Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-27 / 122. szám

PETŐFI NÉPE 1991. május 27., 3. oldal MINISZTÉRIUM KONTRA TÜZÉPESEK Még mindig tart a széncsata ALAPÍTVÁNY, HAGYATÉK A VÁROSNAK Találkoztak a református öregdiákok Csütörtökön, Tűz alatt a Tüzép-tele- pek című cikkünk nyomán tűz alá ke­rültünk mi is. Felháborodott hangú telefonáló, Kiskunfélegyházáról: Elolvassák maguk is, amit az új­ságban leírnak? Ebben a cikkben az áll, hogy „Aki május 31-éig leadja az utal­ványát, vagy kifizeti a szenet, az áreme­lés után a régi áron kap fűtőanyagot — nyilatkozta lapunknak az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főmunka­társa. ” — Nem mi mondtuk. — Akkor is .. .! A minisztériumban fogalmuk sincs arról, hogy mi a helyzet a telepeken. Szóba sem állnak az utal- ványosokkal. Kovács Lajos nyugdíjas kezében re­meg a 2400 forintos tüzelőutalvány, amikor megmutatja: —Úgy tudtam, hogy ha nincs árban és minőségben nekem megfelelő szén a tele­pen, de május végéig bemutatom az utal­ványomat és előjegyeztetek tüzelőt, még a régi - alacsonyabb — áron kapom meg. A Kiskőrösi úti telepen azt vála­szolták: ők már kft.-vé alakultak, tehát rájuk nem vonatkozik a miniszteri ren­delet, így engem előjegyzésbe sem vettek. Majd mehetek az áremelés után! Széplaki Lászlónénak egyfajta szenet ajánlottak fel utalványára ugyanezen a telepen, mázsánként 592 forintért. Az Agrárszövetség pénteki megyei küldöttgyűlésén, Kecskeméten, Nagy Húszéin Tibor főtitkár tartott előadást A kárpótlási törvény hatása a mező- gazdaságra címmel. A főtitkár kijelen­tette: a törvény abban a formájában, amelyben elfogadták, végrehajthatat­lan. Legalább 3-4 másik jogszabály, valamint magának a kárpótlási tör­vénynek a módosítása is szükséges - az Agrárszövetség véleménye szerint a végrehajthatósághoz. Mint ismeretes, a törvény földalap létrehozását írja elő, amelyből a tagok­nak 30, az alkalmazottaknak 20 arany­— Nekem nagyon jó lenne a tatai brikett is, 240 forintért — mondja —, de nincs. Előjegyzést sem vesznek fel rá. Afelől is „megnyugtattak”, hogy visszamenőleg nem fognak alacso­nyabb áron kiszolgálni, hiába van meg nekem az utalványom, majd csak a ma­gasabb árért vásárolhatok. A korábban állami tulajdonú kft.- telep ügykezelőjét, Bartkó Jánosnét nem hatja meg, akárhogy „lobognak” az utalványtulajdonosok. Veszik, nem veszik, egyféle német segélyszén az áru­juk — mázsánként 592 forintért. — Hiába nyilatkozik bárki - mond­ja az asszony —, itt a pénzügyi dolgok számítanak. Előjegyzést nem veszünk fel, és utalványokat sem igazolunk, csak ha a minisztérium megtéríti ne­künk a szénfajták régi és új árak közöt­ti különbözetet. Kiskunfélegyháza. Sem állami, sem kft., hanem bérbe adott tüzelőanyag­telep. Tóth Ferenc a bérlő. — Ki fizeti meg nekünk a különbö­zetet? engem csak ez érdekel. Én, mint magánkereskedő, nem adhatok el előre szenet — nem vehetek föl előjegy­zést olyan árakon, amelyek júniustól emelkednek —, mert akkor ráfizetek a boltra. Az idén egyébként igen sok sze­net eladtam, negyedév alatt annyit, mint máskor egész évben. korona értékű földet kell juttatni, illet­ve akinek ennél kevesebb van, avagy a kárpótlás során kevesebb illeti meg, er­re kell kiegészíteni. Ott, ahol a földek aranykorona-értéke alacsony, országo­san mintegy 400 szövetkezet esetében, nem marad terület a kárpótlásra. Maga a törvény számolt ezzel az eshetőség­gel, ezért kimondja: ilyen helyzetben valamennyi jogosult esetében arányo­san kell csökkenteni a visszaadandó területet. Ez viszont csak akkor lehet­séges, ha valamennyi igénylő jogosult­sága tisztázódott, márpedig a sajtóból ismert becslések szerint ez akár 200 Baján csupán kőszenet lehet kapni — 562 forintosat —, de az itteni telep­ről legalább nem küldik el az utalvá- nyosokat. Csütörtökön és pénteken csaknem háromszázat jegyeztek elő, úgy, hogy ha lesz nagyobb választék­ban szén, június 1 -je után is, az előző áron szolgálják ki őket az utalványok értékéig. Kovács Jenő, az Alföldi Tüzép Válla­lat kereskedelmi osztályának vezetője abban látna gyógyírt az utalvány-huza­vona ütötte vásárlói sebekre, ha az ár­emelést még egy héttel elhalasztanák. Addig tisztázhatnák az államtitkárok, hogy a különböző tulajdonformában működő Tüzép-telepek megkapják-e egyaránt az állami árkiegészítést, vagy az utalványok tulajdonosai húzzák a rövidebbet: aszerint, hogy hol vásárol­nak? A lapunknak nyilatkozott főmunka­társnő a Kereskedelmi és Ipari Minisz­tériumban pénteken változatlanul megerősítette: — Kormányrendelet van rá, hogy az utalványokat a vevők május 31-éig le­adhatják, és a telepeken ezeket kötele­sek előjegyzésbe venni. Most sem mondhatok mást. Hétfőn utánanézek, hogy Bács-Kiskun megyében hogyan hajtják végre a rendeletet. Kohl Antal ezer pert is szükségessé tehet. Emiatt a kárpótlás évekig elhúzódhat — hang­súlyozta Nagy Húszéin Tibor — ami csalódást okozhat és veszélyezteti a fal­vak békéjét. Az Agrárszövetség főtitkára részle­tesen elemezte a kárpótlási törvény egyéb ellentmondásait. Felidézte az Agrárszövetség álláspontját, miszerint a földet azoknak kellene visszaadni, akik a falvakban maradtak, az elszár­mazottakat pedig jeggyel kellene kár­pótolni. B. N. É. LEGVONZÓBB AZ IDEGENFORGALOM Külföldi tőke magyar vállalkozásokban Az iparban a vállalkozók 21,8 száza­léka, az építőiparban 11,4 százaléka, míg a belkereskedelemben és az idegen- forgalomban 26,7 százaléka dolgozik külföldi tőkével. A három szakterületen megvizsgált 16 ezer vállalkozásból 3590- et alapítottak külföldi tőkével, amelyek közül 1449 zárta veszteséggel a tavalyi évet — derül ki az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felmeréséből. A szakterületek megoszlását tekintve: az iparban, tavaly év végéig, 40,2 milli­árd forint működő tőke áramlott be, 39 milliárd forint konvertibilis elszámolású országokból, 1,2 milliárd forint pedig rubelrelációból. A vállalkozások számát tekintve az iparban, 1990-ben, 1436 vál­lalkozásban vettek részt külföldiek, há­romszor annyiban, mint tavalyelőtt. Ér­deklődésük a gépipar iránt csökkent, a könnyűipar javára. Az ipari konvertibilis tőkebefekteté­sek zöme (1329 társaságnál) 1 millió dollár alatti értéket képvisel. Ennél na­gyobb összeget, 1—5 millió dollárt, 82 vegyes vállalatba, 5 és 10 millió dollár közötti tőkét 15 társaságba fektettek, míg 10 millió dollárnál többet csupán 10 társaság tudhat a magáénak. Az 1436 vállalkozásból 107-ben (7 százalék) vesz részt a beérkezett tőke 80 százaléka, míg a maradék 1329 osztozik a tőke 20 szá­zalékán. Lényegében tehát arról van szó, hogy látszólag nagy a külföldi tőke érdeklődése, ám a befektetett pénz érté­két tekintve ez csupán puhatolózásnak, próbálkozásnak fogható fel, illetve olyan üzleti kockázatvállalásnak, amely akkor is megéri, ha a vállalkozás nem sikerül. Az 1436 vállalkozásból egyébként 525 zárta veszteséggel az évet, legtöbb a gépipar és a könnyűipar területéről. A felmérés tanúsága szerint az építő­iparban összesen 455 vállalkozás műkö­dött 1990-ben, 3,6-szor annyi, mint egy évvel korábban, és meglepő módon ezen a területen 15-szörösére növekedett a befektetett tőke nagysága, értékét te­kintve meghaladja a hatmilliárd forin­tot. A külföldi tőke legnagyobb arányú érdeklődése tavaly az idegenforgalomra és a belkereskedelemre irányult, ahol 1989-hez képest a gazdálkodók száma négyszeresére emelkedett, és megközelí­tette az 1700-at. Az alapítói vagyon konvertibilis része meghaladja a 12 mil­liárd forintot, ez is négyszerese a tavalyi­nak. A belkereskedelemben 34 vállalko­zó (2 százalék) rendelkezik a külföldi tőke 70 százalékával, míg 1665 gazdál­kodó osztozik a 30 százalékon. Ezen a területen található a legtöbb, 100 száza­lékos, külföldi tőkével alapított vállalat, számuk összesen 57. Esetükben azon­ban a befektetett tőke nagysága jellem­zően 1 millió forint körül mozog. A veszteségesen gazdálkodók száma itt még magasabb, mint az iparban: össze­sen 760 vállalkozást érint. (MTI) Már hagyomány, hogy május utolsó szombatján Kecskeméten találkoznak a hajdani református kollégium isko­láinak egykori növendékei. Szombaton szép számmal összegyűltek az öregdiá­kok, volt aki Ausztráliából jött az egy­kori alma mater falai közé, mások Né­metországból, Ausztriából és hazánk legkülönfélébb településeiről. A megje­lentek először istentiszteleten, majd az Újkollégium dísztermében ünnepségen vettek részt. A baráti kör elnöke, Sze­merei Andor köszöntötte a 45-50-55 éve végzetteket, egykori tanítványait. Tisz­teletbeli öregdiákká fogadták Mester Barnabást, a kecskeméti Katona József Gimnázium most nyugdíjba vonult igazgatóját, valamint dr. Szíjj Rezsőt. A bensőséges hangulatú rendezvé­nyen fontos bejelentések is elhangzot­tak. Szíjj Rezső — aki több mint ötven könyv szerzője, megannyi kiállítás szervezője, értékes gyűjtőmunka kulcs­figurája — 1989-ben határozta el, hogy festményeket adományoz a városnak. Az ország lakosságának kétharmada úgy véli: az idén oly mértékben romlik anyagi helyzete, hogy még a napi meg­élhetéshez szükséges cikkek megvásár­lása is egyre inkább problémát okoz. Az átlagosnál nagyobb mértékben je­lentkeznek ezek a gondok a középko­rúaknái. A túlnyomó többség — a megkérdezettek 95 százaléka — arra számít, hogy a keresetek emelkedése nem fogja fedezni az árak növekedését és csak 3 százalék van az ellenkező vé­leményen. Mindez a Magyar Közvéle­ménykutató Intézel közelmúltban vég­zett országos reprezentatív vizsgálatá­ból derül ki. A megkérdezettek 90 százaléka azzal számol, hogy az idén kevesebbet tud vásárolni a jövedelméből, mint tavaly, 7 százalék ugyanannyit, és csak 2 szá­zalék többet. E tekintetben nincs ér­demleges különbség kor, település vagy iskolai végzettség szerint. A reprezentatív minta alanyainak 84 százaléka úgy ítélte meg, hogy ki tud jönni a pénzéből — közülük 38 száza­lék viszonylag simán, 40 százalék vi­Sokat nem ígérhetek — kezdte mon­dandóját pénteken délután Maikon, a helyi téesz irodáján Merász József, Kecskemét polgármestere. Mint kide­rült, bár Matkó már nem Helvécia ré­sze, hanem a megyeszékhelyhez csatol­ták, ettől azonban még mindig nem remélhetnek nagyobb fellendülést a te­lepülés lakói: a pénz így is, úgy is kevés. Jó hír azonban — folytatta a polgár- mester — hogy az iskolában rövidesen lesz telefon és a tanyás területen is felál­lítanak egy nyilvános fülkét. Persze et­től még nem lesz modernebb az általá­nos iskola, amelyben még ma is kályhá­val fütenek. Merász József ezt követő­en a képviselő-testület munkájáról tájé­koztatta az érdeklődő matkóiakat. A háromórás találkozó jelentős ré­SÉTÁLÓ CSIPERO Gyermeknap a játék­múzeumban Reggeltől estig tartó gyermekna­pi rendezvénysorozattal várták a kisebbeket és a nagyobbakat szom­baton a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és a Hosszú Utcai Óvoda területén. A népes vendég­sereg papírhajtogatással, lufifestés­sel, számítógépes játékokkal, agya­gozással, bábkészítéssel, gyöngyfű­zéssel, sárkányépítéssel múlatta az időt, s játékok, meséskönyvek tu­catja talált gazdára a szabadtéri vá­sáron. Délután Sétáló Csipero cím­mel szerveztek izgalmas városisme­reti vetélkedőt, majd a Szórakaté­nusz földszinti körtermében az Eu­rópa Jövője Egyesület vezetői, tag­jai, valamint Merász József kecske­méti polgármester és az egybegyűlt kiskorú látogatók tartottak „esz­mecserét” a közelgő gyerektalálko­zóról. (f.) Azóta nem kisebb célt igyekszik meg­valósítani, mint hogy a kecskeméti re­formátus gyülekezet gyűjteménye, az újrainduló gimnázium részeként, nem­zetközi színvonalú legyen. Ennek érde­kében alapítványt hozott létre, mely­nek kuratóriuma már működik is. A kecskeméti Ráday-múzeumnak 4300 grafikát, a református egyházközösség­nek, az 1920 utáni, modern képzőmű­vészet hazai és külföldi reprezentánsai­nak alkotásait, a könyvtárnak pedig 5000 kötetes, sok ritkaságot tartalma­zó gyűjteményt ajánlott fel Szíjj Rezső. A jakabszállási születésű, a kecske­méti református gimnáziumban 1938- ban végző, ma Bécsben élő Gaál Károly néprajztudós, tanár. író — aki értesülé­seink szerint a közelmúltban kapott je­lentős osztrák kitüntetést — szintén gondolt a városra, egykori iskolájára. Évekkel ezelőtt felajánlotta már hagya­tékát, ám akkor nem mutatott érdeklő­dést iránta Kecskemét, ezért Vas me­gye közönsége kapta meg. Cserébe két szont csak igen szigorú beosztás mellett - 10 százalék még beosztással sem képes erre, 6 százalék viszont jól, illetve gondtalanul megél. Mivel a mintába a szélső jövedelmi helyzetben élők több­nyire nem kerülnek be, illetve nem haj­landók nyilatkozni, úgy feltételezhető, hogy a válaszadók jellemzően az „alsó és felső” középréteg között helyezked­nek el. Ők arra a kérdésre, hogyan lát­ják a helyzetüket a 3-4 évvel ezelőtti állapothoz képest, így válaszoltak: 16 százalékuk nem érez változást, 80 szá­zalékuk jelez romlást, 4 százalékuk pe­dig javulást. Helyzetük romlását legna­gyobb arányban a nyolc általánost vég­zettek, illetve a szakmunkások érzéke­lik, lakóhelyük szerint pedig a közsé­gekben élők. A megkérdezett nyugdíjaskorúak több mint 90 százaléka azt mondta ma­gáról, hogy ki tud jönni a pénzéből (közülük 59 százalék az „utolsó fillé­rig” beosztja jövedelmét), és csak 6 szá­zalékuk jelzi, hogy még beosztással sem képes erre. (MTI) szében kérdéseket tettek föl a képvise­lőnek. Ezek jó része — bár mai, általá­nos és súlyos problémákat vetett föl nem tartozik egy polgármester, illet­ve önkormányzati képviselő hatáskö­rébe. így nem tudott érdemi választ adni egyebek mellett a sertésleadások­kal kapcsolatban és a szén árának eme­léséről sem. Többször hangsúlyozta, hogy a település, lakossági kezdemé­nyezéssel, több gondjára megoldást ta­lálna.' Az egyik felszólaló a nitrátos vízre, valamint a közelben működő szenny­víztisztítóra hívta fel a polgármester figyelmét. S azt a kérdést is fölvetette, miért ne lehetne Matkón az önkor­mányzatnak egy ügyfélszolgálati irodá­ja. — Miért van az — kérdezte —, hogy négyzetméter földet kapott, ami által „nagybirtokos” lett, mint mondta. Ha már a hagyatékát nem adhatta a kecs­kemétieknek, legalább a „birtokát” szeretné áthelyezni ide. Gaál Károly könyvtárának egy részét is városi keze­lésbe adja át, ezenkívül — Kecskemét két egyházi iskolájának támogatása ér­dekében — létrehoz egy alapítványt — schillingben. A tudós szeretne be­kapcsolódni a Közép-Európa Egyetem létrehozásába. Az öregdiákok találkozóján az emlí­tett egyetemről részletesen beszélt Me­rász József, Kecskemét polgármestere is, aki a jelenlévőket arra ösztönözte, hogy kapcsolataik révén segítsék az in­tézmény létrejöttét, az ahhoz szükséges anyagi alapok megteremtését. Végeze­tül dr. Sárközi István, a szeptemberben újra induló református gimnázium igazgatója ismertette az egykori hagyo­mányok felélesztésének módjait, s be­szélt céljaikról, lehetőségeikről. (borz) A Független Pedagógus Fórum közgyűlése Az elmúlt időben a gyakorló pedagógusok nem tudták ér­demben befolyásolni az okta­táspolitikát. Az oktatáspoliti­kai döntési mechanizmusok nem eléggé érzékenyek a peda­gógus szakma — a Független Pedagógus Fórum által is — közvetített véleménye iránt. E megállapítások a szervezet szombati közgyűlésén kaptak hangot. A tanácskozás résztvevői — értékelve a fórum eddigi műkö­dését — megerősítették a szer­vezet szerepét, amelyet az okta­tásügy alakításában szakmai állásfoglalásaival kíván betölte­ni. A fórum ezután is független szervezet kíván maradni, tevé­kenységét nem rendeli alá szűk szakmai vagy rétegérdekeknek, I regionális törekvéseknek. Matkó Kecskemét része, de a buszon mégis 28 forint a viteldíj? Egy másik érdeklődő arra kért választ, hogy egy­általán vannak-e terveik Matkóval? A kérdések többségére — vagy azért, mert nem tartozik a polgármester ha­táskörébe, vagy mert a felvetésekkel kapcsolatban tájékozódnia kell — nem kaptak választ. Azt azonban megtud­hatták a jelenlévők, hogy jogukban áll egy részönkormányzatot létrehozni, amely talán még jobban képviselné a helybélieket. Végül nagy vitát kavart a matkóiak körében, hogy kit zavarnak és kit nem a területen hobbijukat űző sárkányre­pülők. Arra jutottak, hogy aláírásgyűj­tés alapján döntenek majd, maradhat- nak-e vagy sem. B. A. r­Ujraavatták a zsidó sírkertet Ujftuivalták a bajai Izraelita Kegyeleti Temetőt tegnap délelőtt. Dr. Schweitzer József főrabbi emlékbeszédében szólt arról, hogy 1736-ban 16 zsidó család települt Bajára, ma pedig 16 zsidó személy él itt. Köszönetét mondott mindazoknak az önkormányzatnak, a városvédő egyesületnek és a három bajai szakközépiskola tanulóifjúságának —, akik összefogtak azért, hogy a 200 éves bajai zsidó temetőt megmentsék a végpusztulástól A sirkertet az Országos Műemléki Felügyelőség, várhatóan, műemlékké nyilvánítja. (Fotó: Straszer András) PESTEN LOPOTT AUTÓT A JUGOSZLÁV A tulaj nem hitt a szemének — aztán a tolvaj sem Nem is olyan nagy ez az ország, szoktuk mondogatni. S bizony van is ebben valami, miként ezt az alábbi eset is bizonyítja. Budapesten, a XII. kerületben, pénteken reggel egy illető arra ébredt, hogy Mercedesét az éj leple alatt valaki „kölcsönvette”. Ter­mészetesen a rendőrséghez fordult, ahol nem sokkal biztatták. Az élet azért megy tovább, így be­ült barátja BMW-jébe és az E5-ösön útnak indultak. Nemsokára egy Mer­cedes került eléjük. S ekkor a káro­sult nem akart hinni a szemének. Az autó ugyanis minden aprócska részle­tében a kopásoktól a szélvédőn lévő vaddisznómatricáig — mintha kiköpött mása lett volna a sajátjá­nak. Az egyetlen, de annál jelentő­sebb különbség a rendszám volt: ez ugyanis jugoszlávnak tüntette föl a Mercedest. A tulajdonos nem dör­zsölgette sokáig a szemét, hanem az autóban lévő telefon után nyúlt és segítséget kért a rendőrségtől. A lopott jármüvei akkor már át­lépték Bács-Kiskun megye határát, ezért az itteni motoros rendőrök Ya­maháikra pattantak. Az E5-ös úton hamarosan sikerült leállítaniuk a ju­goszláv rendszámú autót. A vezetőjé­től kapott forgalmi engedély alapján azonnal egyértelművé vált, hogy itt tényleg nem stimmel valami, de legfő­képpen a motor- és az alvázszám. A jugoszláv azonban döntő érvként mindvégig azt hangoztatta: nem ma­gyar állampolgár. Hát ebben nem is hazudott. A többi „részletkérdést” pedig majd lesz ideje tisztázni. Addig is, hogy tudjon a válaszokon gondol­kodni, s valami el ne terelje a figyel­mét — őrizetbe vették. (bencze) Ismét a kárpótlási törvényről Beosztva az utolsó fillérig Elet színvonal-eséssel számolnak A MATKÓIAK KÉRDEZTEK A polgármester nem ígérgetett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom