Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

HÁZUNK TÁJA TARTSUK RENDBEN, TISZTÁN AZ ÓLAKAT Állataink egészsége A korábbi években megszünte­tett marhalevél hiányában az álla­tok adásvétele sok esetben (első­sorban a sertéseknél) követhetet­len. A vevők közül sokan nem gondolnak arra, hogy — a vételt követően — szükségük lehet az el­adó nevére és címére. Állat­egészségügyi, közegészségügyi és állatszavatossági okokból fontos lehet tudni, hogy a vásárlást köve­tően esetlegesen előforduló megbe­tegedés visszavezethető-e az eladó­hoz, a vevő ennek megfelelően sza­vatossági igényével élhet-e vagy sem. Ezért a vevő akkor jár el he­lyesen, ha az állatok vásárlásakor, lehetőleg a személyi igazolvány alapján meggyőződik az eladó sze­mélyéről, azaz nevéről és címéről. Az állatok tartásakor, az épüle­tek kialakításakor, takarmányo­záskor, itatáskor elsődlegesen az állatok biológiai igényét kell figye­lembe venni a járványvédelmi és környezetvédelmi szempontok mellett. Mivel a haszonállatoknál a megbetegedések és az elhullások nagyobbrészt tartási és takarmá­nyozási okokra vezethetők vissza, gazdaságossági szempontból sem mellékes e tényező. Az új állattartó épületet sík talajon célszerű elhe­lyezni úgy, hogy az uralkodó szél irányába minél kisebb lehűlő felü­let kerüljön, minél több kapjon na­pot. Az épület nagyságának megha­tározásakor, illetve a meglévő épü­let betelepítésekor figyelembe kell venni az állatfaj hasznosításának megfelelő férőhelyszükségletet. Pl. 20—50 kg közötti sertésnél 0,5 m2/ hízó, az 50—110 kg közötti sertés­nél 0,8 m2 sertés a férőhelyszükség­let, csibéből — 7 hetes korig — 18- 20 db helyezhető el 1 m2-re. A takarmányozás során a takar­mányok vásárlásakor vagy össze­állításakor az adott állatfaj, kor­csoport élettani igényeit figyeljük. Az ipari takarmánykeverékek (tá­pok) vásárlásakor jó tudni, hogy ezeknek a termékeknek a minőség­megőrzési határideje 30 nap. Any­­nyit vásároljunk tehát, hogy fel­etethető legyen ennyi idő alatt és kerüljük el a hirtelen, minden át­menet nélküli takarmányváltozta­tást. Fontos tudni —járványvédel­mi okokból —, hogy a konyhai előkészítés során keletkező sertés­húsmosó vizet sertések takarmá­nyához semmiképpen ne öntsük és konyhamoslékot, konyhai hulla­dékot sertésekkel feletetni csak ab­ban az esetben szabad, ha azt elő­zőleg legalább 20 percig forraltuk! Kutya- és prémesállat-tartóknak is megszívlelendő tanács, hogy nyers sertéshúst ne etessenek. Sertés, de a többi állatfaj eseté­ben az istállót, a termet vagy re­keszt egy-egy együtt nevelt állat­­csoporttal egyszerre kell benépesí­teni, valamint egyszerre kell kiürí­teni. Minden állatcsoport eltávolí­tása után az istállót, illetve a ter­met, rekeszt — alapos takarítást követően — fertőtlenítsük. Fertőt­lenítő hatás érhető el mésztej, 2%­­os klórmészoldat, 1-3%-os forma­­linoldat, 1-3%-os nátrium-hipo­­klorit (klórlúgoldat), 1-3%-os In­­cosan-oldat alkalmazásával. Rob­banás veszélye miatt ügyeljünk, hogy klórtartalmú fertőtlenítőt a formalinos tárolóedénybe és for­dítva, ne öntsünk! A fertőtlenítés során be kell tartani a munkavé­delmi előírásokat. Az állatok helyét rendszeresen takarítsuk, az elhasználódott alomanyag, trágya naponként többszöri összegyűjtése, majd megfelelő, zárt tárolása a legyek elleni védekezést is szolgálja. Ä le­gyek az állattartás „melléktermé­kei”, ellenük a védekezés közegész­ségügyi és állat-egészségügyi szem­pontból is fontos. Tekintettel arra, hogy a legyek lárvái általában trá­gyában, szemétben és egyéb bomló hulladékban fejlődnek, elszaporo­dásuk megakadályozására az egyik legfontosabb teendő a trágya és a szemét összegyűjtése és megfe­lelő kezelése. Légyirtásra eredményesen hasz­nálható az Alfa-Mustox (csík fel­kenéssel 6 hetes hatás) és az újab­ban beszerezhető Insecticide 2000 készítmény, mely gyors hatású va­lamennyi repülő és mászó rovar ellen, a hangyák, legyek, szúnyo­gok, csótányok, tetvek, molyok, kullancsok ellen. Az Insecticide 2000 biológiailag maradék nélkül lebomlik, emberre és meleg vérű állatra nem mérgező, 4 hetes tartós hatást biztosít. Csak a légylárvák­ra ható készítmény is vásárolható, a Neporex-B légylárvairtó granu­látum, amely az állati trágyában és szerves hulladékban tenyésző légy­lárvák fejlődését gátolja. Dr. Lehotai Árpád megyei sertés-egészségügyi szakállatorvos T" • Szépek a kiültetett palánták — mu­tatja G. Nagy László és a szövetkezet integrátora, Dunai László. • Speciális géppel kultivátoroznak. (Fotók: Tóth Sándor) Növényvédelem így óvjuk az uborkát! Az elmúlt években me­gyénkben igen jelentőssé vált az uborka, széles körben elterjedt termesz­tése a családi vállalkozá­sokban. Mivel sok káro­­sítója van, vegyszeres ke­zelések nélkül megvaló­síthatatlan a termesztése. A folyamatos szedés mi­att viszont nagy figyel­met kell fordítani az élel­mezés-egészségügyi vára­kozási idők betartására, amit a nyugati, illetve a hazai piacokon is rendkí­vül szigorúan ellenőriz­nek. Az eredményes terme­lés érdekében már a ter­mőhely kiválasztásánál nagyon figyelembe kell venni a növény igényét. A napos, meleg, szellős területet részesítsük ve­tésnél, palántázásnál előnyben, hogy a harmat gyors felszáradását segít­sük. A művelési módok közül a támrendszeres termesztés az ideális, mert a sorok szellősek, a növények jól védhetők. A síkművelésnél, a lomb­záródás után, egyes ká­­rosítókat (pl. takácsatka) nem lehet eredményesen elpusztítani. Fontos szempont még az öntözé­si mód helyes megválasz­tása. Legelőnyösebb a csepegtető öntözés, de el­terjedését a beruházás eszközigényessége gátol­ja. A bakhátas művelés­sel kombinált árasztásos öntözés viszont könnyen megvalósítható. Az esőz­­tető öntözést kerüljük, mert betegségek (pl. pe­­ronoszpóra) terjedésének rendkívül kedvez. Bár­melyik öntözési módnál célszerű a reggeli órák­ban végezni ezt a mun­kát. A vegyszeres növény­­védelem elsősorban a pe­­ronoszpóra, a baktériu­mos szögletes levélfoltos­ság, a lisztharmat, vala­mint a takácsatkák ellen irányul. A peronoszpóra elleni védekezéshez legel­terjedtebb készítmények a réztartalmú szerek. A legújabb növényvédő szer-elbomlási és szerma­­radék-vizsgálatok ered­ményei alapján lehetőség nyílott a rézkészítmé­nyek —- korábban 21 na­pos — élelmezés-egész­ségügyi várakozási idejé­nek jelentős csökkentésé­re. Konzervipari ter­mesztés esetén a csak re­zet tartalmazó készítmé­nyeknél (pl. rézgálic, réz­­oxi-klorid 50 WP, bordói lé, Rokkol 400 SC, Champion 50 WP stb.) 3 nap, míg a nem konzerv­ipari célra történő ter­mesztésnél 5 nap a vára­kozás. Azoknál a készít­ményeknél, ahol a rezet egyéb hatóanyaggal kombinálták (pl. Mical C 64 WP, Miltox Special, bordódé FW stb.) ott a várakozási idő 5 nap, függetlenül a termesztési céltól. A szisztemikus (felszívódó) készítmé­nyek közül a Previcur N (él. idő: 3 nap), a Mi­­kal C 64 WP és a Galben M és R (él. idő: 5 nap), a Bravo 500 (él. idő: 7 nap), engedélyezett az uborkában. A baktériumos szögle­tes levélfoltosság, hason­lóan a peronoszpórához, esős, öntözéses körülmé­nyek között lép fel és ter­jed gyorsan. Az ellene va­ló védekezésre a rézké­szítményeket javasoljuk, a fent leírtak alapján. Ezeken túl nagyon jó ha­tású a Kasumin ZL (él. idő: 2 nap) is, különösen a rézkészítményekkel kombinálva. A lisztharmat mind a fólia alatti, mind a sza­badföldi termesztésnél megjelenhet, főleg a ve­getáció későbbi szaka­szában. A kénkészítmé­nyeknek nincs várakozá­si idejük, ezért nem jelent gondot a felhasználásuk (pl. Kén 800 FW, Szulfur 900 FW, Kénkol 800 SC stb.). A felszívódó szerek közül az Afugant (él. idő: 3 nap) és a Rubigan 12 EC-t (él. vár. idő: 4 nap) javasoljuk felhasználni. A szerves hatóanyagok közül pedig a Karathane LC-t (él. idő: 7 nap) ajánljuk. A fentiekben felsorolt három betegség ellen a bordódé + Kén FW (5 nap vár. idő) kitű­nő hatású készítmény. A takácsatka elleni vé­delem során a Karate 5 EC (él. idő: 3 nap), és a Fentoxan (él. idő: 4 nap) használható fel. A többi speciális atkaölő szernek hosszú, 14 nap az élelme­zés-egészségügyi várako­zási ideje. Felhívjuk a figyelmet az óvó rendszabályok be­tartására. Gáspár Istvánná előrejelző KERTI TENNIVALÓK Fejtrágyázási útmutató Konyhakertünkben mindenekelőtt a rendkívül hideg és csapadékos május okozta károkat kell helyrehoznunk. A hosszan tartó hűvös és nedves időjárásban „elfeküd­­tek” az uborka, a tök magjai, vagy a paradicsom- és paprikapalánták mentek részben vagy teljesen tönkre. Ezeket célszerű újra vetni, illetve újra ültetni. Sokkal jobb termést várhatunk egy lendületesen induló kultúrá­tól, mint egy visszamaradt, esetleg beteg állománytól. A májusban lehullott csapadék a sokéves átlag kétsze­rese volt. Ebből az is következett, hogy a tápanyagtarta­lom az alsóbb rétegekbe mosódott, különösen a nitrogén, de részben a kálium is. Ezért a júniusban egyébként is esedékes fejtrágyázásra még nagyobb gondot fordítsunk az idén. MILYEN NÖVÉNYEKET FEJTRÁGYÁZZUNK? A hosszabb tenyészidejű zöldségnövényeket és a táp­anyagigényes fajokat mindenképpen érdemes fejtrágyáz­ni. A kései káposztafélék a legigényesebbek, majd a korai káposztafélék, a paradicsom, a paprika, a burgonya, az uborka és tökfélék, majd a gyökér- és levélzöldségek következnek, végül a hüvelyesek, a zöldbab és a zöldbor­só, illetve a hagymafélék. MIKOR FEJTRÁGYÁZZUNK? A növények a kelés vagy ültelés után kevés tápanyagot igényelnek, növekedésükkel párhuzamosan nö a táp­anyagigényük. A fejtrágyázásra ezért a kelés, vagy ültetés után 4-6 héttel kerüljön sor. A paradicsomot akkor trá­gyázzuk, amikor az első kötések egy-két centiméter át­­mérőjűek, az uborkát az oldalhajtások megjelenésekor, a kései káposztát például az ültetés után 4 héttel úgy, hogy 2-3 hetente ismételünk. Az is fontos, hogy a betaka­rítás előtt 2-3 héttel fejezzük be a fejtrágyázást, így a termés nem tartalmazhat káros anyagokat, különösen nitrátot. MIVEL FEJTRÁGYÁZZUNK? A legfontosabb a nitrogén és a kálium pótlása. Legol­csóbban, de mégis hatékonyan a 28%-os nitrogéntartal­mú pétisóval, a 34%-os ammóniumnitráttal, a 60%-os kálisóval, vagy az 50%-os kénsavas káliummal végezzük a munkát. Jól alkalmazhatók a több hatóanyagú, úgyne­vezett összetett műtrágyák. Igen jó és gyors hatást érhe­tünk el a vízben oldható vagy folyékony, úgynevezett komplex műtrágyákkal, például a Volldüngerrel és a Peretrix családdal. MEKKORA ADAGOKKAL FEJTRÁGYÁZZUNK? Általában 0,5 dekagramm nitrogén és 0,5-1.0 dkg (K20) kálium hatóanyagra van szükség négyzetméterenként, egyszeri fejtrágyázáshoz. Ez 1,5 dekagramm ammónium­­nitrátnak és 1,2 dkg kénsavas káliumnak felel meg négy­zetméterenként. Az összetett és komplex műtrágyákból összetételüktől függően 2-4 dkg-ot juttassunk ki egy négyzetméterre. Akiszórt műtrágyát azonnal sekélyen ka­páljuk be és öntözzük meg a területet. A fejtrágyázásnak bevált gyakorlata a lombon keresztüli (permetezett) trá­gyázás, amit a komplex műtrágyákkal célszerű végezni. Ezt kéthetente 0,2-0,4%-os töménységű oldattal tegyük. Az idén azonban — a már említett kimosódás miatt az első fejtrágyázást hagyományos módon, talajon keresztül hajtsuk végre, ugyanis permettrágyázással jelentősebb tápanyaghiányt nem tudunk pótolni. Júniusban egyre több ágyás szabadul fel a korai zöld­ségfélék betakarítása után, helyükre káposztaféléket, szeptemberben szedhető paradicsomot ültethetünk, vet­hetünk őszi téli retket, zöldbabot, zöldborsót. A fejlő­dő karfiolrózsákat árnyékoljuk úgy, hogy a külső levele­ket összekötözzük, vagy rátörjük a rózsákra. Jó minősé­gű termést két-három naponkénti szedéssel kapunk az uborkáról és a patisszonról. Bár a talaj nedvességtartal­ma most jó, júniusban biztosan szükség lesz öntözésre. Az öntözésről a későbbiekben részletesen szólunk, most csak annyit, hogy a talajfelszín gyakori locsolgatása he­lyett ritkábban, de alaposan öntözzük meg a talajt, azaz négyzetméterenként 20-30 liter vizet adjunk egyszeri ön­tözéssel. A párás levegőt igénylő zöldségféléknek, mint a zöldbab, forró nyári napokon frissítő öntözésre is szük­ségük van, ennek egyszeri adagja 3-5 liter négyzetméte­renként. Kunadacson már az 1800-as évektől van emlék a dohánytermelésről. Azóta persze nagyot fordult a világ, az 1970- es évekbeli természetes szárítást egy évtized alatt felváltotta a mesterséges. Persze ezzel párhuzamosan a fajták és a termesztéstech­nológia terén is történt változás. No meg az itt élők profi szintre emelték a termelést, olyannyira, hogy a múlt évi versenyben Ki­váló Dohánytermelő Integrátori címet a he­lyi Barátság Tsz nyerte el. De azok sem pa­naszkodhatnak, akik valójában termelik a növényt, az első három helyezést kunadacsi kistermelő hozta el. A legjobb közülük G. Nagy László, aki nem először kapott „pál­mát” ilyen versengésen. — Gondolom, Ön is a természetes szárítású dohánnyal kezdte. — Annál is inkább, mert akkortájt még nem is volt másmilyen. A nyolcvanas évek­ben helyezett ki a szövetkezet a dohányter­melőknek szárítókamrákat, ezek közül egyet mi kaptunk meg. Nagyon jó iskola volt, ami­kor az amerikai ULT-vel (Universal Leaf Tobacco) és a Philip Morris céggel együtt­működés született és ennek értelmében rend­szeresen szaktanácsolták a munkánkat. Ők szervezték meg egyébként, hogy Olaszor­szágba mehessünk tanulmányútra, kétszer is. — Hol volt, mit látott, mit tanult? — Verona környékére látogattunk, terme­lőket néztünk meg. Ott láttam például azt a palántázási módszert, amitől bizony idegen­kedünk, de mint kiderült, a bakhátba ültetett palánta sokkal jobban indul növekedésnek, mint az eddigi módszerrel elrakottak. Az is igaz, hogy ha így palántázunk, külön gép Kell a műveléshez, de egy ilyet is sikerült szerezni. Persze, így a sorköz szélesebb kell hogy legyen. — Nem kevesebb így a termés? — Á, dehogy. Persze, mi is azt hittük az elején. De más kisebb-nagyobb termesztési fogással együtt sikerült elérni a termés szo­kott mennyiségét. A minőség viszont sokkal jobb lett. Például eddig kézzel kacsoztunk, ami embertelen egy munka, most viszont kacsgátló vegyszert szerzett a tsz Franciaor­szágból a dohányfermentáló segítségével. Jó dohány, kevés dohányért Dr. Hamar Norbert a mezőgazdasági tudományok kandidátusa — A fajta is nagyon fontos ... — Először a hagyományos kerti dohányt termeltük, aztán ’83-ban jött a Hevesi fajta, az idén még van a Hevesi 11-ből, de már — először — ültettünk NC 744-et, Úgy tud­juk, ez egy agresszív, ellenálló fajta, kíváncsi vagyok rá, mit produkál. — Tulajdonképpen mekkora területen ter­me! és mennyi munkával jár ez? k — Három hektár a dohányterület. Ez any­­nyit jelent, hogy a hidegfóliában fel kell ne­velni legalább egy részét a palántának. Aztán a 90-100 ezer palántát el kell duggatni, utána jön a művelés, az öntözés. A legnagyobb erőfeszítést persze a törés jelenti. Magyarul: egész évben nincs megállása a családnak. — Önök a legjobbak nemcsak Kunadacson, hanem ezek szerint a Budapesti Dohányfer-Borszékiné Rétháti Ágnes Termesztése»Sütése»Fözese reformétkezéshez Jó, ha tudjuk A paprika C-vitaminban igen gazdag, 100 gramm nyers paprikában 150-180 mili­­gramm van. A zöld színű paprikafajták C- vitaminban általában gazdagabbak, mint a fehérek. A legnagyobb C-vitamin-tartalom az érett, piros paprikabogyóban van. (A cse­csemő napi C-vitamin-szükséglete 20, a gyer­meké 25. a felnőtté 75 milligramm, sőt opti­málisnak 125 milligramm tekinthető. Beteg­ség esetén, vagy a szervezet fokozott igény­bevételénél ennél több.) C-vitaminon kivül tartalmaz még a paprika A-. B-, P-vitamint, rutint, kapszaicint, illóolajat, zsírolajat, szín­anyagokat, ásványi sókat. Érdekes kis könyvecske került a könyvárusokhoz és a vetőmagboltok­ba: Borszékiné Rétháti Ágnes Kerti finomságok címmel adta közzé biokertész és reformétkezési tanácsait. A zsebben, táskában is elférő könyvben rövid Írások sorakoznak egymás után, olyan tanácsadó ez, amit akár utazás közben, akár szabad idejében a kertészkedő, főző háziasszonyok (talán még a férjek is, percek alatt olvashatnak el. Alapfo­galmakat tudhatunk meg a brokkoli (zöldkarfiol), a kelbimbó (bimbós kel), leveles kel (fodros kel), mángold, feketegyökér, pasztinák, csillagtök (patisszon), cukkini (törpetök) és a póréhagyma termesztéséről és fel­­használásáról. Megtanulhatjuk a kötetből, melyik zöldségfélét mikor kell vetni, milyen a talaj-, fény- és vízigénye, milyen növényeket ültessünk köztesként, mellyel a vegyszerfelhasználást minimálisra tudjuk szorítani. Majd a kiskertben termelt zöldségfélék felhasználásához ad a szerzőnő ételkészítési recepteket, szem előtt tartva a reformétkezés főbb szabályait. A Nótárius Könyvkiadó gondozásában megjelent könyv lektora a kecskeméti kutatóintézetből a közelmúltban Pestre került Filius Istvánné dr., a receptek szerkesztője a közkedvelt szakácskönyvíró, Frank Júlia. k- m. A rovatot összeállította: Gál Eszter GAZDAKÖNYVTÁR Hallgatom a fű növését Ha valami önérzetet ad az ember­nek, az a saját pázsit. Nem véletlen, hogy a brit világbi­rodalom összeomlása egyáltalán nem gyakorolt végzetes Itatást az alattvalók önérzetére. Jó-jó, elve­szett néhány gyarmat, kiszorultunk a világtengerekről, Amerikában ol­csóbb a beafsteak, de a mi füvünk­höz, pázsitainkltoz, golfpályáinkhoz fogható nincs a kerek glóbuszon - mondogatták. El is kerülték, hogy lehorgaszlott fejű nemzet váljék be­lőlük. A legenda szerint mindenki képes az angol kertek, terek füvéhez hasonló gyepszönyeget produkálni, ha nekidurálja magát, csak négyszáz évig kell nagy szorgalommal gon­doznia a füvet. Két hete nekifogtam a feladatnak. Előzetes információim szerint na­gyon fontos volt a talaj-előkészítés. Nos, ezzel kapcsolatban csak két do­log tűnt előttem kissé homályosnak: hogy mi az az előkészítés, és mi az a talaj? Az utóbbiról azt hittem, hogy az a zsebkendönyi terület, aho­vá zöld pázsitot képzelek. Az előbbi­ről meg azt hittem, abból áll, hogy fűmagokat szórok a földbe, ezzel mintegy előkészítve a fű növését. Holott ez külön tudomány, melyet a szomszédaim — saját állításuk sze­rint — magas fokon művelnek. Min­denki hasznos tanácsokkal látott el, és mindenki éppen az ellenkezőjét javasolta, mint amit a másik mon­dott. En, a béke barátja, kombinál­tam az egymásnak ellentmondó módszereket, fel is lazítottam a ta­lajt, meg le is hengereltem, műtrá­gyáztam is, de módjával, többféle fűmagot vetettem, de az egyik típus­ból (Golf) sokkal többet, aztán vár­tam. hogy serkenjen a zöld szőnyeg. A természet legyőzhetetlen erejét bizonyítja, hogy még mindezek elle­nére is kibújtak a fűszálak a földből. Talán annak örültem utoljára így, amikor kamaszkoromban először kinőtt a bajuszom. Egy darabig az országos esőzés is jót lett neki (már­mint a fűnek, nem a bajuszomnak), csak amikor az egész udvaron már állt a víz, mint egy rizsföldön, akkor mintha megállt volna a növekedés rohama. Később elszivárgón a víz, úgy tűnik, a zsenge fű kibírta az áradást. Mostanában letérdelek az ültet­vény szélére, bele-belehallgatok a fű növésébe, és nagy szeretettel nézegetem, mert állítólag ezért minden növény nagyon hálás és visszatér az életkedve. Az ilyen meditációs alkalmak­kor még az olyan régi igazságok­nak is személyes élményként tu­dok közelébe jutni, mint: a szom­széd füve mindig zöldebb. —hámori— mentáié Vállalat termelőkörzetében. Mit je­lent ez a leadott dohány minőségében? — Mi azt mondjuk, a jó cigaretta kunada­csi dohányból készül! Jobbat termelünk ugyanis az olasznál, jó közepes amerikai mi­nőségre vagyunk képesek. A minőség egyik mutatója a világos dohány kihozatala, ez az arány nálam tavaly 97 százalék volt. Úgy tudom, a hazai átlag 40-50 százalék. És látja, ezzel a minőséggel sem tudom elérni, hogy sarokházat építhessek a jövedelmemből. Gondoljon utána, még félidőnél sem tartunk és már több mint 100 ezer forintot feccöltünk a dohányba, ki tudja, év végéig meddig nő ez az összeg! Azt meg gyorsan hozzáteszem, a nem most vásárolt gépek, eszközök értéke több mint 800 ezer forint! G. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom