Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-04 / 129. szám

V PETŐFI NÉPE Erdőtelepítés munkanélküliekkel Munkanélküliek foglalkoztatására írt ki pályázatot a Munkaügyi és Föld­művelésügyi Minisztérium, amely kap­csolódik a hosszú távú erdőtelepítesi kormányprogramhoz. Ez Bács- Kiskunban — most úgy látszik —, kü­lönösen Kunbaján és környékén old­hatná fel a foglalkoztatási feszültsége­ket, a későbbiekben viszont más terüle­teken is meggondolandó megoldás le­het. Annál is inkább, mert olyan helye­ken nyújthatják be a pályázatokat, il­letve ott találhat kedvező elbírálásra, ahol a munkanélküliségi ráta megha­ladja az országos átlagot. A pályázatot benyújthatja bármilyen jogi és természetes személy, illetve gaz­dasági társaság, amelyik vállalkozik a munkaügyi központnál nyilvántartott munkanélküliek ilyen jellegű foglal­koztatására. Könnyítésként vissza nem térítendő támogatás igényelhető e többletlétszám (tehát a munkanélküli­ek) foglalkoztatásából eredő közvetlen költség 70 százalékára a foglalkoztatá­si alap központi részéből, a többire az erdőfelügyelőségek jóváhagyásával, a központi állami erdőtelepítési beruhá­zási támogatási keretből. Ebből is kő-Ahol lángolt a kútvíz Fölmérték a sármelléki kerozinszennyezést Mintegy 5 millió forintot fordítottak a kerozinszennyezés pontos felmérésére Sármelléken, a környezeti kár elhárítása viszont nagyságrendileg többe kerülhet. A kivonuló szovjet katonák nagy meny­­nyiségű kerozint és más üzemanyagot hagytak maguk után a település talajá­ban, talajvizében — tájékoztatták a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban az MTI munkatársát. A szennyezés nagyságának megállapí­tására a Nyugat-Dunántúli Környezet­­védelmi Felügyelőség a Földmérő és Ta­lajvizsgáló Vállalatot, valamint a Ma­gyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetet kérte fel. Mint a most befejezett részletes felmérés megállapította: mint­egy 500 ezer köbméterre becsülhető a szénhidrogénnel szennyezett talaj meny­­nyisége. Mintegy 40 ezer tonna veszélyes hulladékot — festékeket, akkumulátor­maradékot — is találtak. A környéken a lakók néhol meggyújtható, kerozinnal szennyezett vizet húznak fel a kútjukból. A nagy költségű helyreállítás első ütemé­ben központi támogatásra számítanak a környezetvédelmi szakemberek, a máso­dik ütemnél viszont szóba kerülhet olyan A GAMF KAMARAZENEKARA AZ NSZK-BAN VENDÉGSZEREPELT Koncert a „határtalan” harmónia jegyében Ezzel a címmel számol be a rangos napilap, a Frankfurter Rundschau kri­tikusa a kecskeméti Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskola zenekará­nak egyhetes németországi hangver­­senykörútjáról, illetve a turné záró­­hangversenyéről. Az együttes a Majna- Frankfurt melletti, ötvenezer lakosú kisváros gimnáziuma meghívásának tett eleget, mégpedig a dreieichi Ricar­da Huch középiskoláénak. A zárókon­certet az egyik városrész, Sprendlingen művészeti központjában rendezték meg. Igazi élményt jelentett a német—ma­gyar kórus- és zenekari hangverseny a sprendlingeni Polgárházban, ahol a szerdai esten minden hely gazdára lelt — írja a Frankfurter Rundschau. — A koncert legfőbb tanulsága: a zene nem ismer határokat. A kecskeméti fő­iskola zenekara, a Ricarda Huch középiskola, valamint a rödermarki if­júsági énekkar egyenként és együttesen is a hangszeres és a vokális művészet legjavát adták. Mielőtt a zene felhangzott volna, Helmut Freudel főigazgató tájékoztatta a közönséget a határokon átnyúló együttműködés történetéről. Már egy esztendővel ezelőtt megkezdődött az előkészítés. Összeült a nevelőtestület, az iskolaszék, hogy a pénzügyi alapo­kat megteremtsék. Egyébként szeptem­berben az iskolai kórus utazik Kecske­métre, a látogatást viszonozni. Mathias Dickhut, a kórus és Lakó Sándor, a zenekar vezetője olyan mű­sort állított össze, melynek középpont­jában a reneszánsz és a barokk meste­rek művei állnak. Mielőtt a magyar zenekar negyven muzsikusa a színpa­don helyet foglalt, Mathias Dickhut a következőket mondta: Sajnos, nálunk nincs ilyen együttes, mely három hiva­tásos tagon kívül csupa főiskolás fiatal­ból áll. Majd rövidesen meggyőződhet­tünk e laikusoknak a képességeiről. A magyarok míves igényességgel szó­laltatták meg Vivaldi hegedűversenyét. Egy karcsú, fiatal hölgy játszotta kul­túráltan és elegánsan a szólót. (Egyéb­ként a kecskeméti zeneiskola tanára.) Nagyon pozitív benyomást keltett a zenekar Bach Air című művében, illet­ve Vivaldi két gordonkára írt koncert­jében, a szólistákkal együtt. Végül igazi zenei tetőpontban egye­sült a kórus és a zenekar Bach János­­passiójának koráljában, majd Mozart Ave verum című kompozíciójában. (Gál Zoltán fordítása) Kispiaci életképek Van annak már talán tíz éve is, hogy egy — akkor újdonságnak számító — rendelet engedélyezte: a kistermelők a városok különböző, erre kijelölt pontjain árusíthatják saját termelvényeiket. Nem minde­nütt vált be ez a módszer, de ahol jól eltalálták a „platzot”, ott idővel va­lóságos kispiac alakult ki. Kecske­méten például a Petőfi Sándor utca végén és a Széchenyiváros egyik forgalmas helyén, az Akadémia ét­terem és ABC-üzlet tőszomszédsá­gában állandósult a piac. Ez utóbbi­ról, ha szociológus lennék, egész társadalmi képet tudnék rajzolni. Ki lehet itt mutatni nemcsak a kis­kertmozgalom életképességét, ha­nem a mindenkori vásárlóerő inga­dozását, mostanában a nagymérvű fogyatkozását is. A virágárus mellett egy használt­cikket „forgalmazó” asszonyság rendezkedik, rakja ki holmiját. Va­lahogy nem illenek össze a használt cipő és a virág. Mint ahogy a távo­labbi asztalnál is furcsa a zöldség közé rakott különféle külföldi ital­áru. Azt már megszokták az embe­rek, hogy a hosszú sor végén a ruhá­zati cikkek és vegyes eladni valók következnek. Mint a vásárban, egy­re élénkebb a felhozatal. Most még elviselhető mértékű, nem zavar sen­kit, rossz hangulatot szülne, ha a hatóság megpróbálná felszámolni az alkalmi árusítást. Legtöbbször a megélhetési kényszer szüli ezeket. Mindenki élni akar, s mindenkinek joga van élni, ahogy lehet. Van, aki déligyümölcsöt árul, má­sok könyvet, amott csirkét kínálnak, odébb cseréptálakat és csirkeitatót. Egy nénike szép tisztára mosott füg­gönyt akar eladni és egyetlen köny­vet, ez az összes f eleslege. Kívánom, hogy találjon vevőre mihamarabb. A jótékony tavaszi lomb eltakar­ja a táblát: Kistermelők zöldség- és gyümölcs-elárusító helye. Az a szö­veg sem olvasható már, amely az élelmiszerek, a tojás egészségügyi vizsgálatára hívja fel a figyelmet. Bár időnként megjelenik egy-egy ellenőr és mintát vesz. De ki vizs­gálja meg a csiperkegombát, amit bizalmi alapon árulnak, eső után? Eddig még szerencsével. A kispiac egyre terebélyesebb. Egy sokezres lélekszámú városrész nélkülözhetetlen ellátóhelye ez, amire a tervezéskor még nem gon­dolt senki, s azóta is keveset. Tö­rődni kellene vele, de nem beavat­kozva, hanem tapintatosan, ügyelve az emberi értékekre és érdekekre. Ahogy az élet megkívánja. F. Tóth Pál ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ A LAJOSMIZSE ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ J az alábbi egységeit ♦ bérleti üzemeltetésre átadja ♦ az 1991. július 1-jétől terjedő 3 évre ♦ Kakukk étterem, 2. oszt., Lajosmizse, Dózsa Gy. u. 98. ♦ Márka bisztró, 3. oszt., Lajosmizse, Dózsa Gy. u. 1. ♦ Érdeklődni az áfész központi irodájában: ♦ Lajosmizse, Dózsa Gy. u. 105. szám alatt. ♦ Jelentkezési határidő: 1991. június 12. 2059 vetkeztethető, hogy a pályázatban a foglalkoztatási adatok mellé a telepíté­si tervdokumentációt is csatolni kell, költségvonzatokkal, évenkénti kiviteli tervekkel egyetemben. A pályázatokat ez év augusztus 31-éig a megyei mun­kaügyi központok várják, a döntést a munkaerő-piaci bizottság hozza meg. Fontos tudni, hogy mulasztás esetén a támogatást azonnal vissza kell fizetni az erdőtelepítési központi beruházási támogatás tartalékszámlájára. — ge — megoldás is, hogy az adott katonai terü­let hasznosításából fordítanak pénzt a kiadások fedezésére. A tervek szerint a terület használatára a helyreállítási költ­ségekkel csökkentett áron keresnének je­lentkezőket. Az első hónapokon belül megol­dandó — feladat az évente a talajvízzel vízszintes irányba 20 -50 méternyit mozgó üzemanyag lokalizálása. A kuta­tók 4—6 méter mélyen vízzáró agyagré­teget találtak, tehát a feltételezések sze­rint ennél mélyebbre nem juthatott az üzemanyag. A kerozin, az olaj, a benzin mozgását megállíthatják például résfala­zással, kinyerőkutak segítségével, az úszó szénhidrogén kitermelésével. Ké­sőbb — a második ütemben — sor kerül­het nagy területeken is a talaj megtisztí­tására, esetleg felhasználva a szénhidro­­gén-lebontó baktériumok adta lehetősé­geket is. MAGYAR SUZUKI Az első beszállítói licenc­szerződés Aláírták az első olyan licencátadási szerződést, amelyet a Suzuki japán be­szállítója köt a magyarországi Suzuki­­programba bekapcsolódó magyar partnerrel. A magyarországi összeszerelő üzem terveinek kidolgozásakor a japán szak­emberek felmérték a magyar beszállítá­si lehetőségeket, és úgy döntöttek, hogy mintegy 13-15-féle alkatrész ha­zai gyártását, beszállítását japán tech­nológiai átvételhez kötik. Az első ilyen megállapodást írta most alá az Ikarusz móri alkatrészgyára (IMAG) és a Su­zuki legfőbb ülésszállítója, a Houwa Kogyo. A japán cég (amely termelésé­nek 70 százalékát a Suzukinak szállítja) átadja az ülések, az ajtóburkolatok és a tetőelemek gyártásának licencét és technológiáját. Elképzelhető, hogy a gépek egy részét magyar gyártóktól ve­szik. Az IMAG évi 300-500 ezres termelé­sével Európa egyik legnagyobb ülés­gyártói közé tartozik, de eddig csak autóbuszüléseket készített, s az Ikarus értékesitési nehézségei miatt kapacitá­sának csak egy része van lekötve. Az átállítás után — ha a termékek minősé­ge megfelelő lesz — IMAG-üIések ke­rülnek a Magyarországon gyártott Su­­zukikba. Természetesen arra is felké­szülnek, hogy a kezdeti 50-60 ezerről néhány év alatt esetleg évi 100 ezerre növelik az Esztergomban készülő Su­zuki Swiftek számát. A szerződés anyagi vonatkozásairól a többi beszállítóval való tárgyalás mi­att nem adtak felvilágosítást. A tsz neve Agro-Mix Lassan talán lecsillapod­nak a kedélyek Kecskemét legnagyobb mezőgazdasági üzemének háza táján. Az utóbbi időben volt itt né­hány változás, tsz-ből rész­vénytársaság, majd újra tsz lett. Most a legutóbbi köz­gyűlésen — amelyet határo­zatképtelenség miatt meg kellett ismételni — a tagság névváltozásról döntött, ezentúl a nevük: Kecskeméti Agro-Mix Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Ezen a közgyűlésen tájékoztatták a tagságot a Legfelsőbb Bíró­ság döntéséről, amely miatt vissza kellett alakulniuk té­­esszé. A közgyűlés a határo­zatot tudomásul vette, to­vábbi lépéseket nem tesz­nek. A tagság jóváhagyta a szövetkezet éves gazdasági tervét, majd tagfelvételi ti­lalmat rendelt el, amíg az új, erről is rendelkező törvé­nyek meg nem születnek. Engedélyt adott viszont a szakvezetésnek, hogy ingat­lanok eladásáról tárgyaláso­kat kezdjen. AZ ÉLET VÉDELMÉBEN Virágos városok Szépen gondozott kertek, udvarok, a házak előtt tisztára sepert járda, ízléses szegélypark, ápolt gyümölcs- és díszfa, az erkélyen, az ablakban virág. A Béke fasoron parányi arborétum, háromszáz növényfaj és -fajta díszük benne, s ma­dáretető is található. Pázsit és tarka virág a Vacsi köz számos háza előtt. Esztétikus kerítés a Petőfiváros egyik társasháza előtt, s összefogással épített járda a szomszédban. A Lánchíd utcai iskolában dúc­etetőt állítottak a madaraknak. A ker­tészeti főiskola és más tanintézetek nö­vendékeinek közreműködésével a ma­darak és fák napjára rendbe tették az egymilliomodik hektár erdő jubileumi emlékparkját a Széchenyivárosban. Megcsonkított bokrok, kitördelt fák, bűzlő, felborított kukák, bezúzott üvegtáblájú autóbuszváró, széltől ker­getett műanyag és papírzacskó, hóna­pok óta az utcasoron éktelenkedő asz­falt- és építőanyag-törmelék. A száz esztendővel ezelőtti állapotot megjele­nítő néhány iskolaudvar. Az is, ez is Kecskemét, sajnos, még az utóbbi a gyakoribb, de van megol­dás! Éppen az említett tanintézetek pél­dázzák. Szó van arról: egyik-másik is­kola közelében gyakorlókertet létesíte­nek társadalmi segítséggel, hogy a ki­sebb és nagyobb diákoknak legyen fo­galmuk a természetről, több, mint ez­­ideig volt. A megyeszékhely benevezett Európa virágos városainak a mozgal­mában való részvételre, és temérdek a teendő. Háromszáz hektár kertet, gyümöl­csöst óvnak már a kártevőktől énekes madarakkal a megyeszékhellyel szom­szédos nagyközségben, ahová a kerté­szeti főiskola segítségével százszámra helyeztek ki madárodúkat. Környezetismereti órákra várja a kecskeméti vadaskert a tanulóifjúsá­got. A főiskolán a zöldövezetekről is írnak szakdolgozatot, valamint az in­tegrált növény- és tájvédelemről szerez­hetnek kellő ismereteket a hallgatók. Európa egyik legnagyobb madárvé­delmi területe van Izsák közelében, ahol ugyancsak százszámra helyeztek el madárodút a kecskeméti és a külföldi diákok a kertészeti főiskola közremű­ködésével, s az énekes madarak évente csaknem másfél száz tonna rovart pusztítanak el. Nem messze a város szélétől, 170 hektáros tűlevelű és lombos erdő került kincstári kezelésbe. Ha Kecskemété le­het, a város egyik oxigénforrásává vál­hat a szomszédos Csalánosi parkerdő­vel együtt. Sokan úgy vélik, lakás sincs elegendő — ami valóság—, mi szükség az erdőre? A környezeti ártalmak már az itt lakók életét veszélyeztetik. Ez a veszély enyhíthető, a fenti példák szin­tén ezt mutatják. Ennél azonban sok­kal többre van szükség. Erről, a többi megoldásra váró feladatról hangzott cl vita a Kecskeméti Zöldek Egyesület legutóbbi összejövetelén. A teendők egyeztetése érdekében fejtette ki véle­ményét az egyesületi tagokon kívül Ivanics István alpolgármester és dr. Járjás József főiskolai tanár is. (k. a.) 1991. június 4., 3. oldal BONTÓPEREK ÉS ÁLSZERZŐDÉSEK Bíróság a Felső- Kiskunságban Ki hitte volna még néhány héttel ezelőtt, hogy a kunszentmiklósi MSZMP-irodából egykor közcélú, valóban a Felső-Kiskunság és a Duna-mellék falvainak lakóit szol­gáló hivatal lesz: március 21. óta a városi bíróság működik itt. A kör­nyéken lakóknak nem kell 50-100 kilométereket utazni, hogy valaki igazságot tegyen a vitáikban. — Kunszentmiklós város sokat áldozott, hogy lehetőséget kapjon az igazságügyi szervezet létrehozá­sára — mondja dr. Kovács József, a városi bíróság elnöke. Lakásokat ajánlottak föl a városba költöző bíróknak. Megfelelő helyet kínál­tak a munkához. Szeretnénk, ha tevékenységünk valóban jól szol­gálná a régió lakóit; ha ügyes­bajos ügyekben hasznos segítséget s tájékoztatást adhatnánk. Az elsi­mítható ügyeknek ne kelljen pe­rekben megmérettetniük. — Melyik községek tartoznak Önökhöz? Dunaegyháza, Dunavecse, Szalkszentmárton, Tass, Szabad­­szállás, Kunadacs és Kunpeszér, és természetesen a székhelyváros. — Azt szokták mondani, ahol bíróság van, ott megszaporodnak a perek. Igaz ez a Felső-Kiskunság­ban is? — Igen, ez természetes folya­mat. Régi megfigyelés: sok ember csak azért viselte el a jogsérelme­ket, mert nem vállalta a hosszas utazásokat, a költséges ügyinté­zést. Most, hogy a régió lakói tud­ják: kézre esik az igazságszolgálta­tás, hamarabb gondolnak a nézet­­eltérések pörösítésére. Élnek ál­lampolgári jogaikkal. — Győzik a munkát? Ketten dolgozunk dr. Dobi Imre büntetőbíróval. Hetente két nap tárgyalunk. Péntekenként fo­gadóórát tartunk. Nagyon szeret­nénk, ha mielőbb kiteljesedne a he­lyi szervezet. Például működne az ügyészség is. Van kinevezett ügyész, de csak szeptemberben áll munkába. Vagy — inkább így mondom — állna, hiszen ma még nincs hely a hivatalának. Fontos lenne ha a jővö privatizációs vitáira is tekintünk —, hogy a vá­rosban legyen földhivatal. Ma egy telekkönyvi szemle beszerzése ugyanúgy nagy utakra kényszeríti a feleket, mintha a bíróság lenne Kalocsán vagy Kecskeméten. Fel­adatot ad, hogy a független köz­jegyzői szervezet megalakulásáig mi végezzük a közjegyzői feladato­kat is. — Milyen ügyek jellemzik a napi munkát? — Úgy látom, nincsenek külö­nösebb helyi sajátosságok. Itt is úgy megy, mint Ráckevén, ahon­nét jöttem. Sok-sok bontóper, szá­mos zseb- és álszerződés okozta civódás, s a szomszédok vitái... F. P. J. KÉLESHALMI LÁNYOKNAK, ASSZONYOKNAK Hajtogatás a művelődési házban Senki nem le­pődik meg azon, hogy a kultúrhá­­zak ma gyakran üresen konganak, főleg falun. Nos, Kéleshalmán vál­tozás történt. A mintegy 800 la­kosú, Jánoshal­mához közeli tele­pülésen május 2- ától az eddig ott­hon tétlenkedő lá­nyok, asszonyok munkába járhat­nak, reggel nyolc­tól délután két óráig papír­dossziékat hajto­gatnak. A Papír­ipari Vállalat Kis­kunhalasi Gyára látja el a kéleshal­­miakat munká­val. Egyelőre át­lagbért kapnak, később majd telje­sítmény alapján vehetik fel fizeté­süket a dolgozók, akik között nyug­díjasok, csökkent 4 munkaképessé­gűek is vannak. A faluban eddig nem volt olyan munkahely, ahol a gyengébb nem képviselőit foglalkoztatták volna. Ha bálra, rendezvényre készül a kul­­túrház, kipakolnak arra az időre. Félő, (Fotó: Straszer András) ezzel csak nagyritkán kell számolniuk, hiszen a legutóbbi szüreti bál színes szalagjai még ott lógnak a nagyterem falán ... (borz) A KÁRVALLOTTAK FURKÓSBOTTAL FENYEGETNEK A kocséri csibészek nem gilisztások „Ne haragudj, de nekem most trágyáznom kell, külön­ben nem szaporodik az állo­mány!” — még most is fülem­ben cseng barátnőm lelkes han­gú mentegetőzése. S hogy mi ösztönözte a finom úri nőt a nem mindennapi illatanyagú munkára? A pénzszerzés. Nem csak ő bízott a gyors meggazda­godásban, több ezer embertár­sa látott „tuti üzletet” a gilisztá­ban. Akik az elsők között pró­bálkoztak, nem is jártak rosz­­szul. Voltak és vannak azonban olyanok, akik belebonyolódva a kusza gilisztás ügybe, még mindig a bíróságot járják. A minap Orosházán találkoz­tunk néhány károsulttal, akik az ország minden tájáról érkez­tek, bírósági idézéssel a zsebük­ben. — Hogyan kerültek Oroshá­zára? — Nem önszántunkból jöt­tünk, hanem két szélhámos jó­voltából. K. L. és K. M. megke­restek bennünket, bemutatkoz­tak mint gilisztaügynökök. Mi­vel az igazolványuk rendben volt, szerződést is adtak, kifi­zettünk nekik tízezer forint elő­leget — hadarja B.-né dunapa­­taji lakos. — Ez tavaly július­ban történt. Egy hónapos ha­táridőt szabtak, de azóta sem láttuk őket. — Mióta járnak a bíróságra?-— Márciusban kaptuk az el­ső idézést, most jöttünk ismét, mivel a fiúk akkor kimentették magukat. Az a hír járja, hogy ma sem lesz tárgyalás — mond­ja kissé indulatosan F. S., aki Szabadszállásról érkezett. Én mintha megéreztem volna a bajt — kesereg tovább az úr. Először elküldtem őket, de visszajöttek. Harmadjára sike­rült behálózniuk. A Bács megyei kárvallottak mellett sok orosházi és nagyszé­­nási vállalkozó is pórul járt.- Húszezer forintomba ke­rült a kocséri fiúkkal való talál­kozásom — meséli K.-né. — Az OTP-tartozásomból egy fillért sem tudtam még visszafizetni, az állományom pedig csak sza­porodik. Személyesen megke­restem a csalók apját, a har­madrendű vádlottat, aki azt ígérte, napokon belül fizet. Azóta sem láttam a pénzt. A bíróság folyosója méhkas­hoz hasonlít. Mindenki a maga igazát állítja, vagy éppen keresi. A megtévesztettek — eladók, esztergályosok, autószerelők, adminisztrátorok — a vádlot­tak fejét követelik. Hiszékeny­ségükért nagy árat fizettek. — Ha a szemünk elé kerül­nek, agyonütjük őket furkós­­bottal! — dühöng egy nagyhan­gú asszonyság. Erre itt és most nem kerül sor, a kocséri csibészek távol maradnak! Indok: apjukat kór­házba kellett szállítani. A sér­tettek ismét dolgukvégezetlenül távoznak. Június 18-án azon­ban elkezdődhet a tárgyalás, feltéve, ha lesz kivel! Csete Ilona

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom