Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

wzsnnziHM 1991. június 17., 5. oldal Tavasszal, a szovjet katonák ki­vonulása után terepjáró autó­ba ült egy hazai tv-stáb. Ki­rándulásra indultak a bócsai erdő­be, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársának kíséretében, hogy megnézzék, milyen állapotokat hagytak maguk után a kivonulók. A laza homokon zötykölődve, a so­főr meglátott az út közepén egy fur­csa, kerek tárgyat. Nem akart át­gázolni rajta, hát „megközölte” a kerekekkel. Ám kíváncsi ember lé­vén, rögtön meg is állt, s visszasétált megnézni, mi volt az. Egy akna fe­küdt a sárga homokban! Mértékadó vélemények szerint tv-stáb még ilyen gyorsan soha nem hagyta el dolgavégezetlenül a forga­tás helyszínét. Pedig az akna csak gyakorló volt. Igaz, lehetett volna éles is ... Süket fülek Pusztító tüzek Korábban kívülálló aligha ha­tolhatott be a csodás rengetegbe. Még a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) szakemberei sem mindig. Hogyan is jöhettek volna, amikor a bugaci részen, amelyet a szovjet katonák csak Bócsának hívtak, lő­­teret rendeztek be, a közelben pe­dig titkos katonai létesítményeket rejtettek a lombok. Az 54-es út túloldalán, az igazi bócsai részen, amely egészen Páhiig, s Orgovány határáig nyúlik, harckocsúgyakor­­lópályát alakítottak ki. Összesen hatezer hektárnyi területet hasz­náltak rendszeresen, ám ebből leg­alább 2500 hektár nem volt kijelölt katonai terület. Csodálatos, egyedülálló flórája, faunája van ennek a vidéknek. Bu­gac határától például hétezer hektá­ros, összefüggő erdő húzódik nyu­gati irányba. Ennek csaknem a fele borókás-nyáras, amelyhez hasonló kiterjedésű, természetes állapotú er­dők hazánkban nincs. A hivatásos természetvédők megpróbálták a le­hetőségekhez képest minél jobban megóvni ezt a páratlan nemzeti ér­téket, ám a területen gazdálkodó Kiskunsági Erdőgazdasághoz ha­sonlóan képtelenek voltak ellátni tisztességesen feladatukat. — Sajnos, a szovjetek egyszerűen nem voltak partnereink ebben — mondja keserűen Iványosi Szabó András, a KNP igazgatóhelyettese —, márpedig nélkülük nem sokra megyünk. Az előírások szerint ha­vonta 15 napnál többször nem használhatták volna a lőteret, ezt a magyar honvédség mindig betar­totta, de a szovjetek nem. Teljesen kiszámíthatatlanok voltak. • Ez a feltétel 1986. április 10-én készült a bócsai erdőben. Ekkor 35 hektárnyi területen emésztették el a lángok a fiatal feketefenyőfákat. Tájkép kivonulás után orgoványi részen nagyon sok föld­munkát kellene elvégezni ahhoz, hogy helyreállhasson az eredeti ál­lapot, ám a KNP-nek erre nincs pénze. Kunszentmiklós határában — ott is található nemzeti parki rész -—, a szikes gyepen viszont a vizes területnek legalább egyne­gyedén olyan jelentősek az úgyne­vezett taposási károk (amelyeket a nehézjárművek okoztak), hogy ta­lán soha nem lesz képes vissza­nyerni igazi, régi arcát. A természet visszavág — Komoly károkról van itt szó — szögezi le határozottan az igaz­gatóhelyettes. — Mert például a tizenöt éve leégett erdőrészeken ma még mindig más növényzet ta­lálható, mint a tűz előtt. Az elpusz­tult flóra nehezen tudja visszahódí­tani régi birodalmát. A Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei a viszonylagos rend ellenére sincsenek irigylésre méltó helyzetben. De a gazdálkodó, a Kiskunsági Erdőgazdaság sem. Az erdőhasznosítás ugyanis minden­képpen korlátozott lesz. A kiter­melést nyilván gyakran hátráltat­ják majd a repeszdarabok, ame­lyek könnyen tönkretehetik a gé­peket. A lövészet közben megsé­rült fákjs értéktelenebbek. A szovjet alakulatok kivonultak a Kiskunsági Nemzeti Park területé­ről. Ezzel egy időben a Magyar Hon­védség is felszámolta az itt található lőterét. Most jó lehetőség adódik ar­ra, hogy végre rendbe jöjjön minden. Ehhez azonban nagyon fon­tos, hogy megtörténjék az a tulaj­donrendezés, amit a kormányprog­ram meghatározott mondja nyo­matékkai Iványosi Szabó András. Vagyis: a nemzeti park igazgató­ságának tulajdonába kell kerülniük ezeknek a területeknek. A világ, s Magyarország húszesztendős gya­korlata ugyanis azt mutatja, hogy csak akkor lehet igazán hatékony a természetvédelem, ha a tulajdonos és a természetvédő egy és ugyanaz, így lehet biztosítani, hogy akiknek az a feladatuk, minden telhetőt megtegyenek a páratlan értékek megőrzéséért. Gaál Béla • .H'nitasi cs meg ki lutljii iniUk- tiirim-k'k a v izlarozohaii. V lialU-rlii-n lalhato. hogy a szovjetek megkezdték a kupacuk földtakarásul. Kar. hogy nem fejeztek lie. Gyakorta adódtak egészen ko­moly súrlódások is. Nem egyszer előfordult, hogy amikor reklamált a KNP munkatársa, hogy például miért túrnak fel egy nem katonai területet; miért ássák el, vagy miért robbantással semmisítik meg a lő­szereket, fegyvert fogtak rá. — A lövészetek során nagyon sok kár keletkezett a védett terüle­teken — emlékezik a történtekre Iványosi Szabó András —, a gyúj­tólövedékek, s az őrkatonák fele­lőtlensége miatt sűrűn keletkeztek erdőtüzek. 1979 óta legalább fél­száz ilyen esetet regisztráltunk tűz­­jelentésünkben. Es ennek 1300 hektár erdő látta kárát. Egyszer, még 1986. április 10-én, a sorok írója is tanúja volt itt egy erdőtűznek. Akkor 35 hektárnyi 10-20 éves feketefenyőerdőt faltak fel a lángok. A többit megmentet­ték a helvszínre érkező hivatásos és önkéntes tűzoltók. Hazafele tartva láttuk, hogy szalonnát sütött egy tisztáson néhány kiskatona. Az iménti katasztrófa színhelyétől alig két kilométernyire! Ennél már csak az volt megdöb­bentőbb, amikor a közelben levő víztározó előtt fegyverrel paran­csolták megállásra a magyar tűzol­tókat. Mi van a víztározóban? Bár a szovjetek kivonultak, a terület mégis a mai napig le van zárva. Iványosi úrral bemehetünk, mert neki speciális belépési enge­délye van. így most megnézhetjük a víztározót. Hosszúkás tavat lá­tunk, amelyiknek az egyik végében hatalmas mennyiségű törmeléket halmoztak fel. A parton, ezen a szakaszon nem maradt növényzet, mert a nyomokból ítélve letarolta a buldózer, ugyanis a víztározó sarkába horták a törmeléket — magyarázza az igazgatóhelyettes —, bár mi is úgy véljük, hogy ez a legjobb megoldás. — Máshová nem lehetett tenni a törmeléket? — A környező községeknek nincs annyi pénzük, hogy ilyen mennyiségű törmeléket fogadhas­sanak. Ráadásul ennek a területnek nincs meg a tűzrendészed kontroll­ja. Lehetnek a törmelék között rob­banásveszélyes anyagok is. A közelben láthatunk kedve­zőbb képet is: a lőteret szépen elsi­mították. Igaz, a korábban és most felszaggatott területen a homok­­puszta-gyepnek évtizedekre lesz szüksége, hogy regenerálódjon. Az ARATÁS ELŐTT Á r s z á m í t á s o k Többfordulós tárgyalássoroza­tot folytatnak a termelők és a ga­bonaipar képviselői, aminek — úgy tűnik — még nem látni a vé­gét. Péter-Pál előtt alig több mint két héttel a gabonatermelők is, a felvásárló vállalat is poziciórom­­lásról panaszkodik. Valastyán Mi­hály, a Bács-Kiskun Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vál­lalat kereskedelmi igazgatója a cég meglévő készleteit elegendőnek tartja az új termések megjelenésé­ig. Nem is ez a baj. — Felméréseink szerint a me­gyében nincs a gazdaságokban je­lentős óbúza, tehát egy gonddal szerencsére kevesebb van. A válla­lat kukoricakészleteinek sem a nagysága, hanem az ára a problé­ma, hiszen fizettünk az importku­koricáért 10 200 forintot tonnán­ként határparitáson, tehát még 800 forintos szállítási költség jön hoz­zá. A zabmalom indításakor be­spájzoltunk zabból, de a termékek iránt a kereslet nagyon kicsi, a készlet jó része ott áll. — Nemsokára itt az aratás kez­dete, a szerződéseket mostanában kötik. Mi a tárgyalási alap? — Minőség szerinti árrendszert akarunk bevezetni. Terveink sze­rint az úgynevezett A I., A II. — azaz a minőségi búza — átvételi ára 6000 forint lesz tonnánként. Ebből a minőségből egyébként Bács-Kiskunban elég kevés szo­kott lenni, mert a termelési adott­ságok nem ennek megfelelőek. A B I. minőségű — ennek ára egyébként 5800 forint tonnánként- és az A I., A II, összesen a felvásárolt mennyiség 40 százalé­kát teszi majd ki. A B 11-nek neve­zett búzából nem akarunk felvásá­rolni, csak ha exportra nyílik lehe­tőség. Úgy gondoljuk, hogy a vár­ható exportmennyiségre elővásár­lási jogot (opciót) jelentünk be, és a mindenkori tőzsdei árat fizetjük érte. — Mekkora mennyiséget vásárol fel a GMV az idei termésből?-- A búza vetésterülete a megyé­ben 88 ezer hektár, a termésbecslé­sek szerint 480 ezer tonna búzára van kilátás. A termelők eddig 200-- 210 ezer tonnát ajánlottak fel. A vállalatnak, saját feldolgozásra, szüksége van 160 ezer tonnára. Ezentúl, egyelőre, kiajánlásunk van 120 ezer tonna búza exportjá­ra. Ha ez utóbbit sikerül tető alá hozni, akkor nyilik lehetőségünk még vásárolni. Addig azonban mintegy 50 ezer tonna a felajánlott felesleg. — A kifizetések hogyan történ­nek majd? — Az ár hatvan százalékát fizet­jük ki szeptember végéig, a többit december végéig, készpénzzel és váltóval. A váltófizetésnél az eddig magunkra vállalt leszámítolási ka­matot megosztjuk a termelővel. Tudjuk, hogy a gabona árával le­het csak indítani a következő gaz­dasági évet, hiszen csak ebből tud a termelő vásárolni, a további munkákat kifizetni, a tartozásait leróni. E pillanatban azonban csak ígéret van az úgynevezett zöldhi­telre. A vállalat forgóalapjai lekö­töttek, csak hitelből tudjuk a felvá­sárlást megoldani, a kamatot vi­szont egyszerűen nem viseli el a búza. A banki tárgyalásoknál úgy próbálkozunk, hogy egyáltalán le­gyen zöldhitel, legyen aki leszámí­tolja a váltót. Ehhez a kereskedel­mi bankoknak viszont leszámíto­lási keret kellene a jegybanktól. Szóval egyelőre itt tartunk .. . Gál Eszter HÁROMEZER EMBER SORSA V állalkozni szeretnének a D una menti m ozgássérültek A Duna menti településeken háromezer mozgáskorlátozott él. Vezetőjüket, Körmöczi Mihályt kérdeztük, milyen megoldásokkal akarnak segíteni ezen a rétegen. — Kialakítottunk községenként egy olyan információs hálózatot, mely azonnal jelzi a munkalehető­ségeket, minden olyan jelenséget, mely számunkra kedvező lehet. Ez a hálózat harminc települést fog át. Jelenleg fölmérések folynak, hogy mozgássérült társaink milyen munkát tudnának vállalni, mi az iskolai végzettségük, mennyire helyhez kötöttek és így tovább. Kétezer sorstársunknak egyáltalán nincs semmiféle munkahelye, csak a rokkantnyugdíjból, szociális se­gélyekből tartják fönn magukat. Mozgalmunk fő célja, hogy ezek­nek az embereknek tisztességes megélhetési lehetőségeket biztosít­sunk. Átlagjövedelmük hatezer fo­rint alatt van, tehát létminimum alatt tengődnek. Gondjaikon csak úgy tudunk segíteni, ha minél előbb megszer­vezzük a bedolgozói hálózatot. Éppen most tárgyalunk egy hír­adástechnikai céggel, mely biztosí­tana munkát. Orvosi műszerek összeszereléséről is folynak tárgya­lások. Nemrégiben vettük fel a kapcsolatot egy japán céggel, amely logikai játékok készítésére tett ajánlatot. Megtudtuk azt is, hogy belföldi megrendelés is akadna. Nagy ötlet például, hogy saját belkereskedel­mi bolthálózatot szeretnének ki­építeni a mozgássérültek a Duna mentén. Olcsóbban tudnának áru­sítani az ilyen üzletekben, hiszen a központi szociális csomagtervben benne foglaltatik: a mozgássérült személyek ilyen esetben adóked­vezményt élveznek. Természetesen ez a bolthálózat nem azt jelenti, hogy csak mozgáskorlátozottak vásárolhatnak, hanem mindenki, a lényeg az olcsó árakban van, ami serkentené a keresletet. Érsekhal­mán boltot kapnának ilyen célra. Több községből hasonló lehetősé­get ajánlanak. Kalocsán turisztikai célokkal nyílna ilyen üzlet. A kalocsai és környékbeli válla­latok segítő szándékkal közeled­nek a mozgáskorlátozottakhoz. Konkrét segítséget kaptunk a ka­locsai Rubin vállalattól, több mil­liós értéket ajánlottak föl kedvez­ményes áron. Egyre másra növek­szik azoknak a cégeknek a száma, melyek humánpolitikai célzattal jelzik segítőkészségüket, konkrét juttatásokkal vagy munkalehető­séggel mondta "befejezésül Kör­möczi Mihály. MENTŐÖV — MUNKANÉLKÜLIEKNEK Pályázzon, segítsen! Napról napra emelkedik a munkanélküliek száma. A szezon jellegű munkák — a mező­­gazdaság, az idegenforgalom — beindulása ugyan enyhítette a gondokat, de lassan kilép­nek az iskolákból a végzett fiatalok is, mint­egy 160 ezren szeretnének elhelyezkedni. Kö­zel 40 százalékuk szakképzetlen, a munkaerő­­piacon csekély eséllyel versenyeznek életük első munkahelyéért. A munkaerő-piaci bizott­ság titkára, YVágner József elmondta, hogy a bizottság feladata, a munkanélküliség enyhí­tése, az újra elhelyezkedés megkönnyítése. Júniusi ülésünkkor a tárcák szakembereivel közösen kilenc pályázati felhívást fogalmaz­tak meg. Ezek célja, hogy anyagi támogatást biztosítsanak azokhoz a közmunkákhoz és át­képző programokhoz, amelyek részben új munkalehetőségeket, részben alkalmi elhe­lyezkedési esélyeket teremtenek. Vállalkozók­tól, intézményektől, önkormányzatoktól, egyé­ni vállalkozóktól várjuk a munkákat kínáló pályázatokat, amelyek megvalósításához el­nyerhetik akár a költségek 50-70 százalékát is. Három csoportot különböztetnek meg. Az egyik a tartós munkanélküliek csoportja, akiknek közmunkákat szervezünk — erdőte­lepítést, útkarbantartást, ezzel párhuzamosan az átképzésükről is gondoskodni kívánnak. A második az egyes munkahelyen tömegesen munkanélkülivé válókat sorolják. Az ö helyze­tük javítását célozza az az ötletpályázat, amelyben egy adott környezet hosszú távú átfo­gó fejlesztési és munkaerő-gazdálkodási kon­cepciójára kell javaslatot tenniük a jelentke­zőknek. Díjazásukra — területenként változó­an — 200—500 ezer forintot irányoztak elő. A harmadik a fiatal munkanélküliek cso­portja. Ebben a körben az új szakma elsajátí­tásáról. a nyelvi továbbképzésen, az elhelyezés fortélyainak oktatásán át minden használható ötletet szívesen látnánk és díjaznánk. A pályázatok nyilvánosak. A feltételekről a Munkaügyi Közlönyben és a megyei munka­ügyi központokban is kapnak bővebb tájékoz­tatást az érdeklődök. Kerenczy Europress tipikus borókás-nyáras erdőrés/let a lőtér szomszédságában. \ tbsOjmn es;ikíi nyárfa /arját! de ez már I jieitKugtann/ a/ferdo . . . \ I \/y ¥/

Next

/
Oldalképek
Tartalom