Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-04 / 53. szám
Kiutalták a félegyházi garzon üres lakásait 3. oldal 2. oldal 3. oldal 5. oldal I A Kisgazdapárt a kárpótlásról Hosszúhegyi agónia Félelemről beszéltek március elsején délután az emberek az érsekhalmi, lepusztult mozi kopott termében. Egyéni és közös félelemről, amely olyan erős, hogy megakadályozza az ösz- szefogást is. A csúnya, barátságtalan moziteremben reménytelenségről, kiszolgáltatottságról és kisemmizettségről beszéltek, egymás szavába vágva, s néha egymással veszekedve. Az összejövetelt a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát munkástanácsa szervezte, és meghívták rá Palkovics Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnökét is. Az ok: megkezdődött a kombinátnak, Bács-Kiskun megye (egyik) hajdani büszkeségének, a gigantomániás szocialista (ha úgy tetszik: kommunista) mezőgazdaság emlékművének szomorú haldoklása. Vagy legalábbis nagy robajjal járó szétesése. De, úgy látszik, a robaj mégsem elég nagy aljhoz, hogy másutt is meghallják, nemcsak Sükösd és Baja környékén. Talán ezért hívták a hosszúhegyi munkások vendégségbe a MOSZ elnökét, hogy legalább tőle halljanak valami biztatót. Ha rosszmájú akarnék lenni, azt írhatnám: furcsa volt kissé ez a találkozó. Furcsa volt, mert az előadó és a hallgatóság gyakran mintha „egymás mellé” beszéltek volna. Míg a MOSZ elnöke az üdültetés és a Szakszervezeti Kerekasztal körüli, országos jelentőségű huzakodásokról beszélt, a helybeliek arról, hogy ezen a környéken nincs ipar, nincs felvevő piaca a kombinátból kiebru- dalt munkaerőnek. Furcsa volt azért is, mert Palkovics úr pártatlan munkás-érdekvédelmi vezető szerepét mintha minduntalan összekeverte volna pártos országgyűlési képviselő szerepével. A hallgatóság ugyan nem vette zokon, hogy a MOSZ-ról folyton az ország- gyűlésre, Hosszúhegyről az MDF-re terelődik a szó, hiszen végső soron minden összefügg, ám mégis konokul, újra és újra visszatértek a kérdésre: velük, ha a kombinátban minden ösz- szedől, itt és most, mi lesz? De nem akarok én rosszmájú lenni, mert Palkovics úr nem volt irigylésre méltó helyzetben március elsején, az érsekhalmi moziban. Se MOSZ-elnökként, se országgyűlési képviselőként nem varázsolhatott a semmiből a hosszúhegyieknek és a szerinte is temérdek problémával küszködő agrárágazatnak törvényeket. Például a privatizációról, a földről, a szövetkezetekről, a csődről vagy esetleg az érdekképviseletekről. Nem mondhatta, hogy minden problémájuk azonnali megoldása a munkavállalói részvényprogram és az üzemi tanács (nyugati mintára), amikor még egyik sincs. Csak ígérhette, hogy majd lesz. Csak a szerény Justitia-tervet ajánlhatta, (teljes komolysággal tette), amikor azt kérdezték tőle: hogyan lehetne megszabadulni az alkalmatlan vezetőktől? Csak azt mondhatta, hogy „a MOSZ kemény jogosítványokat kíván szerezni a privatizációba való beleszóláshoz és elengedhetetlennek tartja, hogy az állami tulajdonos részt vegyen a társadalmilag ellenőrzött privatizációban”, amikor azt kérdezték tőle, hogyan lehet most, rögtön megakadályozni, hogy a haldokló állami cég még nyereséges üzemrészeit kft.-kbe vigye — a dolgozók minden tiltakozása ellenére —, aki ehhez elég „fineszes”? Nem vagyok rosszmájú, csak szomorú, amikor azt írom: a MOSZ elnöke semmi biztatót sem tudott mondani. Mert nem ez a kombinát az első, ahol a szakszervezeti, (Folytatás a 2. oldalon) LABDARÚGÁS Baján nem szerzett újabb híveket a Fradi... • A második gól kihúzta a botrány méregfogát • (Felvételünkön: Fischer — sötétihezben — a bajaink gyűrűjében.) KOSÁRLABDA: Könnyed, magabiztos győzelem • VÍZILABDA: Más ez a játék... Készség az összefogásra •• j rr* az oregcsertoi falugyűlésen 12. oldal HOGYAN KELLENE privatizálni? Palotás János nyilatkozata 6. oldal PSTOFt NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 53. szám Ára: 5,80 Ft 1991. március 4., hétfő ALÁÍRÁSGYŰJTÉS MELLETTE (300) ÉS ELLENE (45) Pintér sem lehet próféta ? SCHINDLER JANOS: MEG FOG EGYEZNI A HÁROM FÉL Kecelen járva azt hallottuk, hogy aláírásokat gyűjtenek a község lakói Pintér József gyáros ellen, illetve mellette, hogy a helység híressége és az új vezetőség, az önkormányzat között nézeteltérés támadt, a vállalkozó nem élvezi a korábbi támogatást, bizalmat. Holott valójában — szapora adóforintjai jóvoltából is — ma már inkább ő támogatja faluját, mint fordítva. Bekopogtunk a Pintér Művekbe. (Folytatás a 3. oldalon) SAJTÓPOSTA 4. oldal „A békét pártoljuk, de nem szeretjük, ha az orrunkat pöckölik!” ELUTASÍTOTTA A KÁRPÓTLÁSI TORVÉNY TERVEZETÉT A PARASZTSZÖVETSÉG MEGYEI NAGYGYŰLÉSE IZSÁKON AZ ONKORMANYZAT NEM TARTJA A MÁRKÁT Kalocsa: adómentes övezet? A múlt héten megkezdte az évi I most bizonyos: szűkmarkúan bánköltségvetés tárgyalását a kalocsai nak majd a pénzzel, alaposan meg- képviselő-testület. Annyi már fontolják a kiadásokat, de nem kiMEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: vánják adópréssel „megdolgozni’' a lakosságot. (Folytatás a 3. oldalon) — Az egykori kommunista vezérek irányította feldolgozó- és forgalmazómonopóliumok kezében van a magyar paraszt, a mezőgazdasági termelés sorsa. Ha nem fogunk össze, nem lesz elég erős az érdekképviselet, az úgynevezett demokráciában is a Rákosi- és a Kádár-rendszer kárvallottjai húzzák a rövidebbet. Ne nézzen bennünket senki mindent eltűrő öszvérnek. A békét pártoljuk, de nem szeretjük, ha az orrunkat pöckölik — mondotta Gerbovits Jenő kisgazdapárti országgyűlési képviselő, exmi- niszter, a Magyar Parasztszövetség főtitkára a tegnap délelőtt, az izsáki művelődési házban tartott megyei nagygyűlésen. (Folytatás a 3. oldalon) Mi legyen a Baja és Vidéke hasábjain? MÁRCIUS 6-ÁTÓL MINDEN SZERDÁN Baja és Vidéke, a Petőfi Népe helyi kiadása A közelmúltban lapunkban lefolytatott közvélemény-kutatás is megerősítette és kifejezte bajai és a város környékén élő olvasóink igényét, hogy állítsuk vissza, indítsuk újra a volt bajai mutációt, mert hiányzik egy rendszeresen megjelenő, korrekt tájékoztatást nyújtó újság. Mindezek alapján a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. úgy döntött, hogy március 6-án, szerdán — és ezt követően minden héten — megjelenteti a Baja és Vidéke című mutációt, a Petőfi Népe kiadását. Szándékunk szerint a szerdai napokon Baja, Szeremle, Bát- monostor, Érsekcsanád, Vaskút, Nagybaracska, Gara, Sükösd, Csá- voly, Nemesnádudvar, Felsőszent- iván, Bácsbokod, Bácsborsód, Csátal- ja, Dávod, Hercegszántó előfizetői automatikusan a Baja és Vidékét kapják meg, s természetesen áruspéldányonként is megvásárolható a lap az említett helységekben. Ugyanakkor a Petőfi Népe is kapható lesz. A Baja és Vidéke a városról és a környező települések lakóinak életéről tudósít. Közöljük az anyakönyvi híreket, rendőrségi, bírósági tudósításokat, az önkormányzatok közérdekű híreit, a belső oldalakon riportokat, beszámolókat. Kérjük olvasóinkat és a területen élő, alkotó írástudókat, akik eddig is késztetést éreztek arra, hogy tudósítóként forduljanak az újsághoz, segítsék a Baja és Vidéke tartalmi gazdagodását — pontos, valósághű és közérdekű írásaikkal. PENCZNÉ MÁRTON ÉVA műszaki rajzoló, Baja: — Szívesen tájékozódnék az újságból az önkormányzati rendeletekről, a helyi adókkal kapcsolatos elképzelésekről, a városvédő egyesület tevékenységéről. Mozi- és kábeltévémüsorra feltétlenül szükség van! Érdekelne a német nemzetiség élete, de az is, hogy például ki kerül fel a lakáskiutalási névjegyzékre. FEHÉR SÁNDORNÉ építőipari technikus, Vegyes és Építőipari Kisszövetkezet, Vaskút: — Mindenekelőtt a faluvezetés tevékenységéről szeretnék olvasni. Érdekelnek a gazdasággal, a piackutatással és a munkalehetőségekkel kapcsolatos hírek is. DÉKICS MÁRK horvát költő, a Narodne Novine munkatársa, Budapest: — A lapomnál főként a bácskai horvát és szerb nemzetiség életével foglalkozom, évtizedek óta olvasom a Petőfi Népét. A Baja és Vidéke megjelenése komoly hiányt pótol. Természetes, hogy elsősorban a nemzetiségek mindennapjairól szeretnék benne olvasni. Jó lenne alkalmanként egy-egy cik(Folytatás a 2. oldalon) Román újságok magyarellenes cikkei
