Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-21 / 117. szám

PETŐFI NÉPE 1991. május 213. oldal AKAR ÖN KÖNNYEN, GYORSAN ...? Tömegpszichózis vállalkozóknak Tiszteletteljes meghívót kézbesí­tett a napokban a posta minden halasi vállalkozó levélládájába, amelyben elsősorban a város pol­gármesteri hivatala, aztán a VOSZ területi csoportja, s végül az IPOSZ halasi szervezete értesíti a címzette­ket. Értesíti egyrészt arról, hogy rendszeres összejöveteleket kíván­nak részükre szervezni, másrészt, hogy az első, megnyitó találkozóra ezennel tisztelettel meghívják. Sej­tetni engedik továbbá, hogy a har­madik napirendi pont egy német kereskedelmi menedzser előadása­ként kiváló kereseti lehetőséggel ke­csegtet. „Az üzleti elképzelést a há­zastársuknak is meg kell ismernie!” - szól a zárómondat figyelmezteté­se. Mit mondjak, kíváncsivá tett. Nem túlzók, legalább ötszázan szorongtak péntek délután a sport- csarnokban. A folyosón elhelye­zett asztal telve papírral. Egyolda­las kérdőíven szólítja meg a hivatal a tisztelt hölgyeket és urakat, csa­lafinta kérdésekbe rejtve együtt­működési óhaját. Az élelmesebb vállalkozók szórólapon hirdetik szolgáltatásaikat. Kis késéssel, kisvártatva mikro­fonhoz lép a polgármester. Öröm­mel és büszkén konstatálja a hatal­mas érdeklődést. Valóban megtisz­telő a mai, cinikusnak és közö­nyösnek ítélt világban. Biztosítja a jelenlévőket, mennyire fontosak az önkormányzatnak a vállalkozók. Néhány elvi szemponttal tisztázza, mit is kell érteni a vállalkozó fogal­mán. Még egyszer felhívja a figyel­met a kérdőívekre, s egyúttal né­hány kérdésre jelzi is a lehetséges választ. Megmutatjuk például, hogy a város követendő fejlesztési iránya leginkább az idegenforgalom, a fejlesztés lehetséges fedezete pedig a helyi adó, illetve az önkéntes ala­pítványok. Majd vázolja az igé­nyeket, amelyekhez segítséget re­mél a jelenlévőktől. Átveszi a szót a VOSZ területi szervezetének vezetőségi tagja, s néhány mondattal jelzi, mire is gondoltak a havonta rendszeresí­tendő klubszerű összejövetelek kapcsán. Elhangzik egy fontos in­formáció: aki be akar kapcsolódni a nemzetközi vállalkozásokba, in­gyenes információt kaphat a buda­pesti központban. Cím jegyezve. Végre megkapja a szót a német menedzser, bűbájosán raccsoló tolmács kisasszony közvetít. Per­ceken belül megtudjuk, hogy ez az üzlet a világ legolcsóbb, de legbiz­tosabb üzlete is egyben. Ezt az információt a lehető legautentiku­sabb személytől kapjuk, hiszen az úr maga is.ezt a vállalkozást foly­tatja ötödik éve, s már rég nem mellékfoglalkozásként, hanem családi fővállalkozásban. Ez vár ránk is, ha belefogunk. Bombasz­tikus számok hangzanak el. bár még mindig nem tudjuk, miről van szó. Előbb csak egy-két rangosabb üzletember áll fel, s merev, rezze­néstelen arccal távozik, majd per­cenként pattan fel valaki, később már kisebb csoportokban kedélyes körbepillantással, lazán beszélget­ve fogy a tömeg. Mi, akik marad­tunk, engedjük hatni a pszichózist, s várjuk, mikor megyünk le alfába. Bár az is lehet, hogy restellkedünk. » — h — AZ EDDIGI RENDŐRKAPITÁNYRA SZAVAZTAK Csetepaték a kalocsai önkormányzatban Eddig úgy tűni, a kalocsai önkor­mányzat képviselő-testülete békés sziget Bács-Kiskunban. Legutóbbi ülésük azonban rácáfolt a feltétele­zésre. Nem volt ritkaság ugyanis a presztízsharc, a személyeskedés. Már az első napirendi pontban heves viták alakultak ki a kirchheimi delegáció fogadását illetően. Tóth Tibor kifogá­solta, hogy a „városi hatalmat repre­zentáló” képviselőknek minden alka­lommal biztosítottak megfelelő he­lyet a protokollasztalnál. Dr. Ko- vácsffy Csaba képviselő szerint pedig boldog boldogtalan bemehetett a rendezvényre, nem csak a meghatá­rozott kör. Második napirendi pontban a kép­viselő-testület a kalocsai rendőrkapi­tány személyéről szavazott. A megyei rendőrfőkapitány ajánlásának meg­felelően két tartózkodás és egy ellen­szavazat mellett a jelenlegi kapitány­nak adnak bizalmat, így szinte bizo­nyosra vehető, hogy Hargitai László százados megőrzi posztját. Pintér József, az ismert keceli gyá­ros csúcstechnika oktatását ajánlotta föl a kalocsai szakmunkásképzőnek. Az ajánlatot már január elején eljut­tatták a kalocsai önkormányzathoz, de az a legtöbb képviselő előtt az ülésig ismeretlen maradt. Mint kide­rült, a népjóléti bizottságnál ült meg az ügy. Bíró Zoltán, a bizottság elnö­ke válaszában kifejtette, nem látja ki­vitelezhetőnek a Pintér-féle javasla­tot. mert az iskola nem rendelkezik a megfelelő feltételekkel, nincs például kellő számú, egyetemi végzettségű oktató. Az iskola igazgatója szerint kedvező döntés esetén ez azonnal megoldható lenne. Megtudtuk azt is, hogy az egyházi ingatlanok visszaadása kapcsán Ka­locsa másodszor kerülhet méltányta­lan helyzetbe, amiatt, hogy korábban nem volt fejlesztés a városban. An­nak idején arra hivatkoztak a hatal­mon lévők, hogy Kalocsa jelentős egyházi ingatlanokat kapott, tehát visszafogott támogatást érdemel. Mi­vel az újabb törvény szerint az ingat­lanokat tíz éven belül vissza kell adni, nehéz helyzetbe kerülhet a város. A volt szovjet objektum hasznosítá­sával kapcsolatban jó hírnek számít, hogy nyolc épületet soron kívül meg­kap az önkormányzat. Az viszont már kevésbé jó hír, hogy az infra­struktúra kiépítése hátra van, amit majd a beköltözőknek kell megfizet­ni. A korábbi lakásonkénti 800 ezres kalkulált ár minden bizonnyal csök­ken, de hogy mennyivel, az még a jövő titka. Zs. K. I. KUPA MIHÁLY A SZOVJET—MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOKRÓL Kereskedni kell! ■A szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokban még számos kérdés nyitott. Az azonban bizonyos, hogy mindkét fél érdekelt az együttműködésben. Kupa Mihály pénzügyminisztert arról kérdeztük, mikor és milyen módon rendeződnek a vitás pontok, illetve hosszú táron mit várhat a két ország egymástól. A szovjet magyar kapcsola­tok végleges rendezéséhez nagyon sok tárgyalásra van még szükség. Ezek magukban foglalják a szovjet csapatkivonáshoz kapcsolódó el­számolásokat, illetve a szovjet adósságügyek rendezését. Ez utób­bi nyilvánvalóan Antall József moszkvai látogatásával fog végleg elintéződni, amikor is a magyar ^szovjet alapszerződést aláírják. Úgy tapasztalom, hogy szovjet részről hajlandóság van az áruval történő törlesztésre. A hosszú távú kapcsolatok kérdéseiről folynak a tárgyalások. A kereskedelmi kap­csolatokban, minden valószínűség szerint, ismét feléled a barterelszá- molás, amit kooperációs formá­nak hívnak majd. Ezen túlmenően a szakértők arról is tárgyalnak, hogyan kapcsolódjék be az EBRD a két ország gazdasági kapcsola­tainak rendszerébe. Egyelőre sem­mi jelét nem látom viszont annak — ami rendkívül fontos lenne — hogy rendeződjenek a nem keres­kedelmi elszámolások. — A két ország kapcsolatai­nak mielőbbi rendezése azért is fontos lenne, mert a nyugati tőke hazánkon keresztül (is) akar be­áramolni a Szovjetunióba. Ön szerint van-e létjogosultsága közvetítő szerepünknek? A Magyarországra beáramló külföldi tőke jelentős része nyíltan vagy burkoltan, de végül is a szov­jet piacra akar bejutni. Meg kell találnunk azokat az együttműkö­dési formákat, amelyek révén „há­rom lábon álló” társaságokkal tu­dunk bemenni a szovjet piacra. Ennek egyelőre az a legfőbb aka­dálya, hogy a szovjet belső szabá­lyozás nem engedi meg a profitre­patriálást. De úgy gondolom, hogy ha olyan nyugati partnerrel tu­dunk társulni, amelyik elég tőke­erős és elég stabil, akkor ezeket a problémákat át lehet hidalni. A határ menti területek esetében azt is el tudom képzelni, hogy a magyar cégek minden nyugati részvétel nélkül, közvetlenül jelen­jenek meg befektetőként. — Felröppent a hír, hogy Kár­pátalján szabadkereskedelmi övezetet kívánnak létrehozni. Milyen előnyökkel járna ez szá­munkra? — Konkrétumokat nem tudok erről, de elképzelhető. Kárpátalja innenső oldalán, Szabolcs-Szat- már-Beregben viszont biztos, hogy hasonlóan töprengenek. Ha sike­rülne egy egybefüggő szabadkeres­kedelmi övezetet létrehozni, akkor az nagyon jelentős gazdasági fel­lendülést eredményezhetne mind­két fél számára. — A magyar vállalatok egy része — minden nehézség ellené­re — már megtalálta, illetve megőrizte a helyét a szovjet pia­con. Véleménye szerint továbbra is az önálló kezdeményezéseké a döntő szerep, avagy a gazdasági diplomácia eredményeképpen kitaposott ösvényen kell halad­niuk a többieknek? — A szovjet piac legalább olyan kemény, csak más típusú piac, mint a nyugat-európai. Itt az a sa­játos probléma, hogy nem egysze­rűen a vevőt kell megtalálni, ha­nem azt a vevőt, aki fizetni is tud. Ezt nyilván a vállalatokra kell bíz­ni. Nagy segítséget ad, hogy a Ma­gyar Gazdasági Kamarának van már Moszkvában képviselője, és előbb-utóbb Kijevben is lesz, sőt, remélhetőleg Munkácson is. Úgy tudom, hogy a bankok is töreksze­nek arra, hogy Ukrajnában létre­hozzanak egy vegyes bankot. A gazdasági diplomáciának nagy szerepe lehet, de ugyanakkor kor­látái is vannak, mert nagyon sok hangszeren kell egyszerre játszani. Nem elég csak Moszkvával tár­gyalni: a szövetséggel, a föderáció­val, a helyi szervekkel és a vállala­tok vezetőivel is konzultálni kell. Tehát a hagyományos, miniszteri szintű találkozók mellett a napi kapcsolattartás is elengedhetetlen. — Az Ön nevével fémjelzett gazdasági program a szovjet ke­reskedelem nagyfokú visszaesé­sével számol. Elképzelhető, hogy a tervezettnél jobban alakulnak a folyamatok? — Úgy gondolom, hogy az idén a tavalyi forgalom ötven-hatvan százalékára számíthatunk. Ennél azonban sokkal többet ki lehetne hozni a szovjet—magyar kapcsola­tokból, hiszen a Szovjetuniónak élelmiszerre van szüksége. Elég ké­zenfekvő, hogy Magyarország szállítson ilyen árukat, hiszen a nyugatiakhoz képest előnyösek az áraink. Ugyanakkor az is igaz, nem tudunk akkora hitelt nyújta­ni, mint a nyugati országok bank­jai. Hamarosan létrehozzuk vi­szont az exporthitelt biztosító inté­zetet, ami nagy előrelépés. A kö­zeljövőben megnyílik egy orosz ke­reskedőház is Budapesten, amelyik rubelben és forintban fog számol­ni. A szovjet fél képviselői részéről őszinte és megalapozott törekvést érzékeltem annak érdekében, hogy kapcsolatainkat rendezzük. Ez mindkét félnek érdeke, tehát bizo­nyosan megtaláljuk a kölcsönösen előnyös megoldásokat. M. B. NEGYVENÉVES A NEMZETISÉGI TÁNCCSOPORT Neibsheimi vendégek Nemesnádudvaron • A söprűs tánc. (Gál Zoltán felvételei) Hiába kémlelték az eget a nemesnádudvariak vasárnap este. Az eső konokul csepergett. így a községháza előtt fel­épített szabadtéri színpadnak nem vehették hasznát. A pün­kösdi majális helyszíne így a művelődési ház nagyterme lett. melyben egy tűt sem lehetett volna leejteni, hiszen a község lakóin kívül 150 neibsheimi vendég is érkezett a jeles alka­lomra, a híres nemesnádudvari néptáncegyüttes fennállásá­nak 40. évfordulójára. Hidasi Antal polgármester köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Alexander Arnot urat, az NSZK budapesti nagy­követét, majd Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető elnöke méltatta a nádudvari ha­gyományőrző együttes és alapító vezetője, Kishegyi Simon érdemeit a nemzetiségi kultúra ápolásában. Felolvasták Andrásfalvy Bertalan miniszter elismerő sorait, majd Rainer Bachmann községi elöljáró átadta Neibsheim testvérközség ajándékát. Az ünnepi műsor a vaskúti fúvószenekar vidám indulóival vette kezdetét. Kirobbanó sikert aratott a neibsheimiek templomi kórusa, mely egyebek között előadta Brahms V. magyar táncát is, nálunk ismeretlen énekkari átiratban. A jubileumra elhozta repertoárjának legjavát a bajai Ge­menc táncegyüttes. Vezetője, Nagy Dezső a neibsheimi ven­dégek kedvéért a magyar néptánchagyományok legjavának bemutatásáról is gondoskodott. Az est fénypontja a jubiláló együttes fellépése, hangulatos nádudvari táncok előadása volt. Kishegyi Simon, akinek keze alatt nem kevesebb, mint • Tetőfokán a hangulat. 250 láncos nevelődött ki a négy évtized alatt, most a tánccso­port legszebb sikerdarabjaiból állította össze műsorát. Fer­geteges sikert aratott például egy tréfás életkép, a söprüs tánc. A műsor után a közönség is táncra perdült a vaskúti zenekar muzsikájára. Hajnalig járták a valcert, a polkát, a csárdást, és a régi szép német táncokat. Gál Zoltán Érettségi­felvételi Tegnap megkezdődtek a közös érett­ségi-felvételi írásbeli vizsgák az ország­ban. A kétnapos erőpróbán a fiatalok — szám szerint 37 ezer 438-an — mate­matikából, fizikából, kémiából és bio­lógiából készítik el indigóval, két pél­dányban dolgozataikat mondta el az MTI kérdésére Bakos Károly, a mű­velődési minisztérium főmunkatársa. A fővárosban a Budapesti Műszaki Egyetemen, vidéken pedig a I9 megyei központban összesen mintegy 600 teremben — írják a dolgozatokat. A helyes megoldásokat a TV 1 adá­sában, május 22-én és 23-án (szerdán és csütörtökön) ismerhetik meg az érdek­lődők. Szerdán, 22 óra 25 perckor kez­dődik a matematika- és a fizikapéldák kidolgozása, csütörtökön 23 óra 10 perckor a kémia- és biológiafeladatok helyes válaszait ismertetik a TV 1 „Oldjuk meg!" című műsorában. Félidőben I a fokozott ellenőrzés A múlt héten kezdődött fokozott köz­úti ellenőrzés eddigi Bács-Kiskun megyei eredményeiről tegnap kaptunk tájékoz­tatást a főkapitányságon. Mint arról már szombati számunkban röviden hírt adtunk, az országos akcióban mintegy 3000 rendőr vesz részt, s a járőrkocsik munkáját ezúttal hat helikopter is segíti. Megyénkben a rendőri állományt a Bu­dapesti Rendőri Ezred egyik száza­dával erősítették meg. így — ezt a közle­kedők bizonyára maguk is tapasztalhat­ták - meglehetősen nagy számban talál­kozhattunk ellenőrzést végzőkkel az uta­kon. Elsősorban a rendszám, illetve a for­galmi engedély nélkül közlekedőkre, a gázüzemre átállított járművekre figyel­tek. ellenőrizték a tulajdonjogot, a cso­magteret. Az utóbbi időben, főként nyu­gatról származó autót ..kötöttek el” úgy. hogy a zárható benzinsapkát felfeszítve kulcsot részeltettek a tolvajok az ajtó­hoz, ezért különös gonddal ügyeltek az ilyen, egyértelműen lopásra utaló sérülé­sekre. Három nap alatt 5462 gépjármű­vet ellenőriztek, ebből 4136 személygép­kocsit. Kiemelt szabálysértés miatt 251 vezetőt feljelentettek, helyszíni bírságot 962-en fizettek. Tőlük kevés híján 300 ezer forintot szedtek be. Vérvételre 21 ittas sofőrt kísértek el. 32-t előállítottak. 35-től pedig azonnal elvették vezetői en­gedélyét. Rendszámmal, illetve szabály- szerű vámokmányokkal 21-en nem ren­delkeztek. A hét közepéig tartó fokozott ellenőr­zés ezúttal nem csak az országutakra korlátozódott. így szombaton ismételten razziát tartottak a kecskeméti kis „KGST”-n a rendőrök, s még ezen a napon három körözés alatt álló személy is fennakadt a „hálójukon”. Noszlopy A TÁRGYALÓTEREMBŐL JELENTJÜK Kölcsön „rablásra felkészülés” címén Váratlan fordulattal végződött an­nak idején a kiskunhalasi vízmű válla­latnál történt „rablás” nyomozása. Mint a későbbiekben kiderült, a válla­lat „sertett" pénztárosa Bacsó Ágnes, míg a „rablók" egyike nem más, mint a saját öccse. Bacsó Endre. Annak pe­dig már nagyon kacifántos bűnügynek kell lennie, amelyikben a testvérek egy­mást rabolják ki. Nem is erről volt szó, amint ez elég nyilvánvalóan kiderült a Kecskeméti Városi Bíróságon, dr. Ár- vay Árpádné ítélőtanácsa előtt. Bacsó Endre állandó pénzzavarral küszködött. Kölcsönért gyakran for­dult a nővéréhez. Bacsó Ágnes gondos­kodott öccse gyermekeiről is. A férfi rendszeresen zaklatta a családot, sőt, még kisfia iskolájában is botrányt ren­dezett. Ám más területen, mégpedig az italozásban is rendszeresnek mutatko­zott. Jó barátra lelt e „tevékenysége” közben Tokodi László személyében. Persze, az utóbbit sem vetette föl a pénz. így most már ketten jártak köl­csönkérni Bacsó Ágneshez. A nővér pedig egyre jobban félt saját testvéré­től. Ettől függetlenül, amikor a két férfi előrukkolt neki a rablás tervével, kerek perec visszautasította őket. Ám nem hagyták annyiban. Egy nyomós érvvel hozakodtak elő: ha belemegy és meg­szerzik a pénzt, külföldre távoznak, s békét hagynak a családnak. A nővér sohasem mondott igent, de az ötlet utóbbi része tetszett neki... Ekkorra már sem Bacsó, sem Toko­di nem dolgozott. Pénz pedig kellett. Természetesen a nővértől kértek, s az adott, amíg a sajátjából tudott, aztán már a pénztárba nyúlt. Ezt megelőzően soha nem volt hiánja. Tavaly október 9-én már kifejezetten a „rablásra felké­szülés” címén kértek pénzt tőle. Soro­zatos zaklatásuk és megfélemlítésük eredményre vezetett: több mint 60 ezer forintot kaplak abból a pénztárból, amelynek a kirablására ezt az összeget fordítani kívánták. Közben a menekü­lésükhöz segítségként fölbérelték Ta­kács Imrét, 3 ezer forintért. Annyit mondtak neki, hogy autójával egy fu­varra lesz szükségük. Egy 15 éves fiút pedig azért vettek be az üzletbtj. mert kellett még valaki, aki megkötözi Ba­csó Ágnest. Tavaly október 9-én aztán megérke­zett a kiskur hala: /ízmű vállalathoz a fizikai dolgo ók ijávi bére. S aztán ha­marosan felr öppent a hír: rablótáma­dás történt. Bacsóék zsákmánya 3 mil­lió 400 ezer forint volt. Csakhogy a rendőrség bravúros nyo­mozással kézre kerítette a bűnözőket. a fiatalkorú bűnsegéd kivételével, aki egy vándorcirkusszal továbbállt. A lo­pott pénzből 1 millió 496 ezer forint megtérült, de a hiányzó kétmilliónak eddig még nem sikerült a nyomára bukkanni. Ettől függetlenül azonban már meg­született az elsőfokú bíróság ítélete. Bacsó Endrét folytatólagosan, felbuj­tóként elkövetett sikkasztás, különö­sen nagy értékre, társtettesként végre­hajtott lopás bűntettéért, többszörös visszaesőként, 6 és fél év fegyházzal és 7 évre a közügyektől eltiltással sújtotta. Az ügyész súlyosbításért, míg a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. To­kodi László büntetése 4 év börtön és 4 év közügyektől eltiltás. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Bacsó Ágnest két év börtönre ítélték, de a végrehajtást 5 év próbaidőre felfüg­gesztették. Az ügyész végrehajtandó szabadságvesztésért fellebbezett, míg a vádlott és védője tudomásul vette a határozatot. Takács Imre („a fuvaros”) nagy értékre bűnsegédként elkövetett lopás bűntette miatt 1 év börtönbünte­tést kapott, 3 év próbaidőre felfüg­gesztve. Ezt mind az ügyész, mind Ta­kács és a védője tudomásul vette. Bcncze Andrea

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom