Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám

1991. május 16. • PETŐFI NEPE • 3 SZŰKÉBEN A PÉNZNEK A szegénység fokozatai Fülöpházán Változatos színeivel jó érzést kelt a látogatóban a fülöpházi posta. Mon­danám, hogy hivatal, de ez a szó nem illik rá. Olyan sok, szép képes újság, mint most, nem volt itt azelőtt. Öröm a katolikus hívőknek, hogy épül az első templomuk: a falak már készen. A kö­zelben a főutca házai és kertjei nem azt sugallják, hogy nélkülöznének az ott lakók. Viszont szegényesebb képet mu­tat a polgármesteri hivatal papircíme- res táblája és a bolt közelében esővízzel megtelt hatalmas kátyú. Marika néni és a szomszédok Szegények nem éppen kevesen élnek az ezer fős községben és a tanyavilág­ban. A 70 évesnél idősebb Ungor Má­ria, az I. kerület 62-ben kis, nádtetős házban lakik. Tyúkokat paraszti eszére hallgatva tart, no meg azért, hogy ma­gányában pörlekedhessen velük. Ráüt néha a kakas lábára is, ha úgy látja, izgága. Mintha a piros tarajút is nyug­talanítaná — amiről dr. Szilágyi Rózsa jegyző is beszélt nekünk a községházán —, hogy két hete megszűnt a tojás fel­vásárlása. Az átvevő nem vállalja azt a kockázatot, hogy a nyakán maradjon az áru. Marika nénin kendő és kabát, alatta két pulóver meg a ruha, hogy ne fáz­zon. A konyhai kemencében a begyúj­tás körülményes, tűzrevalója sincs sok. így inkább a réteges öltözködést vá­lasztja. Azt mondja, ez egészséges. — Hogy van?- így, szegényesen — válaszolja Mária néni —, de azért nem siránko­zom. Magam varrom meg a cipőmet, én fogom a házat is az idén kimeszelni. A tojásokból meg adok a jótevőimnek. Kiknek? A szomszédoknak. Az egyik, Fes tö-Hegedüs László, egyedül neveli há­rom gyermekét. Nekem, akinek nincs családom, jólesik, ha segíthetek rajtuk: Megvarrogatom a ruháikat. Ők meg kis kannákban vizet hoznak, és felvág­ják a fámat. Kéthetenként orvosi vizit. Dr. Josc Tajola — hívás nélkül — meglátogatja és gyógyszert ír fel neki. Letakart kukoricamorzsoló — eladatlan sertések Súlyosabb a helyzetük a külterületen élő középkorúnknak — látjuk Borsos Andr ásóknál. Öt gyerekkel szeretnének előbbre jutni. Egy régi tanyát vettek, ahol az aggregátortól a fóliával letakart kuko- ricamorzsolóig több jel arra vall, hogy gazdálkodásból akarnak megélni. De hogyan, amikor nemcsak a tojást, ha­nem a meghizlalt sertéseket sem tudják eladni a jelenlegi rossz piaci helyzetben? Keserves dolog egy édesanyának azt mérlegelni: vagy a gyerekek tányérjába jut kevesebb ennivaló vagy a sertések­nek kell még szűkebben mérnie a takar­mányt. Egyik ismerősük szerint jó lett volna már korábban a faluban építkezniük. Telket venni és legalább elkezdeni az alapozást. Igen ám, csak az sem megy olyan könnyen. A régi tanya nádtetőjé­ből kiálló fa tévéantenna-tartó és a lent, az udvaron száradó melegítőfelső PAN EUROPEN felirata közt óriási ellentétként feszül a rideg valóság, a szegénység. • Épül a katolikusok temploma. Straszer András felvételei • Csak ez a nagy sár ne volna! Mennyi marad a 8344 forintból? „Alulírott. . . azzal a kéréssel fordu­lok a polgármesteri hivatalhoz, hogy szociális segélyben részesíteni szíves­kedjenek. Indoklás: a megemelt OTP-részletfi- zetés miatt nehéz anyagi helyzetbe ke­rültem. A nyugdíjam 8344 forint, ebből most már 4 ezer a lakásépítési kölcsön havi törlesztése. Emellett ezer forint illetékdíjat is fizetek, részletként, min­den hónapban a férjem halála utáni örökösödés következtében. Létfenn­tartásra nem marad pénzem.” Összesen százkilencvenötezer forint állami kamattámogatással segítheti az önkormányzat a visszafizetésben azo­kat, akiknek nem egy, hanem két- három kölcsönt kell törleszteniük. Jó a támogatás, enyhít a nehéz helyzetben levők gondján — de még jobb lett vol­na, ha erre egyáltalán nincs szükség. Szűkében vannak a pénznek amúgy- is Fülöpházán. Egyre többen kérnek szociális segélyt. Rendszeresen tizen­egyen kapnak. Tizenkét falubelinek házhoz viszik az ebédet a községháza gépkocsijával. S bár jelenleg csak öt munkanélkülit tartanak számon az ezer fős településen, a szociális helyzet javítása itt sem várható mástól, csak a helyi erőforrásoktól, a gazdaság még­is lakásépítőket sújtó kamatadót is megemlegetik Fülöpházán, amigcsak él­nek. Gubicza Tiborné igazgatási előadó;! polgármesteri hivatalban a hozzájuk küldött kérelmek közül kiválaszt egyet. • Borsosoknál. • Magam varrom a cipőmet, én fogom a házat is az idén kimeszelni. (Marika néni.) Kisgazda-támogatás Gergátz Elemérnek Antall József miniszterelnök tői levélben kér segítsé­get a mezőgazdasági ágazat egyre súlyosbodó problé­májának megoldásához a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója. Erről kedden este döntöttek a képviselők, azon a frakcióülésen, amelyen Gergátz Elemér földművelésügyi minisztertől kértek tájékoz­tatást a mezőgazdaság helyzetéről. Az MTI értesülése szerint Gergátz Elemér rendkívül nehéznek nevezte az alföldi megyék — Békés, Bács- Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok — állattartóinak helyzetét, mert képtelenek értékesíteni a nagyszámú túl­súlyos sertést. A szovjet export lehetőségei beszűkültek, a Terimpex pedig hiába kapott szeptember 1 -jéig szóló­an 200 ezer sertés exportjára dotációt, eddig csak 70 ezret sikerült értékesítenie. A miniszter reméli, hogy esetleg Magyarország fogja feltölteni a Szovjetunióba irányuló német és holland segélyszállítmányokat, azon­ban további intézkedésekre is szükség volna, és ezek már meghaladják a Földművelésügyi Minisztérium kompetenciáját. Gergátz Elemér mielőbb szeretne leül­ni a külgazdasági miniszterrel és a pénzügyminiszterrel. A frakció támogatta a kisgazda minisztert, s ilyen értel­mű levélben kér segítséget feltehetően még szerdán meg­fogalmazandó levelében a miniszterelnöktől. Felvetődött a frakcióülésen, hogy egyes értesülések szerint a magyarországi juhtúltermelés ellenére juh- behozatal folyik Cseh és Szlovákiából. A miniszter ígéretet tett ennek kivizsgálására. Augusztus elsejéig felújítják a Szentháromság-szobrot Mi lesz a volt érseki magtárral? EMBERVADÁSZAT ■ KINCSKERESÉSSEL, ÖTVENEZERÉRT Got-You (elkaplak!) Ez egy játék. Hétvégeken rendezik majd, a Mátra leg­szebb részén bérelt területen: jó levegőn. A játék kelléke az önként jelentkező játékos (fel­tétel: betöltött 18. év, büntet­len előélet, 10 ezer forintos nevezési díj) és a fegyver (a colt típus 45 cm hosszú, fém­vázas, hatlövetű, festékgo­lyókkal). A játék neve Gotcha (Got-You, azaz, körülbelül: elkaplak, elkaptalak), amely tulajdonképpen embervadá­szat, kincskereséssel egybe­kötve, 50 ezer forintos díjért. Minderről tegnap Pesten a Zuglói Társas Kör helyiségé­ben tartottak nagyszabású tá­jékoztatót, amelyre a Petőfi Népe tudósítója azért nem ment el, mert már előzetesen megkapta a részletes informá­ciókat. A Ventura Kft. és a Colo- nia Biztosító propaganda­anyaga alapján közölhetjük: a Got-You alapjaiban túlélési gyakorlatnak számító straté­giai harc, lényege, hogy a har­cos, láthatatlanul közlekedve a terepen, megszerezze a kitű­zött célt (a zászlót) és eljuttas­sa a bázisra. A játék — ame­lyet állítólag milliók űznek a világon -— egyfelől az ősi ter­mészetbe viszi az embert, másfelől jól megdolgoztatja a játékosokat, harmadsorban magában rejti az ősi vadászó ösztönök kiélését, negyedsor­ban pedig nyilvánvalóan szép hasznot hajt (lásd nevezési díj)­A jelentkezők előzetesen megbeszélt időpontban és helyszínen találkoznak (T.: 183-0207), megismerkednek a tereppel és a fegyverrel, ma­gukra öltik a védőszemüveget és a ruhát, átveszik a térkép- vázlatot, melyen rajta a szük­séges tudnivalók, majd jelre elkezdik 120 perces harcukat. Külföldön — nevezetesen Amerikában, ahonnét elter­jedt ez a viadal — csapatok küzdenek, hazánkban 20-25 magányos harcos csap össze. A cél: harcképtelenné tenni mindenkit (erre szolgál a fegy­ver, amelyből 30 db festéklö­vedéket lehet gázpatron segít­ségével kilőni: akit eltaláltak, az „meg van halva”) és a zász­lót megkaparintani, a bázisra juttatni. A résztvevőkre ter­mészetesen biztosítást kötnek, a jutalom pedig 50 ezer forint — ezt egyedül a győztes kapja meg (oklevelet mindenki). De különben — irja a reklámfü­zet — természetesen millió iz­galom és fordulat vár a játé­kosokra, melynek megoldása jó stratégiai érzéket, ügyessé­get és állóképességet kíván. Ebben a játékban úgy próbál­hatok ki a képességek, hogy az izgalmakat átélve mégis teljes a biztonság. Ez egy játék — hangsúlyoz­za a Got-You játék ismertető­je. A tudósító híven közreadja az információkat, ám nem mulaszthatja el, hogy emlé­keztessen egy máskülönben nem a legjobb magyar filmre (Az erőd) melynek a végki­csengése valami olyasmi volt: vannak játékok, amelyek — ha komolyra fordulnak — életre-halálra is mehetnek. Csak remélni lehet, hogy a Got-You az marad, amire ál­lítólag kitalálták: játék. B. J. (Folytatás az 1. oldalról) Gubancosabb a második pont. Az OMF egyik távozóban levő szakipari vezetője, megtévesztve a kalocsaiakat, egy kft. számára próbálta megszerezni a Szenthá­romság-szobor restaurálását. Az Országos Műemléki Felügyelőség házilag kivizsgálja az ügyet, ígéri a főigazgató, gondoskodnak min­den szempontból megfelelő kivite­lezőről. Mendele Ferenc bejelenti, hogy erre a célra megkapja Kalocsa a kért 300 ezer forintot. A megbe­szélésre meghívott Németh László, volt városi főépítész felajánlását is örömmel nyugtázzák. Az általa képviselt TechnoWato korlátolt felelősségű társaság ingyen szállítja a felújításhoz szükséges vegyi kö­tőanyagot. Úgy gondolják, hogy a forgalmazott termékük felhaszná­lásával restaurált kalocsai egyházi emlékműre joggal hivatkozhatnak piacbővítő üzleti tárgyalásaikon. A megyei önkormányzat által megszavazott hozzájárulás is lehe­tővé teszi, hogy augusztus elsejéig elkészüljenek a felújítással. Némi vita kerekedik a papi ott­hon és a Vajas-csatorna közötti káptalani tulajdonú térség értelmes hasznosításától. Lampert Rózsa Egy ember templomi keresz­tet lopott, aztán pénzért árulta az utcán — adta hírül nemrég az újság. Aznap este egy másik ember szándékosan letaposott, tönkre tett egy bérház előtti kiskertet, aminek a virágait — muskátlit, tulipánt, nefelejcset—pár napja egy szorgos asszonyt kéz ültetett el nagy gondossággal. Lakótár­sunk , az özvegyen élő Etelka al­kotta mindezt, szándéka szerint azért, hogy amikor kitekint egy­szobás kis otthona ablakán, örö­met érezzen — ide látogató gyermekeivel, unokáival együtt — a kedves virágok láttán. S érezze ezt a többi házbeli és az arra haladó járókelő is. Hiszen mindenkire ráfér egy kis önzet­lenül adott-kapott boldogság. A virágokat azonban kitépdes- ték, szétdobálták, letaposták. A keresztet lopó embernek alig van mentsége. Legfeljebb azért reménykedhetne — ha erezne ilyesmit egyáltalán — bűnei bo­csánatában, mert lehet, hogy a szükség vitte rá elvetemült tetté­re. De előfordulhat, hogy italra kellett volna neki a pénz. Amikor a télen a liáz előtti, már szépen növekvő, fenyőfát de­rékban vágta el valaki, nehezen értettük, miként lehet ünnepelni a attól tart, hogy egy oda nem illő épület elrontja az érseki palota szé­pen kirajzolódó látványát. Abban egyetértenek, hogy az 1990-ben a Szabadság tér és környezetének építészeti megújítására kiírt pályá­zat hasznosítható gondolatainak gyakorlati megvalósítását mielőbb meg kellene kezdeni. Az érseki vá­ros számíthat az egyházi tulajdon­ba visszakerült Szabadság téri 6. sz. épület visszaalakításához az OMF szakmai támogatására. To­vábbra is eldöntetlen a Micsurin u. 16. sz. műemlékileg védett, volt ér­seki magtár további sorsa. A hasz­nosítási pályázatára eddig nem ér­kezett érdemleges ajánlat. Esetle­ges nemzetközi szintű ismertetése növelné értékesítési esélyeit — igy vélték a város és az Országos Mű­emléki Felügyelőség képviselői. A további lépések előtt megvárják, hogy az egyházi javak visszaadásá­ról miként dönt a parlament. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség vezetői, természetesen, csak a műemléki szempontból fon­tosabb településekkel tarthatnak közvetlen kapcsolatot. A vázlato­san összefoglalt tárgyalás azt jelzi, hogy Kalocsát ezek közé sorolják. Heltai Nándor karácsonyt lopott fenyő alatt. De talán a „nemes" cél mégis adott tettének csekély bocsánatot. Nemrég az orgonabokrok frissen nyílt virágait szedték meg suhanc kezek. Mérgelőd­tünk, de arra gondoltunk, hátha egy kislánynak vitték a csibé­szek a virágot — legények régi szokása ez s nekik is talál­tunk mentséget. Aki azonban betöri sorozato­san a buszváró újra üvegezett vastag ablakait, az semmiféle ir­galmat nem érdemlő, vandál alak. Szórakozásból, cél nélkül, durva ösztöneitől hajtva okoz kárt sokaknak, a közösségnek. De. talán ennél is silányabb lelkű lény az, aki a mások szép emberi munkáját, örömeit gyalázza meg, a virágokat tapossa el tu­datosan. Bosszúból, mert nem viseli el a szépet, a környezet kulturáltságát. Mondják, Európába igyek­szünk, csak hát a rongálok, a visszahúzó dühös pusztítók is köztünk vannak, velük is szá­molni kell. Etuka — így hívták a liázbeli- ek — harmadnap újra ültette a virágokat. Csodáljuk a bizako­dását. Lehet, hogy előbb-utóbb neki lesz igaza? F. Tóth Pál VÁLASZ CIKKÜNKRE Az ámokfutó mentőst elbocsátották Lapunk április 9-ei számában adtunk hírt egy különös dunavecsei balesetről: amikor mentősökhöz kellett riasztani a szolgálat gépkocsiját. A nagyközség mentőállomásáról — hívás és parancs nélkül — alkoholos állapotban indult balszerencsés útjára az egyik ügyeletes sofőr. Most érkezett meg az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának a válasza. „A cikkben említett, az Országos Mentőszolgálatnál egyedülálló esetet magunk is megdöbbenéssel fogadtuk. Nem szeretnénk, ha a lakosság a leírt eset alapján alkotna vélenjényt tevékenységünkről. A mentődolgo­zók döntő többsége ugyanis fokozott fegyelmezettséggel látja el felelős­ségteljes hivatását. A történtekkel kapcsolatban lefolytatott fegyelmi vizsgálat eredményeként a cikkben említett dolgozót azonnali hatállyal elbocsátottam. Dr. Gőbl Gábor megbízott főigazgató” Etuka virágai

Next

/
Oldalképek
Tartalom