Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-29 / 176. szám

PETŐFI NEPE 2. oldal, 1991. július 29. A kárpótlásról Kömpöcön (Folytatás az 1. oldalról) A kisebbség védtelen Antall József dubrovniki nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) Kiemelte, hogy a nyugdíjra to­vábbra is jogosult marad az is, aki visszaigényli a földjét. De azt is megemlítette, hogy a földjáradék kizáró ok. A degresszív hatással szemben — hogy tudniillik a na­gyobb birtokokból sokkal keveseb­bet kap vissza az igénylő—javasol­ta az egyéni parasztgazdaságra vál­lalkozást, amely esetben egymillió forint értékig szinte a teljes földterü­lethez hozzájuthat a vállalkozó, mégpedig állami támogatással. Amikor a kérdésekre került sor, felvetődött a csereingatlanok prob­lémája. Kömpöcön ugyanis szak- szövetkezet működik, s a szinte tu­lajdonosi állapotban dolgozó tag­ság többnyire egymás hajdani föld­jét műveli, mert az évek során így került felosztásra a terület. Tennék továbbra is a dolgukat, annál is in­kább, mert ki-ki tehetsége szerint több százezer forintot beinvesztált a területre, ám most majd kezdődik rá az árverés. Mivel a törvény végrehajtási mó­dozatai, árnyalatai még nem ki­munkáltak, nem sok biztatót tud­tak az előadók mondani a kérde­zőknek. Továbbra is az egymással való kiegyezést javasolták, ám félő, hogy a forrongó indulatok veszik át majd az egyezkedés helyét, amikor árverésre kerül a sor. Ugyanakkor többen vetették fel azt is, hogy nem éri meg a paraszt­nak kárpótlást igényelni, hisz a vele kapcsolatos kiadások (földmérés, telekkönyvezés) meghaladják majd a hasznot. Az idős, magányos em­berek nem kívánják a föld nyűgét a nyakukba venni, hisz velejár a hasz­nosítási kötelezettség, s ugyanak­kor öt évre az elidegenítési tilalom is. Az előadók mindegyike, még a helyi szakszövetkezet elnöke is, se­gítséget, támogatást Ígért a tör vény­ben való eligazodáshoz, s biztatást, reményt próbáltak önteni az embe­rekbe. Hasznos javaslatként vető­dött fel például, hogy az önkor­mányzat —esetleg másik település­sel társulva—foglalkoztasson saját földmérőt, ezzel is csökkentve a kia­dásokat. Az MDF ingyenes ügyin­tézést ígért a megyeszékhelyek iro­dáiban minden rászorulónak. Mindezekkel együtt várhatóan nehéz, hónapoknak néz elébe az or­szág, a falu, mire a következő tavasz elérkezik. H. T. hogy a délszláv népek konfliktusába nem avatkozhat be és védtelen. — Ezért az oltalmukba ajánlottuk külön a magyar kisebbségeket, és a ma­gyar kisebbségek érdekében is szólunk akkor, amikor az egész válság békés megoldásának szükségességéről beszé­lünk. Fontosnak tartjuk, hogy a Hexa­gonale az Európai Közösség és vala­mennyi ország részt vegyen annak el­érésében, hogy a jugoszláviai válságot minél gyorsabban és békés úton meg lehessen oldani, hiszen a térségen belül bármelyik ország destabilizálódása a többi országot is veszélyezteti, csök­kenti a bizalmat a térség iránt, ami közvetlenül gazdaságilag is károsan hat — emelte ki a kormányfő. Elég, ha valaki itt körülnéz, és látja, hogy Dubrovnik, ez a csodálatos város üres. Nincsenek turisták. Ez is megmu­tatja, hogy Jugoszlávián belül milyen súlyos, szinte katasztrofális következ­ményei lesznek annak, ha a válság el­húzódik, nem is beszélve arról, hogy ha ez átfogó polgárháborúvá fajulna. Mindnyájunk érdeke, hogy békés meg­oldást találjunk — hangsúlyozta An­tall József. A kormányfő Ante Markovié ju­goszláv szövetségi miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről szólva elmond­ta, hogy augusztusban találkozni fog­nak nem messze a magyar-—jugoszláv határtól, s a kétoldalú kérdéseket kü­lön is meg fogják vitatni. Antall József felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a magyar kormány valameny- nyi fontos jugoszláv tényezővel érint­kezésben áll, külön Horvátországgal és Szlovéniával is. Jeszenszky Géza külügyminiszter a dubrovniki találkozó fontos eredmé­nyének nevezte, hogy azon nemcsak a jugoszláv szövetségi kormány, hanem a hat tagköztársaság képviselői is részt vettek. Így volt jelen Dimitrije Rupel szlovén külügyminiszter is, akivel a magyar külügyminiszter külön találko­zott. A magyar diplomácia vezetője hang­súlyozta, hogy a jugoszláviai válság megoldása csak politikai lehet. Sajnos, egyelőre nem ez a megoldás látszik ki­bontakozni. Nemcsak Jugoszlávia, ha­nem egész Európa számára is alapvető érdek, hogy a vérontásnak vége legyen. A politikai megoldások elérésére ra­gyogó megoldásokat lehet kidolgozni az Európai Közösségben, az Európai Biztonsági és Együttműködési folya­matban, de azokat át kell ültetni a gya­korlatba. Ez nemcsak a szövetségi kor­mányon, hanem valamennyi tagköz­társaság kormányán fog múlni — emelte ki Jeszenszky Géza. A szlovén külügyminiszterrel tartott megbeszéléseiről szólva elmondta: azon arról volt szó, hogyan lehetne olyan megoldást találni, amely Szlové­niának, Horvátországnak és természe­tesen Szerbiának, a többi tagköztársa­ságnak, valamint a korábbi autonóm területeknek, Koszovónak és a Vajda­ságnak is biztosítja a jogait, a nemzeti kisebbségekét is. KISGAZDA FÓRUM Licitálás vagy kapa-kasza háború? LAKITELEKI ÜZENETEK Nem lehetünk könnyelműek A Független Kisgazdapárt novem­ber 17-én tartja országos kongresszu­sát, s ez lesz az első olyan alkalom, amelyen a helyi szervezetek vezetői ki voltak rekesztve a politikából. Ezt jelentette be Torgyán József pártel­nök, vasárnap Veszprémben, a kis­gazda vezetők viszonylag sZűk körű tanácskozásként meghirdetett fóru­mon, amely végül is nagygyűléssé duzzadt. Közölte a pártelnök azt is, hogy a kongresszusra már teljes egészében elkészül a párt programja, amely vé­leménye szerint egyedüli a maga ne­mében. A szakértői munka mellett a párttagság véleményéből, javaslatai­ból építkezik. A programtézisek mindegyikét szétküldik a kisgazda- párt helyi szervezeteihez, ahol megvi­tatják és véleményükkel, javaslataik­kal egészítik ki azt. A vidékről érke­zett észrevételek elemzésére külön bi­zottságot szerveztek. A szakértői háttér erősítése, bőví­tése Torgyán József beszédének visz- szatérő témája volt. Mint mondotta: a kisgazdapárt eddigi munkájának több hiányosságát is pótolni kell. A kollektív gazdálkodás helyett a magántulajdonon alapuló termelésre készül az ország — hangsúlyozta, ugyanakkor alig tettek valamit a fel­tételrendszer biztosításáért. A Szov­jetunióval és más szocialista orszá­gokkal megszakadt gazdasági kap­csolatokra vonatkozóan kifejtette: nagyon örül annak, hogy végre meg­szűnt a KGST, ugyanakkor hiányol­ja, hogy helyében nem alakult ki a volt szocialista országokkal a. piac- gazdaság követelményeinek megfele­lő együttműködés. A veszprémi kisgazda rendezvény egyik fő témája volt a kárpótlási tör­vény. Figyelmeztetett, ha nem elég körültekintőek a törvény előírásai­nak alkalmazásánál, akkor az előírt licitálás folytán falusi, kapa-kasza háború alakulhat ki. Torgyán József bejelentette, hogy a kisgazdapárt kárpótlási bizottságokat szervez. Ezek a hivatalos szervek munkáját nem akadályozzák, de tanácsot, ka­paszkodót adnak a földjüket vissza- követelőknek. Bíznak abban, hogy senki nem licitál a szomszédja földjé­re — jegyezték meg többen is. (Sorozatunk befejező részeként Bo- ross Péter belügyminiszter felszólalását közüljük némi rövidítéssel.) Prózát ígért a líra után Kupa Mihály pénzügyminiszter és valóságos gazdasá­gi szimfóniát mondott el. Nehéz epiló­gust mondani ilyen gondolatébresztő beszédek után. Ha azt mondom, hogy belügy, ha azt mondom, hogy BM, azt mondom, hogy rendőr — félek, a mö­göttem ülők jó része összerezzen! Bízom abban, hogy ez a három szó rövidesen nem összerezzenést, hanem bizalmat, önbizalmat, megnyugvást és biztonság- érzetet ad mindenkinek. Nos, ez az én programom, ez az én hitem. Ha ez sike­rül, és minden esély megvan rá, hogy si­kerüljön, akkor többen megcseleked- tük, amit megkövetelt a haza. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem mindenki örül a nemzet sikereinek. Ma­gánügy, hogy ki miért rosszkedvű. Nem az, ha tendenciózusan sugárzik a pesszi­mizmusa, de az sem belügy! Erős javu­lással szeretnénk a közbiztonság érzeté­nek a kialakulását segíteni. Több rendőr kell, több és jobb technika. Lesz is, aho­gyan azt a gazdasági feltételek engedik. Elhangzott egy kérdés röplapokról, fenyegetésekről, izgalmat keltőkről. Vannak ellenünk álmodok, akik nem mondtak le! Nem sokan, de vannak. Szervezkednek vagy nem szervezked­nek? Nem titok, ne is legyen, hogy van­nak ilyen emberek, fordulatra számítók, de ezek nem szervezkednek abban az ér­telemben, hogy veszélyeztetnének ben­nünket, nem veszélyeztetik alkotmá­nyos rendünket. Ügyeljük, felügyeljük őket. Mindenkit megnyugtatok: nem bújhatnak el a vigyázó szemek elől. Nem lehetünk könnyelműek akkor sem, ha a veszély nem nagy, mert vigyáznunk kell a megszerzett szabadságra, mint a sze­münk fényére. H.N. usztasa államban 350 ezer szerbet gyilkoltak meg. Nem sokkal ké­sőbb a szerb partizánok 100 ezer horvát lemészárolásával vettek elégtételt. 1945 után a két észak- nyugati területnek sajátos munka- megosztás jutott a titói államban. Több mint négy évtizeden keresztül az itt megtermelt javak jelentős ré­sze a kevésbé fejlett Szerbiába, Ko­szovóba, Boszniába, Macedóniába áramlott, hogy fölszámolhassák az évszázados elmaradottságot. Úgy tűnik ma, részben ebbe a nemzeti szintű kizsákmányolásba untak be­le a köztársaságok. Nem is ok nél­kül. Egy szorgalmas szlovénra egy évben 12 520, egy horvátra 7110 dollár nemzeti jövedelem jut. Míg Szerbiában ugyanez az érték legfel­jebb 5000, Macedóniában 3300, Koszovóban 1520 dollár. A köz­ponti befizetésekből finanszírozzák a jugoszláv néphadsereget is, amelynek létkérdése, hogy a két köztársaság ne legyen független. Belgrádnak pedig a szerb politikai dominancia fenntartása miatt alap­vető érdeke, hogy a hadsereget fi­nanszírozza. A tisztek 65 %-a egyéb­ként szerb nemzetiségű. Bármilyen megoldás születik a közeljövőben a konfliktusok fel­számolására, egy biztos: Jugoszlá­via már soha nem lesz a régi. Barta Zsolt Gordiuszi csomó a Balkánon A történelem két balkáni hábo­rút ismer 1912 és 1913-ból. Akkor a szerbek, bolgárok, törökök, ro­mánok, görögök estek egymás tor­kának, hogy átrajzolják a térség politikai térképét. Itt robbant ki az első világháború is, 1914. július 28- án a Habsburg trónörökös szaraje­vói megyilkolását követően. A Balkán nyugati része ma újból tűzfészek. Az egyik oldalon a ju­goszláv armada 130 ezer emberrel, 455 repülőgéppel, 1850 harckocsi­val, 6000 ágyúval, 198 helikopter­rel, 160 rakétavetővel. A másik ol­dalon az időközben nemzeti hadse­regekké vált szlovén és horvát csa­patok. Ez utóbbiakat még Tito el­nök szervezte meg 1968-ban, Csehszlovákia szovjet lerohanása után, tartva egy moszkvai invázió­tól. Ljubljanának 35, Zágrábnak 40 ezer fős, partizán harcmodort jól ismerő, ugyanakkor szerényen felfegyverzett katona áll a rendel­kezésére. Míg Belgrád és Szlovénia ellentéte az utóbbi napokban, úgy tűnik, tompult, addig a horvátok- kal a konfliktusok csaknem a totá­lis háborúig jutottak. A szerbek és a horvátok történelmi ellentétei nem újkeletűek. 1918 után a hor­vátok nem kapták meg azt az au­tonómiát, melyet a szerb király ígért a csatlakozás fejében, a hábo­rú végén. Válaszként az usztasák 1934-ben Marseille-ben lelőtték Sándor királyt. A második világ­háborúban a Hitler-szövetségeS • A horvátországi harcok már számos polgári áldozatot követeltek. Kereskedők, figyelem! PADLÓ­SZŐNYEG minta utáni értékesítésére vállalkozóüzleteket keresünk. Tel : 72/71-921 2803 EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Súlyos harcok Horvátországban — halálos áldozatokkal Súlyos harcok robbantak ki Horvátország déli térségében hor­vátok és szerbek között. A jelentések szerint az összecsapások péntek reggel óta szakadatlanul zajlanak, és eddig harmincán vesztették életüket. A legtöbben Zágrábtól 60 kilométerre délre, a Glina melletti Juki- nacon, valamint a még délebbre eső Struga körzetében estek el. Az áldozatok többsége polgári személy volt. Sisak térségében is egész nap harcok folytak. Az AFP Sisakon tartózkodó tudósítójának a jelentése szerint Glina felől sűrű felhő gomolyog. Sisakon az éjjel négy robbanás történt, az egyiket egy szerb tulajdonban lévő vendéglő ellen hajtották végre. A Dvor na Uni térségében folyó harcoknak eddig 18 áldozata volt— jelentette a Tanjug. A jugoszláv Űrügynökség szerint azon­ban a Zágrábtól délre fekvő városka környékén feltételezhetően sokkal többen haltak meg. A parasztudvarokon és az utcákon mindenütt holtak hevernek — írja a Tanjug, szemtanúkra hivat­kozva. Itt tűnt el több nyugati újságíró, közöttük Susanne Kupke, a DPA tudósítója. Egon Scotland, a Süddeutsche Zeitung tudósítója pénteken életet vesztette a harcok során Német tiltakozás a jugoszláv külügyminisztériumnál A belgrádi német nagykövetség ügyvivője vasárnap tiltakozott a jugoszláv külügyminisztériumnál a pénteken Horvátországban megölt müncheni újságíró halála miatt, követelte az ügy gyors kivizsgálását és a bűnösök megbüntetését. A bonni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Martin Lutz ügyvivő Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter utasításá­ra kereste fel a belgrádi külügyminisztérium illetékes osztályveze­tőjét, és különösen az ellen tiltakozott, hogy célzott lövéseket adtak le a Süddeutsche Zeitung cimű lap munkatársára. Az első feltételezésekkel ellentétben nem dum-dum lövedék ol­totta ki Egon Scotland életét. A DPA német hírügynökség jelenté­se szerint a horvátországi Sziszek kórházában felboncolták az újságíró holttestét, és megállapították: nagy sebességű lövedék találta el Scotland alhasi ütőerét. Halálát belső vérzés okozta. Vélemények a szovjet—amerikai csúcs előtt Optimistán ítélték meg Moszkvában és Washingtonban a ked­den kezdődő újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozót, bár azt is hangoztatják: akkor érné el célját, ha több lenne, mint egyszerű hivatalos aláírási ceremónia, s új fejezetet nyitna immár a kétolda­lú gazdasági kapcsolatokban is. George Bush szovjet újságíróknak adott interjújában már jelez­te: az amerikai küldöttség is azt szeretné, ha a gazdasági témák dominálnának, nem kisebbítve persze a stratégiai támadofegyver- zetek csökkentéséről (START) aláírandó szerződés jelentőségét. Georgij Arbatov ismét szovjet leszerelési szakértő a napokban több cikkben felhívta a figyelmet: nem szabad megelégedni azzal, hogy korlátozzák a fegyverkezést, rá kell térni a radikális csökken­tés útjára. Ezen első lépések egyike a most aláírandó, mintegy 30 százalékos csökkentésről szóló egyezmény. Arbatov azonban to­vábbmegy. A legutóbbi Izvesztyijában kifejti: két kimenetele lehet a moszkvai csúcsnak. Vagy megmarad csodálatos, megható cere­móniának, vagy a felek egy újabb, immár minőségi javulás meg­kezdésére használják fel az alkalmat, és a konkrét együttműködés­ről is beszélnek. Az alkotmánybizottság a Jelcin-rendelet ellen A szovjet alkotmányfelügyelő bizottság szombaton rendeleté­nek felfüggesztésére kérte Borisz Jelcin oroszországi elnököt. Jel­cin egy héttel ezelőtt tiltotta be a politikai pártok és társadalmi szervezetek működését az Oroszországi Föderáció területén lévő állami vállalatoknál, intézményeknél és a fegyveres erőknél, s ezzel valósággal lehetetlenné tette a hatalmon lévő SZKP működését. Szergej Alekszejev, a bizottság elnöke sajtótájékoztatón jelentet­te be, hogy ilyen kéréssel fordulnak az oroszországi elnökhöz. Kérésük arra az időre vonatkozik, amíg alaposan megvizsgálják: nem sérti-e az állampolgárok jogait a rendelet. Hozzátette azon­ban: a bizottság mostani döntése semmiféle jogi lépésre nem köte­lezi Jelcint, de remélik, megérti a helyzetet... A rendelet megvizsgálását — feltehetőleg a konzervatív pártap­parátus nyomására — Anatolij Lukjanov, a szovjet parlament elnöke kérte, de kiadásától kezdve hatalmas kampányt indított ellene a párt összes bizottsága és a pártsajtó nagy része is. Mihail Gorbacsov a pénteken véget ért plénumon kerülte a demonstratív állásfoglalást a rendelet ellen. Mindössze annyit mondott: Jelcin az eddiginél is nehezebb helyzetet teremtett a part körül. Mégis beindították a körtvélyesi szivattyút A szlovák hatóságok — a környezetvédő tüntetők tiltakozása ellenére — beindították a körtvélyesi víztározónál azt a szivattyú­berendezést, amely a Duna egyik mellékágából a majdani bősi vízi erőmű felvizcsatornájába pumpálja át a vizet. Egyelőre csak mintegy húsz centiméter vízzel akarják elborítani a felvízcsatorna betonmedrét, annak érdekében, hogy addig is, amíg a csatornát nem használják — hiszen még mines kész az erőmű —, ne rongálódjon a meder állaga. A betonágyban ugyanis repedések keletkeztek, felverte a gaz, sőt, fák is nőttek benne, és a gyökérzet tovább rongálja a betonréteget. A szivattyúzás megkezdéséről az Eurolánc Polgári Kezdemé­nyezés egyik tagja tájékoztatta az MTI prágai tudósítóját. A szombati tiltakozó megmozdulás részvevői személyesen is meg­győződhettek a hatóságilag egyébként zárt munkaterületté nyilvá­nított körtvélyesi szivattyúállomás mellett arról, hogy a felvízcsa­torna elárasztása megkezdődött. Szaddám Húszéin kirohanása a Nyugat ellen A nyugati kormányok jobban aggódnak a kóbor kutyákért és macskákért, mint az éhező iraki népért — jelentette ki szombaton Szaddám Húszéin. Az iraki elnök a háborúban elesett katonák hozzátartozóit fogadta. Az elnök beszédét ismertető hírügynöksé­gi jelentések szerint ez volt Szaddám Húszéin egyik legindulato­sabb beszéde az embargó elrendelése óta. A nyugati kormányok „az egész iraki népet gyűlölik, nem csak az iraki vezetést, az iraki rezsimet, vagy Szaddám Huszeint" — mondta a Karbala, Nadzsaf és Diala városokból érkezett hozzá­tartozóknak. Ezeket a déli városokat a síiták márciusi felkelésének elfojtásakor lerombolta a hadsereg. Az iraki elnök azt hangsúlyozta, hogy a követeléseknek megfele­lően kivonta csapatait Kuvaitból. A szankciók fenntartását csak az magyarázhatja, hogy az iraki nemzetet a fejletlenség állapotá­ban akarják tartani — állította. Veszélyes blokkok a bolgár atomerőműben Dimitar Popov bolgár miniszterelnök szombaton veszélytelen­nek mondta a román határ közelében lévő közlőduji atomerőmüvet. Mint ismeretes, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szak­emberei a múlt hónapban az atomerőmű hat blokkja közül a két legrégebbit veszélyesnek minősítették, s emellett a kezelőszemélyzet kiképzését is hiányosnak találták. A bolgár hatóságok beleegyeztek, hogy ezt a két blokkot legkésőbb szeptember 15-éig leállítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom