Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

1991. április 20. • PETŐFI NÉPE • 7 Erdő mellett >4 V r -« { . , . • . §F;..HjP jf . • r I ,:I w # . jo-e lakni ? A LEGSIVÁRABB HOMOKON IS GAZDASÁGOS Csordás József az ágörveket megszámolva mutatja, milyen szép a négyéves nemesnyáras. Tavasz a halasi farmerleánynál Kígyóspusztán Bodicsi József dolgozik a tuskófúróval. Szabálytalan erdőfoltocskák és kicentizett ültetvények váltják egy­mást. A finom fehér homokot viszi és hozza a szél. Nyár és akác, imitt- amott fenyő, az utóbbit mindenhol ember ültette. Az arborétumok ki­rálynőit, királyait és udvartartásai­kat itt hiábavaló keresni — de azért szépek ezek az erdők. Erdő mellett de jó lakni — mondhatná, aki szere­ti a természetet, a csöndet, de árva tanyák figyelmeztetnek: csínján a lelkesedéssel! Hét határban A Homokhátságon járunk, Ba- lotaszállás határában. — Kunfehértótól Majsáig, Ba- lotaszállástól Imrehegyig, hét köz­ség térségében találhatók az erdő­ink — tájékoztat Csordás József erdőmérnök, a halasi állami gaz­daság Farmer Mezőgazdasági Le­ányvállalatának főágazatvezetője. — A 2900 hektár fele nemesnyár, negyed-negyed része pedig akác és fenyő. Meséli, hogy a gazdaságnak hat­ezer hektár, afféle bukfencnek való homokja volt, amelyet csakis sző­lővel, gyümölccsel vagy erdőtelepí­téssel lehetett hasznosítani. A 3-4 aranykoronás területeken kezdtek erdőgazdál­kodásba 1968-ban. Hét év alatt 1500 hektár nemesnyá- rast telepítettek. Csak olyan helyek voltak erre alkalma­sak, ahol a talajvíz közel volt a felszínhez. Azennél is rosz- szabb talajokba akácot és fenyőt ültettek. 1980-ban már 2200 hektár volt az összterület. — Ezek, elsősorban a nyárak, gyorsan növő fafajok, ezért a kitermeléssel, a nevelővágásokkal a telepítés után csak hat-hét évet kellett várnunk—mondja Csordás Jó­zsef, aki igazi „erdei” ember, s mint a nagy munka részese, hazai és külföldi szakfolyóiratokban cikkezett tapaszta­lataikról. Utánamenni a talajvíznek Hatalmas fehér asztal, ahol megállunk. Traktorok és gyalogos emberek mozognak rajta. Közelebbről látom, hogy amit traktornak nézek, mégsem egészen az. A fará­ra óriási karcsú dugóhúzó van szerelve, s pár lépésenként meg-megállva, „fullánkját” belemélyeszti a földbe a han­gos vasdarázs. A „szúrás” helyén lyukak keletkeznek, ezekbe a munkások 3,5-4 méteres nyárhusángot, szak­nyelven: csúcsrügyes karódugványt helyeznek. —A gépek nélkül elképzelhetetlen a munkánk — szól a főágazat-vezető. — Annak idején éltünk a rendkívül kedvező, hetvenszázalékos állami támogatással, s jó kis gépparkot hoztunk létre. — Ilyen mélyre kell ültetni a nyárat ? — Sajnos az egykori 80 centiméterről ezeken a terüle­teken 2-3 méter közé süllyed t a talajvíz szintje a felszíntől, ezért utána kell mennünk, mert a nyárasnak állandó ta­lajvízhatásra van szüksége. Ezt a mélyfúrásosnak neve­zett nemesnyár-telepítési technológiát a miénkhez ha­sonló nagy területen máshol nem alkalmazzákaz ország­ban. Főágazatuknak Timberjack fakombájnjai, T—150 —K traktorra szerelt vonszolója, Hidroslaeser csopor­tos darabolói, Morbark kérgezőgépei, s Ellettari tuskó- fúrója is van—ez a kitermelés magas szintű gépesítettsé­gét jelenti, az eszközök fejlett erdőgazdálkodásukról is­mert nyugati országokból származnak. Kitermelés és felújítás —A gyérítéskor, amikor a megmaradó fák gyorsabb fejlődése érdekében minden második sort kivágtunk, a tuskókat kései laskagombával oltottuk be, amely a visz- szamaradt farészt három-négy év alatt elkorhasztotta —magyarázza Csordás József egy olyan területen, ahol az első generációs nemesny árast kitermelték, s csak a tüs­kök vége látszik ki a földből. Szerves anyagok talajba való visszaforgatására most már remek gépük van—ezt már Kígyóson láthatom —, amelynek nyergében Bodicsi József ül. A traktor hátuljá­ra szintén dugóhúzószerű szerszám van szerelve, csak jó­val testesebb a lyukfúrónál. Az erdőmunkás hihetetlenül ügyesen találja el a dugóhúzó hegyével a tuskók közepét, majd forgatni kezdi, eközben a traktor felágaskodik, megemelkedő orra jelzi, milyen óriási erő szükséges a fa földben maradt részének szétforgácsolásához. — Esténként nem kell bevennem altatót — mondja Bodicsi József, egy percre kihajolva a dübörgő masiná­ból. A nemesnyárasokat a gyérítés után 8-10 évvel lehet tarra vágni, azaz kitermelni — ekkor kezdenek jövedel­met adni. A halasi farmer-leányvállalat területein napja­inkban már párhuzamosan folyik a megtermelt faanyag értékesítése és az erdőfelújítás, azaz az újabb generáció telepítése. — Évi 100-120 hektáron telepítünk új erdőt, ahol az első generáció közepesnél gyengébb volt, ott a nemes­nyár helyére kevésbé igényes akácot vagy fehérnyárat ül­tettünk. A kifagyott szőlők helyét szintén erdővel hasz­nosítjuk, így évente — a más gazdaságoktól vállalt bér­munkával —összesen 250-300 hektár az új telepítésünk. Lesznek magánerdők is ? —Nyereséges az ágazat ? —Az ültetvényszerű nemesnyárasokról már megálla­pítható, hogy érdemes volt pénzt fektetni beléjük. (Az akác és a fenyő gazdaságossága a hosszú vágásforduló miatt — 30-40 év — elmarad a nemesnyárakétól.) Ahol az évi növedék elérte a 8-9 köbmétert hektáronként, ott már gazdaságos ez a kultúra. Térségünkben, a Homok­hátságon minden más mezőgazdasági kultúránál na­gyobb eredményt adott az erdő. A faanyag zömét expor­táljuk. Az erdészeti főágazat árbevétele tavaly 33 millió forint volt, s 6,2 millió lett a nyeresége. A jövő? Az erdészetek dolgozói is várják a törvényt a földről, az erdőről, a szövetkezetekről és a vadászatról. Latolgatják, mit hoz számukra a privatizáció. Mi lesz az állami gazdaságok erdeinek a sorsa? Lesz-e kétféle állami —állami gazdasági és erdőgazdasági—erdő? Nagy kér­dés: a privatizáció valamely formája érinti-e az erdőt? — Már jó néhány magánszemély fölkeresett bennün­ket, olyanok, akik a legrosszabb minőségű földjüket is vissza akarják igényelni. Erdőt telepítenének oda. Sze­retnék tudni, vajon ők élvezik-e majd, legalább részben, azt a támogatást, amit az állami erdészetek. Ezt ma még senki sem tudja. Mindenesetre, amennyiben lehet majd magánerdőket létesíteni, az nekünk nagy vállalkozási le­hetőséget jelent. Vállaljuk a tervezést, a kivitelezést, egé­szen a műszaki átadásig — mondja Csordás József, a ha­lasi állami gazdaság farmer-leányvállalatának főágazat­vezetője. Ajövőre vonatkozó számoskérdés nemzavarja a főágazat hatvanöt dolgozójának munkáját, idén is jó eredményekre számithatnak. Azonban sajnos fennáll a veszély, hogy a leányvállalat 8500 eladatlan (kihelyezett) sertése—az ismert országos gond miatt—„megeszi” az erdő „hajtásait” ... A. Tóth Sándor • Szalai Jó­zsef, Császár László, Kor­sós István és Gárgyán Ernő mélyfúrással készíti elő a helyet a karó­dugványok­nak. • Jól halad a gépesített ül­tetés. (Tóth Sándor felvételei) KALENDÁRIUM 1991. április 20—26. JELES NAPOK Szent György napja (ápr. 24.): Szent György ókeresztény szent volt, aki 303 körül Diocle- tianus császár uralkodása ide­jén szenvedett vértanúhalált. György a 14 segítőszent egyike; a katonák, lovagok, parasztok, fegyverkovácsok patrónusa; Grúzia, Oroszország, Anglia védőszentje; középkori keresz­tény lovagrendek névadója. Kultusza a kora középkorban terjedt el. A néphagyomány mint sárkányölőt is emlegeti, festmények, szobrok sokasága ezt a képét őrzi. Európa nagy részében a tavasz kezdetének György napját tekintik. A ró­maiak Paliliát ünnepelték ek­kor: a pásztorok kiseperték az istállókat, meghintették vízbe mártott babérágakkal és a szal­ma füstjével megfüstölték ma­gukat és jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrották át, hogy megtisztuljanak. Végül áldoza­tot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. Szent György tisztelete Ma­gyarországon I. István korától él, tavaszi pásztorünnepünk, népszokásaink sokasága fűző­dik hozzá. György napján haj­tották ki az állatokat először, • rendszerint zöld ágpal. Az első kihajtásnál a marhát a kapuba fektetett láncon terelték át, de gyakori volt a fejszén, ekeva­son, tojáson, a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyá­ján való áthajtás is (rontáselhá­rító módszernek tekintették). Néphitünk szerint e napon haj­nalban kellett harmatot szedni a nagyobb tejhaszon reményé­ben. * Ezen a napon egyes vi­dékeken tüskés ágakat tűztek a kerítésre, ajtókra, hogy a go­noszt távol tartsák. * Szent György napján szerződtek ré­gen a pásztorok, kocsisok, cse­lédek; szerződésük Szent Mihá- lyig tartott. György-napon a lá- nyokat-legényeket összepárosí­tó, ill. hibáikat kiéneklő nép­szokás alakult ki, amit György- napi kilövésnek hívnak. (A le­gények kikiabálták, „kilőtték” a lányok, asszonyok hibáit.) * A kecskeméti néphit szerint Szent György napján virradóra a juhászok lepedőt vittek a lege­lőre vagy a vetésre, azt ráterí­tették a növényzetre, majd ma­guk után húzták és mondták: „szedem, szedem mindennek felét”. Miután a lepedő egész nedves lett, az istállóban elás­ták. Tették ezt azért, hogy a juhoknak, teheneknek több te­jük legyen. ❖ A néphit szerint Szent György nap éjszakája a boszorkányok éje, a gyógyfü- vek szedésének ideje. * Méh­szerető szentnek is tartják Szent Györgyöt. Szent Márk (ápr. 25.): Bibliai apostol volt; Pál és Péter apos­tol társa. Márk zsidó származá­sú volt, eredetileg Johanannak hívták. Latin néven (Marcus) vált ismertté. Márk a magyar néphagyományban nem ki­emelkedő, mert ünnepe egybe­esik búzaszentelési szokásaink­kal. A búzaszentelés határjáró körmenetet jelentett, a pap hí­veivel énekelve kivonult a föl­dekre, megáldotta a zöld vetést a négy égtáj felé hintett szentelt­vízzel. Varázserőt tulajdonítot­tak a búzaszentelésnek és a megszentelt búzából font ko­szorúnak. E napon kalácsot is vittek a határba, hogy a zsenge vetéssel már „gyümölcsét” is megszenteljék (Márk-napi ka­lácsszentelés). NÉVNAPTÁR IV. 20. (szombat): TIVA­DAR. A görög Theodorosz név latinosított formájának rövidü­léséből ered. Jelentése: Isten ajándéka. * TÖHÖTÖM: Tö­rök eredetű, de magyar képző­vel ellátott régi magyar sze­mélynévből alakult ki, jelenté­se: fejedelem (a vérszerződést kötő hét vezér egyike volt). * Köszöntjük a névnapjukat most tartó Aladár, Aladin, Dej- te, Konrád, Marián, Odett ne­vű olvasóinkat is! IV. 21. (vasárnap): KON­RÁD: A német Konrad névből, mely a Kuonratból alakult ki. Elemeinek jelentése: merész + tanács. * ANZELM és női párja, az ANZELMA: A ger­mán Anshelm névből ered, je­lentése: az istenség védelme alatt álló. * ABELARD: fran­cia eredetű név, jelentése: mé­hész. * Köszöntjük a névnap­jukat most ünneplő Adolár, Anasztáz, Simeon, Simon, Zel- ma, Zelmira, Zsombor nevű ol­vasóinkat is! IV. 22. (hétfő): CSILLA: Vörösmarty Mihály alkotta név. Csillagvirággal köszönt­sük az ünnepeiteket! * NOÉ­MI: Héber eredetű név, jelenté­se: gyönyörűségem. A név nép­szerűségét nálunk Jókai Arany­ember c. regényének köszönhe­ti. A Noémik nevéhez a legjob­ban a kálla és a Caltha palust- rissa különleges virága illik. * TATJÁNA: A latin Tatianus férfinév női párjából az oroszon keresztül jutott el hozzánk. Je­lentése: Tatius családhoz tarto­zó. * Köszöntjük a névnapju­kat most tartó Kájusz, Kelen, Leonidász, Tácia, Attila, Atilla, Kál, Noé, Sándor nevű olvasó­inkat is! IV. 23. (kedd): BÉLA: Többféle származtatása van a névnek. 1. Régi magyar sze­mélynévből. 2. Török szó, je­lentése: előkelő. 3. Szláv név be- cézője. 4. Héber ótestamentumi személynév, jelentése: világot elnyelő. * ADALBERT és női párja, az ADALBERTA: Ger­mán eredetű név, jelentése: ne­mes fény, fénylő nemesség. * FORTUNA: Á szerencse itáliai istennőjének nevéből. * Kö­szöntjük a névnapjukat most ün­neplő Albert, Egon, Egyed, For­tunát, Héla, Gellért, György, Il­ka, Ilma, Ilona, Sándor nevű ol­vasóinkat is! IV. 24. (szerda): GYÖRGY és női párja, a GYÖRGYI: A görögből latinosított Georgi­us név rövidüléséből ered, jelen­tése: földműves, gazdálkodó. DEBÓRA: Héber eredetű női név, jelentése: méh. H* FI­DÉL és női párja, a FIDÉLIA: A latin Fidelius rövidüléséből, jelentése: hűséges. * Köszönt­jük a névnapjukat most tartó Baján, Becse, Bóján, Bonifác, Bónis, Egbert, Egberta, Eg­mont, Egon, Gaszton, Gyöngy­virág, Kászon, Melitta, Neüita; Sebő és Simon nevű olvasóin­kat is! IV. 25. (csütörtök): MÁR­KUS: A latin Marcus egyéni névből, jelentése Mars hadis­tenhez tartozó, neki szentelt. * MÁRK: a Markus rövidülésé­ből. * IZMAEL: Héber erede­tű férfinév, jelentése: Isten meg­hallgat. * Köszöntjük a név­napjukat most tartó Ajnácska, Ányos, Ivó nevű olvasóinkat is! IV. 26. (péntek): ERVIN és női párja az ERVINA: Germán eredetű nevek egybeesése. Je­lentése: a hadsereg barátja, vagy: vadkan erejű jóbarát. * AIDA: Verdi operája címsze­replőjének, egy etiópiai rab­szolgalánynak a neve nyomán lett népszerű a világon. * MARCELL: Latin családnév­ből alakult. * Köszöntjük a névnapjukat most ünneplő Kle­tus, Mária, Peregrina, Tihamér nevű olvasóinkat is! MEGYÉNK JELESEI ÉVFORDULÓK Április 25. 105 éve született Szolnokon Pólya Tibor festő­művész. Szolnokon és Párizs­ban tanult. A kecskeméti és a szolnoki művésztelep tagja volt. Impresszionista táj- és fi­gurális képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést. Április 26. 105 éve Kiskunha­lason született Bállá Antal új­ságíró, történész. Bölcsészdok­tori végzettséggel lett újságíró Budapesten a Nemzet c. lapnál, melynek 1919 után szerkesztője is volt. Az I. világháborúban fél lábát elvesztette. 1922-től a Pes­ti Hirlap munkatársa. Szabad­elvű polgári politikusként csat­lakozott a Független Kisgazda Párthoz, amelynek programjá­val nemzetgyűlési képviselővé választották 1945—47-ben. 1945. november 25.—1946. no­vember 20-áig tájékoztatásügyi miniszter volt. 1946-tól pártja központi lapjának, a Kis Új­ságnak felelős szerkesztője. Ta­nított az egyetemen is. Széles körű publicisztikai és fordítói tevékenysége mellett jelentős történetírói munkássága is. Tagja volt az MTA-nak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom