Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-29 / 74. szám

1991. március 29. • PETŐFI NÉPE • 3 EGY TRAGÉDIA NYOMÁBAN Miért halt meg Filkó Zsolt? (Fotvl at ás az 1. oldalról)- Rájöttünk, hogy az ügyele­tesre ráparancsoltak: nem mond­hatja meg, mi történt és hol talál­juk meg a fiunkat emlékezik Filkó Ignác, Zsolti édesapja. Végül aztán taxin mentünk a szol­noki kórház baleseti osztályára. A taxis segítségével vallattuk ki a portásokat, ők mondták: késő este hozták be, halottasautóval. Akkor tudtuk meg az igazságot, hogy le­zuhant repülővel és szörnyethalt. Másnap kimentünk a baleset hely­színére, ott láttuk az összetört re­pülőgépet, rendőrök vigyáztak rá. Kijött egy vizsgálóbizottság, de nem mondtak semmi lényegeset. Az egyik oktató őrnagy elmesélte nagyjából, hogy mi tör­tént, de a sza­vából azt vet­tem ki, hogy ő is hibázott. Egy másik őrnagy — később kide­rült, ő volt a re­pülésvezető -— a tájunkra sem jött. Filkó Zsol­tot, aki még a 17. évét sem töltötte be, szü­lőfalujában. Újteleken he­lyezték örök nyugalomra. Temetésén részt vettek a szolnoki kato­nai kollégium növendékei, ta­nárai s minden­ki a környék­ről, aki ezt a kedves, szerény fiút ismerte. Szeptember 15- én, a kollégium udvarán — ka­tonai tiszteleta­dás mellett — kopjafát állítot­tak emlékére, amit a vá­ci segédpüspök szentelt A gyászszertartáson részt vett dr. Raffay Ernő, a Honvédelmi Mi­nisztérium politikai államtitkára és Farkas Bertalan űrhajós is. Az első hivatalos jelentések sze­rint a szerencsétlenül járt fiatalem­ber rendelkezett azokkal a vizs­gákkal, melyek arra jogosították, hogy egyedül is repülhessen. A szemtanúk elmondása alapján lehet regisztrálni, hogy a repülőgép 150-200 méter magasságban dugó­húzóba került, azaz függőleges helyzetben zuhant a föld felé. Az első szakértői megállapítások és oktatói nyilatkozatok azt támasz­tották alá, hogy a fiú pánikba esett, ennek következtében hibá­zott, s a gépet a függőleges helyze­téből nem tudta kivezetni. Ez a verzió hónapokig tartotta magát, s tulajdonképpen igaz is. Csak­hogy a dolgok hátterét valahogy kifelejtették a nyilatkozatokból. Rádióriport is jelent meg a szeren­csétlenségről. A szakemberek ott is úgy nyilatkoztak: a fiú hibájából következett be a tragédia. Mindez még a hivatalos vizsgálat lezárta előtt történt. Filkó Ignác azonban nemrégiben kézhez kapta a Lég­ügyi Igazgatóság vizsgálati jelenté­sét a baleset körülményeiről. Itt már összefüggéseiben világítanak rá a tényekre. A jelentés több pontban mütat rá azokra a hiá­nyosságokra, melyeket az oktatók követtek el. Filkó Zsolt a gyakorlati kikép­zést 1989. november 12-én fejezte be és csak 1990. július 23-án repült ismét. Ez az „ilyen gyakorlattal rendelkezők esetében hosszú kiha­pitja tó',*' gyásként értékelhető" meg a jelentés, majd így folytatja: „Kiképzése során általában IS— 28 B2 típusú repülőgéppel repült, Szolnokon. A kiképzés során azonban R—26S és R—26SU tí­pusú repülőgéppel is repült. Ez ép­pen a módszertelensége miatt nem volt célszerű, másrészt a kiképzési utasítás a típusképzést csak a ,C’ vizsga után engedi”. (Zsoltinak a „C” vizsgája még nem volt meg — A szerk.) Súlyosbította a mód­szertelenséget, hogy a dugóhúzó­gyakorlatot előtte más típusú gé­pen tanulta a fiú. Újabb hiba, hogy az előírt 80 perc helyett csak 41 percet repült a kiképzés során. „Kérdéses, hogy ez idő alatt a feladatra előírt gyakorlatokat módszeresen végre tudta-e hajtani, tehát a növendékkel szemben tá­masztott követelményeket tudta-e teljesíteni. A nyolc hónappal ko­rábban, nem a kiképző típussal és lerövidített időtartamban végre­hajtott dugóhúzó-gyakorlás nem tudatosulhatott kellőképpen a nö­vendékben” — állapítja meg a vizsgálat. Súlyosbítja az oktatók felelősségét, hogy az „orrcsörlé- ses” indítás is helytelenül lett vég­rehajtva. Ezt a módszert ugyanis a repülőgépet gyártó cég egyáltalán nem javasolta, az elérhető kicsi magasság és a gép „bólogató” haj­lama miatt. Egyébként a repülőgép által azon a tragikus szombaton elért magasság elegendő lett volna, hogy Zsolt kivédje a konok fizikai törvényeket, csakhogy, a jelentés szerint, a hosszú kihagyás, és hogy a veszélyhelyzet felismerése nem rögzült, néhány másodperces bi­zonytalansághoz vezetett, ami elég volt a tragédiához. Az oktatási utasítás a gyakorlatozásoknál ugyanazt az oktatót írja elő. Zsolti esetében ezt a szabályt is megszeg­ték, mert felváltva öt személy ok­tatta, ami miatt esetleg nem rögző- ; dött egyöntetűen a veszélyt elhárí- , tó reflex. Az is kiderült, hogy az oktatói munkafüzetbe rögzített napi feladatokat nem ellenőrizte le a szakosztályvezető és a repülőtér parancsnoka. Ellenkező esetben észrevették volna, hogy a fiút hely­telenül megválasztott géptípussal gyakoroltatják. És egy összegző megállapítás a vizsgálatból: „A fel­adatok darabszám-végrehajtása volt a lényeges, nem a követel­ményszint el­érése”. A sors ke­gyetlen iróniá­ja: a kollégium­ban jeles tanu­lóként nyilván­tartott Filkó Zsolt félévi el­méleti vizsgá­ján a tragédiá­ját okozó dugó­húzó kivédése volt a feladat. Az elméleti megoldásra je­les osztályzatot kapott. A szülők hajtják a ma­guk igazát. Tudni akarják a teljes igazsá­got: mennyiben voltak hibásak a kiképzési módszerek, mennyiben fi­uk? Mivel a ka­tonai kollégium a Honvédelmi Minisztérium­hoz tartozik, úgy gondolták, kihallgatást kérnek dr. Für Lajos honvédelmi miniszternél, ahol előadják aggályaikat. A mi­niszter nem tudta fogadni a szülő­ket, válaszlevelében pedig a követ­kezőket írja: „A szakbizottság je­lentéséből következtetni lehet arra, hogy lényegében három körül­mény szerencsétlen egybeesése ve­zetett a tragédiához. Ezek: a repü­lésvezetési hiba, másrészt az MHSZ, illetve a klub vezetése ré­széről történő szabálytalanságok, továbbá oktatói tévedésként érté­kelhető tények”. A honvédelmi mi­niszter megjegyzi még, hogy „mél­tányosságból átvállalták a temetési költség nagyobb részét és a Kato­nai Kollégiumok Főigazgatósága, saját gazdálkodásának terhére, kopjafa állításával méltóan emlé­kezett meg az elhunytról. Ettől többet a Magyar Honvédség, de én sem tehetek. Mély fájdalmukat átérezzük, de tájékoztatnom kell Önöket, hogy a Honvédelmi Minisztériumot sem közvetve, sem közvetlenül nem ter­heli felelősség a balesetért. Fiuk nem volt katona, ezért rá nem vo­natkoznak »A fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek kártérítési felelősségéről« szóló 16/1978. (III. 1.) MT rende­let előírásai” — írja válaszában a honvédelmi miniszter. A szülők hat hete írtak a legfőbb ügyésznek. Beadványukban kérik a tragédia körülményeinek teljes kivizsgálását, megállapítva a fele­lősöket is. Beadványukra eddig még semmiféle válasz nem érke­zett . . . Zs. Kovács István A Bács-Kiskun megyei gazdákat segíti Mezőgazdasági statisztikai összeírás a kisgazdaságokban A 36/1991. kormányrendeletnek megfelelően, a Központi Statisztikai Hivatal 1991 áprilisában általános mezőgazda- sági összeírást hajt végre a nagyüzemekben és a kisgazdasá­gokban. Ma mezőgazdaságunk több tekintetben új helyzet előtt áll. A jövőben a kis- és farmgazdaságoknak, a különböző új vállalkozási formáknak mind nagyobb lesz a szerepük. A mezőgazdaság átalakulását, ezen belül a kisgazdaságo­kat segítő döntésekhez szükséges információkat statisztikai adatokkal is meg kell alapozni. A kormány ezért, a Közpon­ti Statisztikai Hivatal előterjesztésére, az érdekelt minisztéri­umok egyetértésével úgy döntött, hogy 1991-ben általános mezőgazdasági összeírást kell végrehajtani. Az összeírásnak három alapvető feladatot kell megoldania. a) Felmérni a mezőgazdaság jelenlegi, a változásokat megelőző állapotát, a nagyüzemek és a kisgazdaságok hely­zetét. b) Alapot adni a jövő változásainak felmérését célzó, későbbi reprezentatív összeírásokhoz. c) Az összeírással Magyarország részt vesz a FAO 1990. évi világösszeírásában. Az ENSZ élelmezési és mezőgazda- sági világszervezete 1930 óta tíz (újabban öt)-évenként célul tűzi ki a világ mezőgazdasági termelésének felmérését, illet­ve elemzését. (Hazánkban 1895, 1935,1972 és 1981-ben volt az 1991. évihez hasonlójellegű és méretű összeírás, az utóbbi három a FAO világösszeírásához csatlakozott.) A kisgazdaságok adatainak összeírását a KSH úgy hajtja végre, hogy a kérdések a legfontosabb jellemzőkre terjedje­nek ki, de az adatszolgáltatók részére túlzott terhet ne jelent­senek. Az összeírás kiterjed a kisgazdaságokhoz tartozó szemé­lyek összetételére, a használatukban lévő földterületre, a gépellátottságra és az 1991. március 31-ei állatállományuk­ra. Bács-Kiskun megyében több mint 1200 körzetben, a vá­rosokban, a községekben, a tanyákon közel 130 ezer kisgaz­daságban keresik fel az adatszolgáltatókat a számlálóbizto­sok, akik 10x7 cm-es fehér alapon kék színű nyomással és a KSH körbélyegzőjével ellátott igazolvánnyal vannak el­látva, melyet az adatszolgáltató kívánságára a személyi igazolvánnyal együtt fel kell hogy mutassanak. Az össze­írást végrehajtó személyeket ebben a minőségben hivatalos személynek kell tekinteni. Most először a városok belterületén is felkeresik a szám­lálóbiztosok azokat az adatszolgáltatókat, akiknek a hasz­nálatában lévő földterület nagysága együttesen 1500 m2 (417 négyszögöl), vagy annál nagyobb szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep, erdő, nádas, halastó, vagy együttesen 800 m2 (222 négyszögöl), vagy annál nagyobb kert, gyümölcsös, szőlő. Az általános mezőgazdasági statisztikai összeírást a KSH § w Á ltalános M ezőgazdasági O sszeírás IGAZOLVÁNY a helyi önkormányzatok segítségével szervezte. A helyi la­kosság köréből munkába állított számlálóbiztosok nyugdí­jasok, mezőőrök, tanárok, tisztviselők, háztartásbeliek és diákok. Az összeírásra kerülő adatokat minden adatszolgáltató köteles a valóságnak megfelelően, a kért időpontban meg­adni. Az általános mezőgazdasági összeírás során gyűjtött ada­tok egyedi adatoknak minősülnek és kizárólag statisztikai célra használhatók fel. Az adatokat egyéb célra (pl. adó-, ingatlan-nyilvántartás) a KSH nem adhatja és nem is adja ki. A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága kéri a megyében felkeresendő adatszolgáltató­kat, hogy segítsék az összeírás sikeres végrehajtását. A statisztikai összeírásokat a megye lakossága mindig megértéssel fogadta, ezt bizonyította az egy évvel korábban végrehajtott népszámlálás is. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága CIGÁNYOKÉRT CIGÁNYOKKAL Javaslatterv a halasi önkormányzathoz Ha volt ebben a — választási kampányoktól kísértett — rendszerváltásban érintetlen ré­teg és agyonhallgatott téma, de legalábbis óvatosan kezelendő kérdés, hát az a cigányság hely­zete, jövője, erkölcsi és gazda­sági problémahalmaza volt. Ta­lán az egyetlen, szociáldemok­rata próbálkozástól eltekintve nem akadt párt, aki akár a jel­szavak szintjéig is konkrét ten­nivalókat szabott volna meg ez­zel az ugrásszerűen növekvő létszámú etnikummal kapcso­latban. Kiskunhalas cigányainak száma az utóbbi húsz évben megháromszorozódott, jelenleg a lakosság 12 százalékát teszik ki. Igaz. a városnak ezek alatt az évek alatt eléggé folyamato­san a szeme előtt volt ez a réteg, nem mondhatni, hogy agyon­hallgatható lett volna. A felszá­molt putrisor lakói inváziósze- rü betelepülési rohamokat in­téztek a város egyes utcasorai, kerületei ellen. Az általános is­kolák bizonyos elosztási rend­szer szerint részesültek a betele­pített cigány tanulókból, s ve­lük együtt a többnyire megold­hatatlan felzárkózás, beillesz­kedés gondjaiból. Az egészség­ügy, gyámügy, a szociális gon­dozás, a bűnüldözés mind­mind megküzdhetett a ráeső statisztikai mennyiséggel. Tény, hogy eközben néhány cigány család gyanúsan gyor­san és könnyen megszedte ma­gát, néhányuk pedig emberfe­letti szorgalommal felverekedte magát a szomszédok, munka­társak elismerő megbecsüléséig. de a többség helyzete, életvitele maradt a hajdani cigánytelep színvonalán. A putriiét nem szűnt meg, hanem beszivárgott a városba. Annak ellenére, hogy a vá­lasztási kampány kerülte a té­mát, minden párt tudta: az új helyhatóság majd ezt is elnyeri a hatalommal. A napokban kerekasztal- beszélgetés foglalkozott a hala­si cigányság helyzetével s annak megoldási lehetőségeivel a vá­rosházán. A feladataik által érintett szervezetek szakembe­rein túl az egyházak is képvisel­tették magukat, s főként és nem utolsósorban a nemrég alakult Cigány Érdekképviseleti Szö­vetség nevében a valóban érin­tettek is jelen voltak. Az önkor­mányzat etnikai albizottsága konkrét javaslatokat is előter­jesztett. Néhány az ötletek kö­zül: A volt Harangos-telep he­lyén 15 házas „minta lakótelep” létesítése. Egy etnikai iroda megalakítása a polgármesteri hivatal keretein belül, amely a cigányság különböző problé­máiban, ügyintézéseiben szol­gáltatásként működne. Cigány kulturális központ létrehozása, amelynek keretében, klubszerű­én vagy alkalmilag, a legkülön­bözőbb ismeretterjesztő tanfo­lyamokon, kulturális és sport- tevékenységben vehetnének részt a halasi cigányok. A javaslatokat Vass Benő al­polgármester azzal vette át, hogy a képviselő-testület elé tárja, s bízik a megvalósítható­ságukban. H. T. Euréka-konfercnciát rendeznek fővárosunk­ban, május 1—3. között, a holland és a magyar kormány közös szervezésében. Bottka Sándor, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökhelyettese az MTI munkatársának ezzel összefüggésben elmond­ta. Az Euréka-programokban 19 európai or­szág és az EK Bizottsága vesz részt. Az álta­luk kezdeményezett négyszáz program megva­lósításában csaknem kétezer vállalat és kuta­tóintézet vesz részt, s már eddig együttesen 8,5 milliárd ECU-t használtak fel. Az Euré- kát 1985-ben indították francia kezdeménye­Euréka-konferencia Budapesten zésre azzal a céllal, hogy ellensúlyozzák az USA és Japán technikai és technológiai fölé­nyét. A -projectekben sokáig — az érvényben lévő COCOM-tiltások miatt — kelet-európai államok nem vehettek részt. Ezt a tilalmat 1987-ben, a madridi miniszteri értekezleten már enyhítették, ám a régióban lezajlott poli­tikai változásoknak köszönhetően csak a kö­zelmúltban vált valóban realitássá egy-egy té­mában való részvétel a kelet- és közép-euró­pai országok vállalatai számára. A májusi, budapesti konferencián a részt vevő kelet-európai országokkal hivatalosan is ismerte­tik a programokban való részvétel feltételeit, s felmérik az e régióban mutatkozó lehetőségeket. A konferenciára 200 nyugati és mintehy 300 kö­zép- és kelet-európai szakembert várnak. A ta­nácskozáson három fő témát tárgyalnak meg konkrétan: a biotechnológiát, az információtech­nológiát, valamint az energetikához kapcsolódó környezetvédelmet. Magyarország számára azért lehet igen fontos ez a fórum, mivel a szakemberek felmérhetik, hogy me­lyek azok, a Nyugaton iseladható szellemi termékek, amelyekkel hazánk rendelkezik. Magyarországról már három résztvevője van, illetve volt az Euréka- programoknak: az Országos Meteorológiai Szolgá­lat egy bioszféraprojeetben vett részt, míg a KFKI egy lézerkutató munkacsoportba került be eredmé­nyei alapján, a Semilab pedig speciális félvezető­technológia kifejlesztésében működik közre. A KORMÁNY JAVASLATA SZERINT Pünkösdhétfő munkaszüneti nap lesz — A kormány csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy az egyházi ün­nepek közül a pünkösdhétfőt java­solja az Országgyűlésnek munka­szüneti nappá nyilvánítani. A kor­mány felkérte a munkaügyi mi­nisztert, hogy az új Munka tör­vénykönyve a törvényjavaslatban lévő nyolc munkaszüneti napot bővítse ki a pünkösdhétfői vallási ünneppel. A végső döntést azon­ban a parlament hozza meg, ami­kor elfogadja a Munka törvény- könyvének tervezetét — tájékoz­tatta László Balázs kormányszóvi­vő a televízió, a rádió és az MTI képviselőit a csütörtöki kormány­ülés délutáni szünetében. Elmondotta, hogy a testület döntött az ár- és bérindexszámítás jelenlegi rendszerének korszerűsi- téséről is. Megbízta a Központi Statisztikai Hivatal elnökét azzal: fejlessze tovább a számitási mód­szereket úgy, hogy azokat jövőre be lehessen vezetni. A továbbfej­lesztés főbb szempontjai: a piac- gazdaság igényei és a közös piaci gyakorlat. A kormány módosította az egyes szabálysértésekről szóló ren­deletet, valamint a szexuális tár­gyak árusításával foglalkozó mi­niszteri rendeletet is. Énnek megfe­lelően: szexuális árucikkeket csak engedéllyel rendelkező boltok, zárt csomagolásban, más cikkektől el­különítetten árusíthatnak. Tizen­nyolc éven aluliaknak nem adhat­nak el ilyen termékeket. Az emlí­tett cikkeket közterületeken, kira­katokban elhelyezni tilos. A sze­xuális termékeket árusító bolto­kat, ha azok körzetében 200 méter­nél kisebb távolságra alap és kö­zépfokú iskola, templom, vallás gyakorlására szolgáló intézmény van, be kell zárni vagy el kell köl­töztetni. Ugyancsak lényeges kri­térium, hogy az ilyen üzletek mű­ködése nem zavarhatja a lakosság nyugalmát. Amennyiben a jogszabálynak nem tesznek eleget a boltok üzemel­tetői, az érintettek 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatok, s az árut azonnal cl kell kobozni. A rendőrség, illetve a közterület­felügyelők a jogszabály alapján a helyszínen bírságolhatnak. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom