Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-20 / 116. szám

2. oldal. 1991. 05. 20. Szabad György Japánba és a Koreai Köztársaságba utazott Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke parlamenti dele­gáció élén hivatalos látogatásra szombaton Japánba és a Ko­reai Köztársaságba utazott. A magyar küldöttség — mely­nek tagjai Orbán Viktor, Szabó Iván és Szalay Gábor képvise­lők — tárgyalásokat folytat többek között a japán parla­ment alsó- és felsőházának el­nökeivel, a japán—magyar par­lamenti csoport elnökével, a koreai nemzetgyűlés elnökével, illetve találkozik a koreai- ma­gyar gazdasági vegyes bizottság elnökével. A magyar képviselő­ket fogadja a japán kormány miniszterelnöke és külügymi­nisztere, valamint a Koreai Köztársaság külügyminisztere. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Eiji Seki, Japán budapesti nagykövete és Tak-Chae Han, a Koreai Köztársaság budapes­ti nagykövete. (MTI) PETRASOVITS MAGNÓN ÜZENT Szociáldemokraták tanácskozása Sárospatakon A szociáldemokrata testvérpár­tok együttműködésének elősegíté­se érdekében szombaton csaknem száz résztvevővel kétnapos orszá­gos szociáldemokrata tanácskozás kezdődött Sárospatakon. Meghí­vót kaptak az országban működő szociáldemokrata pártok és irány­zatok, így a Magyarországi Szoci­áldemokrata Part, a Független Szociáldemokrata Párt és az MSZP szociáldemokrata társulá­sának képviselői is. A szervezők nevében a Kanadá­ban élő Egri György elmondta: a fő probléma az, hogy a szociálde­mokrata testvérpártok nem tud­nak együttesen fellépni, pedig csak így lehet életképes szociáldemok­ráciát teremteni Magyarországon. Csurdi Sándor, az MSZDP bel­ső ellenzékének vezéralakja a szo­ciáldemokrácia történetéből vezet­te le, hogy a mozgalom minden válságból megtalálta a kiutat, min­dig meg tudott újulni. Nagy G. Márkus György, a Független Szo­ciáldemokrata Párt egykori tagja kijelentette: véleménye szerint ma nincs szociáldemokrata párt Ma­gyarországon, mert a szociálde­mokrácia fő erejét mindig is szak- szervezetbe szerveződött munkás­ság alkotta. Amíg az a visszás hely­zet tapasztalható, hogy vannak is, meg nincsenek is szakszervezetek, addig a mozgalom nem tud gyöke­ret verni az országban. Ezt követően Petrasovits Anna — aki személyesen nem vett részt a tanácskozáson — magnetofonon küldött hozzászólását hallgatták meg. A pártelnök elmondta: mivel egyedül az MSZDP-t lehet törté­nelmi mércével mérni, ezért elő kell segíteni, hogy a többi szervezet utat találjon a pártba. Az MSZDP-t az elnöknő nyugati tí­pusú demokratikus munkáspárt­ként értékelte. A Magyar Szocialista Párthoz fűződő kapcsolatokról kijelentet­te: a viszony korrekt, azonban a szocialistáknak el kell ítélniük a szociáldemokrata párt 48-as fel­számolását. Szerinte minél hamarabb meg kell alkotnia a parlamentnek a szakszervezeti, a munkástanácsok­ról szóló, valamint a privatizációs törvényt, és ki kell dolgozni az ál­lami vállalatok nyilvános vezető- választásának rendszerét. Az MSZP részéről Vitányi Iván, a szervezet szociáldemokrata tár­sulásának vezéralakja pártjáról szólva kijelentette, hogy az alapjá­ban szociáldemokrata, amit parla­menti munkája is híven tükröz. Nyers Rezső sajnálatosnak ne­vezte Patrasovits Anna magnófel­vételről elhangzott beszédét. Külö­nösen azt nevezték politikailag ko­molytalannak, hogy a szociálde­mokrata egység megteremtésének egyedüli megoldása az, ha a test­vérpártok és az MSZP beleolvad az MSZDP-be. Nem a beolvasztás a megoldás, hanem a minél inten­zívebb, szerteágazóbb dialógus megteremtése. A konferencia va­sárnap munkabizottsági ülésekkel folytatódott. (MTI) PETŐFI NÉPE GÖNCZ ÁRPÁD: „Adjon a Nyugat világos választ, szüksége van-e ránk?” HARTFORD Kelet-Közép-Európa kész csat­lakozni a Nyugat közösségéhez, s azt a maga értékeivel gazdagítani, de világos választ kér: szükség van- e ránk — mondotta első amerikai beszédében a magyar államelnök. Göncz Árpád szombaton, Hart- fordban Connecticut állam egyete­mén az évzáró ünnepség díszven­dégeként beszélt, s többek között azt is hangsúlyozta: az ’56-os ma­gyar forradalom, a Prágai Tavasz, a lengyel Szolidaritás nélkül Miha­il Gorbacsov politikája később, vagy talán soha nem bontakozott volna ki. A tekintélyes egyetemen, amely­nek több mint 26 000 hallgatója van, az idén végző diákok ezreinek forró ünneplése közepette méltat­ták Göncz Árpád példamutató életútját, emberi, politikai helytál­lását a demokrácia, az emberi jo­gok mellett. Nemkülönben úttörő szerepét, amellyel (a börtönben szerzett angol tudását felhasznál­va) a mai amerikai irodalom nagy­jainak sorát ismertette meg a ma­gyar olvasókkal. Érdemeiért az egyetem a jogtudománypk dísz­doktorává avatta Göncz Árpádot. — Magyarország úttörő szere­pet játszott és játszik Kelet-Közép- Európa történelmi változásaiban — mondotta az államelnök és rá­mutatott: — aligha fér kétség ah­hoz, hogy 1956 magyar forradal­ma, a Prágai Tavasz, a lengyel Szo­lidaritás mozgalom nélkül Mihail Gorbacsov pragmatikus politikája sokkal később, vagy talán soha nem bontakozott volna ki. És Gor­bacsov nem lett volna az, aki, 1956 forradalma nélkül. — Térségünk, „köztes-Európa” országai súlyos gazdasági gondjaik közepette nehezen tudják megvé­deni az ifjú demokráciákat a veszé­lyektől, amelyek akár a régi hata­lom, akár populista vezetők: fun­damentalisták, peronisták, netán fasiszták részéről fenyegethetnek, ha a nyugat nem nyújt erős támo­gatást. Nem segélyt kérünk. Gaz­dasági kapcsolatokat, hiszen a tér­ség a '90-es években a legnagyobb, a legjövedelmezőbb, s a legbizto­sabb beruházásokra kínál lehető­séget. Térségünk hasznot ajánl, egyúttal azt is, hogy ismét olyan, regi európai értékekkel gazdagítja a Nyugatot, amelyeket ott már so­kan elfelejtettek: az irodalom, a művészetek élvezetét az áldivatok, a gépesített kulturális „fogyasztás” helyett a nemzeti kultúrák megbe­csülését a korszerűnek mondott „globális kultúra” szellemi elszegé­nyedése helyett. Készek vagyunk óvott és veszé­lyeztetett értekeinkkel újra csatla­kozni a demokratikus nemzetek közösségéhez, abban a reményben, hogy e közösségnek szüksége van ránk és értékeinkre. Szándékunkra őszinte, becsüle­tes választ várunk a Nyugattól: el tudjuk fogadni, ha elutasítanak, történelmünkben nem először. De üres ígérettel immár nem érjük be — mondotta nagy érdeklődéssel, tapssal _ fogadott beszédében Göncz Árpád. A köztársaság elnöke vasárnap a nagy clevelandi magyar közösség vendége volt. Ma Ohio állam fővá­rosában, Colombusban tesz láto­gatást, majd este már New York magyarjaival találkozik. Bizonyítja-e létjogosultságát a Nemzeti Demokrata Szövetség? Szárszót és Lakiteleket emlegették a Vigadóban Amennyiben hihetünk az ideiglenes alapszabálynak, az alapító nyilatkozatnak, Pozs- gay Imre és Bíró Zoltán prog­rambeszédének, a fölszólalók­nak, a tanácskozás légkörének — és miért kételkednénk — a megszokottól, éppen a hata­lomról tér el a Nemzeti Demok­rata Szövetség fölfogása — hal­lottuk péntek este a Budai Vi­gadóban, a 126 taggal megala­kult szervezet alakuló ülésén. Szükségesnek és hasznosnak, de mostani helyzetünkben ön­magukban elégtelennek vélik a parlamenti demokráciát, a többpárti kormányzást. Akkor bizonyíthatja életké­pességét és hatékonyságát az új politikai szervezet, akkor van létjogosultsága, ha a bizalom és biztonság erősítését szolgálja, ellenáll a népi politika csábítá­sainak, ha — mint egy felszóla­ló hangoztatta — nem tűri, hogy újra a nép hátán vágjon fát a történelem. Okkal, sűrűn, bizakodva vagy csalódva emlegették Laki­teleket. Sokan visszatértek vol­na — úgy éreztem a felszólalá­sokat hallgatva — a hires sátor­ba, hogy mai ésszel és az elmúlt évek tapasztalataival másként közelítsék meg az akkor válasz­tott célokat. A szokottnál több, a gyakorlatra is ható veleje volt számos felszólalásnak. Tüntető taps kísérte az efféle megállapításokat: „Az oktatás- és a művelődésügy nem függhet a piac szeszélyétől”, „nem bal- oldaliság a munkavállalók ér­dekeinek védelme”, „más a legi­timitás és más a bizalom”, „mentse meg az Isten a szociális demagógiával fölbujtott utcá­tól” — többen a taxisblokádra hivatkoztak elrettentő példa­ként —, „stabilizáció nélkül nincs modernizáció”. A bizalomra és a biztonságra kell törekedni. Esetleges átme­neti sikerei ellenére is bukásra ítélt az emberek rosszkedvére épülő politika — mondta a szü­netben az egyik ismert képvise­lő. Félreértés ne essék: a bizal­mat nemcsak az új szövetség­nek igénylik, hanem a Magyar Köztársaság kormányának, or­szággyűlésének, ha többet tesz­nek a bizalomért. H. N. (Folytatás az Izoldáiról) Amennyiben a parlament elfogadja az új előterjesztést, s a világkiállítás mellett foglal állást, akkor a kormány, elsősorban Budapesttel, de az ország többi önkormányzatával is megkezdi a tárgyalásokat. Azt ugyanis tudni kell, hogy az egyedüli megrendezés nagyobb erőfeszítést, kockázatot jelent, ám dön­tő, hogy az egyedüliség a külföldi tőke számára a budapesti befektetés na­gyobb arányú lehetőségét sugallja. A kormányfő szólt arról, hogy létre kell hozni vállalkozási alapon egy rész­vénytársaságot a finanszírozásra és a rendezésre. Bejelentette azt is, hogy a kormány döntése értelmében Kádár Béla, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok minisz­tere elnökletével kormánybizottságot hoznak létre. Alelnöke Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár, tit­kára Baráth Etele világkiállítási kor­mánybiztos lesz. A testület tagjai: az érdekelt miniszterek megbízottjai, álta­lában a helyettes államtitkárok. A kor­mánybizottság, amennyiben az Or­szággyűlés a megrendezés mellett dönt, kidolgozza a törvényjavaslatot, megfe­lelő gazdasági számításokkal, felméré­sekkel, tervekkel. Kérdésekre válaszolva Antall József elmondta, hogy az országgyűlési hatá­rozat feles törvénynek számít. Amíg az nem születik meg, nincs értelme „több­ről beszélni”. így nem kívánt reagálni arra a felvetésre sem, hogy hasonlóan Bécshez, itthon is tartanak-e népszava­zást a világkiállításról. Azt azonban hozzátette: Budapesten a főváros elle­nére nem lehet világkiállítást rendezni. Az egyedüli megrendezés költségeit illetően a tájékoztatón jelenlévő Kupa Mihály pénzügyminiszter kijelentette: ha a parlament jóváhagyja a tervezetet, új számítást kell csinálni. Kádár Béla hozzátette: nyilvánvalóan nagyobb mértékben számíthatunk külső erőfor­rásokra, s nem mellékes az sem, hogy változik a kiállítás koncepciója. Az ese­mény a vidéki Magyarország felemelé­séhez is hozzájárulhat. Antall József egy további kérdésre válaszolva kije­lentette: a kormány egyhangúan dön­tött a világkiállítás megrendezése mel­lett, a különbség az egyes kormányta­gok véleménye között csak az időpon­tot illetően volt. (MTI) Az SZDSZ továbbra is ellenzi a világkiállítást Noha a tervezett világkiállítás megrende­zése mellett jelentős politikai érvek szólnak, gazdaságilag rendkívül kockázatos vállalko­zásnak ígérkezik. A Szabad Demokraták Szövetsége emiatt ellenzi továbbra is az Ex­po megrendezését — hangsúlyozta Pető Iván frakcióvezető, a hét végén Tatán megrende­zett parlamenti frakcióülés befejeztével. A képviselők Baráth Etele kormánybiztos, a Magyar Nemzeti Bank, a fővárosi ad hoc bizottság szakembereinek és más szakértők­nek a meghallgatása után foglaltak így állást. Az SZDSZ megítélése szerint illúzió az az elvárás, hogy a ráfordítások felét külföldi forrásokból lehet fedezni. A vállalkozási ala­púnak nevezett világkiállítás — hangsúlyoz­ta Pető Iván — olyan költségvetési terheket ró az országra, amelyek jelenleg felmérhetet- lenek. Az SZDSZ e tények miatt és nem politikai megfontolásból ellenzi a világkiállí­tás megrendezését, figyelembe véve azt is, hogy Bécs visszalépése miatt a költségvetési kockázat az eddiginél is nagyobb lett. (MTI) Becs sok sikert kíván ... A bécsi televízió szombaton este híradójá­nak első témájaként szenzációsnak minősít­ve ismertette az APA osztrák hírügynökség néhány perccel korábban kiadott jelentését, amely szerint a magyar kormány aznap dél­utáni rendkívüli ülésén úgy foglalt állást, hogy Magyarország egyedül rendezzen világkiállí­tást 1996-ban, ha Bécs az ottani népszavazás alapján hivatalosan isvisszalép az Expótól. Az adásban pár perccel • később Helmut Zilk bécsi főpolgármester a műsorvezetőnek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy az Antall-kormány e döntése az előzmények és körülmények alapján érthető, s megvalósítá­sához ő is sok sikert kiván. Arra a kérdésre, hogy ha a budapesti világkiállításra valóban sor kerül, ennek időszakában nem tarthatna- e Bécs legalább valamilyen „kis Expót”, a polgármester tagadóan válaszolt. Mint han­goztatta, a bécsi szavazáson kialakult több­ségi elutasítással szemben nem szabad sem­miféle kibúvót keresni. A kisgazdák nem akarnak a bíróságon vitatkozó pártok sorsára jutni Június 29-én rendkívüli nagyválasztmány A Független Kisgazdapárt or­szágos vezetősége szombaton többórás vita után úgy döntött, hogy június 29-ére új, rendkívüli nagyválasztmányi ülést hív össze, amelynek napirendjén kizárólag személyi kérdések szerepelnek. Ezt minden megyében — ahol ez még nem történt meg — megelőzi a tisztújítás, a küldöttek, valamint a jelölőbizottsági, mandátumvizsgá­ló bizottsági és a szavazatszámláló bizottsági tagok megválasztása. Ómolnár Miklós a párt szóvivője az MTI kérdésére — utalva Györ­gyi Árpád, az ellenőrző bizottság elnöke által a Fővárosi Bírósághoz benyújtott, a legutóbbi, április 27- ei, nagyválasztmányi ülés előkészí­tésének és lefolytatásának legitimi­tását megkérdőjelező keresetére — elmondta, hogy a jelenlegi dön­tés legfőbb indoka az volt: a párt nem szeretne „a bíróságon vitatko­zó pártok sorsára jutni”. A párt legfelsőbb testületének kell dönte­nie arról, hogy kiket tart megfele­lőnek a párt vezetésére. A vezető­ség határozatát Ómolnár Miklós a „lehető legbölcsebb döntésnek” nevezte. Nagy Ferenc József pártelnök szerint az újabb nagyválasztmányi ülés összehívására azért kerül sor, mert az április 27-ei országos ülés­ről rendelkezésre álló adatok „el­lentmondóak”. Ő, a maga részéről tudomásul fogja venni a nagyvá­lasztmány majdani döntését, de ha „a bizalom felé fordul”, akkor to­vábbra is vállalja a párt vezetését. Megítélése szerint a társelnöki funkció bevezetése akkor már nem lesz aktuális. Torgyán József — a vitatott társelnök — megítélése szerint is helyesen döntött a vezetőség most, szombaton, hiszen mint mondotta: „ne bíróság, ne idegen testület döntsön személyi kérdésekről és a párt működéséről, hanem maga a párt”. Arra a kérdésre, hogy az elkövetkezendő másfél hónapban hogyan működik majd az FKgP, kijelentette: „természetesen a leg­utóbbi, április 27-ei nagyválaszt­mányi ülés határozatai szerint, én június 29-éig társelnökként műkö­döm”. Más volt erről a véleménye Oláh Sándor főtitkárnak, aki közölte: nem tekinthető interregnumnak az elkövetkező másfél hónap, mivel a párt vezetését még a december kö­zepén tartott választmányi ülésen megválasztották. Ugyanakkor hozzátette: „valóban van egy nem tisztázott joghelyzetű társelnö­künk, de megpróbáljuk ezt a más­fél hónapot a feladat- és hatáskö­rök megosztásával bölcsen áthi­dalni, hiszen a párt és az ország jelenlegi belpolitikai helyzetében nem mellőzhetjük senki közremű­ködését, aki bármilyen értéket je­lent a párt számára”. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN II. János Pál pünkösdi misét pontifikáit A világ minden részéből érkezett több tízezer munkás jelenlété­ben pontifikálta a pünkösdi misét, vasárnap II. János Pál pápa. A római katolikus egyházfő a vatikánvárosi Szent Péter térén egybegyűlt hívek előtt megemlékezett arról, hogy XIII. Leó pápa éppen száz éve bocsátotta ki a munkáskérdésről szóló „Rerum Novarum” kezdetű enciklikát, amely — állapította meg II. János Pál — sok tekintetben még ma is korunk szociális evangéliumának számít. (A „Rerum Novarum”, amely az ipari munkásság sorsával foglalkozott, elutasította a szocializmust és védelmezte a magántu­lajdont, ám felhívta a figyelmet a munkások tőke általi kizsákmá­nyolására). II. János Pál a tőke és a munka konfliktusát „a modern kor nagy társadalmi bűnének” minősítette, és kijelentette: — Az egyháznak ma is az a célja, hogy rávilágítson erre az ellentétre és határozottan kiálljon a munkások méltósága, jogai védelmében. Véres incidens Koszovóban Egy albán férfit agyonlőttek, két rendőr megsebesült a Koszovo jugoszláv tartományban szombaton kirobbant lövöldözésben. A Tanjung jugoszláv hírügynökség jelentette, hogy Podujevo helység közelében a rendőrök egy ellenőrzőpontnál megállítottak egy gépkocsit. Az autóból kiugrott egy férfi, és azonnal tüzet nyitott. Egy rendőr könnyebben megsérült a fején, egy másik gyomorlövest kapott. A merénylő albán férfit, akit később Ragip Hoti néven azonosí­tottak, a rendőrök agyonlőtték. A gépkocsi többi utasát letartóz­tatták. Egy hónapon belül ez már a második ilyen eset volt Koszovó­ban, ahol az elmúlt két év összecsapásaiban több mint ötvenen veszítették életüket. Franciaország: kísérleti atomrobbantás Franciaország 11 napon belül már a második kísérleti atomrob­bantást hajtotta végre szombaton a dél-csendes-óceáni Mururoa korallzátonyon — közölte a párizsi védelmi minisztérium szóvivő­je. A kísérlet szombat este történt, közép-európai idő szerint ne­gyed nyolckor, erőssége 60 kilotonna, ami négyszerese a Hirosimá­ban robbantott amerikai atombomba erejének. Az elmúlt évben Franciaország hat kísérleti atomrobbantást végzett, a legutolsót novemberben. A robbantások tiltakozásokat váltottak ki a csendes-óceáni térség több országában. Román—cigány összecsapások Bukarestben kormánybizottságot hoztak létre a Bolintin falu környékén kirobbant román—cigány összecsapások körülményei­nek kivizsgálására. A Reuter hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a Buka­resttől harminc kilométerre, északra lévő faluban és környékén szombaton is tartottak az immár harmadik napja zajló összecsapá­sok. A románok szombaton világos nappal is több cigány családot kergettek el és szétverték házaikat. A románok és a medvetáncoltató cigányok közötti tömeges és véres küzdelmet egy román és egy cigány fiatal verekedése váltotta ki. Egy hónappal korábban már voltak hasonló villongások“. A helyi rendőrök pénteken, a kapott erősítéssel együtt sem tudták megakadályozni, hogy a románok tömegesen vonuljanak a cigánytelepekre és házak, viskók tucatjait rombolják le. — Faji elkülönítésre lenne szükség — vélekedett egy rendőr. Egy helyi tanár szerint „az erőszak lentről jön”, s emlékeztetett a marosvásárhelyi román—magyar összecsapásokra. Romániában mintegy 2,3 millió cigány él. — Bár jelentős részük már beolvadt a román társadalomba, a cigányok súlyos hátrányo­kat szenvednek, a társadalom kitaszítottjai - állapítja meg a Reuter. Űj Szomáliái állam NAIROBI Az észak-szomáliai szeparatisták szombaton kikiáltották a terü­let függetlenségét és bejelentették, hogy a Szomáliái Nemzeti Moz­galom (SNM) vezetőjét, Abduraham Áhmed Alit választották meg az új állam elnökévé —jelentette a mozgalom rádióadója Hargey- sábol, a terület fővárosából. A szervezet Dzsibutiban és Londonban székelő képviselői kö­zölték, hogy az új állam neve: Szomáliföld Köztársaság. Elmondották továbbá, hogy ezzel visszaállnak az 1960-as hatá­rok, amelyek elválasztották egymástól az egykori északi brit pro­tektorátust a déli olasz Szomaíiföldtől. A mozgalom képviselői szerint az új állam kikiáltásáról a hónap elején született döntés a többséget alkotó Issak törzs és további három kisebbségi északi törzs vezetői között. Az Issak törzs alkot­ja a mozgalom gerincét, amely azzal a céllal jött létre 10 évvel ezelőtt, hogy megdöntse, az azóta már elüldözött, Mohamed Sziad Barre uralmát. Népszavazás Horvátország önállóságáról Horvátországban vasárnap megkezdődött a népszavazás, ame­lyen az előzetes adatok szerint mintegy 3,6 millió polgár foglal majd állást arról, hogy Horvátország szuverén állam legyen-e, vagy megmaradjon a szövetségi Jugoszláviában. Az első változat azt a kiegészítést is tartalmazza, hogy Horvát­ország szuverén államként csatlakozik más országokkal együtt a szuverén államok szövetségéhez. Végleges eredmény csak kedden várható. Világkiállítás: igen, de csak 1996-ban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom