Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-17 / 140. szám
wzsnnziHM 1991. június 17., 5. oldal Tavasszal, a szovjet katonák kivonulása után terepjáró autóba ült egy hazai tv-stáb. Kirándulásra indultak a bócsai erdőbe, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársának kíséretében, hogy megnézzék, milyen állapotokat hagytak maguk után a kivonulók. A laza homokon zötykölődve, a sofőr meglátott az út közepén egy furcsa, kerek tárgyat. Nem akart átgázolni rajta, hát „megközölte” a kerekekkel. Ám kíváncsi ember lévén, rögtön meg is állt, s visszasétált megnézni, mi volt az. Egy akna feküdt a sárga homokban! Mértékadó vélemények szerint tv-stáb még ilyen gyorsan soha nem hagyta el dolgavégezetlenül a forgatás helyszínét. Pedig az akna csak gyakorló volt. Igaz, lehetett volna éles is ... Süket fülek Pusztító tüzek Korábban kívülálló aligha hatolhatott be a csodás rengetegbe. Még a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) szakemberei sem mindig. Hogyan is jöhettek volna, amikor a bugaci részen, amelyet a szovjet katonák csak Bócsának hívtak, lőteret rendeztek be, a közelben pedig titkos katonai létesítményeket rejtettek a lombok. Az 54-es út túloldalán, az igazi bócsai részen, amely egészen Páhiig, s Orgovány határáig nyúlik, harckocsúgyakorlópályát alakítottak ki. Összesen hatezer hektárnyi területet használtak rendszeresen, ám ebből legalább 2500 hektár nem volt kijelölt katonai terület. Csodálatos, egyedülálló flórája, faunája van ennek a vidéknek. Bugac határától például hétezer hektáros, összefüggő erdő húzódik nyugati irányba. Ennek csaknem a fele borókás-nyáras, amelyhez hasonló kiterjedésű, természetes állapotú erdők hazánkban nincs. A hivatásos természetvédők megpróbálták a lehetőségekhez képest minél jobban megóvni ezt a páratlan nemzeti értéket, ám a területen gazdálkodó Kiskunsági Erdőgazdasághoz hasonlóan képtelenek voltak ellátni tisztességesen feladatukat. — Sajnos, a szovjetek egyszerűen nem voltak partnereink ebben — mondja keserűen Iványosi Szabó András, a KNP igazgatóhelyettese —, márpedig nélkülük nem sokra megyünk. Az előírások szerint havonta 15 napnál többször nem használhatták volna a lőteret, ezt a magyar honvédség mindig betartotta, de a szovjetek nem. Teljesen kiszámíthatatlanok voltak. • Ez a feltétel 1986. április 10-én készült a bócsai erdőben. Ekkor 35 hektárnyi területen emésztették el a lángok a fiatal feketefenyőfákat. Tájkép kivonulás után orgoványi részen nagyon sok földmunkát kellene elvégezni ahhoz, hogy helyreállhasson az eredeti állapot, ám a KNP-nek erre nincs pénze. Kunszentmiklós határában — ott is található nemzeti parki rész -—, a szikes gyepen viszont a vizes területnek legalább egynegyedén olyan jelentősek az úgynevezett taposási károk (amelyeket a nehézjárművek okoztak), hogy talán soha nem lesz képes visszanyerni igazi, régi arcát. A természet visszavág — Komoly károkról van itt szó — szögezi le határozottan az igazgatóhelyettes. — Mert például a tizenöt éve leégett erdőrészeken ma még mindig más növényzet található, mint a tűz előtt. Az elpusztult flóra nehezen tudja visszahódítani régi birodalmát. A Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei a viszonylagos rend ellenére sincsenek irigylésre méltó helyzetben. De a gazdálkodó, a Kiskunsági Erdőgazdaság sem. Az erdőhasznosítás ugyanis mindenképpen korlátozott lesz. A kitermelést nyilván gyakran hátráltatják majd a repeszdarabok, amelyek könnyen tönkretehetik a gépeket. A lövészet közben megsérült fákjs értéktelenebbek. A szovjet alakulatok kivonultak a Kiskunsági Nemzeti Park területéről. Ezzel egy időben a Magyar Honvédség is felszámolta az itt található lőterét. Most jó lehetőség adódik arra, hogy végre rendbe jöjjön minden. Ehhez azonban nagyon fontos, hogy megtörténjék az a tulajdonrendezés, amit a kormányprogram meghatározott mondja nyomatékkai Iványosi Szabó András. Vagyis: a nemzeti park igazgatóságának tulajdonába kell kerülniük ezeknek a területeknek. A világ, s Magyarország húszesztendős gyakorlata ugyanis azt mutatja, hogy csak akkor lehet igazán hatékony a természetvédelem, ha a tulajdonos és a természetvédő egy és ugyanaz, így lehet biztosítani, hogy akiknek az a feladatuk, minden telhetőt megtegyenek a páratlan értékek megőrzéséért. Gaál Béla • .H'nitasi cs meg ki lutljii iniUk- tiirim-k'k a v izlarozohaii. V lialU-rlii-n lalhato. hogy a szovjetek megkezdték a kupacuk földtakarásul. Kar. hogy nem fejeztek lie. Gyakorta adódtak egészen komoly súrlódások is. Nem egyszer előfordult, hogy amikor reklamált a KNP munkatársa, hogy például miért túrnak fel egy nem katonai területet; miért ássák el, vagy miért robbantással semmisítik meg a lőszereket, fegyvert fogtak rá. — A lövészetek során nagyon sok kár keletkezett a védett területeken — emlékezik a történtekre Iványosi Szabó András —, a gyújtólövedékek, s az őrkatonák felelőtlensége miatt sűrűn keletkeztek erdőtüzek. 1979 óta legalább félszáz ilyen esetet regisztráltunk tűzjelentésünkben. Es ennek 1300 hektár erdő látta kárát. Egyszer, még 1986. április 10-én, a sorok írója is tanúja volt itt egy erdőtűznek. Akkor 35 hektárnyi 10-20 éves feketefenyőerdőt faltak fel a lángok. A többit megmentették a helvszínre érkező hivatásos és önkéntes tűzoltók. Hazafele tartva láttuk, hogy szalonnát sütött egy tisztáson néhány kiskatona. Az iménti katasztrófa színhelyétől alig két kilométernyire! Ennél már csak az volt megdöbbentőbb, amikor a közelben levő víztározó előtt fegyverrel parancsolták megállásra a magyar tűzoltókat. Mi van a víztározóban? Bár a szovjetek kivonultak, a terület mégis a mai napig le van zárva. Iványosi úrral bemehetünk, mert neki speciális belépési engedélye van. így most megnézhetjük a víztározót. Hosszúkás tavat látunk, amelyiknek az egyik végében hatalmas mennyiségű törmeléket halmoztak fel. A parton, ezen a szakaszon nem maradt növényzet, mert a nyomokból ítélve letarolta a buldózer, ugyanis a víztározó sarkába horták a törmeléket — magyarázza az igazgatóhelyettes —, bár mi is úgy véljük, hogy ez a legjobb megoldás. — Máshová nem lehetett tenni a törmeléket? — A környező községeknek nincs annyi pénzük, hogy ilyen mennyiségű törmeléket fogadhassanak. Ráadásul ennek a területnek nincs meg a tűzrendészed kontrollja. Lehetnek a törmelék között robbanásveszélyes anyagok is. A közelben láthatunk kedvezőbb képet is: a lőteret szépen elsimították. Igaz, a korábban és most felszaggatott területen a homokpuszta-gyepnek évtizedekre lesz szüksége, hogy regenerálódjon. Az ARATÁS ELŐTT Á r s z á m í t á s o k Többfordulós tárgyalássorozatot folytatnak a termelők és a gabonaipar képviselői, aminek — úgy tűnik — még nem látni a végét. Péter-Pál előtt alig több mint két héttel a gabonatermelők is, a felvásárló vállalat is pozicióromlásról panaszkodik. Valastyán Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgatója a cég meglévő készleteit elegendőnek tartja az új termések megjelenéséig. Nem is ez a baj. — Felméréseink szerint a megyében nincs a gazdaságokban jelentős óbúza, tehát egy gonddal szerencsére kevesebb van. A vállalat kukoricakészleteinek sem a nagysága, hanem az ára a probléma, hiszen fizettünk az importkukoricáért 10 200 forintot tonnánként határparitáson, tehát még 800 forintos szállítási költség jön hozzá. A zabmalom indításakor bespájzoltunk zabból, de a termékek iránt a kereslet nagyon kicsi, a készlet jó része ott áll. — Nemsokára itt az aratás kezdete, a szerződéseket mostanában kötik. Mi a tárgyalási alap? — Minőség szerinti árrendszert akarunk bevezetni. Terveink szerint az úgynevezett A I., A II. — azaz a minőségi búza — átvételi ára 6000 forint lesz tonnánként. Ebből a minőségből egyébként Bács-Kiskunban elég kevés szokott lenni, mert a termelési adottságok nem ennek megfelelőek. A B I. minőségű — ennek ára egyébként 5800 forint tonnánként- és az A I., A II, összesen a felvásárolt mennyiség 40 százalékát teszi majd ki. A B 11-nek nevezett búzából nem akarunk felvásárolni, csak ha exportra nyílik lehetőség. Úgy gondoljuk, hogy a várható exportmennyiségre elővásárlási jogot (opciót) jelentünk be, és a mindenkori tőzsdei árat fizetjük érte. — Mekkora mennyiséget vásárol fel a GMV az idei termésből?-- A búza vetésterülete a megyében 88 ezer hektár, a termésbecslések szerint 480 ezer tonna búzára van kilátás. A termelők eddig 200-- 210 ezer tonnát ajánlottak fel. A vállalatnak, saját feldolgozásra, szüksége van 160 ezer tonnára. Ezentúl, egyelőre, kiajánlásunk van 120 ezer tonna búza exportjára. Ha ez utóbbit sikerül tető alá hozni, akkor nyilik lehetőségünk még vásárolni. Addig azonban mintegy 50 ezer tonna a felajánlott felesleg. — A kifizetések hogyan történnek majd? — Az ár hatvan százalékát fizetjük ki szeptember végéig, a többit december végéig, készpénzzel és váltóval. A váltófizetésnél az eddig magunkra vállalt leszámítolási kamatot megosztjuk a termelővel. Tudjuk, hogy a gabona árával lehet csak indítani a következő gazdasági évet, hiszen csak ebből tud a termelő vásárolni, a további munkákat kifizetni, a tartozásait leróni. E pillanatban azonban csak ígéret van az úgynevezett zöldhitelre. A vállalat forgóalapjai lekötöttek, csak hitelből tudjuk a felvásárlást megoldani, a kamatot viszont egyszerűen nem viseli el a búza. A banki tárgyalásoknál úgy próbálkozunk, hogy egyáltalán legyen zöldhitel, legyen aki leszámítolja a váltót. Ehhez a kereskedelmi bankoknak viszont leszámítolási keret kellene a jegybanktól. Szóval egyelőre itt tartunk .. . Gál Eszter HÁROMEZER EMBER SORSA V állalkozni szeretnének a D una menti m ozgássérültek A Duna menti településeken háromezer mozgáskorlátozott él. Vezetőjüket, Körmöczi Mihályt kérdeztük, milyen megoldásokkal akarnak segíteni ezen a rétegen. — Kialakítottunk községenként egy olyan információs hálózatot, mely azonnal jelzi a munkalehetőségeket, minden olyan jelenséget, mely számunkra kedvező lehet. Ez a hálózat harminc települést fog át. Jelenleg fölmérések folynak, hogy mozgássérült társaink milyen munkát tudnának vállalni, mi az iskolai végzettségük, mennyire helyhez kötöttek és így tovább. Kétezer sorstársunknak egyáltalán nincs semmiféle munkahelye, csak a rokkantnyugdíjból, szociális segélyekből tartják fönn magukat. Mozgalmunk fő célja, hogy ezeknek az embereknek tisztességes megélhetési lehetőségeket biztosítsunk. Átlagjövedelmük hatezer forint alatt van, tehát létminimum alatt tengődnek. Gondjaikon csak úgy tudunk segíteni, ha minél előbb megszervezzük a bedolgozói hálózatot. Éppen most tárgyalunk egy híradástechnikai céggel, mely biztosítana munkát. Orvosi műszerek összeszereléséről is folynak tárgyalások. Nemrégiben vettük fel a kapcsolatot egy japán céggel, amely logikai játékok készítésére tett ajánlatot. Megtudtuk azt is, hogy belföldi megrendelés is akadna. Nagy ötlet például, hogy saját belkereskedelmi bolthálózatot szeretnének kiépíteni a mozgássérültek a Duna mentén. Olcsóbban tudnának árusítani az ilyen üzletekben, hiszen a központi szociális csomagtervben benne foglaltatik: a mozgássérült személyek ilyen esetben adókedvezményt élveznek. Természetesen ez a bolthálózat nem azt jelenti, hogy csak mozgáskorlátozottak vásárolhatnak, hanem mindenki, a lényeg az olcsó árakban van, ami serkentené a keresletet. Érsekhalmán boltot kapnának ilyen célra. Több községből hasonló lehetőséget ajánlanak. Kalocsán turisztikai célokkal nyílna ilyen üzlet. A kalocsai és környékbeli vállalatok segítő szándékkal közelednek a mozgáskorlátozottakhoz. Konkrét segítséget kaptunk a kalocsai Rubin vállalattól, több milliós értéket ajánlottak föl kedvezményes áron. Egyre másra növekszik azoknak a cégeknek a száma, melyek humánpolitikai célzattal jelzik segítőkészségüket, konkrét juttatásokkal vagy munkalehetőséggel mondta "befejezésül Körmöczi Mihály. MENTŐÖV — MUNKANÉLKÜLIEKNEK Pályázzon, segítsen! Napról napra emelkedik a munkanélküliek száma. A szezon jellegű munkák — a mezőgazdaság, az idegenforgalom — beindulása ugyan enyhítette a gondokat, de lassan kilépnek az iskolákból a végzett fiatalok is, mintegy 160 ezren szeretnének elhelyezkedni. Közel 40 százalékuk szakképzetlen, a munkaerőpiacon csekély eséllyel versenyeznek életük első munkahelyéért. A munkaerő-piaci bizottság titkára, YVágner József elmondta, hogy a bizottság feladata, a munkanélküliség enyhítése, az újra elhelyezkedés megkönnyítése. Júniusi ülésünkkor a tárcák szakembereivel közösen kilenc pályázati felhívást fogalmaztak meg. Ezek célja, hogy anyagi támogatást biztosítsanak azokhoz a közmunkákhoz és átképző programokhoz, amelyek részben új munkalehetőségeket, részben alkalmi elhelyezkedési esélyeket teremtenek. Vállalkozóktól, intézményektől, önkormányzatoktól, egyéni vállalkozóktól várjuk a munkákat kínáló pályázatokat, amelyek megvalósításához elnyerhetik akár a költségek 50-70 százalékát is. Három csoportot különböztetnek meg. Az egyik a tartós munkanélküliek csoportja, akiknek közmunkákat szervezünk — erdőtelepítést, útkarbantartást, ezzel párhuzamosan az átképzésükről is gondoskodni kívánnak. A második az egyes munkahelyen tömegesen munkanélkülivé válókat sorolják. Az ö helyzetük javítását célozza az az ötletpályázat, amelyben egy adott környezet hosszú távú átfogó fejlesztési és munkaerő-gazdálkodási koncepciójára kell javaslatot tenniük a jelentkezőknek. Díjazásukra — területenként változóan — 200—500 ezer forintot irányoztak elő. A harmadik a fiatal munkanélküliek csoportja. Ebben a körben az új szakma elsajátításáról. a nyelvi továbbképzésen, az elhelyezés fortélyainak oktatásán át minden használható ötletet szívesen látnánk és díjaznánk. A pályázatok nyilvánosak. A feltételekről a Munkaügyi Közlönyben és a megyei munkaügyi központokban is kapnak bővebb tájékoztatást az érdeklődök. Kerenczy Europress tipikus borókás-nyáras erdőrés/let a lőtér szomszédságában. \ tbsOjmn es;ikíi nyárfa /arját! de ez már I jieitKugtann/ a/ferdo . . . \ I \/y ¥/
