Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-27 / 122. szám

6. oldal, 1991. május 27. PETŐFINEK ÉLETMÓD, EGÉSZSÉG SZŰRŐVIZSGÁLAT A KÓRHÁZBAN A szívbetegség megelőzéséért Napjainkban a halálhoz vezető okok élén állnak a szív- és az érrendszeri be­tegségek. Magyarországon a lakosság több mint fele ennek következtében „dől ki” végleg a sorból. A 35—44 éves férfiak halálozási statisztikájában Eu­rópában az első, míg a 45—64 éves korosztályt tekintve a második helyen állunk. Egyre veszélyeztetettebbek a fi­atalok. Bács-Kiskun megyében, ahol ezeknek a betegségeknek a gyakorisága meghaladja az országos átlagot, külö­nösen fontos e kórkép kialakulásának megakadályozása. — Hogyan látja az orvos e súlyos egészségügyi problémát? kérdez­tem dr. Mihai Klárától, a megyei kórház újszülöttosztályának veze­tőjétől, Jelenlegi ismereteink szerint a be­tegség öröklött és környezeti tényezők együttes hatásának eredményeként jön létre. Klinikai megfigyelések és állatkí­sérletek támasztják alá, hogy a beteg­ség lényegét jelentő érelmeszesedés az életkor előrehaladásával kapcsolatos folyamat. Súlyossága, kiterjedése, megjelenési helye, kialakulásának üte­me és az elváltozás mértéke egyénen­ként és az egyes országokban, valamint a különböző népeknél más és más. Az érelmeszesedés a fő veröérben zsírcsík kialakulásával kezdődik, röviddel a születés után. Hasonló elváltozás kez­dődik a szív koszorúereiben, 15 éves kor körül. Az elsődleges megelőzés te­hát már a kisgyermekkorhoz kötődik. — Minél előbb, annál jobb? — így van! Hiszen olyan betegség- csoporttal állunk szemben, amelynek veszélyeztetettje tulajdonképpen az egész népesség. De visszatérve a gyere­kekre: náluk három olyan nagy, veszé­lyeztető tényező észlelhető, amely a felnőttkori megbetegedés kialakulásá­ban igen jelentős: a vérnyomás, a vér­zsírok szintje és a testsúly. Egyes szív- betegségek kialakulása szoros össze­függést mutat az életmóddal. A helyte­len életstílus, a rossz életmódbeli szo­kások, a dohányzás, a fizikai aktivitás hiánya, a só-, kalória- és zsírdús táplál­kozás gyermek- és ifjúkorban alakul ki, vagyis akkor állandósul. — Mit ajánl? — A szívizomzat akadályozott oxi­génellátása miatt bekövetkező iszkémi- ás szívbetegség gyermekkori megelőzé­se igen fontos. A dohányzás mellőzé­sét, az elhízás kivédését, a helytelen táplálkozási szokások elhagyását, a rendszeres fizikai aktivitást, a stressz­helyzetek megoldásához szükséges ké­pességek kifejlesztését (megtanulását) mindenkinek komolyan kell venni. A magas vérnyomás, az emelkedett vérzsírértékek, továbbá a cukorbeteg­ség és az elhízás felismerése és kezelése ugyancsak része a megelőzésnek. A családi kórelőzményeket is érdemes figyelembe venni, hiszen a közvetlen rokonok veszélyeztetettsége —■ szív- és érrendszeri betegségek előfordulása esetében kétszeres! — A veszélyeztetett gyermekek felkutatására, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére a világ szá­mos országában ma is végeznek cél­zott, az egész lakosságra kiterjedő szűrővizsgálatokat. Önök milyen eredményre jutottak? — A kecskeméti megyei kórház kar­diológiai osztályán 1985 óta folyik a fiatalkori infarktusban megbetegedett szülők utódainak önkéntes szűrővizs­gálata és a veszélyeztetett gyermekek szükség szerinti gondozása. A gyerme­kek vizsgálata, testméretük és vérnyo­másuk ellenőrzése után a zsír-, a cu­kor-, a húgysavanyagcserére, a véral­vadásra vonatkozó és más — a veszé­lyeztetettség kimutatásában hasznos — laboratóriumi vizsgálatot végzünk. Megállapítottuk, hogy minél több a veszélyeztető tényező és minél nagyobb az egyes vizsgálatok során a normál értékektől való eltérés, annál nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kiala­kulásának veszélye. — Alapos oka van rá, hogy figyel­meztessen mindenkit: vigyázzanak! Hiszen a gyermekek és a fiatalok is veszélyeztetettek... — Igen, és éppen ezért — a vizsgálati eredményektől függően — veszély ese­tén félévenként-évenként, egyébként pedig háromesztendőnként ismételjük meg ellenőrzéseinket. A gondozotta­kat, az egyéni adatoknak megfelelően, étrendi javaslattal látjuk el. Fő helyen említem a fizikai aktivitást — a spor­tot, a testmozgást —, valamint a do­hányzás veszélyére és a fogamzásgátló tabletták szedéséből származó káros hatásokra való figyelmeztetést. — Az sem közömbös, hogyan táp­lálkozunk. Helyes, ha kalóriaszükségletünk 30 százalékát állati zsírok helyett növé­nyi zsiradékkal (napraforgó-, szója- vagy kukoricaolajjal) fedezzük. A táp­lálék fele szénhidrátból álljon. Az ét­rend 15 százalékát sovány tejtermék és növényi fehérje (például szója) alkossa. Fogyasszunk nyers gyümölcsöt, zöld­séget és főzeléket, és ami nem kevésbé fontos: halat. A legjobb mozgás a gyor­sított Ütemű járás, az úszás, a kerékpá­rozás, a teniszezés és a futás. A testi és lelki izgalmakra, stresszhatásokra érzé­keny, teljesítményre „hangolt", önma­gunkkal szemben nagy követelménye­ket támasztó egyének sokkal veszélyez­tetettebbek! Ám a személyiség is alakít­ható megfelelő lelki gyakorlattal. A munkánkban részt vevő pszicholó­gusok egyéni foglalkozásokon segíte­nek a szülőknek betegségük, s gyerme­keiknek a különböző stresszhelyzetek feldolgozásában és a megfelelő reak­ciómódok kialakításában. — Bízik benne, hogy fáradozásuk gyümölcsöző lesz? — Szűrővizsgálatainkat tavaly, kér­dőíves módszerrel, Kecskemét egész la­kosságát érintve, bővitettük. Mun­kánk, azaz a gyermekkori vizsgálatok lényege és értelme: a későbbi életkor­ban megjelenő betegség kialakulása megelőzhető, a korai érelmeszesedés visszafordítható és környezeti ténye­zőkkel befolyásolható fejezte be la­punknak adott interjúját dr. Mihai Klára. Kohl Antal Tejtermékek - fekélybetegeknek A tej és a tejtermékek mindazokat a tápanyagokat tartalmazzák, amelyek a szervezet felépítéséhez elsősorban szükségesek. A tejben található zsír összetétele is előnyös, jól emészthető, kiválóan szívódik fel. A tejcukor pedig elősegíti a fontos ásványi anyagok érté­kesítését, és csökkenti a májban a zsír- lerakódást. A tejben és a tejtermékek­ben sokféle vitamin — például A, B,, B2, D és E — és ásványi anyag találha­tó. A fekélybetegségben szenvedők ét­kezzenek többször naponta — lehető­leg kétóránként. Az első reggelire és a pótvacsorára igyanak meg egy pohár nyers vagy forralt tejet. Az ízesített és savanyított tejtermékeket keksszel vagy szikkadt péksüteménnyel fo­gyasszák. A sajtok közül a lágysajt, a krémsajt és az ömlesztett sajtok illenek legjobban étrendjükbe. Önálló ételként vagy ízesített, dúsításra kitűnően fel­használható a friss tehéntúró, a tejföl és a tejszín is. íme, egy étlapminta, napi hétszeri étkezéshez: Reggeli I.: tej, keksz. Reggeli II.: kakaós tej, másnapos ke­nyér, vaj. Tízórai: krémsajt, másnapos zsemle, tejes citromturmix. Ebéd: tejszínes rizskrémleves, párolt vagdalt sertésszelet, vajas tökszeletek, petrezselymes, vajas túrókrém. Uzsonna: kávés tej,' másnapos briós, vaj. Vacsora I.: sajttal töltött burgonyapü­ré, tejes almaturmix. Vacsora II.: tej, másnapos zsemle. . Aktívan és passzívan? Miért öregszik a bőrünk? Kutatók arra jöttek rá, hogy a bőr idő előtti örege­dését és ráncosodását több folyadékfelvétellel befolyá­solni lehet. Minél petyhüd- tebb a bőr, annál több folya­dék hiányzik a szervezetből. Ásványvíz, csapvíz, gyü­mölcslé és gyógyteák fo­gyasztását javasolják, leg­alább napi 2 litert. Ha a férfiak és a nők bő­rét összehasonlítjuk, érdekes különbséget tapasztalunk. A férfiak bőre kb. 15 száza­lékkal vastagabb, és ezért ál­talában ellenállóbb. Több collagent tartalmaz mint a női bőr, ezért később öreg­szik. Viszont két-háromszor erősebben izzad, ennek kö­vetkeztében több nedvessé­get veszít. Ezért fontos, hogy a férfiak — bőrük kü­lönleges tulajdonsága miatt — használjanak férfikozme­tikumokat. „Imádom a tétlenséget. Mozgok ele­get otthon főzés közben.” — Sorolhat­nánk tovább a hasonló véleményeket. Vajon helyesen gondolkodnak-e, akik ezeket az elveket vallják? Sokan azt hiszik, hogy a fáradtság csak alvással, semmittevéssel űzhető el. Ez nem így van. A munka és a pihenés arányát megfelelően kell szabályozni. Hiszen valamennyi munka — ha megszakítás nélküli, túlfeszített ütemű — kifáraszt­hatja az embert. A pihenés az az állapot, amelynek során a szervezet a munka és más külső tényezők okozta fáradtságot megszün­teti, a munkabírást helyreállítja. Min­denkinek egyformán szüksége van tét­len (passzív) és tevékeny (aktív) pihe­nésre. Tétlen forma például az alvás, amely alapvető biológiai szükségletet elégít ki. De helytelen — és nem is lehet — a fizikai és pszichikai terhelést csak tétlen pihenéssel ellensúlyozni. A szel­lemi kikapcsolódáson sem a tétlenséget értjük, hanem a szokásos szellemi tevé­kenységtől eltérő, más irányú elfoglalt­ságot. Ugyanez vonatkozik a fizikai kikapcsolódásra is. A csak passzív pi­henés során a szervezet nem regenerá­lódik. A megfelelő erőnlétet, a jó közérzetet — az ésszerű munkabeosztás mellett a rendszeres pihenés (alvás, szórakozás, olvasás, sportolás stb.) megfelelő ará­nya biztosítja. A természetes elfáradás (nem a túlfáradás, kimerültség), kipi­henését meggyorsítja az elfoglaltságtól eltérő, elsősorban más idegpályákat, izomcsoportokat foglalkoztató inten­zív mozgás. A jól összeállított és helyesen végre­hajtott testgyakorlatok közvetlen hatá­sa a felfrissülés. Az egyoldali terhelés ellensúlyozását az ellenkező oldali iz­mok erősítésével, az abba az irányba való többszöri erőteljes törzsfordítá­sokkal, hajlításokkal lehet elérni. Bizonyos munkafolyamatok kény­szertesthelyzetet igényelnek, egyhely­ben állást, előrehajlást. Az ilyenkor ki­alakuló káros elváltozások elkerülését jól segítik a törzsgyakorlatok. Nagyon lényeges a hátrahajlítás helyes elvégzé­se: ne derékból, hanem felsőtörzsből hajlítsunk. így a hátizmokat erősíthet­jük, és a mellizmokat nyújtjuk. Tehát ellensúlyozzuk a görbe hát kialakulá­sát. A felső és az alsó végtagokat azok mozgassák meg, akik például iskola­pad vagy Íróasztal vagy munkagépek mellett sokat ülnek. Nagyon fontos a folyamatosság és a rendszeresség — mint mindenben. — a — t Egy orvos epés megjegyzései Sokan panaszkodnak nehéz, zsíros ételek, például a töltött káposzta, a tojásos rakott krumpli, a rántott sertés­tarja, a sztrapacska vagy akár a kelt tészták fogyasztása után hasi puffadás­ról, teltségérzésről, esetleg hasi gör­csökről, hátba sugárzó fájdalmakról. Hol is keressük ezeknek a panaszok­nak az okát? Az étkezés során szervezetünkbe ke­rült táplálékok nagy átalakuláson mennek keresztül testünk laboratóriu­mában, míg annak építéséhez, műkö­déséhez szükséges anyagokká alakul­nak. A zsírok lebontásában, átalakításá­ban legfőbb szerepe az epének van. Az epe a májsejtekben termelődő összetett folyadék, mely epesavakból, koleszte­rinből és festékekből áll. Kis csator- nácskákon, majd egyre bővülő vezeté­keken jut el tárolóhelyére, az epehó­lyagba, ahonnan egy lefolyást biztosító csatornán keresztül adagolódik a bél­be, s a szükségletnek megfelelően keve­redik az odaérkező ételekkel. Az egész folyamatot úgy kell egysze­rűsítve elképzelni, mint mikor a sok kis forrásból patakokba gyűlő víz egy tá­rolóba kerül, s onnan jut vezetéken ke­resztül a fogyasztóhoz. Az epe elválasztását és ürülését az étkezés indítja el. Leginkább a zsíros ételek serkentik a folyamatot, s ingerük az epehólyagot arra, hogy összehúzód­va nagyobb mennyiséget juttasson a bélbe. így ott elvégzi feladatát: a zsíro­kat felszívódásra alkalmassá teszi. Minél zsírosabb egy étel, annál több epe termelődik szervezetünkben, álta­lában több, mint amennyi szükséges, s ez a felesleg raktározódik az epehó­lyagban. Ez általában nem okoz bajt, de ha mégis előfordul, hogy túl sokáig pang a tárolóban, akkor besűrűsödik, megváltozik összetevőinek aránya. Ilyenkor epekövek képződhetnek vagy különféle kórokozók telepedhetnek meg benne, gyulladást okozva. Az epekő elzárhatja a lefolyást bizto­sító vezetéket, aminek rendkívül nagy fájdalommal járó epekőroham a követ­kezménye. A görcsöket általában a túl zsíros ételek fogyasztása váltja ki. A kő szerencsés esetben visszahúzódhat az epehólyagba, az epevezeték felszaba­dul, a fájdalom megszűnik, de sajnos, csak ideiglenesen, a következő túl bő étkezésig. Ha az elzáródás tartós, sár­gaság, veszélyes gyulladás alakul ki, s ilyenkor kórházi ápolásra és általában műtéti kezelésre van szükség. Az epegörcs elkerülhető rövidebb- hosszabb ideig igen fegyelmezett maga­tartással, diétás étkezéssel, amit sem­milyen gyógyszeres kezeléssel nem he­lyettesíthetünk. Miből is áll ez a diéta? Teljesen zsírtalan, fűszerszegény, al­koholmentes étrend, gyakori, kis étke­zésekkel. Lényege, hogy semmi olyat nem szabad fogyasztani, ami az epe termelését fokozza vagy az epehólya­got összehúzódásra ingerli. Ebben nagy egyéni különbségek vannak: az egyik ember jól tűri a tejet, tejterméke­ket, a másik már attól is rosszul lesz, ha ránéz. Ugyanez áll például a feketeká­véra, vagy a nyersen fogyasztott gyü­mölcsre, míg a kompótnak elkészített alma, őszibarack általában nem okoz panaszt. Körte vagy szilva így sem fo­gyasztható. Kerülni kell a csokoládét, a tejszínt, mint ördögnek a tömjént, továbbá a „k” betűs főzelékeket (ká­poszta, karalábé stb.), kivéve a krump­lit. De nem ajánlatos „b” betűs főzelé­kek fogyasztása paszírozás nélkül, mert a bab, borsó héja nehezen emészt­hető, cellulóztartalma miatt. Nagyon fontos az elkészítés módja. Párolni kell az ételeket. Ajánlható a teflonedény, alufólia vagy cserépfazék használata. Sokszor halljuk: „olajban sütöttem ki a húst, mégis megártott”. Az volt a baj, hogy sütötte, s ne feled­jük, hogy az olaj és a vaj is zsiradék. A tojás is azért árt, mert sok benne a koleszterin, ami szintén zsírféle. Főtt, párolt, sovány húsok, sovány sajt és túró, sós vízben főtt burgonya, szikkadt pékáru az epebeteg választé­ka. Legjobb ezért időben megszabadul­ni a bajtól, műtét árán is, mert ez sok szenvedéstől szabadítja meg az epekő­beteget, s utána lényegesen bővül a fo­gyasztható ételek listája. Persze, nem szabad elfeledni, hogy a műtéttel nem­csak az epekövet, hanem a tároló epe­hólyagot is eltávolítják, ezért továbbra is szükséges gyakran keveset enni, és továbbra is tilos a túl zsíros'étel. Még röviden az ún. epekőoldó gyógyszerekről. Ezek bizonyos összeté­telű köveket képesek feloldani, de hosszú ideig kell szedni, s mellékhatá­suk sem elhanyagolható. Ezért csak kellő kivizsgálás után, csak orvosi ta­nácsra és állandó ellenőrzés mellett próbálkozhatunk ezzel a módszerrel. Marad tehát a megelőzés, a helyes, egészséges táplálkozás, mely minden­ben kerüli a túlzásokat. — cs — a • Kecskeméten éppen most zajlott egy negyvenórás agykontrolltanfolyam, szintén dr. Dómján László vezetésével. Mint az egyik résztvevő elmondta, több mint félszáz fegyelmezett ember ülte végig a két hétvégét, végezte el a gyakorlatokat. (Felvételünk nem a kecskeméti tanfolyamon készült.) • Laura és Jósé Silva. A világhírű Jósé Silva által kidol­gozott agykontroll hazai okta­tása megkezdődött. A mesterjiílkapott diploma alapján hazánkban öten tanít­hatják a stresszhelyzet feloldására és leküzdésére alkalmas módszert, ame­lyet a világ számos országában már több millióan kipróbáltak és alkalmaz­tak. .1 foglalkozásokat dr. Agykontrolltanfolyam Dómján László, a magyarországi Agy­kontroll Szervezet igazgatója, a könyv fordítója és kiadója vezeti, tanártársai segítségével. —* Régi és mai urak betegsége: a teniszkönyök A jól diagnosztizálható, jól körülír­ható mozgásszervi elváltozás elnevezé­séből következik, hogy — legalábbis régebben — a tenisz sportját kedvelők sorában találkoztak vele leginkább az orvosok. Az elnevezés idejét múlta, mi­vel manapság a legkülönbözőbb foglal­kozásúaknál is felismerhetjük a beteg­séget, olyanoknál is, akiknek teniszütő sosem volt a kezükben. A név viszont találó, azért napjainkban is használa­tos. Márcsak azért is, mert a betegség tudományos, orvosi neve túlságosan hosszú, és nehezen megjegyezhető. Lényege: könyökfájdalom, ponto­sabban a könyökízületben részt vevő feikarcsont kiálló, külső bütykös részé­nél jelentkező fájdalom, mely egy sor olyan mozgásnál lép fel, melyek legjel­legzetesebben teniszezés közben for­dulnak elő. A fájdalmat kiválthatja, ha megnyomjuk könyökünket, vagy ha valamihez hozzáér könyökünk, esetleg ha például lefelé fordított tenyérrel emelünk mondjuk egy széket, de ki­válthatja egy kávéscsésze megfogása- felemelése is. Arról van szó, hogy a fent említett bütykön egy seregnyi izom eredési­tapadási helye van, s amikor az ember a kezét-karját tartósan és egyoldalúan terheli, lokális csonthártyaizgalom lép fel ezen a helyen. Minden mozdulat, melyben az említett izmok szerepelnek, fájdalmat vált ki. Ezen az úton izom­görcsök, -feszülések alakulnak ki, s már mozgástól függetlenül is fenntart­ják a fájdalmat. Ez a fájdalom sokkal több embert érinthet, mint régen. Megváltozott az életünk, olyan munkákra kényszerü­lünk, amit régebben mesteremberrel végeztettünk el. Sokat barkácsolunk, magunk próbáljuk lakásunkat festeni, tapétázni, kertet művelünk, autót mo­sunk, szerelünk. Az ügyesebbje aszta­los-, lakatos-, kőművesmunkára is vál­lalkozik, vagy építésnél kalákában se­gédkezik. supa olyan alkalom, ami „nem szokta a cigány a szántást” ala­pon, a megszokott napi tevékenységé­től merőben eltérő mozgásokkal, terhe­lésekkel jár. De a rendszeresen mesterségüket végzők sem kivételek e betegség alól. Ma már a munkafolyamatok nagy ré­sze gépesített ugyan, de adódhat olyan helyzet, amikor a kézi munka elkerül­hetetlen. Kézifürészt vagy csavarhúzót kell használnia annak, aki ezt géppel szokta végezni, kézzel kell csiszolnia, stb. Munkában is hasznos a jó beosztás, a fokozatos szoktatás. Ha mégis fájni kezd a könyökünk, akkor ne várjunk sokáig, „majd csak elmúlik” jelszóval, hanem mielőbb forduljunk orvoshoz, aki jól ismeri ezt a betegséget. Minden baj, ez is, könnyebben gyó­gyítható a kezdeti szakaszában. Dr. Marties Anna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom