Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-12 / 60. szám
2 • PETŐFI NF.PE *1991. március 12. Eles vita a társadalmi szervezetek támogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) lásának jogát időlegesen, szerződésben rögzített feltételek mellett átengedik. A miniszter elismerte, hogy a koncesszióra jogosult ezáltal bizonyos piaci monopóliumhoz jut, ám hozzátette: mindez nem jelenti a piaci verseny korlátozását vagy kizárását, hiszen a koncesszió elnyerésénél eleve versenyeznek egymással a pályázók ajánlatai. Az igazságügy-miniszter előterjesztése után a frakciók egy-egy képviselője foglalta össze a pártok álláspontját. Az MDF képviselő- csoportja nevében Vékony Miklós fontosnak tartotta, hogy a jövőben az is egyértelmű legyen: mely vagyontárgyak, illetve tevékenységi formák azok, amelyeknek meg kell maradniuk az államnál. Az MDF-frakció képviselőjével ellentétben lesújtó véleménnyel volt a törvényjavaslatról a szabad- demokraták álláspontját összegző Szalay Gábor. A képviselő úgy vélte: a törvényjavaslatból voltaképpen az sem derül ki világosan, hogy a jogalkotók mit értenek a koncesszió fogalmán, illetve koncessziós szerződésen. A tervezet hibájaként említette, hogy a koncesszió kérdésében nincs pontosan elhatárolva az állam és az önkormányzatok kompetenciája. A kisgazda képviselőcsoport részéről felszólaló Torgyán József elismerte ugyan, hogy számos „joghézag” található a most beterjesztett törvényjavaslatban, ám a frakcióvezető kerettörvénynek minősítve a tervezetet — arra az álláspontra helyezkedett: csupán jogtechnikai kérdésről van szó. A koncessziós törvényhez szorosan kapcsolódó jogszabályok hiányáról szólt az MSZP képviseletében Pál László, aki az előtte szóló kisgazda politikusnál kritikusabban ítélte meg ezt a hiátust. A kapcsolódó törvények és jogszabályok hiányát említette Kosa Lajos (Fidesz) is, aki elsősorban az ágazati törvények mielőbbi megalkotását sürgette a koncesszióval kapcsolatban. Füzessy Tibor, a keresztényde- mokratra frakció álláspontját tolmácsolva, elmondta: a keresztény- demokraták egyetértenek a koncesszió lényegevei, és támogatják az erre vonatkozó törvénytervezetet. A frakciók szónokai után a bizottságok képviselői kaptak szót, akik valamennyien az általános vitára alkalmasnak tartották a törvénytervezetet. Az elnöklő Dörnbach Alajos ezen a ponton felfüggesztette a törvénytervezet vitáját, s a következő ülésszakra napolta el. Ezután a társadalmi szervezetek idei költségvetési támogatásának elosztásáról, valamint a Magyar Vöröskereszt költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslatok megtárgyalására tért át a Fláz. Mindkét javaslatot a külön e célra — a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását szolgáló pénz elosztására — alakult ideiglenes bizottság nyújtotta be. Az ad hoc bizottság elnöke, Horváth József (MDF) javaslata: a költségvetés általános tartalékából különítsenek el 300 millió forintot a Vöröskeresztnek. Rámutatott, hogy a bizottságnak ez a döntése kompromisszum, a Vörös- kereszt ugyanis 353 millió forintos támogatást igényelt, a kormány ellenben 235 milliót javasolt. Az ad hoc bizottság elnöke ezután ismertette a másik, a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztására vonatkozó indítványt is. Beszámolt arról, hogy a rendelkezésre álló 400 millió forintra mintegy 600 szervezet pályázott, összesen 3,2 milliárd forintot igényelve. A bizottság a plé- num elé terjesztett javaslatában több mint 200 szervezet között osztotta szét a keretet. Előnyben részesítette azokat az országos és regionális szervezeteket, amelyek egészségügyi, rehabilitációs, prevenciós és egészségmegőrzési, illetve iQúsági és gyermekérdekeket képviselő, továbbá természet- és környezetvédelmi tevékenységet folytatnak. Nem juttatott viszont a politikai pártoknak, szervezeteknek és mozgalmaknak, a munka- vállalói érdekképviseleti szervezeteknek és szakmai egyesületeknek, valamint a hobbi jellegű szervezeteknek. Az etnikai és kisebbségi szervezeteket pedig azért hagyta ki a támogatandók sorából, mert azok a számukra elkülönített keretből kaphatnak pénzt. Minthogy mindkét országgyűlési határozattervezethez érkeztek módosító indítványok, a Házelnök a javaslatokat általános és részletes vitára bocsátotta. A Vöröskeresztre vonatkozó indítvány általános vitájában Komor Sándor a költségvetési bizottság javaslatát tolmácsolva kijelentette: azzal egyetértenek, hogy a tartalékalapból külön támogatást nyújtsanak a szervezetnek. Túlzottnak tartják viszont az ad hoc bizottság által javasolt összeget, s — csatlakozva a kormány elképzeléséhez — módosító indítványukban 235 milliós támogatást vélnek megfelelőnek. Mégpedig azzal a megkötéssel, hogy a pénzt havi ütemezésben kapja meg a szervezet. E javaslat részletes vitájában nem akadt felszólaló. Szavazás után a Ház a költségvetési bizottság módosító javaslatát fogadta el, így a Vöröskereszt 235 millió forintos támogatást kap az idén. Ezután parázs vita alakult ki arról, hogy a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a javaslat szerint, nem kaphat költségvetési támogatást. Hasznos Miklós (KDNP) azzal érvelt a juttatás mellett, hogy bár a POFOSZ-t politikai pártként jegyezték be, elsősorban érdekvédelmi és szociális feladatokat lát el. Szavai szerint az új parlament nem engedheti meg magának, hogy mellőzze a POFOSZ-t. Pető Iván az SZDSZ-frakció nevében hangsúlyozta, hogy a POFOSZ csak azért indulhatott a választásokon, mert a cégbíróság politikai pártként bejegyezte. Szerinte a költségvetési pénzek elosztásánál nem a politikai érdemet kell figyelembe venni. Horváth József az ad hoc bizottság nevében felhívta a képviselőket, hogy ne csak azt terjesszék elő, mely szervezetnek kívánnak még pénzt juttatni, hanem azt is, hogy azt kitől vegyék el. Mécs Imre (SZDSZ) megdöbbenésének adott hangot, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottságának a javaslat szerint csak 400 ezer forint jutna. Borz Miklós (FKgP) szintén sérelmezte, hogy a Hadirokkantak Szövetsége — annak ellenére, hogy Magyarországon 150 ezer hadirokkant van — csak 300 ezer forintot kapna. Varga Mihály (Fidesz) nem javasolta, hogy választásokon induló szervezetek kapjanak támogatást a különben is szűkös összegből, s ugyanígy nem helyeselte, hogy politikai pártok ifjúsági szervezetei, amelyek máshol Európában a nagy pártok finanszíroznak, ebből a pénzalapból részesüljenek. Werner József (SZDSZ) a Környezetvédelmi Bizottság álláspontját ismertetve közölte, hogy bár 68 szervezet indult az ad hoc bizottság által kiírt pályázaton, mégis csak 47 szervezet kaphat támogatást. Több képviselő kifejtette, hogy egyszerűen lehetetlen igazságot tenni a sok igénylő között. Csurka István (MDF) érdekesnek nevezte a szenvedélyes vitát, és megjegyezte, hogy olyan szervezeteknek kell anyagi alapot teremteni, amelyek politikailag is szemben állnak egymással. Összefoglalójában Horváth József, a bizottság elnöke közölte, hogy nincs meglepve a feltörő indulatokon, de szerinte ez a terület teljesen szabályozatlan, és a rendelkezésre álló összeg is rendkívül alacsony volt. Emiatt a bizottság nem tudott eleget tenni a — szavai szerint — lehetetlen elvárásoknak. Ezzel kapcsolatban közölte: a bizottságnak nem is volt feladata, hogy politikai döntéseket hozzon. A parlamentnek joga van felülvizsgálnia, hogy az ad hoc bizottság helyesen írta-e ki a pályázatot, illetve hogy a POFOSZ szociális és érdekvédelmi jellegű tevékenységét honorálja-e. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége ügyében is hozhat a parlament a bizottságéval ellentétes döntést. Ezután a levezető elnök, Szűrös Mátyás az általános vitát lezárta. A részletes vitára a parlament következő ülésén kerül sor. Utolsó napirendi pontként az Országgyűlés két mentelmi ügyben döntött: Vass István (SZDSZ) képviselőt egy interpellációval összefüggésben jelentették fel, tehát képviselői minőségben támadták meg. A Tisztelt Ház mentelmi jogának fenntartása mellett szavazott. Horváth Lajost (MDF) a dombóvári munkástanács kérte fel, hogy járjon el az ügyükben egy gyár vezetőivel szemben. Az ipari miniszterhez írt levél, az érintett vezetők szerint, rágalmazó volt, ezért Horváth Lajost feljelentették. Bár a képviselő maga kérte mentelmi jogának felfüggesztését, hogy bíróság döntsön az ügyben, a parlament mégsem függesztette fel mentelmi jogát. Az Országgyűlés este 8 órakor befejezte munkáját. (MTI) A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)- ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1991. március 12—18. pénznem vételi eladási árfolyam 100 egységre, forintban angol font 13 011,46 13 816,30 ausztrál dollár 5 359,12 5 690,62 belga frank 216,12 229,48 dán korona 1 148,72 1 219,78 finn márka 1 850,66 1 965,14 francia frank 1 306,93 1 387,77 görög drachma a) 41,34 43,90 holland forint 3 947,21 4 191,37 ír font 11 831,60 12 563,46 japán yen (1000) 507,89 539,31 kanadai dollár 6 030,05 6 403,05 kuvaiti dinár árf.jegyzés szünetel német márka 4 446,06 4 721,08 norvég korona 1 139,40 1 209,88 olasz líra (1000) 59,65 63,33 osztrák schilling 632,48 671,60 portugál escudo 51,16 54,32 spanyol peseta 71,53 75,95 svájci frank 5 101,14 5 416,68 svéd korona 1 204,25 1 278,73 USA-dollár 6 993,66 7 426,26 ECU (Közös Piac) 9 151,61 9 717,69 a) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam görög drachma 42,58 44,66 Nagy a ráfizetés a kötelező felelősségbiztosításon Nagy deficittel zárta a januári hónapot a kötelező gépjárműrfelelősségbiztosítás — tájékoztatta a Hungária Biztosító illetékese hétfőn az MTI tudósítóját. A benzinárba beépített literenkénti egy forint 20 fillérből, a januári benzinvásárlások alapján 100 millió forintot utaltak át a biztositónak. Ezzel a bevétellel szemben a felelősségbiztosítás alapján kifizetett kártérítések összege elérte a 700 millió forintot. E biztosítási forma jelenleg még érvényben lévő szabályozása szerint a 600 milliós különbséget a költségvetés utalja át a biztosítónak. Az idei költségvetési törvény az egész évre 3 milliárd forintot különített el erre a célra, ami nyilvánvalóan nem lesz elegendő. Túl sok következtetést azonban már csak azért sem lehet levonni ezekből az adatokból, mivel a januári forgalom általában jelentősen elmarad a többi hónap átlagától — derült ki a biztosító illetékesének szavaiból. (MTI) Kecskemét: költségvetés nélkül (Folytatás az I. oldalról) lesztési kiadások fedezésére vegyen fel további hiteleket. A tegnapi ülésen a kecskeméti képviselők megválasztották a népi ülnököket is, mivel a jelenlegi ülnökök megbízatása 1991. március 31-én lejár. A testület elutasította Reiter István (l 'idcsz SZDSZ) képviselő javaslatát a szervezési és működési szabályzat módosítására. A javaslat szerint a polgár- mesteri hivatal irodavezetőit a polgármester a közgyűlés előzetes egyetértésével nevezné ki. A városatyák többsége nem fogadta cl az indítványt, azzal az indoklással, hogy csökkentené a polgármester hatáskörét, csorbítaná a tekintélyét, s mindezeken felül még az önkormányzati törvényt is sértené. |y|_ Eltemették Krassó Györgyöt A Rákoskeresztúri temetőben hétfőn örök nyugalomra helyezték Krassó Györgyöt, a Magyar Október Párt alapító vezetőjét. Ravatalánál Göncz Árpád köz- társasági elnök emlékezett egykori fogolytársára, aki: „Örökké harcban állt a hatalommal és élete folytonos zaklatás, fenyegetés, börtön és üldöztetés volt.” Állandóan az igazságot kereste, a hatalommal is vitázó, megtörhetetlen ember volt, akinek „igazát soha senki sem vonta kétségbe, mégsem álltak mellé, akikre számíthatott volna”. Krassó György fiatalon bekapcsolódott az MKP-ba, de 1952-ben kizárták a kommunista pártból. Ettől kezdve élete folytonos zaklatás lett. Az 1956-os forradalom egyik harcosa volt, és annak bukásakor 10 évi börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiát kapott. Ezután is folytatta a maga harcát, vitáját a rendszer hatalmasságaival. Részt vett a demokratikus ellenzéki mozgalomban, szamizdatok kiadója volt. 1985 és 1989 között Londonban élt, majd a demokratikus változások láttán hazatért. Élete azonban továbbra is a vita, a harc maradt, mert a változásokkal nem volt elégedett. Volt III/III-as ügynök a debreceni közgyűlésben? Ismét az egykori III/III-as ügyosztály működésével kapcsolatban kavarog a vihar Debrecenben, immár olyannyira, hogy a Fi- desz-frakció kezdeményezésere a város ön- kormányzati testületé soron kívül napirendre tűzte a témát hétfői ülésén. Az első politikai bomba március 2-án robbant, amikor a helyi napilapban, a Hajdú-Bihari Naplóban megjelent egy, az önkormányzati képviselői mandátumáról március 1-jével lemondó, s egyidejűleg az MDF-böl kilépő képviselő újságíró cikke. Túri Gábor ebben olyan intézményvezetőről ír, aki éveken át az egykori ill/lll-as ügyosztály számára készített jelentéseket prominens személyekről. Ez a vezető Túri szerint — ma ugyanazt a pozíciót tölti be, mint jelentgetéseinek idején, de emellett, pártlistán, bejutott a legitim, demokratikusan megválasztott önkormányzatba. A cikkíró ennek kapcsán felteszi a kérdést: ki nevezi ezt rendszerváltozásnak? A debreceni önkormányzati testület hétfői ülésén élénk vita bontakozott ki az ügyről. Cseh Sándor képviselő — a Független Kisgazdapárt országos alelnöke — felszólalásában reményét fejezte ki, hogy az érintett személy önvizsgálatot tart, s a következő üléstől már nem vesz részt a közgyűlés munkájában. Egy másik képviselő azt tartaná az ügyben korrekt eljárásnak, ha az exképviselő újságíró a testület zárt ülésén az önkormányzat elé tárná az üggyel kapcsolatos bizonyítékait. A Fidesz-frakció javaslatára Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése levélben kéri az ország vezetőit: járjanak közben, hogy ismét a magyar parlament elé kerüljön Hack Péternek és Demszky Gábornak a volt ügynökökkel kapcsolatos javaslata. Hack Péter és Demszky Gábor javaslatukban fölvázolták annak a lehetőségét, hogyan lehetne európai módon kezelni e nagyon kényes problémát. Ezért Debrecen város közgyűlése azzal a kéréssel fordul az ország vezetőihez: támogassák e törvényjavaslatnak a magyar parlament elé történő ismételt beterjesztését. (MTI) TÜNTETÉS, ELLENTÜNTETÉS BELGRÁDBAN A megmozdulások a Vajdaságra is kiterjedtek (Folytatás az 1. oldalról) A fővárosban tüntető egyetemisták írásos biztosítékokat követelnek az illetékesektől arra, hogy ígéreteiket be is tartják. A belgrádi diákszövetség határozatot hozott, amelyben sztrájkot hirdet, s felszólítja a diákokat és a professzorokat a csatlakozásra. Délután kettőre összehívtak egy diákgyűlést az egyetem elé, a Sztudentszki térre. Időközben bejelentették, hogy felújította rendes tevékenységét a Stúdió B tévéadó, amelyet előzőleg azért tiltottak be, mert a hatóságok szerint a tüntetéseken való részvételre buzdított. A tévé működésének engedélyezése a diákok egyik fő követelése volt. Az ellenzék megmozdulásai kiterjednek Belgrádon kivülre is: a vajdasági ellenzéki pártok közölték, hogy kedden Újvidéken tüntetést tartanak, békés megmozdulást az igazságért. A Szerbiai Szocialista Párt a kormány támogatására szervez akciókat, és sűrűn küldözgetnek táviratokat a szerb vezetéshez, szilárd fellépésre szólítva fel a hatóságokat. FOLYTATÓDIK A POLGÁRHÁBORÚ IRAKBAN Az USA nem szándékozik beavatkozni (Folytatás az /. oldalról) Az iraki síita ellenzék egyik vezetője Bejrútban újságírókkal közölte: a gárda egységei vasárnap harckocsikkal vették be a várost, amely már öt napja az ellenzék kezén volt. A beszámoló szerint a támadást heves tüzérségi előkészítés előzte meg, amely súlyos rombolást okozott a síiták szent településén. Az ellenzéki vezető szerint ugyanakkor egyelőre nincs hír arról, hogy a kormányerők bevetettek volna vegyi fegyvereket is a térségben. Korábbi amerikai hírszerzési adatok szerint a bagdadi parancsnokság erre adott utasítást a Kerbelát és más városokat ostromló gárdaegységeknek. Az ellenzéki vezető ezt megerősítette, mondván: teheráni székhelyű szervezetének birtokában van az a lehallgatott üzenet, amelyben Bagdadból engedélyezik a másik síita szent központot, Nadzsafot támadó kormányerők parancsnokának a vegyi harcanyagok használatát. Dán Quayle amerikai alelnök vasárnap közölte, hogy Washingtonnak nem áll szándékában beavatkozni Irakban, kivéve, ha a bagdadi vezetés vegyi fegyvert vetne be a felkelőkkel szemben, Quayle tévényilatkozatában nem volt hajlandó arról beszélni, hogy milyen lépéseket tenne az amerikai kormány, mindössze annyit közölt, hogy figyelmeztették az iraki kormánytisztviselőket: személyesen tennék őket felelőssé a vegyi fegyver használatáért. Bonn vagy Berlin? A kérdés, amely megosztja a németeket Ismét szelet vetett és vihart aratott Richard von Weizsäcker német államfő azzal, hogy egyértelműen kiállt Berlin mellett: ne csak papíron legyen főváros, hanem a kormány és a parlament is költözzön át Bonnból a Spree partjára. A Der Spiegel hétfői számában közölt, a pártok parlamenti frakcióinak vezetőihez intézett memorandumban von Weizsäcker, egyebek között, sérelmezi, hogy a köztársasági elnököt „politikai megtévesztés céljából” sokan szívesen átköltöztetnék Berlinbe, miközben az összes többi alkotmányos intézmény a nyugati országrészben maradna. Von Weizsäcker nem kíván „egy úgynevezett főváros dekorációja” lenni. A Bonn vagy Berlin vita gyakorlatilag azóta izgatja Németországban a kedélyeket, hogy az ország újraegyesülése napirendre került. Október 3-a óta hivatalosan Berlin a főváros, miközben a kormányzati és a parlamenti munka zöme változatlanul a Rajna-parti Bonnban folyik. Időközben felmerültek olyan elképzelések, hogy egyes intézményeket— például a köztársasági elnöki hivatalt—átköltöztetnék Berlinbe, de Bonn megmaradna kormányzati székhelynek. Bonn meg- és fenntartása mellett komoly gazdasági érvek szólnak; a legutóbbi számítások szerint a költözködés 60 milliárd márkába is belekerülne. Von Weizsäcker, többek között, az egyesülő Európa szempontjaira hivatkozva érvel Berlin mellett. Mint memorandumában is leszögezi: Európa politikai térképe az elkövetkezendő két évtizedben gyökeresen meg fog változni azzal, hogy az összes EFTA-ország, valamint Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország vagy társult vagy teljes jogú tagként bekerül az Európai Közösségekbe. Németországnak ebben a folyamatban nem uralkodó, hanem ösztönző szerepet kell játszania. Berlinre különleges szerep hárul mindebben: az európai közösségek metropoliszai nyugaton vannak, míg a közösség az elkövetkezendő évtizedekben az európai közép irányába fog kiterjedni, a hosszú távú európai összenövési folyamatban nem szabad lemondani Berlinről. Lesz-e a KGST-nek utódja? Az egykori tagállamok között nagyok az ellentétek A szovjet fővárosban várhatóan még ezen a héten sor kerül a KGST- tagállamok állandó képviselőinek értekezletére, amelyen kísérletet tesznek az utódszervezet létrehozásával kapcsolatos nézeteltérések tisztázására. Az MTI moszkvai tudósítójának nem hivatalos forrásból szerzett értesülései szerint az ülés előkészületei jelenleg is tartanak. A KGST-országok kormányfőinek februári, budapesti találkozójukon kellett volna aláírniuk a KGST felszámolásáról, illetve az utódszervezet megalakításáról szóló okmányokat. A tanácskozást azonban „közös megegyezéssel” elhalasztották. Bár Budapesten a halasztás okait technikai jellegűnek minősítették, egyes szovjet lapok tudni vélték, hogy a háttérben komoly érdekellentétek húzódnak meg. Ezek között említette például a Kommer- szant című lap a három nem európai tagország— Kuba, Mongólia és Vietnam — ügyét, amelyek gazdaságuk fejletlenségére hivatkozva kedvezményes elbánást követelnek a maguk számára az újonnan létrehozandó szervezeten belül. Más szovjet lapvélemények szerint egyes kelet-európai országok egyáltalán nem is érdekeltek a KGST utód- szervezetének létrehozásában.
