Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-30 / 177. szám

PETŐFI NÉPE 1991. július 30., 3. oldal A FÉLEGYHÁZI ÜZEM KÖRZETÉBEN „Önkéntes” tejtermelők Tejcsomagoló gépet vásárolt a kiskunfélegyházi tejüzem. Az ala­posan elhasználódott, elavult töl­tő-zárót cserélte ki modern francia berendezésre, többmilliós költség­gel. Ez önmagában nem volna olyan nagy esemény. Az ismert ha­zai tejtermelési, -feldolgozási, -ér­tékesítési országos gondok azon­ban Kiskunfélegyházát és környé­két sem kerülték el. A tejüzem, szállítópartnerei segítségével, ezt jórészt leküzdötte. Annak idején Kunszálláson ta­lálkoztak a félegyházi tejüzem kép­viselői s a helyi tehéntartók, tej­szállítók a községi polgármesteri hivatalban, amely „szárnya alá vette” a helyi tejgyűjtést (!). A kis­termelők megértették, hogy a fel­dolgozó júniustól szeptemberig, az értékesítési nehézségek miatt, alapáron csak tavaly szállított mennyiségnek a 85 százalékát tud­ja átvenni. Önként vállalkoztak a gazdák a tejtermelés mérséklésére. Az áremelkedés miatt 5,5 százalék­kal csökkent a tej- és tejtermékfor­galom abban a hét községben és két városban, ahová a félegyházi üzem szállít árut. Viszont a közön­séget és a közületeket kiszolgáló, tej- és tejtermék- árusító helyek száma 115-ről 170-re nőtt, mindenekelőtt a különböző társa­ságok és a magánvállalkozók ke­reskedelmi tevékenysége folytán. Várható, hogy az őszi, téli hóna­pokban helyreáll a kereslet és a kínálat egyensúlya. A kiskunfél­egyházi tejüzem műszaki fejlesztő beruházása megtérül a gondosan csomagolt áru szállításával. Kiskunfélegyházán a napokban fejeződött be az új gép beállítása, műszaki próbája. A francia cég képviselője s a tejüzem vezetője aláírta az átadási, átvételi jegyző­könyvet. A kiskun városban most felállított tejcsomagoló gép az ere­deti francia műanyag fóliát úgy le­zárta, hogy egy jól megtermett fel­nőtt alatt sem szakadt ki a tejjel töltött zacskó. A félegyházi üzem­nek azonban meg kell elégednie a hazai gyártmányú műanyag fóliá­val, mert csak arra van pénze. A francia berendezés azzal is jól vizsgázott. (k. a.) ÁLLAMPOLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSRE Tábor mozgássérült fiataloknak Annak idején szocialista brigá­dot alakítottak a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat érték­könyvelésén dolgozók, most már nem brigádnak, hanem jó kollektí­vának titulálják őket. Szokásaikat megtartották, ugyanúgy összetar­tanak munkaidőn kívül is, mint régen. Közös rendezvényeikbe a gyár többi dolgozóját is bevonják — sikerrel. Megmozdulásaik célja nem mindig a szórakozás; rendsze­resen vállalnak valamit, amivel másoknak segíthetnek. Most például egyhetes tábort szerveztek mozgássérült fiatalok­nak. Ez az ötlet is, mint szinte kivé­tel nélkül mind, a könyvelésen dol­gozó Kökény Ferencnétől szárma­zik jajBjt, jftipt •£ökényné,ipijiden ötletet, egyöntetűen támogatott a „jó kollektíva” többi kilenc tagja. A megvalósításhoz azonban na­gyon sok magánszemély és cég se­gítségére volt szükség. A tizenki­lenc mozgássérült fiatalnak a Má­tyás Király Körúti Általános Isko­la adott helyet, ágyat, ágyneműt a Gáspár András szakközépiskolá­tól és a kertészeti főiskolától kap­tak, étkezésükről a gyár konyhai dolgozói gondoskodtak. Délelőttönként úgymond szakmai programokban vettek részt. A lá­nyok varrtak, ehhez a gyár dolgozói adták kölcsön saját varrógépeiket, a Habselyemtől