Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

PETŐFI NÉPE 1991. május 23., 3. oldal KELENDŐEK A TELKEK Lakónegyed az Aranyhegyi dűlőben A MEGYEI MUNKAÜGYI TANÁCS ÜLÉSÉN: Új igazgató\ új feladatok, új megközelítés Kiegészült a megyei munkaügyi ta­nács, a munkáltató és a munkavállalói oldal mellett az önkormányzatok kép­viselői is elfoglalták helyüket a tárgya­lóasztalnál, miután Kecskemét Megyei jogú Város Képviselő-testülete és Bács- Kiskun Megye Közgyűlése is delegált tagokat a tanácsba. Az asztal negyedik oldalán a megyei munkaügyi központ képviselői ültek, s a tegnap Kecskemé­ten megtartott tanácskozáson mutat­kozott be a testület előtt az újonnan kinevezett igazgató, dr. Feleky Pál, aki egyúttal ismertette a feladatkörével kapcsolatos elképzeléseit. Legfontosabb célnak azt tartja, hogy sikerüljön csökkenteni a megyében a munkanélküliség növekedési ütemét. Miután az ügyfelek döntően a munka­nélküli-segélyek, -járadékok révén ke­rülnek kapcsolatba a hivatallal, úgy a kiszolgálás, szolgáltatás mércéje is, hogy a járandósága kinek-kinek idejé­ben megérkezzen. A munkanélküliség kezelésében az aktív eszközök alkalma­zását látja szükségesnek az új vezető, az átképzőtanfolyamok közül pedig csak azokat, amelyek valódi megoldást je­lentenek, s ténylegesen alkalmassá te­szik a résztvevőket egy új feladat ellátá­sára. A tervek között szerepel a munka­ügyi központ struktúrájának átalakítá­sa. A kecskeméti kirendeltség meg­szűnne mint önállóan működő egység, s hélyette központi szolgáltató osztály­ként dolgozna tovább. Külön osztá­lyok foglalkoznak majd a munkaerő­piaci programok értékelésével, a pálya­alkalmassággal, az átképzéssel, vala­mint a gazdasági feladatokkal. A meg­nyugtató elhelyezési feltételek kialakí­tásában az önkormányzatok segítségé­re is számítanak, mert nehezen tartható állapot, hogy a megyeszékhely irodája előtt 40 méteres sorokban várakoznak az ügyfelek az utcán, s egy-egy dolgozó havonta 600 munkanélküli gondjával kénytelen foglalkozni. Erősíteni akarják a kapcsolatokat a szomszédos megyékkel is, egyrészt mert onnan sokan Bács-Kiskun me­gyebeli üzemekben, intézményekben találnak munkát, másrészt lehetnek, vannak olyan, közösen megoldandó feladatok, amelyekre együttesen nyúj­tanak be pályázatokat, s ezzel a siker esélye növekszik. A bemutatkozáson túl, természete­sen, az aktuális tennivalók is szóba ke­rültek, köztük egy felkérés, hogy a me­gyei munkaügyi tanács vállalja a terü­leti képzési tanács feladatát, s járjon el az ezzel kapcsolatos ügyekben is. V. T. Lemondott Marosán György Benyújtotta lemondását Maro­sán György, a Vállalkozás Fejlesz­tési Alapítvány pénzét kezelő iroda vezetője. Döntésével kapcsolatban Maro­sán György a Magyar Távirati Iro­da munkatársának elmondotta: az elmúlt hetekben úgy érezte, hogy munkájához nem kapja meg a kellő bizalmat a kormánytól. A többi kö­zött az alapítványt felügyelő kura­tórium összetétele a közelmúltban úgy változott meg, hogy erről ő nem is tudott, s véleményét a terve­zett változásokkal kapcsolatban előzetesen nem is kérték ki. Ezért határozott úgy. hogy be­nyújtja lemondását. Slosár Gábor, az alapítvány elnöke ezt elfogadta. Olyan megállapodás jött létre, hogy Marosán György, a zökkenőmentes vezetőváltás érdekében, még hivata­lában marad augusztus l-jéig. (MTI) Néhány esztendő múlva akár város- környéki falu is lehet a kiskunfélegyhá­zi határban az Aranyhegyi dűlői lakó­negyed. Az 1980-as évek elején kezdő­dött itt a parcellázás, majd a tulajdon­ba adás a Kiskunfélegyháza belterüle­téhez sorolt, de a várostól és a megye- székhelytől nagyjából egyforma távol­ságra fekvő térségén. Kész vagy most épülő családi házak, melléképületek sorakoznak a 400 □- öles, kertes parcellákon. Az utcán nyil­vános crossbar-telefonállomás, a lakó­negyed közelében autóbusz-megálló, élelmiszerbolt, étterem, benzinkút, va­lamivel távolabb gázcsere- és magán­kézben lévő Tüzép-telep. A mai Kunsági Agráripari Szövetke­zet által átruházott térségen elsőként 30 telket mértek ki a csárdával szem­közt. A második ütemben már 50 csa- ládiház-helyre volt szükség. A tulajdo­nosok viszonylag kedvező áron jutot­tak hozzá, s a szabad térségen olyan lakókörnyezet alakulhatott ki, ahol a szerényebb jövedelmű családok is egészséges, szép otthont teremthettek maguknak. A fásítást a lakónegyedhez nem messze lévő faiskola léte is meg­könnyítette. Az aranyhegyi lakónegyeddel csak­nem szemközt, a külterületi iskola mel­Több ideiglenes határátkelőhely megnyitását tervezi a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnoksága a pápa augusztusi látogatásának idejére. Az osztrák és a csehszlovák határsza­kaszra tervezett átkelők megnyitásá­nak egyelőre nincs akadálya, de a többi szomszédos országgal még folynak az egyeztető tárgyalások - hangzott el mindez a nemzeti előkészítő bizottság szerdai ülésén. Szombathelyen befejezéséhez köze­ledik a repülőtér melletti új vasúti meg­álló építése, így lehetőség nyílik majd a mise színhelyének megközelítésére vo­naton is. A misére érkezők elhelyezésé­re kollégiumi férőhelyeket foglaltak le az egyház helyi képviselői, és katolikus Három dolog kell a vállalkozáshoz: erkölcsi bizonyítvány, személyazonos­sági és 300 forintos okmánybélyeg. Az­után itt nálunk ki kell tölteni egy iyet, és indulhat a vállalkozás ... — tudom meg a kecskeméti polgármesteri hiva­talban, a közigazgatási iroda főmunka­társától, Kolozsi R. Gyulától. — Munkatársaimmal sokszor sze­retnénk lebeszélni a képtelen ötletekkel jelentkezőket, de nincs jogunk hozzá. Tudjuk, hogy sokan buknak, de mi­után az engedélyt nem kötelező vissza­juttatni hozzánk, csak becsléseink van­nak a számokat illetően: úgy harminc- harminckét százalékuknak nem válik be az üzlet. Az elmúlt héten tartották Budapes­ten az I. országos kisvállalkozói konfe­renciát. Ott is elhangzott: mifelénk sokszor megalapozatlanul, gyakran kényszerből vágnak az emberek a vál­lalkozásba. Pedig, mint mindent, a vál­lalkozást is tanulni, tanítani kellene. Elszomorító, hányán tesznek fel min­dent egy lapra, s a „tanulópénznek” nagy az ára. Egyre többen próbálkoznak „üzlet­összehozással”, ügynökséggel, kérnek munkájukért az eladótól és a vevőtől 5-5 százalék részesedést. Nagy isme­lett, a falu majdani játszóterének és leendő kereskedelmi létesítményeinek is hagytak ki helyet a tervezők, parcel­lázok. Kiskunfélegyházán a város bel­ső utcáiban elég kevés beépíthető telek van. A családi otthont a mezőgazda­ságban dolgozó vagy azzal foglalkozó családok egy része már a külterületen építi. Tavaly az építtetők hatvan száza­léka oda terveztette házát. Az Aranyhegyi dűlőben az eddig ki­mért térségen százhúsz-száznegyven la­kóházat lehet felépíteni. Az első és a második ütemben tulajdonba adott tel­keken csaknem valamennyi lakóház el­készült. Villanyvilágítás van a házak­ban, s az 1990—91-ben a nagyobb tel­jesítményű transzformátorállomást is felállította a Démász-kirendeltség. La­kásonként 14 ezer forintba került a vil­lamos eneriga bevezettetése. Az agrár­ipari szövetkezet évekkel ezelőtt meg­rendelte a földgázszerzési lehetőség ta­nulmánytervét, a részletes tervek a kö­zeljövőben készülnek el. Egészséges ivóvíz szerzésére is van lehetőség. Nem messze a lakónegyed­től, szénhidrogén-kutatás közben tár­tak fel ilyen alkalmas vízforrást, ennek végleges „kiképzésére" azonban még elő kell teremteni az anyagi fedezetet. (k. a.) családok is jelezték: szívesen látnának vendégül zarándokokat. A különböző minisztériumokon és hatóságokon kí­vül a honvédség is részt vesz az előké­szítő munkákban. Vállalták, hogy a látogatás idején több száz rendőr étke­zését és éjszakai elhelyezését biztosít­ják. A mise hangosítási feladataira egy osztrák cég kapott megbízást. A váratlan kiadásokra elkülönített tartalékalapból a nemzeti előkészítő bi­zottság 2 millió 300 ezer forint támoga­tást szavazott meg a pápalátogatásban érintett önkormányzatok számára. A pénzt sajtóközpontok építésére kell fordítani. Támogatásban részesül még egy kertbarátkor is, amelynek tagjai a helyszínek környékét kívánják felvirá­gozni. retség, tárgyalókészség, piacismeret kell hozzá, de ha sikerül folyamatossá tenni a dolgot, akkor megéri. Egyet azonban nem szabad elfelejteniük: ügynök csak egyszer csaphatja be partnereit! A néhány évvel ezelőtt nagy vállal­kozásnak számító áru- és személyfuva­rozás már nem menő, hiszen több a fuvaros, mint a szállítanivaló. Sok a szabó, a villanyszerelő, a kiskereskedő ez nagyon jó, ha törekvésük nem csupán arra irányul, hogy gyorsan, sok pénzt keressenek, akár selejt munka árán. Hogy milyen vállalkozások vannak? Legutóbb egy magánzálogházra kértek engedélyt. Ezt a tevékenységet azon­ban nagyon szigorúan szabályozták, az engedélyre várniuk kell. De létezik kö­römépítő, gyermeknevelési jótanácsot osztogató, tanyai üdültető — nyelvtan- folyammal, lovaglási lehetőséggel vagy anélkül. Május utolsó napjaiban pedig kaput nyit a művelődési központ tövében, a gabonaforgalmi vállalat vállalkozásá­ban a megye ipartörténetében az első bajor sörfőzde, üzletházzal... sei— Nyitottabb határ A pápalátogatást előkészítő bizottság ülése Vállalkozni jaj, de jó! ÁRUÉRT ÁRUT Szovjet feloldásra várva Elnöki rendelet tiltja a Szovjetunió­ban az év eleje óta, hogy külföldi part­nerekkel barter kereskedelmet folytas­sanak a vállalatok, egyesülések. A Ma­gyar Gazdasági Kamara szovjet—ma­gyar tagozatának ülésén, e hét elején, viszont Viktor Arisztov, a Szovjet Ke­reskedelmi és Iparkamara helyettes ve­zetője jó hírt közölt: várhatóan enyhül, netán teljesen fel is oldódik a tilalom, amely a magyar vállalatok szovjet ex­portjának egyik fő akadálya. — Több-e mindez puszta ígéretnél? kérdeztük a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériumá­ban Tímár László főosztályvezető­től. — Bizonyára, de hozzá kell tennem: ma — azaz szerda — délig hivatalos közleményt még nem láttunk róla — válaszolta Tímár László. — Minden­esetre tény, hogy már a magyar kor­mányküldöttséget is ilyen reményekkel kecsegtették a legutóbb a szovjet tár­gyalópartnerek. Mint kijelentették: szükségesnek ítélik, hogy lazítsanak a szovjet vállalatok és egyesülések keres­kedelmi kötöttségein. Az árucsereüzle­tekben való érdekeltséget is egyértel­művé akarják tenni, habár ehhez épp­úgy elnöki rendeletre van szükség, mint annak idején a tilalomhoz. Ám amint arra Viktor Arisztov is kitért — a konkrét és jól értelmezhető végre­hajtási utasítás még nem jelent meg. Várható viszont, hogy a barter üzletek elé jóval kevesebb, esetleg semmiféle korlátozást nem fognak állítani. — Ebben az esetben a magyar és szov­jet vállalatok könnyebben lehetnek egymás kereskedelmi partnerei... Különösen, ha amint arra re­mény is van egyáltalán nem írják elő a szovjet félnek, hogy milyen árut fo­gadhat el a magyaroktól és más külföl­di szállítóktól cserében. Magyarán: mindegyik szovjet partner azt vásárol­hat árujáért, amire szüksége van. — A magyar vállalatok milyen körét érinti kedvezően, ha megszületik a szovjet elnöki döntés? Szerte az országban igen széles kört. Nemcsak autóbuszra gondolnak a szovjet partnerek, hanem fogyasztási iparcikkekre, technológiai berendezé­sekre is. Az élelmiszeripar termékeiről nem is szólva, hiszen e téren sem a kereslet hiánya okozta eddig az export csökkenését, befagyását, hanem az, hogy a szovjet megrendelők nem tud­tak az áruért konvertibilis valutát adni. — Mikor tudják meg, hogy megszü- letett-e a várva várt kedvező döntés? Moszkvai kereskedelmi képvisele­tünk nyilván a leggyorsabban eljuttatja hozzánk a fontos információt. Termé­szetesen, egy percig sem fogjuk titok­ként kezelni, a vállalati körben jól is­mert külkereskedelmi tájékoztatókban azonnal megjelentetjük a bartertilalom enyhítésével vagy feloldásával kapcso­latos összes lényeges információt. — r —ő Utcaszerek utódai? Községi önvédelmi alapítvány Mélykúton Talán a megye legnépszerűbb önvédelmi csoportja működik Mélykúton. A lelkesedés április óta — amikor is megalakultak nemhogy alábbhagyott volna, in­kább nőttön nő. Igaz, nem büsz­kélkednek hatalmas hőstettekkel, de ahogyan a halasi rendőrkapi­tányság bűnüldözési osztályveze­tője, Markella őrnagy fogalma­zott, a legnagyobb értékük abban lesz, ha, tapasztalván állandó je­lenlétüket, a bűnözők visszavonul­nak Mélykútról. Eredménynek könyvelhetik el azonban máris, hogy, bizonyítva tenniakarásukat, támogatókra, se­gítőkre akadtak. A rendőrkapi­tányság például a létszámfejlesz­tésből egyet Mélykútnak ad, hogy folyamatos rendőri szolgálattal tudják segíteni a csoport működé­sét. Az önkormányzat ötvenezer forintot különített el a költségve­tésből az anyagi fedezet megterem­tésére. Mindezeket a szervezet május 21-ei ülésén jelentették be az illeté­kesek, ahol a csoport tagjai dön­töttek egy alapítvány létrehozásá­ról. A községi önvédelmi alapít­vány nevet viselő szerveződés célja a csoport munkájának anyagi fe­dezetét biztosítani. Ezen túl tervez­nek egy kül- és belterületen műkö­dő riasztórendszert kiépíteni, de szeretnék az esetleges elemi csapá­sok mentési munkálatainak előfel­tételeit is megteremteni. Az önkor­mányzati ötvenezer forint mellé számítanak a gazdálkodóegységek támogatására, hisz az ő biztonsá­gukat is szolgálják. Várják olyan megánszemélyek adakozását is, akik a csoport munkájában ugyan tevékenyen nem vesznek részt, de egyetértenek vele, és segíteni szán­dékoznak. Ezen az ülésen tettek a tagok személyes, írásos nyilatkozatot ar­ra nézve, hogy mit tekintenek fel­adatuknak, meddig terjednek a jo­gaik. Mi tehát a nyilatkozat szerint egy csoporttag konkrét feladata? „ ... a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, vagy mindezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás megelőzése, a tá­madás bekövetkezése esetén annak elhárítása.” S mindezen tevékeny­ség közben a szervezet tagja a jo­gos önvédelem mértékét nem lép­heti túl, bár erre is csak az alkot­mányból lehet következtetni, mert külön jogszabály nem rendelkezik róla. Leginkább ez a hiányzó jogsza­bály aggasztotta az ülésre meghi- vott rendőr őrnagyot, Markella Lászlót. Mint elmondta, fontos, hogy tartózkodjanak az intézke­déstől, saját testi épségük megőrzé­se, illetve a félreértések révén kelet­kező esetleges jogsértések elkerülé­se érdekében. — Magyarországon — mondta az őrnagy — már a 18. században voltak önvédelmi csoportok, utca­szereknek nevezték őket. Tíz ház tartozott egy őrzőhöz, aki jól is­mervén szomszédait, azonnal je­lezni tudta, ha valami szokatlant észlelt. Mivel Mélykúton az utazó bűnözés ütötte fel a fejét, hasonló módszer itt és most is hatékonyan tudna működni - javasolta a cso­portnak, mint a legártalmatlanabb megoldást. — Négyen vagyunk egy járőr­ben — vetette fel egy hozzászóló —, hát csak elintézzük azt a bűnö­zőt, legfeljebb kiszúrjuk az autója gumiját, hogy ne meneküljön el, mire odaér a rendőr. A helyzetre jellemző az a kevés­bé radikális javaslat, amely a sze­leptű kivételét ajánlotta inkább. — Azért is jobb ezt a tanácsot megfogadni — indokolta a hozzá­szóló —, mert utána rögtön lehet elnézést kérni és pumpálni. H. T. Tejünnep? Reklámozni általában az új vagy a kevésbe keresett termékeket szo­kás. Éldául manapság a tejet, a saj­tot, meg az egyéb tejtermékeket. Emlékeznek? - Élet, erő. egészség! Ami, persze, mind igaz, mármint táplálkozás-élettani szempontból. Ha viszont a boltban a pénztárcánk soványságát figyeljük, egészen más­képp néz ki a helyzet, ma. Magyar- országon. Kevesebb tejet iszik a gyermek, a nyugdíjas, pedig éppen nekik lenne rá a legnagyobb szüksé­gük. Pedig tehén van, sőt, sokak szerint az elégnél is több. Ebből kö­vetkezően tej is van, mert ugyebár a tehénnek az a dolga, hogy tejet adjon, bőséggel. Bár már hallani fürészporral etetett, meg éheztetett jószágokról is, no meg azokról, amelyikeket legszívesebben a vágó­hídra hajtana gazdájuk. Nem is itt van a kutya elásva, hanem valahol ott, hogy az utóbbi négy esztendő­ben négyszer emelkedett a tejtermé­kek ára, erőteljesen csökkenő tejfo­gyasztást okozva. Olyannyira, hogy tavaly már elértük a 150 ki­logrammos évi — az egészséges ét­rend szempontjából már elfogadha­tatlan negatív fogyasztási csú­csot. És az idén még 8-10 százalé­kos csökkenés várható! Pedig már megjelentek a boltok­ban a kimért tejes kannák, házal­nak a tejtermelők a frissen fejttel. És van ígéret is a tejipar átszervezé­séről, privatizációjáról. Mindez különösen ma juthat az ember eszébe, hiszen május 23-át a Nemzetközi Tejgazdasági Szövet­ség melynek hazánk is tagja nemzetközi tejnappá jelölte. Szép elgondolás, van igazsága is. Csak az. a bökkenő, hogy lassan mifelénk a tejvilágnap valóban ün­nep lett, ahelyett... Ahelyett, hogy az év 364 napján fogyaszthatnánk a tejtermékeket gusztusunk szerint, minden mennyiségben. És ünnepel­nénk, a világnapon, akár tejespoha­ras koccintás nélkül... — G. E. — ELSŐKÉNT A PETŐFI NÉPE TUDÓSÍT AZ EXPEDÍCIÓRÓL — INDULÁS: ŐSSZEL F ilmfelvevőgéppel, magnetofonnal Julianus nyomában Lezsák Sándornak, a Lakitelek Alapít­vány elnökének köszönhetően elsőként írha­tunk az őszre tervezett Julianus-expedícióról. Kigondolóitól, szervezőitől távol áll a tudo­mánytalan szenzációkeresés. Úgy gondolják azonban, hogy a modern tudomány eszkö­zeivel, módszereivel többet mondhat a szo­kásokban, népdalokban, tárgyi emlékekben megőrződött múlt, mint elődeinknek. Sze­mernyi remény sincs arra, hogy pontosan rögzíthetik az először 1235-ben, negyedma­gával útnak indult dominikánus szerzetes által felfedezett Magna Hungária, a korábbi szóértelmezés szerint Régi Magyarország ha­tárait. Az óriási pusztákon szinte napról napra változtatták helyüket a laza törzsszö­vetségek, nem beszélhetünk a mai fölfogás szerinti államszervezetről. Senki sem kételkedett a szerzetes szóbeli beszámolója alapján irt és a pápának meg­küldött Ricardus-féle jelentés igazában. Juli- anus az Ethyl folyónál valóban találkozott olyan emberekkel, „kiknek nyelve teljesen magyar vala és megérték vala öt és ő azokat". Mátyás király még tervezgette a régi ma­gyarok ide telepítését. A török alatt kisebb gondunk is nagyobb volt múltunk feltárásá­nál. A XVIII. században ébredező nemzeti öntudat ismét az őshaza felé fordította né­mely történészünk, nyelvészünk figyelmét. Úti beszámolóik, tanyulmányaik csak erős kritikával használhatók. Legutóbb Boros Já­nos és Rapcsányi László szentelt bő fejezetet a hosszú riportjukról, a vállalt feladatukat megvilágító beszélgetésekből összeállított Vendégségben őseinknél című kötetben Julia- nusnak. Hivatkoztak a jánoshalmi szárma­zású Lakó György akadémikus kutatási eredményeire is. A mostani elképzelések szerinti 3 tagú kül­döttség számít orosz, kazah és más tudósok támogatására, a töredéknyi rokon népek se­gítségére, a történelmi viharokban kint re­kedt magyarokra, különösen a kazahsztáni magyarok nagy létszámú szövetségére. Kása Csaba, a Magyar Fórum főszerkesz­tője, Dupka György kárpátaljai magyar ku­tató és Balogh László, a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójának operatőre mozgóképek­ben, fotókon és hangszalagon rögzíti a Julia- nus nyomán haladó expedíció útját. Jövőre, remélhetően, az újságokból, a képernyőről valamivel többet és pontosab­bat tudunk őseinkről, a távoli őshazáról. H. N. A Springer-Verlag Magyarországon Magyarországon is megjelent a Springer-Verlag, a világ egyik legna­gyobb magántulajdonban lévő tudo­mányos könyvkiadója. Ezzel a hazai tudósok számára is lehetővé válik, hogy forintért vásárolják meg a külföl­di szakirodalmat. Mindez a Springer Hungarica bemutatkozó sajtótájékoz­tatóján derült ki tegnap, a budapesti Wesselényi utcai székházban. A 150 éve alapított cég a tudomány tíz területéről ad ki kézikönyveket, könyvsorozatokat, folyóiratokat a világ szinte valamennyi országában. Magyarországon az induló időszakban elsősorban orvostudományi kiadvá­nyokkal jelentkezik az angol mellett magyar nyelven —, és lehetőséget ad a magyar tudósoknak is a nemzetközi publikálásra. Ugyancsak kapcsolatot kíván teremteni valamennyi, tudomá­nyos témával foglalkozó intézménnyel, valamint az egyetemekkel, a könyvtá­rakkal. A Springer-ház szalonjában pe­dig megtalálható a cég eddig megjelent kiadványainak reprezentatív mintája is. A sajtótájékoztatón elmondták: a megrendelt köteteket két hét alatt szál­lítják, a Springer nemzetközi adat­bankja minden érdeklődő számára hozzáférhető. Tudatták még, hogy az Orvosi Hetilapot július I -jétől a Sprin­ger adja ki, amely egyébként semmiféle kapcsolatban nincs az Axel Springer­rel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom