Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-05 / 130. szám

PETŐFI NÉPE 1991. június 5., 3. oldal JÚNIUS 5.: KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP A huszonnegyedik órában A környezetvédelem ügye Magyar­­országon ugyan már évtizedek óta kö­zös nemzeti feladatként él a hivatalos nyilatkozatokban, s újabban már sze­rencsére a köztudatban is, ám a kör­nyezet pusztításának a megakadályo­zása korábban is, most is más, fonto­sabbnak tartott érdekekkel ütközik. Nem lehet véletlen, hogy a környezet károsításának kirívóan súlyos eseteit Magyarországon csak 1976 — a kör­nyezetvédelmi törvény életbe lépése — óta nevezhetik bűncselekménynek. A környezetet folyamatosan és tudato­san szennyező természetes és jogi sze­mélyeknek általában csak az utólag ki­rótt pénzbírság megfizetésének kötele­zettségétől kell tartaniuk. Pedig most már a huszonnegyedik órában va­gyunk! Az ország környezeti állapota jó ideje folyamatosan romlik. Termé­szeti értékeink, nemzeti kincseink, épí­tett környezetünk megy pótolhatatla­nul veszendőbe. És nemcsak a bennün­ket körülvevő élő és élettelen világ, ha­nem benne magunk is pusztulunk! A kirívóan magas halálozási arány, az európai mércével mérve igen alacsony átlagélettartam, a lakosságot sújtó megannyi kór, romló egészségi állapo­tunk nagymértékben a környezet­szennyezés következménye. E felismerés persze nem új keletű, s nem is került megfogalmazása után az íróasztalfiókok süllyesztőibe. Az An­­tall-kormány nemzeti megújhodási programja például részletesen számba veszi a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a természetvédelem, a táj, a települési környezet mai, többnyire csaknem si­ralmasnak bélyegezhető állapotát és megjelöli a kívánatos kormányzati in­tézkedéseket. Az úgynevezett „Kupa­­program"-ban „A humán értékek vé­delme, hasznosítása” főcímmel össze­foglalt fejezet tartalmazza a legfonto­sabb gondolatokat: az adókedvezmé­nyek és környezetvédelmi díjak rend­szerétől a környezetvédelmi technoló­giák bevezetésének követelményéig. A környezet védelme egyike azok­nak, amikre tényleg rámondható: ez össztársadalmi ügy. Egy országban, ahol európai normák szerint akarnak élni az emberek; ahol tucatnyi nagyvá­rost — levegőjének szennyezettsége mi­att — kormányprogramban illetnek a filmcímből vett találó jelzővel („Pisz­kos tizenkettő”); ahol a lakások közel egyharmadában még nincs vízvezeték, ahol az utóbbi évtizedekben már ki­pusztult 40 állat- és növényfaj, s ez a sors fenyeget még több mint 1100 (!) fajt — nos, egy ilyen országban gyöke­resen át kell értékelni a környezethez való viszonyt. Olyan értékrendet kell érvényesíteni a gazdaság és társadalom valamennyi szférájában, amelyben az ember hosszú távú biológiai és társa­dalmi igényei előbbre valók a napi gaz­dasági előnyöknél. S. J. • Ki tudja, mióta ömlött az állatifehérje-feldolgozó telep szennyvize Solt mellett a Dunába, de ömlött egészen addig, amíg egy horgász be nem jelentette. Kiderült, csak ellenőrizni kellett volna időnként egy régi, használaton kívüli csövet, s nem történt volna környezetszennyezés ... (Fotó: Gaál Béla) Terméktanács termelők nélkül? KECSKEMÉT ZENEI ÉLETÉRŐL Megszűnik a szimfonikus zenekar? A kecskeméti önkormányzat még tavaly decemberben jelezte, hogy az évek óta sikeresen tevé­kenykedő szimfonikus zenekar munkáját csak másfél millió forint­tal tudja támogatni a korábbi há­rommillióval szemben. Egyben fel­vetődött az is, hogy a megyei ön­­kormányzat is részt vállalhatna az anyagi teherből, miután a jó nevű városi szimfonikus zenekar sző­kébb régiónkban is többször fellép. Summa summarum, mára a pénz elfogyott. A hirek szerint a megyei önkormányzat 150 ezer forint tá­mogatást szavazott meg a zenészek­nek, ám ez ugyancsak nem elegen­dő az év hátralévő részében. A megoldás érdekében tegnap délelőtt a kecskeméti polgármesteri hivatalban Hideg Antal alpolgár­mester és a kulturális bizottság tájé­kozódott a zenészek, illetve a zene­kar helyzetéről, a várható jövőjük­ről. Martos László karnagy több alternatívát vázolt fel. Annyi bizo­nyos. a hagyományos módon nem működhetnek tovább, minden bi­zonnyal kamarazenekar lesz a szim­fonikus zenekarból. A végleges döntés június 17-én várható. Tegnap egyébként szóba került a megbeszélésen Kecskemét zenei éle­te, miután napirenden szerepel egy átfogó, minden kulturális területre vonatkozó városi koncepció kidol­gozása is. (borz) Termelők képviselői ne legyenek a leendő terméktanácsokban véli né­hány, oda bekerülni igyekvő szervezet. Talán ez volt a legmegdöbbentőbb hír, ami tegnap Kecskeméten a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség mellett mű­ködő Baromfitermelők Választmányá­nak ülésén elhangzott és persze nem kis felhördülést váltott ki. A választmány elnöke, Tubánszky József talán éppen ezért kezdte vitain­dítóját azzal, hogy a termelőknek össze kell fogniuk, harcolni azért, hogy oda­ülhessenek vitatkozni ahhoz az asztal­hoz, amelynél az ágazat sorsáról dönte­nek. Vitára van ok épp elég, hiszen a baromfiágazatban soha nem tapasztal­ható mértékű a leépülés. A magyar fel­dolgozó vállalatok az idei első félévben 50 ezer tonnával kevesebb baromfit vá­sároltak fel, mint az eddigiekben. Felére csökkent májusban a határ­sértők száma tájékoztatta lapunkat a kiskunhalasi határőrkerület parancs­noka. Az illegális átlépők — négy sze­mély kivételével — külföldi állampol­gárok voltak. A határsértőket a forga­lomellenőrző pontokon az útlevélkeze­lők érték tetten. Határrendsértés azon­ban egyszer sem történt. A jugoszláv belpolitikai helyzet hatása sem észlel­hető határainkon. A határőrkerület átkelőhelyein 692 408 személy és 192 264 gépjármű haladt át. A tavalyi hasonló időszak­hoz képest ez legkevesebb 12 százalé­ugyanakkor a veszteségük ugyanebben az időszakban meghaladta a 700 millió forintot. A termelők helyzete sem jobb, hiszen a takarmányok, a gyógyszerek árai emelkedtek, az energiaárról, a ka­­matterhekről nem is beszélve. Viszont az eddig sem magas felvásárlási árak csökkentéséről szól a fáma. Kulcsfontosságú tehát, hogy a kor­mánydöntés nyomán 1992-ben megala­kítandó terméktanácsokban az azonos termékpályán szereplők mindegyike hallathassa hangját, jogokkal rendel­kezhessen. Ennek érdekében határoz­ták el a baromfitermelők, hogy felhí­vást intéznek a köreikbe tartozókhoz: a közeljövőben gyűljenek össze, válasz­szák meg képviselőiket, akik aztán megpróbálkoznak ugyanaznap a ter­méktanács alakuló ülésén részt venni. G. E. kos forgalomnövekedést jelent. Lénye­gesen többen Tompán lépték át a ha­tárt. Fél óránál tovább is csak ezen a határátkelőhelyen kellett várakozni, mégpedig a vámeljárások miatt. Arra azonban számítani lehet, hogy erősöd­ni fog a bolgár, csehszlovák, valamint Szeged térségében a magyar bevásárló­turizmus. A nyári, nagy forgalom bein­dulása június 23. után várható. Egyébként május 30-án megtörtén­tek a bevonulások. Az ünnepélyes ka­tonai eskütétel június 15-én lesz a ha­tárőröknél. Kevesebb határsértő — több utazó Lesz-e magyar—lengyel—csehszlovák szabadkereskedelem? A magyar külgazdasági minisztéri­um illetékesének nincs tudomása arról, hogy Csehszlovákia nem kívánna részt venni egy háromoldalú szabadkereske­delmi övezetben. Ezt azzal kapcsolat­ban közölte Gérnyi Gábor főosztályve­zető-helyettes, hogy az elmúlt hét vé­gén Budapesten tárgyalt lengyel kül­gazdasági miniszterhelyettes kijelentet­te: a lengyelek akkor is létre akarják hozni Magyarországgal a vámmentes övezetet, ha a csehszlovákok nem csat­lakoznak ahhoz. Gérnyi Gábor emlékeztetett arra, hogy magyar részről nemrég memoran­dumot nyújtottak át a lengyel és a csehszlovák illetékeseknek, amelyben az NGKM kétoldalú konzultációkat javasol a szabadkereskedelmi övezet megteremtésére. Erre eddig hivatalos válasz sem Varsóból, sem Prágából nem érkezett. Magyar részről egyébként nem tart­ják valószínűnek, hogy a szabadkeres­kedelmi megállapodás 1992. január el­sejétől életbe léphetne, ugyanis a szak­értők mindhárom országban az Euró­pai Közösséggel és az EFTA-val köten­dő megállapodásokkal vannak elfog­lalva. Az NGKM illetékese azt is megje­gyezte, hogy miközben a lengyelek a visegrádi hármas csúcstalálkozó szelle­mében szorgalmazzák a szabadkeres­kedelmi megállapodás megkötését, nemrég jelentősen megemelték a mező­­gazdasági cikkekre vonatkozó vámté­teleiket, egyes terményekre a korábbi 5 százalék helyett 15-20 százalék vámot kell fizetni a lengyel importőröknek, jelentősen nehezítve ezzel például a ma­gyar exportőrök piacra jutását. (MTI) Szelíd nem hal meg Pihentetett, sós vizet engedtek a tóba Szelíd megme­nekült! — mond­ja magabiztosan Schramm Gábor dunapataji pol­gármester, akit az elmúlt években sokat vádoltak: nem figyel eléggé a falu határában levő természetvé­delmi területre, üdülőkörzetre. Az optimizmus alapja: az elmúlt fél évben ismét elöntötte a víz a Sós-tóhoz tarto­zó természetes „tisztítóművet”, a Kékesi-rétet. Az üdülőkkel körbeépített, fes­tői szépségű tóba az idei szezonra pihentetett, sós víz került. — A több éve tartó száraz, aszályos időszakot nagyon megszenvedte a ta­vunk — mondja a polgármester. — Az erős apadást — csatornákból átemelve — Duna-vtzzel pótoltuk. Ennek az lett a következménye, hogy megváltozott a biológiai környezet. A szakemberek ri­adót fújtak, vissza kell állítani a mocsa­ras, lápos Kékesi-rét eredeti funkcióját. Kompromisszum kell a térséget hasz­nosító közös gazdasággal. Az egyezség szerencsére sikerült. — Lesz tehát változás a strandsze­zonban? Természetesen. Kellemesebb lesz a víz. Nem kell tartanunk az algásodás­­tól, s a hínár sem okoz gondokat. Bebi­zonyosodott, hogy a tavalyelőtt már észlelt kedvezőtlen változások vissza­fordíthatok. Gazdagodott-e az infrastruktúra? — Sajnos, komolyabb beruházások­ról nem szólhatok. Az idei örömhír: felszerelték a távhívásos telefonfülkét a tó mellett. A kempinget és a strandot vállalkozásba adtuk. A csatornázási munkák előkészítése folyamatban van ... — Egyedül munkálkodik az önkor­mányzat Szelídért? — A képviselő-testületnek külön bi­zottsága van, amely az üdülőkörzet problémáival foglalkozik. De alakult egy másik, társadalmi közösség is, a Szelidi Intéző Csoport. Ők is sokat fá­radoznak a rezervátum megmentésé­ért. Erről jut eszembe: június 16-án, 9 órától fórumot szervezünk a parti sza­badtéri színpadnál. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A téma: Szelíd hol­napja. Farkas P. József Az Alföld Áruházban (Május 1. tér) t.: 76/22*644/63 (És még egy RENAULT-cím: Tiszakécske, Szabolcska u. 13., t.: 76/41-198) ----------------------------------------------------------------——________ KORONA CSAK AZ IBUSZNÁL Csehszlovákiába még beengedik 1 249 OOO Ft RENAULT KECSKEMÉT A múlt pénteken a csehszlovák koro­na is azok közé a keleti valuták közé került, amelyek árfolyamát már nem jegyzi a Magyar Nemzeti Bank. Ezt követően is korlátozás nélkül birtokol­ható, az viszont már nem egészen bizo­nyos, hogy minden körülmények kö­zött az országba szabadon be is vihető. A magyar turisták egy ideje már nem vihetnek legálisan rubelt a Szovjetunió­ba, zlotyt Lengyelországba, most pedig erre a sorsra juthat esetleg a korona is, bár a HVG értesülése szerint Csehszlo­vákia felé egyelőre változatlanok a sza­bályok: bankjegyekben I000 cseh ko­rona, csekkben bármekkora összeg be­vihető északi szomszédunk területére. Már amennyiben hozzájut valahol az utazó. Az elképzelés szerint ugyanis a korábbi „puha” valuták kereslet­kínálat szerinti forgalmazására a jövő­ben a kereskedelmi bankok, valamint az idegenforgalmi hivatalok vállalkoz­nának június l-jétől. Ennek ellenére Kecskeméten például egyedül az IBUSZ irodájában vásárolhatunk most koronát. (Zlotyt, levát, rubelt ott sem.) Az OTP és a Cooptourist a köz­pontjuk utasítására vár, jóllehet mind­két helyen biztosak abban, hogy rövi­desen náluk is beindul ismét a cseh korona forgalmazása. Az Express kecskeméti kirendeltségén azt a taná­csot adták a Csehszlovákiába utazók­nak, hogy Magyarország északi me­gyéiben keressék fel az Express-kiren­­deltségeket, ha koronára vágynak. Ezeken a helyeken ugyanis kísérleti jel­leggel beindult a kereslet-kínálat sze­rinti értékesítés, hogy milyen árfolya­mon, az egyelőre nem ismert. Tájéko­zódásul az IBUSZ-nál jegyzett árfo­lyam: vétel 230 forintért, eladás 270-crl (az adatok 100 koronára vonatkoz­nak). Pénzügyi szakemberek szerint az ár­folyamingadozás évszakonként változ­hat. Csehszlovákiába ugyanis eddig fő­ként a nyári, valamint a téli hónapok­ban utaztak a magyar turisták. A „holtszezon” augusztustól október végéig tart, ebben az időszakban vár­ható, hogy a mélypontra kerül a koro­na árfolyama. N. N. M. Egy tank üzemanyaggal 1000 kilométer! RENAULT 19 Chamade dízel 1,9-es motor, 4,6/6,2/7,3 literes fogyasztás A legkedvezőbb áron — vámmal, fogyasztási adóval, áfával, helyszínre szállítva, üzembe helyezve, rendszámmal: KUPA-INTERJÚ A FIG-ECÓBAN Negatív fizetési mérleg várható Kupa Mihály pénzügyminisz­terrel közölt terjedelmes interjút keddi számában a Le Figaro cí­mű francia lap gazdasági mel­léklete, a Fig-Eco. A magyar pénzügyminisztert a lap úgy jel­lemzi, hogy „az emberi arcú gazdasági átalakulás” híve, vagyis a sokkterápiával ellentét­ben úgy kívánja megvalósítani az áttérést, hogy egyszerű piac­­gazdaság helyett „szociális piac­­gazdaság” jöjjön létre Magyar­­országon. Az interjúban Kupa Mihály leszögezi: a kormány a gazda­ság helyzetéből kiindulva dön­tött amellett, hogy az átalaku­lást kellő gonddal valósítja meg, őrködik afelett, hogy ebből ne maradjanak ki a lakosság széles rétegei. „Nem engedhetjük meg magunknak a szociális feszült­séget, mert az mindent megkér­dőjelezne” — mondotta egye­bek között a miniszter, aláhúz­va: úgy segítik a magángazda­ság létrejöttét, hogy közben fenntartsák a társadalmi egyen­súlyt. A lap kérdésére válaszolva is­mét leszögezte: Magyarország nem kéri adósságai átütemezé­sét, mert egyre nagyobb szüksé­ge van a pénzpiacon fellelhető tőkére a reformok végrehajtásá­hoz. „Ezért alapvető fontosságú számunkra, hogy fenntartsuk a bizalmat. Bízom viszont abban, hogy azok az országok, ame­lyek tiszteletben tartják kötele­zettségeiket, a jövőben méltá­nyos ellenszolgáltatásokat kap­nak” — hangoztatta. Kupa Mihály elmondotta: bi­zonyosnak tartja, hogy 1992-re Magyarország elnyeri az Euró­pai Közösségben a társult tag­ságot, bár egyes kérdések, pél­dául a mezőgazdasági export, vagy a pénzügyek néhány prob­lémája még nem megoldott. Azt is elmondotta, hogy Cseh és Szlovákiával, illetve Lengyelor­szággal Magyarország szabad­kereskedelmi övezetet kíván ki­alakítani, többi szomszédjával kétoldalú megállapodásokat akar létrehozni. Az interjúban szólt arról, hogy a magyar kül­kereskedelem mérlege aktiv, de az idén csökkenés várható, a fi­zetési mérleg valószínűleg ismét negatív lesz. Az okok között említette az Öböl-háborút, amely 500 millió dollár kárt okozott a magyar gazdaságnak, s a KGST széthullását, amely­nek kihatása 2 milliárdos nega­tívum lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom