Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

PETŐFI NÉPE 1991. május 23., 5. oldal MEGKÉRDEZTÜK: Mi az „Utolsó Szalmaszál Szolgálat”? AZ ELSŐ VOLT NÉMETORSZÁGBAN Keceliek az E • Schwarzenbruck kapujában emléktáblát állítottak az Európa-nap alkalmából. Aki fölött már-már összecsapnak a hullámok, az boldogan kapaszkodik meg bármibe, amitől megmenekülését remélheti. Legyen az akár az Utolsó szalmaszál is. Milyen bajba került réte­gek megmentésére vállalkozik és mi­lyen eszközökkel dolgozik az a szolgá­lat, amely már puszta elnevezésével is drámai helyzetre utal? Kérdéseinkre Ligetfalvi György, a gyermek- és ifjúsá­gi szolgálat vezetője válaszolt. — Szervezetünket, az Utolsó Szal­maszál Szolgálatot azért hoztuk létre, mert felismertünk egy kielégítetlen tár­sadalmi igényt — mondja Ligetfalvi György. — Milyen igényről van szó? Információ és tanácsadás fiataloknak Napról napra tapasztaljuk, hogy a fiatalok tekintélyes része teljesen önál- lótlan. Kevés információval rendelke­zik az őt körülvevő és különösen gyor­san változó világról. Életkori sajátos­ságaiból adódóan is gyakran kerül vá­lasztás elé, azt követően pedig új hely­zetbe. Tehát tanácsra lenne szüksége. Mi informálni, tanáccsal ellátni és fo­lyamatosan segíteni akarjuk a hozzánk fordulókat. Mire terjed ki a tevékenységük? — Elöljáróban szeretném hangsú­lyozni: szolgálatunk a Gyermek- és If­júsági Alapítvány szerves része. Onnan kapja anyagi eszközeit is. Az alapít­vány 200 millió forint kölcsönt vehetett fel gyermek- és ifjúságvédelmi tenniva­lók finanszírozására — ebből juttat Mészárszék világbanki hitelből Oly gyakran hallani, hogy az állatte- jiyé|zt^j( válság feloldásának egyik módja a helyi — városi, községi — feldolgozók, ha tetszik, régies .néven hússzékek, mészárszékek létrehozása. Ez azonban nem két fillérbe kerülő épületberuházás, nem beszélve a gé­pekről, eszközökről. Ehhez kaphatnak segítséget a Világbank által finanszíro­zott Integrált Agrárexport Program keretében a magánszemélyek és vállal­kozások. Hogy hogyan és milyen felté­telek mellett, erről tájékoztatott Mol­náráé Kása Piroska, az Agrobank Rt. kecskeméti területi fiókjának szakem­bere. Mint mondta, minden nagyobb kereskedelmi bank foglalkozik a világ­banki hitelek folyósításával, a feltéte­lek is nagyjából hasonlóak. Ezekről az érdekeltek formanyomtatványból tájé­kozódhatnak. Néhány általános tudni­valóról így fogalmazott: — Világbanki hitelt az kaphat, aki­nek a kért hitel húsz százalékának ere­jéig készpénze vagy a fejlesztési költség 33 százalékát kitevő értékű, a fejlesz­téshez szükséges vagyontárgya van. Biztosítékot is kérnek a bankok — a hitelösszeg 1,6-szeresére — bankgaran­ciát, biztosítótársaság készfizető kezes­ségét vagy ingatlan, esetleg nagy értékű személygépkocsi igazolását. Ha az in­gatlan lakott, csak úgy fogadhatjuk el, ha egy befogadási nyilatkozatot is mel­lékel a hitelt kérő. A hitel kamata e pillanatban 26 szá­zalék, ez mozgó kamat, egyszeri 2 szá­zalékos kezelési költséggel. Az Agro­bank Rt. előnyben részesíti azokat,, akik vállalják az ötéves visszafizetést. Úgy, hogy ebből az öt évből 1-1,5 év lehet a türelmi idő. Azt is tudni kell, hogy a kamat részleteinek törlesztése minden hónapban esedékes. Nagyon fontos, hogy a pályázatban benne legyen, honnan veszi a feldolgo­záshoz szükséges alapanyagot és hová, mennyi készterméket ad el a hitelt ké­rő, és ezeket szerződéssel is lefedje. A mészárszékek esetében ezt — meg kell. hogy mondjam őszintén — eny­hén szólva bizonytalannak érzem, a ki­alakult sertéshelyzet, illetve következ­ményei miatt. Még egy lényeges tudni­való: a világbanki hitel használt ingat­lan, illetve földterület vásárlására nem használható fel. Kedvezményről is sikerült informá­ciót kapnunk. Az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságán Kalász Kázmér elmondta, hogy aki a vállalkozási nye­reségadó (ványa) rendelkezései szerint adózik, a kormányrendelet értelmében támogatásként visszatarthatja a nyere­ségadójából a mészárszékhez vásárolt eszközök költségének 20 százalékát. Ezenkívül a vállalkozónak lehetősége van a hitel kamatának feléig nyereség­adó-visszatartásra is. G. E. pénzt a szolgálat működtetéséhez. De emellett például létrehozta a nemzetkö­zi ifjúsági csereirodát is, amely nyara­lótáborok kialakításához, megyei gyer­mek- és ifjúsági alapítványok létrejöt­téhez és működéséhez tud segítséget adni. — Kölcsönről beszélt. Azt vissza is kell fizetni, ahhoz pedig bevételre van szükségük. Mire számíthatnak? Nem számíthatnak a félkarú rablókra — Amikor aláírtuk a kölcsönszerző­dést, még joggal gondolhattuk, hogy a játék- és nyerőautomaták üzemelteté­séből keletkező adózott tiszta nyereség 50 százalékát megkaphatja az alapít­vány. Ám a törvényalkotó munka fo­lyamán e téren számunkra kedvezőtlen fordulat állt be, s ma úgy látszik: erre a pénzre nem számíthatunk. Mint ahogy az idegenforgalmi alapból az if­júsági turizmus fejlesztésére, támogatá­sára szánt 5 százalék is megcsappant összeget jelent az idén, hiszen a költség- vetési törvényben az idegenforgalmi alapot jelentősen csökkentették. — Meglévő pénzüket — a szolgá­lat keretein belül — mire költik? — Közhasznú és ifjúsági célú pályá­zatokat írunk ki. például 12—16 éves korú gyerekek továbbképzésére, helyi kulturális rendezvények megszervezé­sére. Információs adatbankot működ­tetünk, ingyen igénybe vehető, 40 ezer kötetes ifjúsági könyvtárat tartunk fenn. Jogi, munkavállalási és lelki se­gélyszolgálatunk is van. Utóbbiak — az említett információs és tanácsadó irodákkal ellentétben — telefonon is a Hosszú idő után először áprilisban enyhe élénkülés volt tapasztalható a munkaerő iránti keresletben. Az Országos Munkaügyi Központ tájékoztatása szerint április végén a munkaügyi irodák országosan valami­vel több, mint 16 ezer szabad munka­helyet tartottak nyilván, ami csaknem 2500-zal haladta meg a március végi lehetőségeket, évek óta először nem csökkent tovább a 100 regisztrált mun­kanélkülire jutó álláshelyek száma, el­lenkezőleg, 9,4-ről 10-re módosult. A munkaerő iránti kereslet szerény élénkülésében a szaporodó magánvál­lalkozások és egyes sikeres állami vál­lalatok növekvő létszámigénye mellett jelentős szerepe van a most kezdődő építőipari és mezőgazdasági szezon­nak, illetve az idegenforgalmi idényre való felkészülésnek. A megyék közül Pest megyében mintegy 4,5-szörösére — 388-ról 1700- ra nőtt a betöltetlen állások száma. Másutt a növekedés lényegesen lassúbb volt, és volt az országnak olyan térsége is, mint például Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Veszprém me­gye, ahol tovább csökkent a betöltetlen állások száma. A korábbiakhoz képest lényegesen több munkalehetőségről tudták tájékoztatni a jelentkezőket a Csongrád megyei irodák, s ha kisebb mértékben is, javultak az elhelyezkedé­si lehetőségek Heves megyében, Nóg- rádban és még Borsodban is, ahol az egy hónappal korábbival szemben, 419 helyett 596 üres munkahelyet tartottak nyilván. Áprilisban mindezek ellenére emel­kedett a munkanélküliek száma. A hó­nap végén csaknem 164 ezer munkanél­külit tartottak nyilván, majd’ 20 ezerrel többet, mint egy hónappal korábban. A munkanélküliek aránya a hónap vé­gére Magyarországon elérte a 3,4 szá­zalékot, szemben a márciusi 3 százalék­kal. Legnagyobb mértékben — csaknem 4 ezerrel — Borsod megyében nőtt a munkanélküliek száma, ahol április vé­gén 22 700-an voltak állás nélkül. A megyék közül itt tartják számon a legtöbb munkanélkülit. Ám a munka- nélküliség aránya mégsem itt, hanem Szabolcs-Szatmárban a legmagasabb, ahol a borsodi 6,3 százalékkal szemben eléri a 9,1 százalékot. További adatok néhány megyéből: a munkanélküliek száma Bács-Kiskun megyében 7067-ről 9790-re, Győr-Moson-Sopron megyé­ben 3521-ről 3550-re, Hevesben 5750- ről 7032-re, Nógrádban 7079-ről 7770- re, Veszprémben pedig 5684-ről 6492­rászorulók rendelkezésére állnak, nincs szükség feltétlenül a személyes megke­resésre. Ezt a lehetőséget ajánljuk az ország bármely részében élő fiatalok­nak is. — Kik végzik a tanácsadást? — Ehhez vannak állandó szakembe­reink, de ha ők nem boldogulnának, akkor külső szakembereket is felké­rünk a megfelelő válaszadásra. — Hamarosan vége a tanévnek. Sok lesz a rövidebb-hosszabb idő­szakra munkát kereső fiatal. Nekik is csak az állandó munkaalkalmakat tudják majd kínálni? Szünidőre munkát — Munkavállalási tanácsadásunk nyáron természetesen kibővül az alkal­mi munkahelyet keresőknek nyilván­tartott kínálattal. Ehhez azonban or­szágosan az ilyen lehetőséget adó válla­latok, üzemek segítsége is szükséges. Ugyanis nagyon rövid időn belül sze­retnénk egy olyan kiadványt összeállí­tani, ami egybefoglalja: hol találhat pénzkereseti alkalmat a szünidős diák. Ezúton is kérem az érintett cégeket: küldjék be hozzánk ajánlataikat. A könyvet a megyékben működő ifjú­sági intézményekhez és tanácsadó iro­dákhoz is eljuttatnánk. — Hová küldjék az ajánlatokat? — Címünk: Utolsó Szalmaszál Szol­gálat, 1145 Budapest, Amerikai út 96. Mivel többi szolgáltatásainkat is itt ke­reshetik fel, megadom a telefonszá­munkat is: 251-3737. Forduljanak hoz­zánk a fiatalok, biztosan tudunk segíte­ni! (MTI-Press) j_ re emelkedett egy hónap alatt. Mind­össze két olyan megye volt, ahol csök­kent az állástalanok száma: Fejér me­gyében 5025-ről 4879-re, és Pest me­gyében 8288-ról 7713-ra. A munkanélküli-segélyre, -járadékra szorulók számának növekedése lelas­sult. Április végén 121 961-en részesül­tek a munkanélküli-ellátás valamilyen formájában, 5,1 százalékkal többen, mint márciusban. Ezzel szemben az előző egyhavi növekedés 16 százalék volt. A mezőgazdaságban dolgozókat je­lentős arányban foglalkoztató megyék­ben áprilisban valamelyest még csök­kent is a segélyezettek száma. Békésben például a március végi 8297 helyett 7702-en részesültek munkanélküli-ellá­tásban, Fejér megyében a segélyezettek száma több mint 500-zal, Győr- Moson-Sopronban 400-zal csökkent. Ez a jelenség azzal függ össze, hogy az év első hónapjaiban szüneteltetett munkaviszonyú tsz'.tagok jelentős há­nyada ismét felvette a munkát. A munkaerő iránti kereslet némi élénkülése mellett jelentős mértékű lét­számleépítési szándékokat is jeleztek az ország különböző területeiről. Az ápri­lis végéig bejelentett elképzelések sze­rint a vállalatok a következő hónapok­ban mintegy 50 ezer dolgozó munkavi­szonyának megszüntetését tervezik. A létszámleépítések körülbelül egyötö­de már áprilisban megvalósult. Több mint 20 ezer elbocsátás pedig május —júniusra várható. A legtöbb munka­helyet a fővárosban szüntetik meg, az összes elbocsátások mintegy egynegye­de Budapesten várható. Az elbocsátások továbbra is az ipart s ezen belül a gépipart, a közlekedést, a kereskedelmet és a mezőgazdaságot érintik elsősorban. De lesznek leépíté­sek az építőiparban is, a megrendelések fokozatos visszaesése miatt. A várható elbocsátások a főváros után leginkább Borsod megyét érintik, ahol az év végéig 7000 munkahely meg­szüntetését jelezték előre a munkálta­tók. Bács-Kiskunban körülbelül 4300, Fejér megyében csaknem 3800, Győr- Moson-Sopronban 1900, Hevesben ugyancsak 1900, Nógrádban 1700, Veszprémben 200 dolgozó elbocsátásá­val számolnak a munkáltatók. Mindez azonban még valóban csak előrejelzés, hiszen a bejelentő vállalatok az esetek egy jelentős részében nem tudták konk­rétan megmondani, hogy mikorra ter­vezik a létszám leépítését. B. E. (ATLANTIC SAJTÓSZOLGÁLAT) „Európát egyesíteni nemcsak a hatá­rok lebontását jelenti, hanem elsősor­ban azt, hogy a különböző anyanyelvű emberek kultúrát és életformát tanulja­nak egymástól, egymáshoz közeledje­nek és együtt éljenek.” E mondat egy Nürnberg közeli német kisvárosban hangzott el május 5-én, egy nagyszabá­sú ünnepségen, amelyet az Európa- napon tartottak. A szónok dr. Günther Beckstein bajor külügyi államtitkár volt. A városka, Schwarzenbruck arról nevezetes, hogy több, más országbeli településsel alakított ki partnerkapcso­latot az utóbbi húsz évben: az olaszor­szágbeli (Dél-Tirol) Gufidaunnal, a baszkföldi Urretxuval. utóbb a szász- országi (volt NDK) Geyerrel, és a ma­gyarországi Kecellek — Albrecht Frister, Schwarzenbruck polgármestere egyszer lakodalomban volt Kecelen, és ezt követően kezdemé­nyezte az ismerkedést — meséli Schind­ler János, a község első számú vezetője. — A kapcsolatfölvétcl 1990 végén meg­történt, s már akkor meghívtak ben­nünket az Európa-napra. Ötvenhat tagú delegációval tettek eleget a meghívásnak, május 3-ától 7- éig. Voltak közöttük népi táncosok is, akik nagy sikert arattak a folklóresten. Keceli terményeket, termékeket vittek ki mutatóba az esetleges üzleti érdeklő­dés fölkeltésére. Az Európa-napot a város sportcsar­nokában tartották meg, s az ország első ilyen rendezvényére számos jelen­tős német politikus, parlamenti képvi­selő is eljött. A szónoklásban sorra ke­rültek az öt település polgármesterei. — A többi közt arról beszéltem, jó lenne, ha a nagypolitika irányítói olyan közel tudnák hozni egymáshoz Európa országait, amilyen közeire tudta hozni Schwarzenbruck, kicsiben, a delegáció­kon keresztül mondja Schindler Já­nos. — A magam részéről azért pártfo­goltam a partnerkapcsolatot a német várossal, mert hiszek abban, hogy az úgynevezett népi diplomáciával, a csa­ládok. emberek barátkozásával való­ban közelíteni lehet országainkat, és tenni lehet a békéért. Tanulni lehet egy­mástól. A nyár folyamán jó néhány schwar- zenbrucki család kerekedik fel, hogy Kecelre látogasson; mintegy hatvanan „jelentkeztek be" már az ünnepségek napjaiban, sőt, az első vendégek már jövögetnek. A keceli polgármester úgy érzi, elége­dettek lehetnek a kinti szereplésükkel. Belopták magukat a német barátok szí­vébe. Az új, vámstatisztikai nyilván­tartás miatt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogyan alakult az első négy hónapban az ország kül­kereskedelmi mérlege. Az MTI in­formációja szerint április végéig 2,6 milliárd dollár értékű volt a magyar kivitel. Ez ugyan 31 száza­lékos növekedés az elmúl év ha­sonló időszakához képest, de az idei első három hónap eredményé­hez hasonlítva megtorpanást jelez. Március végéig ugyanis még 40 százalékos volt a kivitel emelkedé­sének dinamikája. Továbbra is biztató, hogy az Európai Közösség országaiba az átlagon felüli, 37 százalékos, az EFTA-orszá^okba pedig 50 száza­lékos az export növekedése. Ag­gasztó viszont, hogy a kelet-euró­pai országok mindössze 14 száza­lékkal részesednek a magyar kon­vertibilis kivitelből. Nemcsak a Szovjetunióba, hanem a többi volt Japán kormányforrások szerint, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)) kö­vetkező — június negyedikén kez­dődő — miniszteri tanácsülésen dönt arról, hogy a szervezet három kelet-európai országgal szorosabb munkakapcsolatot épít ki. Ezentúl Magyarországról, Csehszlovákiáról és Lengyelor­szágról is készít az OECD éves gazdasági jelentést, hogy ezzel is segítse a piacgazdaság kiépülését — közölték. A 24 tagországot tö­mörítő, párizsi székhelyű szervezet rendszeresen közzétesz a tagorszá­gok állapotát értékelő és a jövőbeli teendők irányát megjelölő gazda­sági jelentést. E jelentéseket egyéb­— Jó magyarnak lenni — ezt a Németország nyugati felében élő ma­gyarok mondták az Európa-napon, könnyezve, ugyanis ők is összesereglet- tek a találkozóra. Erre a megnyilatko­zásra a nemzetüket ért megtiszteltetés, az elfogadtatás élménye ragadtatta őket. A 8300 lakosú Schwarzenbruck — nem csupán az ünnep tiszteletére — jó példával szolgált arra, milyen kellemes egy rendezett, tisztán tartott települé­sen élni. A sportcsarnok-kultúrcent- rum működtetése irigylésre méltó. Az alapítványokra támaszkodó szociális intézmények láttán a magyar ember szeme tágra nyílik: lám, igy is lehet! A testi és szellemi fogyatékos gyerekek helybeli otthonában a cégvezetéstől a számítógép-kezelésig mindenre megta­nítják — tizedik osztályos korával be­zárólag — még a félkarú gyermeket is. A munkaadók választhatnak: vagy al­kalmaznak fogyatékosokat (is), vagy pedig külön adót fizetnek. Minden fia­szocialista országba is alig jut el magyar exportáru. A négyhavi import összege még hozzávetőlegesen sem ismert, mert a vámstatisztikaiadat-szolgáltatás akadozása miatt több ezer import­tétel hiányzik a nyilvántartásból. A Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumának illetékese ezért nem vállalkozott a négyhavi külkereskedelmi mérleg becslésére sem. Mint ismert, az első negyedév­ben 200 millió dollár aktívum ke­letkezett, de Kádár Béla külgazda­sági miniszter már akkor felhívta a figyelmet, hogy az adatokat fenn­tartással kell kezelni, s nem szabad messzemenő következtetéseket le­vonni a forgalomról. A múlt esz­tendő végén ugyanis az exportőrök már számítottak a forint leértéke­lésére, s ezért nem a decemberben, hanem januárban, februárban ürí­tették ki raktáraikat, teljesítették kiszállításaikat. (MTI) ként annak közzététele után mind a három ország szakértőivel meg fogják vitatni. A közlés szerint e három országra azért esett a vá­lasztás, mert ők azok, amelyek a leginkább elkötelezettek a piacgaz­daság kialakítása mellett, és pá­lyáznak is az OECD-tagságra. Az elképzelések szerint az or­szágok megfigyelői státust kapná­nak a szervezet legkülönfélébb bi­zottságaiban, képviselőiket meg­hívnák a miniszteri értekezletekre, továbbá az OECD konkrét szak­mai kérdésekben, például a tulaj­donváltás vagy a munkavállalói- munkaadói viszony törvényi sza­bályozása ügyében is adna taná­csot nekik. tál, aki az intézményből kikerül, rövid időn belül talál magának munkahelyet. E megoldásban találkozik az egyéni és a társadalmi érdek. Schindler János díszes, már beüvege­zett okiratot mutat: „Az. a szabad Eu­rópa, amelyben a kontinens népei bé­kében és szabadságban együtt élhet­nek, csak akkor létezhet tartósan, ha az összes erők egyesülnek és ha minden régió sajátos arculata elismerést nyer. E magasztos cél csak úgy érhető el, ha a különböző anyanyelvű emberek, or­szághatárokat átlépve, egymásra talál­nak és megtanulják egymás megértését. Kecel és Schwarzenbruck önkormány­zatának tagjai és polgármesterei ettől az októl indíttatva együttműködés ki­alakítását határozták el, hogy a kultu­rális és gazdasági kapcsolatok erősíté­sével a fenti célhoz közelebb jussanak.” Aláírók: Schindler János és Albrecht Frister. A. T. S. Jelentés kérdőjelekkel Huszonöt ország kétszáz kutató­ja egyéves vizsgálódásának alapján készített tanulmányt tettek közzé a minap Bécsben. Az ENSZ megbízá­sából inspiciáló radiológusok a csernobili atomkatasztrófa követ­kezményeit összegezték, azzal a végkicsengéssel, hogy „akkora” baj nincs .. . Igaz ugyan, hogy az erőmű 30 kilométeres sugarú körében nem jártak, s az is, hogy a romeltakarító 200 ezer katonát, munkást nem ke­resték meg. És az is lehet, hogy a vizsgálatba bevont ottani lakosság egészségügyi állapota (a felnőttek 10-15 százaléka szorulna gyógyke­zelésre) nem rosszabb a Szovjetunió más területein élőkénél. Mégis, a megkérdezettek majd’ háromne­gyede szeretne elköltözni arról a vi­dékről, és aligha róható fel számuk­ra „idegrendszeri károsodásként" az óhaj. Csernobiltől jókora távolságra élve is érthető a még mindig élő félelem, bizonytalanság. Az ember veleszületett tulajdonsága, hogy leginkább az ismeretlentől retteg. És ki az a tudós (pártatlan vagy szovjctunióbeli), aki bizton látja a sugárfertőzés következményeit tíz, húsz vagy száz évre előre? Persze, az is istenadta emberi re­akció, hogy a félelmek feledtetésére törekszik a tudatunk. De azért a lelkünk mélyén Csernobil óta ott munkálkodik a rémület, s ha egy nagyra nőtt növényt, furcsára sike­redett gyümölcsöt látunk, más-más hangsúllyal ugyan, de Csernobilt emlegetjük. Hogy okkal-joggal-e. azt meg­ítélni nem tudjuk. De az is biztos, hogy azokban az országokban, ahol az információáramlás csak a közelmúltban kezdett rendeltetés­szerűen működni, ahol a félretájé­koztatás, a hamis információkkal való operálás volt az általános min­denütt, s nálunk is, ha nyugtatgatni kezdenek minket — egyszeriben idegesek leszünk ... Nagy Mária Munkahelyek nyomában Országos munkaerő-piaci helyzetkép — Yalamivel több szabad állás — Újabb elbocsátások várhatók Mérséklődött az export növekedése Bizonytalan importadatok OECD-jelentés Magyarországról

Next

/
Oldalképek
Tartalom