Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

PETŐFI NÉPE 1991. 05.18., 11. oldal Létrejött az Ép Testben Alapítvány Testnevelő tanárok egymásért A mozgalom elindítója az a levél volt, amelyben Szabó László testnevelő tanár és fele­sége arra hívta fel a kollégák figyelmét, hogy a testnevelők mennyire védtelenek, ha nem balesetből eredő tartós egész­ségkárosodás miatt válnak munkaképtelenné. Ennek elke­rülésére alapítvány létrehozá­sát javasolták. A házaspár felhívása élénk visszhangra talált a kecskeméti testnevelők körében és a javas­latukra csakhamar létrejött az Ép Testben Alapítvány, amely­hez nyolc szervezet és huszon­három magánszemély — valamennyi testnevelő tanár — csatlakozott. Az alapító tagok háromtagú kuratóriumot vá­lasztottak, amelynek elnöke Vasvári Károly, a GAMF veze­tő testnevelője lett. — Célunk -— mondta Vasvá­ri Károly —, mint az az alapító okiratban is részletesen szere­pel, a testnevelők és a testneve­lő szakos hallgatók sérülés, be­tegség és egyéb tartós egészség- romlása esetén a gyógykezelés­sel kapcsolatos segítségnyújtás és a rehabilitációban való tá­mogatás. — Milyen összeggel rendel­kezik az alapítvány? — Az alapítótőke 67 ezer fo­rint. Az alapítvány nyitott, to­vábbi jelentkezőket várunk. — Kik csatlakozhatnak és hogyan? — Minden testnevelő által létrehozott csoportosulás, amely a belépési nyilatkozattal együtt legalább ezer forintot utal a számlára. Csatlakozhat minden diáksportkör, ha egy­havi tagdíját átutalja és nem testnevelő magánember is, aki viszont legalább húszezer fo­rinttal léphet be. Egyébként bárki befizethet hozzájárulást, akkor is, ha a felajánlott összeg nem éri el a csatlakozási feltéte­leket. A számlát az Országos és Kereskedelmi Hitelbank kezeli. A száma: OKHB 250-15001 — 7241. Szabó Zoltán RÖVIDEN • RÖVIDEN • N B 1. A csoportos férfi asz­talitenisz-mérkőzésen Miskol­con a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK csapata 14:11 arányban győzött a Hejőcsabai CMSE el­len. A félegyháziak pontjait Szosznyák (5), Aranyosi, Kaiser (3—3), Laczkó (2), Káposztás (1) szerezték. A szövetkezetiek már a találkozó elején magukhoz ragadták a kezdeményezést, előbb 3:2-re, majd 7:3-ra vezet­tek. A hazaiak nem tudtak felzár­kózni, és a félegyházi játékosok 13:7-nél bebiztosították győzel­müket. A mérkőzésnek igazából nem volt tétje, mert a félegy­háziak ettől az eredménytől füg­getlenül már biztosították helyü­ket a június elsején kezdődő rá­V jaläzas legjooo négy együttese között, ahol a Postás ellen kezde­nek majd. • Zalaegerszegen rendezték meg a fiú országos serdülő kosár­labda-bajnokság döntőjét, amely­ben megyénket a BSK és a KSC képviselte. A bajai csapat hatal­mas küzdelemben a döntőbe vere- kedte magát, de ott három ponttal kikapott a M AFC'-tól, és a máso­dik helyen végzett, (edző: ifj. Vé­tek Frigyes). Az együttesből Makk Balázst a torna legjobb irá­nyítójátékosának választották. A kecskeméti fiatalok 12 csapat közül a 10. helyet szerezték meg. Szabó Mihály edző szerint játéko­sai közül Király Tamás és Terecs- kei Zoltán nyújtott jó teljesít­ményt. Ugyanebben az időpont­ban a legjobb 12 leány serdülő ko­sárlabdacsapat Nagykörösön mérte össze tudását. A győzelmet a székesfehérvári Ikarus gárdája szerezte meg, a KSC fiataljai az ötödik helyen végeztek. Adamik Ferenc edző a játékosok közül Ko­sa Nóra és Nagy Helga teljesítmé­nyével volt különösen elégedett. • A megyei III. osztályú lab­darúgó-bajnokság kiskunfélegy­házi csoportjának eredményei: Ladánybene—Nyárlőrinc 1—2, Ballószög- -Szentkirály 3—1, Bugac—Jászszentlászló 4—2, Kiskunfélegyházi Vasutas— Csólyospálos 2—2. • A Kiskunlacházán megren­dezett Toldi-Kondi diákolimpia országos döntőjében a kecskeméti Tóth L. Ált. Iskola csapata a har­madik helyen végzett. Egyéniben András Attila, Szabó Tünde, Szász Attila és Kovács Zoltán az első helyet szerezték meg. • A labdarúgó Bács-Kiskun Kupa második fordulójára má­jus 22-én, szerdán 17 órakor ke­rül sor, ahol a Harkakötöny együttese az NB III-as Kiskőrös gárdáját fogadja. A továbbjutó csapat június 5-én a sorsolás alapján kiemelt Kunbaja együt­tesével vívja a döntőt. • A labdarúgó diákolimpia IV. korcsoportjában véget értek a megyei küzdelmek. Az első helyet a kecskeméti Gáspár A. Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Intézet csapata szerezte meg (edző: Sz. Tóth Antal), így ők kép­viselik megyénket a jövő hét végén Békéscsabán sorra kerülő területi döntőben. • A Kiskunhalasi Városi Labdarúgó Szövetség halasi üze­mek, hivatalok, baráti társasá­gok részére kispályás labdarúgó­bajnokságot rendez. Az érdeklő­dők bővebb tájékoztatást május 20-án, hétfőn, a polgármesteri hivatal sportfőelőadójától kap­hatnak. • Május 22-én, 17 órakor ren­dezik meg Kalocsán a Magyaror­szág—Bulgária ifjúsági EB-selej- tező labdarúgó-mérkőzést. A ta­lálkozón az olasz Magni fújja a sí­pot. • Prágában, a cselgáncs Eu- rópa-bajnokságon nem kísérte szerencse a 78 kilós súlycsoport­ban induló Zsoldos Zsolt szerep­lését. A tavalyi EB-ezüstérmes kecsKemeti versenyző eisÖTner- kőzésén a svéd Lars Adolfsson ellen bírói döntéssel győzött. Kö­vetkező ellenfele a török Temel Cakiroglu volt, akit jukóval vert. Ekkor már csak egy győzelem kellett volna a legjobb négy közé jutáshoz, azonban a belga J. La- ats 25 másodperc alatt legyőzte. Zsolt vigaszágon még folytathat­ta a versenyt. Itt azonban a szov­jet Kaminszkij egy belső comb­dobással ipont ért el ellene és ez­zel a kecskeméti fiú számára be­fejeződött az Európa-bajnokság. • A labdarúgó NB Ili. Alföld- csoportjában a 25. forduló során sárga lapos figyelmeztetést kap­tak: Gardián(Kkdorozsma), Erős (Dabas), Sebestyén, Szpisjak, Nagy Á., Kálmán (Nagyszénás), Vári, Nagy I. (Ceglédi Honvéd), Megyebíró, Répási (Gyula), Krccsméri (Mezőhegyes), Batik (Szegedi Dózsa), Lipováczi, Csi- lek, Füredi, Tóth Z. (OMTK), Sánta (Kkfházi Honvéd). A me­gyei I. osztályú bajnokságban sár­ga lapot kapott felnőtt játékosok: Pázsint (Lajosmizse), Marsa (Helvécia), Jéga, Cserkó (KTK), Tamás (Harta), Doszpod, Lajkó A., Lajkó I. (Kecel), Ezsi (Mély­kút), Józsa (Tiszakecske), Rácz, Égi (Bajai Tsz SK), Vatai, Matos (Kalocsai SE), Prikidánovics (Bácsalmás), Dobszai, Juhász, Cseh (Soltvadkert), Vincze, Tö­rök (KAC). • A fegyelmi bizottság hatá­rozata a kiállított játékosok ügyében. NB II 1-ban: Fehér L. (Csongrád) három mérkőzésen nem szerepelhet. Egy mérkőzés­től kapott eltiltást Vikor (Csong­rád), Ispán (Dömsöd), és Mucsi (Mezőhegyes). A megyei 1. osz­tályban: Kemya (Mélykút) négy mérkőzésen nem vehet részt. 2 mérkőzéstől tiltották el Her­mann L. (KAC) és K. MolnárG. (Soltvadkert) játékosokat, de a végrehajtást 1991. november 15- éig felfüggesztették. Ugyancsak 2 mérkőzésen nem vehet részt Kardos (Kecel), ám ezt a bünte­tést 1991. augusztus 15-éig füg­gesztették fel. • A kecskeméti Zalka Máté Horgász Egyesület május 18-án, szombaton halfogóversenyt ren- dez a Kígyóson. A résztvevők je­lentkezését reggel 6 órától 7 óráig váiják a Kígyósi csárdánál. Kis dzsúdósok nagy sikere a svédországi tatamin A Malmö melletti Lund városában megrendezett nagyszabású nemzetközi korosztályos cselgáncsversenyre meg­hívást kapott a Kecskeméti SC gyer­mekcsapata. — Á meghívás már maga is rangot jelentett, ám a részvétel nem volt egy­szerű. A sportegyesület nem tudta fe­dezni az utazás és versenyzés költségét. Szerencsére Vörös Tibor, a Magony- tanya vezetője kölcsön adta a mikrobu- szát, a szülők pedig vállalták az utazás költségét. A mikrobusz kormányánál is dzsúdósapuka, Tóth András ült — mondta Barcsik Zoltán, a kecskeméti fiatalok őüzojc. “""'"“Ti — Lundban hatalmas mezőny gyűlt össze. A svéd dzsúdósok mellett dán, német, finn és holland sportolók várták az ellenfeleket. A gyermekkorcsoport azért volt igen nehéz, mert a KSC dzsú- dósai évekkel voltak fiatalabbak ellen­feleiknél. A verseny mégis nagy sikert hozott a kecskemétieknek. A fiúknál a 35 kg- os mezőnyben, 22 induló közül, Sziget­vári és Irházi vívta a döntőt. Az 50 kg-ban Petrován csak az első helyért vívott mérkőzésen vesztett, ezüstérmes lett. Lányoknál a 30 kg-ban Kovács V. és Kovács Sz. 2-2 győzelem után 5. volt. A többiek is nyertek néhány mér­kőzést, de a hatalmas mezőnyben sze­rényebb helyezésekkel kellett beérniük. — A sikerünk láttán Michel Grant úr, a helyi dzsúdóklub vezetője három­napos edzőtáborozásra hívott meg bennünket, de csak egy napot vehet­tünk igénybe. így is nagy élmény volt az, ahogy a hatalmas csarnokban közel ötszáz résztvevő előtt tíz edző bemutatta mesterfogásait. Sok barátot szereztünk, s valószínű, hogy az idén decemberben sorra kerülő Védelem Kupa versenyen, a svédeken kívül, még német és más csapatok is ellátogatnak Kecskemétre. Sz. Z. Dr GLIEDNE FARKAS KATALIN TESTNEVELÉSI JÁTÉKOK GYŰJTEMÉNYE AZ ALTALANOS ISKOLA ALSÓ TAGOZATA RESZERE A kiadvány szerzője testnevelő taná­ri családból származik, nem véletlen, hogy szüleitől megfelelő indítást kapott a testnevelés és sport megismeréséhez, megszereléséhez. Később élvonalbeli sportolóként, majd gyakorló tanárként maga is tapasztalatokat szerzett a játé­kok fontosságáról, amelyeket, gyűjte­ménybe foglalva, ajánlja mindazok­nak, akik szakmai elhivatottságuk, sportszeretetük révén szívesen foglal­koznak a fiatalokkal, az ember örök szenvedélyével, a játékkal. SAKK Brunner vezet aMicro-pont Varasdy és a Caissa Kft. nagymesterversenyén A svájci sakkozás nagy ígérete, Lucas Brunner folytatta jó szereplését és már a nagymesteri norma közelébe került. Ha a további fordulókban sikerül megőriznie veretlenségét, úgy második nagymesteri normáját teljesíti. Érdekesség, hogy az elsőt a német csapatbajnokságon érte el. A vártnál gyengébben szerepelnek viszont a magyar nagy­mesterek. Adorján és Grószpéter ugyan a második, harma­dik helyen áll. Tolnai azonban leszakadt az élbolytól. A 11 éves Lékó Péter felülmúlja a várakozást. Az erős mezőnyben nyújtott eddigi ötvenszázalékos teljesítménye elismerésre méltó. Nagy küzdelemben döntetlent jászott Grószpéter, és szurkolói érdeklődéssel várják az Adorján elleni mérkőzését. Az élmezőny állása: Brunner 7,5, Ador­ján, Grószpéter 6, Tolnai, Volke 5, Lékó, Faragó S. 4,5 pont. Ezzel a versennnyel párhuzamosan elkezdődött egy nem­zetközi mesteri címre jogosító viadal is, amelyen 16 sakkozó vesz részt. Ezen a kecskeméti Siklósi és a német Dittmar vezet, négy játszmából három ponttal. Dr. Erdélyi Tamás Nehezen megtalált önbecsülésem jó részét köszönhetem Kaszparovnak Rangos nemzetközi sakkver­seny színhelye volt 1979 áprilisá­ban a jugoszláviai Banja Luka. A verseny hajrájában Adorján András nagymester egy bozontos üstökű, villogó tekintetű bakui fia­talemberrel, Garry Kaszparovval került össze. A végén döntetlennel végződött, kombinációs fordula­tokban gazdag játszmájuk elkáp­ráztatta a közönséget, amely ter­mészetesen mit sem tudott arról, hogy a kétjátékos előre megbeszél­te a mérkőzést. — Nem éppen fair play díjas megoldás volt, de nem akartuk formálódó barátságunkat azzal kezdeni, hogy egymás torkának ugrunk — meséli Adorján nagy­mester. — Megjelenése, játékstílu­sa, igazi harcos szemlélete már ak­kor elárulta páratlan zsenialitását. Egyre többet beszélgettünk, s dia­lógusaink során sok rokon vonást térképeztünk fel egymásban a sakkszemléletet illetően, s eközben Garry mérhetetlen magányát is fel­fedeztem. Elhatároztam, hogy se­gíteni fogok neki. Akkor persze még egyikőnk se gondolta, hogy ez az emberi-szakmai kapcsolat közel hét évig fog tartani... — A levelezéseket, az informá- ciácseréket egyre sűrűbb személyes találkozás, sőt közös edzőtáborozás követte. Végigkísérhette azt az utat, amit az egykori csodagyerek bejárt, egészen a világbajnoki címe elhódításáig. — A mai napig a sors kiválasz­tottjának és szerencsésnek érzem magam, hogy egy ilyen embert Beszélgetés Adorján András sakknagymesterrel megismerhettem, barátja, szekun- dánsa lehettem. Lehet, hogy sokan irigyelnek is érte. — Idézem az egyik 1985-ös nyi­latkozatát: A sakkvilág meg­váltásra szomjazik. Erre a nemes misszióra pedig napjainkban csak egyetlen ember lehet képes: bará­tom, Garry.” Most, hat évvel ké­sőbb is így látja? — Sajnos nem, Garry emberileg nem tudott ennek a küldetésnek megfelelni. — Váltsunk témát. Ön szerint összeáll még egyszer a magyar álomcsapat ? — Ki beszél itt álomcsapatról? Portisch szerintem már nem fog a válogatottban táblához ülni, hal­lottam viszont, hogy két Polgár lány is szeretne a férficsapatba be­kerülni. Erről és a papa módszerei­ről persze megvan a véleményem. — Elmondaná? —- Ezt a bíróságon fejtettem ki utoljára, ott befogták a számat. — Elégedettnek érzi magát? — Egy olyan sakkozó, mint én vagyok, aki az eredménycentrikus profiszemléletet háttérbe szorította a művészi-alkotási értékekért, ta­lán soha nem lehet elégedett. Pub­likációimon keresztül viszont egy­re tökéletesebben sikerült önmaga­mat kifejezni. A Black is O. K. című könyvemet, ami több nyelven is megjelent, nagy sikerrel fogadta a külföldi közvélemény. — Mi ennek a könyvnek a mon­danivalója ? — Arról van szó benne, hogy nem olyan fekete a sötét, azaz a sötéttel játszó fél, mint megtáma­dott, erkölcsi fölényben van, és ez remekül kiaknázható. — Milyen tervei vannak a közel­jövőben ? — Régóta fáradozok egy olyan alkotói team létrehozásán, amely részben a magas szintű versenyzés feltételeit alakítaná ki, részben pe­dig az ezzel járó elemzőmunka „esszenciáit” publikálná. A kecs­keméti verseny után hamarosan a Fülöp-szigetekre utazok, és ezt kö­vetően is legalább hat versenyen szeretnék indulni az idén. Érzek magamban annyi erőt, hogy elér­jem a bűvös 2600-as Élő-értékszá- mot. Pál Imre KÉT ÉVIG KÉT KERÉKEN Úton Körösi Csorna Sándor sírjához • Három liulak'mlHT nrnllM^mk umn ,állalkn/ásl>;i kezdett. A I leltéeián élő S/akolc/ai lú/seí rs Molnár lJál. valamint a budapesti Maráz Ferenc elhatározták, hojjv kürbekerékpározzák a Földet. Az útiterv szerint 6(1 ezer kilométer megtétele után, 1992-ben érkeznek majd Barcelonába, a nyári olimpiai játékokra. Az expedíció 1990. szeptember 10-én vágott neki a nagyvilágnak. Hármójuk közül Szakolczai Józsefet Törökországban baleset érte, ezért haza kellett jönnie, két társa azonban jelenleg is Indiában kerekezik, onnan küldték a beszámolójukat. Tamil Naduval északon Andhra Pradesh állam szomszédos, ahol 800 kilométeres utat tettünk meg úticélunk, Calcutta felé. Andhra Pradesh állam lakói a télugu nyel­vet beszélik, az államot is nyelvi alapokon hozták létre. Az emberek bőre sötét színű, alkatuk szikár. A lakosság nagy része falvak­ban él. Ezen az égövön elegendő, ha pálmafalevél- bö! készülnek a házak, hiszen csak az eső ellen kell védekezniük. Helyesebb kifejezés ezekre a kezdetlegesépitményekrea kunyhó, bár ennél azért valamivel nagyobbak. Berendezésük nagyon egyszerű. Többségükben nincs ágy, takarókon és párnákon a földön alszanak. A konyha berendezése egy gyorsmelegítőből és néhány alumíniumlábasból áll. A falvak viszont meglepően tiszták. Míg a városok utcái koszosak, addig itt megvan az az ősi szokás, hogy napjában többször is felsöpörnek a lakhelyük előtt. Lakóik a me­zőgazdaságban dolgoznak, munkájuk szegé­nyes megélhetést biztosít. Kevés család engedheti meg magának, hogy taníttassa gyermekét. Legtöbben regge­lente a tehenekkel (csak a púpos a szent állat) és a kecskékkel a legelőkre mennek. Az állam kisvárosainak falujellege van. Sok a szabad háziállat, az ökrös szekér és a földút. A Godavari folyó felett átkeltünk India leghosszabb hídján. Tapostuk a pedált, hogy minél előbb magunk mögött tudjuk a 2,5 km hosszú, túlzsúfolt hidat. Nellore kis­város után kitérőt tettünk egy Visnunak fel­szentelt falusi templomhoz. Némi honorári­um ellenében megengedték, hogy végigjárjuk a templomot. Sőt! A pap bemutatta a szer­tartásait Visnu megtestesülése előtt, és hoz­zájárult, hogy a hangját rögzítsük. Itt is meg­csodálhattuk a mesterien faragott góporo- mokat (kapukat), és sikerült egy szekértemp­lomot is lencsevégre kapnunk. Az emberek erre is kedvesek, segítőkészek, bár ennek nem sok hasznát vesszük, tudat­lanságuk miau. Már többször előfordult, mikor a falvakban jártunk, hogy az ott élő emberektől kérdeztük meg, merre van a leg­közelebbi város. A város nevét papagájként mondogatjuk, miközben „informátorunk” meglepődve néz ránk. A habozás láttán mi mindig elővesszük térképünket, mire embe­rünk odainti a külföldieket látni akaró falu lakóit. Ilyenkor legalább 50 ember vesz ben­nünket körül. Akkor a legboldogabbak, amikor a térképen megtalálják a falujuk ne­vét, mi pedig szomorúan vesszük tudomásul: megint nem lettünk okosabbak. Nagyon ke­vesen tudják, merre van Magyarország. Itt Európa számít az egyetlen földrajzi egység­nek. Igaz, amíg nem készültünk erre az útra mi sem tudtuk hol van Andhra Pradesh ál­lam, amely hazánknál jóval nagyobb, India pedig csaknem Európa-nagyságú. Most Vishakhapatnamban vagyunk. Itt egy kis kényszerpihenőt tartunk. (Még min­dig nem sikerült hozzászoknunk az indiai konyhához!) Március közepén érünk el Calcuttába, egy kis pihenő után pedig Darjuling felé folytat­juk utunkat. Meg akarjuk látogatni Körösi Csorna Sándor sírját. Molnár Pál, Maráz Ferenc MEGKÉRDEZTÜK MOLNÁR LÁSZLÓT: Csalódott-e tanítványa EB-bronzérme után? Közel egy hét telt el a göteborgi ökölvívó Európa-bajnokság óta, de a régen várt szép magyar siker - négy érem még mindig be­szédtéma a szurkolók között. Nem véletlen ez a nagy öröm, hiszen Kovács István (51 kg) személyében hat év után tapsolhatott újra ma­gyar aranyérmesnek a Scandinavium közönsé­ge. Az olimpiai kiküldetést kiharcoló Kovács szépen csillogó medálja mellett Lakatos Pál (48 kg), Hart Péter (91 kg) és a kiskunfélegyházi IMizsei György (67 kg) révén három bronzérem is bekerült a fiatal magyar válogatott képzelet­beli tarisznyájába. A félegyházi fiú a csehszlovák Rusnák és a finn Kauramáki felett aratott nagyarányú győ­zelmét követően az elődöntőben az 1989-es moszkvai világbajnokság bronzérmesével, Je- rescsenkóval mérkőzött, és a pontozók szerint vesztett. Valóban jobb volt a szovjet versenyző, vagy pedig a pontozógépet nyomogató bírók akadá­lyozták meg Mizseit a döntőbe jutásban ? kér­deztem Molnár Lászlót, a Kiskunfélegyházi Honvéd edzőjét. Csak televízión keresztül láthattam a mér­kőzést, és talán egy kicsit elfogult is vagyok Gyurival szemben, de szerintem elvették tőle a meccset. Az első menet halványan, a harmadik egyértelműen az övé volt. A szovjet öklöző na­gyon rutinosan tette a dolgát. Látványos bal­egyenesekkel jött ki egy-egy küzdelemből, és ezt a bírók is díjazták. Tudni kell, hogy a nemzet­közi ökölvívó-szövetség vezérkarában német, szovjet és bolgár diplomaták játsszák a főszere­pet. A bírók közül néhányan csak arra ügyel­tek, hogy ezeknek a nemzeteknek a versenyzőit felpontozzák, remélve, hogy ezzel az ö zsebük­be kerül a barcelonai olimpiára szóló repülő­jegy. Ott ugyanis csak kilenc európai bíró pon­tozhat. A kontinensviadal előtt hányadik hellyel lett volna elégedett? Természetesen a harmadik hellyel kiegyez­tem volna. De így utólag nagyon bosszant, hogy csak bronzérem lett belőle. Azt a svéd versenyzőt, aki végül bajnok lett, valósággal Gyurinak „találták ki”, annyira „feküdt volna” neki a stílusa. Hétfőn kimentem elé a repülőtér­re. Hát ilyen csalódottnak még nem láttam! Mi a véleménye a pontozógépek használa­táról? Nem győztek meg a hasznosságukról. A gépek gombjait is csak emberek nyomogatják. A verseny után kapott a tanítványa egy kis pihenőt ? A héten lazíthatott egy kicsit, de hétfőtől folytatjuk a munkát. Az idén még nagyon sok fontos verseny, köztük az ausztráliai világbaj­nokság vár rá. — s/.e —

Next

/
Oldalképek
Tartalom