Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-27 / 98. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. április 27. INKÁBB VELE, MINT NÉLKÜLE Gorbacsov megszilárdította a pozícióját a Kremlben KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJKKOZTATÓ Leépülő nagyvállalatok — erősödő magánszektor (Folytatás az 1. oldalról) Mihail Gorbacsov főtitkár államfő helyzetét megszilárdítva került ki az SZKP csütörtök éjjel zárult központi bizottsági ülésének helyenként viharos politikai csatározásaiból. Gorbacsov, aki felajánlotta lemondását a testületnek, végül is a KB-tagok abszolút többsége támogatását kapta meg a főtitkári teendők további ellátásához. Noha a párt konzervatív szárnya komolyan és alaposan készülődött a KB-ülésre, s így a főtitkár elmozdítására, a kísérlet kudarcot vallott. Gorbacsov saját becslése szerint a vita első másfél napja során a felszólalók közel háromnegyede bírálta őt, időnként igen éles hangnemben. Köztük volt Ivan Polozkov, az Oroszországi KP első embere, a párt konzervatív szárnyának egyik vezérszónoka is, aki úgy vélekedett, hogy Gorbacsov — úgymond — nem veszi komolyan a párton belüli problémákat, s nem teszi meg a szükséges intézkedéseket „a rend helyreállitása érdekében”. A heves kirohanások ellenére meglepően nagy arányban, a 349 résztvevő közül 322 KB-tag — a Gorbacsov mögött egységesen felsorakozó politikai bizottság javaslatára — végül is elvetette a főtitkár lemondási ajánlatának napirendre tűzését, s mindössze 13 fő ragaszkodott hozzá. Az ülésről tartott csütörtök esti sajtóértekezleten a szavazás kimenetele kapcsán elhangzott, hogy a KB-tagok többségét valósággal sokkolta Gorbacsov — nem kevés érzelmi töltéssel — előadott lemondási javaslata. . Az SZKP Központi Bizottsága — mivel más választása egyébként sem lett volna — egyetértett a kormány Gorbacsov inspirálta gazdasági válságprogramjával, amelyet a parlament már a hét elején szentesített, s határozatot fogadott el az ország politikai és gazdasági helyzetéről. Ez utóbbi részletei egyelőre nem ismeretesek. (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt év sikeres abból a szempontból is, hogy jelentős eredmények születtek a gazdasági egyensúly javításában. Ezt jelzi mindenekelőtt a dollárelszámolású külkereskedelmi mérleg 950 milliós aktívuma, illetve a fizetési mérleg 130 millió dolláros többlete. Az 1989-es esztendőhöz viszonyítva a fizetési mérleg ezzel mintegy 1,5 milliárd dollárról javította pozícióit. Igen kedvező, hogy az 1989- es 54 milliárd forintos államháztartási deficitet tavaly sikerült 1,4 milliárdra leszorítani. A kedvező eredmények ára az volt, hogy korábban nem tapasztalt áldozatokat kellett vállalniuk a jövedelemtulajdonosoknak. A bruttó nemzeti termék hazai fel- használása 5-6 százalékkal csökkent. A lakosság fogyasztása 3-4 százalékkal mérséklődött, vásárlásai pedig ennél is meredekebben, 11 százalékkal estek vissza. Az államháztartás vásárlásai ezzel szemben csak 4,9 százalékkal estek vissza. A gazdaság teljesítő- képességét kifejező nemzeti össztermék reálértéke 4-5 százalékos csökkenést mutatott. Jelentősen módosult tavaly az energiabeszerzés szerkezete; csaknem 9 százalékkal csökkentek a szovjet szállítások. Összességében Magyarország dollárban elszámolt energiaszámlája 500 millió dollárral emelkedett. A rubelelszámolású export tavaly 26 százalékkal esett vissza. A kormány gazdaságpolitikája tudatosan törekedett a rubelelszámolású kivitel fékezésére, ennek ellenére a jelentős csökkenés főként a kereslet visszaesésének tudható be. Az idén a korábbi optimistább prognózisokkal szemben jóval nagyobb mértékben, várhatóan 50- 70 százalékkal zuhan Magyar- ország keleti kivitele. A remények szerint azonban a magyar gazdaság alkalmazkodóképessége megbirkózik ezzel a kedvezőtlen körülménnyel is. Levél a köztársaság elnökéhez A Települési önkormányzatok Koordinációs Bizottságában képviselt négy önkormányzati érdekszövetség egyeztetett álláspont alapján az alábbi tartalmú levéllel fordult Göncz Árpád köztársasági elnök úrhoz. TISZTELT ELNÖK ÚR! A frissen elfogadott kárpótlási törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan súlyos alkotmányossági aggályok merültek fel, amelyeket egyébként már a törvényhozási eljárás megelőző szakaszában is jeleztünk az Országgyűlési Önkormányzati Bizottsága előtt. A kárpótlási törvény értelmében a kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jegyeket az önkormányzat tulajdonában lévő lakás értékesítése során fizetőeszközként felhasználhatja. Ez a rendelkezés súlyosan sérti az Alkotmány által védett önkormányzati tulajdont, amikor egy ilyen „kényszer-fizetőeszköz” elfogadására kötelezi az önkormányzatot, ezzel korlátozva a tulajdon feletti rendelkezés jogát. A kárpótlási jegy kötelező elfogadása „megköti a kezét” az önkormányzatoknak egy új lakásgazdálkodási rendszer kialakításában, ellene hat a bérlakások értékesítésének, miáltal számottevő anyagi forrástól is elesnek. Az önkormányzat „kényszer-vásárlási” helyzetbe kerül, mivel másképp nem juthat a kárpótlási jegy ellenértékéhez, csak privatizációs vagyontárgy megvásárlásával. Ez pedig az önkormányzatoknak az amúgy is szűkös anyagi-vagyoni lehetőségeik további, durva csorbítását jelenti, ami különösképpen a községi, kisvárosi ön- kormányzatokat lehetetlen helyzetbe hozza. A Koordinációs Bizottságban képviselt önkormányzatok nevében kérjük Elnök Urat, hogy éljen az Alkotmány biztosította jogával, és kezdeményezze a kárpótlási törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. Kecskemét, 1991. április 26. Merász József, a Települési Önkormányzatok Koordinációs Bizottságának titkára Csernobil újra fenyeget Öt évvel ezelőtt ezen a napon történt az atomkor eddigi legsúlyosabb erőműbalesete, az ukrajnai Csernobilban. Az atomerőmű négyes reaktorblokkjában történt robbanás nyomán a radioaktív sugárzás súlyos csapást mért a térség környezetére, 30 kilométeres körzetben kitelepítették a lakosságot. A katasztrófának szovjet adatok szerint közvetlenül az első napokban 28 halálos áldozata van. Más, nem hivatalos becslések azonban több ezérre teszik a csernobili tragédia halálos áldozatainak számát. Mind a mai napig nincs megoldva több százezer ember sorsa, akik szintén sugárfertőzött ukrajnai, oroszországi és belorussziai területeken élnek. Hasonlóképpen nem tűnik véglegesen megoldottnak a még mindig komoly veszélyt jelentő reaktorblokk hatástalanítása. Egyes közlések szerint repedések mutatkoznak a reaktort eltemető biztonsági betonszarkofágon. Szakértők nem zárják ki annak lehetőségét, hogy akár már a közeli jövőben a védőburkolat tönkremegy, s ismét radioaktív anyagok kerülhetnek a légtérbe. Újabb amerikai kereskedelmi könnyítések Az amerikai kormány csütörtöki döntésével további 12-féle magyar áru: húskészítmények és vegyipari termékek vámmentes behozatalát engedélyezte. Az intézkedés a fejlődőnek minősülő országok között Közép-Kelet-Európában Magyar- ország számára biztosította a legtöbb könnyítést. Magyarország 1989 novembere óta élvezi az általános preferenciakedvezményeket (GSP) az Egyesült Államokban. A könnyítések eredményeként a tavalyi, mintegy 360 millió dollár értékű magyar exportból közel 150 millió dollár értékű áru vámmentesen kerülhet az amerikai piacra. Az új könnyítések alapján megszűnik a húskészítmények 1-4 százalékos, a vegyipari termékek 9-19 százalékos vámja, így versenyképességük jelentősen javul. Az amerikai kormánydöntés most 59 új termékre terjesztette ki a kedvezményt, a térségből Magyarország 12, Lengyelország 8, Jugoszlávia 4 termékére kapott vámmentességet. Magyarország összesen 27 termékre kérte a kedvezmény kiterjesztését; nem fogadták el a kérelmet többek között az egri és a tokaji borokra, valamint bizonyos textíliákra és konzervekre. Jóváhagyta az 1990-es költségvetés végrehajtását a megyei közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Hozzá tartozik a dologhoz — jelentette ki a bizottság vezetője —, hogy a pályázat kiírása után folyamatosan érkeztek névtelen levelek — többségük a Pusztatourist dolgozói aláírásával —, amelyekben szinte mindenkit megvádoltak. Kovács Istvánt, a korábbi vezetőt is, aki főnökként menedzseri szemlélettel, kemény kézzel irányított, megteremtette a Pusztatourist anyagi bázisát, vezetése alatt lendült fel a cég. Az pedig már rágalmazás — mondta Éber András, aki Baja polgármestere —, hogy ő és az első helyre rangsorolt pályázó Baján egy iskolába járt. Ezzel szemben a meghallgatáskor találkoztak először egymással. A rágalmazás feltehetően azok köréből került ki, akik korábban Kovács István eltávolítását kikényszerítették. Éber András nem értette dr. Matos László múltkori kérdését, hiszen ő ismerte a pályázót, s megemlítette azt is, hogy az egyik szünetben dr. P. Kovács István kifejtette neki, milyen rosszul döntött a bizottság. Ezután felolvasta a lemondást bejelentő táviratot, amelyben az fogalmazódik meg indokként, hogy visszahúzó erők lehetnek hangadók a megyei közgyűlésben. A bizottság vezetője kifejtette — jóllehet, a pályázók közül volt egy alkalmas, majd hosszú szünet, és utána rangsoroltak még kettőt —, de válasszanak most vezetőt, hiszen közeleg az idegenforgalmi szezon, s működtetni kell a céget, már amit nem mentettek ki a korábban megszerzett javakból. Ám az eljárást sértőnek érzi, s ezért ő maga nem szavaz. Dr. Matos László kijelentette, hogy kérdésére még mindig nem kapott választ, s az igazgatósághoz nem elég a pályázat. Kőtörő Miklós a vita lezárásaként leszögezte: a közgyűlés nem fogadott el semmilyen vádat, és nem mondott véleményt, míg tanulsága az ügynek, hogy a kinevezések előtt mindig meg kell hallgatni a pályázókat! Ezután kapott lehetőséget Petöné Dedák Angéla, a Pusztatourist értékesítési csoportvezetője és Varjú Zoltán, az Expressz utazási iroda kecskeméti kirendeltségvezetője. Mindketten megemlítették, hogy a legnyereségesebb ágazatot, a bugaci programot elvitte a Pusztatourist- tól a távozott vezető, de míg Petőné a kunszent- miklósi térség és Apajpuszta fejlesztésével helyettesítené, Varjú Zoltán véleménye: fel kell venni a kesztyűt. A bemutatkozás után újabb vita alakult ki a bérezésről, a pályázati előírásoknak való megfelelésről, arról, hogy döntsenek-e most, vagy legyen új pályázat. Végül a döntés igénye volt erősebb, viszont jogi érvek után kizárták a 3. helyre rangsorolt Petőnét, miután nem felelt meg a pályázati feltételeknek. S mert Varjú Zoltán nem kapta meg a szükséges számú vok- sot, így új pályázatot írnak ki. A kétórás vitát követően felgyorsult a tempó. Elfogadták a volt megyei tanács és végrehajtó bizottság határozatainak áttekintéséről szóló előterjesztést, valamint a megyei múzeum és a megyei levéltár helyzetéről tartott két beszámolót. Elismeréssel nyugtázták a két intézmény tevékenységét, noha mindkettő meglehetősen mostoha körülmények között dolgozik. Mint Kőtörő Miklós megállapította: nem halasztható tovább az intézményi feltételek javítása. Az 1990. évi költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztés egyetlen paragrafusánál volt vita, de nem a testület tagjai, hanem Kecskemét város és a megyei közgyűlés között. Az E75-ÖS út megépítésére kötött megállapodást — a minisztérium 50 százalékos részvétele mellett a megye és a város 25-25 százalékot vállalt — Kecskemét nem tartotta be, ezért a megyei ön- kormányzat a várostól 14,65 millió forintot visszaigényel. A Kecskemét nevében felszólaló képviselőt meghallgatták, de érveit nem fogadták el. A megyei elnök javaslatára azonban a városi és megyei önkormányzat közti tárgyalások befejezését megvárják a végső döntéssel. A testület határozott a közgyűlési tagok költségtérítéséről, tagokat delegált a megyei munkaügyi tanácsba. Végül Kőtörő Miklós beszámolt arról, hogy sajtóközlemény, illetőleg dolgozói bejelentések kapcsán vizsgálatot rendelt el az Ifjúságvédelmi Alapítvány, valamint a Filantróp vállalat és a Hírős Film igazgatóinak ügyében. V. T. Göncz Árpád Svájcba utazik Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke 1991. április 29-én, hivatalos munkalátogatásra, Svájcba utazik. A tervek szerint megbeszéléseket folytat Flavio Cottival, a Svájci Állam- szövetség elnökével, és találkozik a svájci kormány több tagjával. (MTI) Szabad György sajtótájékoztatója — A jövő héten két fél napot töltsön plenáris üléssel az Országgyűlés — javasolja a Házbizottság a képviselőknek. Szabad György, az Országgyűlés elnöke szokásos pénteki sajtótájékoztatóján azzal indokolta a javaslatot, hogy a hétfő délutáni és a kedd délutáni üléssel több idő jut a bizottsági munkára. A képviselők várhatóan hétfőn lezárják a részletes vitát a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat felett, s a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat általános vitájával is végeznek, önálló indítványok alapján kerül napirendre a földtörvénnyel kapcsolatos néhány rendelkezés módosítása, s Kupa Mihály pénzügyminiszter tájékoztatást ad az idei állami költségvetés előirányzatainak átcsoportosításáról. Nagy érdeklődés előzi meg a hétfői munkakezdést követően a plenáris ülés elé terjesztendő állásfoglalást, amely a kedvezményes kamatozású hitelek részleteinek felemelése ellen benyújtott népi kezdeményezés napirendre tűzéséről készült. Mint ismeretes, az Országos Választási Bizottság vizsgálata szerint csupán néhány ezer aláírás bizonyult minden szempontból megfelelőnek, a képviselőknek azonban így is joguk van napirendre tűzni a kérdési, h"a szavazással úgy döntenek. Visszaadják a fegyvereket? Az Alkotmánybíróság tanácsa a minap alkotmánysértőnek ítélte a korábbi belügyminiszternek, dr. Horváth Balázsnak azt az elmúlt évben kiadott utasítását, amelynek értelmében mintegy 12 ezer — zömmel fegyveres testületnél dolgozó, kisebb részben civil — állampolgár személyi fegyverét bevonták. Ezek szerint most mindnyájan vissza fogják kapni a leadott fegyverüket? — szerettük volna megtudni a Belügyminisztériumban, ahol azonban csak a Kossuth rádió április 26- ai, Napközben című műsorában elhangzott belügyminiszteri interjúra tudtak utalni. Eszerint dr. Boross Péter belügyminiszter tiszteletben kívánja tartani az Alkotmánybíróság határozatát, és annak értelmében kíván majd cselekedni, ám még a határozat szövege sem érkezett meg hivatalába, a Magyar Közlönyben pedig természetszerűleg eddig szintén nem jelenhetett meg. A belügyminiszter most úgy véli, az alkotmánybirósági döntés érvényesítése nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy most minden érintett visszakapja leadott fegyverét, hiszen ez sokaknál — például akik már nem dolgoznak fegyverviselésre jogosító beosztásban, netán nyugdíjasok is lettek — nem lenne indokolt. Tény viszont, hogy csak a fegyvereket vonták be tőlük tavaly, a fegyverviselési engedély ma is mindannyiuk birtokában van. Intézkedni viszont majd csak az Alkotmánybíróság döntésének hivatalos tudomásulvétele után lehet. Egyébként hamarosan az Országgyűlés elé kerül majd az a törvényjavaslat, amely többek között az alkotmánynak megfelelően fogja szabályozni azt, hogy kiket illet meg a fegyverviselési jog, amit az előzetes elképzelések szerint a korábbiaktól jelentősen eltérő kritériumok alapján fognak meghatározni. (MTI- Press) S. J. Közbiztonsági Alapítvány Kecskeméten Tegnap megtartotta alakuló ülését a Kecskemét közbiztonságáért létrehozott alapítvány héttagú kuratóriuma. A Védelem Vagyonvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. 50 ezer forintos hozzájárulásával indított alapítvány célja egészen röviden summázható: a polgárok biztonságát növelő mindenféle tevékenység támogatása a városban. így például önvédelmi csoportok szervezése, technikai eszközeiknek a beszerzése, de ide tartozhat a közlekedés rendjének segítése, a hajléktalanok átmeneti szállásának létrehozása, fenntartása, vagy akár a köztisztaság mindenkit bosszantó, apróbb-nagyobb hibáinak feltárása, megszüntetése is. Az alapítvány, természetesen, nyílt, ahhoz bárki pénzzel, vagy természetbeni adománnyal csatlakozhat, míg az abból adható támogatásokról a kuratórium dönt. Ennek tagjai közé került Merász József polgármester, dr. Molnár István városi rendőr- kapitány, dr. Pánczél Gyula országgyűlési képviselő, dr. Dános Valér, a Belügyminisztérium főosztályvezetője, Kalmár Pál és dr. Nagy Lajos két kecskeméti vállalat képviseletében, valamint Marozsi Imre, akit az alapítvány kezelőjeként bejegyzett Védelem Kft. delegált. Expo-előnyök a mezőgazdaságnak Az Agrárszövetség megyei választmánya tegnap Solton tartott ülésén — egyebek között — tárgyalt a világkiállításról is. A választmány állást foglalt a kiállítás budapesti megrendezése mellett, úgy véli ugyanis, hogy bár az expo főváros-centrikussága vitathatatlan, de nem ezt, hanem az egész országot érintő hatását kell vizsgálni. Ebben pedig a mező- gazdaság és az élelmiszeripar számára is foglaltatnak előnyök. Nevezetesen, a várható 16 millió külföldi látogató — csak a legfontosabbakat említve — 13-14 ezer tonna hús, 18-20 ezer tonna kenyér és 27 millió liter tej elfogyasztója lenne. Igaz, hogy az agrárgazdaság elveszített piacait ezzel nem tudja pótolni, de indokolttá tenné a mai tenyészállomá- nyok és termelési kultúrák megőrzését és elképzelhető, hogy hosszabb távra is felkeltené az érdeklődést a magyar agrártermékek iránt. Igaz, hogy csak átmenetileg, de 200 ezer embernek teremtene új munkaalkalmat és ez 40 milliárd forint munkanélküli-segély kifizetésétől mentesítené az államot, ráadásul a meglévő munkahelyek egy részét is meg lehetne őrizni. Összességében olyan keresletnövekedést eredményezne, ami a szerkezetváltás feszültségét is levezethetné. A választmány ülésén, természetesen, a kárpótlási törvényről is esett szó, azonban a törvény pontos szövege ismeretének hiányában ezzel kapcsolatosan nem alakíthattak ki állasfoglalást, a későbbiekben térnek vissza rá. B. N. É.
