Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
Bács-Kiskun megye református műemlékei Egyházművészeti remekek a Ráday-múzeumból Dunavecsi 1743- ban helyezték el a dunavecsei reformá tus templom (Zrínyi u. 8.) alapkövét. Két cv alatt építették fel a barokk stílusú templomhajót, híres tornyát 1832-ben, Hild József tervei szerint emelték. A kitűnő akusztikájú épületben sikeres kórushangversenye. két is rendeztek. Értékesek 16—17. századi ón és: vörösréz kelyhei, kancsói, tányérjai. A fél falut elpusztító nagy tűzvészben megsemmisült foktői öreg templom helyett 1843-ban felszentelt klaszszicista stílusú tervei is az egyebek között az egri és az esztergomi bazilikát átépítő Hild József műhelyében készültek. A falu áldozatkész reformátusai a lehető legjobbra törekedve választották a tekintélyes mestert. A kitűnő megvilágítású belső térben jól érvényesülnek népiesun-klasszicista faragott és festett padjai. Berendezésének egy részét az Iparművészeti Múzeum védetté nyilvánította. Valószínűsíthetően az egyik legrégibb egyházi éjpület a dimapataji református templom. Hajója már a 15. században állt. Többször átépítették. Mária Terézia segélyével 1773-ban emelték tornyát. Több mint 200 éves órája ipari emlék. Lángok faltá k föl. 1704-ben az első fülöpszállási rel'ormátus fatemplomot. A második, későbarokk stílusút II. József halála évében szentelték föl. Az első templomból származik egyetlen fatörzsből kifaragott keresztelőmedencéje. Védett orgonáját 1827-ben Märtz j. lenrik készítetne. A Dunamelléki reformátusság okkal büs z*cc a hartai református templomra. A k. lasszicista stílusú egyházi épületet többs zör átépítették, felújították. Az egysze TM templombelsőben szinte kivirágzik ; 1 -hartai színekkel" festett szószék. Elődeit ,k leleményességének, vállalkozó kco 'vének, áldozatkészségének gyönyörű | téldája a kecskeméti református temp l°m- Tudtommal csupán ennek a létesi léséhez szerezte meg bátran és furfang jósán a presbitérium a török szultán e 'ngedélyét. A meszet a Felvidékről, a fa 1 Győrből, és a Tisza felső vidékéről, a , köveket Orgoványról hozták. A 18. száz. '*d végén bővítették, átalakították, torn yát magasították. Többféle stílusjegy tanúsítja, hogy a modern műcmlékvédt ‘lcm térhódításáig minden kor a maga ízlésvilága szerint formálta. A homl. okzat elé lépő tornyán későrencszánsz t °bb ikcrablak és gótikus támpillér, baro kkos óraíves főpárkánya, rokokó szósz* -ke igazolja állításomat. Mindezek ellem '-re összhatása egységes, emelkedett, áhitatos. Legutóbbi felújítása során o ’érült ki, houv a vakító fehérnek hitt ti emplom egyes elemei eredetileg színesek voltak. Úgy döntött a hívő k gyülekezete, hogy egy oszlopfőt erede ti állapotban őriznek meg. Kecskemét akkor legnagyobb világi épületet így írta le 18!53 -ban Kubinyi Ferenc és Vahot Imre:, .A reformátusok tanodaépülete, melynek alapköve 1830- ban tétetett le, nagy kétemeletes, de nem eléggé ízléses modo rban épült és még a 2-ik emelete üresen all. „Ma már jobb véleménnyel vagyunl y a Hofrichter József tervei szerint kés izült, öttengelyes, valamelyest kiemelt középrészt jobbról és balról hattengel yes oldalrésszel övezett Ókollégiumrc'I (Kálvin tér). Kevésbé sikerült a függi ífolyosós hátsó frontja. 1911. április 18-án helyeztél k el az Újkollégium alapkövét. Mozgalmas. ban szovjet tankok szétlőtték, néhány év múltán építették újjá. 1667-ben építettek először hajlékot az Úrnak a kiskunhalasi reformátusok. Ennek helyére a (Hősök tere—Szilády Áron utca sarok) került a második halasi kálvinista templom 1771 --72-ben. Fél évszázad múltán alakult ki mai formájában. Pénzhiány miatt csak 1904- ben tudták befejezni a környező pusztákra is kitekintő tornyát. Schwörtz János barokk stílusban tervezte az épületet. Müemlékjellegü a Hősök tere 2. szá- ‘ mú református papiak. Két periódusban épült, barokk stílusjegyekkel. Védett a 18. században alapított református temető is. Későbarokk stílusú az 1788 1792 között épített kunszentmiklósi református templom. II. József türelmi rendeleté tette lehetővé létesítését. A toronysisak az 1893-as újjáépítéskor nyerte el a mai formáját. Igen szép az egységes stílusú, parasztbarokk berendezésű ordasi református templom. Ez is a kalapos király uralkodása alatt épült. A „kis-kas” és a szószék 1936-ban kapott kazettás faburkolatot. A néhány esztendő múltán kétszáz éves soltvadkerti barokk református templomot is műemlék jellegűnek minősítették a szakemberek. Különösen gyönyörű, csak nyomokban megmaradt kazettás mennyezetéről híres a szabadszállási, 1628-ban épült, majd kétszáz év múltán bővített református templom. Tornyát 1770- ben emelték. 1749-ben gondoltak először arra Szalkszentmártonban, hogy kőtemplomot építenek a gerendás, vályogos imaház helvére. A Század második harmaa múlt század közepén fel is költöztették Pestre. Itt 1855-ben kezdődött meg az oktatás. Az intézetnek nem volt nagy múltú, gazdag könyvtára, mint a többinek, ezért éppen kapóra jött a Rádayak terve, miszerint híres könyvtárukat és protestáns identitású gyűjteményüket a teológiai akadémiának felajánlják. Végül is az egyik fele adományként, a másik fele pedig pénzért került a kollégium tulajdonába.” A múzeumi tárgyaknak csak kisebb részét képezi a Rádayak hagyatéka. Komoly értékű, mintegy négyezer lapos, huszadik századi grafikai anyag került az intézmény birtokába Szíj Rezső műgyűjtő jóvoltából. A Rádaymúzeum méltán büszke klenódiumaira: azokra a tárgyaira is, amelyek a sakramentumok — a keresztség és az úrvacsora — kiszolgáltatásának kellékei voltak. A közösségek, egyének adományaik egy részét letétbe, más részét örökbe adták. A múzeumban a református egyházművészet remekei folymatosan gyarapodnak. A legújabb, legértékesebb tárgyak közül valók például a kapualj zárt terében elhelyezett nagyobb méretű, kifejezetten egyházi használati tárgyak. A díszes, festett és faragott fa szószékkorona Baranyából származik. Funkciójára utaló , névvel: hangvetőként is emlegetik. A népművészet és a barokk sajátos Ötvözetéként született, gyönyörű munkát 1781-ben készítette Nagyvátyi Ferenc asztalosmester. Ugyanitt található az ugyanabban a stílusban készített, gazdagon faragott énekszámkirakó is. Származási helye a dunántúli Bölcske. Szabadszállásról való a sajátos, „tumba” formájú síremlék fölső lapja, melyet 1742-ben, Körösi István temetése alkalmából készítet-A kecskeméti l jkollégium erdélyi motívumokkal gazdagított szecessziós (épület rajzaival pályázó fiatal Mende Valér terveit fogadták el. Főként függőlegesen tagolódik erősen kiugratott k özépső homlokfala. Magas tetőgerincen ülő huszártornyát 1956-• Ballűs/üg új temploma dúllak a végén Ikészült el a helyi relormátus közösség erejét, nagyságát is kifejező új épület. 'Tornya 1785-ben kapta meg mai formáját. A kecskeméti egyház építette szentkirályi hívei számú ra 1901-ben a jelenlegi református templomot. Helyén egy gótikus templom áll t. Baja környéki ném et mesterek tudását dicséri a szeremlei református templom. Későbarokk stílusban, a 18'. század végén épült. Későbbi a tes/refom látus templom. 1886-ban szentelték föl a klasszicista stílusú egyházi épületet. Örvendetes, hogy helyi tanácsi, önkormányzati segítséggel, a műemlékvédelmi felügyelőség támogatásával az elmúlt évtizedben több építi tszeti szempontból is értékes templom ot sikerült felújítani. A felsorolt rcforn látus műemlékek, műemlckjellegű épületek a nemzeti vagyon becses részei, a hívek áldozatkészségének gyönyörű bizonyítékai. Heltai Ná ndor A kecskeméti Újkollégium épületének Villám István utcai oldalán a reformátusok egyik jelképe: cizelláltan kidolgozott kakas jelzi a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday-múzeumának bejáratát. Az 1983-ban létrehozott intézmény népszerű a látogatók körében, az ország távolabbi vidékein élő gyülekezetek is rendszeresen felkeresik. K. Fogarasi Zsuzsa, a múzeum igazgatója az előzményekről így vall: „A negyvenes évek végén, amikor kialakult a magyarországi református egyház .négy egyházkerülete, közülük három — a dunántúli, a tiszáninneni '■'és tiszántúli — egykpri központjában, Pápán, Sárospatakon és Debrecenben megalakultak a kollégiumi múzeumok. Nem így a mi Dunamelléki Egyházkerületünk székhelyén, Kecskeméten. Ennek elsősorban az az oka, hogy itt soha nem volt olyan nagy múltú a lelkészképzés, mint a többi városban. A történelmi viharok miatt, a XVE ^században idemenekült kollégium 'fejlődni sem igen volt képes, majd A legszebb, a legkedvesebb kézimunkák, a kalotaszegi írásos, gyertyás mintás terítő, vagy a szintén kalotaszegi jvagdalásos, a bukovinai székely minták alapján varrott párnák, a nászajándékba kapott térítők külön-külön emléket ébresztenek a kecskeméti dr. Nagy Györgynében. A város szívében . élő mosolygós, ősz hajú asszony az egész életét szentelte és szenteli a népművészetnek, az erdélyi motívumkin- Jcseknek. Megszámlálhatatlan kiállítássá volt már itthon és külföldön egyaránt. Az elsők között kapta meg a népi iparművész címet, 1968-ban. A Népművészet mestere kitüntetést is átvehette már. Elsősorban az erdélyi, tiszta forrásból táplálkozó népművéj szét híve, miután ő maga is onnan származik. Ismerkedjünk meg vele. Szüleim vonzódtak a művészetekhez meséli dr. Nagyné Kovrig Emma, aki egy szamosújvári örmény családból származik. Apám sokat rajzolt, habár a tordai cementgyár pénztárosa volt. Jól ismerte a szintén torockói születésű Visky Károly néprajzost akinek nevét ma a kalocsai múzeum viseli , sokat barangoltak együtt gyüjlőutakon. Édesanyám otthon szorgoskodott, őt a hímzés kötötte le szabad óráiban. Torda és a közeli Torockó a leg, ősibb népművészettel bíró települések ' közé tartozott, sajnos inkább már csak múlt időben fogalmazhatok, miután a legtöbb helyen eltűntek az értékek, meg; hamisították a népművészetet, egyebek között a hímzést, a varrást is. Ha a mai viszonyokat nézzük, én megértem, hogy kell a pénz az erdélyi asszonyoknak, de azt nem szabadna tenniük, hogy tnás' képp használják'a motívumokat, mint őseik. Féltem a népművészetet és féltem az erdélyi értékeket. És a jövőt nézve nem vagyok optimista. Iskoláimat Tordán és Marosvásárhelyen végeztem, ez utóbbi helyen a francia intézetben tanultam. Románul. némelül, franciául ugyanúgy illeti tudnunk, mint magyarul. Bethlen Mária grófnő tanított, nagyon szerettem őt, jó viszonyban voltunk. Szándéka volt, hogy megismertesse az erdélyi népművészetet az emberekkel. Nagyszabású kiállítássorozatot szervezett, ahol én is szerepeltem munkáimmal. A harmincas években előbb Romániában jártunk városról városra, majd Magyarország következett. A budapesti ipari vásárokon és az ország nagyvárosaiban is megfordultunk. Mindenhol óriási érdeklődéssel fogadtak bennünket. Emlékszem, Kecskeméten az akkori iparos otthonban mutatkoztunk be. Azt mondta a grófnő, hogy Emma, ez a hely nem tetszett nekem, mert nem volt udvarlód. És milyen meglepetést tartogatott a sors? Szolnokon, a következő kiállítási helyen levelet kaptam dr. Nagy Györgytől, Kecskemétről, hogy szándékában áll megnézni a szolnoki bemutatót is, ugyanolyan-e, mint a kecskeméti.„Azután Debrecenbe is utánam jött. Ő lett a férjem, 1936-ban házasodtunk össze. Törvényszéki orvos volt, Zilahról került előbb Szegedre, majd Kecskemétre. Sajnos, már huszonegy éve, hogy elvesztettem. Én a Katona József Gimnáziumba kerültem, ahol a politechnikai oktatás kere• S/ovekkomnn. (futó: \\ aller l’eler) 9 A bölcskei cneks/áiiikirako. tek. A lelet rendkívüli kuriózumnak számít már csak azért is, mert a Duna—Tisza közén ebben a korban az ilyen formájú síremlékplasztika egyáltalán nem számított honosnak. A homokóra és a koponya jelképével ellátott síremlék 1988 őszén került a múzeumba, s a helyreállítási, restaurálási munkálatok után a legutóbbi hónapokban vált megtekinthetővé a nagyközönség számára. A síremlék társaságában látható a gazdagon díszített korábban református temetőben használt mohácsi harang. Érdekessége két szentábrázolás. Szent Mihály és Szent Flórián megjelenítése kettős funkcióra utal: lélekharangként és tűzjelzőként szolgált. Vitrinben látható a XIX. századi tahitótfalusi fekete selyemterítő. A fekete alapot színes papírrapplikációval és hímzéssel díszítették, amely Adámot és Évát ábrázolja. lében szönyegszövést. népi hímzést, szabás-varrást tanítottam tíz éven át. Utána a népművelési tanácsadóba, majd az Erdei Ferenc Művelődési Központban dolgoztam. Megyei szakreferensként azt akartam elérni, hogy Bács-Kiskun településein jöjjenek létre olyan szakkörök, ahol továbbadhatják az általunk képzett asszonyok a népmüszet értékeit. Ezt sikerült megvalósítanom, és most a jelenlegi helyzetet ismerve szomorúan tapasztalom, hogy szinte romba dőlt a hajdani munkánk. Dr. Nagy Györgynével sokáig beszélgettem még. Jólesett hallgatni nyugodt, higgadt beszédét, a mára igazán megszépült emlékeit. A türelem szigete az ő lakása. A rohanó városban, a nyüzsgő belvárosban, szemben a Nagytemplommal. Azt mondta, munkájában mindig örömet talált. Dolgoznia kellett a népművészetért, népművészként, és ez gyönyörűség számára. Gyerekkorától kezdve a mai napig. Ha minden igaz, Emma néni megírja élete útját. Biztos vagyok benne, hogy tiszta, őszinte „regényt” kapunk tőle. Borzák Tibor Dr. Nagy György né Kovrig Emma az C'jkollégiuni dísztermében erdélyi varrottasait mutatja be. A reprezentatív tárlat június 30- áig tekinthető meg naponta 9 és 18 óra között. A RENDEZVÉNYEK HEL YSZ/NEIN és a kiállításokon megvásárolhatók a világtalálkozóra készített emléktárgyak. 0 A kecskeméti találkozó plakettje 500 forint, emblémás póló 320 Ft, kitűző 60 forint, címerhologram 60 forint. 0 A kecskeméti rendezők képeslapsorozatot jelentettek meg az erdélyi református templomokról és az Újkollégium üvegablakairól. Ára darabonként 12 forint.
