Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-07 / 56. szám

„MÁR NEM LEHET TOVÁBB TERHELNI A LAKOSSÁGOT” Falugyűlés Ladánybenén Ladánybene, a több mint ezernyolcszázas lélekszámú te­lepülés vezetése a múlt évben 22 millió forintból — ebből a la­kossági adó 900 ezer forint — gazdálkodott. Erre az évre az önkormányzat egy kis tartalék pénzt örökölt — mondta a feb­ruári falugyűlésen Visontay Ist­ván polgármester —, ám ígérni csak annyit tud, hogy a meglé­vő intézményeket működtetik. Változatlanul cél a szolgáltatá­sok színvonalának javítása, amiben elsősorban a magánvál­lalkozókra számítanak. Az alapellátás egyébként jónak mondható — hallottuk Vison­tay Istvántól —, van fogorvos, sőt gyógyszertár is a községben. Rendszeresen hatvan idős em­bernek szállítják házhoz — mindössze tizenhat forint térítés ellenében — a meleg ebédet. Az iskolások szintén jelentős ked­vezményt kapnak az étkezés­hez, többek megélhetését szociá­lis és nevelési segéllyel is segítik. A múlt évben elkészült a fa­luba vezető út padkája, a köz­pontban pedig épül a parkoló. Viszont üresen tátong a telefon- fülke, mert a távközlési üzem hónapok óta készülékhiányra hivatkozik. „Ha hétfő, akkor betörés” — legalábbis eddig így volt — mondta a polgármester, aki megköszönte az önvédelmi csoportba jelentkezettek önzet­lenségét. Az önkéntesek rend­szeres járőrözése óta viszont nem volt bünügy a faluban. De a félelemérzet megmaradt La­dánybenén is, hiszen fenyegető a munkanélküliség, az elszegé­nyedés. Visontay István ezért is hangsúlyozta: „Újabb adókat nem vezetünk be, mert már nem lehet tovább terhelni a la­kosságot.” A költségvetésről egyébként március első napján tárgyalt az önkormányzat. A falugyűlés első hozzászóló­ja Oláh Jánosné volt, aki nem tud belenyugodni kisajátítási ügyébe, amelyben a bíróság már döntött. Mint mondta, „aprópénzért nem adom a terü­letet”, ahol egyébként autópar­koló lesz. Egy másik felszólaló a rendőrök szigorúbb intézke­dését sürgette, s felelevenítette a csendőrség idejét. Péli György sokak nevében a vízmű vállalat képviselőjének címezte a kér­dést: a drágább vízből is miért akadozik az ellátás? Nagy taps kísérte annak a fiatalembernek az észrevételét, aki kritikusan szólt az iskolai tanítás színvo­naláról. Megkérdőjelezték az áramszolgáltató helyes számlá­zását, a tanácsi apparátus lét­számának alakulására is kíván­csiak voltak, s arra is: a segélye­zettek megérdemlik-e a támo­gatást? A meghívott vendégek közül elsőként dr. Molnár István, Kecskemét város rendőrkapitá­nya szólt az egyre nyugtalaní­tóbb közbiztonságról. Elmond­ta, hogy több körzeti megbízott munkába állítására nincs lehe­tőségük, de a faluhoz közel eső Lajosmizsén rendőrőrsöt alakí­tanak ki. Szekeres István, az Észak Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat megbízott igaz­gatója a jobb vízellátást a tele­pülés nagyságának megfelelő hidroglóbusz építésében látja —, mint ez felszólalásából ki­tűnt. A falugyűlés — ahol több száz érdeklődő volt — véradók kitüntetésével fejeződött be, s ez alkalommal köszönték meg dr. Nagymarosi Károlynak, a megyei gyógyszertári központ nyugalmazott igazgatójának közreműködését a gyógyszertár építésében. Pulai Sára MÉG EGYSZER A HŐMENNYISÉGMÉRÉSRŐL Csak a felhasznált energiáért fizessenek a fogyasztók! Teljesen igaza van Mészáros László­nak a lakóktól független energiapazar­lás megszüntetésének fontosságát ille­tően, amit a Petőfi Népe február 20-ai számában közölt írásában részletesen is kifejt, reagálva a lakásonkénti hő­mennyiségméréssel és számlázással foglalkozó cikkre. Valóban meg kell szüntetni, illetve minimalizálni kell a nyílászárókon és a panelokon át történő hőkiáramlást. Valóban el kell jutnunk majd a ter­mosztatikus radiátorszelepek teljes kö­rű beépítéséhez is. (Nyugati országok­ban már olyan hőfokszabályozós radi­átorszelepeket is gyártanak, amelyek­nek fűtési menetrendje 1 hétre beállít­ható.) Valóban csökkenteni kell a laká­sok közötti hőáramlást, mert a tényle­gesen megtakarítható hőmennyiség csökken azáltal, ha a lakásokban fel­használt hő egy részével a szomszédot fütjük. Ahhoz azonban, hogy a fogyasztó tudja, mit jelent számára egy-egy ener­giapazarló pont megszüntetése, az eredményt is tudnia kell. Ennek érde­kében a Kecskeméti IKTV a lakáson­kénti fogyasztásarányos elszámolást szeretné megvalósítani. Ezzel szét akar­juk törni azt a doktrínát, amely kötele­zően előírta a lakók számára, hogy csak egy adott hőfoknál érezhetik jól magukat. A hőfogyasztás szerinti elszámolás a lakókat ösztönözni fogja arra, hogy apró lépésekkel közösen közeledjünk az energiamegtakarításnak, energiafel­használásnak olyan mértékéhez, amelyhez a nyugati országok már elér­tek, és amit biztosan el tudunk érni mi is. A hőfogyasztás szerinti számlázás­nál Mészáros László erről sajnos nem informálódott — a lakások elhe­lyezését korrekcióként figyelembe fog­juk venni, és így megpróbálunk az át­öröklött hagyományok mellett maxi­málisan igazságosak lenni. A célunk az, hogy fogyasztóink csak annyi hő­energiát fizessenek meg, amennyit el­fogyasztottak, egy kalóriával, egy fil­lérrel se többet. Mihala László a Kecskeméti IKTV üzemvezetője Göncz Árpád német gazdasági vezetőket fogadott Német gazdasági vezetőket fogadott Göncz Árpád, a köztársaság elnöke szerdán a Parlamentben. Kifejtette előttük: a magyar gazdaság iránt megnyilvánuló német segítő- és együttműködési készséget naponta tapasztaljuk, de ugyanakkor rámuta­tott arra is, hogy véleménye szerint még nem mindig vagyunk képesek élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek a kétoldalú kapcsolatokban rendelkezésünkre állnak. Göncz Árpád tájékoztatta a gazdasági vezetőket arról, hogy Magyarországon az átalakulási folyamat közepén tartunk, a legnehezebb rész, a gazdasag privatizációja most van folyamatban. Célunk, hogy valódi piacgazdaságot alakítsunk ki, amely­nek nemcsak a törvényi feltételeit teremtjük meg, hanem biztosítjuk a működőké­pességét is. Erich Riedl gazdasági minisztériumi államtitkár elmondta, hogy kormánya elége­dett a kétoldalú együttműködés eredményeivel, s mindent megtesznek annak érde­kében, hogy a még hiányzó feltételeket a maguk részéről megteremtsék. Weizsäcker államelnök üdvözletét átadva jelezte: német részről nagy várakozással tekintenek Göncz Árpád május elejére tervezett hivatalos németországi látogatása elé. Hans Peter Stihl, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Egyesületének elnöke szólt arról, hogy a mostani magas szintű kereskedelmi küldöttség látogatása bizo­nyíték: a magyar német gazdasági kapcsolatokban új szakasz kezdődhet. Legfon­tosabb céljuk, hogy biztosítsák a feltételeket és az információkat a német beruházók magyarországi befektetéseihez. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Alexander Arnot, Németország budapes­ti, valamint Horváth István, Magyaország bonni nagykövete. 1991. március 7. • PETŐFI NÉPE • 3 FELÖLTÖZTETIK-E A RENDŐRT? — MARISKA ÉS A TÖBBIEK: NEM KELLENEK Tavaszvár ás Duna tetétlenen Dunatetétleni háza előtt egy közép­korú férfi a kapunak támaszkodva nézi az út túloldalán elterülő szántóföldet. Várja a kikeletet. Hónak már nyoma sincs. Nem így az influenzának. Az utcán sétáló huszonnyolc óvodásnak most hu­szonkét társa hiányzik. Legyűrte őket a betegség. Földi Ferencné és Nyámádi Mária óvodapedagógus azonban remé­li, a jó időben hamarosan ismét együtt sétálhat a csapat. A tavaszt várva kinek így, kinek úgy telnek a napjai a faluban. Ahogyan a föld felé tekintő gazdának is biztosan megvannak az elképzelései, Púifi Mi- hályné sem enged azokból a tervekből, amelyeknek valóra váltását polgármes­terként szorgalmazza. A demokrácia mellé pénzt is! — Szigorúan komolyan veszek min­dent, ami a munkakörömhöz tartozik mondja a megye egyik, talán legfiata­labb polgármestere. — Nem vagyok hí­ve a kirakatpolitikának. Minden ked­den délután a községházán fogadóórán várom azokat, akiknek valamilyen kér­désük vagy bejelentésük van. A hét töb­bi napján is, bármikor szívesen segítek tanáccsal és a rendelkezésükre állok a választóimnak, hiszen itt dolgozom, nem messze a községházától, a takarék- szövetkezet kirendeltségvezetőjeként. Az önkormányzat ülései nyilvánosak. Azon bárki részt vehet. A demokrácia nem színes léggömb, amelyet elenged­nek, aztán kapjon utána, aki tud! A múlt héten falugyűlést tartottak Dunatetétle- nen, hogy a Hartától való tavalyi elválás­sal kialakult helyzetről, a pénzügyekről s a legsürgetőbb feladatokról az önkor­mányzat megismerje a lakosság vélemé­nyét. A közvetlen információcsere révén jutottak nemrég arra az elhatározásra, elterelik a búcsút egy kis közbe, hogy ne zavarja a közlekedést. A február 25-ei falugyűlésen is volt mondanivalójuk a választóknak. Főleg az olyan kérdésről, mint az egészségügy. Az óvodásokat nemcsak az influenza támadhatja meg, hanem a fogszuvaso­dás is. Egy védőnő ugyan hoz nekik Hartáról megelőző gyógyszert, ám a gyerekeknek és a felnőtteknek jobb len­ne, ha helyben kezelnék a fogaikat. A hartai fogász kijárna hozzájuk. Az orvosi rendelő elég tágas ahhoz, hogy ott dolgozhatna. A kérdés: kifutja-e 50 ezer forintból, hogy megvegyék a fogor­vosi széket és az egyéb felszereléseket ? „ Vedd ki, papa, a földedet!” — Főállású rendőr is kellene Tetétle­nen - folytatja a polgármester —, de nekünk, ezen a 700 fős kistelepülésen, csak szabadidős rendőrre telik. Akkor jönne ki, amikor ráér. A kalocsai kapi­tány szerint egy rendőr — ruhával, fel­szereléssel együtt — évente 800 ezer fo­rintba kerülne. Ez sok a mi 11 millió forintos költségvetésünkhöz képest. Míg a polgármester hivatalában így számol, az emberek a határban arról tanakodnak: — Megtermi-e a föld 1991- ben is a megélhetésre valót? Idős Buti József abban bízik, hogy igen. 1959-ben egyik alapító tagja volt a termelőszövetkezetnek. Az egykori gya­logmunkás, tehenész, majd fejőgulyás 7500 forint nyugdíjból él. Az év elejétől viszont a maga ura. Visszakért 16 hold földjét úgy műveli, ahogy akarja. Báli gazda a második ember a faluban eddig —, aki visszaigényelte tulajdonát a tsz-től. — Nekem a tsz-szel nem volt bajom — beszél az ott eltöltött évekről. A munkámat elvégeztem. Nem hábor­gattak. Ezentúl másképp lesz. A földe­men a család gazdálkodik. Veje, Szabóki Béla biztatta: Vedd ki, papa, a földedet! Majd mi. fiatalok, kezdünk vele valamit! — Tetétlen grófi birtok volt valami­kor — említi Szabóki Béla. — Húsz aranykorona az értéke holdanként. Ha ebbe a földbe beleköpök, terem — jelzi e szokatlan hasonlattal, hogy nagyon jó. kövér földről van szó. • A gyerekek egészsége (is) azt kívánja, hogy legyen helyben fogorvos. A bő terméshez persze több kell egy köpésnél. Munkabírás, szorgalom és nem utolsósorban pénz. Haszonlesők nélkül — a maguk javára — Dunatetétlenen öt-hatezer hektá­ron gazdálkodik a szövetkezet hall­juk újra Szabóki Bélát, aki egyébként a községben a 16 fős taglétszámú SZDSZ- csoport vezetője is. — Ehhez képest mégis kevés a haszna. Ha nekem egy holdra számítva nem lesz tízezer forint hasznom, itt vágom el a nyakam! Nem tartanék el akkora személyzetet, mint a tsz. Mariska, portás, brigádvezető, kis­és nagyfőnök, ellenőrzési osztály, meg akik a kávét főzik; tudja, meny­nyi pénzbe kerülnek ezek . ..? Ren­getegbe. Hát még az az átkozott ke­reskedelem, mint a múltban és ma­napság is! Volt: Mezőker, Mezőter­mék, MÉK. TSZ-KER. Ma is van: áfész, Monimpex, Terimpex, ilyen tex, olyan tex. Besöpri a hasznot sok közvetítő. Nem kérünk belőlük. A haszon megérdemelt része ma­radjon a termelőknél! Jogos követelés Dunatetétlenen és bárhol az or­szágban —, hogy saját munkájuk gyümölcséből egyszer majd felöltöz­tethessék a rendőrt ebben a Bács- Kiskun megyei faluban is. Kohl Antal • Meglesz-e 1991-ben is a megélhetésre való? • Idős Báli József (balról) vejévcl abban bízik, hogy igen. • Főállású rendőr is kellene Tetétlenen, de nekünk, ezen a 701) fős kistelepülésen, csak szabadidős rendőrre telik. (Pálfi Mihályné polgármester) A tervezett ütemben épül a Suzuki-gyár Esztergomban már befejezték a Suzuki autó összeszerelő üzem ala­pozási munkáit, és megkezdték az üzemcsarnok vázszerkezetének szerelését. Elkészítették az úgyne­vezett kihordóalagút alapjait, és hozzáláttak a présgépek mélyala­pozásához. A festőüzem tető alá hozása jelenti a legbonyolultabb feladatot a kivitelezőnek, a 31-es Számú Építőipari Vállalatnak, mert a tűzvédelmi és környezetvé­delmi rendszereket is be kell építe­ni a csarnokszerkezetbe. Az előkészületek során több mint 300 hazai cég közül választot­ták ki azt a 34 vállalatot, amely a szigorú japán műszaki és minőségi követelményeknek megfelelő al­katrészeket, részegységeket szállít­ja majd a gépkocsik összeszerelésé­hez. Ézek a cégek a háttérbeszállí­tások több mint 30 százalékát vál­lalják. A későbbiekben ezt a része­sedést 70 százalékra kívánják emelni. A japánok adják a licenceket, know-how-kat, a szakértelmet, ők irányítják, szervezik majd a terme­lést. Az új gyár leendő magyar munkatársainak első csoportja már Japánban tanul, a Suzuki cég­nél. Mind a beruházók, mind a kivitelezők úgy nyilatkoztak, hogy a tervezett határidőre felépül a gyár, és jövő év októberében bein­dulhat a magyar Suzuki Swift sze­mélygépkocsik összeszerelése. (MTI) Lesz-e szemelygepkocsi hitelre? A Merkur szeretne részletre árusí­tani bizonyos gépkocsitípusokat, azonban nem rendelkezik saját tőké­vel erre a célra, és eddig még nem sikerült elfogadható hitelkonstrukci­óban megegyeznie a bankokkal — tájékoztatta Decsi István, a vállalat vezérigazgató-helyettese az MTI-t. A megemelkedett gépkocsiárak miatt jelentősen csökkent a kereslet, ami nehéz helyzetbe hozta a Merkúrt. Olyan időszakban nőttek a vállalat készletfinanszírozási költségei, ami­kor egyébként is sok nehézséget okoz a rubelelszámolásról a dollárelszá­molásra való átállás. A kereslet növe­lését célzó egyik intézkedésük lehet­ne, hogy a gépkocsikat részletfizetés­re árusítják. Ezt felismerve kezdett a Merkur tárgyalásokat több pénzintézettel is közöttük az OTP-vel, a Magyar Hitel Bankkal, az Országos Kereske­delmi és Hitelbankkal és a Takarék­bankkal a hitelnyújtási lehetősé­gekről. A Merkur álláspontja szerint a kölcsön kamatfeltételeinek az áru- vásárlási hitelek feltételeihez hason­lóknak kellene lenniük. (Ez ma álta­lában évi 36 százalék, 3 százalékos kezelési költség mellett). Három tí­pusnál jöhetne szóba azonnal a rész­letfizetési kedvezmény, a jelenleg készpénzért azonnali átvételre árusí­tott Skoda Favoritnál, a 126-os Polski Fiatnál és a Moszkvicsnál. Az 564 ezer forintért árusított Favoritnál például 200 ezer forintos kölcsönt javasolnak 18 hónapra, a kis Fiatot vásárlóknak pedig 100 ezer forint kölcsön nyújtá­sát javasolják 12 hónapra. Ä bankokkal folytatott kezdeti tárgyalások során elég megdöbbentő javaslatokat is kaptak. Voltak olyan elképzelések is, amelyek évi több mint 50 százalékos kamattal számol­tak. A tárgyalások azonban jelenleg is folynak, és a Merkur vezérigazga­tó-helyettese bízik abban, hogy ha­marosan, talán már két-három héten belül is megállapodásra juthatnak bi­zonyos pénzintézetekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom