Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-24 / 95. szám
1991. április 24. • PETŐFI NÉPE • 3 A TÚLÉLÉS RECEPTJE A BÉÉVNÉL: A versenyben jó , és minőségi munka Amikor az építőipar általában is nehéz helyzetben van, akkor nem lehet ez alól kivétel Baja sem. A Dutép ottani leányvállalatának egérfogójáról legutóbb írtunk. Most azt néztük meg, mit tesz a talpon maradás érdekében a másik nagyobb helyi cég, a Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat. Az igazgató, Makkai Géza röviden összefoglalja a koncepciót: részvétel a pályázatokon, jó, vagyis a megbízó és a vállalat számára is előnyös árajánlat készítése, és az elnyert munka határidőre, jó minőségben történő elvégzése. Ezt, persze, csak leírni ilyen egyszerű. Ami a BÉÉV helyzetét könnyíti ma, hogy 1985 óta minden munkájukat versenyben nyerték el, így megedződtek. A fővállalkozásban történő kivitelezésben is megfelelő gyakorlatot szereztek, hiszen így épült meg a bajai Sugo- vica Hotel, a kórházi mosoda, a Kismotor és Gépgyár üzemi konyhája, a tíz tantermes iskola. Valamennyi sikeres munka volt, amelyben a kivitelezők — az állandó kapcsolattartás révén — figyelembe tudták venni a későbbi üzemeltetők, használók kérését is. S miután megalapozott volt a cég árajánlata, így a munkák anyagi hasznot is hoztak. A mostani legnagyobb feladatuk a német gimnáziumhoz kapcsolódó tornacsarnok megépítése. Ez a munka egyébként az iskola- építés folytatása. Az csak természetes, hogy a gimnáziumot is versenyben nyerték el, mégpedig azért, mert a BÉÉV saját maga is meg tudta volna hitelezni az indulást — lévén, hogy akkor már öt éve hitel' nélkül gazdálkodott míg a versenytársak erre nem voltak felkészülve. Az 1988 januárjában megkötött szerződés alapján kulcsra készen, padokkal, táblákkal felszerelve, határidőre átadták a gimnáziumot, tavaly július 31- én. Egyúttal folytatták a munkát, ugyanis a tornacsarnokot ez év júliusában kell befejezni. Az igazgató szerint jól állnak, s készen is lesznek. A héten tartják a bokréta- avatót, amelyen ott lesz Németország budapesti nagykövete is, miután az NSZK jelentős összeggel járult hozzá a központ felépítéséhez. A vállalatnak azonban nemcsak a presztízs miatt fontos ez a létesítmény, hanem a túlélést is jelentheti. Hiszen szeretnék megkapni a kollégiumot, valamint az egységhez kapcsolódó általános iskolát, óvodát is, amely így 1994—95-ig biztosíthatná a cég munkáját. En- nek azonban feltételei vannak, amint az a város polgármesterével folytatott megbeszélésen is tisztázódott. A BÉÉV akkor kaphatja meg a munkát — verseny nélkül —, ha az árajánlata jó. Ennek megítéléséhez pedig az önkormányzat költségvetést készíttet a Bácsberrel, mint amelyik cég a német oktatási központ beruházásában lebonyolítóként közreműködött, s felkérnek egy független szervezetet is még egy kalkuláció elkészítésére. Úgy tűnik hát, ezzel a megoldással sikerülhet az érdekeket kölcsönösen egyeztetni. Hiszen egyik oldalon kétségkívül az az előny, hogy az a cég építené a létesit- ményt, amelyik ismeri az előző munkát az utolsó szögig. Másrészt a kivitelezés minőségével elégedettek voltak, harmadrészt, helybéli, tehát bajai embereket foglalkoztat, akiknek így van munkájuk, s az adó is a város kasszájába folyik be. Ugyanakkor olyan árajánlatot kell tenni, amelyik valódi pályázaton is versenyképes lenne, mert ellenkező esetben más viheti el a megbízást. A cég, persze, nem csak erre az egyetlen feladatra számít. Pályáznak egy dávod-püspökpusztai munkára, és folyamatosan szorítják le költségeiket. Bérbe adtak felszerelést, létszámot csökkentettek, de úgy, hogy csak 3 embernek mondtak föl, megszüntették a munkásszállítást, s rövidesen kereskedelemmel is foglalkoznak majd. A vállalat is, a dolgozók is bizakodnak, mégpedig igazán azóta, hogy 1989-ben féléves határidővel elnyerték egy 3600 négyzetméteres csarnok megépítését. Az emberek nem hitték el, hogy kész lesz, azt sem, hogy kifizetik nekik a túlórákat, ha mégis megcsinálják. Nos, a csoda megtörtónt! S azóta más a szemlélet a BÉÉV-nél. Váczi Tamás BAJÁN IS MEGALAKULT A MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT Testvérvárosi segélyszállítmány Waiblingenből Segíteni a szegényeken, a betegeken, az öregeken (Folytatás az 1. oldalról) Napjainkban sok szó esik róla — hazánkban is megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat —, igazában mégsem tudjuk, mit is jelent ez a szervezet. Egy kissé utánajártam a históriájának. A régi johannita lovagrend utódjaként, 1530-ban jött létre a máltai lovagrend, majd 1859-ben alakult ki ennek katolikus ága. 1953-ban a rendet egyházi és egyben önálló szervezetként ismerték el, mely a Szentszék fennhatósága alatt áll. Ugyanebben az esztendőben egyesült a Német Caritas Szövetség és a máltai társaság, Máltai Segélyszolgálat név alatt. Baján is megalakult Amint arról lapunkban hírt adtunk, hétfőn este jótékony célú hangversenyt rendeztek a belvárosi plébániatemplomban. Itt Szent- györgyí József prépost plébános köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Dankó László kalocsai érsek mondott rövid beszédet, hangsúlyozva, hogy embertársainkon segíteni erkölcsi kötelességünk. Végül Kozma Imre páter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke bejelentette a bajai csoport megalakulását. A koncert után alkalmam volt Georg Josch úrral és Christa Zims asszonnyal, a waiblingeni delegáció vezetőivel egy rövid beszélgetésre. Elmondták, hogy szűkebb hazájukban, Baden-Württemberg tartományban rendkívül erős a máltai segélyszolgálat. Csoportjukban például 63 olyan munkatársuk van, akik lelkiismereti okokból megtagadták a katonai szolgálatot. Ehelyett azonban — úgynevezett civil (nálunk polgári) szolgálatot teljesítve — minden idejüket és igyekezetüket az emberbaráti tevékenységnek szentelik. Akik a szeretetszolgálatot más főhivatásúk mellett vállalják, azok évi szabadságukat áldozzák fel. így jöttek közülük Bajára is jó néhányan. Csoportjuk nagyon sokféle sze- retetszolgálati munkát végez. Kérésemre néhányat említettek: szellemi vagy mozgáskorlátozott gyermekeket szállítanak az iskolába, majd újra az otthonukba, felnőtteket a munkahelyükre és haza. Gondozzák az idős és beteg embereket, hogy minél később kerüljenek kórházba. A háziasszonyokat három hónapos tanfolyamon szociális gondozóvá képezik ki. (Itt nyilván a háztartásbeliekre gondoltak, akik Németországban jóval többen vannak, mint nálunk.) Nagyon érdekes, hogy a Német Máltai Szeretetszolgálat önfenntartó szerveződés, mely a vállalatokhoz hasonlóan működik. A nyereséget azonnal a gondozás céljaira fordítják. Mit hoztak Bajára? A segélyszállítmány mintegy 40 ezer márka értékű élelmiszert (cukrot, lisztet, rizst, kakaót, teát, csokoládét, szalámit, konzerveket), különböző tisztálkodószereket, s rengeteg kórházi felszerelést tartalmazott. (Gyógyszert, fogászati széket, röntgent, fúróberendezést, ágyakat, szekrényeket.) Josch úr hangsúlyozta, hogy jövetelük nem egyszeri akciót jelentett. Remélik, hogy rövidesen újra jönnek, és — mint mondta — ezzel is a népek közötti megértést és közeledést szolgálják. Gál Zoltán A Kovács családnál, Matkón — Képviselőfánkot sütök, mert most olcsó a tojás. Kovács Sándorné, míg a konyhában formázza a tésztát, szakít rá időt, hogy bemutassa családját Matkón, az István út 18. számú házban. Hívására jöttünk hozzájuk. Ő szakács a Petőfi Tsz-ben, de mióta negyedik gyerekük született, itthon van. Férje vízvezeték-szerelő a szövetkezetben, havi hétezer forintot kap tisztán kézhez. Munkahelyi jövedelmük épphogy csak elég a megélhetésre. Félretenni egy vasat sem tudnak a mai árak mellett. Csupán az egy hónapos Sanyika kiságya 8900 forintba került! Háromszobás házat építettek Kevés pénzükből az ötéves Viki óvodába járatására nem futja. A kislány, igaz, szeret itthon lenni a mamájával. A tízéves Szilvián és a 12 esztendős Zsolton viszont már nem spórolhatnak. Az édesanya elmondja: csak egy matekfüzet csaknem 14 forint. A héten kirándulni mennek az iskolások. A pécsi út kettőjüknek 900 forint. No, meg egy kevés költőpénz — ötszáz forint fejenként. Kirándulnak-e majd jövőre is a gyerekek? Erre még ráér gondolkodni a Kovács házaspár, de arra már nem, hogy mi lesz holnap. — Igazán nem panaszkodhatom — szól az asszony —, 1978 óta, hogy megházasodtunk, szépen haladtunk. Háromszobás házat építettünk. Képzelhetik, mennyire örültem ennek én is, hiszen lánykoromban, szüleimmel és négy testvéremmel, egy szoba-konyhás lakásban laktam! Autónk vagy motorkerékpárunk nincs, nem hiányzik egyik sem, csak a biztos megélhetés. — Mire céloz? — Egy ekkora házban, mint a mienk, azt hihetné bárki: gondtalanul élünk. Nem így van. Tavaly három hold hibrid- kukoricát vettünk ki művelésre a tsz-től. Hetvenezer forint bevételre számítottunk. Ehelyett „lett” 21 forintos ráfizetés. Az idén az egyetlen reményünk, talán kihúz bennünket a csávából az a 65 barackfa, amelyet szintén bérleti szerződés alapján vállaltunk ... ment, dél körül jön vissza” — halljuk a hölgyektől a tsz irodájában. Helyette Zsik/a Márta főkönyvelő ad választ Kovács Sándorné panaszával kapcsolatban. Adós, fizess! S ha nem fizet... ? — Rajtuk kívül még négyszázan kapták meg egy héttel később a fizetésüket márciusban, köztük én is — válaszolja a főkönyvelő. — Áprilisban nem sokat változott a helyzet, s a továbbiakban sem várható, hogy fizetésüket és a családi pótlékot a dolgozók a korábban megszokott napon, vagyis harmadikán vehetik kézhez. — Mi az oka a késedelemnek? — Nem tudjuk az adósainktól úgy összeszedni a pénzt, hogy a havi kétmillió forint bérösszeget idejében kifizethetnénk. A Dutép például négy és fél millió forint fuvardíjjal tartozik — nem adta meg a mai napig. — A kintlevőség? — Tizenhétmillió forint. Sorban állók lettünk mi is a bankban. Nincs piac. Az árut egyre nehezebb eladni. Rosz- szul megy a tsz-nek — rosszul megy a tagságnak is. Világos válasz. Az általános helyzetet tekintve, nincs okunk kételkedni a főkönyvelő szavaiban. Csak hát nem mindegy, hogy valaki egyedül él-e, vagy hatodmagával várja, hogy minden hónap harmadikán a fizetési jegyzékhez járulhasson. S ha késik a pénz? Az még mindig könnyebben vár, akinek 30-36 ezer forint van a borítékjában, mint aki a megélhetését jobbára a családi pótlékra és csak másodsorban a nem túl magas fizetésére alapozhatja. Kovács Sándorék nem élhetik fel azt, amit 1978 óta szereztek, a házat nem adhatják el a fejük fölül. Várják a jobb napokat. Kohl Antal Ma: a gyerekek „tartják el” őket — Bár jó termés lenne! — Ha csak nem viszi el a fagy. — Említette: mind a ketten a termelőszövetkezet dolgozói. — Igen, ezért is kértem magukat, hogy jöjjenek el hozzánk, mert ami itt, a szövetkezetben megy, kiborító. Arra nem gondol az elnök úr vagy a főkönyvelő, hogy nekem is ugyanúgy pénzért adnak bármit a boltban, mint nekik? — Miben hibásak a vezetők, asszonyom, maga szerint? — Második hónapja késve kapjuk meg a fizetésünket, és a négy gyermekünk után járó 11 ezer 600 forint családi pótlékot. Március 3. helyett 12-én fizetett a tsz, és áprilisban is késett. Az elnök úr azt mondta: legyek türelemmel! Csakhogy engem nem szolgálnak ki türelemért az üzletben! Szégyelljem magam, mert nincs egy hónapra való kitartásunk, és mert minket a családi pótlékkal tulajdonképpen a gyerekeink tartanak el? A szövet kezet elnökével szeretnénk beszélni. ..A kft.-be ELNAPOLT FIZETÉSNAP • — ... engem nem szolgálnak ki türelemért az üzletben! (A konyhában Kovács Sándorné, Viki lányával.) (Méhcsi Éva felvétele) A vád: vesztegetés Letartóztatott APEH- osztályvezető Vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt eljárást indított a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya B. E. békéscsabai lakos, az APEH Békés Megyei Igazgatóságának osztályvezetője ellen, aki hivatali működésével kapcsolatban különböző előnyöket fogadott el. A biróság a gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezte. (MTI) a RENAULT Francia kényelem, a legmagasabb műszaki színvonal, megbízható teljesítmény — meglepően olcsó áron A német autópiac sztárja: A/ 199l-cs „Év autója" Renault 19 744 60(TH-tóUpíusz^áfa) 848 112 Ft-tÓ1 <PluSZ áfa> HELYSZÍNRE SZÁLLÍTVA, RENDSZÁMMAL EZ MÁR MÁS! MINŐSÉG! RENAULT az Alföld Áruházban, május 3-ától! (És még egy Renault-cím: Tiszakécske, Szabolcska u. 13. T.: 41-198) : • Jó ütemben halad a torna- csarnok építése.
