De, hogy vajon mire jó a kapucnis fürdőruha, annak csak a divat- tervezők a megmondhatói. Mert a legdivatosabb — és természetesen egybeszabott, sokpántos fürdőruha váll- vagy nyakpántjához feltétlenül kapcsolódik egy ka­pucni. Úszás közben szépen lebeg a test után. Napozás­kor pedig védelmet nyújthat a napszúrás ellen. Már, ha a fejére teszi valaki. De nem azért találták ki. Kapucni dukál a kosztümhöz, a kabáthoz. Egybesza­bott sapkával divatos a délutáni és az estélyi ruha. Ka­pucnis a selyem, a csipke, és a vászonblúz. De kapucnival szabják a hálóingeket, pizsamakabátokat, sőt még a kombinékat is. Azt már nem is érdemes említeni, hogy kapucnis a ballon- és a sportkabát, a tréning- és a joggingöltözék. No. meg az esőköpeny és a gyerekholmi. A divatkapucni, amelyet minden esetben egybeszab­nak a vállrésszel, nem a fejre való. Nem funkciója mele­get tartani, széltől védeni. Egyszerűen, mint valami an­gyalszárny, lebegjen a vállon, a hát közepén — adta ki a használati utasítást a francia divattervezők egyike. És mi természetesen ebben is követjük az előírást... (kádár) Napozzunk egészségesen Az utóbbi időben a legkülönbö­zőbb szakemberek — elsősorban a bőrgyógyászok, de a környezetvé­dők is — figyelmeztetnek arra, hogy a természetes ózonréteg elvé- konyodása különféle környezeti ártalmakkal jár. Nálunk is egyre többen fordulnak orvoshoz rossz­indulatú bőrpanaszokkal. Azt, hogy ebben elsőrendű sze­repe a napnak van, nem vitatja senki; abban azonban már eltérő­ek a vélemények, hogy ez mennyire írható a sérült ózonpajzs és meny­nyire a túlzásba vitt napozás terhé­re. A nap által kibocsátott, ibo­lyántúli (ultraviolett) sugarakat hullámhosszúságuk szerint három csoportba osztjuk. Ezek közül az A jelzésű sugarak a leglágyabbak, ezek esnek — hullámhosszúság­ban — legközelebb a látható fény­hez. A látható sugarak hullám­hossza 400-800 nanométer (1 nm = a milliméter egymilliomod ré­sze), az A sugaraké 315-400 nm. Ezek a sugarak okozzák a bámu­lást, míg a 280-315 nm hullám- hosszúságú B sugarak felelősek elsősorban a bőrpírért, a leégé­sért. A C sugarak a legnagyobb energiájúak, hullámhosszuk 100- 280 nm. Ez utóbbiak károsítják leginkább a bőrt. Szerencsére a C sugarakat és a B sugarak egy részét elnyeli a légkör, a sokat emlegett ózonpajzs. A gyorsan terjedő spraykészít- mények hajtógáza olyan fluortar­talmú vegyület, amely a felhaszná­lás után nem bomlik el, hanem — mivel a levegőnél könnyebb - felszáll. Bár nehezen vegyülő tulajdonságú (ezért is alkalmas a hatóanyag „kihajtására” a palack­ból, hiszen nem vegyül vele), az agresszív ózonnal azonban mégis vegyületet képez; eközben termé­szetesen az ózon (mely a természet­ben a nap hatására keletkezik) el­fogy. Ez az oka annak, hogy soká­ig csak ennek tulajdonították a gyakoribb bőrrákos panaszokat. Történt is nemzetközi összefogás annak érdekében, hogy mielőbb másféle hajtógázokat vezessenek be. Az erre vonatkozó egyezmé­nyek realizálásához hosszú idő kell; már az is eredménynek szá­mít, ha nem növekszik az elkövet­kezendő években a freongázok (így hívják e fluorgázokat gyűjtő­nevükön) felhasználása. Viszony­lag könnyen helyettesíthetők len­nének pumpaszerű palackokkal, de az emberek nem kedvelik az ilyen készüléket, ugyanis nem ké­pes olyan finom permet előállításá­ra, mint a gázzal működő. Ezzel az elmélettel azonban nem magyarázható meg, hogy miért csak egyeseket érintenek e rosszin­dulatú bőrpanaszok. Azt tudjuk, hogy a napsugárnak kitett bőr ki­szárad, elvékonyodik, kitágulnak a benne futó erek, a hámréteg irri- tálódik, a bőr felszíne érdes lesz. A baj azokat támadja meg elsősor­ban, akik szinte egész évben a sza­badban dolgoznak. Innen már ön­ként adódik a következtetés: aki sokat, túlhajtottan napozik, azt éri előbb ez a rákmegelőző állapot. Ennek kialakulásához azonban hajlam is kell: a világos, száraz bő­rű emberek gyakrabban, könnyeb­ben betegszenek meg, mint a söté- tebb, zsíros bőrűek. Különösen az érzékenyebb bő­rűek ne aszalják magukat sokáig a napon. Egészségi szempontból igencsak hasznos a mértékletes napozás, hatására megélénkülnek a sejt anyagcsere-folyamatai. Ám annál többet árt a mértéktelen, a fokozat nélkül, a gyors lebarnulás vágyától vezetett napozás. Ha már nem valósítható meg ez a fokozatosság, akkor legalább használjunk fényvédőt tartalmazó kenőcsöt, krémet. Ezek többsé­gükben a B sugarakat, azok ártal­mait szűrik ki, és majdnem telje­sen átengedik az A hullámhosszú­ságú, tehát barnító sugarakat. Ezek hatására a szervezetben egy fényvédő hatású változás követ­kezik be (ez a lebarnulás), mely aztán önmaga is védelmet nyújt a további napsugárzással szem­ben. A napozás befejeztével mos­suk le a napvédő szert, és helyette nyugtató, vízpótló (hidratáló) ké­szítményt alkalmazzunk. Ha mégis leégtünk (ez a legna­gyobb óvatosság mellett is előfor­dulhat, például elalszunk a na­pon), akkor a fájdalom és gyulla­dás enyhítésére a gyógyszertárak­ban kapható Irix nevű permet, vagy a Phlogosam kenőcs vágy hab igen alkalmas. (Ezek vény nél­kül kaphatók.) Súlyosabb esetben, lázzal járó megbetegedés esetén, tanácsos orvoshoz fordulni. Dr. Kempler Kurt Minipóló A nyári ruhatár praktikus, kényelmes darabja a minipóló, amit a gyártók eleve kinőtt méretűre szabnak. Am kis ügyes­séggel egy régi, megunt darabból mi is elkészíthetjük. A pólót kétharmadánál keresztben el­vágjuk, az ujjait kiszedjük. A széleket cikkcakkal végigvarrjuk. Díszíthetjük ké­szen kapható matricával, de ha a kisze­melt, éltszabott darabunk figurás, akkor azt különféle gyöngyökkel felújíthatjuk. A minipóló elsősorban a fiatalok divatja, de aki karcsú, harmincon túl is viselheti. CSERESZNYÉBŐL Erdélyi Lajosné dr Házi tartósítás és fagyasztás CSERESZNYE­LEVES Hozzávalók: 80 dkg cseresz­nye, fél üveg (3,5 dl) vörösbor, citrom, fahéj, liszt, cukor, tej­föl. 80 dkg szép, húsos cseresz­nyét kimagozunk, 10 dekányit félreteszünk, a többit 8 dl víz­ben, kevés reszelt citromhéjjal és késhegynyi fahéjjal 8-10 per­cig erős lángon főzzük. A vö­rösbort felforraljuk. A cseresz­nyemagokat feltörjük, és a for­rásban lévő borba tesszük, bogy a magok ízét átvegye. megfőtt cseresznyét szitán átpasszírozzuk, és az így nyert cseresznyepürét forralt borral elkeverjük. Majd 1 evőkanál lisztet 2 evőkanál tejföllel elke­verünk, és a levest behabarjuk. 6-8 percig főzzük, végül 1 evő­kanál cukrot adunk hozzá, és tálaláskor a félretett cseresz­nyét is belekeverjük. Hidegen és melegen is tálalhatjuk. CSERESZNYÉS LEPÉNY Hozzávalók: 5 tojás, 15 dkg porcukor, 15 dkg liszt, 15 dkg vaj, fél kiló cseresznye. A vajat habosra keverjük a porcukorral és a tojássárgák­kal. A lisztet és a tojások felvert habját váltakozva adjuk hozzá. Zsírral kikent és liszttel hintett tepsibe öntjük. Friss cseresz­nyével kirakjuk, és kb. 30 perc alatt megsütjük. CSERESZNYE­PUDING Hozzávalók: 3 zsemle, 6 to­jás, 10 dkg porcukor, fél rúd vanília, fél citrom héja, 3 dkg vaj, 5 dkg mandula, 25 dkg cse­resznye. A zsemléket tejben megáztat­juk, ezalatt a tojások sárgáját porcukorral, vaníliával, citrom­héjjal habosra keverjük. Bele­tesszük a vajat, a tisztitott darált mandulát, a kinyomott zsemlé­ket, a kimagozott cseresznyét, és a tojások kemény habját. Kizsí­rozott formába tesszük, 1 óra hosszat kis lángon főzzük. Tet­szés szerinti sódéval tálaljuk. Manapság, amikor a nagyüze- mileg tartósított zöldség, gyü­mölcs, savanyúság egyre drágább, aki csak teheti, visszatér anyáink nagyanyáink módszeréhez, a házi befőzéshez. Különösen azoknak jelent ez nagy megtakarítást, akik­nek kertjében megterem a zöldség, a gyümölcs, de a szedd magad mozgalom révén — vagy a nagy­bani piacokon a kert nélküliek is olcsón juthatnak a nyersanya­gokhoz. Az eltevés módszerei állandóan fejlődtek, s napjainkban tudomá­nyos megalapozottsággal, korsze­rű technológiával tartósított ter­mékek egész sorát úgy tudják elő­állítani, hogy ízük és tápértékük megközelíti a friss áruét. De a fej­lett nagyüzemekben gyártott ter­mékek mellett az egyszerűbb mód­szerekkel, eszközökkel dolgozó otthoni, házi tartósításnak is meg­maradt a létjogosultsága. A befő­zés nemcsak a kiskertekben meg­termelt gyümölcsök, zöldségek át­mentése a téli hónapokra, hanem az egyéni ízlésnek megfelelő elké­szítés lehetősége, sőt a saját munka eredményének öröme kellemes és hasznos mindazoknak, akik szíve­sen és érdeklődéssel vállalják ezt a feladatot. Ám, mint minden munkához, így a házi tartósításhoz is szüksé­gesek bizonyos alapismeretek, amelyek nélkül aligha várható eredmény. Ehhez nyújt segítséget Erdélyi Lajosné dr. Házi tartósítás és fagyasztás című kötete, amely a napokban jelent meg a Mezőgaz­dasági Kiadó Kft. gondozásában. A gazdaasszony fortélyai-sorozat legújabb kiadásában a tartósítás­hoz szükséges eszközök, felszerelé­sek, segédanyagok leírása is helyet kap. A gyümölcskészítmények című fejezetben a befőttek, dzsemek, ízek. kocsonyák, sajtok, levek, szörpök házi eltevési módszereit adja közre a szerző, aki a legősibb tartósítási eljárásról sem feledke­zik meg. Ugyanis a szárított, aszalt termékek előállítása nemcsak igénytelenebb a befőzésnél, hanem kitűnő csemegék, és tészták, süte­mények, müzlik készítéséhez is fel- használhatók. Sokan a fagyasztásra is esküsz­nek. Kétségtelen, korszerű tartósí­tási mód, sőt a különféle termé­nyek, készítmények a lehető legtel­jesebb mértékben megtartják ere­deti kedvező tulajdonságaikat — szín-, illat-, ízállomány —- és bioló­giailag is értékes anyagaikat (vita­minok). Ám mindezeket befolyá­solja a hogyan és meddig — ami szintén megtudható a háziasszony kiskönyvtárából szinte nélkülöz­hetetlen kötetből. Összeállította: Pulai Sára

Next

/
Oldalképek
Tartalom