Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-26 / 97. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. április 26. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM KIDOLGOZTA: Magántulajdonon alapuló, versenyképes, környezetbarát agrárpolitika (Folytatás az I. oldalról) Ugyanakkor szabályozzák, ellenőrzik a haszonbérletet, a földbérletet, amely a földtörvény-alkotásnál kerül előtérbe. A minisztérium álláspontja szerint a vagyonnevesítést százszázalékosan végre kell hajtani, s nem szükséges, hogy fel nem osztott tulajdon maradjon, mert ez „zavarja az embereket”. Megerősítette azt a korábbi FM- álláspontot, amely szerint a nagyüzemeket nem akarják szétverni, mert ennek előnyei egyes kultúrák (kukorica, napraforgó stb.) termelésében nyilvánvaló. A nyugateurópai gabonatermelési költségeknek 35-40 százaléka a magyar, ami az üzemméreteknek és az ezzel összefüggő gépesítésnek köszönhető. Sárossy László államtitkár a kárpótlási törvénnyel kapcsolatban kijelentette: nem tartja elképzelhetőnek, hogy ezt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti. Ha ez mégis megtörténik, ennek következményeiért az Alkotmánybíróságnak felelősséget kell vállalnia. A törvény elfogadásának elhúzódása már eddig is sok kárt okozott az ágazatnak, egyebek mellett a privatizációs folyamat, a külföldi tőkebefektetők érdeklődése lelassult, illetve megállt. A tájékoztatón az ágazat minisztere szólt még arról is, hogy az agrárpiaci rendtartás keretében a jövő évtől garantált (minimum) árakat állapítanak meg a főbb termékek — például gabona, tej — felvásárlásához. Ehhez a kvóta (mennyiségi meghatározás) -rendszer is hozzátartozna, de ezt csak kivételesen alkalmazzák. Beszélt arról is, hogy a mennyiségi szemléletet a minőségi, az egészségre semmilyen formában nem ártalmas termelésnek kell fölváltania. Szükséges előtérbe helyezni a földvédelmet és a környezetvédelmet. Ezért a tárca környezetbarát agrárpolitikát hirdet, amely a nyugati piacon versenyképes termék-előállítást is kikényszeríti. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságok támogatásával összefüggésben elhangzott: a támogatást nem feltétlenül a termeléshez, a termék-előállításhoz kell kapcsolni, a minisztérium integrált falupolitikát kíván folytatni. A miniszter elengedhetetlennek mondta, hogy létrejöjjön a mezőgazdaság finanszírozó rendszere, az a bankrendszer, amely az ágazat érdekeit, helyzetét, a termelés sajátosságait is figyelembe vevő hitelpolitikát folytat. Cs. I. Alkotmánybírósághoz fordulnak-e a fiatal demokraták? A Fidesz a kárpótlási törvényről A Fidesz továbbra is úgy látja, hogy a kárpótlási törvény rendkívül kedvezőtlen folyamatokat indít el a magyar gazdaságban. A törvény elfogadását követő napon tartott sajtótájékoztatón Glattfelder Béla, a fiatal demokraták ország- gyűlési képviselője politikai jellegű törvénynek minősítette a kárpótlást szabályozó rendelkezést, hangsúlyozva, hogy annak meghozatalát nem tényleges gazdasági tényezők motiválták, hanem sokkal inkább a koalíció egyben tartásának igénye. A kibocsátandó kárpótlási jegyekről szólva Glattfelder Béla megjegyezte, hogy azok forgalom- képességét a jelenlegi gazdasági viszonyok közepette mindenképpen korlátozni kellene. Mint mondotta: ésszerű lenne, ha a kárpótlásként kapott értékpapírok csak akkor lennének beválthatóak, ha az infláció 15 százalék alatt maradna. Ugyanakkor elismerte, hogy a kárpótlási jegyek forgalomképességének korlátozása politikai elégedetlenséghez vezethet a kárpótlásra jogosultak körében. A kárpótlás várható hatásait elemezve, valamint a még megalkotásra váró szövetkezeti, illetve földtörvényt érintve a Fidesz képviselői azon az állásponton voltak: bizonyos „fékeket” kell beépíteni a mezőgazdasággal kapcsolatos további törvényekbe. Ezzel összefüggésben elsősorban a mezőgazdasági termelők földtulajdonosokkal szembeni védelmét említették, s elképzelhetőnek tartották, hogy a földek bérbeadásánál központilag határozzák meg a bérleti díj összegének felső határát. Mindemellett a sajtótájékoztatón elhangzottakból kiderült: a fiatal demokraták alkotmányjogi szempontból sem tartják problémamentesnek a kárpótlási törvényt. Éppen ezért — mint bejelentették — a Fidesz kész beadvánnyal fordulni az Alkotmánybírósághoz a törvény felülvizsgálatát kérve, ám szerencsésebbnek tartanák, ha ugyanezt a köztársasági .elnök tenné meg. Amennyiben ugyanis az államfő kéri az Alkotmánybíróság vizsgálatát, úgy az halasztó hatállyal bír a törvény életbe lépését tekintve. A sajtótájékoztatón a kárpótlás kérdése mellett szóba került a Fidesz által javasolt hatpárti tárgyalás is. Orbán Viktor frakcióvezető ennek kapcsán úgy vélte, hogy a jövő héten megkezdődhetnek az előkészítő megbeszélések, ahol tisztáznák a tárgyalások tematikáját, valamint eljárásjogi hatáskörét. Hozzáfűzte ugyanakkor: semmiféle garancia nincs arra, hogy az első, előkészítő forduló után valóban sor kerülhet az érdemi tárgyalássorozatra. Nem ismeretes, mennyi ideig tároltak atomfegyvert hazánkban a szovjetek — A magyar honvédelmi tárca irányítói eddig nem kaptak tájékoztatást a szovjet katonai vezetéstől az atomeszközök magyarországi tárolásáról—mondta Keleti György ezredes, HM-szóvivő az MTI kérdésére. Hozzátette: arról sincs még hiteles információ, hogy mennyi ideig tároltak hazánk területén nukleáris tölteteket, s azokat mikor szállították el. A szovjet csapatkivonás során felszabadult objektumok átvételekor csupán az építmények jellegéből, a különleges építészeti megoldásokból lehet arra következtetni, hogy néhány helyen atomeszközök tárolására alkalmas raktárakat alakitott ki a szovjet déli hadseregcsoport. Az illetékes magyar szakemberek valamennyi átvett létesítményt és az azokhoz tartozó földterületeket mindenekelőtt radiológiai, vegyi és tűzszerészeti ellenőrzésnek vetették alá. Eddig sehol sem tapasztaltak atomeszköztől származó sugárszennyeződést. Keleti György azt is elmondta: Annus Antal altábornagy, közigazgatási államtitkár, a szovjet csapatkivonás magyar kormánymeghatalmazottja az elmúlt napokban felkérte a Magyar Honvédség parancsnokát, hogy az atomeszközök magyarországi tárolásáról kérjen felvilágosítást Mihail Mojszejev hadse- regtábomoktól, szovjet vezérkari főnöktől. Hivatalos válasz azonban ez idáig nem érkezett. KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A kárpótlási törvény megalkotásával a magyar- országi tulajdonviszonyok szempontjából alapvető jelentőségű jogszabály született, hiszen a reprivatizáció, azaz a korábbi tulajdon visszaigénylésének lehetősége teljesen és végérvényesen megszűnt. Ezután semmilyen régi tulajdont nem lehet többé visszaigényelni, a törvénynek megfelelően csak a részleges kárpótlás formája alkalmazható. A kárpótlási törvény megalkotásával egyben megszűnt a tulajdon rendezetlensége miatt a jogbizonytalanság, és ezzel a külföldi befektetők bizalma is erősödik Magyarország iránt. Ekképp értékelte a szerdán megalkotott kárpótlási törvény jelentőségét Antall József kormányfő, a kabinet csütörtöki ülésének bevezetéseként. A kormány csütörtökön este is folytatódó ülésének munkájáról László Balázs szóvivő tájékoztatta a televízió, a rádió és az MTI munkatársait. Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese a tavalyi monetáris politika alakulásáról tájékoztatta a kormányt. Az idei pénzügyi folyamatokat elemezve Tarafás Imre rámutatott, hogy február vége óta, a dollár erősödése nyomán, a dollárban kifejezett magyar adósságállomány több száz millióval csökkent. Közölte azt is, hogy az első negyedévben rendszeresen folytak a hivatalos magyar hitelfelvételek, s a pénzpiaci hitelfelvételek is a programnak megfelelően alakultak. Ezzel kapcsolatban a bankvezető emlékeztetett arra, hogy 1989-ben és 1990-ben Magyarország külső pénzpiaci helyzete állandóan feszült volt, és időnként a külső hitelezők bizalma erősen megingott, miközben a magyar devizatartalékok néha vészesen alacsonyra süllyedtek. Ezzel szemben ma jóval köny- nyebb a helyzet a gazdaság külső finanszírozásában. Kiemelte, hogy a kormány megalakulása óta eltelt időben Magyarország megduplázta valuta- tartalékait. A Pénzügyminisztérium volt az előterjesztője a költségvetési folyamatok idei áttekintésének. Az erről szóló jelentés megállapította: a keleti kereskedelem gyors összeomlása miatt is előreláthatólag a vártnál nehezebb lesz az idei év gazdálkodása. A költségvetésben biztosított hétmilliárdos tartalékból eddig már több mint hárommilliárdot felhasználtak. Az Országgyűlés döntése alapján a Vöröskereszt 235 millió forintot kapott, a közigazgatási bíráskodás megteremtésére I milliárd 250 millió forintot fordítanak, a lakáskölcsönök kamatainak emelkedéséhez kapcsolódó támogatásra 1,5 milliárd forint jut. A jelentés szerint a költség- vetés első negyedévi hiánya a prognózisnak megfelelően alakul; nagysága 22,2 milliárd forint. A Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésére döntés született a helyi ön- kormányzatok céltámogatásáról is. A támogatás odaítélésekor a kormány abból indul ki, hogy az önkormányzatok beruházásainak egy része, társadalmi jelentőségét tekintve, túlnő az adott település igényein, ezért az ilyen invesztíciókhoz kiegészítő támogatás illeti meg a helyi önkormányzatot. A helyi erőforrások kiegészítésére szánt állami cél- támogatásra az idei költségvetés 6,2 milliárd forintot biztosított. A kormány megvitatta az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kényszerült önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról készült jelentést is. Mint ismeretes, a költségvetés ötmilliárdos támogatási keretet hagyott jóvá erre a célra; a támogatás zömmel a kistelepülések működési feltételeit biztosítja. Eddig 230 milliót kaptak az önkormányzatok, és a most készülő törvényjavaslat szerint további 2,6 milliárd forintot juttatnának a megszorult önkormányzatoknak. A készülő törvényjavaslat egyik fontos kezdeményezése, hogy a kormány egymilliárd forintos támogatást javasol a főváros és kerületei számára. Az IMF óvatosan derűlátó — A világgazdaság pangása rövid lesz, már idén is szerény növekedés várható. Kelet-Európa azonban csak 1992-től számíthat a gazdaság növekedésére, az áremelkedések lelassulására — jelzik a Nemzetközi Valutaalap szakértői. Az IMF szerdán este, a szervezet féléves konferenciája előtt hozta nyilvánosságra szokásos gazdasági előrejelzését, amely szerint a pangás hamarosan eléri mélypontját. A világgazdaság a tavalyi 2,1 százalék után idén várhatóan csak 1,2 százalékkal nő, de az 1992-es növekedés már eléri majd a 2,9 százalékot. A világkereskedelem 1991-es bővülése a tavalyi 3,9 százalékkal szemben 2,4 százalék lesz, de 1992- ben már 5,5 százalékosnak ígérkezik. Az előrejelzés szerint az inflációs nyomás, amelyet idén az átmeneti olajár-emelkedés váltott ki, 1991 —92-ben enyhülni fog, s az ipari országok átlagos inflációs rátája 4 százalék körül alakul. Az IMF az 1991- es átlagos olajárat 17,18, az 1992- est 17,84 dollárra becsüli. A hat kelet-európai ország (Jugoszláviát is beleértve) nemzeti összterméke (GNP) a tavalyi 8,6 százalékos csökkenés után idén átlagosan 1,5 százalékkal csökken, míg 1992-ben 2,8 százalékos átlagos növekedés várható. A fogyasztói árak a térségben a tavalyi, átlag 150 százalékos növekedés után idén 78 százalékkal nőnek, a jövőre jelzett átlagos áremelkedés 13,3 százalék. Az előrejelzés szerint ugyanakkor a Szovjetunióban jövőre is a nemzeti össztermék további csökkenésével kell számolni. A részvényesek bíznak a Kecskemétvinben VÉGET ÉRT A RENDŐR TÁBORNOKOK PERE A katonai bíróság ítélete: megrovás A múlt év októberében alakult meg a Kecskeméti Borgazdasági Részvény- társaság 1,1 milliárd alaptőkével. A 21 alapítóhoz még 23 törzsrészvényes (az önkormányzatok mint ingatlantulajdonosok) csatlakozott. A részvénytársaság első hivatalos közgyűlésére tegnap került sor Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Dr. Nagy Lajos, a Kecskemétvin Rt. elnök vezérigazgatója az írásos gazdasági beszámolót szóban is kiegészítette. Vázolta a borászat nehéz piaci helyzetét, amelyben döntő momentum, hogy a KGST- piac összeomlott, s az rt. számára ebben is a legsúlyosabb az, hogy erőteljesen csökkentek, illetve el is maradnak a szovjet szállítások. A nyugati piacokra is nehéz bejutni, noha már az rt. ért el biztató eredményeket, s emellett ugyancsak csökkenés tapasztalható a belföldi keresletben is. A szőlő-bor ágazat az egész országban hasonló gondokkal küzd. s figyelembe véve a körülményeket, a Kecskemétvin Rt.- nek a múlt évben elért 51 millió forint nyeresége nem lebecsülendő. A részvényesek bizalmukat fejezték ki nemcsak azzal, hogy elfogadták a közgyűlési előterjesztéseket, hanem oly módon is, hogy megszavazták a 19 millió forint osztalék tartalék alapba helyezését, amely ezután likvidtőkeként funkcionál. Ez a pénztőke lehetővé teszi, hogy a magas kamatú hitel az elkövetkezendő. hónapokban minimális legyen. Az önkormányzatok nevében Gombkötő István csátaljai polgármester indítványt fogalmazott meg, kérve: az illetékesek ismételten mérjék fel a tulajdonukat képező földterületeket, illetve határozzák meg ennek mai, reális értékét. Nagy Lajos válaszában elmondta, hogy a vállalattól független szakértők a jogszabályoknak megfelelően végezték el a vagyonértékeiét, de amennyiben ezzel az önkormányzatok elégedetlenek, lehetőségük van bíróságon érvényesíteni kívánságukat. Dr. Szabó Attila, a vállalat vezető jogásza figyelmeztette a közgyűlést, hogy az indítvány törvénysértő, mivel az rt. meghirdetett közgyűlési napirendjén ilyen előterjesztés nem szerepel, s így ezzel a közgyűlésnek érdemben nem kell és nem is lehet foglalkoznia. A részvénytársaság 656 millió forint értékű, úgynevezett nyugvó részvénynyel rendelkezik, amelyet az alapító okirat szerint 3 éven belül kívánnak értékesíteni. Ennek az értéknek 20 százaléka a társaság alaptőkéjén felüli vagyonába kerül, amelyből dolgozói részvényeket bocsátanak ki. Már megkezdődtek az eladási tárgyalások, s kitűnt, hogy a Kecskemétvin Rt. részvényei iránt erős a külföldi érdeklődés is. Cs. I. A Budapesti Katonai Bíróságon csütörtökön — többnapos nyilvános tárgyalás után — Ítéletet hirdettek: a bíróság Pallagi Ferenc és dr. Horváth József nyugállományú rendőr vezérőrnagy vádlottak ellen a szolgálatra jelentős hátránnyal járó elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt inditott büntetőeljárást megszüntette, és nevezetteket megrovásban részesitette. Pallagi Ferencet a bíróság bizonyíték hiányában felmentette a hivatali visszaélés bűntettének vádja alól. A kora délután kihirdetett ítélet részletes indoklásában a hadbiró ismertette a bíróság előtt lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapított tényállást. Utalt arra, hogy a volt BM állambiztonsági szolgálata és ezen belül a III/III. csoportfőnökség, a belső biztonsági szolgálat 1989. október 23. után is titkos információgyűjtést folytatott egyes, pártokként működő társadalmi szervezetekről és vezetőikről. A helyiséglehallgatások, a telefon- és levélellenőrzések alkotmánysértőek voltak. A bíróság megállapítása szerint a vádlottak nem intézkedtek a törvénysértő tevékenységek megszüntetésére, pedig saját hatáskörükben joguk és kötelességük lett volna. Mivel mulasztást követtek el, és ezzel érdeksérelmet okoztak, ezért a vádlottak padjára kerültek. A hadbíró kijelentette: a bizonyítási eljárás eredményeire tekintettel a katonai ügyész, a vádlottak és a védők indítványa ellenére sem kerülhetett sor felmentésre. A hadbíró az iratmegsemmisítésekkel kapcsolatban kifejtette, a bíróságnak nem sikerült bizonyítani, hogy Pallagi Ferenc céltudatosan intézkedett, amikor jogszabálysértő módon jegyzőkönyv nélküli selejtezésekre adott engedélyt. Ezért a bíróság bizonyíték hiányában felmentette őt a hivatali visszaélés vádja alól. A hadbíró a továbbiakban hangsúlyozta: a bíróság megállapítása szerint a vádlottak megvalósították a vádiratban megnevezett bűncSélckiiiShVe- ket. Ugyanakkor ezek büntetőjogi elbírálásakor a bíróság értékelte a következőket is: a cselekmény elkövetése óta az országban rendszerváltozás ment végbe; időközben felszámolták a BM állambiztonsági szolgálatot, benne a III/III. csoportfőnökséget; a vádlottak hosszú időn át jól látták el szolgálati feladataikat, és számos-kezdeményezést tettek a titkosszolgálati szerveknek a jogállam követelményeihez való igazodása érdekében. A bíróság figyelembe vette azt is, hogy a vádlottak önhibájukon kívül hosszú ideje állnak büntetőeljárás alatt, s ez jelentős lelki és egzisztenciális teherként nehezedik rájuk. Összességében a bíróság megállapította: bár a vádlottak elkövették a terhűkre rótt bűn- cselekményt, de a magatartásuk társadalmi veszélyessége csekéllyé vált, s ezért a bíróság megfelelőnek tartja velük szemben a megrovás intézkedés alkalmazását. Az ítélet indokolása után, a hadbiró kérdésére, a katonai ügyész kijelentette: személyes meggyőződése szerint járt el, amikor a perben döntési lehetőséget hagyott a katonai bíróságnak; az ítéletet teljes terjedelmében tudomásul vette. Pallagi Ferenc három nap gondolkodási időt kért nyilatkozatának megtételéhez, dr. Horváth József pedig fellebbezést jelentett be az ítélet ellen. A fellebbezési nyilatkozat következtében a Budapesti Katonai Bíróság Ítélete nem vált jogerőssé, a fellebbezési eljárásra a Legfelsőbb Bíróság jogosult. Mit látunk, hallunk a TV2-n ? Több újdonságot ígért a napokban tartott sajtótájékoztatón I 'árny Tamás. Munkanapon reggel 6 órakor, szombaton 7-kor jelentkezik a Napkeltétől. Hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt a Tele-tippé a képernyő. Ötről hatra címet adtak a hétköznap délutáni fél öttől fél hatig tartó, zenés szórakoztató műsornak. Szomba- tpn délelőtt kapcsolják be a kettest, akik az Életmód magazinra kíváncsiak. Vasárnaponként a 40 perces Teadélelőttön híres tudósok, közéleti személyiségek látják vendégül a nézőket. Az ezt követő, Észbontó című műsorról most csak azt tudathatjuk, hogy ilyen is lesz. Meglepetésnek szánják. Sokak kívánságára szerveztek olasz nyelvtanfolyamot. Egyelőre 18.45-kor kezdődik az Esti egyenleg, Bánó András stábjának negyedórás hírösz- szefoglalója. Általában 22.30 körül kezdődik a Napzárta előtt. Ha esik, ha fúj, lesz éjféli mozi. Kicsit későbbre kerül a Telesport, 18.15-től 18.40-ig tájékozódhatnak a sportkedvelők az eredményekről, az esélyekről az élő sportközvetítéseken. Hétfőn és vasárnap későbbi időpontban. de hosszabb Telesport részletesebb beszámolókat, tudósításokat, elemzéseket is lehetővé tesz. A TV2 vállalkozó kedvének bizonyítására említette a kettes csatorna gazdája, hogy május 9-én egyenesben közvetítik Pavarotti budapesti koncertjét, 19-én pedig magyarországi tartózkodásáról készített filmet mutatnak be. Júniusban hangzik fel először a — kicsit a hajdanvolt Kék fényre emlékeztető — Sziréna szignálja és — ha jól értettem ekkor indul útjára Mester Ákos új műsora. Nagy várakozás előzi meg Vinkó József utazási műsorát, Kepes András kulturális összeállítását. Ezentúl csütörtökön este kaphatnak helyet a körzeti stúdiók. Természetesen jó néhány régi TV2-es műsor tovább él, esetenként kisebb-nagyobb változtatásokkal. Marad — egyebek között — a Gondolkodó, a Mesél a filmhíradó, a Mit hoz a tegnap? valamennyi vallási műsor, a Van öt perce? Amíg jobb játékokat nem találnak, a mostaniakban próbálhatják ki tudásukat, kí- sérthetjék meg szerencséjüket az érdeklődők. A TV 1-ről jó néhány érdekes összeállítás, sorozat kerül a kettesre. Például a Napraforgó, a Hármas csatorna, a Parabola, a Delta, az Új Reflektor Magazin, a Stúdió 91, a Három kívánság. Az új intendáns bemutatta legközvetlenebb munkatársait: Peták Istvánt, az aktuális műsorok gazdáját. Érdi Sándor művészeti igazgatót. Lovas György ügyvezető igazgatóhelyettest, dr. Pócsik Ilona kereskedelmi igazgatót, Illés Istvánná menedzser igazgatót, Sztevanovits Évát, a sajtóiroda vezetőjét. Tájékoztató az erdélyi menekülteknek A kecskeméti erdélyi menekülteket segítő bizottság, a református egyház gyülekezeti termében, 27-én 15 órakor tájékoztatót tart honosítási, lakás- és munkaügyi kérdésekben. ? • ÚJRAINDUL A MALÉV BEJRÚTI JÁRATA. Hatévi szünet után, április 29-étől a Malév újraindítja bejrúti járatát. A hetente kétszer közlekedő, TŰ—154 típusú repülőgéppel üzemelő járat hétfőn és csütörtökön 17 óra 10 perckor indul Ferihegy 2-ről, és kedden, illetve pénteken reggel 8 órakor érkezik vissza. A járat indítását a biztonságossá vált útvonal és repülőtér, valamint a két ország közötti üzleti kapcsolatok fejlődése indokolja.
