Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-14 / 111. szám
4 • PETŐFI NÉPE »1991. május 14. HONISMERET '"Tulajdonképpen örülhetnénk is .. . Dunaegyháza, Tass, Szalkszent- márton. Dunavecse és Harta után fittyet hányva a nehéz időkre — Apos- tag is áldozott azért, hogy a jövő nemzedékek megismerhessék az ősök életét, a szülőfalu múltját s jeles személyiségeit. A községi tanács — nem tudni, milyen szempontok alapján —■ két fiatal kutatót, Klajkó Leonórát és Valacz- ka Andrást bízta meg a monográfia összeállításával. Két évvel a kézirat leadása után, 1990 őszén jelent meg a négyszáz oldalas munka. Öt különböző témájú és színvonalú dolgozat, amelyekből a figyelmes olvasó valóban sok mindent megtudhat a Dunamellék gazdag múltú településéről. Sajnos, a kötet színvonala meg sem közelíti az utóbbi években megjelent honismereti müvek jobbjaiét. Érzik, tudják ezt a szerzők is: „Bízunk írják az előszóban —, hogy elnézőek lesznek a művünkkel szemben (sic!) a kisebb-nagyobb hibáinkat betudják a kedvezőtlen körülményeknek. Gyorsan kellett dolgoznunk, bepótlan- dó évtizedes lemaradásunkat a többi falutól; meglehetősen kevés forrásanyag állt a rendelkezésünkre; heterogén közösségnek írtunk.” A sietős szerzőpáros és a lassú kiadó egy fontos „kedvezőtlen körülményről" elfeledkezett. Az idő változásairól, a históriai jelentőségű sorsfordulóról, a rendszerváltásról, amely éppen a könyvszületés hosszú vajúdása idején történt. A munka kulcsproblémája éppen ez az időzavar. Bölcs döntés lett volna, ha lemondják a nyomdát. Hamar tisztázódnak a történelmi félreértések és a tudatos, politikai indíttatású félremagyarázások. A szerzőknek lett volna lehetőségük alaposabb elemzésre. pontosabb adatolásra és felépíthettek volna egy helyes arányú, következetes szerkesztési koncepciót is. Nem fordulhatott volna elő: az „Apostag az Árpád-korban” című fejezet négy (!), „Az úttörőcsapatunk fénykora” harminc oldalt érdemel ki. Apostolok falva? Mi az, ami egy faluhistóriából nem hiányozhat? A település nevének megfejtése! A szerzők vállalják is a modellezést. Nyelvészek, írók és népi szómagyarázók véleményét idézik Junkovich Miklóstól Györffy Györgyig, Kniezsa Istvántól Nagy Lajosig. A következtetés: az Árpád-korban valószínűleg állt egy tizenkét szögű templom a falu központjában, a mai református templom helyén. Amelyet az építők Krisztus első tanítványainak, a tizenkét apostolnak szenteltek; amelyben apostolképek voltak a falakon. Vagyis — a szerzők szerint —; tipikus, a patrocinumra utaló falunévadással van dolgunk: a nyelvtörténet szabályai szerint, apostolok — Apostag. Sajnos, hiányoznak a meggyőzéshez szükséges adatok. Közismert, hogy alig akad olyan katolikus templom, ahol ne lennének apostolképek. A tézis gyengécske alátámasztását maguk a szerzők így kommentálják: „Bár ezt az állítást bizonyítani nem lehet — írásos adatunk nem maradt fenn róla — minden mellette szól.” Csak azt a tizenegynéhány szerzőt felejtik el, akiket ehhez a fejezethez citáltak. Melyik település? Nem mindig világos, hogy egy-egy történet említésekor melyik faluról beszélnek a szerzők. Úgy értem: melyik Apostagról? A Fejér vagy a Bács- Kiskun megyeiről? Két szomszédos Klajkó Leonóra — Vcdaczka András APOSTAG feltehetően a Duna-mcdcr-vállozá- sok okán kettészakadt — településről van szó. Sok jel mutat arra, hogy az ősiségben inkább a Duna nyugati partján levőt (ma: Kisapostag) említik a források. Míg a Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményében alig akad apos- tagi anyag, Marosi Arnold 1934-es ásatásai nyomán gazdag társegyüttes reprezentálja az úgynevezett „Kisapostagi kultúrát". A fentiekből következik: topográfiailag nem tisztázott, hogy a Földváry család ősi birtokain, az ország közepén, vajon hol történtek a jelentősebb események. Hol tartották 1318-ban az apostagi zsinatot? Melyik településhez kötődik Apostagi Olivér históriája; a Földváryak egyik legvitézebb leszármazottja I. Lajossal részt vett a sikeres nápolyi hadjáratban, 1347-ben. A zsidó közösség Aki látta már az apostagi zsinagógát vagy sétált a háborítatlanul megmaradt zsidó temetőben, biztosan megkérdezi, hogyan és miért alakulhatott ki éppen Apostagon ilyen népes és gazdag izraelita közösség. Érdeklődéssel lapozzuk a szerzőpáros könyvét, hogy választ kapjtink, de azt a magvas tanulmányt, amely lényegesen többet mondana mint a zsinagógái tájékoztató tábla, hiába keressük. A szerzők félszáz sornál nem sokkal többet szánnak erre a témára és az az ötvenegynéhány sor is közhelyes. „Lehetséges, hogy a mindjobban aprózódó apostagi birtokok kezelésében volt rájuk szükség; lehetséges az is, hogy a Duna közelsége jelentette a fő vonzerőt.” Megjegyzem: például Dunavecse még közelebb van a folyamhoz. A kötet „alaposságát” mutatja az a furfangos állítás, mely szerint: talán azért települt meg Apostagon oly sok zsidó (1841-ben már 500 fő, a lakosság 22 százaléka), „mert a környéken egyedül itt épült zsinagóga”. Ez már következmény! De nem zavarja a szerzőket az sem, hogy köztudomású: a szomszédos településeken is volt zsidó imaház, mégha nem is olyan remek arányú, mint az apostagi. Vida János, Nagy Lajos Két irodalomtörténeti igényű dolgozatot is olvashatunk a kötetben. Az egyik Vida János (1846—1911) apostagi parasztkfíltö életművét mutatja be — gazdag „mümclléklcttel" hetven oldalon. Ezt követi A parasztság ábrázolása Nagy Lajos müveiben című munka negyven oldalon. Ez utóbbiról any- nyit: igen helyes, ha a szülőfalu nem felejti el jeles fiát. De ha alkalom van elemzés megjelentetésére, talán érdemesebb lett volna szakmailag kifogástalan, korszerű munkákat közreadni, mondjuk Varga Csabától, Tarján Tamástól vagy Kónya Judittól. A könyvben olvasható „tanulmányok” a jobb, a felsőbb iskolai szakdolgozatok színvonalát is alig-alig érik el. Az Apostag című kiadványban megismerhetünk egy vizsgálatot is: miként vélekedtek a falu lakói 1986-ban vallásról. pártról, kultúráról, olvasásról stb.? Végül néhány rövid cikket közöl a kötet a húszas évek sajtójából és megismerhetünk néhány jegyzőkönyvrészletet is 1839, 1848 és 1878-ból. * Végigolvasva a kötetet, hiányérzetünk erősödik, kíváncsiságunk nem csillapul. Hogy lehetett kiadni 1990- ben egy ilyen tessék-lássék kötetet? Miért nem kért föl a kiadó, a helyi tanács egy lektort, vagy ha fölkért erről nincs adat —, az miért nem dolgozott lelkiismeretesebben? Mikor lesz a falucskának legközelebb egymillió forintja, hogy egy valóban komoly monográfiát közreadjon tévedések, fontos históriai tézisek és a félreértelmezhető állítások tisztázására? Farkas P. József JÚNIUSBAN: Református világtalálkozó Fél évszázadnál is több időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyar reformátusok másodszor is megrendezzék világtalálkozójukat. Az elsőt még 1938 augusztusában tartották Debrecenben. Hétezren vettek részt rajta, és fő szervezője, dr. Vasady Béla ma is él az Egyesült Államokban. Amennyiben egészségi állapota engedi, az újabb találkozón ismét jelen lesz. Boross Géza, a Magyar Reformátusok II. Világtalákozója Szervező Bizottságának ügyvezető elnöke elmondta, hogy a rendezés gondolata már 1988-ban felvetődött. Ám a megvalósítás — akkor — teljes képtelenségnek tűnt, hiszen például Amerikából igen, de Erdélyből nem vehettek volna rajta részt az érdeklődők. Pedig a világban szétszóródott magyar reformátusok négymillióan vannak, és a hazaiakkal együtt 3500 gyülekezetben folyik hitélet. Ám az elmúlt negyven év kényszerű elszigeteltsége olyan körülményeket teremtett, amelyben a hívek szinte gettókba zárva érezhették magukat. Az egyház csak a templomok falain belül létezett. Ifjúsági munkát nem folytathatott. Egészen 1980-ig érvényben volt egy rendelet, amely még azt is megszabta, hogy egyik lelkész a másikat szolgálati célból csak felettese engedélyével kereshette fel. A II. világtalálkozó egyik fő célja éppen ennek az elszigeteltségnek a feloldása. Ugyanakkor a rendezvényre érkező neves külföldi személyiségeknek módot kívánnak nyújtani arra is, hogy kötetlenebb formában megismerkedjenek hazánk megváltozott viszonyaival. Nemcsak egyéni, hanem gazdasági kapcsolatok is létesülhetnek ezáltal. A találkozó fővédnöke. Göncz Árpád köztársasági elnök jelen lesz június 2-án, pénteken a megnyitó ünnepi istentiszteleten a Kisstadionban. Másnap Debrecenben pedig miniszterelnökünk köszönti a résztvevőket. A rendezvény szinte az egész országra kiterjed. Nagykőrös, Sárospatak, Pápa egyaránt helyszínül szolgál. Ifjúsági világ- találkozó. benne ifjúsági zenekarok találkozója lesz Zánkán, ahová 20 országból várnak fiatalokat. A Művelődési Minisztérium a Gyermekcentrum — az egykori úttörőváros — használatát személyenként napi 170 forintért engedélyezte, és ez komoly támogatást jelent a szervezőknek. A világtalálkozó költsége — a tervek szerint — ugyanis 70 millió forint körül várható, a rendezők viszont nem kívánják ezzel a gyülekezeteket terhelni. A cél nem a látványosság, hanem a puritán református kegyesség gyakorlása. A kormány a kiadásokhoz 25 millió forinttal járul hozzá, a pénz többi részét — alapítványi formában — az önkéntes támogatóktól várják. Az adakozók között máris ott van több nagy vállalat, intézmény, kft. és kisvállalkozás. Az a tíz intézmény vagy magánszemély, aki a legnagyobb összegű segítséget nyújtja, megkapja és használhatja „A Világtalálkozó Hivatalos Támogatója” címet. Az adakozók teljes névsorát a Reformátusok Lapja később nyilvánosságra hozza a tételes elszámolással együtt. A világtalálkozó megrendezését az. teszi időszerűvé, hogy az egyház vezetésének megújulása után végre sort kell keríteni az egyház egészének megújulására is. Az a társadalmi és erkölcsi mélység, amelyben ma Magyarország él — és amit valamennyien a bőrünkön tapasztalunk — mindenképpen szükségessé teszi a közösségek tevékenységének élénkítését. A lehetőségek, az alkalmak bővítését arra, hogy az emberek visszataláljanak gyülekezeteikbe. A találkozó másik — jövőbe mutató célja —, hogy létrehozzák a Magyar Reformátusok Világszövetségét. A világ egyházainak tizenkét püspöke a legteljesebb jóindulattal támogatja a gondolatot. R. A. A vállalkozáshoz erkölcsi tartás is kell r Nőtt a termelés az Epszernél Az építőipar nehéz helyzetben van, hiszen beruházásokra, felújításokra nagyon kevés pénz jut ebben a válságos időben. Ha mégis költenek, akkor az építtetők ragaszkodnak a gyors kivitelezéshez, a határidő pontos betartásához és a kiváló minőséghez. A Kecskeméti Építő- és Szerelőipari Vállalat az építőszervezetek közül azok közé tartozik, amelyek gyorsan és rugalmasan alkalmazkodtak a piaci viszonyokhoz, széles skálán képesek mozogni. Erről dr. Gá- tay Ferenc igazgató így beszélt. Az építési skála két végletét mondom. Május 2-án kezdtük el — de június 17-éig be is fejezzük — a sármelléki volt szovjet katonai repülőtér polgári célokra való átalakítását. A szovjet hadsereg által használt objektumok közül ez lesz az első polgári repülőtér. Kecskeméten az evangélikus templom felújítását, Szekszárdon a katolikus templom márványburkolatának rekonstrukcióját végezzük el. Éz tehát a két véglet, amelyek közé nagyon sok felújítási, építési munka befér. Ilyen Kecskeméten az ortodox zsinagóga, Kiskunlacházán a művelődési központ, Budapesten a Kossuth Nyomda és a Kontroll Rt. üzemépületének, Foton a posta épületének, Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat kereskedelmi és hotelépületének befejezése. A vállalat állandó készültségben van. ugyanis a korábbi nagy megrendelőink mellett ilyen a Hungária Biztosító, amelynek kárbecslési telepeket, nyomdát, a MÁV, amelynek villamos- fclsővezeték-tartó szerkezeteket, transzformátorállomást, állomásfel- újitást végzünk naponta újak igényeit kell kielégíteni. Tárgyalásban vagyunk például az osztrák ÖMV Áfor közös vállalattal, szívesen bekapcsolódnánk az üzemanyagkút-építési programba. Egy-egy ilyen kút kivitelezésére mindössze 15 hét áll rendelkezésre. S hogy nagyon szűkre szabják a megrendelők a határidőt, említsünk meg egy példát. Az amerikai Coopers és Lybrand cég irodaházának építésére mindössze két hónap áll rendelkezésünkre. Aki építkezett vagy látott már ilyet, könnyen felmérheti, ebben az esetben nemcsak éjjel-nappal kell dolgozni, hanem nagyon jól meg is kell szervezni a munkát, az anyag érkeztetését. — Mint említettem, váratlan megrendelések is akadnak, sajnos, gyorsan kell dönteni, a szó szoros értelmében vállalkozni kell, amelyben nyilvánvalóan benne van a kockázat is. Ilyen Kun- szentmiklóson a Villamos Állomásszerelő és a német AEG közös vállalat épületének átalakítása, ahol a gyorsaság mellett első osztályú munkát fogadnak csak el, s alapvető követelmény a tisztaság és a rend megóvása építés közben. Mi vállaltuk, s teljesítjük is ezt a feladatot. Nemcsak a bajnak, hanem a jó munkának is gyorsan híre megy. Tárgyalást folytatnak a Kőszegen építendő SOS- gyermekfalu megvalósításáról, amelynek referenciája a kecskeméti hasonló létesítmény felépítése volt. Részt vettek a szolnoki Szigligeti, és jelenleg is dolgoznak a Pécsi Nemzeti Színház belső építészeti kialakításán. Ezeket a feladatokat a Kecskeméti Katona József Színház rekonstrukciója „hozta” számukra. —- Az üzleti élet ilyen, ha jól dolgozik egy vállalat, akkor egyik munka ajánlja a másikat, de ez önmagában nem elég. Sokat kell menni, kapcsolatokat, munkát keresni, s a reklámra is költeni kell. Ehhez készítettünk egy színes ábrákkal illusztrált, négynyclvü könyvet, hogy az esetleges megrendelő tudjon tájékozódni, mire vagyunk képesek. Szerénytelenség nélkül állítom, sikerült betörni a mikroelektronikai profilba tartozó vállalatok, kft.-k piacára is. Számukra üzemcsarnokokat, irodaházakat, a bankoknak székházakat építünk. Az építőiparban előkelő helyen állnak, ugyanis az év háromnegyed részét kitöltő munkával rendelkeznek, s aligha lehet vitás, év közben lesz annyi megrendelés, hogy lekösse egész évi kapacitásukat. A sorban állási hullám őket sem kerülte el, ugyanis akad olyan hónap, amikor a kintlevőségük eléri a 300-320 milliót, s ugyanakkor ők is tartoznak 150 millióval. Az első negyedévben a termelés 40 százalékkal növekedett, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva, az árbevétel 80 százalékkal volt több, amelybe a több munka mellett az infláció is belejátszott. Mindezek elmondása után jogos a kérdés: hogyan sikerül ezt a szerteágazó, széles skálán tevékenykedő szervezetet hatékonyan, gazdaságosan működtetni? — Megpróbálom röviden összefoglalni. Sikerült olyan érdekeltségi rendszert kialakítani, ahol az egyén és a vállalat is megtalálja számítását. A szervezeten belül az építésvezetőségek olyan önállósággal rendelkeznek, ahol mindenki — a kőművestől a mérnökig — megvalósíthatja önmagát. Mindezek mellett arra is vigyáztunk, hogy a vállalat megmaradjon. Mindig arra törekedtünk, s ezt tesszük ma is, hogy a vállalatnak legyen erkölcsi tartása, imázsa. A határidőt, a minőséget megtartva, elfogadható, korrekt áron dolgozunk. Mindez nem kerül pénzbe, nem kell hozzá állami támogatás, hitel. Ez egy viselkedési forma, amelyet fel kell venni.,. Gémes Gábor A koraszülöttek életben maradási esélyei Minthogy ma sokkal jobban tudják az orvosok, mint korábban, hogy a koraszülötteket milyen veszélyek fenyegetik, és ismerik e veszélyek elhárításának módjait, ma mintegy kétszer több koraszülöttet tudnak megmenteni az. életnek, mint negyedszázaddal ezelőtt. Az orvos és az asz- szisztencia munkája a köldökzsinór elvágásának pillanatában kezdődik meg, amikor a koraszülött arra kényszerül, hogy önállóan biztosítsa kalóriaszükségletét saját teste munkájával, anyagcseréjével. Az első napokban a legtöbb koraszülött alig tud magához venni táplálékot, némelyikük még nyelni sem tud. hiszen éretlen idegrendszere miatt a nyclési reflexei még nem tökéletesek, kiesi gyomrának a befogadóképessége. Ezért az első napokban szondán keresztül és infúziókkal látják el őket folyadékkal, táplálékkal. A szövetekben zajló anyagcsere-folyamatokhoz nélkülözhetetlen oxigént pedig szükség esetén oxigénpalackból adagolják a csecsemő tüdejébe. A koraszülött világra jöttét követően nyomban gondoskodni kell arról, hogy testhőmérséklete ne hűljön le. Ezért a szülés után nem fürdetik meg. hogy emiatt se veszítsen hőt, hanem gyorsan üvegfalú, zárt inkubátorba helyezik, amelynek belső hőmérsékletét 34 Celsius-fok körülire állítják be (ha kell, a csecsemő szállítása is ebben az inkubátorban történik). Az üvegfalú „házikóban" fekvő csecsemőt közben számtalan vizsgálatnak vetik alá. így például a légzését is ellenőrzik, sok koraszülött ugyanis még nem képes a rendszeres, ritmusos légzésre. A légvételek gyakori kimaradása pedig a gyermek halálát okozhatja. Képünkön — éppen használat közben — azt a nagy értékű diagnosztikai berendezést láthatjuk, amellyel a légzéselégtelenséggel világra jött újszülöttek és koraszülöttek diagnosztizálását gyorsan és pontosan el lehet végezni. E készüléket a SOTE I. sz. Női Klinikája egy amerikai cégtől kapta ajándékba. (MTI-Prcss)
