Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-13 / 137. szám
MONDJON LE AZ ISKOLAIGAZGATÓ? MEG MINDIG SOK A TEJ Már megint egy lakiteleki ügy! Majd ezt is felfújják az újságokban, holott szép csendben megoldhatnánk helyben a kérdést — ezzel fogadott a községházán a polgármester. Mit tegyen az ember, ha már egyszer Lakitelek híres lett? És ha történik valami, még levelet is hoz a szerkesztőségbe a postás a településről. Mint a minap. Egy magát csak szignóval jelölő olvasónk azt hozta tudomásunkra, mi is történt a közelmúltban a lakiteleki általános iskolában. A borítékban lapult a helyi újság, az MDF lakiteleki szervezetének tájékoztatójában megjelent Ismét muszáj huhogni? című szerkesztőségi cikk másolata, valamint a Tisztelt Polgártárs! megszólítású, a faluban szétosztott röplap. Kezdjük is ez utóbbival. Szembetűnő, hogy a sűrűn gépelt oldalon közölteket nem írta alá senki, és állítólag nem a mocskolódás szándéka szülte, hanem az a végső lehetőség, miszerint Lakitelek polgárai végre megtudhatják, ki is valójában az iskola igazgatója. Dobó Attila nem egy helyen dolgozott már, s legtöbbször összeférhetetlenség miatt kellett távoznia, állítják a fogalmazók. Bűne az is, hogy az MSZMP tagja volt. sőt, marxista—leninista esti egyetemen tanított, mi több, pártkongresszusi küldött is volt egykoron. A/ MDF megalakulásakor pedig az elsők között „váltott”. A röplap készítői az igazgató korábbi munkahelyéről, illetve a községházán szereztek információkat. Aláírásgyűjtésbe kezdett a szülői munkaközösség 40 tagja, miszerint megvonják a bizalmat a jelenlegi igazgatótól, aki diktátori stílusa miatt nem tudta megvalósítani a nyugodt, hatalmi és politikai harcoktól mentes nevelő és oktató munkát. Nem hagyhatják hát Lakiteleken, hogy a direktor személyisége a tanítás színvonalára rányomja a bélyegét. Május 23-án a tantestület rendkívüli ülést tartott, s tisztében megerősítették Dobó Attila igazgatót. A röplapokat azonban akkorra már széthordták a faluban. Akik nem nyilatkoznak Szerettem volna néhány pedagógussal szót váltani. Például Csinger Sándornéval, aki korábban megbízott igazgató volt, jelenleg Dobó Attila helyettese és tavaly együtt indultak a választáson. Azt mondta, jobb, ha majd az önkormányzati döntés után beszélgetünk, addig nem kíván nyilatkozni. Kolléganőjével együtt ő volt az, aki már a május 23-ai tantestületi ülésen elhagyta a termet. Tapasztalatai mindenképpen érdekesek lehettek volna. Most is. Ám senkinek nem akar kellemetlenséget. így gondolhatta ezt az a két pedagógus is, akik a helyi önkormányzat tagjai. Majd a vizsgálat végeztével. . . Nem kevésbé érdekelt a röplap megfogalmazóinak „olvasata”, esetleg a szülői munkaközösség véleménye. Ám fogadalmat tettek, amíg nincs döntés, amíg nem ismerik az önkormányzati vizsgálóbizottság határozatát az ügyben, addig nem lépnek nyilvánosság elé. „Nem tudok veszteni...” Az igazgató „szép” pedagógusnapi ajándékot kapott, így a vakáció beköszöntével. Egy évvel ezelőtt, augusztusban az ő pályázatát fogadták el Lakiteleken, pedig volt még rajta kívül négy aspiráns. Esztergomból, az ottani tanítóképző főiskola neveléstudományi tanszékéről jött az iskola élére. Nem titkolja, elsősorban az anyagiak miatt változtatott. Huszonöt év gyakorlat után 11 ezer forintot vitt haza, nem kell mondani ez mire elegendő egy családban. — Egyik reggel beállított az irodámba a szülői munkaközösség vezetője, hatodmagával — mesélte a napbarnított arcú Dobó úr. — Átadtak egy röplapot, azzal a fenyegető megjegyzéssel, hogy ha délig nem mondok le, elkezdik terjeszteni a faluban. Kértem őket, üljünk le, beszéljünk meg mindent. Nem voltak hajlandók a tárgyalásra, elviharzottak. Délben összehívtam a tantestületet, ismertettem velük a levelet és az aláírásgyűjtő ívet. Mondtam, ilyen körülmények között nem tudom vállalni az iskola vezetését. Az értekezlet jegyzőkönyve is bizonyítja, a 35 pedagógusból 28-an voltak jelen és a bizalmi szavazáson részt vevők közül 18:3 arányban megerősítettek tisztségemben. — Mit gondol, miért támadták meg önt? — A tényleges ok, kétlem, hogy valaha is bizonyítható lesz. Lakiteleken 1990 óta talán három olyan intézmény van, ahol a korábbi vezetési szellemet felváltotta egy új stílus. Iskolánk a három közé tartozik és meglehet, ez is okozhat fékevesztett gyűlöletet. Nem egy haragos, fenyegető levelet kaptam már. — Mit mond a „bűnlajstromával” kapcsolatban? — Valóban tagja voltam az MSZMP-nek, ezt tudták is a kollégáim, tisztáztuk, amikor idekerültem. Diktátori stilus? Egy közösség többségének akaratát segítem megvalósulni. Kollégáim is megmondhatják, sok változás történt az elmúlt időszakban. Nem voltam kongresszusi küldött, nem tanítottam a marxista —leninista esti egyetemen. Tizenöt munkahely? Kolozsvárról jött át a családunk 1961-ben. Nem volt könnyű a továbbtanulásom, így hát a sok gáncsoskodás miatt több munkával próbálkoztam. — Nem perel be senkit? — Beszéltem már ügyvéddel. Ennek az ügynek máris vannak vesztesei. Elsősorban a gyerekek. És azok, akik a háttérből mozgatják a dolgokat, maguk Az érdekvédők Szerződések áralkuval A X im. harmadik negyedéves szerződéskötések előtt a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat Kecskeméti Tejüzemében is megpróbálnak valamiféle mérleget készíteni a múlt félévről, hogy ennek tapasztalatai alapján határozhassák meg, milyen mennyiséget fogadjanak majd a termelőktől. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű, hiszen először a piaci helyzetképet kellene elkészíteni. Csak hát a valamikori 190 literes fejenkénti fogyasztás ma már csak 130 liter, amit az egészséges táplálkozással foglalkozók cseppet sem tartanak ideálisnak. Persze van ennek egy másik oldala, mármint az, hogy a fogyasztók pénztárcája határozza meg a tej- és tejtermékvásárlás mértékét, nem pedig az élettani igény. — Abban reménykedni, hogy ez a tejfogyasztás robbanásszerűen megnő, naivitás — mondja Aradi László, a tejüzem igazgatója. Biztos piaci háttér nélkül felvásárlási szerződést kötni az eladhatónál nagyobb mennyiségre viszont a gazdaságossági szempontok felrúgását jelentené. A tejtermelés önkorlátozása után — ami nálunk 15 százalékos — még mindig 10-20 ezer liter tejjel több érkezik naponta hozzánk. A belföldre szóló termelés árbevétel-arányos jövedelmezősége 1-3 százalék. Az export pedig veszteséges, de a felesleggel nem tudunk mást kezdeni. Örülünk annak, hogy Pakisztánba tudunk 110 dollárért tejport szállítani. És örülünk, hogy a vajat el tudjuk adni — az exportszubvencióval együtt — tonnánkénti 130 ezer forintért. Viszont nem örülünk, hogy a tárolás, csomagolás költségeit beleszámítva 70-110 ezer forint veszteség van a vajexporton. — Sok a holland, belga, osztrák margarin az üzletekben ... — Ezeket csak akkor lehetne lekörözni, ha jóval olcsóbban adnánk a vajat, de ehhez a zsír felvásárlási árát kellene csökkenteni. Nem beszélve arról, hogy a növényi zsiradékot az egészséges táplálkozás kitételeinek megfelelően sokkal inkább keresik ma már a fogyasztók, mint az állati eredetűt. — Arról volt szó, hogy a tejtermelés önkorlátozásának fejében a termelő 10 ezer forintot kap, ha kivág egy tehenet, illetve a hiteleinek kamatát haladékkal törlesztlteti. . :- Tudunk róla, de ezeket az ügyeket nem a tejipar rendezi. — Elhangzott az is, hogy ha az önkorlátozás sikerül a tejüzem felvásárlási területén, akkor a feldolgozó kedvezményt kap ... — A tavaly december 31 -ei készletre kaptunk 5 százalékos exportszubvenció-emelést. F.z a vállalati mérlegben megjelent. Volt szó arról, hogy úgynevezett alacsony kamatozású hitelcsomagot kap a tejipar. Ezért a termelőktől türelmet kértünk a januári tejpénz rendezésére. A hitelt nem kaptuk meg, így magunk próbáljuk meg kierőlködni az elmaradt januári fizetéseket. Ha érkezik pénz a számlánkra, fizetünk. Februártól azonban már a szokott menetrend szerint rendezzük számlánkat a termelőkkel. — Nemsokára itt a szerződéskötések ideje. Mennyi tejet vásárolnak fel? — Kemény mennyiségi, minőségi és áralku lesz. Nagy szükség lenne gyors, operatív intézkedésekre, amivel ezeket a nyári hónapokat át tudjuk vészelni, hiszen a tehenek a zöldtakarmányon ráadásul többet is tejelnek ilyenkor. A kecskeméti tejüzem körzetében termelők - beláthatóan — súlyos helyzetbe kerülnének, ha az üzemünk, ne adj isten, nem tudna felvásárolni. — A közeli jövő gondjait —- ka nem is kis megrázkódtatásokkal — megoldják. Mi lesz később? Még a közeli jövő terve a diszkontáruház létrehozása, együttműködés más üzletekkel, ahol a nagykereskedelmi ár közelében tudnánk árulni a termékeinket. A távolabbi jövőben? Ha át tudjuk vészelni a jelenlegi helyzetet. a privatizáció lesz a fő dol?imk Gál F.sztcr • \ajwn sikerül-e a/ önkorlátozás? (Fotó: Walter Péter) A pénz elosztói óriási gondokról nem vesznek tudomást ele tollúik másokat. Sajnos, a l'élievo/elellok is áldozatok. Nincs harag bennem a szülők iránt, mert tudom. politikai és hatalmi harcról van szó. — Ha veszt? Nem tudok veszteni. Négy diplomám van. ebből három pedagógiával kapcsolatos. Legfeljebb újból hátrányosabb helyzetbe kerülök, ha a fizetést nézzük. Tábori Kálmánná tanító, a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének ügyvivője, valamint Mészáros László tanár, a Lakiteleki Pedagógus Kamara képviselője írta alá azokat a nyilatkozatokat, melyeket átadtak a polgármesternek. Véleményük az ügyről szinte azonos. — A PDSZ lakiteleki csoportja tiltakozik a szülői munkaközösség vezetője és társai által terjesztett névtelen röplap ellen — mondta Táboriné. — Minden tisztességes embert sért az ilyen hangnemben írt levél. Elítéljük ezt a módszert, a stílust, amely szakmai és etikai szempontból rendkívül káros. Úgy érezzük, hogy bennünket, pedagógusokat is semmibe vettek, megalázó helyzetbe hoztak. A jövőben nem tudunk együtt dolgozni az szmk vezetőjével, miután visszaélt a tantestület bizalmával. Ezeket fogalmaztuk meg a polgármesternek, illetve az önkormányzati képviselőtestületnek. Hangoztatjuk, csak Dobó Attilát akarjuk igazgatónak és a személye ellen irányuló rágalmazásért nyilvános elégtételt követelünk. — Milyen most, két nappal a tanévzáró előtt, a hangulat a tantestületben? — Bizakodó. A községházán Lakiteleki „huhogok”-1 Amíg nem zárul le az ügy, Anka Balázs polgármester óvatosan nyilatkozik: — Nekünk az 508 lakiteleki aláírással, vagyis a választópolgárok petíciójával foglalkozni kell. Korrekt, objektív vizsgálatot rendeltünk el, melynek részeredményeiről nem beszélhetek. Minden bizonnyal június 30-áig befejeződik az ügy. Szeretnénk, ha a következő tanév békésen kezdődne Lakiteleken. — A röplapot ismeri. Eléggé keményen fogalmaztak benne, mi a véleménye erről? — Pártatlanul kell megítélnem a témát, amíg nincs vége, még lakiteleki polgárként sem beszélhetek róla. — Manapság már a szerkesztőségek sem foglalkoznak a névtelen, rágalmazó levelekkel... — Mondtam, az 508 választópolgár aláírása miatt került napirendre az iskolaigazgató ügye. Ha csak a röplap került volna a kezünkbe, bizonyára nem indítunk vizsgálatot. — Ha a polgármesteri hivatalba bejön valaki az utcáról és érdeklődik, mondjuk az iskolaigazgató múltja felől, akkor kötelesek adatokat kiadni? Ez a személyiségi jog megsértése, nem? — Határozottan visszautasítom, hogy bárki illetéktelen betekinthetett volna a személyi iratokba. Hadd tegyem hozzá, ezzel is foglalkozik a képviselőtestület által választott vizsgálóbizottság. * A gyerekek, a szülők, a pedagógusok máris vesztesek. Az pedig a vizsgálat végeztével derül majd ki, milyen újabb tanulságokat szűrhetünk le a friss lakiteleki ügy kapcsán. Borzák Tibor (A témára az ügy lezárta után visszatérünk. — A szerk.) Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának ülése Ha pénz nincs is, azt legalább már kiszámították a szakemberek, hogy mennyire lenne szükség az Európai Közösség ajánlása szerinti ivóvíz-ellátási, csatornázási, ivóvízbázis-védelmi viszonyok eléréséhez Magyarországon.* Az, hogy valamennyi településre eljusson a vezetékes ivóvíz, 80 milliárd, az, hogy mindenhol legyen csatornázás, szennyvíztisztítás, 500 milliárd, az ivóvízbázisok védelme — tekintettel a nemegyszer veszélyes hulladékokra, a mezőgazdasági szennyezés megfékezésére — 40 milliárd forintot igényelne — mondotta Zsebők Lajos (MDF) a Környezetvédelmi Bizottság szerdai ülésén. A képviselő igen alaposan előkészített előterjesztéséből kiderült: a beruházási pénzek elosztói óriási gondokról nem vesznek tudomást. Magyarországon a csapadék, illetve a folyóvízből felhasznált vízmennyiség távolról sem pótolja az elhasznált ivó- és öntözővizet, így tehát egyre inkább vízkészleteinket használjuk el, azok pedig mind szennyezettebbek. Zsebők Lajos hangsúlyozta: elfogadhatatlan a probléma szőnyeg alá söprése. Az ülésen a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium képviselője nem tartotta reálisnak az említett célok eléréséhez az EK- ajánlásban meghatározott 1998-as időpontot, az évente a 100 milliárd forintot is megközelítő költségeket, inkább a 2010-et kívánta megcélozni, évi 30 milliárd forint felhasználásával, bár elismerte, még e pénz forvása sem tisztázott, s meghaladja az ország lehetőségeit. Zsebők Lajos ehhez hozzátette: a költségvetésben jelenleg, a vízellátásra, szennyvízelvezetésre, szennyvíztisztításra a szemételhelyezéssel együtt van előirányozva mintegy 1.5 milliárd forint. A világ legismertebb nem létező múzeuma „Az Országos Műszaki Múzeum a világ legismertebb nem létező múzeuma. Nekünk ugyanis kiállítási épületünk nincs, mindig csak vendégek vagyunk más múzeumokban. Ennek ellenére ismert a nevünk külföldön, több tudományos konferenciát és tanácskozást szerveztünk. Mi rendezünk majd a világon először nemzetközi kémia- és vegyipartörténeti konferenciát augusztusban” — tájékoztatta az MTI-t Szabad váry Ferenc főigazgató. Az Országos Műszaki Múzeum 12,5 millió forintból gazdálkodhat egy évben, ebből legfeljebb 350 000 forintot költhet gyűjteményének gyarapítására. Régebben csak magánszemélyektől vásárolt tárgyakért kellett fizetniük, az állami cégektől könyvjóváírással kapták meg a leselejtezett gépeket, berendezéseket, de ez a beszerzési lehetőség is megszűnőben van. Nehezíti a helyzetet, hogy a régi használati tárgyak — varrógépek, telefonok. írógépek szobadíszként egyre divatosabbak Nyugaton, így ezeket a hazai tulajdonosok inkább átviszik a határon, mint hogy a múzeumnak ajánlanák fel vásárlásra. Sikerült viszont megszerezni egy MÍG repülőgép hajtóművét, és a tervek között szerepel a múzeum raktár- és irodaépületéhez tartozó kertben a volt vasfüggöny egy h.úszméteres darabjának felállítása, hel yreállítva a hajdani riasztóberendezéseket is. A főigazgató elmondta: május közepén megalakult a Közép-európai Műszaki és Tudományos Múzeumok Együttműködési Szövetsége. A szövetség megalakításának, ötlete Bécsböl indult, amelyhez csatlakozott több magyar, csehszlovák és jugoszláv múzeum. Az együttműködés célja történelmileg összefonódott régiónk technikai múltját alaposabban feltárni, az ismereteket kicserélni., közös kiadványokat megjelentetni és tudományos rendezvényeket szervezni.
