Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-08 / 57. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. március 8. Félszáz repülőtér gazdára vár Az országban — mivel évtizedeken keresztül a Varsói Szerződés légierőinek előretolt frontvonalát alkotta — különösen sok repülőtér létesült. A nagyobb, betonpályásak (a ferihegyi nemzetközi légikikötő kivételével) a szovjet és a magyar katonai légierő céljait szolgálták. A kisebb, füves felszállómezejűek az MHSZ irányításával a katonai költségvetésből támogatott haderőn kívüli előképzést és gyakorlatban tartást szolgálták. Néhányat pedig a repülőgépes szolgálatok (Vízügy, MÉM, Mentő- szolgálat) létesítettek. A repülőterek 1989-ig állami tulajdonban, és a már említett repülőszervezetek valamelyikének kezelésében voltak, s jelenleg is állami tulajdonban vannak. Mivel a repülőterek zöme 1910 és 1945 között már eleve ilyen célra létesült, annak idején rendezték a tulajdonjogot az állam, illetve valamilyen állami repülőszervezet vagy közösség javára. így a repülőterek esetében a különösen sok problémával járó egyéni kártalanítás alig vagy egyáltalán nem okoz gondot. A regionális hasznosítás lehetőségei Szerencsére, mert a kereken félszáz — a nemzeti vagyon igen jelentős részét jelentő — repülőtér hasznosítása amúgy is sok gonddal jár. Ezek tisztázására és a gazdaságos hasznosításra decemberben háromnapos konferenciát rendezett az egyes régiók sok célú hasznosítására 24 résztvevővel, köztük neves bankokkal megalakult Regio Inveszt Rt. A teendők újbóli egyeztetésére február 19- én, már szélesebb körben tartottak fórumot a polgári, a körzeti és munkarepülések, s az ezek alapfeltételét alkotó repülőtér-hasznosítás kérdéseiről. Negyvenhét repülőtér regionális hasznosításának lehetőségét vizsgálták, amelyek közül hét volt szovjet katonai repülőtérre (Csákvár, Debrecen, Kalocsa, Kiskunlacháza, Kunmadaras, Sármellék, Tököl) időközben versenytárgyalást írtak ki, ami azonban eredménytelenül végződött. Nem kis részben azért, mert a pályázók nem tudták felmutatni a feltételként kiírt bankgaranciákat. Ezért újabb tender kiírását határozták el. Az érdeklődést igazolja az is, hogy időközben az angol Line Up cég előrehaladott tárgyalásokat folytatott a tököli reptér melletti Pestvidéki Gépgyár megvásárlására, és ott B-747 Jumbo óriásgépek karbantartá- sát-javítását végző, 4000 alkalmazottat (a jelenlegi kétszeresét) foglalkoztató bázis építésére. Ferihegyen pedig a Lockheed kíván javítóüzemet létesíteni. A múlt év végi konferencia során példajelleggel részletesen elemezték a sármelléki repülőtér régiójának (Balaton, Hévíz, Keszthely, Badacsony, Boglár) sokoldalú fejlesztését is. Azóta több nyugati vállalkozás érdeklődött bel- és külföldi taxirepülés, charterjáratok, teherforgalmi bázis, kisgépjavító üzem, és pilótakiképző iskola, motoros, vitorlázó, sárkányrepülő, ejtőernyős és egyéb sportrepülési lehetőség iránt is. A fejlesztés akadályai Az, hogy a hatalmas költségekkel létesített és fenntartott repülőtereket vétek volna más célra átadni, mindenki előtt nyilvánvaló. Az is, hogy ezeket gazdaságosan csak többirányú ösz- szefogással, és a körzetek kapcsolt fejlesztésével lehet hasznosítani. Az elismert szakember- háttér és a meglévő repülőipari infrastruktúra, valamint a kedvező befektetési és árfolyamlehetőségek következtében a kül- és belföldi érdeklődés messze meghaladja a közönség által ismertet. A fórumon azonban az is kiderült, melyek azok a fő akadályok, amelyek felszámolása nélkül veszedelmes lemaradást okozhat a késlekedés. Ezek lényege: — Hiányzik egy új, átfogó légügyi törvény. —Mindmáig tisztázatlan a repülőterek és az MHSZ repülőgépeinek tulajdonjoga, illetve azok elfogadható feltételekkel történő bérlete, átvétele. — Mindmáig érvényesek a repülés egészére a VSZ keretében bevezetett előírások, például a szovjet légierő szabad mozgását biztosító katonai irányítás (holott már alig van itt gépük). A taxirepülést egyszerűen kizárj a az a feltétel, hogy a repülést előző nap reggel 9 óráig be kell jelenteni. A magánrepülőnek jelentkezőket az orvosi vizsgálaton már enyhe lúdtalp miatt is kiszuperál- ják. — Az érdeklődőkkel különféle tulajdonos- és kezelőszervek külön-külön, és sokszor összehangolatlanul tárgyalnak. — Az igen drága repülés (egy pilóta alapfokú kiképzése félmillió forintba kerül, — de ennek megfelelő devizát hozhat is!) ön- fenntartására engedélyezett vállalkozásokat sokszor utólag kreált terhekkel akadályozzák.. Mivel várható, hogy az Öbölháború befejeztével ez a pillanatnyilag „várakozó” érdeklődés ugrásszerűen megnő, késedelem nélkül fel kell készülni erre. Annál is inkább, mert pillanatnyilag még mindig Magyarország a legjobbnak ítélt politikai, gazdasági és felkészültségi helyzetű kapocs a regionális és távolsági nyugatkeleti légiközlekedésben is. A repülőterek körzeteikkel együtt való fejlesztése ugyancsak speciális magyarországi előnyöket (folklór, gyógy-idegenforga- lom, repülési lehetőségek, kis- és nagy javító bázisok, környező országokból középtávú légiforgalom stb.) kínál, amelyekben a törvényhatóságoknak alapvető szerepük lehet. Például ha a tenderben társasági tagként részt vesznek, automatikusan megkaphatják a bankgaranciákat. A regionális repülőtér-fejlesztésekhez szükséges berendezések gyártására pedig meglehetősen felkészültünk, hiszen ilyesmiket régóta exportálunk is (radar, rep- i térvilágítás, reptéri járművek). A javaslat elkészült A társadalom megkérdezése nélkül, de terhére létesített vidéki repterek körzeti társaságokban hasznosítása—s talán ez a legfontosabb előny—minőségi munka- alkalmak lehetőségét is kínálja. A várható forgalom, hasznosítás, költség számbavételével készült ajánlásokat is tartalmazó kiadványt rövidesen megjelentet a Regio-Invest, és eljuttatja az érdekelt szervekhez, törvényhatóságokhoz. Végül felsoroljuk a javaslat szerint állami tulajdonban tartandó (vagy tenderben hasznosítandó) reptereket: Békéscsaba, Budaörs, Csákvár, Debrecen, Dunakeszi, Kalocsa, Kaposvár, Lacháza, Kunmadaras, Pécs, Pér, Sármellék, Szeged, Szombathely, Tököl. De a további 30 vizsgáltat is fontos lenne a repülésben használni. Sz. J. A TÖRTÉNELEM AZ ÉLET TANÍTÓMESTERE? A magyar gyapot Jókai jobb közgazdász volt Rákosinál Ha Rákosiék feltételezték volna, hogy elődeink sem estek a fejük lágyára, sok előnyösnek látszó újítással megpróbálkoztak, aligha fizettünk volna tíz- és százmilliókkal az országos „kísérletekért". Kiszakítottak volna ezer és ezer hektárt a termelésből, ha hallottak volna valamit harangozni a két világháború közötti kiskunsági gyapotkísérletekről? A hasznos növény esetleges meghonosításával ugyanis többen próbálkoztak, mindenekelőtt Szabó Lajos, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara egyik vezetője. Főként Ágasegyháza és Alpár környékén termesztették. Volt magukhoz való eszük, ezért csak kismértékben növelték a gyapotültetvények területét, amikor hála a körülmények ritka szerencsés alakulásának, biztatónak látszottak az első eredmények. „Új csodát termett a kecskeméti föld ujjongtak a helyi újságírók a gyapot szára éppen olyan, mint az amerikaié. .. Kiválóan alkalmas feldolgozásra. Nagy előnye, hogy csomós képződmények csak csekély mértékben mutatkoznak rajta. . . A magyar gyapot a pamutipari részvénytársaság igazgatója szerint háromszor olyan jövedelmező, mint a búza.” A tapasztalatok azonban bebizonyították, hogy nem mind arany, ami fénylik. Ezért nem került a tömegtermesztésbe. Megkockáztatom, hogy a pártdiktátort is figyelmeztették gyapotprogramjának katasztrofális kockázataira. Miért ne tette volna túl magát a mezőgazdaság lehetőségeit meghatározó természeti adottságokon, ha kiiktathatónak vélt ősi emberi tulajdonságokat? A jobb sorsra érdemes Kónya Lajos költőt is beugratta. így lelkesedett: „Növeszted az ország sorsát gyapottermő Magyarország.” A föld megcsúfolása ellen tiltakozó szakembereket itt Kecskeméten is az ávóra ráncigálták, agronómiái továbbképzésre. Feltehetően Jókai Mór sem tudta volna eltéríteni természetátaiakító szándékaitól Rákosi Mátyást, mert nem sokat törődött klasszikusaink nép- és tájismeretével. A népszerű író csaknem 140 esztendeje figyelmeztette olvasóit, az illetékeseket: legyenek circumspectusok, azaz körültekintők, új növények honosítása előtt mérlegeljék a hazai adottságokat. Alapos tanulmányozás után mondta ki: Amerika növénykirálya a mi éghajlatunkon csak pórként tengődhetne. Kis területen maga is megpróbálta termesztését. A tobozok megérleléséhez rövidnek bizonyult a magyar nyár. Nem lelkesítette túlságosan a múzeumi ipartárlaton bemutatott egy font hazai gyapot sem. „Az a kérdés, hogy ha kicsinyben tudtuk termeszteni, előállíthatjuk-e nagyban? És ha előállíthattuk, versenyezhetünk-e más termesztőkkel.” Összehasonlította a kinti és a hazai költségek alakulását. Jókai okosabb volt Rákosinál! Jobban számolt, céltudatosabban gondolkodott. Még azt is tudta, hogy a kevés napfény miatt a fejlődésben visszamaradt növényt hiába noszogatná csasztuskával, mint a „népvezér" egyik tollnoka. így buzdította a fejlődésben visszamaradt magyar gyapotot: „Kicsi vágyókén majd megnövök én — Ha a szovjet agrármódszert — Eltanulom én.” Heltai Nándor ISKOLÁZATLANSÁG — MUNKANÉLKÜLISÉG — BŰNÖZÉS Struktúra váltás félanalfabétákkal ? Beszélgetés egy (nein) leírható réteg sorsáról Nemrég lapunkban is foglalkoztunk az állástalan fiatalok egyre növekvő számával, illetve azzal az aggasztó semmittevéssel, amellyel társadalmunk erre a problémára reagál. Egyre indokoltabbak a kérdések: kikkel akarunk kilábalni a gazdasági válságból, mire predesztinálja az országot a semmihez nem értő, jórészt iskolázatlan vagy nyolc osztályt végzett, de szakmát nem tanuló, állástalanul csellengő fiatalok tömege? Kiskunhalas csak egy a megye mintegy száznyolcvan településéből, s megyénk egy az ország 19 megyéje közül. A halasi tapasztalatok akár mintavételnek is elfogadhatók az országos problématengerből. Mester Sándor, a felsővárosi iskola felnőttoktatási tagozatának vezetője, gyakorlati szakember, újságcikkek és rádióbeszélgetések interjúalanya, a témával foglalkozó oktatási fórumok rendszeres résztvevője. Legutóbb az Oktatáskutató Intézet Önkormányzat és iskola címmel rendezett konferenciáján a Pesti Vigadóban szerepelt előadóként. Vele beszélgetünk. — Ezen a konferencián a kisebb települések oktatásirányításáról beszélt. Létezik ma egységes oktatásirányítás? — Én ott éppen a várható konfliktusokról beszéltem. Arról, hogy ma a társadalmon és az oktatásügyön belül is bizalmi válság van. A kormány és az önkormányzatok közötti politikai konfliktus erőteljesen hat az oktatásügyre, hiszen nekünk most a minisztérium és az önkormányzat is munkáltatónk. A konfliktus fennáll a helyi vezetés és az intézmények között is, hiszen az intézmények érdeke a magas színvonalú oktatás finanszírozása irányában hat, s ez egy hosszú távú folyamat. Az önkormányzatok érdeke viszonylag rövidebb távú, a fennmaradásért küzdenek, ez pedig a finanszírozás visszafogását kívánja. A megalakult oktatási bizottságok előbb-utóbb szétforgá- csolódnak, mert egyszerre kell apparátusi és döntés-előkészítő feladatokat is ellátniuk. — Miközben ezek a konfliktusok éleződnek, az oktatás szekere ezer más problémakátyúban is zötykölődik. Maradjunk az ön szakterületénél. A felnőttoktatás eddig is púp volt az iskolák hátán. Gondolom, ezután sem lesz túlfinanszírozva. — A nappali tagozatra járó iskoláskorúak normatíváinak mi csak a harmadát kapjuk, annak ellenére, hogy a hozzánk járó tanulók fele 16 év alatti, tehát tanköteles korú. Érdemes elgondolkodni, mi az olcsóbb a társadalom számára: egy iskolai hely vagy egy javító-nevelő intézeti „beutalás”, ami ennek legalább hússzorosa, az összes egyéb társadalmi kártételről nem is beszélve? Mert azért ez a két dolog, az iskolázatlanság és a bűnözés erőteljesen közelít napjainkban. Egyébként a felnőttoktatás valóban mostoha- gyerek volt mindig. Az eddig működő rendszer arra koncentrált, hogy elbújjon a konfliktusok elől. Hogy bebizonyítsa ennek az oktatási formának a szükségtelenségét — mondván, ez úgyis el fog halni —, a statisztika meghamisításától sem riadt vissza. Miközben az „elhalásra” készültünk, 85-höz viszonyítva megduplázódott a hozzánk járók száma. Itt most már minden napért kár, amit elpocsékolunk. A 21. században ezzel a népességgel nem lehet megélni. — Egyáltalán milyen statisztikai kimutatások vannak erről? — Például Halas lakosságának iskolai végzettségéről nincs naprakész adat. Csak tapasztalati számokra utáltán én tíz-húsz százalékra teszem azok számát, akik nem rendelkeznek a nyolc általánossal, de rengeteg azok száma is, akik az általános iskola után semmilyen szakmát nem tanultak, vagy elkezdték, de kimaradtak a szakmunkásképzőkből. Kérdezem: hol fognak ezek munkát kapni ma, amikor a szakemberek között is válogatnak?! — Lehet-e kiutat találni az egyre inkább teljesítményre koncentráló oktatás mellett a lemaradókkal való foglalkozásra? — Ha például lenne egy konzekvenciákkal bíró tankötelezettség. Mert valljuk be, ma semmi nem kötelezi valójában a szülőt, hogy a gyerekét iskolába járassa. De kevés is a szülőkre támaszkodni, hiszen ezekben az esetekben többnyire a családi háttér is olyan, amilyen. A skandináv struktúraváltás olyan reklámpropagandával járt együtt a népoktatásra való figyelem felkeltésére, mint nálunk a választási hadjárat. Nem várhatjuk, hogy a gyerek, aki többnyire megundorodott a sikertelenségei miatt az iskolától, önként jöjjön be az utcáról tanulni. Mint mondtam, a szülő sem ismeri fel — tisztelet a kivételnek — a gyereke érdekeit, vagy amikor ráébred, már késő lesz. Hatalmas társadalmi ráhatás kellene .. % — És addig? — Addig mindent megpróbálunk legálisan és illegálisan, amivel ezeket a kallódó gyerekeket befoghatjuk. Már ameddig mi képesek leszünk működni. Ehhez azonban a szólamok helyett valódi szemléletváltásra lenne szükség. Azaz a konfliktusok elfojtása, kikerülése helyett azok feltárására, nyilvánosság előtti ütköztetésére. Annál is inkább, mert a szükséges technikáknak egyrészt birtokában vagyunk, másrészt nálunk „szerencsésebb” nemzetektől átvehetjük a példát. Hajós Terézia ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (T.: 28-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5„ C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). A fogászati készenléti ügyelet — sürgős esetben — hétköznap este 20 órától másnap reggel 7 óráig tart. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától másnap reggel 7 óráig. Az ügyelet helye: Kecskemét, Izsáki u. 5. (félemelet), fogászati ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Ágasegyháza: központi rendelő (T.: 76- 325, 76-030); Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324); Kunszentmiklós: központi rendelő (T.: 51-222); Dunavecsé, Szalkszent- márton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Lajosmizse, Felsőlajos, La- dánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.,: 56-173); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. J. Tajola (Fülöpháza, T.: 71-234); Lakitelek: dr. Debreczeni J. (Lakitelek, Széchenyi 72. T.: 42-005); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 74-844); Ti- szaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon hívható, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el (Pokorny u. T.: 24- 351). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, fel- sőszentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei, vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki. kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el. KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig a városi KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN szakorvosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Petőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián u. T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermek- orvosi ügyelet rendje hétvégeken 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homokmégy, Miske, Dunaszentbenedek, Öregcser- tő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234), éjszakai ügyelet: 213-as mellék.) A rendelőintézetben munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Duna- pataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és. a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey.tér 1. T.: 176); Dunapataj, Harta: dr. Kali É. (Harta, Semmelweis tér 1. T.: 33). KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011), itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá- si, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa. központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Borota, Rém, Kéleshalom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kele- bia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 8. T.: 31); Jászszentlászló, Szánk: dr. Folberth Gy. (Szánk, Béke u. 30. T.: 31-547). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszer- tárak tartanak ügyeletet: KECSKEMÉT: Szabadság tér 1., BAJA: Tóth Kálmán.tér 2.. BÁCSALMÁS: Hősök tere 4., IZSÁK: Rákóczi u. 2., JÁNOSHALMA: Béke tér 1/A. KALOCSA: Széchenyi-lakótelep, Kossuth u. 57 /B, KISKŐRÖS: Luther tér 5., KISKUNFÉLEGYHÁZA: Attila u. L, KIS- KUNMMAJSA: Hősök tere 3.. KISKUNHALAS: Kossuth u. 15—19., KUNSZENT- MIKLÓS: Kálvin tér 7., LAJOSMIZSE: Szabadság tér 7., SOLT: Béke tér 6., SOLT- VADKERT: Ifjúság u. 2., TISZAKÉCSKE: Béke tér 5. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeremle: dr. Aradi 1. (Baja, Martinovics u. 4/A, T.: 12- 524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12-581),. Felsőszentiván, Csávoly, Bács- bokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Május 1. tér 4.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulba- nov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 2. T.: 800). Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa u. 31. T.: Kunszentmiklós 51-348), Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság sold kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Templom u. 15.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Baj- csy-Zs. u. 55. T.: 106), Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1. T.: 41-219), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Bittmann J. (Fájsz, Árpád u. 13. T.: 52). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Temesváry 1. (Kecskemét, Erkel u. 8. T.: 23-218), Kecskemét. Ballószög, Helvécia: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.: 23-831), Jakabszállás, Orgovány: dr. Za- kupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 56-248), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb, 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56- 948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 16. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37. T.: 74-549), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Sza- lay T. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 51-005), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Vörös Hadsereg u. 56. T.: 53-002), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-081), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41-130), Kecel. Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő u. 5. T.: 21-980). KISKUNFÉLEGYHÁZÁI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62-292), Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pál- monostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy.-né (Lakitelek, Széchenyi krt. 76. T.: 42-118), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31-108), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31- 942), Bugac, Kunszállás: dr. Vigh I. (Bugac, Kada E. u. 3.). KISKUNHALLASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Ádor S. (Kiskunhalas, Paprika A. u. 25.), Zsana, Harkakötöny, Balotaszállás. Kunfe- hértó: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11. T.: 21-649), Jánoshalma: dr. Berta P. (Jánoshalma, Kölcsey u. 44.), Borota. Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8. T.: 936), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48. T.: 467).
