Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

1991. május 4. • PETŐFI NÉPE • 7

SZÁZ TERHESSÉGBŐL NEGYVEN NEM KÍVÁNATOS

________________

S

ok a gyermekvállalás előtti abortusz

KALENDARIUM

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 1990-ben közel 90000 terhességmegszakítás volt Magyarországon.

A terhességmegszakítások száma 1973-ban még 170 ezer volt. Az akkor hozott szigorító rendelkezéseket követően az abortuszok száma hirtelen és nagymértékben csökkent, 1974-ben már 102 ezer volt. A csökkenés ezt követően is folytatódott, és 1983-ban érte el a minimumát, 78 ezer 600 terhességmegszakítással. Attól kezdve egy mérsékelt, de határozottan emelkedő irányzat figyelhető meg 1989-ig, amikor a terhességmegszakitások száma 90 ezer 500 volt. Ebben szerepet játszhattak többek között az 1988-ban életbe léptetett enyhítő intézkedések. Az 1990. évi előzetes adatok kismértékben az 1989. évi alatt maradtak, ami az emelkedő irányzat megtorpanását jelzi.

Az elmúlt két évben a terhességmegszakítások száma csaknem azonos volt, a terhességmegszakításon átesett nők társadalmi-demográfiai helyzetében azonban bizonyos változások tapasztalhatók. Emelkedik azoknak a nőknek az aránya, akik az első terhességüket szakíttat- ják meg. Ez azzal is magyarázható, hogy nő a fiatalok, főleg a 20 éven aluliak aránya a terhességmegszakításon áteső nők körében. így például 1988 és 1989 között a terhességmegszakítások száma kb. 3000-rel növekedett, s a növekmény több mint a fele a 20 év alatti korcsoportban következett be. Szembetűnő, hogy a fiatalok között is a legfiatalabb korosztály, a 15 éven aluli leányok körében végzett terhességmegszakítások száma majdnem a háromszorosára növekedett.

Változtak a terhességmegszakítás engedélyezésének indokai is. Az 1990-ben terhességmegszakításon átesett nők egyharmada nem élt házasságban, míg 1988-ban még csak egynegyede. A 35 év feletti korú terhességmegszakítást kérő nők aránya csökkent, s ugyancsak csökkent az önálló lakás hiánya miatti abortuszok aránya is, 6,8 százalékról 4,2 százalékra. Egyre több olyan nő kérte a terhességmegszakítást, akinek már két élő gyereke van. Kismértékben csökkent, 1990-ben tíz százalék alatt maradt a nő betegsége, vagy genetikai okok miatti terhességmegszakítások aránya. Egyéb, főleg szociális okokból a terhességmegszakítások kb. 4 százalékát engedélyezték.

Nemzetközi összehasonlításban — az egyes országok által közölt adatok alapján — hazánkban magas, átlagosan 35, az ezer szülőképes korú nőre jutó abortuszok száma. A magas arány valamennyi korcsoportra jellemző, de különösen kirívó a 20 év alatti nők körében,

ahol meghaladja a 30-at. Magyarországon például 100 ismertté vált terhességből 40 végződik terhességmegszakítással, míg Hollandiában 10 alatt van ez a szám. A hazai helyzethez bizonyos vonatkozásban hasonló vagy annál rosz- szabb az abortuszhelyzet Csehszlovákiában, Bulgáriában és Jugoszláviában.

A nemzetközi összehasonlításhoz azonban több tényezőt is figyelembe kell venni. így többek között azt, hogy az egyes országokban különböző szigorúságú jogszabályok szabályozzák a terhességmegszakítások engedélyezését. Lényeges eltérés tapasztalható a fogamzásgátló eszközök körében és hozzáférhetőségében, az emberek szociális helyzetében, de az országok által közölt adatok megbízhatóságában, teljeskörűségében is.

A nemzetközi összehasonlításokból egyértelműen levonható következtetés az, hogy Magyarországon több az ismételten abortáló nők száma, s magasabb a házas családi állapotú abortáló nők aránya, mint az országok többségében. A nyugat-európai országokban főleg akkor fordulnak a terhességmegszakítás kényszereihez, amikor már nem kívánnak több gyermeket, míg hazánkban a gyermekvállalást megelőző abortuszok magas aránya a jellemző.

Központi Statisztikai Hivatal

Mire kell a pornó ?

Dr. Lux Elvira pszichológussal a mai szex- és pornóáradat okáról beszélgettünk.

— Nem tudom, miért hiszik az emberek, hogy a szabadság korrelációban van a szabadossággal — mondja a szexuálpszicho- lógus. — Emlékszem, amikor 1956-ban rövid ideig a kézi vezérléstől megszabadult újságok rossz papíron, rossz nyomdai minőségben megjelentek, azonnal feltűntek bennük meztelen nők képei. A női test valamiképpen a szabadságélménnyel van összefüggésben. Ez abban a szituációban, hangulatban nagyon furcsán hatott.

— Es most ?

— Ennek a mostani, nagy pornó iránti kíváncsiságnak, amely többnyire a női test iránt nyilvánul meg, több oka van. Elsősorban a férfivizuali- tás, de biológiai és pszichológiai késztetés is. Éspedig az, hogy a legtöbb férfi nincs is tisztában a női nemi szervvel, amely zárt rendszer, s nem tárul fel, nem látható. Persze, anatómiát nem a pornóirodalomból kellene tanulni!

— Van köze a pornónak a szerelemhez ?

— Azzal a szertelenséggel, ahogy most mindenkinek az orra elé tárul a pornó, elvesztik varázsukat az érzelmek, a szerelem, a szeretet, de még a szex is. A kíváncsiság indokolt egy kamaszgyereknél. Ám akinek jól működik a szexualitása, annak nincs szüksége efféle pótlékokra. És ha egyre többeknek van szükségük a pornóra, az azt jelenti: baj van, a nagy szexuális szabadosság nem tett jót az egyéneknek. Aki igényli, akinek használ a pornográfia (irodalom, látvány) — ám tegye és vegye. De történjen mindez intim módon, más jó ízlését nem sértve.

— Meddig tarthat ez a kíváncsiság?

— A pornónak most, a hosszú tiltás után, konjunktúrája van. Ha az igény kiürül, elveszti érdekességét. Ám addig is óvakodni kell a szertelenségtől (a sajtóban is), és valamiféle mederbe kell terelni az érdeklődést, akár a művelődési és az egészségügyi kormányzat közreműködésével.

Kádár Márta

Mennyivel jobb a lengyeleknek?

Néhány hete, amikor a lengyelek külföldi adósságuk jelentős részét megkapták ajándékba — azaz hitelezőik elengedték kötelezettségeik egy hányadát — sokan idehaza igencsak irigykedve beszéltek erről az úgymond „szerencsés” országról. A szakértők egy része már akkor is úgy vélekedett, hogy nagy kár lenne, ha mi a lengyel előnyökre ácsingóznánk, hiszen annak hátterében a mienknél sokkal súlyosabb gazdasági bajok állnak. Azaz Lengyelország gazdaságilag összehasonlíthatatlanul rosszabb helyzetben van, mint mi. Akkor sokan azzal vádolták ezeket a szakértőket, hogy túlbecsülik a magyar esélyeket, és csupán a „savanyú a szőlő” érzésüket leplezik, amikor azt állítják, hogy örüljünk, amiért nem kaptunk olyan segítséget, mint a lengyelek.

Nos, ezt az érvelést igen szemléletesen támasztja alá az az írás, amely azóta jelent meg a The Economistban. A tekintélyes gazdasági lap munkatársa arról számol be, hogy miközben Budapesten olyan a hangulat, mintha kitört volna az aranyláz, Varsó továbbra is egy álmos város. Budapesten az egekbe szöktek az irodaárak, már a bécsivel vetekednek, Varsóban legfeljebb a szállodákban tolonganak az üzletemberek, ennél tartósabb ottlétre nemigen rendezkednek be.

Budapestnek javára válnak kicsit omladozó, de mégis szép utcái, elegáns éttermei, amelyekben hitelkártyával is lehet fizetni, elegáns szállodái, zsúfolt, de mégis használható tömegközlekedése, gyorsan javuló telefonhálózata. Á The Economist Varsóról a fentieknek szinte mindenben az ellenkezőjét szedi csokorba, ezért szerintem oda sokkal kevésbé mennek kedvvel az üzletemberek. Olyannyira, hogy volt, aki javasolta, a külföldi tőke odacsábí- tása érdekében tegyék át az üzleti élet székhelyét Krakkóba.

A gazdaság mélyebb folyamatait illetően, ha lehet, talán még nagyobbak a különbségek és az előny a mi oldalunkon van. Elég csak a lengyel mezőgazdaságra gondolni, amely jóllehet sosem volt téeszesítve, a mai napig képtelen ellátni az ország lakosságát megfelelő szinten élelmiszerrel. A mi mezőgazdaságunk egyik legnagyobb gondja e pillanatban épp a felesleg, amelyet ráadásul nagyrészt a szigorúan üzleti alapon működő háztáji és kisegítő gazdaságok állítanak elő. Vagyis a mi mezőgazdaságunk már a szocializmus éveiben is összehasonlíthatatlanul jobban, hatékonyabban működött, mint a lengyel, akár napjainkban.

Az elkövetkező évek gazdasági viszonyait mindkét országban a privatizáció jellege, üteme fogja meghatározni. Ebben is figyelemre méltó különbség van a két ország között. Nálunk az állami vagyon nagyobbik hányada várhatóan üzleti alapon, pénzért kerül majd a vállalkozók birtokába. Lengyelországban, a jelek szerint, egy sajátos népi kapitalizmus mellett döntenek, azaz az állami vagyon jelentős részét a lakosságnak közvetlenül adják oda részvények formájában. Ez a kétségkívül népszerű intézkedés azonban, gazdasági szakértők szerint, legfeljebb csak elnyújtja azt a folyamatot, amelynek során végeredményben ott is kialakul majd egy vagyonos vállalkozói réteg, akik jórészt a lakossági részvények felvásárlása útján lesznek tulajdonosok.

Azaz Magyarország a jelek szerint gyorsabban és határozottabban halad a piacgazdaság felé. Eközben, persze, ennek minden veszélyét és hátrányát is erezzük a bőrünkön. Ám azzal kár lenne áltatni magunkat, hogy ha ugyanezt lassabban, vagy kerülő utakon tennénk, akkor a fájdalom kisebb lenne. Egy foghúzást el lehet viselni, de hogy hetekig húzzák, azt ugye nemigen bírnánk ki...

P. É.

Május 4—10.

JELES NAPOK

FLÓRIÁN (máj. 4.): Római százados, ókeresztény vértanú volt. 303. máj. 4-én az Enns hídjáról taszították le kővel teleaggatott testét. Halálának helyén, az Enns partján templom épült tiszteletére. Felső-Ausztria patrónusa, az árvizek és a tűzvészek ellen védő szent, a tüzpltók és kéményseprők védelmezője. * Néphagyományunkban jeles ünnep a Flórián-nap: ünnepén az ősi pogány tüzkultusz számos elemét megfigyelhetjük. PL: a Göcsejben ősi módon gyújtották meg e napon a tüzet. Napkelte előtt egy élő fa vastagabb száraz ágán kötelet vetettek át, azt addig húzogatták, míg tüzet nem fogott a fa („új tűz”). 4 Egyes vidékeken csak férfiak rakhattak ezen a napon tüzet.

4= Babot, borsót a hiedelem szerint nem jó Tüzes-Flórián napján ültetni, kukoricát viszont igen, mert akkor bőtermő lesz. * Szt. Flórián szobrát országunk szinte minden nagyobb településén megtaláljuk; a házak tűzfalára állították, hogy megóvja a házat a tűztől, villámcsapástól.

SILVÁNUS (máj. 4.): Az erdők és nyájak római istene, a legrégebbi időkben a határok és a mezsgyék ura is ő volt. Később a gyümölcsfák, a szőlők, végül az egész mező- gazdaság oltalmazója. A római földművesek szobrokat állítottak tiszteletére, egyszerre hármat: egyet a házuk elé, a másikat az udvarra, a harmadikat a legtávolabbi határban levő földjükre. * Hazánkban a római birodalom idejéből több Silvanus-képniás, elsősorban szobor maradt fenn; többek között a Magyar Nemzeti Múzeumban és Aquincumban szerepel állandó kiállításon.

ANYÁK NAPJA (máj. 5.): Az 1955-ben megrendezett Anyák Világkongresszusának határozata alapján május első vasárnapján az egész világon az anyák napját tartják. Köszöntsük e napon az édesanyákat, a nevelő- vagy mostohaanyákat és a nagymamákat sok szeretettel, személyes jelenlétünkkel, virággal, kedves figyelmességgel!

GIZELLA királyné (máj. 7.): 985 körül született, I. István felesége, a magyarok első koronás királynéja volt. II. (Civakodó) Henrik bajor herceg leánya, aki 996-ban Szt. Istvánnal kötött házassága után bajor papok és lovagok társaságában érkezett Magyarországra. Férje mellett maga is jelentős szerepet játszott a kereszténység magyarországi terjesztésében. Városa Veszprém volt (később is a királynék városa maradt), ahol székesegyházat és apácazárdát építtetett. A veszp- rémvölgyi apácakolostor alapítója volt, ennek műhelyében egyházi miseruhák százai készültek. Legszebb munkájuk a bisszüsselyemre hímzett királyi koronázási palást (1031- ből). Gizella 1045-től a passaui apácakolostorban élt, ott halt meg 1065-ben. 4« A magyar néphitben Gizella volt a bőrbetegségben szenvedők védnöke.

NÉVNAPTÁR

V. 4. (szombat) MÓNIKA: Néveredete vitás. Származtatják a görögből (magányos, egyedül élőt jelent), a latinból (jelentése: intő, figyelmeztető, tanító). Legvalószínűbb a karthágói pun eredet (jelentése: istennő). * FLÓRIÁN: A latin Florianus rövidülése, jelentése: virágos, virágzó. * SZILVÁNUSZ: A latin Silvanus névből, erdőt jelent. 4« ELMA: A német Alma női név alakváltozata, két név egybeesése. 1. Latin eredetű jelentése: tápláló, életet adó. 2. Amal kezdetű női nevek önállósult becé- zője. * FLORINA: A latin Flori- nus férfinév női párja, jelentése: tekintélyes, hatalmas; eredetileg virágzó, virágos. * FLORIS: A Flórián név régi magyar változata. 4« Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Amália, Bulcsu, Bruno, Gothárd, Kocsárd, László nevű olvasóinkat is!

V. 5. (vasárnap) GYÖRGYI: A György férfinév becézett alakja. , 4 GOTHÁRD: A német Gotthard névből, jelentése: Isten segítségével erős. 4 ANGELUS: Görög eredetű latinosított férfinév jelentése: Isten követe, angyal. Régi magyar formája: Angyalos. 4« ÁRVÁCSKA: Újabb keletű névadás a hasonló virágnévből. 4« ERNA: Erneszta önállósult német becézőjéből. 4= ERNELLA: Az Erna olasz kicsinyítőképzős származéka. 4= IRINA: Az Irén név szláv alakváltozata. 4« NYÉK: Honfoglaló magyar

törzs nevéből, ez pedig a nyék magyar közszóból. Jelentése: gyepű, határvidék. 4= Köszöntjük a ma névnapjukat ünneplő Erzsébet, Irén, Judit, Kocsárd, Özséb, Piusz, Teofil, Viola nevű olvasóinkat is!

V. 6. (hétfő) IVETT: Az Yvette francia női névből. 4« FRIDA:

A német Frieda névből, amely a Friede kezdetű, ill. végű női nevek önállósult becézője. 4= DITTA: Az Edit és Judit nevek önállósult becézője. 4= ELIZ: Az Elisabeth név önállósult rövidülése. 4« EVETKE:

A mókusnak a keleti székelységben használt nevéből. 4= IDUNA: Az örök ifjúság északi germán istennőjének nevéből. 4« OVIDIUSZ:

A latin Ovidius nemzetségnévből, mely az ovis (juh) szó származéka.

4« SZAVÉTA: Az Erzsébet román becézőjéből. 4= TAMARA: Ótesta- mentumi héber névből, jelentése: datolyapálma. * TANKRÉD:

A normán Tancred névből, jelentése: gondolkodó, tanácsadó. 4= Köszöntjük a névnapjukat most ünneplő Detre, Frida, Friderika, Ida, János, Judit, Koletta nevű olvasóinkat is!

V. 7. (kedd) GIZELLA: Az ófelnémet Gisela női névből. Jelentése: női túsz, női kezes, nemesi származású lány, aki idegen udvarban nevelkedett. A Gizella névhez leginkább a pünkösdi szegfű illik! 4« DOMICIÁN és női párja a DOMI- TILLA: A latin DomitianusbólJelentése legyőző, meghóditó. 4 Köszöntjük névnapjukon Dalma, Germán, Gusztáv, Napóleon, Pál, Sza- niszló, Viktor nevű, névnapjukat most tartó olvasóinkat is!

V. 8. (szerda) MIHÁLY: A héber Mikaél névből Jelentése: Istenhez hasonló. 4 ACSÁD: Régi magyar személynévből. 4 DEZIDE- RÁTA: A Desideratus férfinév női párja, jelentése: kívánt, óhajtott. 4 GEJZA: Géza alakváltozata. 4 Köszöntjük a névnapjukat most tartó Géza, Győző, Ottokár, Péter nevű olvasóinkat is!

V. 9. (csütörtök) GERGELY: A latin Gregorius Gregor rövidüléséből. Jelentése: éberen őrködő. 4 HÓFEHÉRKE: Újabb keletű névadás a mesevilág nőalakja után. 4 KATINKA: A Katalin magyar becézőjéből önállósult. Jelentése: mindig tiszta. 4 Köszöntjük a névnapjukat most ünneplő Alberta, Benigna, Edua, Fehérke, György, Katalin, Kristóf nevű olvasóinkat is!

V. 10. (péntek) ÁRMIN: Az Ar- minusnak, a keruszkuszok fejedelmének latin nevéből rövidült. 4 PÁLMA: Újabb keletű névadás a dísznövény nevéből. 4 AJNA: A finn Aina női névből. 4 AIDA: Az olasz Aldo férfinév nőiesítése. 4"’ALEXIA: Az Alexius férfinév latinos nőiesitése. 4 ARMANDA: Az Armand férfinév nőiesítése. 4 BLANDINA: A Blandinus férfinév női párja, jelentése: hízelgő, kedves, nyájas. 4 CSERNE: Régi magyar személynévből származó női név. 4 CSÖRSZ: Szláv eredetű név, jelentése: ördög. 4 GARDÉNIA: Forró égövi növény nevéből. 4 GORDON: Skót családnévből ered. 4 JÓB: Héber eredetű név, jelentése: tűrő, üldözött. 4 KÖRIDŐN: A latin Corydon névből. 4 Köszöntjük a névnapjukat most tartó Antónia, Antonin, Armand, Elek, Izidor, Teofil nevű olvasóinkat is!

MEGYÉNK

JELESEI

V. 5. 145 éve Dusnokon született TORMÁSY GÁBOR. Szabadkán, Baján és Pécsett tanult, majd a kalocsai papneveldében. Csonoplá- ron, Katymáron és Szabadkán volt pap. A Bács-Bodrog Megye Történeti Társulat alapító tagja, a bácskai lapokban (Bácska, Szabadka, Bácskai Ellenőr stb.) publikált rendszeresen, többnyire Flórián Mátyás néven.

V. 6. 245 éve Szegeden született SZABLIK ISTVÁN fizikus, tanár. 1762-ben lépett a piaristák rendjébe, annak több gimnáziumában tanított. Röviddel a Montgolfier testvérek kísérletei után — saját költségen — maga is léggömböt készített, amit 1784. aug. 15-én Pest és Buda polgárainak nagy csodálkozására a rendház udvaráról engedett fel. Kísérletét 1785-ben Szegeden megismételte. Pesti, szegedi, nagyszebeni, nagykárolyi, váci, veszprémi, nagy- kanizsai tanárkodás után került Kalocsára. Ott hunyt el 1816. május 12-én.

V. 9. 110 éve született HÓDI GÉZA festőművész Szegeden. Tanulmányait Budapesten végezte, majd Szegeden és Kiskunhalason dolgozott. Aktokat, tájképeket és csendéleteket festett. Önálló kiállítása a Nemzeti Szalonban, több vidéki városunkban és 1912-ben Párizsban volt.