Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-28 / 123. szám
PETŐFI NÉPE 1991. május 28., 3. oldal Vélemények az Expóról Válaszol a vállalkozó, az igazgató és a világutazó • A világutazó az Expóra szavazott. Nemet mondott a világkiállításra, a közelmúltban, a bécsi polgárok többsége. Rendezzen-e önállóan Expót ezek után Magyarország? Erről kérdeztük a tavaszi BNV néhány résztvevőjét. Kovács Mihály kiskunfélegyházi vállalkozó, a Kovács és Thebert osztrák magyar kft. ügyvezető igazgatója: — Szerintem feltétlenül meg kell rendeznünk a világkiállítást! Egyrészt azért, mert már most 200 ezres a munkanélküliség az országban, s az Expo megfelelő szervezéssel nagymértékben enyhíthet a gondokon. Másrészt azért is szükség lenne az Expóra, mert általa számtalan olyan lehetőségük adódna a hazai vállalatoknak, amelyekkel bebizonyíthatnák a világnak: képesek, nemzetközi mércével mérve is, jó minőségű munkát végezni. A kft. szempontjából is fontos lenne az Expo, hiszen rengeteg középületet kellene építeni. A mi ajtóink, ablakaink többsége pedig ilyen épületekbe kerül. Úgy gondolom tehát, gyarapodni fognak a megrendeléseink. Egy éve éppen arra alapozva alapítottuk cégünket az osztrák partnerrel, hogy onnan behozzuk a világszínvonalú technológiát, s így ki tudjuk majd elégíteni a hazai építők megnövekedett igényeit. Sütő Lajos, a kalocsai Kisgép Vállalat igazgatója: Az az igazság, engem meglepett a bécsiek vétója. Talán azért szavaztak így, mert a magyar tétovázást látva elment a kedvük az egésztől. Úgy gondolták: taktikázunk, ám végül mégis megrendezzük velük, de úgy, hogy a fő felelősséget rájuk hárítjuk. Azt gondolom, ettől féltek. Ezzel együtt az a véleményem, ha nálunk végre szabad utat kap a világkiállítás, mi magyarok, önállóan is képesek leszünk megrendezni. Bízom benne, hogy azokat a vállalkozókat is meg tudjuk nyerni, akiket eredetileg az osztrákok akartak bevonni. A Kisgép szempontjából is jó lenne, ha az Expo mellett voksolna a parlament. A rendezvény együtt járna nagy építkezésekkel, amihez építőgépekre van szükség. Persze, mindez csak akkor érint bennünket, ha nem csupán külföldi, hanem belföldi építkezési vállalkozók is részt vállalhatnának ebből a nagy feladatból. A külhoni építők ugyanis nyilvánvalóan otthon szereznék be a szükséges berendezéseket. A járműipari szabad területen a III. számú kapu közelében karcsú hajótest hívja fel magára a figyelmet. Építői „EQUATOR" névre keresztelték. „Föld körüli vitorláscxpedíció a világkiállításért. Az expedíció vezetője Gál József'. Az alábbi szöveget a pompás vízi jármű melletti táblán olvashatják a vásárlátogatók. A hajó nem sokáig pihen sokkerekü szállítójárművén. A BNV után azonnal elszállítják a jugoszláv tengerpartra, ahol összeszerelik, majd következik egy földközi-tengeri próbaút. A világ körüli utazásra Gál József aki a Szent Jupát fedélzetén Fa Nándorral együtt egyszer már körbehajózta a földet — elviszi feleségét és 5 éves kisfiát is. A háromtagú legénység fogad kutatókat is. hiszen az expedíció, egy távközlési kísérletsorozat mellett, természettudományos kutatásokat is szolgál. Mi indokolja, hogy az expedíciót összekapcsolják a világkiállítással? — kérdeztük először a világutazót. Az Expo — egyebek mellett — fontos kulturális és szellemi célokat tűz maga elé. A mi utunk fő célja is ez, így jól kapcsolódhatunk a rendezvény- sorozathoz és megfelelő propagandát fejthetünk ki a világkiállítás mellett ha lesz világkiállítás. — Erről még nincs meg a végső döntés. De az elmondottakból kitűnik, hogy Expo-párti. Én elsősorban vállalkozáspárti vagyok! Én nem hiszem, hogy nekünk magyaroknak, állandóan csak szemlélőknek kell lennünk, amikor a világban nagyszerű dolgok történnek. Tehetséges, szorgalmas nép a miénk. Csupán jó irányba kell terelni az energiákat, s akkor az eredmény sem marad el. G. B. KECSKEMÉTI, BAJAI DIÁKOK SIKERE Jutalomét — tanulási lehetőséggel Levelet kaptunk a Német Szövetségi Köztársaság pécsi főkonzulátusától, nevezetesen Hanns Rehfeld főkonzul úrtól. Arról értesítette a Petőfi Népét, hogy bajai és kecskeméti diákok négyhetes németországi tartózkodást nyertek egy nyelvi versenyen. A feladat a szeretet, a barátság vagy a jövő témakörében készített kollázs (a festéken kívül textil- és papírdarabokat stb. tartalmazó kép) írásbeli értelmezése, majd negyedórás beszélgetés volt, mindkettő, természetesen, németül. Szerettem volna többet megtudni a nyertesekről. Kenyeres Veronika a bajai III. Béla Gimnázium tanulója. Érsek- csanádról jár be naponta, a családban egyébként senki nem beszél • Kenyeres Veronika (III. Béla Gimnázium, Baja). németül. Amint elmondja, rendszeresen készül, tanárnője, Knipf Rózsa nagy követelményt támaszt. Olvassa a Neue Zeitungot és a Jugend Magazint. A kecskeméti Bolyai-gimnázi- umból hárman indultak a versenyen, három másodikos kislány. Mindhárman kiérdemelték a juta- lomutat. Füri Erzsébet családjában senki, Meskó Orsolyának pedig csak a hartai keresztszülei tudnak németül. Nagy Krisztina, aki Kolozsvárról települt át szüleivel, már ott megkezdte a nyelvtanulást. Speciális nyelvi osztályukban az elsőben heti 8, a másodikban 6 németóra van. De ezenkívül is sokat tanulnak Kovács Zoltán tanár úr irányításával. A versenyt a jelenleg Baján működő Josef Proksch nyelvi szaktanácsadó készítette elő. — Igen elégedett vagyok a fiatalok felkészültségével, és örömmel tapasztalom a nyelvtanulás iránti érdeklődés rohamos növekedését — mondta, amikor tapasztalatairól érdeklődtem. Gál Zoltán • Balról jobbra: Fürjes Erzsébet, Meskó Orsolya, Nagy Krisztina (Bolyai Gimnázium, Kecskemét). Az új évad új műsorterve Van, aki nyugdíjba megy - van, aki nem ... A Maya vasárnapi előadásával Kecskeméten befejeződött az évad, a Katona József Színház művészei egy hónapon át Baján lépnek közönség elé, a nyári pihenőt megelőzően. Az utolsó előadás érdekessége volt, hogy a darab zeneszerzőjének, Fényes Szabolcsnak az özvegyét, Csikós Rózsit is megtapsolhatta a színházszerető közönség, s elbúcsúztatták a nyugdíjba vonuló direktort, Lendvay Ferencet. Az új igazgatónál, Illés Istvánnál, már az új évad bemutatói felől érdeklődtünk. — A Helló, Dollyt és a Gül Babát Bor József rendezi majd, a Szentivánéji álmot Dan Nicu, a Kurázsi mamát és a Meztelen a királyt Bodolay Géza, míg a nyitódarabot, a Testőrt, jómagam. — Ismeretes, hogy Kecskemétre szerződik — többek között Berek Kati, Benczer Ilona, Galambos Erzsi, Rajhona Adám. így igaz. S a legújabb hír. hogy sikerült idecsábítani balettmesternek a győriek kiváló szólótáncosát, Sebestyén Csabát. Lendvay direktoron kívül mások is nyugdíjba vonulnak a jelenlegi társulatból. Kik? — A gazdasági igazgató, Kerék- gyártó, László, akinek az utóda Tóth Éva. Azután a zenei vezető, Kézdi Zoltán Pál, a művészeti titkár, Simon Ibolya, valamint Angyal Mária rendező, a színészek közül pedig Gumik Ilona és Almási Albert. — Lörinczy Éva nem? — Nem. Á társulati lista adatai szerint két év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt. — Igen ? Ez érdekes. Ugyanis éppen a minap került a kezembe egy 1952/53-as évadról való dokumentum. A színlap tanulsága szerint akkor már az Állami áruház című operettben, mint Sovány úr felesége szerepelt a művésznő. Tizennégy éves kislányként játszott ezek szerint? Nem semmi. Erről nem tudok mit mondani. — Kamaraszínházi előadásokra nem hirdetnek bérletet? Nem, mert úgynevezett kísérleti stúdióként fog majd működni, s minden produkciót csak addig tartunk műsoron, amíg érdeklődés mutatkozik iránta. (koloh) MIBEN VERSENYEZHETNEK A BIZTOSÍTÓK? A felelősségbiztosítás: szükséges rossz Az 58/1991. (IV. 3.) számú kormányrendelet közel hárommillió gépkocsi — többnyire személyautó — tulajdonosát, illetve üzembentartóját kötelezi felelősségbiztosítási szerződés megkötésére, s július l-jéig negyedéves díj befizetésére. Az autósok érdekvédelmi szervezete, a Magyar Autóklub az Alkotmánybíróságnál szeretné elérni, hogy a kormánynál magasabb szintű testület, az Országgyűlés foglaljon állást az ügyben. A gépjármű-felelősségbiztosítás eddig a benzinárba épített és az állami költségvetésből megtámogatott díjjal - a Hungária Biztosító monopolizált feladata volt. Rajta kívül csak az Állami Biztosítónak volt a casco-szerződé- sek révén az autóstársadalommal — a Hungáriánál lényegesen kisebb üzleti kapcsolata. Ezért a két biztosítótársaságnál érdeklődtünk: miként képzelik el a versenyt, hogy költik a szerződéseket. mit tudnak válaszolni a kötelező felelősségbiztosítás tervezett rendjével szemben felmerült kételyekre? Díjversenyre nincs mód Eddig monopolhelyzetet élvezett a Hungária Biztosító Rt., és nem lehetett ráfizetéses az üzletág, hiszen a benzin árából kapott, valamint a károkért kifizetett összeg különbségét amely egyre növekedett a költségvetés egyenlítette ki. Most versenyhelyzetbe kerültek a biztosítók. Milyen pozícióból veszik fel a konkurenciaharcot? kérdeztük Szilágyi Lászlót, a Hungária Biztosító Rt. ügyvezető igazgatóját. Díj versenyre nem ad módot a kormányrendelet, így engedményt sem adhatunk partnereinknek. Nincs más lehetőségünk, mint a többieknél jobb kiszolgálást nyújtani. Alaposan kiépített hálózatunk van, több mint 500 kárszakértővel. Mellé egyre gyakrabban és több helyen az a lehetőség is, hogy az ügyfél egyszerre tudja intézni a kárfelvételt, az anyagi dolgok rendezését és magát a javítást is. A jó ügynök sem kérheti — Ügynökeik a hírek szerint eléggé rámenősek. Vannak, akik félévi díjat is szeretnének előre beszedni.. . — A rámenősség alaptulajdonsága a biztosítási ügynöknek, de csak egy határig. Mindegyiküknek tudnia kell — s ügyfelelinknek is—, hogy csak negyedévre kérhetik előre a díjat. Hosszabb időre csak önkéntes alapon szedhető be a díj. — Az Alkotmánybíróság döntése várhatóan jó ideig nem születik meg. Önök miért nem várnak ? Nem tudom elképzelni, hogy a testület úgy foglaljon állást, hogy a jövőben ismét a költségvetést terhelő megoldás mellett döntsön. Ha nem üzlet, miért akarják? Az Állami Biztosító a másik cég, amelyik kiterjedt vidéki hálózattal végzi e szolgáltatást. A nyolcvanas évek első felében amikor még egyénileg fizették az autósok a felelősségbiztosítás díját — az ÁB is — mint az ország egyetlen biztosítója — kockázatmentesen vállalhatta a feladatot. Miért tartják a biztosítók jó üzletnek e vállalkozást? — kérdeztük Nyit- ray Andrást, az AB ügyvezető igazgatóját.- A gépjármű-felelősségbiztosítás összeghatár nélküli biztosítás, s ez már önmagában is sok veszélyt rejt. Valamelyest biztosítékot jelent számunkra, hogy a kockázaton nem egyedül osztozunk. De hogy a biztosítószakma által alacsonynak tartott díjak ellenére is belementünk az üzletbe, annak két oka van. Az egyik szakmai: a gépjármű- biztosítás és a felelősségbiztosítás világszerte összetartozó fogalmak. A másik ok: a biztosítók presztízse, nemzetközi megítélése attól is függ, hogy foglalkoznak-e gépjármű-felelős- ségbiztositással. Az autósnak a díjfizetés: szükséges rossz. Am a több mint fél éve napirenden lévő témáról közreadott információkból a nagy többség már megérti: nincs más megoldás. De legalább ne kellene negyedévre előre fizetni! . Bevezethetnénk a havi díjfizetést is, de ez még magasabb díjakat eredményezne, mert aránytalanul megnövelné a szervezéssel és az adminisztrációval járó költségeket. Aki nem tud vagy nem akar fizetni, szüneteltetheti-e szerződését ?- - Ennek semmi akadálya. Ha hosz- szabb időre leállítja kocsiját és leadja a rendszámát is, nem kell fizetnie az adott időszakra. S. J. KIÉ LESZ A KÉT SZOVJET TISZTI LÉPCSŐHÁZ? Otthon az otthontalanoknak Az árván nevelkedett fiatalok beilleszkedési, életkezdési gondjain kíván segíteni a Kecskeméten tavaly megalakult Otthon Egyesület. Tagjai szándékaik megvalósításához alapítványt hoztak létre, s kérelmet nyújtottak be a Széchenyivárosban megüresedő szovjet tiszti lépcsőházakra. Elképzeléseik szerint ezekben a lakásokban gondozói felügyelet mellett mint saját otthonukban élhetnének az állami gondozásból kikerülők. Egészen addig, amíg elég tapasztalatot, ismeretséget, elég alapot gyűjtenek az önálló élethez. Az egyesület tagjai tavaly még abban reménykedtek, hogy már az idei év első felében megindulhat a költözködés. Csalódniuk kellett: a megüresedett két lépcsőház közül eddig egyiket sem kapták meg. A szovjet nagykövettel a napokban folyó tárgyalások sikere esetén a Lánchíd utcai épületeket először a Magyar Honvédség kapja meg, majd a kecskeméti önkormányzat. Hogy azután a város vezetése kinek ítéli azokat, ma még nem tudni biztosan. Az utóbbi hónapokban a lépcsőházak gazdasági hasznosítására többféle igénylés érkezett az illetékesekhez. Varga László, az Otthon Egyesület elnöke bizakodik: Reméljük, a rövid távú anyagi szempontok nem jelentenek komoly veszélyt a mi szociális jellegű elképzeléseinkre. Hiszen egyértelmű, hogy az országnak forintokban mérhető haszna is van abból, ha ezek a fiatalok nem kerülnek ki az utcára. Ha legalább az egyik lépcsőházat megkapjuk, azzal már több mint negyven állami gondozott sorsáról gondoskodunk. A volt szovjet tiszti bérházak persze meglehetősen lerobbant állapotban vannak. így a várva várt költözéshez hosszú és alapos felújítási munka szükséges. S persze rengeteg pénz: előzetes számítások szerint 8-10 millió. Bár az alapítvány jelentős összeget gyűjtött össze e célra, az előkészítő munkálatokban az állami gondozott szakmunkástanulók is részt vállalnának. Segítségükkel nemcsak a felújítási költségek enyhülnének, de — ha az elképzelések valóra válnak — a régóta várakozó „lakásigénylők” is hamarabb birtokba vehetik majd ideiglenes otthonukat, (fejes) — (Fotó: Straszer András) HOGY KERÜLTEK A TÖRÖKÖK A KAMIONBA? Embercsempészeket buktattak le a lovak Kecskeméten (Folytatás az I. oldalról) A sértetlennek tűnő vámzár felbontása a lovakat, no meg a gazdáikat igazolta. Az időközben ösz- szecsődített, nagy létszámú rendőri erő 26 bajszos, fekete, török legényt csalogatott le a nyergesről, akik közül az egyik, a teljes szókincsét a cél érdekében bedobva, durcásan fejezte ki nemtetszését az eljárás miatt: „Csúnya magyar!" Útlevele mindegyiküknek volt, magyar vízummal viszont egy sem rendelkezett. Hogy miként kerültek a kamionra, az egyelőre még nem tisztázódott. A kamionos tudniillik Allahra is megesküszik, ha kell, hogy ő mit sem tudott az élő „portékáról”. A kihallgatott törökök közül — már amelyik vallomást tett — mintegy tízen viszont azt mesélték, hogy a sofőrrel a romániai Aradon, egy parkírozóban jöttek ösz- sze. Fejenként 500 márkát kért Németországba csempészésükért. A kecskeméti vámosok ugyan találtak a kocsi ponyvájának tetején néhány nagyobbacska hasítékot, ám mégsem tartják valószínűnek, hogy ott bújtak be mind a 26-an. Másrészt ez Nagylakon, a határon is feltűnt volna a vasárnap délutáni átkelésnél, ugyanakkor azért nem kizárt az emberi mulasztás. Tény, hogy a hosszú útra induló törökök egészen Kecskemétig jutottak. Itt eljárás indult a sofőr ellen, míg a 26 „potyautast” tegnap délután visszaküldték Romániába. Nos/.Iop\
