Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-30 / 75. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. március 30. • Bibó István gyermekeinek jelenlétében Göncz Árpád avatta fel a Bibéről elneve­zett általános iskolát tegnap, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Őr községben. Bibó István-iskola « Az SZDSZ az Alkotmány­bírósághoz fordul Alkotmányt sért a kárpótlási törvény A szabaddemokraták szerint több pontjában is alkotmány- sértő elemeket tartalmaz a par­lament elé terjesztett kárpótlási törvénytervezet. Ezért — amennyiben továbbra sem tisz­tázódnak bizonyos kérdések — felkérik az Alkotmánybíró­ságot, hogy vizsgálja felül a jog­szabálytervezet inkriminált té­teleit —jelentette be Pető Iván, az SZDSZ pénteki sajtótájé­koztatóján. A frakcióvezető hozzáfűzte: várnak a bejelen­téssel addig, amíg nem körvo­nalazódik minden tekintetben a kormánykoalíció álláspontja, hisz új javaslatokkal esetleg át­hidalják a tervezet jelenlegi tör­vénysértéseit. Kénytelenek lesz­nék viszont beadni felülvizsgá­lati kérelmüket, amennyiben a parlament a kárpótlási törvény vitájával kezdi következő ülé­sét. Pető Iván emlékeztetett arra, hogy korábban már maga a kormány is az Alkotmánybíró­sághoz fordult a kárpótlási tör­vényben érintett kérdések tisz­tázására. A parlament elé ke­rült javaslat viszont több tekin­tetben is figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság határo­zatát. Török Ferenc országgyűlési képviselő ezután számba vette az SZDSZ által alkotmánysér­tőnek ítélt tételeket. Kifogásol­ta, hogy a tervezet és a kor­mánypárti módosítások kü­lönbséget tesznek a volt tulaj­donosok között, illetőleg az egyes elvett vagyontárgyak kö­zött. A termőföld esetében ugyanis a volt tulajdonosoknak lehetőséget nyújtanának a ter­mészetbeni kártalanításra, el­lenben más tulajdonokat illető­en nem. Helytelenítette továb­bá, hogy a terv a kárpótlás mér­tékében, a degresszivitásban is megkülönbözteti az állampol­gárokat. Szintén alkotmánysér­tőnek tartotta, hogy a terv föld­del kapcsolatos része a termelő- szövetkezetek tulajdonában lé­vő földek terhére kívánja a kár­pótlást megoldani; jóllehet, az alkotmány védi a szövetkezeti tulajdont. Hasonlóan sérti az alkot­mány önkormányzati vagyon­nal kapcsolatos rendelkezéseit az a terv, amely szerint az ön- kormányzati tulajdonban lévő lakások megvásárlására a va­gyonjegyeket fizetőeszközkénz lehetne felhasználni. A vagyon­jegyeket illetően egy másik ész­revételt is tett: az államnak az a tervezett joga, hogy időlege­sen korlátozhatja a kárpótlási jegyek beváltását, hátrányo­sabb helyzetbe hozhatja azokat az állampolgárokat, akiknek kárpótlási jegye éppen az érté­kesebb vagyontárgyak privati­zálásának idején nem érvényes. A gazdasági reform bonyolultabb, mint a politikai átalakulás A kelet-európai tőkebefektetés és akadályai A kelet-európai országok közül Magyar- országon nő a leggyorsabban a külföldi tő­kebefektetés, de Magyarország is igen vonta­tottan halad a piacgazdaság útján — állapí­totta meg a Szabad Európa Rádió a Journal of Commerce című amerikai kereskedelmi lapot idézve. Magyarországra is érvényes a megállapí­tás. hogy ..bele lehet fulladni a demokráciá­ba'' — írta az amerikai újság. Egyszerűen nem haltak el a régi szokások. A gazdasági reform sokkal összetettebb probléma elé ál­lítja Kelet-Európát, mint a politikai átalaku­lás — fűzte hozzá. Más országokról a Journal of Commerce a SZER szerint — a következőket írta: Lech Walesa lengyel elnök legutóbbi látoga­tásakor elbűvölte az amerikaiakat. Felszólí­totta az üzleti élet képviselőit, hogy merész­kedjenek a visszafelé vezető útra is, s fedez­zék fel Lengyelországot, a „Kelet Ameriká­ját". Bármilyen csábítóan hatottak is Walesa elnök szavai, Lengyelországban az amerikai üzletemberek egészen mást tapasztalnak: kormánybürokraták hadával találják magu­kat szemben, s kiábrándultán térnek haza. Különösen elkeseritőnek tartják a kormány­hivatalnokok hozzáállását. Hiányzik az át­fogó befektetési törvény, adóreformot sem hajlottak végre. A nyugati üzletemberek Keleten értetlenül állnak a könyvelési módszer előtt, nem tisz­tázott a munkavállalók és a munkaadók vi­szonya, s a tulajdonviszonyok sem. így hál nem csoda, hogy Lengyelországban a beru­házások összege eddig csak 30 millió dollár­nyi. Húzódoznak a beruházók Romániától. Bulgáriától, Csehszlovákiától, sőt. még Ke- let-Némctországtól is. Jugoszlávia politikai ingalagsága sem csábítja őket. Az egyetlen kivételnek Magyarország szá­mít, jóllehet az ottani állapotokat sem lehet rózsásnak nevezni — vélekedett a SZER az amerikai lap nyomán. Változó vámszabályok április 2-ától A pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere módosí­tották a vámszabályokat tájékoztatta a Pénzügyminisztérium az MTI-t. Az 1991. április 2. napján hatályba lépő rendelet legfontosabb rendelkezései a következők: Meghosszabbodik a mozgássérültek személygépkocsi-vámmentességének érvé­nyesítésére vonatkozó határidő azok számára, akik 1991. január l-jét megelőzően kelt igazolással bizonyítják, hogy a tavaly megszüntetett vámmentességre jogosul­lak voltak és a gépkocsit a teljes vételár belföldi pénzintézeten keresztül történt átutalásával 1991. január 1. napja előtt megrendelték. Április 2-ától megszűnik a konvertibilis valutáért értékesítő boltok némely árucikkre vonatkozó vámmentessége. Ezután c boltok is vámot fizetnek vala­mennyi, külföldről beszerzett áru után. (MTI) A megállapodások nem helyettesíthetik a kormányzást és a törvényhozást Antall József a hatpárti egyeztető tárgyalásokról — A hatpárti egyeztető tárgyalások célja az lehet, hogy, a parlamentarizmusban szokásos mó­don, össznemzeti kérdésekben egyeztessék állás­pontjukat a pártok, meggyorsítva ezzel a törvény- hozás munkáját. Szó sincs azonban arról, hogy Magyarországon újra valamiféle kerékasztal- tárgyalások lesznek nyilatkozta Antall József péntek délután az MTI munkatársának, aki a Fidesz Csütörtökön nyilvánosságra hozott indít­ványáról kérte a miniszterelnök véleményét. —Az átmenet időszakában rendezett kerekasz- tal-megbeszéléseknek az volt a jelentőségük, hogy az akkori országgyűlés politikai legitimációja hi­ányzott, így a nemzeti kerekasztal volt hivatott teret adni a különböző csoportoknak, hogy meg­tárgyalják a békés átalakulás kérdéseit. Ma szaba­don választott országgyűlés működik Magyaror­szágon, ezért természetesen eleve elleneznénk minden olyan elgondolást, amely arra irányulna, hogy országgyűlési döntéseket helyettesítő testü­let jöjjön létre. — Milyen alapvető kérdésekkel foglalkozna a Fidesz által javasolt fórum, amelynek létrehozását a három kormánypárt vezetői kedvezően fogadták ? — Mindenekelőtt szeretném leszögezni: a kor­mányzat és a koalíciós politikai pártok nevében több hasonló kezdeményezés történt az elmúlt időszakban, sőt hatpárti tárgyalásra is sor került. Én magam is felvetettem hasonló javaslatot a taxisválság időszakában, érintettem ezt a kérdést a március 19-ei parlamenti ülésen, valamint most szerdán, az agrárértelmiségi-fórumon elhangzott beszédemben. Külpolitikai, biztonságpolitikai, al­kotmányjogi, alapvető fontosságú gazdaságpoli­tikai kérdésekről van szó; hogy csak az utóbbira említsek egy példát: az adósságállomány kezelésé­vel kapcsolatos közös állásfoglalás segíthet elke­rülni, hogy külföldön félreértsenek ezzel kapcso­latos megnyilatkozásokat. Olyan szociális kérdé­sekben is meg kell egyezni, amelyekkel kapcsolat­ban — s ezt kormányzat és ellenzék egyaránt tudja — pártpolitikától függetlenül szükség van népszerűtlen intézkedések meghozatalára. Az át­alakulás, a piacgazdaságra való áttérés stratégiai szempontjai ezek. Ide tartozónak érzem még a múlt megitélésének néhány, közös vélemény ki­alakítására váró kérdését is. — A kezdeményezés első visszhangja vegyes be­nyomásokat kelt. Még a koalíciós pártok néhány vezetője is aggályát fejezte ki. Mi erről a vélemé­nye? — Megítélésem szerint a kormánynak és a koa­líciónak nem kell attól tartania, hogy a közvéle­mény a népszerűtlen intézkedéseket a kormány nyakába varrja, az eredményeket pedig az ellenzé­ki politikai pártok — a hatpárti egyeztetés jóvol­tából — saját eredményüknek tüntetik majd fel. Gazdasági kérdésekben, például, eleve az szolgál a tárgyalás alapjául, hogy a tárgyalópartnerek fő vonalaiban fogadják el a kormány akcióprogram­jában megfogalmazott elgondolásokat. Amiatt sem kell aggódni, hogy az ellenzék e fórumon kényszerítené rá kisebbségi véleményét a kor­mányra és a koalícióra, mintegy háttérbe szorítva a parlamenti többséget. Viszont segithet a megbe­széléssorozat abban, hogy uralkodóvá váljon po­litikai életünkben az önmérséklet, az elkerülhetet­len lépéseket ne használják ki egymással szemben a pártok. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy itt nem lehet szó semmiféle olyan paktumról, ame­lyet a pártok megválasztott vezető testületéinek, illetve parlamenti frakcióinak kikerülésével köt­nénk. A megbeszéléssorozat csak a kölcsönös bi­zalmon, a kormány belső egyetértésén alapulhat, s élveznie kell a parlamenti frakciók támogatását, ezért biztosítani szükséges, hogy a frakciók és a pártszervek folyamatosan tájékozódhassanak a tárgyalásokról. — Kik vennének részt a megbeszéléseken ? — A pártokat irányító testületek és a frakciók vezetői, felhatalmazás alapján. Minden olyan kér­désben. amelyben mandátumuk a döntésre nem terjedne ki, csak feltételesen fogadhatnák el a megállapodást, amit később hagyna jóvá pártjuk illetékes vezető szerve vagy a frakció. így mód nyílna például arra, hogy a parlamenti felszólalá­sok terén nagyobb önmérsékletet érjünk el anél­kül, hogy ezzel csorbítanánk a képviselők jogait. — Mikor kezdődne és meddig tartana a Fidesz javaslata szerint nem a nyilvánosság előtt zajló tárgyalássorozat ? — A résztvevőket én hívom össze, mégpedig akkor, ha a politikai pártok vezető testületéi állást foglaltak a javaslat mellett. Az első ülésen dönteni kell arról, hogy milyen témaköröket, s milyen sorrendben tűzünk napirendre. Szelektálni kell, éppúgy, ahogyan a parlament „válogat” a rázú­duló törvényjavaslatokból. Az érdemi tárgyalást pedig csak akkor lehet megkezdeni, ha az Or­szággyűlés összeült, a frakciók megkezdik mun­kájukat. A képviselőcsoportok folyamatos állás- foglalása nélkül ugyanis elképzelhetetlen az egyez­tető tárgyalások sikere. Itt jegyzem meg: a munka hatékonysága érdekében támogatom a Fidesznek azt a javasla­tát, hogy a nyilvánosság csak az egyes üléseket követően kapjon tájékoztatást a megbeszélések­ről. A tét nagy: az ország stabilitása, a parla­menti kormányzás sikere. A testület működése közben fog eldőlni, hogy a politikai pártok mennyire lesznek konstruktívak abban a mecha­nizmusban, amely — még egyszer hangsúlyo­zom — a fő kérdéseken belül is csak az alapelvek egyeztetését teszi lehetővé. Az esetleges megállapodások nem helyettesíthetik sem a kor­mányzást, sem a törvényhozást — mondotta a miniszterelnök. (MTI) Tartható a tervezett infláció A kormányszóvivő sajtótájékoztatója Eladó bunkerek Df.r.tol 1 1 / \i ZJ IIISt » / I KAN«' Baja környékén (Folytatás az 1. oldalról) irodahelyiségek csak akkor ke­rülhetnek önkormányzati tulaj­donba, ha a Vagyonügynökség vagy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet nem tart rájuk igényt. Az egyházaktól kisajátított vagy államosított ingatlanokról külön törvény dönt. A tanácsi alapítású közüzemek, például mozik vagy a gyógyszertári központvagyona az önkormányzaté lesz. A beépítetlen,, állami tulaj­donban álló belterületi földek, amelyek nem. állnak központi állami szerv kezelésében, szin­tén önkormányzati tulajdonba mennek át. László Balázs bejelentette, hogy Antall József miniszterel­nök április 14. és 16. között Londonban részt vesz az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megnyitásán. A kor­mányfő izraeli látogatása to­vábbra is napirenden van. idő­pontot azonban még nem egyeztettek. A kabinet úgy döntött, hogy további egyházi ünnepként pünkösdhétfőt javasolja az Országgyűlésnek kilencedik munkaszüneti nappá nyilvání­tani. A szabályozást a munka törvénykönyve rögzítené. (MTI) Az elhárítókat elbocsátották (Folytatás az 1. oldalról) Botrány a román parlamentben Irak stabilitása amerikai érdek Szaddám titkos üzenete Bushnak Szaddám Húszéin iraki elnök titkos üzenetet küldött George Bushnak, amelyben rámutatott: Amerika szempontjából kívánatosabb egy stabil, általa vezetett Irak, mint egy felbomló ország. Az üzenetet Turgut Özal török elnök adta át közelmúlt washingtoni látogatásán — írta pénteken közölt cikkében az Evans—Novak szerzőpáros. Az ismert újságírók értesülései szerint Özal, aki nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Irakkal, készséggel továbbította az üzenetet, amely befolyásolhatja az amerikai politikát: tény, hogy Washington nem avatkozik az iraki polgárháborúba, amelyben a hadsereg nagy erővel csap le a felkelőkre. Evans és Novak szerint Özal közölte Bush elnökkel, hogy nem bízik Hasemi Rafszandzsani iráni elnök ígéretében, miszerint Iránnak nincs szándékában síita mohamedán államot szervezni Dél-Irakban. A török államfő egyúttal javasolta Washingtonnak, hogy Törökországra támaszkodva biztosítsa a sta­bilitást a térségben: az incirliki NATO-támaszpontot felajánlotta amerikai felderítőrepülések bázisául és javasolta, hogy az Egyesült Államok a légi­ós a tengeri támaszpontok mellett — állomásoztasson 5000 10 000 főnyi szárazföldi haderőt is az Öböl térségében. Mintegy 1500 szovjet katonai tanácsadó visszatérését tervezik Irakba —- jelentette pénteken a The Washington Times. Szovjet körökben cáfolták az amerikai hírszerzési forrásokra támaszkodó értesülést. Betiltották a zürichi titkosrendőrséget Zürich város tanácsa határozatban tiltotta be a svájci város politikai rendőrségének működését, amely év­tizedeken át titokban megfigyelt szá­mos állampolgárt, lehallgatta tele­fonbeszélgetéseiket. kartotékokat ve­zetett róluk, és provokátorokat épí­tett be a demokratikus szervezetekbe. A zürichi városi tanács vizsgálatá­ra azután kerülhetett sor, hogy 1989 végén a svájci szövetségi igazságügy­minisztériumban véletlenül titkos kartotékokat fedeztek fel, melyek vi­lágossá lelték, hogy a politikai rend­őrség az ötvenes évek eleje óta megfi­gyelt olyan svájci állampolgárokat, akik demokratikus mozgalmakban vettek részt vagy kelet-európai orszá­gokba utaztak. Kartotékot vezettek összesen 570 000 külföldi állampol­gárról is. Csak zürichi politikai rend­őrség levéltárában a város 55 000 la­kójáról találtak nyilvántartást. A választott szervek ellenőrzése alól kivont politikai rendőrség fel­számolása a város területén nem je­lenti egyúttal a belügyi és katonai clháritás tevékenységének megszün­tetését. amely szövetségi hatáskörbe tartozik. — A román szenátus pénteki ülésén Alexandra Birladeanu, a ház elnöke hevesen bírálta a Petre Roman vezette kormány programját, különösen a mi­niszterelnöknek a parlament előtt nemrég elhangzott jelenté­sét. — A jelentés — hangsú­lyozta a szenátus elnöke — nem a gazdaság és a román társada­lom egészének valós helyzetét tárta fel. Az ország rendkívül súlyos helyzetben van, ezért egy olyan koalíciós kormányra van szük­sége, amelyben valamennyi po­litikai erő részt vesz, felelőssé­get vállalva az országnak a vál­ságból való kivezetéséért — hangoztatta. Alexandru Birladeanu élesen bírálta a Nemzeti Megmentési Front nemrég tartott országos értekezletén elfogadott alapsza­bályzatot, amely túl sok hatal­mat ad a párt országos vezető­je, Petre Román kezébe. Birla­deanu kijelentette, hogy to­vábbra is a mozgalom tagjának tartja magát, magáénak vallja az 1990. májusi választások előtti időben érvényben volt programját, de helyteleniti poli­tikai párttá való átalakítását, azokat az elveket, amelyek alapján ez megtörtént. A felszólalók Birladeanu be­széde után többségükben eluta­sították a szenátus elnökének szavait, szemére hányva, hogy a front belső ügyeit a parla­mentben teregeti ki. ben, finanszírozni, a körzet me­zőgazdasági üzemei viszont arra voltak kötelezve, hogy jégkárbiz­tosítást kössenek. A jégeső-elhárí­tást az idők folyamán nem kevés kritika is érte. 1989-ben lapunk munkatársának arról panaszkod­tak: a rakétások az esőfelhőket is kilövik, miattuk nagy a szárazság (a statisztikai adatok azt mondták: nem kevesebb, több csapadék hul­lott). Állítólag veszélyesen meg­nőtt az ólomszennyezettség is — ez sem igaz, a közönséges közlekedés száz-kétszázszor több ólmot juttat a talajba. Állítólag a biztositó ráfizetett az elhárításra, mert több kártérítést és üzemeltetési költséget fizetett, mint amennyit biztosítási díjként kasszírozott. Az Országos Meteo­rológiai Szolgálat szakemberei azonban úgy látják: a biztosítósok nem vették számításba azt. hogy a rendszer működtetésével többszö­rös kárt előztek meg. Majos János osztályvezető azt mondja: szakmai tekintélyüket növelte a több sike­res jégeső-elhárítás. A megszüntetés oka gazdasági: a vállalati rendszerben gazdálkodó biztosító automatikusan megszün­teti a számára veszteséges tevé­kenységet (van olyan fejlett ország, ahol az ilyesmit állami pénzből fi­nanszírozzák). Ezért a jégeső-elhá- rítókat valójában már tavaly elbo­csátották, s most már csak az épít­mények eladása maradt hátra. A dusnoki üzemházra talán akad is vevő, ám, ki tudja, kapnak-e annyi pénzt a Baja környéki bun­kerekért, amennyit azok építésére költöttek. A szántóföld közepén emelt betonbunkerek ugyanis csu­pán egyvalamire használhatók: ra­kétakilövésre. Van még néhány megmaradt rakéta és kilövőszerke­zet is — sorsuk ezeknek is bizony­talan. Ugyan ki vesz manapság jégeső­elhárító rakétát még ha bunkert is adnak hozzá ... B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom