Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-23 / 69. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. március 23. A TÖRTÉNELEM ELZÚG FELETTÜK? A rendszerváltás lélektana Figyelmet érdemlő tudományos konferenciát rendeztek Szegeden .4 rendszerváltás lélektana címmel. Dr. Balogh Tibor professzorral, e tudományos találkozó szervezőjével és házigazdájával összegezte a tanulságokat a Tőzsde Kurír munkatársa. — Sokan meglepődtek, hogy a témát a pszichológia eszközeivel közelítették meg. Mi volt a céljuk? — A rendszerváltás hátterében nemcsak politikai és gazdasági, hanem pszichológiai okok is meghúzódnak. A társadalom közérzete jórészt az objektív folyamatoktól függ, ám azokkal szoros kölcsönhatásban áll az egyén, a csoport pszichés reagálása. A viták során arra a következtetésre jutottunk. hogy a politikai és a gazdasági tényezők, bármilyen fontosak is, együttesen sem adnak magyarázatot a bekövetkezett „földindulásra”. Keresni kell tehát azokat a lélektani okokat is, amelyeknek részük lehetett e folyamatban. — A pszichológiát a kelet-európai országokban sokáig nem tartották tudománynak. Noha később változott ez a képtelen helyzet, a politika továbbra is mellőzte a lélektani kutatások eredményeit. Lehetséges, hogy a hatalom most odafigyel a jelzéseire? Az a tíz-tizenöt év, amíg a pszichológia száműzetésben volt, nemcsak ennek a tudománynak ártott, hanem a társadalmi közgondolkodásnak és a politikának, sőt a gazdasági életnek is. Vegyük például az érdek fogalmát. Elegendő-e, ha azt csak közgazdasági tényezőnek tekintjük? Nem, hiszen egyéneket, csoportokat mozgat, motivál és befolyásol. A tőzsdének éppen úgy van lélektana, mint bármely politikai konfliktusnak. Egy üzleti tárgyalás, szerződéskötés éppúgy pszichológiai feladat is, mint egy választási kampány. Úgy tűnik azonban, a jelenlegi rendszertől is távol áll a pszichológia. A nyugati mintákat e téren kevésbé követik; pedig például az USA-ban a menedzserképzéstől az elnökválasztásig pszichológusok munkáját is igénybe veszik. — A rendszerváltás mostani szakaszában milyen sajátos lelki tényezők kerültek előtérbe? — A teljesség igénye nélkül utalnék néhány jellegzetes problémára. Már Jung feltárta, hogy az egyéni tudattalan mellett létezik az úgynevezett kollektív tudattalan is. A politikai tudattalanból a rendszerváltás bizonyos félelmeket is felszínre hozott. Félelmet kelthet egyfelől, ha a régi politikai és gazdasági rendszer prominens képviselői sikeresen mentik át magukat; másfelől az is, ha az előző rendszer jó szakembereit eltávolítják, és ezzel jóvátehetetlen kár keletkezik. Aggodalomra ad okot a lassú privatizáció, de a túl gyors is, mert akkor, úgymond, kiárusítják az országot. A túlságosan erős központi hatalom árthat a demokráciának, ám félő, hogy a gyönge központi hatalom utat nyit az anarchia előtt. Egyeseket félelemmel tölt el a föld teljes körű reprivatizációja, mert az tönkreteheti a mezőgazdaságot, az élelmiszer-gazdaságot; másokban épp az kelt félelmet, ha nem így rendezik ezt a problémát. — Adott helyzetben egyesek nem túlozzák-e el ezeket a félelmeket? — Ez reális veszély. A konferencián is megerősödött az az álláspont, hogy a kettős gyökerű félelmekkel szembe kell nézni. Csak így oldhatjuk fel őket. Ezért tanulmányozzák például a taxisblokád pszichés hátterét. — Ön pszichológusként miként látja a rendszerváltást? Az emberi természet rendkívül rugalmas és képlékeny. Sokan minden helyzetben megpróbálnak felszínen maradni, ami adott esetben ámulatba ejti vagy kétségekbe kergeti az embert. Ezért van az, hogy amikor jó kommunistákra volt szükség, akkor tömegesen álltak rendelkezésre a jó kommunisták. Amikor viszont jó keresztényekre van igény, akkor a népesség szine, java válik hamarosan jó kereszténnyé. A szemünk előtt zajlik le az emberi természet nagy metamorfózisa, az emberek tíz- és tízezrei szinte egyik percről a másikra válnak Saulusból Paulusszá. Meglepő az is, hogy túlmyomórészt azok vannak felszínen, akik az előző rendszerben sem tartoztak az átlagpolgárok közé. Ám akiket eddig sem fűtött az érvényesülés vágya, most is a háttérben maradnak, sőt csalódottan fordulnak el a közélettől, a politikától. A történelem elzúg fölöttük. — Vélekedhetünk bármiképpen a hatalmi pozícióktól fűtött emberekről, de személyiségükben alighanem van valami olyan többlet, ami által érvényesülni tudnak. — Bennük erős az önérvényesítési igény, a céltudatosság, a tettrekészség, a cselekvőképesség és nem utolsósorban a hatalomvágy. Ezért lehetnek minden helyzetben hangadók és főszereplők, s maradhatnak meg a társadalmi mozgások felszínén, függetlenül a változások irányától és a társadalmi rendszer jellegétől. Más lapra tartozik — és ez a hatalom természetéből fakad —, hogy a hatalmat ők is felhasználják személyes céljaik, vágyaik, törekvéseik elérésére, mint azt tették és teszik politikai és ideológiai ellenlábasaik. De nemcsak a félelmek kettős természetűek. Beleütközünk a szavak és a cselekedetek közötti kettősségbe is. A visszahúzódásra hajlamos állampolgárt még inkább passzivitásra szorítja a tapasztalat: egyes pártok némely vezetői, bizonyos parlamenti képviselők teljesen mást mondanak, mint amit tesznek. Ez még a rutinos pszichológusokat is zavarba ejti. A normális reakció erre az, hogy az átlagpolgár vagy bizalmatlan lesz mindenféle közléssel szemben, vagy maga is hasonlóképpen kezd viselkedni. Óriási veszélyeket hordoz, hogy a politikában, az üzleti életben, de a mindennapi megnyilatkozásokban is terjed az inkorrektség, a megbízhatatlanság. Általános az értékvesztés, ami bizonytalanságot szül, ebből pedig szélhámosság, türelmetlenség, erőszak fakad. — A rendszerváltás lélektanáról rendezett tudományos konferencia előadásai rövidesen nyomtatásban is megjelennek. Tanulságos olvasmány lesz. Meg kell állítani a magyar társadalom fel- morzsolódását. És ehhez nekünk, pszichológusoknak, is hozzá kell járulnunk a magunk sajátos eszközeivel. Takács Ilona A KÉCSKEIEK BÍZNAK AZ ÖNÁLLÓSÁG ADTA LEHETŐSÉGEKBEN Véget ér-e a Remix fogyókúrája ? • A tavaly év végi sikeres próbák után az idén már sorozatban gyártják a kvarc-vekkerórák részegységeit. • Az óraszerkezetek működését a járatókerekeken Döme Jánosné ellenőrzi. végre sikerül megálljt parancsolniuk a kedvezőtlen folyamatoknak. Tavaly például már kilencszázezer kapcsolót gyártottak villanymotorokhoz német bérmunkában. Idén egymillió darabra érkezett megrendelés. Ugyancsak Németországba táv- irányítású játékaulókhoz elektronikai alkatrészeket készítenek. A hazai tv,-gyáraknak fókuszpotcnciométere- ket szállítanak. Tavaly s az év végén mintaszerelést végeztek egy német cégnek: kvarc-vekkerórákhoz részegségeket állítottak össze. A partner elégedett volt munkájukkal. Ezt egy félmillió darabszámos rendeléssel nyugtázta. Az elmondottakból is kiderül: a Remix Telco Elektronikai Kft.-nek van munkája. No. nem túl sok, csak az első negyedévre. Hogy mi lesz ezután? Babák Ferenc hangsúlyozza, hogy az évekre előre szóló megrendelések ideje lejárt. Ezért erősíteniük kell a piaci, marketingtevékenységüket. És persze az üzem is csak akkor számíthat sikerre, ha rugalmasan, rövid átfutási idővel képes dolgozni. Az önállóság, a helyben hozható döntések mindenesetre jól szolgálják e rugalmasságot. Remix Telco Elektromechanikai Kft. Ez a neve három hónapja a korábbi Remix Rádiótechnikai Vállalat tiszakécskei gyáregységének. Az idén, év elején elnyerték önállóságukat, ami önmagában örömteli dolog. De jócskán vegyül üröm az örömükbe, mert éppen akkor veheti kezébe saját sorsa irányítását a gyár, amikor tízéves fennállásának legnehezebb időszakát éli át. 1989-ben még 210 milliós termelési értéket könyvelhettek el. Tavaly azonban a KGST ösz- szeomlása miatt már alig, maradt munkájuk. Korábbi román, bolgár, lengyel partnereik a szokásos meny- nyiségnek csak a töredékét rendelték meg. Hasonló okok miatt súlyos helyzetbe került az egész magyar elektronikai ipar is, amelyik nagyrészt ugyancsak szocialista exportra orientálódott. Márpedig ezek a gyártók a Remix hazai megrendelői. Ők vásárolták berendezéseikhez: a Tisza- kécskén készített potenciométereket. valamint az úgynevezett vastagréteg- ellenállás-hálókat. Nos, e piaci nehézségek nyomán a kécskei üzem termelési értéke az előző évinek a felére zsugorodott. A drasztikus csökkenés kényszerű, drasztikus intézkedéseket követelt. A gyáregység leépítette bérmunkás partnereit. Helyben a Szociális Foglalkoztató és az áfész iparj üzeme. Jánoshalmán az Építő- és Vegyesipari Szövetkezet szerelt nekik potenciométereket. Mint ahogy azt Babák Ferenc igazgató mondja, ettől is fájdalmasabb volt, hogy maga az üzem is fogyókúrára kényszerült. Több mint száz dolgozójától vált meg, s így mára a kft. összlétszáma alig haladja meg a háromszáz főt. A kécskei Remix nem akarja folytatni a leépítést. (Persze eddig sem akarta.) Az igazgató bízik abban, hogy a két éve megkezdett piacváltás és termékbővílés nvomán a/ idén AHOL MÉG NEM JUTOTT 50 MILLIÓ BERUHÁZÁSRA Háromszázötven munkásból lett vállalkozó A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság mintegy kétezer dolgozója az elmúlt évben 1,2 milliárd forint termelési értéket állított elő, s a nyereség megközelítette a 94 millió forintot. A létszám mindössze ötvenkilenccel csökkent, mert a gazdaság igyekezett újabb és újabb feladatokat találni, amely lehetővé tette a foglalkoztatást. — A növekedést — mondta Sódar Pál igazgató — elsősorban a faipari tevékenységnél értük el. Nagyobb mennyiségű raklapot, ládát készítettünk el, adtunk el Németországnak és Ausztriának. Jelentősebb volt az erdősítés is, összesen 1388 hektár új erdőt telepítettünk. Az eredményekhez hozzájárult az is, hogy 30 százalékkal növekedett a kérgezett papírfa mennyisége, s ezt jobb árért értékesítettük. A hatékonyság növekedése — számításaink szerint — 80 millió forinttal növelte bevételeinket. Ezek, valamint az exportszállítások, amelyek az összes árbevétel 50 százalékát jelentették, tették lehetővé a gazdaság fennmaradását. A gazdaságban jól kihasználták a lehetőségeket, s az utóbbi évek legdinamikusabb beruházási programját valósították meg, amelynek nagysága elérte az 50 millió forintot. Új olasz szegező automatát állítottak üzembe Bu- gacon — 8 óra alatt 450 raklapot készít —, a műszaki erdészetnél új műhelycsarnok készült el, különböző gépeket, traktorokat szereztek be 32 millióért. Kiemelkedő jelentőségű a finn állami hitel ezt pályázaton nyerték —, amely hét kérgezőgéphez juttatta a vállalatot. Ennek bekerülési összege 38 millió forint, de 2001- ig kell visszafizetni, s a törlesztést 1993-ban kell megkezdeni. Az új gépek 1993-ig kitermelik saját árukat, ugyanis egy-egy berendezés évi termelési értéke egymillió schilling. S még mindig a beruházásokról.- Erre az évre 36 milliós eredményt tervezünk. Sajnos csökkent a cellulózfának a világpiaci ára, ugyanakkor itthon növekedtek a költségek. Háromszáz milliót kellene kigazdálkodnunk, ezért már decemberben úgy határozott a vállalati kollektíva, hogy a költségek csökkentése érdekében vállalkozói rendszert alakí- tunk ki. A fakitermelés és az erdőművelés jelentős részét vállalkozásba adtuk — de miután túlságosan sok volt a külső igény — úgy döntöttünk, hogy saját dolgozóinkat részesítjük előnyben. Nem kevesebb, mint háromszázötven dolgozónk vállalta ezt, akiknek számára a szükséges gépeket is biztosítottuk. A gépek és berendezések értékének 15-20 százalékában állapítottuk meg a vételárat, amelyet négyéves részletre és évi 11 százalékos kamatra adtuk. Nem biztos, hogy tökéletes volt az eljárásunk, de a hatékonyság azt bizonyítja, hogy nem nagyot tévedtünk. Bizonyíték erre, hogy két hónap alatt a fakitermelésben a múlt év háromhónapos teljesítményét nyújtották a dolgozókból lett vállalkozók. A gazdaságnak nem kedvezett az Öböl-háború, s jelentős gondot okoz, hogy a csomagoló- és papírfa ára egyre jobban zuhan. Ennek ellenére igyekeznek Ausztriába és Németországba a tavalyival azonos mennyiséget szállítani, de a piac bizonytalan. A dekonjunktúra hatásainak ellensúlyozása érdekében jelentős összegeket szánnak ebben az évben beruházásra, új üzemek létesítésére. Nyárjason, Császártöltésen, Balotaszálláson 30-30 munkást foglalkoztató üzemet kívánnak létrehozni, külföldi tőke bevonásával, saját alapanyag feldolgozására. A cél nem titok: a feldolgozott terméket jobb áron lehet értékesíteni. — Anyagilag a túlélés a eél. Ehhez azonban szükséges a szakmai színvonal további emelése, a költségek minimális szinten tartása, a piac bővítése, a saját exportjog jobb kihasználása. Mindemellett nem szabad megfeledkezni a dolgozók anyagi megbecsüléséről. Nagyon nehéz, mégis 23 százalékos bérfejlesztést szeretnénk megvalósítani, s további szociális támogatást biztosítani dolgozóink számára. Gémes Gábor HÚSÉRT — ARANY. A Szovjetunió tavaly 234 tonna aranyat értékesített külföldön, hogy élelmiszert vásárolhasson belőle. Az eladott arany értékét 1638 milliárd rubelben adta meg, ami hivatalos árfolyamon átszámítva kis híján 1 milliárd dollárnak felel meg. Ilyen nagy mennyiségű nemesfém eladását az olajtermelés csökkenése tette szükségessé. Az aranyeladásból származó pénzen 942 ezer tonna húst, 880 ezer tonna étolajat, 267 ezer tonna vajat és 95 ezer tonna tejport vásároltak. (Reuter) AZ CSERNOBILI KATASZTRÓFA OKA. A szovjet hatóságok hivatalosan első ízben ismerték el, hogy az öt évvel ezelőtti csernobili nukleáris katasztrófát elsősorban az RBMK típusú atomreaktor felépítésének elméleti hiányossága, illetve a reaktor technikai elégtelensége okozta. Az Atomenergetikai és Ipari Munkák Biztonságosságát Felügyelő Állami Bizottság tíznél több olyan műszaki hiányosságot talált az erőmű működésében, amely nem felel meg az előírt normáknak és szabályoknak. A vizsgálóbizottság a reaktor védelmi és vezérlési rendszerében egyaránt olyan súlyos elégtelenségeket talált, amelyek nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek. A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy míg a reaktor kidolgozói nem tudták kellő mélységben értékelni a szerkezet technikai elégtelenségeinek lehetséges következményeit, az üzemeltető személyzet meg sem próbálta felfogni, mive! jár a mulasztás. (AFP) DRÁMAI ÁREMELKEDÉSEK. Csehszlovákiában a megélhetési költségek idén januárban mintegy 45 százalékkal voltak magasabbak, mint a múlt év azonos hónapjában. Az emelkedés tavaly december és ez év január között volt a legdrámaibb: 24 százalék, ami az úgynevezett árliberalizálásnak tudható be. (VWD) REPÜLŐTÉR A TENGEREN. A Japan Airlines légitársaság egy tengeri repülőtér-leszállópálya tervét dolgozta ki. A radikális szervezetek ellenállása miatt évek óta húzódik a Narita nemzetközi légikikötő kibővítése, ezért is keltette fel az illetékesek figyelmét az alternatív repülőtér gondolata. A légi- társaság a lakott területektől távol eső repülőtér létesítésére tett javaslatot. A XXI. század légikikötője nem szeny- nyezné a városok közelében a környezetet, zajártalmat sem okozna, mert az elképzelések szerint a tengerparttól 10- 20 kilométerre építenék meg. Mesterséges szigetet létesítenének, mintegy tíz négyzetkilométernyi területen hosszú kifutópályát. A tengeri légikikötőt természetesen olyan technológiával látnák el, amely a leggyorsabb, legnagyobb gépek kiszolgálására is képes, mégpedig a legmostohább időjárási és látási viszonyok között is. Miután a gépek leszálltak a sziget-repülőtéren, tenger alatti alagútban haladva vinnék ki utasaikat a szárazföldi fogadóépületekhez. (MTI) HÍREK A VILÁGGAZDASÁGBÓL
