Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-29 / 124. szám

2. oldal, 1991. május 29. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Mikor nyílik ^ a kapu • Antall miniszterelnök új­ból azt a reményét hangoz­tatta, hogy Magyarország 1995 körül tagja lehet a Kö­zös Piacnak. Jogos-e az optimizmusa? Igen, miért az elmúlt évtize­dekben a térség országai kö­zül Magyarország tette a legtöbbet a működő piacért. Igen, mert az elmúlt évben a vártnál nagyobb mértékben szaporodtak a gazdaság kedvező elemei (is). Indokolt-e kételkedni is? Igen, mert a korábbi magyar piacgazdaság csak keleti szomszédainkhoz, nem pe­dig nyugati partnereinkhez mérten teremtett számunkra előnyöket. Igen, mert a rendszerváltás óta is inkább csak magunkhoz — és nem a világhoz — képest igazod­tunk jobban a valódi piaci normákhoz. Tehát? Willy Brandt ép­pen most úgy nyilatkozott, hogy szerinte Magyarország — Csehszlovákiával és Len­gyelországgal együtt — csak 2000 után jut be teljes jogú tagként a Közös Piacba. Hasonló hangok hallatsza­nak Londonból is. Sajnos. Kocsis Tamás Ferenczy-Europress A kárpótlás ügyében ma hirdet határozatot az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság május 29-én, szerdán 14 órakor kihirdetésre kerülő határozatában adja meg a választ a köztársasági elnöknek az úgynevezett kárpótlási törvény egyes rendelkezései­vel kapcsolatos alkotmányossági aggá­lyaira közölte dr. Holló András fő­titkár az MTI érdeklődésére. A főtitkár elmondta: az Alkotmány- bíróságról szóló törvény értelmében a nyilvános határozathirdetésen jelen le­het a köztársaság elnöke, a miniszterel­nök, az Országgyűlés elnöke, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke, az igazságügy­miniszter és a legfőbb ügyész. Az Al­kotmánybíróság elnöke a közjogi mél­tóságokon kívül meghívta a földműve­lésügyi minisztert, az Országgyűlés al­kotmányügyi bizottságának elnökét, a parlamenti pártok frakcióvezetőit, va­lamint a sajtó képviselőit is. (MTI) Az APEH új elnöke A bírálóbizottság javaslata alapján a pénzügyminiszter Minarik Györgyöt az APEH eddigi elnökhelyettesét — kinevezte az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal elnökének tisztére. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal nyugdíjazás miatt megüresedő el­nöki posztjára a Pénzügyminisztérium 1991 májusában pályázatot írt ki. A felhívásra beérkezett pályázatok alapján a bírálóbizottság négy jelölt szakmai és pszichológiai vizsgálata, személyes meghallgatása után egyhan­gúlag javasolta Minarik Györgyöt. Az APEH új elnöke 1977-től az APEH. illetőleg jogelődjének munka­társa. Előbb revizorként, csoportveze­tőként, majd osztályvezető-helyettes­ként dolgozott a Fővárosi Igazgatósá­gon. 1989-től, mint elnökhelyettesnek főbb tevékenységi területe az Általános Forgalmi Adó-törvénymódosítások előkészítése, illetve azok végrehajtása volt. FRANCIA VÁLLALATOK ÉRDEKLŐDÉSE A nem konvertibilis forint is akadály? Magyarország és Lengyelország a „listavezető” a francia nagyválla­latok érdeklődésében Közép- és Kelet-Európábán. Az ezer legna­gyobb között szereplő 240 vezető francia nagyvállalatot kérdezték meg erről az IFOP közvélemény­kutató vállalat szakértői. Mint ki­derült, a vállalatok negyven száza­léka foglalkozik olyan tervekkel, hogy beruházást hajtson végre Magyarországon, és növelje az or­szágba irányuló exportját. A kedden közzétett adatok sze­rint a megkérdezett francia nagy- vállalatok 65 százaléka készített terveket Kelet- és Közép-Európá- ba irányuló tevékenységének meg­kezdésére, illetve kibővítésére. Be­ruházásokra a fejlesztési tervek ki­sebb hányada irányul. A felmérés szerint a tervek meg­valósításához a francia vállalatok számára a legnagyobb akadályt a finanszírozás megoldása jelenti: a francia bankok viszonylag nehe­zen adnak ilyen célokra hitelt. A vállalatok egy része tart a politi­kai bizonytalanságtól, a szociális problémáktól, jóval kisebb részük számára gondot okoz, hogy a va­luták nem konvertibilisek. Érdekes viszont, hogy kisebb gondnak te­kintik a bürokratizmust, a jogi fel­tételek hiányát. A finanszírozás megoldásához viszont a vállalatok nem használják ki a Franciaor­szágban meglévő lehetőségeket, el­lenben komoly reményeket fűznek az Európai Újjáépítési és Fejleszté­si Bank most induló tevékenységé­hez. A köztársasági megbízott sajtótájékoztatója A Dél-Alföldön a nyugati tőke felé nyitás egyik első jeleként a szegedi önkor­mányzat keresett kapcsolatot a franciákkal. A prosperálónak ígérkező együttmű­ködés folytatásaként a közelmúltban dr. Farkas László köztársasági megbízott tett látogatást Franciaországban. A tapasztalatokról tegnap sajtótájékoztatón szá­molt be az újságíróknak. Dr. Farkas László elmondta, hogy vendéglátói nyitottak a magyar közigazgatási dolgozók továbbképzésének támogatására, akik hat hónapos, illetve kétéves kurzus keretében szerezhetnék meg a szakterületükön szükséges korszerű ismereteket. Szóba került az is, hogy mielőbb konzulátust létesítenek Marseille-ben és Szegeden. Mivel Nizza is kifejezte szándékát a tiszteletbeli főkonzul megbízására, megteremtődhetnének azok a legfontosabb feltételek, melyek révén eleven kap­csolatok jöhetnek létre az élet különböző területein. A köztársasági megbízott olyan konkrét üzleti ajánlatokat is hozott csomagjá­ban, amely szerint a franciák készek lennének részt venni a régió infrastruktúrájá­nak fejlesztésében. Egyelőre 100 millió frankos alaptőkével bekapcsolódnának az úthálózat, szállodák és egy polgári repülőtér építésébe. INTERPELLÁCIÓK A T. HÁZBAN Elfogadták a hatásköri törvényt (Folytatás az I. oldalról) lyamat. A csapatkivonás ténye új viszonyt teremt a két ország életében. Kijelentette: leghőbb vágyunk, hogy a szovjet katonák vigyenek békességet magukkal. Beszámolt az ezzel kapcsolatos gödöllői rendezvények programjáról köztük az ökumenikus is­tentiszteletről, amelyen Tőkés László hirdet igét s azokra meghívta képviselőtársait választóikkal, a kormány tagjait, az ország vezetőit. Szabad György házelnök — ugyancsak napirend előtt bejelentette: Baka András MDF-es képviselőt az Emberi Jogok Euró­pai Bíróságnak bírájává választották, ezért a törvényhozásnak a jövőben nélkülöznie kell a munkáját. Ezután a képviselők folytatták a hétfőn megkezdett szavazási procedúrát. Az ebédszünet után az Országgyűlés inter­pellációk és kérdések megtárgyalásával foly­tatta munkáját. Szigethy István (SZDSZ) a minisz­terelnökhöz kívánt interpellálni „A miniszte­ri felelősségről” címmel. A képviselő felidéz­te, hogy két héttel korábban egy, a parla­ment történetében még elő nem fordult al­kotmányjogi probléma vetődött fel, amely­nek megoldására csak a miniszterelnök úr­nak van jogköre. Mivel az interpellációval a képviselő Antall József álláspontját kívánta megtudni, a kormányfő azonban nem volt jelen az ülésen, Szigethy István kérte az inter­pelláció tárgyalását elnapolni, és nem elége­dett meg azzal, hogy Für Lajos tolmácsolja a miniszterelnök válaszát. Az elnöklő Vörös Vince felkérte az Ügyrendi Bizottságot, hogy e kérdésben alakítsa ki álláspontját. Ezt követően Solt Otília (SZDSZ) inter­pellált a népjóléti miniszterhez a tejtermék­utalványok ügyében, és javasolta: hatalmaz­zák fel az önkormányzatokat arra, hogy ma­guk dönthessenek az utalványok elosztásá­ról. Surján László népjóléti miniszter vála­szában rámutatott, hogy részben már ma is ez a helyzet, hiszen az önkormányzatok ha­tározzák meg, kinek juttatnak rendszeres ne­velési segélyt és rendszeres szociális támoga­tást, akik ugyanis abban részesülnek, azok jogosultak tejutalványra is. A képviselőnő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés elfo­gadta. „Az előprivatizáció eddigi kudarca és vár­ható következményei” címmel intézett inter­pellációt Mádl Ferenc tárca nélküli minisz­terhez Lotz Károly szabaddemokrata képvi­selő. Kifejtette, hogy az előprivatizáció las­sú, és mint a kormány első, mérhető gazda­sági programja kudarcot vallott. Mádl Fe­renc válaszában kitért az előprivatizáció ne­hézségeire, és arra, hogy az előprivatizáció felgyorsulásához szükség volt a nem régóta felvehető Egzisztencia-hitelre is. A miniszter beszámolt arról, hogy ez idáig 1100 üzlet vagyonértékelése történt meg, és 264 üzletet árvereztek már el. Mádl Ferenc szerint ha van is lemaradás, a privatizáció már folyik. Az interpelláló képviselő ezt követően hivat­kozott az érvényben lévő törvény hibájára: csak a bérleti jogot privatizálja, nem a tulaj­dont. 30 napon belül választ kért a kormány­tól arra, hogy milyen jogszabályi módosítás­ra és pénzügyi háttérre volna szükség a prog­ram sikere érdekében. A miniszteri választ sem a képviselő, sem a T. Ház nem fogadta el, a témát napirendjére tűzi a Gazdasági Bizottság. Fiiló Pál és Boros László (MSZP) képvise­lők az ipari és kereskedelmi, valamint a köz­lekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez intéztek interpellációt. Az Országgyűlés kedden este negyed nyolc után néhány perccel — egész napos szavazási procedúra után — 165 igen szavazattal, 81 ellenében, 18 tartózkodással megalkotta a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztár­sasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköre­iről szóló törvényt. A Ház szerda reggel 9 órakor folytatja munkáját. (MTI) PARTVELEMENYEK MDF: A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja felkéri a kor­mányt: hozzon létre tárcaközi bizottságot, amelynek feladata lenne az egyházak működőképességéhez szükséges feltétel- és eszközrendszer fel- térképezése. Ezt az MDF országgyűlési képviselői jelentették be keddi parlamenti sajtótájékoztatójukon, hangsúlyozva, hogy a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése után mielőbb külön törvényt kell alkotni az egyházak működésével kapcsolatosan. Az Országgyűlés által most tárgyalt, az egyházi tulajdon kérdését rendező törvényjavaslatot taglalva Salamon László elutasította azokat az ellenzék részéről hangoztatott érveket, miszerint a tervezetben foglal­tak sértik a lelkiismereti szabadság elvének érvényesülését. Ugyanakkor az egyházi törekvésekkel szembeni hangulatkeltésnek minősítette azokat a véleményeket, amelyek a társadalomra háruló újabb tehertétellel hoz­ták összefüggésbe az egyházi tulajdonrendezést. SZDSZ: A szabaddemokraták álláspontja szerint a kormány határo­zati javaslata alapján nem lehet érdemben dönteni a világkiállításról, éppen ezért az SZDSZ módosító indítványában azt javasolja, hogy a Parlament kötelezze a kormányt egy megvalósíthatósági tanulmány elké­szítésére és beterjesztésére. Mint Pető Iván frakcióvezető — az SZDSZ keddi parlamenti sajtótájékoztatóján — elmondta: a kormány jelenleg úgy akar felhatalmazást kapni a Parlamenttől a világkiállítás előkészíté­sére, hogy nem ad részletes és pontos tájékoztatást a képviselőknek az Expo várható költségeiről. A sajtótájékoztató másik témájára — az egyházi tulajdon rendezésére — térve az SZDSZ képviselő-csoport tagjai kifejtették: újfajta paternaliz- mus megnyilvánulását vélik felfedezni a volt egyházi ingatlanokkal fog­lalkozó törvénytervezetben. A szabaddemokrata képviselők hangsúlyoz­ták: a tervezet sérti az állam és egyház szétválasztásának elvét, mivel ez magában foglalja az államtól való intézményi és feladatbeli elkülönülését is. A Nyugaton élő magyarság összefogására van szükség Magyarország politikai és kul­turális fejlődése érdekében a Nyu­gaton élő magyarság egyre fokozó­dó összefogására van szükség — egyebek között ezt állapította meg tanácskozásán dr. Fürst László, a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozatának elnöke és Komlós Attila, a Magyarok Világ- szövetségének főtitkára. Fogdában maradnak a zendülő honvédek Fürst Lászlónak az MVSZ szék­házában kedden tett látogatásáról Szabó László, az MVSZ főtitkár- helyettese elmondta: a két szerve­zet vezetője behatóan foglalkozott annak lehetőségével, hogy miként tudnának az ország demokratikus fejlődésének és a határon túli ma­gyarság összefogásának érdekében közös erőfeszítéseket tenni. Meg­állapították azt is, hogy szervezete­ik együttműködésének alapvető és egyben már meglévő feltétele a szélsőségektől való tartózkodás. Fürst László kifejezte a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozatának azon kérését, hogy a Magyarok Világszövetsége és tag- szervezetei lehetőségeik szerint lép­jenek fel az antiszemitizmus embe­ri kapcsolatokat és országok fejlő­dését veszélyeztető minden tüneté­vel szemben. Elmondta, hogy az amerikai, magyar nyelvet beszélő zsidóság nagy érdeklődéssel tekint a megújuló MVSZ munkájára és a Magyarok III. Világkongresszusá­nak előkészületeire. (MTI) A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumától szerzett MTI-értesü- lés szerint továbbra is előzetes letar­tóztatásban maradnak a fogva tar­tott „törökbálinti honvédek”. így az a 12 is, aki fellebbezett a Buda­pesti Katonai Bíróság május 8-ai végzése ellen, mely két hónappal -július 9-éig - meghosszabbítot­ta a gyanúsítottak fogva tartását. A Legfelsőbb Bíróság megállapí­tása szerint a fellebbezések nem vol­tak megalapozottak, ezért helyben­hagyta a katonai bíróság döntését. Az indoklás alapján a gyanúsítot­tak terhére rótt bűncselekmény sú­lyossága folytán szökésüktől vagy elrejtőzésüktől tartani lehet. Ugyanakkor a büntetőeljárás vo­natkozó paragrafusa alapján — a honvédek által elkövetett bűncse­lekmény jellegére tekintettel — a katonai szolgalati renddel és fegye­lemmel nyíltan ellenszegülő cselek­ményt elkövető személyek szolgála­ti és fegyelmi okból sem hagyhatók szabadlábon. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a zendülés bűnügyben foly­tatott nyomozás várhatóan május végére befejeződik, s a Budapesti Katonai Ügyészség vádiratot nyújt be a Budapesti Katonai Bíróság­hoz. PETŐFI NÉPE BACS-KISKUN megyei napilap Kiadja: a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Felelős kiadó: Preiszinger András, Martin Feldenkirchen Főszerkesztő: dr. Lovas Dániel Vezető szerkesztő: Hámori Zoltán Készíti a Petőfi Nyomda Rt., 6001 Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató, Telefon: 28-777 1991. V. 29-én, megrendelés sorszáma: 130 005 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. Telefon: 27-611. Telexszám: 26-216 bmlv h. Telefax: 29-898 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizethető díj egy hónapra: 199,— Ft, negyedévre: 597,— Ft- fél évre: 1194,— Ft, egy évre: 2388,— Ft. ISSN 0133-235 x ~V~ EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN A felkelők kezén az etióp főváros Az etióp felkelők háromórás harc után elfoglalták az etióp fővárost. Addisz-Abebát — közölték a felkelők. A felkelők a Reuter brit hírügynök­ség tudósítójával közölték, hogy ellenőrzésük alá került az elnöki palota is. Elfoglaltak számos minisztériumot, a rendőrkapitányságot, a rádióállo­mást és két központi teret is. Ugyanakkor a védelmi minisztériumnál még mindig folynak a harcok, ahol a kormány egységei kis számban még tartják magukat. A fővárostól mintegy nyolc kilométerre délkeletre fekvő nemzetközi repülőtér is a felkelők kezére került. Vége a jugoszláviai gazdasági háborúnak Jugoszláviában hétfőn a hat szövetségi köztársaság komrányfője várat­lanul megállapodott az egymás közötti gazdasági háború beszüntetéséről, az egységes piac helyreállításáról. A lépés a kormányfők és Ante Markovics szövetségi miniszterelnök belgrádi tanácskozásán született. A döntés értelmében a tagköztársaságok június 1-jéig visszavonják az összes olyan rendelkezést, amely akadályozza az áruk és szolgáltatások szabad áramlását, s újra átutalják a szövetségi kincstárt illető vámbevétele­ket. A gazdasági háborúskodás egyébként tavaly, a tagköztársaságok közötti politikai ellentétek kiéleződése után kezdődött: ekkor Szerbia im­porttilalmat rendelt el a Szlovéniából és Horvátországból származó árucik­kekre, mire ez a két köztársaság büntetőadókat vetett ki a szerb tulajdonú vállalatokra. A szent helyekre kerülnek Gandhi hamvai Megérkezett kedden India egyik szent helyére, Alláhábádba a Radzsiv Gandhi hamvait szállító vonat, valamint a meggyilkolt politikus családja. Az útvonalon gyászoló emberek sorakoztak, és a 800 ezres lakosú Alláhá- bádban