Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27 / 98. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. április 27. INKÁBB VELE, MINT NÉLKÜLE Gorbacsov megszilárdította a pozícióját a Kremlben KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJKKOZTATÓ Leépülő nagyvállalatok — erősödő magánszektor (Folytatás az 1. oldalról) Mihail Gorbacsov főtitkár ál­lamfő helyzetét megszilárdítva ke­rült ki az SZKP csütörtök éjjel zá­rult központi bizottsági ülésének helyenként viharos politikai csatá­rozásaiból. Gorbacsov, aki fel­ajánlotta lemondását a testület­nek, végül is a KB-tagok abszolút többsége támogatását kapta meg a főtitkári teendők további ellátásá­hoz. Noha a párt konzervatív szár­nya komolyan és alaposan készü­lődött a KB-ülésre, s így a főtitkár elmozdítására, a kísérlet kudarcot vallott. Gorbacsov saját becslése szerint a vita első másfél napja so­rán a felszólalók közel háromne­gyede bírálta őt, időnként igen éles hangnemben. Köztük volt Ivan Polozkov, az Oroszországi KP első embere, a párt konzervatív szár­nyának egyik vezérszónoka is, aki úgy vélekedett, hogy Gorbacsov — úgymond — nem veszi komo­lyan a párton belüli problémákat, s nem teszi meg a szükséges intéz­kedéseket „a rend helyreállitása ér­dekében”. A heves kirohanások ellenére meglepően nagy arányban, a 349 résztvevő közül 322 KB-tag — a Gorbacsov mögött egységesen fel­sorakozó politikai bizottság javas­latára — végül is elvetette a főtit­kár lemondási ajánlatának napi­rendre tűzését, s mindössze 13 fő ragaszkodott hozzá. Az ülésről tartott csütörtök esti sajtóértekez­leten a szavazás kimenetele kap­csán elhangzott, hogy a KB-tagok többségét valósággal sokkolta Gorbacsov — nem kevés érzelmi töltéssel — előadott lemondási ja­vaslata. . Az SZKP Központi Bizottsága — mivel más választása egyébként sem lett volna — egyetértett a kor­mány Gorbacsov inspirálta gazda­sági válságprogramjával, amelyet a parlament már a hét elején szen­tesített, s határozatot fogadott el az ország politikai és gazdasági helyzetéről. Ez utóbbi részletei egyelőre nem ismeretesek. (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt év sikeres abból a szempontból is, hogy jelentős ered­mények születtek a gazdasági egyensúly javításában. Ezt jelzi mindenekelőtt a dollárelszámolású külkereskedelmi mérleg 950 milli­ós aktívuma, illetve a fizetési mér­leg 130 millió dolláros többlete. Az 1989-es esztendőhöz viszonyítva a fizetési mérleg ezzel mintegy 1,5 milliárd dollárról javította pozí­cióit. Igen kedvező, hogy az 1989- es 54 milliárd forintos államház­tartási deficitet tavaly sikerült 1,4 milliárdra leszorítani. A kedvező eredmények ára az volt, hogy korábban nem tapasz­talt áldozatokat kellett vállalniuk a jövedelemtulajdonosoknak. A bruttó nemzeti termék hazai fel- használása 5-6 százalékkal csök­kent. A lakosság fogyasztása 3-4 százalékkal mérséklődött, vásárlá­sai pedig ennél is meredekebben, 11 százalékkal estek vissza. Az államháztartás vásárlásai ez­zel szemben csak 4,9 százalékkal estek vissza. A gazdaság teljesítő- képességét kifejező nemzeti össz­termék reálértéke 4-5 százalékos csökkenést mutatott. Jelentősen módosult tavaly az energiabeszerzés szerkezete; csak­nem 9 százalékkal csökkentek a szovjet szállítások. Összességében Magyarország dollárban elszá­molt energiaszámlája 500 millió dollárral emelkedett. A rubelelszámolású export ta­valy 26 százalékkal esett vissza. A kormány gazdaságpolitikája tu­datosan törekedett a rubelelszá­molású kivitel fékezésére, ennek el­lenére a jelentős csökkenés főként a kereslet visszaesésének tudható be. Az idén a korábbi optimistább prognózisokkal szemben jóval na­gyobb mértékben, várhatóan 50- 70 százalékkal zuhan Magyar- ország keleti kivitele. A remények szerint azonban a magyar gazda­ság alkalmazkodóképessége meg­birkózik ezzel a kedvezőtlen körül­ménnyel is. Levél a köztársaság elnökéhez A Települési önkormányzatok Koordinációs Bizottságában képviselt négy önkormányzati érdekszövetség egyeztetett álláspont alapján az alábbi tartalmú levéllel fordult Göncz Árpád köztársasági elnök úrhoz. TISZTELT ELNÖK ÚR! A frissen elfogadott kárpótlási törvény egyes rendelkezéseivel kap­csolatosan súlyos alkotmányossági aggályok merültek fel, amelyeket egyébként már a törvényhozási el­járás megelőző szakaszában is jelez­tünk az Országgyűlési Önkormány­zati Bizottsága előtt. A kárpótlási törvény értelmében a kárpótlásra jogosult az őt megille­tő kárpótlási jegyeket az önkor­mányzat tulajdonában lévő lakás értékesítése során fizetőeszközként felhasználhatja. Ez a rendelkezés súlyosan sérti az Alkotmány által védett önkormányzati tulajdont, amikor egy ilyen „kényszer-fizető­eszköz” elfogadására kötelezi az önkormányzatot, ezzel korlátozva a tulajdon feletti rendelkezés jogát. A kárpótlási jegy kötelező elfo­gadása „megköti a kezét” az önkor­mányzatoknak egy új lakásgazdál­kodási rendszer kialakításában, el­lene hat a bérlakások értékesítésé­nek, miáltal számottevő anyagi for­rástól is elesnek. Az önkormányzat „kényszer-vásárlási” helyzetbe ke­rül, mivel másképp nem juthat a kárpótlási jegy ellenértékéhez, csak privatizációs vagyontárgy megvá­sárlásával. Ez pedig az önkormány­zatoknak az amúgy is szűkös anya­gi-vagyoni lehetőségeik további, durva csorbítását jelenti, ami külö­nösképpen a községi, kisvárosi ön- kormányzatokat lehetetlen helyzet­be hozza. A Koordinációs Bizottságban képviselt önkormányzatok nevében kérjük Elnök Urat, hogy éljen az Al­kotmány biztosította jogával, és kez­deményezze a kárpótlási törvény al­kotmányossági felülvizsgálatát. Kecskemét, 1991. április 26. Merász József, a Települési Önkormányzatok Koordinációs Bizottságának titkára Csernobil újra fenyeget Öt évvel ezelőtt ezen a napon történt az atomkor eddigi legsú­lyosabb erőműbalesete, az ukraj­nai Csernobilban. Az atomerőmű négyes reaktor­blokkjában történt robbanás nyo­mán a radioaktív sugárzás súlyos csapást mért a térség környezetére, 30 kilométeres körzetben kitelepí­tették a lakosságot. A katasztrófá­nak szovjet adatok szerint közvet­lenül az első napokban 28 halálos áldozata van. Más, nem hivatalos becslések azonban több ezérre te­szik a csernobili tragédia halálos áldozatainak számát. Mind a mai napig nincs megold­va több százezer ember sorsa, akik szintén sugárfertőzött ukrajnai, oroszországi és belorussziai terüle­teken élnek. Hasonlóképpen nem tűnik vég­legesen megoldottnak a még min­dig komoly veszélyt jelentő reak­torblokk hatástalanítása. Egyes közlések szerint repedések mutat­koznak a reaktort eltemető bizton­sági betonszarkofágon. Szakértők nem zárják ki annak lehetőségét, hogy akár már a közeli jövőben a védőburkolat tönkremegy, s ismét radioaktív anyagok kerülhetnek a légtérbe. Újabb amerikai kereskedelmi könnyítések Az amerikai kormány csütörtöki döntésével további 12-féle magyar áru: húské­szítmények és vegyipari termékek vámmentes behozatalát engedélyezte. Az intéz­kedés a fejlődőnek minősülő országok között Közép-Kelet-Európában Magyar- ország számára biztosította a legtöbb könnyítést. Magyarország 1989 novembere óta élvezi az általános preferenciakedvezménye­ket (GSP) az Egyesült Államokban. A könnyítések eredményeként a tavalyi, mintegy 360 millió dollár értékű magyar exportból közel 150 millió dollár értékű áru vámmentesen kerülhet az amerikai piacra. Az új könnyítések alapján megszű­nik a húskészítmények 1-4 százalékos, a vegyipari termékek 9-19 százalékos vámja, így versenyképességük jelentősen javul. Az amerikai kormánydöntés most 59 új termékre terjesztette ki a kedvezményt, a térségből Magyarország 12, Lengyelország 8, Jugoszlávia 4 termékére kapott vámmentességet. Magyarország összesen 27 termékre kérte a kedvezmény kiter­jesztését; nem fogadták el a kérelmet többek között az egri és a tokaji borokra, valamint bizonyos textíliákra és konzervekre. Jóváhagyta az 1990-es költségvetés végrehajtását a megyei közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Hozzá tartozik a dologhoz — jelentette ki a bizottság vezetője —, hogy a pályázat kiírása után folyamatosan érkeztek névtelen levelek — többségük a Pusztatourist dolgozói aláírásá­val —, amelyekben szinte mindenkit megvádol­tak. Kovács Istvánt, a korábbi vezetőt is, aki főnökként menedzseri szemlélettel, kemény kézzel irányított, megteremtette a Pusztatourist anyagi bázisát, vezetése alatt lendült fel a cég. Az pedig már rágalmazás — mondta Éber And­rás, aki Baja polgármestere —, hogy ő és az első helyre rangsorolt pályázó Baján egy iskolába járt. Ezzel szemben a meghallgatáskor találkoz­tak először egymással. A rágalmazás feltehető­en azok köréből került ki, akik korábban Ko­vács István eltávolítását kikényszerítették. Éber András nem értette dr. Matos László múltkori kérdését, hiszen ő ismerte a pályázót, s megem­lítette azt is, hogy az egyik szünetben dr. P. Kovács István kifejtette neki, milyen rosszul döntött a bizottság. Ezután felolvasta a lemon­dást bejelentő táviratot, amelyben az fogalma­zódik meg indokként, hogy visszahúzó erők lehetnek hangadók a megyei közgyűlésben. A bizottság vezetője kifejtette — jóllehet, a pályázók közül volt egy alkalmas, majd hosszú szünet, és utána rangsoroltak még kettőt —, de válasszanak most vezetőt, hiszen közeleg az idegenforgalmi szezon, s működtetni kell a cé­get, már amit nem mentettek ki a korábban megszerzett javakból. Ám az eljárást sértőnek érzi, s ezért ő maga nem szavaz. Dr. Matos László kijelentette, hogy kérdésé­re még mindig nem kapott választ, s az igazga­tósághoz nem elég a pályázat. Kőtörő Miklós a vita lezárásaként leszögez­te: a közgyűlés nem fogadott el semmilyen vá­dat, és nem mondott véleményt, míg tanulsága az ügynek, hogy a kinevezések előtt mindig meg kell hallgatni a pályázókat! Ezután kapott lehetőséget Petöné Dedák An­géla, a Pusztatourist értékesítési csoportvezető­je és Varjú Zoltán, az Expressz utazási iroda kecskeméti kirendeltségvezetője. Mindketten megemlítették, hogy a legnyereségesebb ágaza­tot, a bugaci programot elvitte a Pusztatourist- tól a távozott vezető, de míg Petőné a kunszent- miklósi térség és Apajpuszta fejlesztésével he­lyettesítené, Varjú Zoltán véleménye: fel kell venni a kesztyűt. A bemutatkozás után újabb vita alakult ki a bérezésről, a pályázati előírásoknak való meg­felelésről, arról, hogy döntsenek-e most, vagy legyen új pályázat. Végül a döntés igénye volt erősebb, viszont jogi érvek után kizárták a 3. helyre rangsorolt Petőnét, miután nem felelt meg a pályázati feltételeknek. S mert Varjú Zoltán nem kapta meg a szükséges számú vok- sot, így új pályázatot írnak ki. A kétórás vitát követően felgyorsult a tempó. Elfogadták a volt megyei tanács és végrehajtó bizottság határozatainak áttekintéséről szóló előterjesztést, valamint a megyei múzeum és a megyei levéltár helyzetéről tartott két beszámo­lót. Elismeréssel nyugtázták a két intézmény tevékenységét, noha mindkettő meglehetősen mostoha körülmények között dolgozik. Mint Kőtörő Miklós megállapította: nem halasztha­tó tovább az intézményi feltételek javítása. Az 1990. évi költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztés egyetlen paragrafusánál volt vita, de nem a testület tagjai, hanem Kecskemét város és a megyei közgyűlés között. Az E75-ÖS út megépítésére kötött megállapodást — a mi­nisztérium 50 százalékos részvétele mellett a megye és a város 25-25 százalékot vállalt — Kecskemét nem tartotta be, ezért a megyei ön- kormányzat a várostól 14,65 millió forintot visszaigényel. A Kecskemét nevében felszólaló képviselőt meghallgatták, de érveit nem fogad­ták el. A megyei elnök javaslatára azonban a városi és megyei önkormányzat közti tárgyalá­sok befejezését megvárják a végső döntéssel. A testület határozott a közgyűlési tagok költ­ségtérítéséről, tagokat delegált a megyei mun­kaügyi tanácsba. Végül Kőtörő Miklós beszá­molt arról, hogy sajtóközlemény, illetőleg dol­gozói bejelentések kapcsán vizsgálatot rendelt el az Ifjúságvédelmi Alapítvány, valamint a Fi­lantróp vállalat és a Hírős Film igazgatóinak ügyében. V. T. Göncz Árpád Svájcba utazik Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke 1991. április 29-én, hivatalos munkalátogatás­ra, Svájcba utazik. A tervek szerint megbeszélé­seket folytat Flavio Cottival, a Svájci Állam- szövetség elnökével, és találkozik a svájci kor­mány több tagjával. (MTI) Szabad György sajtótájékoztatója — A jövő héten két fél napot töltsön plenáris ülés­sel az Országgyűlés — javasolja a Házbizottság a képviselőknek. Szabad György, az Országgyűlés el­nöke szokásos pénteki sajtótájékoztatóján azzal in­dokolta a javaslatot, hogy a hétfő délutáni és a kedd délutáni üléssel több idő jut a bizottsági munkára. A képviselők várhatóan hétfőn lezárják a részletes vitát a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat felett, s a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat általános vitájával is végeznek, önálló indítványok alapján kerül napirendre a föld­törvénnyel kapcsolatos néhány rendelkezés módosí­tása, s Kupa Mihály pénzügyminiszter tájékoztatást ad az idei állami költségvetés előirányzatainak átcso­portosításáról. Nagy érdeklődés előzi meg a hétfői munkakezdést követően a plenáris ülés elé terjeszten­dő állásfoglalást, amely a kedvezményes kamatozású hitelek részleteinek felemelése ellen benyújtott népi kezdeményezés napirendre tűzéséről készült. Mint ismeretes, az Országos Választási Bizottság vizsgálata szerint csupán néhány ezer aláírás bizonyult minden szempontból megfelelőnek, a képviselőknek azonban így is joguk van napirendre tűzni a kérdési, h"a szava­zással úgy döntenek. Visszaadják a fegyvereket? Az Alkotmánybíróság tanácsa a minap alkot­mánysértőnek ítélte a ko­rábbi belügyminiszter­nek, dr. Horváth Balázs­nak azt az elmúlt év­ben kiadott utasítá­sát, amelynek értelmében mintegy 12 ezer — zöm­mel fegyveres testületnél dolgozó, kisebb részben civil — állampolgár sze­mélyi fegyverét bevon­ták. Ezek szerint most mindnyájan vissza fogják kapni a leadott fegyverü­ket? — szerettük volna megtudni a Bel­ügyminisztériumban, ahol azonban csak a Kossuth rádió április 26- ai, Napközben című mű­sorában elhangzott be­lügyminiszteri interjúra tudtak utalni. Eszerint dr. Boross Pé­ter belügyminiszter tisz­teletben kívánja tartani az Alkotmánybíróság határozatát, és annak ér­telmében kíván majd cse­lekedni, ám még a hatá­rozat szövege sem érke­zett meg hivatalába, a Magyar Közlönyben pe­dig természetszerűleg ed­dig szintén nem jelenhe­tett meg. A belügymi­niszter most úgy véli, az alkotmánybirósági dön­tés érvényesítése nem fel­tétlenül jár együtt azzal, hogy most minden érin­tett visszakapja leadott fegyverét, hiszen ez so­kaknál — például akik már nem dolgoznak fegyverviselésre jogosító beosztásban, netán nyugdíjasok is lettek — nem lenne indokolt. Tény viszont, hogy csak a fegyvereket vonták be tőlük tavaly, a fegyvervi­selési engedély ma is mindannyiuk birtokában van. Intézkedni viszont majd csak az Alkot­mánybíróság döntésének hivatalos tudomásulvéte­le után lehet. Egyébként hamarosan az Országgyűlés elé kerül majd az a törvényjavas­lat, amely többek között az alkotmánynak megfe­lelően fogja szabályozni azt, hogy kiket illet meg a fegyverviselési jog, amit az előzetes elképzelések szerint a korábbiaktól je­lentősen eltérő kritériu­mok alapján fognak meghatározni. (MTI- Press) S. J. Közbiztonsági Alapítvány Kecskeméten Tegnap megtartotta alakuló ülését a Kecske­mét közbiztonságáért létrehozott alapítvány héttagú kuratóriuma. A Védelem Vagyonvédel­mi és Biztonságtechnikai Kft. 50 ezer forintos hozzájárulásával indított alapítvány célja egé­szen röviden summázható: a polgárok bizton­ságát növelő mindenféle tevékenység támogatá­sa a városban. így például önvédelmi csoportok szervezése, technikai eszközeiknek a beszerzése, de ide tartozhat a közlekedés rendjének segíté­se, a hajléktalanok átmeneti szállásának létre­hozása, fenntartása, vagy akár a köztisztaság mindenkit bosszantó, apróbb-nagyobb hibái­nak feltárása, megszüntetése is. Az alapítvány, természetesen, nyílt, ahhoz bárki pénzzel, vagy természetbeni adománnyal csatlakozhat, míg az abból adható támogatásokról a kuratórium dönt. Ennek tagjai közé került Merász József polgármester, dr. Molnár István városi rendőr- kapitány, dr. Pánczél Gyula országgyűlési kép­viselő, dr. Dános Valér, a Belügyminisztérium főosztályvezetője, Kalmár Pál és dr. Nagy La­jos két kecskeméti vállalat képviseletében, vala­mint Marozsi Imre, akit az alapítvány kezelője­ként bejegyzett Védelem Kft. delegált. Expo-előnyök a mezőgazdaságnak Az Agrárszövetség megyei választmánya tegnap Solton tartott ülésén — egyebek között — tárgyalt a világkiállításról is. A választmány állást foglalt a kiállítás budapesti megrendezése mellett, úgy véli ugyanis, hogy bár az expo főváros-centrikussága vitathatatlan, de nem ezt, hanem az egész országot érintő hatását kell vizsgálni. Ebben pedig a mező- gazdaság és az élelmiszeripar számára is foglaltat­nak előnyök. Nevezetesen, a várható 16 millió kül­földi látogató — csak a legfontosabbakat említve — 13-14 ezer tonna hús, 18-20 ezer tonna kenyér és 27 millió liter tej elfogyasztója lenne. Igaz, hogy az agrárgazdaság elveszített piacait ezzel nem tudja pótolni, de indokolttá tenné a mai tenyészállomá- nyok és termelési kultúrák megőrzését és elképzel­hető, hogy hosszabb távra is felkeltené az érdeklő­dést a magyar agrártermékek iránt. Igaz, hogy csak átmenetileg, de 200 ezer ember­nek teremtene új munkaalkalmat és ez 40 milliárd forint munkanélküli-segély kifizetésétől mentesíte­né az államot, ráadásul a meglévő munkahelyek egy részét is meg lehetne őrizni. Összességében olyan keresletnövekedést eredményezne, ami a szerkezetváltás feszültségét is levezethetné. A választmány ülésén, természetesen, a kárpót­lási törvényről is esett szó, azonban a törvény pon­tos szövege ismeretének hiányában ezzel kapcsola­tosan nem alakíthattak ki állasfoglalást, a későbbi­ekben térnek vissza rá. B. N. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom