Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-30 / 75. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1991. március 30. KALENDÁRIUM Márc. 30—ápr. 5. JELES NAPOK NAGYSZOMBAT (feltáma­dás): márc. 30. A húsvét előtti szombat a kereszjénység egyik leg­nagyobb ünnepe, e napon támadt fel Krisztus. A Biblia szerint a Jézus sírjához zarándokló szent asszo­nyok a sirt nyitva találták és angya­li szózatból értesültek Jézus feltá­madásáról. A nagyhét utolsó há­rom napja a mély gyász ideje. A ha­rangok némák, csak a feltámadási misén szólalnak meg újra. A nagy- szombati feltámadással kezdődő, körmenettel egybekötött örömün­nepnek része volt az ünnepélyes ke­resztelés: egyházi hagyomány sze­rint ennek emlékére kísért a húsvéti locsolkodás. Nagyszombaton év­századokon át a templomi szertar­táshoz tartozott az étel, a húsvéti bárány megszentelése, egyes vidé­keken (Erdély, Zala) a határkerü­lés. Nagyszombaton ér véget a 40 napos böjt is. HÚSVÉT (márc. 31): Húsvét va­sárnapja a legrégibb keresztény ün­nep. Minden évben emlékeztet Jé­zus Krisztus halálára és feltámadá­sára. amely az Evangélium tanítása szerint — innen az ünnep régisége a zsidó páska (peszáh) ünnepén történt. (A héber húsvét az idén ápr. 4—8. között van). A peszáh, másképp a „kovásztalan kenyér” ünnepe 'az ótestamentumi hagyo­mány szerint az első zarándokün­nep. melyet a zsidók az Egyiptom­ból való kivonulásuk emlékére ül­nek meg. amikor Isten tizedik csa­pásaként a halál angyala megölt minden egyiptomi elsőszülöttet, de elkerülte a zsidó otthonokat (a hé­ber peszáh jelentése: elkerülés). En­nek emlékére vágnak bárányt pe- száhkor a zsidók, mivel a kivonu­láskor, Isten parancsára, bárány­vérrel jelölték meg az ajtófélfát, hogy az öldöklő angyal elkerülje őket. Ezért esznek az ünnepen mindmáig kovásztalan (keletien) kenyeret, mert a menekülők sietsé­gükben nem tudták megvárni a ke­nyér megkelését. Peszáh ünnepét és vigíliáját, a széderesti lakomát számos más, ki­vonulásra utaló, jelentőségteljes mozzanat szabályozza. A zsidó ha­gyományban gyökeredző húsvét ünnep Rómába való átültetésekor a császárkori Róma egyik leglátvá­nyosabb ünnepe volt a tavaszi nap­éjegyenlőséget követő ünnepségso­rozat. Márc. 22-én az istent jelképe­ző „tavaszi fát" körmenet vitte a szentélybe, márc. 24. volt a „vér­ontás napja”, amelyen az isten ha­lálát gyászoló papok, gyászuk jelé­ül véresre sebezték testüket. Más­nap a hilaria, a feltámadás ünnepe volt, ekkor a féktelen gyász tébo­lyult örömbe csapott át. A keresz­tény korban mint legfőbb ünnep sokáig húsvét volt az újév kezdete is. Húsvéthétfő (mondják húsvét másnapjának is: ápr. 1.): termé­kenységvarázsló ünnep volt hajda­nán, az ősi rítus keresztényesített formájában él ma is. Eredete a ke- resztclésre utal. Ősi magyar szokás szerint e na­pon a gyerekek „szagos vízzel”, rö­vid versikéket mondva locsolnak, a legények régebben előre megszerve­zett „köszöntős felvonulással”, ze­nével mentek öntözni. A magyar néphagyomány „vízbevető, vízbe- hányó hétfö”-ként is emlegeti hús­vét hétfőjét. Vidékenként más volt a locsolási szokás. Az Alföldön ki­sebb csoportokba verődtek a legé­nyek, a lányokat a kúthoz hurcol­ták. egész vödör vízzel öntötték le, nehogy kcléscsek legyenek. 4« Kecskeméten a századfordulón húsvét második napján a lakosság nagyobb része délután a Mária- kápolnánál gyűlt össze, ahol sörö­zés mellett mindenféle játékok (ló­verseny stb.) folytak. A mulatság neve „Emmaus” volt, az evangéliu­mi történetre utalással. (A feltá­madt Krisztus az Emmausba menő két tanítványának megjelent.) * Félegyházán száz évvel ezelőtt — a „rendes asszony már nem en­gedte, hogy úgy megöntözzék, ahogy a legények szerették volna. Akit meg asszony létére a kútnál fogdoshattak, sivalkodtattak, nem sok bizodalom volt hozzá. A leány se sokat ér, ha a fogdosást állja, meg hogy a ruha reá ragadjon” — írja Réső, a Magyar népszokások című tanulmányában. 4« A Felvi­déken már előző este a legények tojást szedtek a lányos házaktól, amit másnap reggel közösen, rán- tottaként fogyasztottak el. A tojás héját annak a lánynak az ablaka alá szórták, akire haragudtak valami­ért. * Palóc vidéken nyers tojást és szalonnát kaptak a legények azok­nál a házaknál, ahol tiszteletük jelé­ül csuromvizessé öntöztek minden nőnemű személyt. * Az ország északi részén egyes falvakban már húsvétvasárnap éjfélkor kezdik az öntözést. Egy legény az ablakhoz megy és felkölti a leányt, kettő pe­dig az ajtónál áll. Amint a lány ki­nyitja az ajtót, megragadják és vi­szik a patakba. * A falvak többsé­gében a lányok igyekeztek elbújni a legények elől, akit megtaláltak, azt a kúthoz vitték és vödörszám hord­ták rá a vizet. * A legényszámba nem vett fiúk először a keresztany­jukhoz mentek, akit az ott kapott vízzel meglocsoltak, majd a roko­nok, szomszédok lányai következ­tek. * Úgy tartja a magyar néphit: a lányt húsvétkor ha alaposan meg nem öntözik, pártában marad. Délvidéken öntözés helyett korbá­csolásjárta. A nők tojással válthat­ták meg magukat. * Az erdélyi szászok szerint a kender nem terem, ha húsvétkor nem öntözik meg be­csületesen a lányokat. * A locso­lás, öntözés az első harangszóig tar­tott! A locsolás jutalma általában mindenütt a hímes (festett) tojás volt, a legények gomblyukukba vi­rágot és pántlikát is kaptak. A hús­véti tojás vidékenként más-más ne­vet kapott; hívják hímes tojásnak, írott tojásnak, piros tojásnak. A dí­szes húsvéti tojás Európa keleti fe­lén terjedt el; Nyugat-Európa egy részén nem is ismerik. A tojások batikolással (viaszfestés), karcolás­sal vagy festéssel készülnek. NÉVNAPTÁR III. 30. (szombat): ZALÁN: Tö­rök eredetű, régi magyar személy­névből ered, Vörösmarty höskölte- ménye tette népszerűvé. (III. Béla névtelen jegyzője szerint az Alpá- ron székelő Zalán a Duna—Tisza vidéki bolgárok fejedelme volt, aki Árpád fejedelemmel szemben csatát vesztett.) A név_ jelentése: dobó, ütő. 4« AMADÉ: A latin amare (szeretni) és a deus (isten) szavak összetételéből, jelentése: szeresd az Istent! 4« GUJDÓ: A német Guido névből ered, jelentése: erdőből szár­mazó. * Köszörűjük a névnapjukat most tartó Izidorokat is! III. 31. (vasárnap): ÁRPÁD: Ré­gi magyar személynévből a XIX. században újították fel, Árpád feje­delem tiszteletére. Származása bi­zonytalan. * BALBINA: A latin balbus (hebegő, dadogó) szó szár­mazéka. * BÉNI: A Benjamin név régi magyar Béniamin formájának rövidülése. 4« BENJAMIN: Héber eredetű név, jelentése: a szerencse fia. * BENJAMINA: A Benjamin férfinév latinos nőiesítése. * BE­NŐ: A Benedek és a Benjamin név -ő kicsinyítő képzős, önállósult származéka. * Köszöntjük a név­napjukat most ünneplő Akács, Ákos, Johanna, Kornélia nevű olvasóinkat is! IV. 1. (hétfő): HUGÓ: A Hugu- bert, Hugwin, Hugbald germán ne­vek német Hugo rövidülése. * AGÁD: Valószínű a török eredetű régi magyar Aga név -d kicsinyítő képzős származéka. 4« AGAPIÓN: Görög eredetű férfinév, jelentése: szeretet. H« Köszöntjük a névnapju­kat most tartó Ida, Pál, Teodóra, Urban nevű olvasóinkat is! IV. 2. (kedd): ÁRON: Ószövetsé­gi név. Héber eredetű, jelentése: ih­letett, tisztánlátó. * Köszöntjük a névnapjukat most tartó Ferenc, Má­ria, Orbán nevű olvasóinkat is! IV. 3. (szerda): BUDA: Régi ma­gyar személynévből utónévként újí­tották fel a XIX. században. A sze­mélynév eredete vitás. Lehet gót (követ jelent), lehet szláv (kunyhó), lehet török (bot, buzogány). * IN­DIRA: Indiai női név. KE- RESZTÉLY: A latin Christianus rövidült, magyarosodott formája, jelentése Krisztushoz tartozó, Krisztust valló, vagyis: keresztény. * MÚZSA: Újabb keletű névadás a hasonló közszóból, ill. a költészet és a zene Musa nevű istennőjének nevéből. * ULPIÁN: A latin Ulpi- anus névből ered, mely az Ulpius származéka. * Köszöntjük a név­napjukat most ünneplő Irén, Richárd nevű olvasóinkat is! IV. 4. (csütörtök): IZIDOR: A görög Iszidórosz név latin Isido- rus formájának rövidüléséből, jelen­tése: ízisz egyiptomi istennő ajándé­ka. (ízisz a hitvesi és anyai szeretet, a szerelem, a termékenység, a folyó áradása, az ég és a Föld istennője volt). * KERÉNY: Valószínűleg a latin Quirinus név rövidüléséből származik, jelentése: lándzsás férfi. Köszöntjük az ünnepeiteket! IV. 5. (péntek): HONORÁTA: A latin Honoratus férfinév női pár­ja, jelentése: tiszteletre méltó. * KRESZCENCIA: A latin Crescens férfinév női párja. Jelentése: növek­vő. * Köszöntjük a névnapjukat most tartó Honóriusz, Irén, Julian­na, Vince nevű olvasóinkat is! „A FEKETE GÓLYÁK VISSZATALÁLNAK” EZT A TÁJA T MEG KELL ŐRIZNI Cousteau-val a téli erdőn Felső Bamabás-Papp Attila Felső Barna­bást, a harminc­esztendős érsek- csanádi termé­szetvédelmi őrt rövidesen megis­meri az egész vi­lág. Legalábbis az a 250 millió ember, akinek számára, már elő­zetesen igényt tartottak Cous­teau kapitány négyrészes Duna- filmjére. A téli er­dőt bemutató fe­jezetben Felső Barnabás hajtja a szánt repítő pari­pákat. A bakon mellette egy 11 éves kislány, Cousteau kapi­tány unokája annak a fiának gyermeke, aki baleset áldozata lett — és maga, a kapitány foglal helyet. Most azonban nem a világhírű tudós kutatócsoportjával kialakult kapcsolatról, a több hétig tartó együtt­működésről szeretnék írni — talán erre is sor kerül majd —, hanem egy ma- gyon szép könyvről. A Gemencről szó­ló fotóalbumról elmondhatjuk, hogy valóban hiányt pótol. Először vehet­nek kezükbe az olvasók — éppen e sorok megjelenésével egy időben — egy olyan könyvet, mely teljes egészében Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdőségével, Gemenccel foglalkozik. A könyv célját a szerzőtárs, Papp Attila erdőmérnök — aki a Gemencről szóló tanulmányt írta — így fogalmaz­za meg: Az idő múlásával azonban olőbb- utóbb szembesülnöm kellett azokkal a hatásokkal, melyek ezt a csodálatos és páratlan világot is a múlandóság sebe­sen száguldó szekerére helyezik, s döb­benten vettem észre, hogy az egyik év­ben oly hangos gémtelep is elnéptele­nedhet a következő nyárra. Az átalakí­tás veszélyeinek felismerése késztetett ennek a könyvnek a megírására. Sze­retném, ha könyvünk nem búcsú lenne Gemenctől —- hiszek az emberben, és hiszem, hogy a fekete gólyák visszata­lálnak fészkeikre. Gál Zoltán „MEGRENDELT GYEREKEK” Ez az első lépés az „á la carte gyerekek” felé — kiáltották világgá Gary Hodgen amerikai orvos professzor ellenfelei, amikor a Virginia államban lévő kutatóintézet nyil­vánosságra hozta programját: júliusban a Jones Institute tíz, önként jelentkező ifjú párral genetikai kísérletet kíván folytatni. E kísérlet ellenzői abban látják a veszélyt, hogy az eljövendő mamák és papák nem­csak a gyermekük nemét, hanem még a hajuk és szemük színét is megrendelhetik. A professzor természetesen visszautasította a naiv és rosszindulatú vádaskodást. Arról van szó ugyanis, hogy a kísérlet során bizonyos mennyiségű női petesejtet lombik­ban megtermékenyítenek és a növekvő sej­teket laboratóriumban tüzetesen megvizs­gálják, hogy vajon nem tartalmazzák-e a születési rendellenességek okozóit. Csak ezt követően ültetik be az anyaméhbe a lege­gészségesebbnek tartott sejteket, amelyek most már természetes körülmények között fejlődnek. Az önként jelentkező párok száma máris meghaladta a keretszámot. Ők semmit sem veszíthetnek, nyerhetnek viszont reklámot és bizonyára egészséges gyereket — ha nem is á la carte módon. NÉPI BÖLCSESSÉG VÍZSZINTES: I. Johann Gottfried Herder (1744 1803) német költő és esztéta megállapításának első része (zárt betűk: A, Y, T). 14. Későbbi fel- használásra félretett készlet. 15. A Bá­zeli harangok írója (Louis). 16. Folyó­szakasz! 17. Az USA tagállama. 18. Központi Sportiskola,_röv. 19. Szamár, franciául (Áne). 20. Állat lapocka fö­lötti testrésze. 21. Ilyen növény például a repkény és a zsálya. 23. Öntőforma. 24. Mágnesdarab! 25. Bátor parancs­nok kiáltja roham előtt. 26. Nőszirom. 27. Elhalaszt. 29. Autós csillagtúra. 30. Levéltávirat, röv. 31. A szem közepe! 32. Ösztökél. 34. Kozmetikus helyezi fel a bőrre. 37. Száraz italok palackján olvasható felirat. 39. Derékszíj. 40. Ki­csinyítő képző. 41. Az ENSZ angol nevének rövidítése. 44. Teszi a szépet. 48. Tekebábokat egyetlen dobással le­dönt. 50. A természetes logaritmus rö­vidítése. 52. Római kettes. 53. Tagol. 55. Becézett női név. 56. Népszerű ko­mikus (László). 58. Tengerszoros Ang­lia és Franciaország között. 60! Javuló­ban van! 61. Szerep Csokonai Doroty- tya c. művében. 62. A mélybe hajítá. 63... . Kobo; japán író. 64.. . ,-es Sala­am; tanzániai város. 66. Minelli ameri­kai színésznő személynévé! 68.'Betűtö­redék! 69. Magasztalva emlegetett.;,71. Talajt vetéshez előkészít: FÜGGŐLEGES: I. Elemi részecske-. 2. Szerencselovag. 3. Körszelet! 4. Tisz- tulóban van! 5. Kutatva keresgél. 6'. Nagysága az OPEC-től is függ. 7. Oly­kor. 8. Dán autók jelzése. 9. Operaéne­kes (Sylvia). 10. Egyik rendezőirodánk. II. Munkadarab! 12. Olasz szigetcso­port Szicília elölt. 13. Ártó szándékú. 18. A zűrjének másik neve. 22. A Száll­nak a durvák c. szovjet film rendezője. 23. Kipusztítá. 34. Herder megállapítá­sának befejező része (zárt betűk : O, S. N). 25. Huzatban áll! 26. Kellemes szag. 28. Lövcg. 33. Szúrós, hegyes képződmény egyes növényeken. 35. In­díték. 36. Becézett orosz női név. 39. Vatikáni és osztrák autók jelzése. 42. Jól jegyezd meg, ismert latin kifejezés­sel. 43. A számítástechnikában ismert olasz márka. 45. Francia divatcég. 46. Hajlíthatatlan. merev. 47. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei község. 49. Vo­natkozó névmás. 51. Gyújtóbombák töltőanyaga. 54. Munkabér egy részét visszatartja. 57. Mélyvörös színárnya­lat. 59. Töltés lejtős oldala. 62. Szem­mel érzékeié. 65. Vatikáni, thaiföldi és japán autók jelzése. 67. AZK. 70. Ady írói álneve. 71. Építőanyag. 72. Cipész dolgozik vele. Nagy Balázs Beküldendő- a vizsz. 1. és a függ. 24. sor. A március 23-án közölt rejtvény he­lyes megfejtése : Oda nézz, apu! A krokodil fekvő­támaszt csinál! Nit látod. mcWfJfiKF&tflßi!*­Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Fricska Mihályné, Harta; Ba­lázs István, Kecskemét; Nagy Sándor* né, Kiskunhalas; Gyimóti Lajos, Kis­kőrös. I Tetőtől talpig virágban Minden csupa virág — állapíthatjuk meg, ha fel­idézzük a tavaszi, nyári divattrendeket. A tervezők már tavaly megmondták, virágos rét lesz az öltözé­künk 1991-ben. És ettől talán a kedvünk is virágosab­bá válik. A textiltervezők nem tétováztak, kreáltak nekünk nagy rózsás, tulipános, orchideás, pipacsos, ibolyás kelméket. Kontúrosan kirajzolódnak a felismerhető­en biológiai jegyekkel ékes virágok, vagy sejtelmes, fantázia szülte növények indáznak a kelmén. Látha­tunk mezei csokrokat, cserepes és vázás virágot. A növények olykor élénk elevenséggel pompáznak, máskor könnyedén feloldódva egymásba folynak, ak- varellhatást keltve. És ha már virágok, akkor természetesen nem lehet­nek mellékesek a színek. A legritkább, hogy egy-két színt és árnyalatait használnák a tervezők talán azért, hoßy a tavaly oly divatos, egyszínű ruhákat divatjamúltnak ítéljük. Amilyen színes egy mezei vagy kerti csokor, olyan sok színben pompázók az anya­gok. Mintha vége lenne az örökös kockás kosztümök, kabátok divatjának, a manekenek virágos kosztümö­ket, pelerineket terítenek magukra, Virágos sálakkal, kalapokkal. Az már csak természetes, hogy a cipők is virágos textilekből, nyomott velúrokból készülnek, leginkább a kabát, a ruha mintáját ismételve meg. S mit tegyen az, aki nem engedheti meg magának, ho^y egész ruha (és cipő)-tárát virágosra cserélje? Nos, néhány ötlettel nekik is szolgálhatunk. Lgy új blúzt, trikót mindenki vásárol tavaszra, nyárra. Lz legyen apró vagy nagy mintás, de mindenképpen virá­gos. Tanácsos beszerezni egy tarka-virágos muszlinsá­lat. Sok háztartásban még őrzik a nagymama 30-as évekbeli muszlinkendőjét vagy -blúzát. Ezeket akár eredeti funkciójukban, vagy átszabva, de egy sálnak átvarázsolva bizonyára hordhatják a felserdült uno­kák. Felvirágozhatjuk frizuránkat, cipőnket (cipőklipsz- szel, rátüzött textilvirággal, és applikálhatunk, varr­hatunk, esetleg hímezhetünk is virágot a tavalyi blúz­ra, szoknyára. Díszíthetjük a nyári ruha kivágását selyemszalagból formált virágfüzérrel, egy-egy nagy művirággal. A textilvirágot elkészíthetjük házilag is. Veszünk egy öt centiméter széles, huszonöt centi hosz- szú selyemszalagot, az egyik hosszanti oldalát nagy öltésekkel férceljük, majd összehúzzuk. Tetszés sze­rinti formára igazítjuk, és egyenként vagy a több hasonló módon elkészített művirágot füzérben a ru­hára varrjuk. Dekoratív hatást érünk el vele. (km) Maradona verslábai Diego Armando Maradona — van, aki c nevet nem ismeri? pályamódosításra ké­szül. Ezúttal azonban nem japán szerződés, nem francia pénz, nem is argentin érdek csá­bítja új küzdőtérre, hanem az ihlet. A játékos ugyanis lírai költőként debütált a közelmúlt­ban. Első versét már át is adta egy nápolyi zeneszerzőnek, aki azt érzelemdúsnak minő­sítette. A Klaudiának ez a vers címe — ajánlott költemény mintegy húsz sorban tár­ja fel egy futballista érzelemgazdag világát a születéstől utódainak felcseperedéséig, s jut el az emelkedett refrénig: „Te vagy a tengert borzoló vihar Nélküled nem érek semmit Ha rád gondolok, máris akarlak / Szikláról ugrok a világodba Istenem, mennyire sze­retlek Esküszöm, esküszöm, így igaz!" Sa­többi! „Amíg Claudia mellettem marad, so­hasem hagy el az ihlet." Már csak ebből a megfontolásból is érdekli a prózai embert a költői kitárulkozás háttere. Nos, a Claudiá- hoz szóló opus keletkezése kapcsán azt jelzi a Gente magazin, hogy a mostanában zajló kábítószeres, szexpartis bírósági ügyben leg­alább öt lány neve koronatanúként merült fel, mint akik rendszeresen megosztották ve­le a bizonyára ihletszegény éjszakákat. A ha­todik. tíz „elcsábított és elhagyatott" évek óta perli, gyerektartásért. Jönnek az emberevők Pontosan és hitelesen tudja a világ, hogy a Kuvaitot felszabadító katonák hogyan élték meg a háborút ti sivatagi homokban. Van ké­pünk arról is. hogy a vesztesek veresége nem csak technikailag, emberileg is megalázó volt. A katonát, a világ minden katonáját a győze­lemre készítik fel, és nem a vereség elviselésé­re. Ezzel szemben mire készítették fel az iráni polgári lakosságot a legyőzhetetlenséget hir­dető szónokok? A Corrierc della sera sivatag­ba küldött tudósítója, utólag, igy számolt be erről: Az irakiak attól féltek, hogy a szövetsé­gesek megeszik őket. S azzal folytatja, hogy Szaddám Húszéin propagandagépezete em­beri mivoltukból kivetkezett lényeknek tün­tette fel az ellenséget. így aztán, amikor egy amerikai ejtőernyős-alakulat elfoglalta Na- szfriját és környékét, a katonák döbbenten hallgatták a siránkozó parasztok könyörgé­sét: „Kegyelem! Ne egyetek meg!" Kiderült, hogy elhitték a propaganda rémmeséit: jön­nek az amerikaiak és megesznek benneteket! Majd amikor meggyőződtek, hogy azok in­kább a konzervet választották, felszabadul­tan fogadták el tőlük — a vizet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom