Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-20 / 66. szám
® PETŐFI NÉPE • 1991. március 20. Jobban „lélegzik” a Bácska új szervezete Az utóbbi évek egyik legjobb gazdasági teljesítményét nyújtotta tavaly a jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet. A több mint 216 millió forintos árbevételükből tizenegymillió volt a nyereség. Dolgozóik jövedelemnövekedése meghaladta a 18 százalékot, a tagok az osztalék 45 százalékát kapták részjegy-kiegészítésre. Mégis úgy döntöttek, hogy a textil-, a bőrdíszmű-, a varrodai és a faipari részlegükből egyszemélyes kft.-t alakítanak, a vas- és építőipari üzemük pedig a hagyományos formában működik tovább. Az átalakítással olyan pozícióba kerülnek, amely kedvezőbb a hatékony gazdálkodáshoz. Egyebek között 20 millió forint alá tudják szorítani a gazdasági egységeik bérköltségét, még az idénre tervezett 18-20 százalékos fejlesztés ellenére is. A különböző egységek a vegyes és egyszemélyes kft.-k, szakcsoportok stb. — teljesen önállóan folytatják tevékenységüket; vagyonkezelő központot alakítanak. Erre az évre 176 millió forint árbevételt és 10 milliós nyereséget terveznek összesen. • A szabászaton rávasalják a szabásmintákat a virágos anyagokra — ruha cs blézer lesz belőlük. • I lektroleelinikai részlegükben video-és rádiómagnó-átjátszó kábeleket szerelnek • \ ízhatlan vászonból rengeteg színösszeállításban hátizsákot cs sporttáskákat készítenek, legújabb termékük: alul bőrönd, felül táska. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) • Húszán dolgodnak a jánoshalmi bördís/.müvarrodában, de Baján is van egy részlegük. Az új bankó Látták már az új ötezrest ? Nem a sikfutót, a bankót! Az atléta különben is perceken belül célba ér, és vége a verseny- nek. Megkapja a kupát, és mehet. De ez a bankó még most kezd majd futni, a kormány meg már előre megkapta a Kupát. Hogy ki fut majd és miért, azt még nem tudom. Meg Iwgy érdemes-e futni, amikor már megvan a Kupa . . . Azt se tudom, volt-e előzetes doppingvizsgálat, mert ha nem, előfordulhat, hogy visszaveszik tőlük. Az olimpián is diszkvalifikáltak néhány atlétát tiltott doppingolás miatt. No persze, én tudom, hogy a mi kormányunk nem olvan. Véletlenül se sértenék meg a játékszabályokat. Mielőtt forgalomba hoznak egy-egy keserű pirulát, mindig megkérdezik tőle, hogy nem nagyon keserű-e. Sőt azt is megkérdezik, nincsenek-e mellékhatásai. A pirula elpiruló, s büszkén vallja, hogy ő ugyan nem. Ha nem hiszik, próbálják ki. No igen, de hogyan?Á vegyelemzés sokba kerül, meg kockázatos is. hiszen kiderülhet, hogy ez a pirula nem is az a pirula. Az állatkísérletek hosszadalmasak és kétes értékűek. Végtére is a patkányaink elhagyták a süllyedő hajót, a macskák fölfalták a fehér egereket, a nyitlak at eladtuk apportként egy vegyes vállalatnak, a disznókat levágtuk, a marháknak elapasztottuk a tejét, a nagy kutyákat meg védi az Állatvédő Liga. Mi marad hátra? Leszíjazzük a beteget az ágyához, és belegyömöszöljük a pirulát. Ha még fél óra múlva is élőnek látszik, jöhet a következő pirula. Hogy közben sokkosán rángatózik, és kinő a szőr a talpéin? No de uraim, ki figyeli a talpát, amikor mi torok- gyulladással kezeljük ?! Szóval itt az új ötezres. Már előre érzem selymes tapintását, hallom távoli, halk zizegését. Merthogy mindig csak a távolból leshetem meg, és legföljebb megtapinthatom, de sohase kerül a zsebembe. Talán majd akkor, ha Ő is aprópénz lesz, mint a hajdani büszke százas vagy az ötszázas. Mert előbb-utóbb mindennek eljön az ideje. Jön a délceg tízezres, a pöffeszkedö ötvenezres ... De mikor jövünk mi, akiknek még az ezresekből se jutott elég? Nagy eleink most arról vitáznak az égi parlamentben, kit illet a megtiszteltetés, hogy arcképe a soron következő bankóra kerüljön. Kossuth és Széchenyi vitája frakciómegállapodással zárult. Petőfi megelőzte ugyan őket, de el is vérzett a követválasztáson. Dózsa még biztatja lázongó parasztjait, de azt suttogják a parlamenti folyosókon, hogy hamarosan telefonérmét csinálnak belőle. Hej, Rákóczi, dicső kuruc, érted is egyre kevesebb Schillinget ad a labanc sógor . . Deák az egyik várományos, hisz ő egyezett ki Beccsel. Jókai viszont clandalította a széplelkeket. Kodály is interpellál; Bar tók már kapott bankót, neki miért ne járna? Es sorban verik az asztalt a nagy szellemek. S míg bent a plenáris ülésen folyik a szócsata, kint a folyosókon Rózsa Sándor legényei dulakodnak az örökkel. Pisze Matyi néhány papírlapot lobogtatva lohol a vezérhez: Nizzed, Sándor, itt az inflációs csomagterv. mög a tízezres kópiája. Eevigyük ? Hí he csúf! vonja össze szemöldökét Rétzsa. Tödd le! Inkább mögyök Szögedre Veszelka Julishó. Ehhö képest még az is gyönyörűség... ■' . T. Ágoston László Ördögi körben a vetőmagüzlet A rendelés negyedét lemondták a termelők Most van az ideje a tavaszi vetőmagvak — főként a tavaszi kalászosok, a hibrid kukorica, a burgonya, a borsó, a takarmánynövények — átvételének. Nagy is a sürgés-forgás a Bácsmag Vetőmagtermelő és Értékesítő Kft. kecskeméti tranzitraktárában, de mint Szabó Lajos ügyvezető igazgató mondta, ez csupán a látszat, ez a felszín, amely könnyen megtéveszti az avatatlan szemlélődőt.- Alapvető gondunk, hogy kereslet van a vetőmag iránt, de fizetési készség nincs. A legszomorúbb, hogy a korábban jól fizető, biztos partnereink nem tudják kifizetni, vagy haladékot kérnek a megrendelt vetőmagra. Valamilyen ördögi kör alakult ki a vetőmag-termeltetésben, -forgalmazásban, -értékesítésben. A kft.-nek már a múlt évben gondoskodnia kellett az idén tavasszal szükséges vetőmagvakról, azt megtermeltette, s ősztől — a betakarítástól — ezt a 255 millió forint értékű készletet raktározta. — A készletezéshez, raktározáshoz, csomagoláshoz 230 milliós kölcsönt vettünk fel különböző pénzintézetektől, átlagosan 30 százalékos kamat mellett. A készleteket tapasztalati számok és a megrendelés függvényében alakítottuk ki, sőt ezt szerződésekkel is biztosítottuk. A megtermelt vetőmagmennyiségből — hibrid kukoricából, borsóból, kertészeti magvakból — 25 százalékot teljes egészében lemondtak a termelők, további 35 százalékra pedig fizetési kedvezményt, halasztást kértek. Kénytelenek voltunk még ebbe is belemenni, akkor is, ha a megrendelők, a vetőmagot felhasználók 10 százaléka egyáltalán nem tud majd fizetni. A piacot vesztenénk el, ha nem ezt tennénk, mert ebben a helyzetben szinte mindegy, hogy a bankok vagy a téeszek, a termelők tesznek tönkre bennünket. A veszteség csökkentése érdekében egyetlen esélyünk van: máshol eladni a megtermelt vetőmagvakat, ha sikerül. A megrendelt vetőmagról való lemondás 45-50 milliós felesleges készletet „eredményezett”. A megoldásra két alternatíva kínálkozik: vagy értékesítik, vagy egy évig tovább tárolják. Nagyon jó példa erre a borsó. A II. fokú borsó má- zsánkénti nagykereskedelmi ára 3050 forint. Ha tovább raktározzák, ketyeg a 30 százalékos bankkamat, csökken a vetőmag minősége, értéke, esetleg teljesen tönkremegy. Ez esetben jobb menteni a menthetőt, s étkezési borsóként mázsánként 1400 forintért eladni. Ha csak a borsó mázsánkénti összköltségéhez, 2500 forinthoz viszonyítunk, akkor is 1100 forint a veszteség. Való igaz, nem érdemes kockázatot vállalni a vetőmagot forgalmazó vállalatoknak. — Az idei tavaszi vetőmag okozta veszteség teljes mértékét nem lehet előre látni, de jelentős lesz. Ennek okát abban látom, hogy a termelőknek egyszerűen nincs pénzük, teljes a bizonytalanság az ágazatban a földkérdést illetően. Ez természetesen visszahat mindenre. Az teljesen logikus, hogy nekünk már a múlt ősszel meg kellett rendelni az idén ősszel földbe kerülő vetőmagvakat. Őszi kalászosból nyolcezer, borsóból ezer, egyéb magvakból 2500 tonnát termeltetünk. Feltételezéseink szerint ezt a mennyiséget el kellene adni — ennél korábban sokkal több fogyott el —, de hogy ez mennyire sikerül, az a jövő titka. Minden azon múlik, hogy a termelőknek lesz-e pénzük. Mindenesetre a tavaszi tapasztalatokat figyelembe véve, ez aligha lesz több. Elképzelhető természetesen, hogy a termelők — miután nincs pénzük, nagy a bizonytalanság, s nem akarnak „felesleges” kiadásokat — úgynevezett fekete szaporítást végeznek, azaz nem fémzárolt vetőmagot vetnek. Ezt lehet néhány évig csinálni, de hosszabb távon megbosszulja magát. Kevesebb lesz a termés, a növény nem lesz ellenálló a betegségekkel szemben, gyorsabban terjednek a karanténgyomok, s fellép a korcsoso- dás veszélye is. Ez pedig nem jó sem a termelőknek, sem a gazdaságnak, s még kevésbé az államnak. — A kft. ez évi kilátásai a fenti okok miatt nem túl biztatóak, annak ellenére, hogy a múlt évet 9,6 milliós eredménnyel zártuk. Lehet, hogy a nyereség helyett már az év végén veszteségünk lesz. Ezt azért állitom, mert ha a vetőmag-értékesítésben nem lesz hitel, a piac összeomlik. A túlélés lehetőségeit fontolgatva elhatároztuk, tovább növeljük a nem vetőmag típusú termények termeltetését, értékesité- sét. Madáreleséget, étkezési borsót, takarmány-alapanyagot szállítunk külföldre, bár búzaexportra nincs kilátás, megpróbálunk 15 ezer tonnára külföldi piacot keresni. Mire kényszeríti az átgondolatlan mezőgazdasági politika, a gazdasági helyzet a vetőmagelőállító vállalatokat? Nem egyébre, mint hogy hagyják abba vagy legalábbis minimálisra csökkentsék az eddig jól bevált, az egész megzőgazdaságnak és a fogyasztónak is hasznos tevékenységüket, s helyette mással foglalkozzanak. Kinek jó ez? Gémes Gábor SZABADON ES SZABADOSÁN Ki mit ért vállalkozáson? Egyeseket egészséges tettvágyra serkent, míg másokat hamar tévútra visz a vállalkozói szabadság. Kucsera úr, ez jó! A lajosmizsei Kucsera Illés Pál tavaly novemberben nyitott üzletet az addig ellátatlan Buckóhegyen, Méntelektől négy és fél kilométerre. A tanyai boltban élelmiszereket, üdítőket, egykét fajta sört és háztartási vegyiárukat kínál, az udvari raktárból pedig kiszolgálja takarmányokkal is az állattartó gazdákat. Szerző László egyike azoknak. akik ide érkezve, egy csapásra két legyet ütnek. Megveszi az üzletben, ami a háztartásba, a konyhára kell, majd a takarmányokból két zsák vegyes darát és egy zsák kukoricát vásárolva, nyolc tehenéhez sem tér haza üres kézzel (üres gépkocsi-csomagtartóval). Miből jön össze a havonkénti 200-300 ezer forint bevétel ebben a kis buckóhegyi boltban? Számos olyan termék eladásából, amelyekre Szerző gazdának. Pödöréknek és a többieknek elsősorban szükségük van. Rétesliszt, rizs, zöldborsó-, bab- és lecsókonzerv. szarvacska tészta, habzó borotvakrém, tea, gyufa és petróleum: mind-mind fontos, nélkülözhetetlen napicikk. S hogy Kucsera úr valóban szabad vállalkozó, mutatja, hogy a 8—14 óráig szóló nyitva tartást meg is hosszabbítja. Ahhoz az időhöz igazítja, ameddig jönnek a vevők. Olykor itt alszik éjszaka is a/eri van a fekvőhely egy • Szerző gazda a teheneihez sem megy haza üres kézzel (csomagtartóval). • Tanyavilág, ezt érdemied? (Tóth Sándor felvételei) függönnyel elválasztott, másik helyiségben. De így, romra és piszokra építve? Mindjárt más fogalmat alkothatunk egy olyan vállalkozásról, amely nem a szabad kereskedelemre, sokkal inkább a szabadosságra, sőt a túlkapásra épül. Mert ilyen is van, sajnos, ma a tanyavilágban! Az Alkohol és a nyomorúságos környezet pályázaton valószínűleg fődíjat nyerne Gulyás Mária, a Ladánybene és Tatárszentgyörgy közti út mentén lévő palackosital-bolt tulajdonosa. Óvatosan, majd egyre jobban irtózva megyünk be az olajos hordóval betámasztott, fóliával letakart üzletbe. Az a hír járja, hogy itt kimérve is adnak szeszes italt. Nézzük! Három deciliter bort önt a tulajdonosnő egy pohárba. Utólag elnézést kérek, hogy hiába fáradt és én érintetlenül hagytam az italát, de ön, asszonyom, egy edzett közegészségügyi felügyelőt is rémületbe ejtett volna ekkor. Szennyes, kiszakadt, szürke köd- mönben és herpeszgyulladásos felső ajakkal töltögette az italt, legnagyobb ámulatunkra.- Éjjel-nappal felkelek, amikor vendégjön adta tanújelét annak, hogy idő és alapvető higiéniai követelmények nem számitanak. ha egyszer egy üzlet beindul. De így ...? Melyik az a helyhatóság, amely ennyire szemet huny, már egy éve, a romra és piszokra épülő forgalmazóhely fölött? (kohl) • V betétei forrása a nélkülözhetetlen napieikkek. amelyekre mindenkinek sziiksé- ge van. ( \ pult mögött kucsera Illés Pál.)
