Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-27 / 72. szám
ár. ÖNKORMÁNYZATI ÜLÉS HARKAKOTÖNYBEN Az adózással várnak, az útépítéssel nem 3. oldal MIT MLTA TNAK A STA TISZTIKAR? Vízfej fővárosok: Továbbra a kamerák előtt ülésezzen a parlament? 5. oldal Athén, Koppenhága, Budapest 3. oldal i4. oldal Nyílt levél a távfűtés díjemelése előtt Válasz, viszontválasz íilmügyben 4. oldal 6. oldal Ez lenne a déli autópálya! 6. oldal peron uepe TILTOTT GYÜMÖLCS: A RIZLING- ÉS ZÖLDSZILVÁNI, A TRAMINI, A HÁRSLEVELŰ ... Borexportkilátások A szőlőültetvényeken még csattognak a metszőollók, az utolsó hektárokon végzik el a tőkék termésszabályozását és megújítását. A tél kegyes volt, a megyében jelentősebb fagykár sehol sem pusztított, úgyhogy nemcsak tovább javult a két évvel ezelőtt, éppen a fagyok miatt, megtizedelt ültetvények állapota, hanem még a jó termés- kilátáshoz is biztatást adott az elmúlt télidő. A szüretig, persze, még sok minden történhet, de már most készülni kell rá, nemcsak a művelési munkákkal, hanem az ágazatot sújtó pénzügyi és piaci gondok megoldásával is. Erről beszéltek legtöbbet az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesületének tegnapi, kecskeméti közgyűlésén. Csipkó Sándor ismertette az elnökség beszámolóját, áttekintette az érdekvédelmi munkát és bejelentette, hogy májusban Izsákon tartják meg az alföldi borok versenyét, amelyre az elmúlt éveknél lényegesen több magántermelőt hivnak és várnak. Kovács László, az egyesület titkára, statisztikai adatokra hivatkozva említette: a megye szőlőültetvényének háromnegyede már a múlt évben magánművelésben (háztáji, bérlemény, szakcsoport stb.) volt, s egyre több kis pincészetben kezdődött meg a szőlő feldolgozása. A múlt év végi miniszteri rendelet indokolatlanul nagy csapást mér az alföldi szőlőkre, ugyanis megtiltja a riz- ling- és a zöldszilváni, a tramini, a hárslevelű és még néhány fajta telepítését, ugyanakkor csak egyéves „kifutást” enged e fajtából készült borok név szerinti jelölésű forgalmazására. Az egyesület — az Alföldön működő egyéb társszervezetekkel együtt — erőteljesen tiltakozik a rendelet ellen, mint ahogyan azt sem tartják indokoltnak, hogy az asztali boro(Folytatás a 2. oldalon) ERŐS SZAKSZERVEZETEKRE VAN SZÜKSÉG! Munkanélküliség és gyenge érdekvédelem? A bányászok Gorbacsov lemondását követelik A több hete sztrájkoló szovjet szénbányászok hétfőn Donyeckben tartott többezres nagygyűlésükön megerősítették, hogy kitartanak politikai követeléseik mellett: ragaszkodnak Mihail Gorbacsov és a Pavlov-kormány lemondásához — jelentette az Interfax hírügynökség. Valentyin Pavlov miniszterelnök korábban a munka felvételéhez és a politikai (Folytatás a 2. oldalon) ELEG VOLT EGY ÖREG WARTBURG IS Gázpisztollyal fenyegetőzött az apostagi gengszter „A falusi bankárnál nincs nyugodtabb élete talán még az athoszi remetéknek sem. Néha betér egy-egy kliens. Elbeszélgetnek, fecserésznek. Aztán megint csöndesen halad az idő.” írja Nagy Lajos, Apostag jeles szülötte egyik, 1932-ben közreadott, „hazai" riportjában. Csakhogy — az idő milyen csalóka! — az apostagi történelem rácáfolt az író megállapításaira. Pénteken történt. Délelőtt 10 óra körül egy rendkívül elegánsan öltözött, kalapos, szemüveges úr lépett be a Solt és Vidéke Takarékszövetkezet apostagi bankjába. Ügyfél nem volt. A három hölgy dolgozó az adminisztrációval bajlódott. — Ki lehet ez a fura alak? — villant a kérdés a dolgozók agyába. De ki már nem mondhatták. Az „úr” ugyanis bemutatkozott: — Semmi pánik! Ide az összes pénzt, vagy lövök! A nyomaték kedvéért — látva az ügyintézők hitet-. lenkedését — lőtt! Nem is egyszer. Azaz, hogy csak durrantott. A takarékszövetkezetiek látták és érezték: nincs közvetlen életveszély. Gázpisztollyal hadonászik a gengszter. * Szűcs Györgyné fiókvezető mindjárt indult is a kasszához. Jól tudta, hogy mit kell ilyen, nem várt, kínos helyzetben csinálni. Jól szolgált a rejtett riasztókapcsoló . . . A csörgésre felfigyeltek a szomszédok. Szaladtak segíteni. Értesítették a solti rendőrséget. (Sajnos, a helyi körzeti megbízott Kecskeméten volt!) A gázpisztolyos vendég a nagy ricsajra ideges lett. Nem várta meg, míg a hölgyek a szatyrába gyömöszölik az ezreskötegeket. A falucska összegyűjtött forintjait. Elfutott. Egy közelben várakozó öreg kocsiba vetette magát, majd társával együtt eltűnt. A rendőrség természetesen nagy erőkkel nyomoz az apostagi haramia után. A gépkocsi rendszámát tudják a nyomozók. Alapos a személyleírás is. Bízhatunk a sikerben! A környéken lakókban azonban maradt s marad némi félsz. Milyen a közbiztonság ma a falvakban? Hogy fordulhat elő, hogy világos nappal is rabláskísérletre szánhatja el magát valaki? Aztán, ha nem sikerül a nagy terv: egy öreg, kétütemű Wartburggal esély van a menekülésre! F. P. J. GEMENC JÖVŐJÉÉRT Ülést tart Bács-Kiskun Megye Közgyűlése Holnap délelőtt, 9 órai kezdettel, ülést tart Kecskeméten, a megyeháza nagytermében Bács-Kiskun Megye Közgyűlése. A tanácskozás tervezett napirendi pontjai között szerepel a főjegyzői pályázatok elbírálása, valamint két előterjesztés a megyei önkormányzat 1991. évi költségvetésére és a megyei közgyűlés idei munkatervére. Az ország lakosságát, egyre szélesebb körben, napról napra érinti — az ingyenkonyhák, az infláció, a kamatokkal és az alapítványokkal való sarcolás mellett — a gazdasági hanyatlás egyik legaggasztóbb következménye, a munkanélküliség. Erről és e társadalmi problémával kapcsolatban a szakszervezeti érdekvédelemről tartott tegnap sajtótájékoztatót és konzultációt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének levelezési szakosztálya. Mint a meghívott előadók közül Őry Csaba, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivője elmondta: Magyarországon a szakszervezetek súlytalanok. Az elmúlt két esztendőben körülbelül másfél millióan léptek ki tagjaik sorából, holott a szét- bomló, osztódó érdekképviseletek helyett — főként a mai helyzetben — erős szakszervezetekre volna szükség. A meglévők iránt is fogytán a bizalom, amit a kormány tétova lépései és az érdekegyeztető tárgyalások hiábavalósága tovább gyengített. A munkavállalók — állapították meg mások is — más jobb világra számítottak, ám mint az országos és megyei tapasztalatok jelzik: a dolgozók nem egy helyen feudális viszonyokkal találják szemben magukat. A bürokrácia és a munkahelyi, családi összefonódások jeleivel is lehet találkozni. Csak nagyon ritka az o(yan eset, amelyben egy munkaügyi döntőbíróság teljes mértékben igazságot szolgáltathat a kipenderített - elbocsátott — dolgozónak. A munka- vállalókat ért sérelmeknek se vége, se hossza, mint arról a Bács-Kiskun megyeiek is beszámoltak az újságírószövetségben tegnap tartott tájékoztatón és konzultáción. A fontosabb hozzászólásokra visszatérünk. k —1 Egyeztetik az érdekeket Húsz szervezet küldte el képviselőjét arra az értekezletre, melyen tegnap délelőtt a bajai polgármesteri hivatal dísztermében kimondták a Gemenc jövőjét megvédeni hivatott érdekegyeztető és koordinációs bizottság megalakulását. A négyórás vitában számos környezet- védelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási szakember szólalt fel. A legsürgősebben megoldandó feladatok közé került például a hullámtéren levő holtágak rehabilitációjának, illetve a holtágak belső mederelzáródásainak vizsgálata. Ide tartozik a terület ökológiai összefüggéseinek feltárása, a természeti értékek számbavétele, az erdő- és vadgazdálkodás tennivalóinak beillesztése a természet védelmébe. Élénk eszmecsere alakult ki az idegenforgalom témakörében. Erősen megoszlottak a vélemények, hogy szabad-e egyáltalán hasznosításról beszélni, ha először az eredeti állapot visszaállítása a cél. Többen úgy vélik, hogy a már elrontott dolgok csak hosszabb folyamat eredményeként hozhatók helyre. így a Duna-partot szegélyező szörnyűségek, autóbuszroncsok és egyebek eltüntetése is, hiszen ezek létesítésére — ha nem is mindig —, de valaki engedélyt adott. Nem mindenki ért egyet, hogy kell-e egyáltalán a Duna- vagy a Sugovica-parton további üdülőtelkeket kialakítani. Halaszthatatlan kérdés a vízi turizmus vagy a horgászat lehetőségének újraszabályozása a tájvédelmi körzet területén. Nyilván valami kompromisszumra lesz szükség. A horgász vagy a vadász érdeke, hogy bemehessen, a természetvédelemé pedig, hogy ne. Minden általánosítás helytelen, de az biztos, hogy vannak mindkét társulatban olyanok is, akik megfeledkeznek magukról. A jelen tudósításban csak a bizottsági program néhány fő témáját érinthettük. Megválasztották a vezetőséget. A két társelnök mindig a két város, Szekszárd és Baja polgármestere. Titkár dr. Richnovszky Andor. G. Z. Emlékművet avattak Kiskunfélegyházán A kiskunfélegyházi Felsőtemetőben katonai pompával, az állami zeneiskola fúvószenekarának közreműködésével a hét végén avatták fel a második világháborúban elesettek emlékművét. Ficsór József polgármester szólt arról, hogy negyven esztendő adósságát szeretnék leróni, Kiskunfélegyházán legyen hol emlékezni azokra, akik Ukrajnában, a Kárpátok hágóin, osztrák, német, francia földön jeltelen vagy fedett sírhantok alatt nyugszanak. Sokáig kellett tűrnünk halottaink jelképes temetetlenségét. Hiszen nem állíthatott emléket az anya a fiának, asszony a férjének, a gyermek a talán soha nem látott apának. Ebben a félegyházi temetőben békésen megférnek az egykor egymás ellen harcolók. A mi katonáink mellett, ápolt sírban nyu- gosznak az itt elesett németek és szovjet halottak is. Gondozott, vagy az utódok gondoskodásából tisztán tartott sírok ezek, s ez így helyes. t: Néhány éve politikai bátorság kellett hozzá, hogy az emlékezésnek a gondolatát felvesse valaki. Pedig az emlékmű nem a háborúért van, nem az egymásnak feszülő ideológiáknak, gazdasági érdekeknek szól, hanem az embereknek. Azoknak a kiszolgáltatottaknak is, akik a Vajdaságban, Kárpátalján estek el, vagy a névtelen elhurcoltak között voltak. Kiskunfélegyházán, az emlékezés első lépéseként, néhány éve a Móra Ferenc Gimnázium egykori tanítványai helyeztek el márványtáblát az alma mater falán a háborúban elesett diáktársaik emlékére, és adományaikkal hozzájárultak a felsőtemetői emlékmű felállításához is. Az összefogásból született, s Molnár Imre által tervezett emlékmű hirdeti a város, a vállalatok, a magánszemélyek szép gesztusát, az együvé tartozást, a megbékélést, hiszen (Folytatás a hton) Perelnek a sertéstartók Termelők kontra feldolgozók A Sertéstenyésztők Országos Választmányának ülésén is elhangzott, hogy a „sertésfronton” Bács- Kiskunban és Békésben a legélesebb a helyzet. Tegnap ezért tanácskoztak e két megye érdekképviseleteinek szakemberei Bugacon. Vitáztak arról, ugyan mit lehet tenni e válság feloldására. Ebben a két megyében ugyanis — így számolnak — mintegy 150 ezer hízó feldolgozása tolódik egyik hónapról a másikra. A túlkínálat már meghozta a maga eredményét, hiszen az 1990. decemberi, miniszteri rendeletben megfogalmazott legalacsonyabb, 64 forintos kilogrammonkénti termelői árat (meghatározott minőségre, fajtára vonatkoztatva) szinte egyetlen feldolgozóvállalat sem fizeti ki. A termelők képviselői így nem kisebb elhatározásra jutottak, mint hogy jogi úton szereznek érvényt érdekeiknek, az elmaradt haszon, a túltartás költségeinek térítése kérdéseiben. Erre alapot ad, egyebek között, az a bizonytalanság, melyet egyes feldolgozók keltenek felvásárlási területükön, minthogy már a múlt évben vázolt felvásárlási mennyiségekre a mai napig nem kötöttek szerződést. A jogi rendezést tulajdonképpen két vonalon óhajtják indítani. Az egyiket a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény értelmében a versenyhivatalnál kezdeményezik, a másikat, amolyan próbaperként, a bíróságnál. Persze, a felvállalt eljárásokhoz sok-sok adatra van szükség, például a kifizetett felvásárlási ár mértékére, igazolásra arról, hogy azért került sor a túltartásra, mert a feldolgozó „csúsztatta el” az átvétel időpontját stb. Ugyanakkor e találkozón szó esett arról is, hogy a két megye választmányainak képviselői eljárnak a földművelésügyi miniszternél. A pillanatnyi feszültségeket ugyanis csak „tűzoltással”, az intervenciós alap mozdításával lehet feloldani, meg például azzal, hogy a pénzügyminiszter közeljövőbeni. szovjetunióbcli tárgyalásain az agrárérdekeket is képviselik. Ha a mostani „görgő” hízómennyiségek normálisabb szintre állnak be, akkor a terméktanács feladata lesz, hogy azt a szintet, az agrárpiaci rendtartás értelmében, fenn is tartsa. G. E. Petőfi Pécsről
