Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-20 / 116. szám

PETŐFI NÉPE 1991. 05. 20., 5. oldal VALAMI BŰZLIK A MATYÓ DŰLŐBEN Rejtélyes fuvarok Azt hiszem, csak mi voltunk azok, akik örültünk no nem túl sokáig — annak, hogy a hőmérő higanyszáia nem szökött akárcsak a húsz fok kör­nyékére. így csupán a látvány és a „hal­vány” bűz okozta hányingerrel kellett küszködnünk. De csöppet sem volt ne­hézelképzelni. mi lehet itt mondjuk egy meleg, déli órában, légyrajokkal körít­ve. Az esztétikai értéktől messze lema­radó látvány Izsákon, az Uzovics-tclep Matyó dűlőjében tárult elénk. Néhány embermagasságú halom nyersbőrt bo­rítottak oda, láthatóan nem a napok­ban. A kupacokat jól elkülönítették egymástól, egyik birka, másik sertés­bőr (a szagukat illetően megkülönböz­tethetetlenek, a küllem azonban egyér­telműsít). Mi ez tulajdonkeppen? Mint kide­rült, az Izsáki Állami Gazdaság jó né­hány évvel ezelőtt bérbe adta az itt lévő raktárhelyiséget Mózes László izsáki nyersbőrfelvásárlónak. Abban az épü­letben azóta különösebb galiba nélkül végezték a felvásárló dolgozói a mun­kájukat. Az ott élő öt családnak lakásaik egy körbe tartoznak a raktár­ral — sem okozott eddig nagyobb gon­dot az ottani tevékenység. Eddig! Történt ugyanis — mint megtudtuk: egyszer decemberben és egyszer januárban -, hogy teherautók érkeztek a raktár elé, gyorsan megsza­badultak rakományuktól és továbbáll- tak. Hát ez a rakomány ami borzolja a kedélyeket (és ingerli a szaglószerve- ket). Annus nénit, özvegy Kovács István­nál, úgy kiabáltuk elő lakásából. Úgy mondta, ő bizony már öreg is, gyenge is ahhoz, hogy „szót értsen a Mózes Lacival”, de tudja, a fiatalabb szomszé­dok már többször szóltak neki, takarít­sa el onnan a bőröket. Arról is beszélt, hoL’v avakran lát itt a raktárnál embe­• Nem lélekemelő a látvány. • A szomszé­dok már több­ször szóltak a bőrösnek —- mondta Annus néni. (Kotok: Walter Péter) • \1i lesz itt, ha így marad? — kérdezi Ko­vács Imre. reket, munkásokat, sofőröket, a főnök azonban ritkábban jelenik meg. Pana­szolta, hogy eddig sem volt a nyár könnyű, hiszen a „bőrnek szaga van”, de hogy az idén mi lesz... A legyek, meg a bűz, szóval... A fiatalabb lakók közül Kovács Im­rével beszéltünk, tulajdonképpen tőle tudjuk, hogy létezik ez a „látványos­ság”. Tudják, nagyon félünk attól, ami várna ránk, ha így maradna minden. Itt gyerekek is laknak, hogyan enged­jük ki őket egyáltalán játszani? Nézzék, a kutyákat is láncra kötötte már min­denki, hogy ne férjenek a bőrökhöz. Fúrott kútból vesszük a vizet, ki tudja, nem fertőződik-e meg? A legyekről meg ne is beszéljünk! Egy iratot is mutat Kovács Imre. Ezt az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat Kecskeméti Városi Inté­zete küldte neki, mint bejelentőnek, Mózes Lászlónak és az Alsó-Dunavöl- gyi Környezetvédelmi Felügyelőség­nek, mint további intézkedőnek. Ennek az iratnak egyik kitétele: „az 56/1981. (XI. 18.) MT. sz. rendelet I. sz. mellékletében felsorolt jegyzék alapján a nyersbőr veszélyes hulladék­nak minősül.” A veszélyes hulladékot pedig — ki ne tudna erről manapság — mielőbb ár­talmatlanítani kell, megsemmisítéséről gondoskodni szükséges. Hogy kinek és hogyan? Kinek mi erről a véleménye? Milyen intézkedések történtek? A kérdésekre visszatérünk. Gál Eszter w Artalmasak-e az ólomkristály poharak? New York-i kutatók mérései szerint egy liter portói bor négy hónap alatt 2,5 milligramm ól­mot old ki az ólomüveg palack­ból. Egy másik borfajtát négy órán át ólomkristály pohárban hagytak állni: a bor ólomtartal­ma az eredeti érték háromszo­rosára, kereken l milligramm/ literre nőtt. A mai előirások szerint egy liter híg ecetsav maximum 4 milligramm ólmot oldhat ki 24 óra alatt az ólomtartalmú edény falából. Egyik vezető ólomkristálygyár mérései sze­rint borospoharaikból ennek csak egyhuszada oldódik ki. A borban levő savak ugyanis a bázikus ólomkristályból nehéz­fémeket és alkáliákat oldanak ki. Ennek következtében az edény felületén szilikáthálózat képződik, amely meggátolja az ólom további oldódását. Indiánroham Európa ellen Jönnek az indiánok, Európa vigyázz! — írta szalagcímében a genovai újság. Minden oka megvolt rá, hogy riadót fújjon, hiszen a sziú indiánok főnöke jelentette be: 1992-ben, amikor a világ a'genovai származású hajóst, Kolumbuszt, és nagy tettét, Amerika fölfedezését ünnepli, a fölfedezettek leszármazottai partra szállnak majd öreg kontinensünkön. „Bejárjuk Európát, és mindenütt elmondjuk, hogy mit jelentett Amerika fölfedezése — nekünk”, nyilatkozta Birgil Kills Straight, a dakotai sziú törzs 50 esztendős főnöke. (Texasi .kalapot és medvefogakból készített nyakláncot visel.) „Nem ellenezzük, de nem is ünnepeljük Kolumbuszt, csupán arra akarunk emlékeztetni, hogy az indiánok fején próbálta ki a kardját.” A Dakota állam déli részén élő indiánok elszánt vállalkozásá­hoz tehát lenne elegendő ok. Érzelmi szempontból azért is, mert apáról fiúra tovább adják, hogy a hódítókkal kezdődött minden rossz. Ők tették tönkre az ősi kultúrát és a természetet. „Az USA kormánya ezt követően elrabolta erdeinket, szent völgyeinket, ahol a sziú indián ősei szellemével találkozhatott.” Az európai fellépés garantált sikert ígér. Ugyanis az a törzs szállja meg a fehérek kontinensét, amely Hollywoodban díjözönhöz juttatta egy barátjukat. Ők voltak ugyanis a szereplői a Farkasokkal táncoló című, többszörös Oscar-díjas filmnek. ÜZLETASSZONYOK A második ezredfordulóra felbillen a menedzserarány az Amerikai Egyesült Államokban közölte egy kutatóintézet Pennsylvaniában. Míg 1970 előtt alig ötszázalékos volt a hölgyek aránya az irányításban, 1985-ben már 29 százalékban ők diktáltak. Az USA gazdasági pozíciói­nak több mint felét 2000-ben már üzletasszonyok töltik be. „Amint az eh társak előtt ismeretes, az intézőbizottság mun­káját hosszú időn keresztül nehezítette a Petőfi Népe c. lap szerkesztőségében kialakult elvi és eszmei zavar... A lap munkatársai közül is több személyről állítottak ki az októberi események kádervéleményt, ezért a 17 munkatársból 8 alkal­matlannak minősült, hogy a megyei pártbizottság lapjánál dolgozzék.”(Az 1957. március 7-én tartott megyei kommunis­ta aktívaértekezlet beszámolójából.) Váratlanul, kecskemétiek társaságában, a Tőzsde Kurír főszerkesztői irodájában találkoztam az egyik elbocsátott „alkalmatlan személlyel”. Alkalmi osztálytalálkozó? A vendégasztalnál Horváth József, a Magyarország volt főszerkesztő-helyettese és Pomázi József, az üzleti hetilap főszerkesztő-helyettese tárgyalt valamiről. Az éppen soros megbeszélését, kedvünkért, félbe szakító Benedek István Gá­bor főszerkesztővel együtt 1956-ban a kecskeméti Katona József Gimnáziumban érettségiztek. Sorolják, hogy ki mire vitte a 16 fős osztályközösségből. Egyikük egyetemi rektor, a másik főmérnök, a harmadik főorvos . . . — Vele kezelteted magad, ha valami bajod van? - - kérdem a „kádervéleményt 56-ban magamagáról kiállító" alapító főszerkesztőtől. — Flazaugrom, ha tehetem a Bruncsák Bandihoz. Igaz, „csak” párhuzamos osztályba járt, de barát. Szavaival máris Kecskeméten vagyunk. — Készültem belőled. Könnyű volt fölismerni a Bács- Kiskun megyei Néplap utolsó évfolyamában a bis, meg B. 1. cikkeket akkoriban szokatlan, érdeklődést keltő címekről, a könnyed, olvasmányos tálalásról. így mutattad be a süketné­mák iskoláját: „Ahol tíz ujjból áll az ábécé”. A Tőzsde Kurír pedagógiája — Hogyan éltétek meg a szerkesztőségben '56-ot ? — Ha kikapcsolod a magnót, leteszed a tollat, szívesen elmondom. ízlésem ellen volna a nyilvános köpönyegforga­tók leleplezése. — Megértelek. Tudom, felvilágosult demokrataként visel­kedtél. Ezért menesztettek. Mikor kerültél vissza a pályára? — Tíz évembe került. Csak befolyásos ismerősnek kö­szönhettem, hogy Szolnokon újrakezdhettem. — Több napilapnál dolgoztál mind felelősebb beosztásban. Hogyan fogadtad a Tőzsde Kurír szerkesztőségének megszer­vezésére kapott ajánlatot? — Legalább egy másodpercig erősen gondolkodtam, amíg elvállaltam ennek a „pedagógiai” lapnak az irányítását. — Pedagógiai? — A tőzsde körül Londonban nyolc, Bécsben két-három lap is megél. Nálunk egyelőre kevés értékpapír kerül az adásvételi piacra. Tanulnunk kell a tőzsdézést. Tehetősebb honfitársaim közül is jóval kevesebben értenek a pénz meg- forgatásához, mint ahányan remekül el tudják szórakozni, vásárolni. Meg kell tanítani az embereket arra, hogy a pénz egy különleges árucikk, különleges módon kell bánni vele. Pénzpiaci lapunkban a tőzsde éppen úgy benne van, mint a bank. Olvasták Washingtonban is — Ennyiből megéltek? — Köszönöm, megvagyunk. Nyolcezer példányt remél­tünk, a felénél tartunk. Sajnos, kicsit drágán mérjük, de sokba kerül a külföldi információ, a számos diagram. így is tudunk némi pénzt elkülöníteni korszerűsítésére. Várjuk a megrendelt számítógépet. Hatásunk, tekintélyünk bizonyít­hatóan nagyobb példányszámunknál. — Nyilván a gazdasági élet irányítói, üzletemberek olvas­sák elsősorban. — És nem csak magyarok. Hála angol és német nyelvű BESZÉLGETÉS BENEDEK ISTVÁN GÁBORRAL „Alkalmatlan személyből- főszerkesztő betéteinknek, külföldiek is. A Maiévnek köszönhetően már az utasszállító gépek fedélzetén kézbe vehetik a Tőzsde Ku­rírt az idelátogatók. A világ legtekintélyesebb tőzsdései elis­merően nyilatkoztak a budapesti megnyitásakor kiadott ösz- szeállításunkról. Az Antall József által vezetett magyar kor­mányküldöttség tiszteletére Washingtonban adott vacsorán minden meghívott kezében ott volt a magyar—amerikai üzleti kapcsolatokat áttekintő különszámunk. — Üzleti hetilapjukat tekinthetem a magyar gazdasági élet barométerének? — Olyasféle. A privatizáció újabb és újabb részvénytársa­ságokat hoz létre, a részvénytársaságosdi pedig már tőzsde. Néhány év alatt elérhetjük a harmincas évek hazai tőzsdéjé­nek a színvonalát. További élénkülést ígér a forint átváltha­tóságának megteremtése, közeledésünk az európai gazdasági közösséghez. Derűlátásomat csak a Szovjetunió válságának tragikus fordulata ingathatná meg. Évente két film Bő két évtized alatt mintegy 40 dokumentum-, egy-egy játékfilmet és regényt írtát napi munkád mellett. Fantasztikus teljesítmény. Látod, már megint otthon vagyunk. A legtöbb filmet Fazekas Lajos rendező barátommal, a volt katonás diákkal forgattam. Kihasználtam minden percet. Közbeszól a két Jóska. ■ Néhány éve elterveztünk egy kis családi kikapcsoló­dást. Pihenünk egy hetet a Mátrában. A hét utolsó napján állított be István barátunk. Keresett a kertben egy árnyas helyet, előpakolta táskaírógépét, estig, hazautazásáig verte a masinát. — Most min dolgozol kérdem a jellemző történet nyug­tázása után Benedek István Gábortól. Kora reggeltől késő estig a Tőzsde Kuríron. Elmosolyodik. — A kapitalizmus megviseli az embert... Heltai Nándor FAGY, ASZÁLY — MEGRENDELHETŐ Európa legnagyobb kísérleti növényháza Martonvásáron • A martonvásári fitotron kukoricása. Bár a gödöllői és szegedi klímakam­rás tenyészházak régebben épültek, az első nagyméretű magyar fitotront Mar­tonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóinté­zetében létesítették 1972-ben. A nö­vénynemesítés e nélkülözhetetlen épít­ményében a fő környezeti tényezőket (hőmérséklet, fény, a levegő páratartal­ma és mozgása, szén-dioxid-koncent- ráció stb.) mesterségesen, az évszaktól függetlenül lehet szabályozni. A termé­szetnek ily módon való átalakítása meggyorsítja a növényi generációk fej­lődését, ami által sokkal több utódot lehet fölnevelni ugyanannyi idő alatt — a természetes tenyészidőtől függetle­nül. A fitotront — most már ötvenegy klímakamrájával — azóta is Európa legnagyobb és legkorszerűbb ilyen be­rendezéseként tartja számon a szakma. Kutatóink igyekeztek is kihasználni minél jobban e csúcstechnikát, s csak­nem két évtized alatt bizony elkoptak a berendezések, a műszerek. A több mint százezer órát üzemelt klímakam­rák nagyobb részét, harmincnyolcat kénytelenek voltak pár hónapra bezár­ni, hogy felújítsák őket. Nemrég ismét elfoglalhatták tudósaink a kutatómű­helyeket, melyeket kétmillió dolláros világbanki hitelből állíttatott helyre az Akadémia. Minthogy a martonvásári- ak számára a gabonafélék nemesítése a legfontosabb, igényeiket leginkább a kanadai CONVIRON cég berendezései elégítették ki, 1972-ben és most is. Az újonnan átadott klímakamrák ráadá­sul mínusz 25 és mínusz 40 °C kö­zötti hőmérsékleten is működtethetők, tehát szélsőséges körülmények között is tudják vizsgálni a növények fagytű­rőképességét. Ám nemcsak a klíma­kamrák szorultak korszerűsítésre, ha­nem a vizsgáló-elemző laboratóriumok is. A mérések rögzítéséhez, feldolgozá­sához természetszerűleg a számítógép­hálózat bővítése sem maradhatott el. Az összesen 218 négyzetméternyi te- nyészház- és laboratóriumrendszer nemcsak a házigazdákat szolgálja, há­nyni lehetőséget nyújt más kutatóintéze­teknek is, hogy főképp búza- és kukori­cakísérleteiket Európa legmodernebb fi- totronjában végezhessék el. (A. V.) Tovább nő a világ energiafelhasználása 1990-ben a világ energiafogyasz­tása ismét rekordot ért el. Ezt álla­pítja meg az ESSO olajkonszern tanulmánya, amelyet az egész vi­lágból összegyűjtött adatok fel- használásával állítottak össze. A világ 1989-ben 10115 millió tonna kőszénegységnyi energiafo­gyasztása (1 kőszénegység 0,7 ton­na kőolajnak felel meg) 2,1 száza­lékkal nőtt, és 1990-re elérte a 10 325 millió tonnát. Az ipari or­szágok energiafogyasztása 1980- hoz képest azonban csökkent. Észak-Amerikáé 30,5 százalékról 27 százalékra, Nyugat-Európáé 17-ről 16 százalékra. Az ESSO ta­nulmánya azt az ipari országok ki­sebb, átlagosan évi 0,6 százalékos népességszaporulatával indokolja. A kelet-európai országokra, a Szovjetunióra és Kínára a világ energiafogyasztásának 34 százalé­ka jut. Áz energiahordozók legfonto­sabb exportőrei továbbra is az Öböl-államok. Innen származott az elmúlt évben világszerte felhasz­nált kőolaj 25 százaléka. Az ener­giahordozók között pedig tovább­ra is a kőolaj vezet a maga 40,4 százalékos részesedésével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom