Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-26 / 148. szám
PETŐFI NÉPE 1991. június 26., 5. oldal Vissza kell állítani a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülését! Beszélgetés Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatásügyi miniszterrel Feszültségekkel terhes tanévet hagyott maga mögött közoktatásunk az idén. Iskolaigazgatókkal szemben bizalmatlansági indítványokkal indult a szeptember; iskolaszékek születtek és múltak ki, a szülők rajtuk keresztül fejezték ki elégedetlenségüket; csoportösszevonások, elbocsátások, a béremelés kifizetésének elmaradása kapcsán egymás ellenségeivé váltak pedagógusok és önkormányzatok; volt pedagógussztrájk és volt diáklázadás a tanév végén. Közben viták kereszttüzébe került a hitoktatás, a nyelvoktatás a nemzeti alaptanterv, a vizsgarendszer, az oktatás finanszírozása; számháború folyt az iskolaszerkezet átalakítása körül: 8 + 4-es, 4 + 8-as, 6 + 6-os legyen-e a jövő iskolája? Elkészült a közoktatási törvénytervezet egy koncepciója, amely újabb viták forrása lett. Kimaradt belőle a szakképzés, az óvoda, a napközi otthon; máig vita tárgya a pedagógusok státusa . . . „Kijelentem: kurzusveszély nincs” — Miniszter úr! Ön miket emelne ki a most véget ért tanév eseményei közöl? Vannak-e biztató fejlemények, amelyek a közoktatás megújításának tartópillérei lehetnek ? — A közoktatás átalakítása nagyon lassú folyamat azokban az országokban is, amelyekben szerves fejlődés zajlik, és nincsenek megterhelve pénzügyi, finanszírozási nehézségekkel, a paiegazdaságra való átállás, egy korábbi gazdasági struktúra szétesésének gondjaival. Amit kiemelnék: a magyar társadalom az elmúlt években óriási változáson ment keresztül anélkül, hogy robbanásra került volna sor. Rendkívül sok egyeztetésbe, tűzoltómunkába került, hogy a tárca meg tudta őrizni az iskolák működőképességét. Biztató fejlemény, hogy lényegében — ha nem is mindenütt és nem is teljesen — leépült, megsemmisült az ideológiai irányítás, ami működésképtelenné tette az iskolát. Nincs ideológiai elvárás az iskolákkal szemben a kormányzat részéről, amely egyszer és mindenkorra lemondott arról, hogy embereket, a meggyőződésük ellenére, tanítgasson. Ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni. Sokan keresztény kurzusról beszélnek . . . — ... és arra gondolnak, hogy a kormány kizárólagossá tehet egy keresztény, éppenséggel katolikus világnézetet, és ehhez próbálja idomítani nemcsak az egyházi, hanem az állami iskolákat is. Én erről a helyről kijelentem: ilyen keresztény kurzusveszély nincs. Természetesen itt-ott megszólalhatnak szélsőséges hangok, megszólaltak a hitoktatás ^kérdésénél’ is. Ha nem is mindenhol teljés megelégedésre,, de, nagyobb súrlódások nélkül megvalósult, és sehol sem alakult ki olyan helyzet, amely veszélyeztette volna az egyén lelkiismereti szabadságát akár az egyik, akár a másik oldalon. Nem lesz keresztény kurzus az egyházi iskolák visszaállításánál sem. Az önkormányzatok, az egyházak, a helyi társadalom megegyezése a biztosíték arra, hogy itt sem történhetnek visszaélések. A társadalom akarata ellenére nem lehet iskolaváltás. — Kié az iskola? Az államé, az önkormányzatoké, a szülőké, a gyerekeké, a pedagógusoké? Ki finanszírozza? Milyen elvek alapján? • • Önkormányzat és költségvetés A társadalomé. Természetesen az állam fogja össze, működteti a társadalmat, de nem különülhet el tőle. És természetesen az iskolát működtetniük kell azoknak is, akik az iskolába járatják a gyerekeiket, hiszen a személytelen állam teljesen soha nem vállalhatja át az iskolák fenntartását, jellegük meghatározását. Az iskola nem egy állami hivatal, hanem szolgáltatás, kicsit alkalmazkodnia kell a helyi közösséghez, támaszkodnia kell a helyi társadalomra. Az önkormányzatok még nem látják tisztán, hogy mi az ő feladatuk, hogy mennyire fontos számukra az oktatás. De ez vonatkozik az államháztartásra is. Ám ha az állam teljes egészében rendelkezne is azokkal az eszközökkel, amelyekkel az iskoláztatást fenntartja, akkor is indokoltnak látszik, hogy némi felelősség az önkormányzatokra háruljon. Mindenki azt tekinti magáénak, amiért áldozatot hoz. Más kérdés az, hogy a központi költségvetés milyen mértékben veszi ki részét az iskola fenntartásából. Egyet tisztázni kell: ha a költségvetés fizeti is az iskolát, azt csak az adófizetők pénzéből teheti. — A lehetőségekben, a szándékokban és a tettekben óriási, különbségek vannak. Az önkormányzatokra gondolok. 'Ezérttartom igazságtalannak, hogy egyenlősdit játsszunk ott, ahol eleve nincs egyenlőség. De abban sincs igazság, hogy vannak közösségek, amelyek áldoznak az iskolára, és vannak, amelyeknek ez nem szívügyük. Azt hiszem, hogy a jövőben a törvénykezést úgy kell módosítani, hogy világosabban átlátható legyen az állam szerepe az iskolák fenntartásában. Sokan bírálják a fejkvótarendszert, amely a gyerekek száma szerint osztja a költségvetés iskolákra fordítható részét. Ez rendkívül hátrányosan érinti a kis létszámú iskolákat, és arra biztatja az önkormányzatokat, hogy osztályokat vonjanak össze, mert ezzel pedagógusokat tudnak megspórolni. Ezt a normatívát úgy kell módosítanunk, hogy a csoportok számát is védjük. — A pedagógusbér is az önkormányzati szándék függvénye jelentős mértékben. Emiatt sztrájkoltak a töltéstavi pedagógusok. A pedagógusbér a parlament elé kerül — A megoldás módja az lehetne, hogy a pedagógusok is közszolgálati dolgozóknak számítódjanak, akiknek a bére az államtól függ. A szakképzettséget, a szolgálati időt, és a munka minőségét mérlegelve egységesen fizetnénk a pedagógusokat. Ezt természetesen a parlamentnek kell elfogadnia. — Sajnos, a társadalmi közhangulat eléggé gyerekellenes, ergo iskolaellenes is. De ez nemcsak az iskolákkal kapcsolatban mutatkozik meg, hanem az abortuszokban, a válásokban, az állami gondozottak óriási számában is. Az emberek nem gondolnak arra, hogy egy életre megsérülnek a gyerekek. — Másfelől ádáz verseny folyik a jobb iskolákért. Az előnyösebb helyzetekben élő szülők kisajátíthatnak maguknak iskolákat, sőt iskolatípusokat, -fokozatokat. Mi lesz a lemaradókkal? Az esélyegyenlőség elvét végképp elvetettük? A társadalmi egyenlőtlenségeket teljesen felszámolni nem lehet, de jaj annak a társadalomnak, amelyik nem küzd ellene. Új ösztöndíjrendszeren dolgozunk, az összeget az a terület kapná meg, ahonnan a gyerekek iskolába járnak. Helyben döntsék el, kinek adnak ösztöndíjat; így ki lehetne egyenlíteni a területi különbségeket, hiszen vannak az országnak olyan részei, ahonnan nagyon kevesen tanulnak tovább. És több alapítványra lenne szükség a szegény és tehetséges diákok felkarolására. — Ha területi hátrányokról beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az aprófalvakat, amelyek iskoláit körzetesítették, és a tanítóval az utolsó értelmiségi költözött el a faluból. Lesznek-e ismét iskolák a kis falvakban? A megmaradtak kapnak-e elég figyelmet, segítséget? Iskoláskor 16 évig • —— Erre külön összeget próbáltunk elkülöníteni, hogy visszaállítsuk az aprófalvakban az iskolákat, még ha osztatlan iskolát is, de ennek is megvannak az előnyei. Nagy probléma az épületek elpusztulása, és az, hogy lesz-e ezekben az iskolákban pedagógus. Az biztos: iskola nélkül nem élhet tovább a falu, mert az olyan falu, amelyikben nincs iskola, előbb-utóbb elpusztul. — A munkanélküliség a kis falvakat érte el először. Ön többször beszélt már az ifjúsági munkanélküliségről ... — Legalább tizenhat éves korig szeretnénk kötelezővé tenni azoknak a fiataloknak az oktatást, akik nem tanulnak tovább a nyolc osztály elvégzése után. Ez összefügg az iskolaszerkezet kérdésével. A most készülő törvény megnyitja az utat a különböző iskolaszerkezet előtt. Nem adunk központi előírást, amely megkötné, formálissá tenné a választást. Sem a 8 + 4-es, sem a 4 + 8-as, sem a 6 + 6-os szerkezetet nem lehet elrendelni. — Végül: Mit tart a legfontosabbnak a közoktatás megújításában? — Mindenképpen vissza kell állítani a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülését! A kultúra helyzetét az államháztartásban meg kell erősíteni! Nem tartható, hogy a finanszírozásban továbbra is a maradékelv érvényesüljön. Miksa Lajos A NEW YORK TIMES MAGYARORSZÁGRÓL Amerikában optimisták Egy évvel első, nem kommunista kormányának hivatalba lépése után Magyarország áll a legközelebb a sikerhez Kelet-Európábán — írta nemrégiben a The New York Times. Jóllehet a munkanélküliség és az infláció növekszik, nem olyan mértékben, ahogyan egyesek várták, és Magyarország a nyugati beruházók kedvence. A hazai vállalkozás virágzik, a nyugati export növekedése enyhítette a szovjet piac összeomlásának kínjait. Miközben az ország következesetesen törleszti 21 milliárd dolláros adósságát, még többletet is sikerült elérnie fizetési mérlegében, s a forint, jövőre, a vártnál hamarabb átváltható lesz — idézte a lap Kupa Mihály pénzügyminisztert. Ez a tény, s az erős remények, hogy az ország jövőre az EK társult tagja lehet, Magyarország számára az élvonalban biztosítanak helyet a piacgazdaságért folyó versenyben — mutatott rá rendkívül pozitív hangvételű írásában a vezető amerikai napilap. A tudósítás utalt arra, hogy a felmérések szerint a lakosság — a jó eredmények ellenére — szkeptikus, borúlátó és jobban fél a jövőtől, mint a szomszédos országokban, ahol a munkanélküliség kétszer olyan magas, az infláció ismét kétszámjegyű és a nacionalista szélsőségesek felkorbácsolják a régi gyűlöleteket. — Mindenki jobbnak látja eredményeinket, mint mi magunk — mondotta a lapnak Antall József. A demokrácia első évében a sajtó bírálta a kormányt, a kormány a sajtót; sokak véleménye szerint ez az ellenséges légkör is csüggesztően hatott az emberekre, hozzájárul a politikai apátiához, ahhoz, hogy a térségben itt a legalacsonyabb a választási részvétel. Mióta azonban az utóbbi hónapokban jó hírek érkeztek a gazdasági frontról, az Antall jobbközép kormánya elleni bírálatok kezdtek elcsitulni. Míg a kormányon belül és kívül sokan bírálják a privatizálás lassú ütemét, a magyar fokozatosságnak most sikere van — bár korábban az ország merészebb közgazdászai a lengyel „sokkterápiát” ajánlották. A növekvő társadalmi feszültségekről szóló figyelmeztetések ellenére az átmenet Magyarországon — leszámítva a taxis sztrájkot — viszonylag békés volt. A legutóbbi meredek energiaár-emelések után az infláció üteme várhatóan csökkenni fog, s az üzletekben már mérséklődtek a húsárak. KÉRDŐJELEK Tanácstalanul? • Akkor most kiadó lesz a moszkvai KGST-palota? Tanácstalanok lettünk? A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 42 év után — és éppen Budapesten —ma megszűnik. Most már nemcsak azt tudjuk, hogy nehéz volt vele, de azt is, hogy nem lesz könnyű nélküle sem. Miért kell megszüntetni? Akik feloszlatják, azt mondják, hogy kevés intézmény okozott annyi kárt alapítóinak, mint a KGST. Mert, hogy a nemzetközi gazdasági bürokratizmus kulcsintézményévé válva halálra ítélte a korszerű gazdálkodást. A kemény véleményt a moszkvai Ogonyok fogalmazta meg. Megfizettük a tandíjat? Még fizetjük. Együttműködésünk a társtagországokkal töredéke a réginek, pedig nem költöztünk egymástól távolabb, s egymásrautaltságunk sem lett kisebb. Csak a pénzünk lett még kevesebb és az egymás iránti bizalmatlanságunk még nagyobb. Mi tehát a lecke? Németh Miklós, immár nemzetközi bankvezérként figyelmeztetett: a múlt nem lehet ok arra, hogy egymáson átgázolva, egymás érdekeit figyelmen kívül hagyva próbáljunk bejutni az Európai Házba. A jövő a kölcsönös gazdasági segítség. Ahogyan a KGST-ben is tanácsos lett vol-Beváltak a Toyoták Beváltak a Toyota mentőautók az eddigi tapasztalatok szerint. Mostanáig 170 kocsit vettünk át, közülük 120 már dolgozik az országban, ezek összesen már egymillió kilométernél többet tettek meg, váratlan meghibásodás nem fordult elő — közölte az MTI kérdésére Móró Ákos, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) megbízott ügyvezető igazgatója. A korszerű mentőautókból 25 Budapesten teljesít szolgálatot, a többi vidéki városokban. Év végéig további 300 Toyota mentő üzembe helyezését tervezik. AZ APEH A VÁLLALKOZÓKRÓL Romlott az adómorál Nem túl hízelgők a vállalkozókra nézve az APEH 1990-re vonatkozó adóvizsgálatainak tapasztalatai. A Tőzsde Kurír információja szerint továbbra is gyakori az adókötelesjövedelmek eltitkolása. Tavaly az egyéni vállalkozók száma 75 ezerrel, azaz 30 százalékkal növekedett, és 1991 elején már 314 458 működött Magyarországon. A vizsgálat szerint leginkább a kisiparosokra jellemző a jövedelmek eltitkolása; a magánkereskedők és a szerződéses kereskedők körében szigorúbb az adómorál. Egyes csoportokban hiányos a könyvvezetés, a bizonylatok kitöltése és megőrzése, elmarad az adóelőleg év közi befizetése. Akadnak vállalkozók, akik nem teljes körűen vallják be bevételeiket és kiadásaikat, valamint a pénzmozgást nem követik nyilvántartásaikban, üzleti könyveiket — az iratok elvesztésére hivatkozva — nem adják át az adóhatóságnak. Sok vállalkozó úgynevezett zugkönyvelőt foglalkoztat, akinek szakmai hozzáértése, adózási ismeretei rendkívül hiányosak, és felelősség nélkül, elavult jogszabályok alapján dolgozik. Az is gyakori hiba, hogy a tevékenységüket megszüntető vállalkozók a szja- és áfakötelezettség alá eső bevételeiket figyelmen kívül hagyják. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy az adóhiány főleg a számla nélküli, illetve a hibás adó-visszaigénylésekből származik. Végül — állapítja meg az APEH jelentése —, a vállalkozók egy része a reprezentációs költségeket bizonylatok nélkül számolja el. G. R. FOLYTATÁS JÚLIUSBAN Viták a végkielégítésről Nem született konszenzusos megállapodás a végkielégítésről az Érdekegyeztető T anács munkaügyi- és bérbizottságában. A munkaadók a végkielégítés intézményét csak A munka törvénykönyvének teljes megújításával együtt tartják célszerűnek. A munkavállalók viszont szükségesnek tartják a végkielégítés mihamarabbi bevezetését, mégpedig a jelenlegi munka törvénykönyve módosításával.' A kormány előterjesztése szerint azokat a munkavállalókat illetné meg a végkielégítés, akiknek a munkahelye jqgutód nélkül megszűnik, illetve, akiknek a munkáltatója felmondással él. A tervezet szerint ennek összege — a munkáltatónál eltöltött évek számától függően — a havi személyi alapbér egy-hatszorosáig terjedhetne. A minimális egy hónapos bér a vállalatnál már legalább egy évet letöltötteket illetné meg, amíg a legmagasabb összeget azok kaphatnák, akik már több mint 20 évet dolgoztak a cégnél. További 3 hónapra jutó alapbér illetné meg azokat, akiknek munkaviszonyát a nyugdíjkorhatáruk elérése előtti 5 éven belül szüntetik meg. A bizottság napirendjén szerepelt még az ágazatonkénti bérbesorolás 1992-től való megszüntetése. E kérdésben a munkavállalók és a munkaadók álláspontja megközelítően azonos. Úgy látják: bizonyos feltételek megléte mellett megvalósítható e bérszabályozási rendszer megszüntetése. A bérliberalizáció kérdésében is folyik az egyeztetés az Érdekegyeztető Tanács tagjai között. A bizottság az álláspontok egyeztetésére a július 9-ei ülésén tesz majd kísérletet. (MTI) ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY SZÜKSÉGES Tanácsok vállalkozóknak Mielőtt vállalkozásba kezd valaki, sok mindent meg kell fontolnia. Mindenekelőtt azt, hogy van-e, lesz-e igény a tervezett tevékenységre? Gyakran tapasztalható ugyanis, hogy egy utcában 2-3 cukrászda, butik, fodrász stb. üzemel, rontva egymás üzletét, miközben néhány utcával odébb mindebből esetleg hiány van. Érdemes olyan tevékenységet választani, amiből nem telített a piac. Ha ez a feltétel adott, még mindig számolni kell azzal, hogy egy kezdő vállalkozás általában egy-két évig veszteséges. Ettől azonban nem szabad visszariadni — csak megfelelő anyagi tartalékot kell előzőleg fölhalmozni. Aki nulláról indul, annak minimum 3 év alatt térül meg a befektetése, s aki ezt a nehéz időszakot átéli, az hosszú távon sikerre számíthat. A vállalkozások nagy része azért hal el még az indulás évében, mert ezt a természetes piaci törvényt nem veszik figyelembe a vállalkozók. A sikeres vállalkozó egyszerre jó szakember, menedzser és üzletember. Ami a gyakorlati teendőket illeti: először is érvényes — három hónapnál nem régebbi — erkölcsi bizonyítvány kell. (A nyomtatvány a postán szerezhető be.) Ennek birtokában a vállalkozás székhelye szerint illetékes önkormányzati hivatalban váltható ki | vállalkozói igazolvány. Fontos tudni, hogy a tevékenység végzéséhez nem feltétlenül a vállalkozónak van szüksége szakképesítésre, elég, ha az alkalmazottja rendelkezik vele. Ha viszont egyedül kívánja végezni az adott tevékenységet, feltétlenül megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie. Erről az 5/90 KEM- rendelet (1990. IV. 5., 31. sz. Magyar Közlöny), valamint a 7/91 IKM-rendelet (1991. IV. 9., 37. sz. Magyar Közlöny) rendelkezik. A vállalkozói igazolvány birtokában az adószámot az illetékes adófelügyelőségen kapja meg a vállalkozó, miután bejelentkezik a személyi jövedelemadó, illetve a vállalkozói nyereségadó („ványa") hatálya alá, valamint választ az általános forgalmi adó és az ez alól történő mentesség között. Ezek érdemi eldöntéséhez néhány dolgot tudni kell. Ha például a „ványát” választjuk, akkor is szükséges személyi jövedelemadót fizetni; az áfa alóli mentességet csak 300 ezer forint éves bevétel alatt lehet kérni. Aki viszont bejelentkezik az áfa hatálya alá, annak valamelyik bankban számlát kell nyitnia. A különféle adófajták fizetésének eldöntéséhez előzetes gazdaságossági számításokat kell végezni (várható bevétel, kiadás, forgalom, megtérülési idő stb.), amelyeket ugyan külön senki nem kér, de a vállalkozás első nagy buktatója lehet az ennek hiányában hozott rossz döntés. Tehát: mielőtt elmegy az adóhivatalba, számoljon! FEP Szemészeti alapítvány Tatabányán A szembetegségek megelőzése és a szemészeti ellátás színvonalának növelése érdekében alapítványt hozott létre három tatabányai szemészorvos. A bárki által támogatható alapítványon összegyűlt pénzből egyrészt a tatabányai kórház szemészeti osztálya és a megyeszékhely környékén lévő szemészeti szakrendelők műszerezettségét kívánják fejleszteni, korszerűsiteni. Jelenleg ugyanis egyes berendezések hiánya miatt a betegek egy részének Budapestre kell utaznia vizsgálatokra, kezelésekre. Az alapítók mellett fokozni kívánják a lakosság körében az ismeretterjesztő, egészségügyi felvilágosító munkát is. A szembetegségekről és a hozzájuk kapcsolódó tévhitekről előadásokat tartanak, valamint tájékoztató kiadványokat jelentetnek meg. Komárom-Esztergom megye székhelyén több hasonló célú alapítványt hoztak létre a közelmúltban. Üzemek és egészségügyi intézmények összefogásával kívánják például csökkenteni a levegőszennyezés okozta károkat. Egy másik társadalmi kezdeményezés, a műveseállomás kialakítása pedig ez év végéig befejeződik.
