Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-04 / 129. szám
PETŐFI NÉPE 1991. június 4., 5. oldal ELVONULTAK A KATÓNAK (1) Hamarabb távoztak a törököknél • Az utolsó nap Kecskeméten ... Felesleges agronómusok Nem időszerű már a régi nóta: „a gazdász gyerek sose kesereg". Az idén sárguló (ballagó) öregdiákok búsan énekelgették az elődeiktől tanult dalt. Nekik ugyanis van okuk a kesergésre, mert többségüknek nincs állása. Nem kelendő az agrárdiploma a magyar földön. Az agrároktatás fellegváraiból — Keszthely, Debrecen, Gödöllő — kapott információk szerint munkanélküliként kezdi pályafutását a végzős gazdászok tekintélyes része. A három egyetemen megközelítően háromszáz diák fejezi be tanulmányait, közülük ötvennek van társadalmi ösztöndíja, ami szinte biztos elhelyezkedést kínál. A három intézménybe összesen hetven állásajánlat érkezett. Alighanem igaza van annak a keszthelyi tanárnak, aki azt állítja, hogy a végzősök hetven százaléka nem tudja, mihez kezd az államvizsga után. Törvényszerű volna a kilátástalanság? Valóban túlképzés van az agrárszakmában? Előfordulhat, hogy csupán a pillanatnyi tervszerűtlenség, a politikai és a szakmai tudatlanság hozta hátrányos helyzetbe a diplomával együtt járó szaktudást. Ha a sokszor és példaértékként emlegetett Nyugat felé fordulunk, az utóbbi kérdés áll a legközelebb a magyar valósághoz. A politika az elmúlt hónapokban az elszenvedett sérelmek orvoslására figyelt, az eddigi struktúra, a nagyüzemek bomladozóban vannak, az új szerkezet pedig még nem mutatkozik. Néhány harcias, de az európai termelési viszonyokban járatlan, öreg gazda szava hangosabb, mint a nyugodtabban érvelő szakembereké. Nem kell megőrizni a kolhoztípusú szövetkezetei, de légvár, rózsaszín álom a nadrágszíjparcellás agrártermelés is. A kettő között pedig a középbirtokok vannak, függetlenül azok szervezeti formájától. Működtetheti a százezer hektáros gazdaságokat szövetkezet, bérlő, vagy egyszemélyi tulajdonos: a szaktudást szerzett, gondolkodó, jövőbe látó szakembert egyik forma sem nélkülözheti. Nem túlképzés van tehát a mezőgazdasági szakmákban, hanem a politikai eredetű huzavona miatt késik a hozzáértő emberek megbecsülése és szaktudásuk hasznosítása. Az, persze, biztos, hogy nem nagyüzemi szemléletű, parancsolgató típusú szakembereket kell képezniük az egyetemeknek, ennek a gazdászvilágnak remélhetően végérvényesen befellegzett. Tulajdonosi gondolkodású agrárértelmiségre van szüksége a honi mezőgazdaságnak is, mint tőlünk Nyugatra. Ha végre nem az indulat, hanem a józan ész vezér!) majd a hazai agrárfolyamatokat, évtizednyi távlatban nem kell keseregniük az idén végzett gazdászoknak, s az őket követő társaiknak. Éppen ellenkezőleg, egy napjainkban hanyatló műszaki színvonalú mezőgazdaság a találékonyságot, a szellemi tőkét értékeli fel. V. Farkas József APEH-ELEMZÉS A MEGYEI GAZDÁLKODÓKRÓL Nem könnyű alkalmazkodni • Drasztikusan csökkent tavaly a megyei vállalatok nyeresége: munkásfelvétel helyett munkáselbocsátás lett a gyakoribb, bár utóbbiról nem a kapura kitett táblákról értesülhetnek az érdekeltek. (Fotó: Walter Péter) A második világháború végén még de Gaulle is bízott a kelet-közép-európai népek szabadságában, boldogulásában, bár ismerte a bolsevizmus természetét: „kihasználva szervezettségét és helyzeti előnyeit, minden valószínűség szerint megpróbálja majd saját rendszerét meghonosítani a Visztulánál, a Dunánál és a Balkánon". Bölcsebbnek vélte a szovjet politikusokat, az oroszokat. „Elmegy minden kedvük attól, hogy túllépjenek a határaikon. Ha a Kreml kitart hatalmi törekvései mellett, ez a befolyás alá vont nemzetek nemtetszésével fog találkozni. Márpedig nincs az a rendszer, amely a nemzeti akarat ellenében hosszú távon fenn tudná tartani magát. Azonkívül úgy gondoltam, hogy ha a nyugati szövetségesek idejében közbelépnek, amennyiben lépésük erélyes és összehangolt lesz, sikerül megvédelmezni a lengyelek, a csehek, a magyarok és a balkániak függetlenségét. Vegyük észre: sorsforduló Tévedett a legendás tábornok? Őt igazolta a történelem. Néhány évtizedes késéssel. Az Alpoktól keletre élő kis népek azonban iszonyú árat fizettek a históriai zsákutcáért. Csalódtak a békeszerződéstől hazánk teljes önállóságát, új felvirágzását remélők is. Kivonulnak az oroszok, kinyögjük a kegyetlen jóvátételt, behegednek a háború és a fegyverszüneti időszak sebei, hazatérnek a nemzetközi jog megcsúfolásával kint tartott hadifoglyok, „kicsi robotra” elhurcolt tízezrek. Minden rossznak vége szakad egyszer. Április vége óta maradéktalanul illetékesnek tekinthetik magukat a Bács- Kiskun megyei önkormányzatok működési területükön. Eltűntek az utolsó idegen nyelvű „Belépni tilos!” táblák. 1944. március 19. óta, 17 178 nap után hivatalosan egy szál idegen katona sem állomásozik a két folyó között. Sokan mintha észre sem vennék: fordul a történelem kereke. Expo-Genova Genova, ahol Kolumbusz Kristóf született, szerencsés fekvésű város: hegyek karéjával, védett öblökkel, középkori városmaggal és kikötővel. Liguria tartomány a turizmusból él, épp ezért érzékenyen érintette a ciprusi olajszállító hajó áprilisi katasztrófája. Eraldo Crespi, a tartomány vezetője erről a következőket mondotta: — Létkérdés számunkra, hogy őszinték legyünk. Nem tagadjuk a baj megtörténtét, de vitatjuk a mértékéről elterjedt híreket. Nézzék meg, hogy immár tiszta és átlátszó a tenger, fürdenek benne az emberek. — Majd hozzátette: — Tavaly feltűnően sok, mintegy 18 ezer magyar látogatott el hozzánk. Az idén, a jugoszláviai helyzet következtében is, jóval többre számítunk. Genovában jövőre világraszóló ünnepségeket tartanak Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából. Hatalmas építkezések zajlanak, helyreállítják a régóta használaton kívüli középkori kikötőt, a szintén középkori óvárost, és három hónapig tartó Expót rendeznek. Odoardo Scaletti, a Colombo ’92 propagandaigazgatója szerint az olász állam 600 milliárd lírát adott a városnak az évforduló méltó megünneplésére. Kérdésünkre, megéri-e a városnak és az országnak ez a befektetés, számunkra tanulságos választ adott (megjegyzendő, hogy nagyjából ennyit ajánlott meg a magyar kormány a mi világkiállításunkra): — Tudjuk, hogy Genova nem a világ közepe, és az Expo után sem lesz az — mondta. — Nem számítunk nagy ugrásra, de az eddiginél többen tudják majd, hol van Genova, hogy páratlan műemléki együttessel rendelkező óvárosa és kikötője van. Ami erre az alka-Mit ér a szabadság? Még a híres művész is megértő fanyalgassal sejtette a közelmúltban a képernyőn, hogy sokak számára többet jelent a szabadságnál a jobb élet. Szavai igaza vitathatatlan, de egyetértő, rokonérző hangsúlyai megborzongattak. Ő, pont ő ne tudná, hogy kiüresedett a haza, a szabadság, az igazság fogalma az elmúlt évtizedekben? A török után . . . iszonyú éhínségekkel, nélkülözésekkel fizettek elődeink a megszállásért. Embertelen erőfeszítésekkel vackoltak új kunyhót a földúlt helyett, magukat fogva az igába szelídítették termővé a felperzselt földeket, de a nyomorúságos önállóságot többre becsülték a már-már megszokott hódoltságnál. Tudjuk, feljegyezték. Napjainkban is készítenek krónikákat, irattárba kerülnek fontos kimutatások, de a napilapok negyedannyi helyet sem adtak a sorsfordító történelmi eseménynek és várható következményeinek, mint egy szaftos vagy fölfújt botránynak. Kétségtelen: tanulmányok százai, könyvek tucatjai adhatlomra megépül, az itt marad, és évtizedekig minősít bennünket. Meglepő, hogy olyan turisztikai nagyhatalom, mint Olaszország, azon belül pedig az olasz Riviérát magáénak tudható Liguria tartomány mennyire határozottan számít a kelet-európai, elsősorban a magyar turistákra. Megingathatatlanok abban a véleményükben, hogy Kelet-Európa felszabadulása és piacgazdálkodásra történő átállása néhány év alatt kitermel egy jómódú középosztályt, amely náluk is szívesen látott vendég lehet. Az érintetlen sziget A világ élenjáró milliárdosai Cápától átpártoltak Szardínia szigetére. A multimilliárdos Aga Khan ötlete volt, hogy a Caprihoz képest néptelen, csendes, tiszta levegőjű és vizű Szardínián üssön tanyát az egészségre és a zavartalan pihenésre kényes réteg. Megvásárolt egy jelentősebb földdarabot, ahol mesevilágot épített fel. Gyér növényzetű hegyek, kies tengeröblök, jó utak. A szardíniái turizmus alig évtizedes. Mivel hívta fel magára a figyelmet a sziget? A semmivel! Az érintetlenségével. Ipartalanságával. Az elzártság miatt csodálatos bőségben megmaradt népviseletével, hagyományaival, népművészetével. Különleges (nurági, pun, szaracén és római kori) régészeti leleteivel. A szolgáltatások roppant skálája közül választhat a vendég, más kérdés, hogy mit engedhet meg magának anyagilag a magyar turista. Ám a szerényebb helyeken is pompás a tenger, a természet. Nem tudni, persze, vajon mi megcsömörlöttünk-e már annyira a fertőzött levegőjű és vizű civilizációtól, hogy az érintetlenségért, az európai nagyvárosok zaja helyett a csendért áldozzunk ?! G. I. nak csak teljes képet a szovjet csapatok jelenlétének gazdasági, politikai, társadalmi, tudati következményeiről. (Nyilván az ide vezényelt hadosztályokra is hatott, amit itt láttak, tapasztaltak.) Kádár marasztalta őket Itt-tartózkodásuk minősítése sem könnyű. Több is, kevesebb is volt klasszikus értelemben mondott megszállásnál. Néhány évet kivéve közvetlenül nem avatkoztak be közigazgatási, igazságszolgáltatási, gazdaságpolitikai ügyekbe. Ideológiai túlsúlyuk azonban fegyveres fölényüknél is nyomasztóbb volt. Még a legmegbízhatóbb pártfunkcionárius is retteghetett a szovjetellenesség megbélyegző címkéjétől, ha védeni próbálta a magyar, a helyi érdekeket. A pártállam irányítói nem kockáztatták a uralmukat szavatoló Vörös Hadsereg úgymond jóindulatát. (Maga Kádár János hárította el 1958-ban Hruscsov csapatkivonási javaslatait.) Heltai Nándor (Folytatjuk) Munkanélküliek — Angliában A munkanélküliség Angliában sokak számára nem ismeretlen — úgy tekintik, mint az élet kellemetlen, de olykor elkerülhetetlen szakaszát. Aki ideiglenesen az utcára kerül, biztos lehet abban, hogy — ha megfelel a nem olyan szigorúan szabott feltételeknek — semmiképpen sem hal éhen, sőt. A munkanélküli-segélyt életkortól, családi állapottól és az eltartandók számától . függően állapítják meg, figyelembe véve a mindenkori inflációt és a létminimumot is. Ez kiegészíthető a helyi önkormányzat segélyével, amely — mint minden más Nagy-Britanniában — normatív. Azaz, ha valaki megfelel a feltételeknek, akkor biztos lehet abban, hogy megkapja a segélyt, ez tehát igazi járandóság. Időnként új ellátási formákat vezetnek be, speciális segélyeket. Ekkor törvény írja elő a lehető legszélesebb körű tájékoztatást. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb példányszámú lapoktól a helyi újságokig mindenütt kötelező megjelentetni olyan hirdetéseket, amelyekből minden érintett biztosan megtudhatja, hogy igénybe veheti-e az új lehetőséget, sőt, kötelező egy minta formalap (igénylési űrlap) bemutatása is, magyarázatokkal. így még az esetleges felanalfabéták számára sem okoz gondot a kitöltés — különösen, hogy őket egyébként is segítik úgynevezett social workerek, akiknek éppen ez is a munkájuk. A munkanélküli-segély adóköteles, ám többnyire eleve a nettó öszszeget utalják át az illető számlájára. Ugyanúgy, mintha fizetést kapna: hetenként. Az összeg az angliai árakhoz viszonyítva ugyan nem túl magas, de az ott szokásos életvitelhez — ebbe pedig beletartozik egy autó tartása, napi egy-két sör a törzskocsmában stb.— feltétlenül elegendő, kis beosztással pedig még azt is megengedheti magának az ember, hogy befizessen egy hét végi kirándulásra Franciaországba, ugyanis egy ilyen út ennyire olcsó. Mindez nem jelenti azt, hogy az emberek szívesen vannak munka nélkül. Inkább vállalnak átképzést, tanulnak új szakmát, vagy költöznek egy jobban prosperáló vidékre. A rendszerben tehát a segélyezett jól felfogott érdekére és aktivitására is építenek és számítanak. Ezt — angol módra — így tekintik fairnek. B. J. Háromszázhatvan, úgynevezett kettős könyvvitelt vezető megyei gazdálkodó — vállalat, szövetkezet és gazdasági társaság — tavalyi működéséről készített elemzést az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Bács- Kiskun Megyei Igazgatósága. Az APEH-hez beérkezett adatok szerint rosszul áll é cégek szénája: a jövedelmezőség tavaly valamennyi ágazatban csökkent. Veszteséggel zárt a gép-, a könnyű- és az építőipar, holott egy évj vei korábban még mindhárom ágazat nyereséget mutatott ki. A 360 gazdálkodó által elért eredmény 2,2 milliárd forint, ám ebben jelentős szerepet játszottak a központi támogatások. Ezek összege 2,5 milliárd forinttal csökkent tavaly, de még így is elérte a 8 milliárdot. (A két legnagyobb mértékben támogatott ágazat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar.) A teljes képhez tartozik, hogy az elvonások összege ezzel szemben gyakorlatilag alig mozdult: 13,5 milliárd 13,1 milliárd forintra csökkent. Az APEH-elemzés kiemeli: a „hagyományos” vállalatok száma nem változott, a gazdasági társaságoké viszont egy év alatt megkétszereződött. c Ványa lefogyott A gazdálkodók nettó árbevétele tavaly alig négy százalékkal volt magasabb az előző évinél. Növekedett a mező- és erdőgazdálkodásban, a nem anyagi ágakban (például a pénzügyi szolgáltatásban), valamint a vegyi és gépiparban. A többi ipari ágazatban, valamint az élelmiszeriparban csökkent. Különösen szembetűnő a visszaesés az építőiparban, amely az előző évi nettó árbevételnek csak 78 százalékát produkálta 1990-ben. Az pedig, hogy az építőipari tervezés, szervezés, lebonyolítás fővállalkozás ágazatban a csökkenés 81 százalék (!), jól mutatja, hogy az építőipar Bács-Kiskunban is súlyos helyzetbe került. A volt szocialista országokba irányuló exportbevétel 32,3 százalékkal csökkent. Sajnos, még mindig nem „tarolunk” a nyugat-európai piacokon, bár 10 százalékkal nőttek az onnan származó bevételek. Büszkeségünk, az élelmiszeripar újabb sebeket szerzett: mindkét relációban több mint 20 százalékkal csökkentek exportbevételei. Az APEH megyei igazgatóságának elemzése kitér a költségek alakulására is. Eszerint az értékesítés önköltsége egy év alatt 2 százalékkal nőtt (országos szinten ez 9 százalék volt), ami igazán szolid emelkedés. Az egyéb ráfordítások viszont jóval meghaladták az országos növekedés (12,7 százalék) dinamikáját: 26 százalékkal nőttek. A bérköltség emelkedése 5,1 százalékos volt, a bérjellegű egyéb költségek növekedése ezzel szemben a megrázó 40 (!) százalékot mutatja. Ebből a kifizetett személyi jövedelemadó összege 25 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ha már az adónál tartunk: az APEH a közkedvelt ványából (vállalkozási Olcsó padlószönyegek, • faliszőnyegek, • panorámafüggönyök, • paplanok, • kamasz sporttrikók, • női harisnyanadrágok, szupi üléshuzatok, • trikós üléshuzatok, • gépkocsiszönyegek, lakástextil. Kiskunfélegyháza, (A kéttornyú templomnál) 133 nyereségadó) 1990-ben 34 százalékkal kevesebbet kasszírozott a megyében, mint tavalyelőtt. Az ok nyilvánvaló: a nyereség is csökkent, amiből ványa „táplálkozik." Valamelyest csökkent tavaly az általános forgalmi adó összege is. Részvényesek paradicsoma? A 360 gazdálkodó által befektetett eszközök értéke 10,5 milliárd forint. Ezen belül a belföldi részvények értéke megduplázódott. Érdemes megjegyezni, hogy nemzetgazdasági szinten ez a növekedés 27 százalék, azaz megyénkben jóval erőteljesebb részvényvásárlási ütem figyelhető meg. A külföldi tőke lassan-lassan felfedezi Bács-JCiskunt is. Négy évvel ezelőtt még csak 3-4 vegyes vállalat működött a megyében, 1990- ben már 22 gazdálkodó mérlegbeszámolójában szerepelt külföldi befektetés. Az alapítói vagyonból két esetben részesedett rubelelszámolású külföldi vállalat. A nem rubelelszámolású külföldiek befektetése 1,3 milliárd forint volt, a legnagyobb összegű befektetés egy részvénytársaságnál fordult elő: 489 millió forint. Az APEH-elemzés összességében szomorú képet fest megyénk gazdálkodóiról. Különösen elgondolkodtató a mérleg szerinti eredmény több mint ötvenszázalékos csökkenése, mint azt az alábbi táblázat mutatja. ___________________1989 = 100% Megnevezés M,e|f 0rTM — Nettó árbevétel, 1990 103.6 110,9 = nem rubel exportárbevétel 110,1 118,2 = rubel export-árbevétel ■ 67,7 66,1 — Mérleg szerinti eredmény, 1990 44,4 93,7 (Kettős könyvvitelt vezető megyei gazdálkodók) A kicsiknek jobban megy Az APEH megyei igazgatója, Somodi Sándor véleménye szerint a közvetett gazdaság irányítási viszonyok között a rugalmas alkalmazkodásra képtelen gazdálkodók eredménye csökkent, a rugalmasabbaké emelkedett, s e folyamat eredményeként nőtt a differenciálódás a gazdálkodók között. Érdemes összehasonlítani a-fenti táblázatot egy másikkal, amely ugyanezen adatokat tartalmazza, ám egy másik gazdálkodói körre: a „kicsikre”, amelyeket általában rugalmasabbpak tartunk. (Kisebb kft.-k, közkereseti és betéti társaságok, gmk-k, szakcsoportok, egyszerűsített kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozók.) 1989 = 100% Megnevezés Megyei (%) Országos (%) Nettó árbevétel 1990-ben 261,0 191,4 = rubel export-árbevétel 190,8 173,3 = nem rubel exportárbevétel 479,9 249,5 Mérleg szerinti eredmény, 1990 164,4 174,2 (Egyszerűsített kettős könyvvitelt vezető megyei vállalkozások). Mint látható, itt már jóval szebb a kép. Igaz, arányaiban e gazdálkodói körben sem kevesebb a veszteséges vállalkozás, mint a „nagyoknál”, de az eredmény letagadhatatlanul jobb. Számukra a kezdeti lépések a legnehezebbek: a 839 vállalkozásból 549 alakult 1990-ben, s a veszteségesek főleg az újak közül kerültek ki. M. A. TISZA-KUNSÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT árverésre meghirdeti a következő eszközeit: • 1 db ARO vegyes használatú gépkocsi, • 1 db Barkas kisteherautó, • 1 db ROBUR autóbusz (dlzelmeghajtású), • 1 db K—611 lánctalpas, hidraulikus kotrógép továbbá bontásból származó T—100 típusú traktor alkatrészeket. Árverés helye: Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat tiszaalpári telephelyén. Cím: Tiszaalpár, Ady E. u. 3. Árverés időpontja: 1991. június 20., 9 órakor. Bővebb felvilágosítást személyesen vagy a 76/61-744 telefonon a főmérnöktől lehet kapni. i 2148 1992: KOLUMBUSZ-ÉVFORDULÓ Turisztikai olasz—magyar Az Utazás ’91 kiállításon tucathál is több olasz utazási iroda jelent meg Budapesten az idén. Lehet, hogy az olasz utazási szakemberek ily dicséretesen gyorsan reagálnak a magyar politikai-gazdasági kezdeményezésekre? Mindenesetre a nálunk tapasztaltak alapján kapott meghívást Liguria tartományba (az olasz Riviérára) és Szardínia szigetére néhány magyar újságíró. • Genovai városkép.
