Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151ám)
1991-06-18 / 141. szám
PETŐFI NÉPE 1991. június 18., 5. oldal APÁCZAI CSERE-DÍJAS Világbajnokokat nevelt j\/tinck köszönhető, hogy a gyorsírás hazai meghonosodása óta mindig bekerül M néhány kecskeméti a honi élvonalba ? A múlt század hatvanas éveiben a református gimnáziumban sajátította el a Gaszner-féle módszert Feuer László, a későbbi országgyűlési gyorsíró. A kegyesrendieknél tanult a híres Bódogh János, századunk közepén Boksánvi Nándor, minden idők egyik legnagyobb magyar gyorsírója. (Néhány esztendeje külföldön, a Szabad Európa Rádió munkatársaként hunyt el.) A felsorolást sokáig folytathatnám, de ennyi is elegendő következtetésem igazolására. Úgy vélem ugyanis, hogy a gyors- és gépírásban a jószerencse mindig megajándékozta a hírős várost csodálatos pedagógusokkal. Markovits Iván, Csilléry Benő, Gerecze Ambrus, dr. Szombathy István (Jókai, Cser- nátory és más képviselők beszédét írta ifjan a parlamentben), dr. Hajnóczy Iván nevét a szakirodalom és a várostörténet egyaránt jegyzi. Szép hagyományként a tanítványok mindig túl akartak tenni mesterükön. Jobbágy Olgát is boldoggá tették ügyes tanítványának, Saskői Ernőnének, született Tóth Klárának versenyeredményei. — Olvastam valahol, hogy gimnazistaként elnyerte a délkerület legjobb leány versenyzője címet. — Negyedikes gimnazistaként az angolkisasszonyoknál, dr. Kőrösiné Harcsa Máriánál ismerkedtem-meg a gyorsírással. Mivel közben kitört a második világháború, apám — akkor nyomdaigazgató volt — átvitt a női felsőkereskedelmibe. Azt akarta, hogy kenyér legyen a kezemben, akkor is, ha őt valami érné és nem tudna tovább taníttatni. Végül is nem jártam rosszul, ma is nagy szeretettel gondolok az iskolára, egykori tanáraimra. Jobbágy Olga néni már másodikos koromban leültetett a harmadikosokkal, negyedikesekkel versenyezni. Megnyertem az előbb említett címet. — Mikor vált élethivatásává a gyors- és gépírás tanítása? A közgazdasági egyetemen a közgazdaságtan-könyvvitel szakos tanári diplomát szerettem volna megszerezni. Akkor polgármester apám már 1947-ben érezte helyzete elbizonytalanodását, ezért is iratkoztam be mellékesen dr. Radnai Béla szaktanári képesítést adó tanfolyamára. Amitől féltünk, bekövetkezett, 1948-ban lemondatták apámat. — Megviselte Tóth Lászlót az üldözés? — Nagyon, nagyon. Akkor lett cukros. Szerencsére, az akkor még magániskolát fenntartó dr. Radnai Béla alkalmazott, nem törődött politikai szempontokkal. — Mikor került vissza szülővárosába? — Hamarosan férjhez mentem. Visszahúzott a család, meg mi tagadás, a pesti lakáshiány. Évekig titkárnőként dolgoztam. Előbb egy volt magániskolában kaptam állást, majd 37 éve helyeztek át a felnőttek gyors-, gép- és szépíróiskolájába. — Ki volt első, igazán sikeres tanítványa? — 1975-ben Hegedűs Éva, akkor a városi tanács dolgozója az ifjúsági kategóriában harmadik helyezést ért a világbajnokságon. Végtelen okosságával és kombinatív készségével emelkedett ki a mezőnyből. Gyönyörűen írt ő is. meg méltó társa, Fekete Erika is. O 1979-ben világbajnok lett, most a Köztársasági Hivatalban dolgozik. 1985-ben Lestár Éva, két éve pedig Sárai Szabó Irén lett világbajnok. — Mi kell ahhoz, hogy valaki jó gyorsíró legyen? — Kiemelkedő eredmény, tehát 300 szótagos, vagy annál is nagyobb sebesség csak különleges képességekkel érhető el. Nem elegendő az önfegyelem, az összpontosító és kombinálókészség. Még az emlitetteken kívül a tájékozottság, a gyors felfogóképesség birtokában lévők is csak akkor kerülhetnek a legjobbak közé, ha sokat gyakorolnak, fejlesztik önálló rövidítésalkotási készségüket. — A jellemet is fejleszti a gyors- ír ászát? — Természetesen. H. E.-nél tehetségesebb diákkal nem találkoztam négy évtizedes pedagógusi pályafutásom során. Sajnos, kitartás, szorgalom híján sohasem tudott az élvonalba kerülni. Itt említem meg, hogy sikeres versenyző tanítványaimnál is büszkébb vagyok a mindenkori jó osztályátlagokra. — Tanít még? — A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolában helyettesítettem a kisgyermekükkel otthon maradt fiatalasszonyokat. Naponta foglalkozom a közeli brüsszeli világversenyre készülő, a gyors- és gépírásban még ifjúságinak számító kitűnő Sárai Szabó Irénnel és Gál Gabriellával. Eddig saját pénzemen jutottam el néhány világ- versenyre, most a tanintézet segítségével talán támogatást is kapok a kiutazáshoz. — Nyilván sokan gratuláltak a Saskői Ernőnét méltán megillető Apáczai Csere János-díjhoz, noha, sajnos, lapunkban most olvasható először kitüntetése. — Jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy a 15 díjazott közül ketten Bács-Kiskun megyeiek. Papp Istvánná, a Magyar Ilona Általános Iskola tanára is részt vehetett a szép parlamenti ünnepségen. Mi tagadás, sírva fakadtam, amikor másnap megkaptam dr. Kappa Györgynek, Magyarország örökös gyorsíróbajnokának, nagy gyorsírástudósának üdvözlő táviratát. „Szívből gratulálok sokszorosan megérdemelt kitüntetéséhez.” Köszöntött külön is Kökény Sándor, a gépírás legnagyobb tekintélye. Heltai Nándor Mikroelektronika mindenütt Ma már életünk szinte minden területén meglelhetjük a parányi elektronikus elemeket, áramköröket, amelyek munkánkat, pihenésünket, szórakozásunkat segítik, könnyítik. Miniatürizált eletronika dolgozik a dallammal keltő ébresztőórában, a programozható sütőben, a különféle önműködő világítóberendezésekben, a távirányítású televízióban, a videókban, lemezjátszókban. Mikroelektronikai áramkörök segítik az autózást, a közlekedésirányító rendszereket, a programozható szerszámgépeket, az ipari robotokat, az orvosi technikát, a folyamatszabályozó berendezéseket, és még sokáig lehetne folytatni a felsorolást. Napjaink mikroelektronikájának főszereplője a mikroprocesszor, az az integrált elemekből felépített, logikai áramkörrendszer, amely el tudja végezni mindazokat a feladatokat, amelyeket egy számítógép központi egysége képes elvégezni. A mikroprocesszor tehát műveleti és memóriarészeket is tartalmaz. A számoláson kívül azonban sokféle program kódolható, s közülük azt hajtja végre, amelyre impulzussal utasítást kap. A mikroprocesszor működését külső emlékezőegységekkel is támogathatjuk, bemeneti és kimeneti egységek is kialakíthatók hozzá. Ám a különleges áramkörök technikájának megtervezői nemcsak a mikroprocesszorok létrehozásánál bábáskodhattak, hanem a nyomtatott áramkörök (NYÁK) rendszerének kialakításánál is, melyekkel elkerülhető a bonyolult huzalozás, ami a jelenlegi sűrűségben már nem is lenne alkalmazható. Az, hogy az elektromos és elektronikus készülékeink mindegyike ma már cserélhető részegységekből;— panelekből — építhető össze, a fejlett NYÁK-tech- nikának köszönhető. INDIA Népességóra a parlamentben Négy és fél milliárd dollárra lenne szükség azonnal, hogy a vészesen növekvő népszaporulatot a családtervezés, a különböző nevelőprogramok remélt eredményeként 2000-ben az ijesztőnek tartott 6,4 milliárdos lélekszám alatt lehessen tartani — állapítja meg az ENSZ szakintézményének tanulmánya. A Le Monde tudósítója India szaporodásáról írja, hogy számítások szerint, amennyiben nem sikerül fékezni a szaporodást, 2025-ben India lesz a Föld legnépesebb országa. Jelenleg ugyanis évi 19 millióval gyarapszik a lakosság, s ha az ütem nem csökken, súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel kell számolni. Voltaképpen katasztrófahelyzetet ígér a jövő. Az említett ENSZ-intéz- mény 90 millió dollárral száll be a népességcsökkentési program megvalósításába. Eszerint 1995-ig, egyebek között, elterjesztik a fogamzásgátló szerek használatát, amitől azt remélik, hogy 4 százalékkal kevesebb gyerek születik majd. S hogy a számok ne csak azok számára legyenek beszédesek, akik olvasni tudják a statisztikát, a fővárosban öt hatalmas népességórát helyeznek el, azért, hogy minden pillanatban figyelmeztessen: az idő a robbanást hozza közelebb. A számlapon megjelenő adatokat a folyamatosan működő számítógép szolgáltatja. Minthogy a legutóbbi népszámláláskor 830 millió ember élt Indiában, a számlapról bárki leolvashatja a szaporulatot: 1,2 másodpercenként születik egy gyerek, 50-nel többen lesznek percenként, 3 ezerrel óránként és 72 ezerrel naponként... A nagy ötlet azonban annak a honatyának a fejéből pattant ki, aki azt javasolta, hogy a népességórát a parlamentben is helyezzék el, szemben a padsorokkal. Hogy pártállásra való tekintet nélkül minden képviselő tudja, „hány óra”. • Képünk hazánk egyik legkorszerűbb nyomtatott áramkörü lapokat előállító üzemében, Sárisápon készült, ahol éppen szemrevételezik az egyik elkészült produktumot. (MTI-fotó) ÁREMELÉS UTÁN Meddig elég a dunna ? Szokatlanul nyugodt képet mutatnak megyeszerte a Tüzép-telepek a háztartási energiahordozók árának felemelése óta. Pedig néhány napja még komoly ostromot kellett kiállnunk. Aki csak tehette, megpróbált a régi áron tűzrevalóhoz jutni. Bócsán egy csütörtöki napon szereltünk yolna szétnézni a helyi Tüzép- telepen. de a kaput zárva találtuk. Nyitva tartás: kétnaponként „Hétfőn, szerdán és pénteken 7—13 óráig. Kedd, csütörtök, szombat zárva” — hirdeti a tábla a lakat felett. — így van ez már jó ideje — kommentálja a látottakat egy termetes asz- szony, aki nem árulja el a nevét, ám a tüzelőanyag-beszerzésről szívesen beszél. — A soltvadkerti áfészhez tartozik a telepünk. Meg kell mondanom, nagyon gyenge az ellátás. Nézzen csak be a kerítésen! Láthatja, most is csak az a parányi kupac szén — 3—4 mázsa — árválkodik az egész telepen. Mindez egy háromezer lakosú községnek!? Szóval, Vadkertről jönnek ki kétnaponként, s akkor sem sok mindent lehet kapni. Még szerencse, hogy a helyi magánfuvarozók a tavasszal hoztak szenet a faluba, egyenesen a dorogi szénbányából. Ezzel sokunknak segítettek. Már persze annak, akinek volt akkor pénze. Faragó Jánosnééknak nem volt, és még most sincs. Talán ha a szőlőt sikerülne eladni, akkor megvehetnénk drágábban is mondja, majd lemondóan legyint: Csakhogy én már nem hiszek ebben, mert még a tavalyi termésért sem kaptuk meg a pénzt. Van még tűzrevaló a kamrájukban? Fa akad bőven. Szenünk is maradt egy kevéske. De abból elfüstöltünk legalább 50 mázsányit. Bizony, kellene még venni... Kecskemét határában, a távfűtéses lakások szomszédságában, a Máriahc- gyen egész falut alkotnak a régi, kertes házak, amelyeket többnyire ugyancsak fával, szénnel fütenek. Özvegy Pavlovics Istvánná és élettársa, Lajos Gyula nyugdíjasok. Ők még az áremelés előtt megvásárolták a fát. amely az udvaron, a kerítés mellett, katonás rendbe rakva várja a hidegebb napokat. Szénből mindössze egymá- zsányi maradt tavalyról. A férfi elmondja, hogy akartak ők venni még az áremelés előtt, de olyan hitvány porosat kínáltak nekik, hogy inkább későbbre halasztották a vásárlást. A német brikettet tartják a legjobbnak, mert az jó meleget ad, és alig marad utána salakolni való. Poros utalványok Nem tudom, most mennyire emelték — mondja az asszony —, ha igaz, a háromszorosára. Régebben ilyenkor mindig leadtuk a hizlalt disznóinkat. Az sokat segített. Most meg rajtunk maradt öt darab, ott híznak az ólban. Csak esznek, esznek. Nem hozzák a pénzt, csak viszik. Ezzel együtt is mi még ketten csak összekuporgatjuk valahogy a tüzrevalóra a pénzt. De mi lesz a szegény, egyedülálló nyugdíjasokkal?- A közelben lakó, 79 esztendős Varga Gézemé, Ida néni ilyen. Egyedül él, a nyugdíja 6100 forint. Annak idején éppen a hozzá hasonló helyzetű, kispénzű emberek megsegítésére találták ki a tüzelőutalványt. Kérdem is tőle: volt-e utalványa és sikerült-e azzal vásárolnia még a régi áron? — Nem szoktam utalványt íratni, mert port és homokot adnak érte — magyarázza Ida néni. — Inkább megpróbálom magam összekuporgatni a rávalót. — Mennyi tüzelője van most? Van 15 mázsányi akácfám. Ahhoz még veszek három mázsa szenet. Többre semmiképp sem futja. — De hát az nem lesz elég! — Remélem, átvészelem vele a telet. — Hogyan?- A szobában nem fűtök. Ugyan ki győzné azt? Élni is kell valamiből. Csak a konyhában rakok tüzet. Ott van az ágyam is. Van egy vastag dunnám. Az alatt nem fázom annyira. Korán lefekszem, így spórolok ... A megyeszékhely legnagyobb Tü- zép-telepe a Kiskőrösi úti. A Kecskeméti Tüzép Kereskedelmi Kft. a déli órákban teljesen kihaltnak tűnik. Mint ahogy Fazekas István ügyvezető igazgatótól megtudjuk, még az áremelés előtt egy átlagos napon 80-100 tüzelőanyag-vásárlót szolgáltak ki, addig ma jó, ha négyen-öten felkeresik őket. Igaz, akinek volt pénze, már bevásárolt. Árusítás vagonokból Néhány napja még nagy mozgás volt nálunk — mondja az ügyvezető igazgató. — Az áremelés előtt egy héttel kezdtük meg a nyugdíjas- és dolgozói tüzelőutalványok beváltását, rá két napra pedig a készpénzes értékesítést. Előfordult, hogy nyújtott műszakot kellett szerveznünk, de végül is május 31-éig minden hozzánk érkező utalványt beváltottunk. Az utolsó napon 11 órára fogytak el a vevőink. — Úgy tudom, sokaknak nem jutott brikett. — Én erről nem tudok. Elmondhatom viszont, hogy 22 ezer mázsa brikettet számláztunk le a régi áron. Ezt a mennyiséget előre eladtuk, de csak ezután — július 30-áig — érkezik be hozzánk. — Az utalványokkal kapcsolatban azt hallottam, hogy az ilyen ügyfelek gyakran port kapnak a papírjukért cserébe. Nálunk ez lehetetlen, mert gyakorlatilag alig van készletünk. Kis túlzással azt is mondhatnám, egyenesen a beérkező vagonokból adjuk el a szenet. Persze, nem állítom, hogy nincsenek olyan telepek, ahol sok a por. — Sokan szeretik a német brikettet. Mennyibe kerül ez az áremelés után? — Eddig 300—420 forintot kértünk mázsájáért. Éppen most ismertem meg a legújabb árajánlatot: 921 forint nettóban! Ehhez jön még a fuvar, a kirakodás költsége, valamint a kereskedelmi árrés. Vagyis jó, ha a végső ár megáll 1200 forintnál! Nem tudom, ki lesz képes ennyi pénzt adni érte. — És ha már a pénznél tartunk, el kell mondanom: sajnos, nincs megoldva az idős nyugdíjasok, a nagycsaládosok számára az áremelés tisztességes kompenzációja. Félek tőle, hogy akik eddig nem tudtak venni tüzelőt, az emelt áron nem lesznek majd képesek megvásárolni. Úgy gondolom, az igazi problémák csak ősszel jelentkeznek emiatt. Gaál Béla • A kecskeméti. Kiskőrösi úti Tüzép-telcpcn van választék, csak vásárló nincs az áremelés óta. „Forintos” javaslatok Kössék az ECU-hoz a közép-európai valutaárfolyamot Az ECU-hoz kellene kötni saját valutájuk árfolyamát a kelet-európai országoknak — köztük Magyarországnak —•, mert ez lenne a leggyorsabb út ahhoz, hogy gazdaságukat a fejlett Európába integrálják — vélik az OECD szakértői. A volt szocialista országoknak az észak-európai példa követését ajánlják. Finnország most csatlakozott Norvégia és Svédország már korábban alkalmazott módszeréhez, hogy az Európai Közösség országaival folytatott kereskedelmében—elkerülendő a nem kívánt árfolyamingadozásokat — ECU-ban számolják el a finn márkát. Hasonló lépést a következő években főleg Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia részéről logikusnak tartanának — mondja Henning Christopher, az EK tisztviselője —, hiszen ezeknek az országoknak a kereskedelme egyre inkább a Közös Piac felé tolódik el a korábbi fő partnertől, a Szovjetuniótól. A Der Standard című bécsi lapban Jacques Attali hasonló álláspontot fejtett ki. Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank elnöke szerint az ECU-hoz kapcsolódás kifejezetten elősegítené a közép-európai országok EK-felvételét. Úgy véli: elkerülendő a keletnémethez hasonló gazdasági összeomlás, célszerű a volt szocialista országok valutáinak árfolyamát folyamatosan alakítani, figyelembe véve, hogy a térség országai kénytelenek magasabb inflációt elviselni. Ezért számukra évente 5-10 százalékos valutaértékelési lehetőséget kellene teremteni. Ferenczy Europress I