anyagot és szakokta­tót kaptak. A fiúkat az iskola tanára, illetve az általa kijelölt nyolcadiko­sok tanították (az iskola gépein) a számítógépek kezelésére. A takarí­tást, a fiatalok kiszolgálását a „jó kol­lektíva” tagjai és gyerekei vállalták. Rajtuk kívül 30 különböző cég segí­tette a tábort, például csokoládét, üdítőitalt ajándékoztak, videokazet­tákat kölcsönöztek. A költségeket részben gyűjtésből, részben a külön­böző cégek adományaiból, valamint a közoktatási alaptól pályázat útján nyert pénzből fedezték. A július 22-étől 26-áig tartó tá­bor résztvevői — akik közül a leg­fiatalabb tízéves, a legidősebb 23, s egy kivételével valamennyien Bács-Kiskun megyeiek voltak — könyörgőre fogták a felnőtteket, hogy jövőre is szervezzék meg ta­lálkozásukat. Hozzátartozik eh­hez, hogy néhányan se iskolába nem járhatnak (magánúton tanul­nak), se nem dolgoznak, tehát nem tartoznak semmilyen közösségbe. De a többiekben is hiányt pótoltak az itt szerzett élmények, a. m. . számviteli és számítógépes ismeretekkel rendelkező munkatársat keres Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: személyesen dr. Fonyódi Lajos gazd. vezetőnél Kecskemét, Nagykőrösi u. 32. III. em. ’ Telefon: 76/29-835 / } 2793 > BÁCSBORSÓDI TÖRTÉNET A szociális otthonok lakói általában egyedül maradt idős, beteg emberek. Legtöbbjük vagyon nélkül, hozzátarto­zójuk, látogatójuk, netán eltartójuk in­kább a tehetősebbeknek akad. Sajnos, az olyan eset sem ritka, hogy valame­lyik „rokon” akkor kerül elő, amikor már az összes vagyonnal-bajjal az öreg­ember bevonult az otthonba, ahonnan aztán valamilyen módon kiviszik. Egy idős bácsbokodi házaspár akik egymás nélkül létezni sem tudtak, így ismerték őket — öreg napjaira a bácsborsódi Őszi Napfény Szociális Otthonba kérte magát. Egyévi ott- tartózkodásuk után a bácsalmási Mar­kulin Márk és felesége rokonként ma­gukhoz vitték őket azzal, hogy saját ingatlanukban gondoskodnak róluk. De egy idő után a házaspár be-bejárt az otthonba, mondván, a családdal meg­romlott a kapcsolatuk, s visszaköltöz­nének. Bár elhanyagolt állapotban vol­tak, mégis úgy fogadták őket, mintha el sem mentek volna. Az idős asszony hamarosan kórházba került, s rövid idő elteltével meghalt. Férje állapota ezután csak romlott. Már az asszony sírjánál mondogatta: „Jövök ide én is, hamarosan.” így is történt. Ám előtte a jogtanácsost kérette — aki nem főál­lású dolgozója az otthonnak —, mond­ván: végrendelkezni szeretne. A kérés meghallgatásra talált. Igaz, amikorra a hagyatéki papír hivatalos formát öl­tött, azt már aláírni nem tudta. A szo­ciális otthon — mint minden egykori lakóját — méltóképpen búcsúztatta az idős embert. A házaspárra sokan emlékeznek még a bácsborsódi intézetben. Ám az utób­bi időben különösen sokat emlegetik őket. Ennek oka pedig: Markulin Márk és felesége a Bajai Városi Bíró­sághoz keresetlevelet adott be. „ .. . örökösei vagyunk néhai... annak írásbeli magánvégrendelete alapján . . . Perérték: 190 ezer forint.” Továbbá cá­folták, hogy az idős ember szóbeli vég­rendelete érvényes. így lett alperes a bácsborsódi otthon. . A tárgyalássorozat után, e hónap elején, a bajai bíróság meghozta az íté­letet: a felperesek keresetét elutasította, s több mint 11 ezer forint perköltségre kötelezte őket. Az örökösödési per jegyzőkönyveit keserű szájízzel tárta elém Petrich Ist­ván, az otthon igazgatója. Ugyanis ők még pert nem kezdeményeztek, ám ha őket bíróság elé citálják, akkor az öreg­jeik végakaratának tiszteletben tartásá­ért a végsőkig elmennek. Pedig az in­tézménynek semmilyen előnye nem származik egy-egy ilyen perből, mert a működési költségüket a,hagyaték érté­kével csökkentik. Egyébként az egy fő­re eső állami költségvetési előirányza­tuk évi 127 ezer forint, ami legalább 30 százalékkal alulfinanszírozott. Ilyen pénztárcával nem irigylésre méltó „csa­ládfőnek” lenni. Ám nemcsak a pénzügyi gondok, a kapós, akinek van pénze tényből adó­dó felesleges pereskedések, huzavonák sürgetik a sokat emlegetett szociális há­ló befoltozását, hanem az a szomorú tény is, Jiogy egyre több a hajléktalan, a magára maradt idős ember. Pulai Sára FEHÉR ASZTAL MELLETT KUNSZENTMIKLÓSON Jövőre bevezetik a helyi adókat A szabályoktól eltérő módon, a Kiskulacs büfében tartott tájékozta­tót és lakossági minifórumot dr. Bó­rák Ákos, Kunszentmiklós polgár- mestere. Á késő esti órákban kezdő­dött beszélgetésen mintegy negyve­nen vettek részt. Sokuk hozzászólá­sával, kérdésével, kritikus megjegy­zésével tarkított eszmecserén első­sorban a közbiztonság témaköre ve­tődött fel. Ezzel kapcsolatban került szóba az önvédelmi csoport megala­kításának szükségessége is. Mint a polgármester elmondta, immáron másodszor tett kísérletet a csoport megalakitására, de mindkét esetben kudarcba fulladt a próbál­kozás. Ez annál is inkább sajnálatos, mivel a bűnözési hullám bizony Kunszentmiklóst sem kerülte el, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az önvédelmi csoportok tevékenysége mindenképpen fékező hatást gyako­rol a bűncselekmények elkövetésére. Bizonyos mértékig e témához tarto­zó kérdésnek értékelték a résztvevők a közterület-felügyelő intézményé­nek a visszaállítását. Mindenki egyet­értett abban, hogy adminisztratív in­tézkedésekkel — például rendelet­alkotással — nem lehet érdemi ered­ményeket elérni. Az is tarthatatlan azonban, hogy egyesek a városszéli árkot tekintik szeméttelepnek. Nem kevésbé izgalmas kérdés volt a helyi adók bevezetésének időpontja és mi­kéntje. Bórák úr ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 1992-től az önkor­mányzat nem tud eltekinteni a helyi adók bevezetésétől, de hangsúlyoz­ta, hogy a képviselő-testület a lehető legkörültekintőbb módon fogja megvizsgálni az adózás kérdését és a majdani döntést több konzultáció előzi meg. A szeptemberre tervezett közmeghallgatást is ennek jegyében kívánják megrendezni. Nincs játszótér a Szécsi-telepen! A mellékutcák állaga siralmas! Ä se­gélyezési rendszeren változtatni kell! — hangzottak tovább a kemény, ámde mégsem ellenséges szavak, amelyekre a polgármester rendre megválaszolt, nem kerülve meg egyetlen lényeges kérdést sem. Éjfélre járt már az idő, amikor az utolsó vendég után becsukódtak az ajtók. H. L. • AMERIKAI KUTATÓK génmanipulációs eljárással olyan egereket hoztak létre, amelyek agyában hasonló folyamatok játszódnak le, mint az Alzheimer- kórban szenvedőkében. A The New York Times tudományos mellékletében is­mertetett eljárás a lap szerint áttörés a betegség feltárásában: a legfőbb akadály eddig ugyanis az volt, hogy a betegség csak embereknél jelentkezik. A kutatók emberi eredetű béta-amyloidot fecskendeztek megtermékenyitett egérpetesejtbe, amelyet egy másik egéranyával hordattak ki. Az így született egerek ma már egyévesek, emberi számítás szerint tehát a „legjobb korban” vannak, és eddig még nem betegedtek meg Alzheimer-kórban. A kutatók most megfigyelik, hogy fellép-e náluk is az a szellemi leépülés, mint az embereknél. KANADÁTÓL AUSZTRÁLIÁIG Csütörtöktől csemegekukorica Az utolsó szem meggy is üvegekbe került az idei termésből a Kecske­méti Konzervgyárban. Ezerötszáz tonnát tartósítottak, kimagozva. A meggykonzervek nem sokáig „pihennek” a raktárban. A jövő héten már megkezdik az értékesítését, hasonlóan a csemegeuborkáét is — adott tájékoztatást Csongovai Tamás vezérigazgató. A gyár termékeinek két­harmadát, a szovjet piac összeomlása után, nyugati vevőknek — Ausztri­ába, Németországba, Hollandiába, Svájcba, az Egyesült Államokba, Kanadába. Ausztráliába és Dél-Koreába — szállítja. Tart a sárgabarack feldolgozása is. A gyenge termés és a magas árak miatt a vártnál kevesebből készítenek konzervet. A málna mellett az uborka is ad munkalehetőséget az itt dolgozóknak. Az utóbbi zöldségfé­léből bőven termett az idén, a feldolgozása jó ütemben folyik. Holnapután veszik át az első csemegekukorica-szállítmányt. A kuko­rica szezonja két hónap — 15 millió dobozt töltenek meg a szemekből. k —I Német agráregyetemisták kérdeznek KÉRDŐJELEK A bőség zavara Even át lessük, hogy süt-e a nap. esik-e az eső, jó lesz-e a termés. Amikor pedig gazdagon terem a föld, csak gondunk van vele, leg­alábbis idén a búzával. Valójában baj, hogy sok búza ter­mett? Szó sincs róla, mert a gabona stratégiai értelmű áru, amely fontos szerepet játszik az ország ellátásá­ban és a külkereskedelemben. Akik vetették és adták — minden tisztele­tet megérdemelnek. De az elgondol­kodtató, vajon gazdasági-pénzügyi módszerekkel nem lehet-e a terme­lők tudtára adni, mekkora területen kifizetendő ma búzát termelni. Mi a fő gond? Az, hogy itthon és külföldön beszűkültek az értékesíté­si lehetőségek. A felvásárlóknak nincs pénzük a többlettermés kifize­tésére. Az exportra pedig egyelőre csak szándékok vannak, azokat szerződések még nem erősítették meg. Nem kell búza a Szovjetuniónak? De igen, importál is belőle eleget, de sajnos nem tőlünk. Nehéz lenne meg­mondani, milyen szerepet játszik eb­ben bizonyos szovjet körök rólunk alkotott véleménye, s mennyire gá­tolja az üzletet, hogy Moszkvával csak állami garanciával és hosszú lejáratú hitellel lehet üzletet kötni. Mi a megoldás? Bármennyire is nem illik a piacgazdaságról alkotott képbe: a kormányzati beavatkozás. A búzatermelők központi segítséget érdemelnek, hogy jövőre is legyen kedvük vetni és aratni. FEP Évek óta látogatnak Bács-Kiskunba a Stuttgarti Mezőgazdasági Egyetem hallgatói nyári szakmai tapasztalatcse­rére. Az idén 18 diák tölti ezt a hetet nálunk. Programjukban termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok, élelmi­szer-feldolgozók megtekintése szerepel. A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara szervezésében, dr. Josef Haris profesz- szor vezetésével, immár visszatérő ven­dégként fogadják a csoportokat példá­ul a balotaszállási Kossuth és az izsáki Sárfehér tsz-ben. Az egyetemisták mos­tanában a szakmai kérdéseken túl egy­re nagyobb érdeklődést mutatnak a magyar mezőgazdaság átalakulásával kapcsolatban, sok kérdési tesznek fel a privatizációról, a kárpótlásról, arról, milyenek lesznek majd az arányok a közös és a magántulajdon között. Új gyógyszer az AIDS ellen Amerikában Új AIDS-ellenes gyógyszert engedélyezett a napokban az Egyesült Államok Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) — jelenti a Springer Külföldi Sajtószolgálat. A „Didanosine", rövidítve „DDÍ” nevű szert, amely erősíti az emberi szervezet ellenálló képességét az AIDS-fertőzéssel szemben, a Bristol-Meyer Squibb gyógy­szergyár fejlesztette ki. Az USA-ban eddig egyetlen hivatalosan árusított „ÁZT” nevű gyógyszertől eltérően a „DDI” nem közvetlenül támadja a szervezet ellenálló képességét csökkentő AIDS-vírust, hanem a vele szembeni védekezés hatását próbálja növelni. Az amerikai hatóságok azért járultak hozzá a gyógyszer árusításához, hogy a további kísérleteket minél szélesebb tapasztalatokra támaszkodva folytathassák. A hivatal szóvivője kijelentette, hogy amennyiben a szer „nem felel meg a várako­zásnak, az engedély még mindig visszavonható”, de az az eddigi kísérletek során „biztosnak és hatékonynak” bizonyult. FEB—SAD TISZTELT SZERKESZTOSEG2 Sértő a szakemberekre nézve A Petőfi Népe 1991. július 19-ei számában megjelent „A dusnoki Vajas-csatornán nagyarányú a halpusztulás” c. cikk tartalmát ki­fogásoljuk, illetve az alábbi észre­vétellel élünk: 1. „Kedden környezetvédelmi szakemberek jelentek meg Dusno- kon, hogy kivizsgálják a katasztrófa okát. Elmondásuk szerint a termé­szeti egyensúly felbomlását az okoz­ta, hogy a Foktőről induló csatorna - átmosatási akció nem sikerült. A hí­nárvágás után nem tudták a növény­zetet elúsztatni, hanem az a zsilip- rendszernél fennakadt. ” Az idézett részlet szakmailag nem helytálló, ugyanis a levágott hínárt egyáltalán nem szabad elúsztatni, hanem gondosan el kell távolítani — arról nem is beszélve, hogy ez utóbbi nem a környezetvé­delmi szakemberek feladata. A sértő még az a dologban, hogy a cikket olvasva az szűrhető le, hogy a fentieket szakembereink mondták el, pedig vélhetően a köz­ség jegyzője és a cikk szerzője — zsékovács közötti beszélgetés­ből ered. 2. A másik kifogásolható meg­jegyzés: ... „egynémelyik termelő- szövetkezet az öntözéshez szüksé­ges vizet szabálytalanul tartalékol­ta magának” ... A mi számunkra nem értelmez­hető ez a mondat, ugyanis a kör­nyéken nincs gazdaság, mely „sza­bálytalanul” tartalékolhatná az öntözővizet. Dr. Fehérváryné A. Judit Alsó-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Baja Bővül a bajai múzeum A fél évszázados fennállását nemrég ünneplő Türr 1st vá n M ú - zeumnakegykorazOrszágosTa- karékpénztáradott helyet. A szé­pen gyarapodó gyűjtemény már régen kinőtte a jelenlegi épület­nek a múzeum által használt ré­szét. A képviselő-testület úgy ha­tározott, hogy a múzeum keleti szárnyában levő tüdőgondozót áttelepíti a kórház új diagnoszti­kai tömbjébe. A felszabaduló he­lyiségeket—dr. Kőhegyi Mihály múzeumigazgató meggyőző ér­velésének hatására - a képvise­lő-testület a múzeumi gyűjte­mény céljára határozta átadni. A szegedi Széchenyi téren a közelmúltban lebon­tott szovjet hősi emlékművek helyén megkezdték a kutatást a szovjet katonasírok után. Az elmúlt hóna­pokban élénken foglalkoztatta a közvéleményt a kérdés: nyugszanak-e elesett katonák a város főte­rén, s ha igen, kerüljön-e sor kihantolásukra, végső nyughelyre temetésükre? A Csongrád Megyei Le­véltárból előkerült dokumentumok szerint a váro­sért vívott harcok áldozatait valóban ott temették el annak idején. Szovjet katonasírokat keresnek Szeged főterén Ha előkerül egy örökös

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom