Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-11 / 84. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. április 11. Mezőgazdaság — jövőkép nélkül Interjú dr. Mészáros Gyulával, a Magyar Agrárkamara közgazdasági igazgatójával A magyar mezőgazdaság egyre mélyülő válságát nap mint nap tapasztalhatjuk, az élelmiszer-gazdaság összes nyeresége tavaly az 1989. évinek a hatvan százalékára csappant. Van-e kiút, s ha igen, milyen irányba kell elindulni? — kérdeztük dr. Mészáros Gyulát, a Magyar Agrárkamara közgazdasági igazgatóját, aki egyébként a Pénzügyminisztériumból került e székbe. Az agrár- gazdaság mélyponton van. Másfelől az is tény, hogy a mezőgazdaság állt a legkevésbé betegen a rendszerváltás küszöbén, Melyek a gyors hanyatlás okai? — A tervgazdaság jól- rosszul működő szabályai már szétestek, a piaci környezetben nélkülözhetetlen feltételek viszont még nem alakultak ki. Ennek egyik szembetűnő jele az a súlyos örökség, hogy az élelmiszer fetisizált fogalom volt a múlt rendszerben. A lakosság életszínvonalát a terv- gazdaság utolsó percéig ezzel védték, ezért az élelmiszerek árai szociálpolitikai elemeket is tartalmaztak. A piacgazdaság ezt nyilvánvalóan nem fogadhatja el, s az átmeneti időszakot fogyasztáscsökkentés nélkül nem lehet átvészelni. Az életszínvonal stabilizálódása azonban azonnal serkenti a keresletet az élelmiszerek iránt, tehát a piacvesztés kifejezetten átmeneti. Éppen ezért az a kérdés: hogyan lehet az élelmiszert szociálpolitikai funkcióitól megszabadítani úgy, hogy köaben a< piaci feszültségek is oldódjanak. — Miként kezeli ezt a — mostanában sokat emlegetett — Kupa-program, amely gazdasági kormányprogrammá lépett elő? — Sajnálatos, hogy a pénzügyminiszter anyagának agrárblokkja lényegesen gyengébb színvonalú, mint az általános gazdasági részek. Kupa Mihály programjából világosan kitűnik, hogy nem fiskális szemléletű, s bízik a gazdaság erejében. A mezőgazdasági részek viszont szakmailag a régmúlt filozófiáját követik, a tervgazdasági időkre emlékeztetnek. Ennek oka jórészt szubjektív, mert az állami irányításban kevés az olyan szakember, akinek érdeke is, és hisz is az agrár- gazdasági rendszerváltásban. — Ön szerint tehát nem hamis vád, üres fecsegés, hogy Magyarországnak nincs agrárpolitikája? — Kimondhatjuk, hogy az eddigi elképzelések, az elfogadott koncepciók nem tekinthetők valódi agrár- programnak. — A Magyar Agrárkamara már hónapokkal ezelőtt kidolgozta a szerintük követendő agrárpolitikát. Az anyagot több fórumon tárgyalták, s az áprilisi közgyűlés is napirendjére tűzi. Önök szerint melyek az. új agrárpolitika sarokpontjai? — Az agrárgazdaságot át kell alakítani. A kérdés csupán ennek a módszere lehet, vagyis hogy teljesen el kell-e törölni a mostani struktúrát, vagy a szerves fejlődés alakítja ki az új szervezeteket. A kamara álláspontja szerint, ha megúsztuk a politikai rendszerváltást tragédiák nélkül, értelmetlen erőltetni a túlzottan radiká- ‘ lis»«gazdasági átalakulást, és a mezőgazdaság belső erői által gerjesztett szerves fejlődésé lehet a jövő. Nyilvánvaló, hogy az árarányokon változtatni kell, mindenekelőtt le kell fejteni róluk a szociálpolitikai funkciókat. Mostanában harsányan beszélünk versenyről, piacról; de azt nem tesszük hozzá, hogy vajon az éppen lábadozó Albániával, vagy a fejlett Nyugat-Európával akarunk-e versenyezni. Nincs más alternatíva, mint a nyugati igazodás; még akkor is, ha tudjuk, hogy technikai fejlettségben és minőségben súlyos hátrányaink vannak. Például a magyar húsipari kapacitásoknak csupán a 30 százaléka alkalmas a nyugati piacokon elfogadott minőség gyártására. Ha ugyanis versenyezni akarunk, akkor versenypozíciót kell teremteni, másként hiábavaló ábrándozás az egész. Ez nem feltétlenül jelent nagyobb termelési támogatást, alacsony támogatás, alacsony adó elven működhetne a mezőgazdaság. Az átalakulás nélkülözhetetlen sarokpontja, hogy a privatizáció jogi feltételeit sürgősen garantálja a kormány és a parlament. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy az átalakuló agrárgazdaság működőképességét szolgálja az infrastruktúra is. Nem csupán az anyagi jellegű struktúrákra, hanem az irányításra is gondolok. Kedvező jel, hogy a kormánynak novemberig a parlament elé kell vinni a földművelésügyi igazgatási rendszer felülvizsgálatát, korszerűsítését. — A nyilvánvalóan nem teljes körű felsorolásból kitűnik, temérdek a teendő. Ha ezek többségét el is végeztük, nem lesz több pénze az országnak, nyilvánvalóan nem bírjuk a költségvetési versenyt. Talpon tudunk így maradni? Nézetem szerint még vannak tartalékai a mező- gazdaságnak, egy ideig kibírja a mindenképpen hátrányos diszkriminációt. Ez három okra vezethető vissza. Először is: éghajlati adottságaink kedvezőek, így a szerkezetváltás végigvihető a termelésben. Másodszor: Keleten és Nyugaton példa nélküli a magyar agrárstruktúra, nevezetesen a nagyüzem és a kisüzem szerencsés ötvöződése. A harmadik, bár szomorú ok. de tény: a parasztság nyomora. A magyar mezőgazdaságban dolgozók lényegesen kevesebbet keresnek, mint nyugat-európai társaik, így a termelési költségek az alacsony bérek miatt kordában tarthatók. — Tételezzük fel, hogy az agrárkamara koncepciója helytálló, a' válságból való kilábalásnak elfogadható programja. Kamarai törvény azonban nincs, így szellemileg szárnyalva, fizikailag viszont gúzsba kötve létezik a szervezet. — Valóban rendezni szükséges az agrárkamara helyét. A kamara nem hagyományos, opponáló érdekképviselet, funkciójában több annál: koncepciókat alkot, részt vállal a termelés és a piac működtetésében, tagságának érdekegyeztető fórumokat nyújt. Ennek közelmúltbeli példája, hogy a gazdasági kabinet elnökéhez nyújtottunk be indítványt az energiaár- és adórendszer harmonizálására. Eszerint tudomásul vesszük, hogy a gázolaj ára nyugat-európai, ugyanakkor azt követeljük, hogy az adó visszatérítése is ahhoz igazodjék. A traktor és a kombájn alig használja az utakat a Lajtán túl és innen, de azért amott az adót visszatérítik. A következetesség szabályai széfinTézTn is járna, ami nyolcmilliárd forintot, a mezőgazdasági nyereségnek több mint a felét jelenti. Tehát a kamarai munka a termelésre koncentrál, az irányítás szakmaiságát erősíti, ami demokratikus körülmények között sem az irányítók, sem az irányítottak érdekeivel nem ellentétes. V. Farkas József BIZTOSÍTÁS ÉS SZAKEMBERKÉPZÉS A Kada Elek-iskolában legjobbak a feltételek A kecskeméti Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolában 5. évfolyam indítását tervezik, ahol szeptembertől biztosí- tásiszakember-képzés kezdődne, intenzív idegennvelv-okta- tással együtt. Akik itt végeznek, megszerzik a biztosítói ügyintézői szakképesítést és oklevelet. Nemrég megbeszélést tartottak erről, a meghívott biztosítótársaságok képviselőivel. Lányi László, a Colonia Biztosító Rt. főtanácsosa, a tervezett továbbképzésről a következőket mondotta: — Valamennyi biztosító érdekelt ebben, mivel a szakképzési alaphoz, a törvény értelmében, hozzá kell járulni, ami a bruttó bérköltség másfél százaléka. Ezt vagy a közös kalapba fizetjük be, s akkor az ország valamennyi középiskolája részesül ebből a pénzből, vagy — legalább egy részét — a Magyar Biztosító Szövetség alszámlájára utaljuk, s ebben az esetben a szövetséggel szerződésben lévő iskolák kapják meg a pénzt. Új érdekképviseleti szervezet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), amely január óta működik. Eddig kilenc biztosítótársaság lépett be a szervezetbe, amely az érdekvédelem ki- szélesítéseként egyeztetést is végez a kormány és a biztosítótársaságok között. Sze- kulesz Lászlóné, a MABISZ főtanácsosa ugyancsak részt vett a kecskeméti megbeszélésen. — Mi a szövetség véleménye a tervezett kecskeméti továbbképzésről ? ’'Korábban az Állami Biztosítónak volt hasonló kezdeményezése, most a kecskeméti Kada Elek- szakközépiskola jelentkezett, hogy szeretnének biztosítási ügyintéző szakot indítani, de már a MABISZ koordinálásában. Mi azt kértük tagjainktól, hogy a szakképzési alap egészét ne fizessék a központi kasszába, hanem szövetségi alapot hozzunk létre, s ebből finanszírozzuk a biztosítási szakembereket képző iskolákat. — Terveik szerint hogyan történik a beiskolázás, milyen lehetőségeik, kötelezettségeik lesznek a tanulóknak? — A jelentkezők közül rátermettség, érdeklődési kör alapján választjuk ki azokat, akik az 5. évfolyamon tanulhatnak. A tantárgyak között üzemgazdaság, számítógép-kezelés, idegeny- nyelv-tanulás szerepel egyebek között. A hallgatók kétéves szerződést kötnek a biztosítóintézetekkel. a gyakorlati foglalkozást is ott töltik. A Bács-Kiskun megyével határos megyékből és, természetesen, a Duna túloldalán lévő városokból is várjuk a jelentkezőket. A tervek szerint augusztusban lesz a felvételi, ezt követi egy hónap gyakorlat, amikor megismerkednek annak a biztosítónak a munkájával, amellyel szerződést kötöttek, ezután hat hónap elméleti képzés, majd hathetes ■gysrkorlat lesz," és“T7rután tesznek vizsgát a hallgatók. — Miért éppen a kecskeméti szakközépiskolát választják a továbbképzéshez? — Mert itt legjobbak a feltételek, például a számító- géppark elsők között van az országban, ugyanakkor a tanári kar felkészültsége is elsőrangú. Csabai István A PETŐFI PÉPE AJÁNLATA LEMEZ Paul és Rod A popzene két öregje ma is töretlen népszerűségnek örvend. Igazából nem öregedtek még ki a szakmából. Már hogyan is, miután sorra jelentkeznek a ma is színvonalas szerzeményeikkel, sikerdalaikkal. Például Paul Simon, az egykori szuperduó, a Simon and Gar- tunkcl egyik névadója. Időközben változott a stílus, a műfaj, amit képvisel immáron szólistaként. Zenéje azonban ipa is sokaknak tetszik. Legfrissebb albumának címe: The rhythm of the Saints. A lemez első oldalának első száma percek alatt felkerült a slágerlistákra. a televíziók zenei műsoraiba, igen. a The Obvious Childről van szó. A további kilenc dal is magán viseli Paul Simon új hangzásvilágát. A másik nagy öreg: Rod Stewart. Ezúttal legjobb dalai kerültek fekete korongra. A híres, skót származású, valamikori sírásó dalai mindig is népszerűek voltak. Emlékszünk a legnagyobb slágereire, a Maggie May-re, a Baby Jane-re, a Da ya think I’m sexy?- re a Sailingre, a Downtown trainre és a többire. Ezek, és természetesen még sok-sok más dal szerepel a Rod Ste- wart-válogatáslemezen. Mindkét albumot a Hungaroton Gong szerkesztősége adta ki. (Képeinken: a két előadó lemezborítója.) B. T. FILM Piszkos alku Szó. ami szó, Schwarzenegger jelesre vizsgázott óvodapedagógiából az Ovi- zsaruban,'de azért nehezen tagadhatná, hogy magabiztosabban mozog a legcl- vadultabb dzsungelben egy rohamcsapat élén, mint a kicsinyek körében a mosdóba menet. Arnold legújabb mozidarabjában szemmel látható örömmel élvezi ismét az akciókba koreogra- fált izomlazítást, az ellenfél „puhítá- sát”, a kemény fizikai munkát, amelyet a közönség mindmáig dollármilliókra értékel. (Az ovis fellépést megelőző Total Recall (Emlékmás) végelszámolásán az elmúlt hetekben 262 millió dollár bevételen osztozhattak a producerek és az alkotók.) Schwarzenegger ezúttal nem kísérletezik bizonytalan kimenetelű újításokkal, marad a jól bevált fogás- és ütéstípusoknál. A kerettörténetben egy olyan FBI-ügynököt alakít, akit a kelleténél erősebb pofonjai miatt ítéltek kisvárosi seriffkedésre. A nagy lehetőséget, a visz- szatérést volt kollégája bosszúakciója jelenti számára, kiderül ugyanis, hogy bizonyos helyzetekben munkamódszere, -stílusa igenis értékelendő. Indításként ..megöli" magát egy olajfinomító felrobbantásának alkalmával, aztán új nevet és személyiséget vesz fel, hogy beépülhessen, információszerzés céljából, egy gengszterbanda vezérkarába. A nagyon profi halálosztogatás közben azért szakít időt a társasági: baráti és egyéb, gyengéd érzelmeket próbáló kapcsolatokra is. A Piszkos alku látványos pirotechnikai és kas/kadörjelenelei közben aligha gondolná a gyanútlan néző, hogy mindezt a rendező: John Irving tizenkét esztendős fia számára hozta össze. A kissé költséges „játék" nem biztos, hogy maradéktalanul tökéletes szórakozást nyújtott a srácnak, ám úgy hírlik. szülőjének annál inkább. Minden játékszert szeretek, ami csak szerepel egy valamirevaló akciófilmbcn — mondja. Autókat roncsolok össze, olajfinomítókat robbantok lel, és gépfegyverekkel lövetek szét éjszakai bárokat. Ennek pedig az az oka, hogy gyerekkoromban nem volt annyi játékom, amennyit szerettem volna. Hogy a szintén szerényebb gyermekkort élt Schwarzeneggert mennyiben kárpótolja a dollárszázmilliós hasznot hozó játék, arról nem szól a fáma. (Képünkön: a főszereplő, sokak kedvence.) (Károlyi) T_ÁN£___ Svájciak Kecskeméten A Tolly’s svájci dzsessztáncegyüttest 10 évvel ezelőtt alapította a budapesti születésű Edith Langer Tolnay. A Bernben élő művésznő sokoldalú képzésben részesült a színpadi táncművészet területén: a klasszikus balettet a Magyar Állami Operaházban és a bécsi Staats- operben, a modern táncot Boden wieser- nél és Wiesenthalnál tanulta Bécsben. Sorolhatnánk még. milyen nagyságok oktatták. Edith Langer a Bernben működő Freizeitcenter balettrészlegét vezeti, melyben 500 tanítvánnyal foglalkozik. A Tolly's nevű együttesével nagy templomokban rendeznek vallásos ihletésű énekes-táncos dzsesszkoncerteket, divatbemutatókat adnak és közreműködnek musicalekben. A balettmester- nő évente egy hónapot tölt az Egyesült Államokban. Kecskeméti előadására is most érkezik New Yorkból. Fellép a Jeszenszky Modern Jazzba- lett is. Első, teljes estét betöltő műsorukat a Táncfórum rendezte meg Az idegen címmel. Ezután több program, film, televíziós műsor következett. A műfaji kísérletezés mellett feladatuknak tekintik a modem műfajokban jártas táncosok felnevelését. Akik az együttes műsorában léptek fel először, ma már nagy sikerrel találták meg a helyüket rangos hazai és külföldi társulatoknál. Az új műsort az motiválta, hogy az együttes vezetője, aki eddig is számos amerikai mestertől tanult, idén először Amerikában tanulmányozta azt a tánci sokféleséget, amit úgy hívnak: amerikai tánc. Az imént bemutatott tánccsoportok április 17-én, szerdán lépnek fel a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban. A műsor este hét órakor kezdődik.