több ezres tömeg gyűlt össze a szertartásra. Mielőtt a gyászoló család hétfőn elhagyta Újdelhit, egy pilótának átad­tak egy urnát, hogy a Himalája felett szórja szét tartalmát. Ugyancsak átadtak egy-egy urnát India államai képviselőinek, akik a szent helyekre viszik azt. Radzsiv Gandhi földi maradványait kedd délután szórják a Gangesz és Dzsamuna szent folyók találkozásánál lévő területre. A hindu hit szerint addig van a mennyekben a halott lelke, amíg hamvai nem oldódnak fel teljesen a folyó vizében, vagy nem jutnak a tengerbe. Ezután reinkarnálód­hat az elhunyt. Pandzsáb állam egyik szikh vezetője tiltakozott Radzsiv Gandhi hamva­inak az állam területére való szállítása ellen. Véleménye szerint a 16 millió szikh lakta államban etnikai zavargások törhetnek ki. A politikus hétfőn kijelentette, hogy pártja, az Akaii Dal, nem engedélyezi a hamvak Pan- dzsábba szállítását. Az indiai választási bizottság megerősítette, hogy nem változtatnak a választások június 12-ére és 15-ére kiírt dátumán. A litván parlament a feketesapkások felelősségéről A vilniusi parlament hétfő esti rendkívüli ülésén törvénytelennek minősí­tette a szovjet belügyminisztérium egységeinek litvániai állomásozását. A határozat azt követően született, hogy az elmúlt hetekben legalább egy tucat határállomást támadtak meg Litvániában és Lettországban, s ezekért az akciókért a balti köztársaságok a szovjet csapatokat, illetve a különle­ges, feketesapkás belügyi alakulatokat tették felelőssé. A vilniusi parlament most felszólította a kormányt, hogy. erősítse meg a határ védelmét, s állítsa helyre a lerombolt ellenőrzőhelyeket. Drasztikus energiaár-emelés Lengyelországban Drasztikusan emelték az elektromos áram és a gáz árát Lengyelország­ban e héttől: a villany 110 százalékkal, a gáz pedig 140 százalékkal drágult. A kormány azzal indokolta az áremelést, hogy drágult a Szovjetunióból importált földgáz. Lengyelországnak jelenleg 5-ször annyit kell fizetnie érte. mint a múlt évben. A villany azért drágult, mert a belföldön bányá­szott szén kitermelési költségei is növekedtek. Az ukrán görögkatolikusok elismerése Az ukrán kormány de facto elismerte az ukrán görögkatolikus egyházat —jelentette ki hétfőn a köztársaság vezetőivel folytatott tárgyalásai után Miroslav Ivan Lubacsivszkij püspök. Az egyházfő kijevi sajtóértekezletén elmondta, hogy mostantól megoldottnak tekinthető a görögkatolikus egy­ház hivatalos elismerésének problémája. Az ukrán görögkatolikus egyháznak jelenleg ötmillió hívője van Ukraj­nában. A második világháborút követően Sztálin betiltotta a Rómához kötődő egyház működését és elrendelte annak beolvasztását az ukrajnai orosz ortodox egyházba. Mintegy háromezer papot gyilkoltak meg, börtö- nöztek be, illetve kényszerítettek vallása megváltoztatására. Sajtósztrájk Olaszországban Rádiójelentések, televíziós híradók és újságok nélkül maradt keddtől Ola­szország az újságíró-szövetség újabb háromnapos sztrájkja következtében. Az olasz újságírók február óta folytatnak harcot az új kollektív szerződé­sért, a lapkiadók szövetsége azonban egyelőre mereven elutasítja követelé­seiket. A korábban megszakadt tárgyalások a két szövetség között májusban újrakezdődtek, az álláspontok azonban nem közeledtek egymáshoz. A lap­kiadók elutasítják mind a benyújtott bérköveteléseket, mind pedig azt az igényt, hogy a főszerkesztők kinevezésénél a szerkesztőségi kollektívák vétójogot kapjanak. A PAT-KO Kft. MEGHÍVJA ÖNÖKET a traktor után köthető, sokcélú utánfutó, öntömörítős konténer, zárt és nyitott konténer bemutatására. Felhasználási terület: kommunális hulladék gyűjtése, szállítása, mezőgazdaság, szállítás, ipar. A gépbemutatóra 1 a Köztisztasági Egyesülés szervezésében | 1991. június 5-én, 14 óra 30-kor kerül sor. A bemutató helye: Debreceni Városgazdálkodási Vállalat Debrecen, István u. 136. Forgalmazó: PAT-KO Kft. 1084 Budapest, Déri M. u. 3. Telefon/fax: (1) 13-34-557. 1969 ..... ..... —■— Ö nkormányzatok, vállalkozók!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom