Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-18 / 64. szám

1991. március 18. • PETŐFI NÉPE • 3 TUDÓSÍTÁSOK ITTHONRÓL ÉS KÜLFÖLDRŐL (Folytatás a 2. oldalról) zongoraművész, titkár beszá­molója szerint: a múzeumban rendszeresek a tudományos előadások, konferenciák, szín­vonalasak a megemlékezések. A kör tagjai rendszeresen részt vesznek a szlovákiai Ipolyság kulturális rendezvényein Pető- fi-dalokkal és -versekkel. A szalkszentmártoni irodalom­barátok példamutató munkája ösztönzi a felső-kiskunsági és Duna-széki Petőfi-falvakat is szervezett, aktív munkára. A községi ünnepség egyéb­ként 15-én délelőtt 10 órakor kezdődött. Aranyi János pol­gármester mondott beszédet. Közreműködtek a helyi iskolá­sok, valamint Jászfalvi Norbert tanár. SZABADSZÁLLÁS A Petőfihez és családjához oly sok szállal kötődő Szabad- szálláson, rendhagyó módon, a református műemlék templom­ban kezdődött a pénteki me­mento. Somogyi László lelkész hirde­tett igét. Malakiás próféta jö­vendölései közül a harmadik fe­jezet 12,18-as versét választotta gondolatindítóként: „Boldog­nak mond benneteket minden nép, mert gyönyörű lesz orszá­gotok . . .” Az elmélkedést kö­vetően az általános iskolások irodalmi összeállítása követke­zett. Ezután a szabadszállásiak ünnepi menetben vonultak az izsáki úton felállított Petőfi- szoborhoz. (A szabadszállási hagyomány szerint egykor a szobor portáján állott a mártír sorsú költő szülőháza.) Török László tanár szavalata után Tarjányi Ferenc esperes, római katolikus plébános emlé­kezett 1848 dicsőséges napjaira, a hazafiságbó! örökké fénylő példát adó hősökről. A rendez­vény végén a község intézmé­nyei, szervezetei, üzemei meg­koszorúzták a nagy költő em­léktábláját. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN DUNAPATAJON a Kossuth-szobornál megtartott ünnepség mel­lett ez alkalommal avat­ták fel és koszorúzták meg Csenki Sándornak, a szovjet katonák által 1945-ben elhurcolt, majd Dunapatajon agyonlőtt, fiatal, rendkívül tehetsé­ges néprajzkutatónak a síremlékét. Most, március 16-án lett volna 70 éves. A kegyeletes megemléke­zésen részt vettek: szülő­helyének, Püspökladány­nak a képviselői, vala­mint Csenki Sándor Imre nevű testvérbátyja. KISKUNMAJSÁN március 14-én kezdődtek a megemlékezések. Buda Ferenc költő volt a város vendége, aki a könyv­klubban előadást tartott. Este valamennyi iskola a Petőfi-szo- bornál tar­tottak ün­nepséget. Itt Ficsór Jó­zsef, a város polgármes­tere mon­dott beszé­det. A ko­szorúzással egybekötött ünnepségen közreműkö­dött a város ifjúsági ve­gyes kórusa Kapus Béla vezényleté­vel, valamint a Móra Ferenc Gimnázium irodalmi színpada (képünkön). tanulói fáklyákkal vonul­tak a Petőfi-szoborhoz, ahol a költő vendég mél­tatta nemzeti ünnepünk jelentőségét, s mondta el a három évvel ezelőtt, ilyen alkalomra írt, Már­cius 15-e című versét az ifjúságnak. Az ünnepna­pon a volt Fürst Sándor Utcai Általános Iskola Széchenyi István nevét vette fel. NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGLALÓ ROMÁNIAI MEGEMLÉKEZÉSEK Erdélyben a március 15-ei megemlékezések a délutáni órákig békésen, nyugodt légkörben, inci­dens nélkül folytak. Nagyváradon délelőtt megkoszorúzták a cári hadseregből átállt és Nagyváradon kivégzett lengyel vértanú, Rulikovszky Kázmér sírját, Szacsvay Imrének, a forradalom vértanújának és Nicolae Balcescu román forradalmárnak a szobrát. A koszorúzáson mintegy kétezren vettek részt, köztük Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára. Tőkés László református püspök imát mondott Szacsvay Imre szobránál, akit azért végeztek ki, mert a képviselőház jegyzőjeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot. A koszorúzáson, amely csendben, méltóságteljesen zajlott le, képvi­seltette magát a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt. Máramarosszigeten délelőtt a református templomban spontán ökumenikus istentiszteletet tartottak, délután megkoszorúzták a vá­ros szülötteinek emlékhelyét, Várady Gábor honvéd őrnagy sírját és Leövey Klára emlékoszlopát. Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megkoszorúzta Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu emléktábláit, valamint a kolozsvári fellegvár tetején, az egykori osztrák kaszárnya falán a Stefan Ludwig Roth erdélyi szász politikus kivégzésére emlékeztető táblát is. Kolozs­váron az RMDSZ elővigyázatosságból nem közölte előre a koszorú­zások időpontját, ezeken csupán nehány ember vett részt. A sajtót is csupán pentek reggel tájékoztatták az időpontokról. Szatmárnémetiben, ahol a magyarság csak késő délután, a templo­mokban emlékezett meg az évfordulóról, a Vatra Romaneasca pénteken délelőtt zárt körű összejövetelt tartott a megyei fiókszervezetek vezetői­nek részvételével. Délben a város központjában mintegy 100 főre bővül­ve — körülbelül ugyanannyi kíváncsi helyi magyar nézőközönség előtt — hármas fakeresztet emeltek a román hősök emlékére. A két tábort rendőrkordon választotta él, semmiféle incidens nem történt. Brassó megyében már csütörtökön megemlékezést tartottak. Meg­koszorúzták a tömösi 1848-as emlékművet, este a brassói nagyszín­házban mintegy 900 néző előtt az RMDSZ szervezésében ünnepséget tarottak, irodalmi összeállítással fellépő magyar színjátszók és nep- dalénekesek, népi táncosok közreműködésével. Az ünnepségen képvi­seltette magát a megyei prefektúra, a Nemzeti Megmentési Front helyi szervezete, a liberálisok, a Csoportosulás a Társadalmi Párbe­szédért, a Német Demokrata Fórum és a Brassói Zsidó Hitközség. — Meghívás ellenére távol maradt a Vatra Romaneasca, a Román Nemzeti Egységpárt és a Szociáldemokrata Párt. Az emlékünnepséget pénteken este megismétlik, mivel előző nap sokan kívül rekedtek. KLAPKA-EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK KOMÁROMBAN. Klapka Györgynek, az 1848—49-es magyar forradalom és szabadság- harc honvéd tábornokának a tiszteletére emléktáblát avattak pénte­ken Komáromban, a főpolgármesteri hivatal főbejáratánál. A táblára a komáromi vár hős kapitányának egyik, a mának is szóló buzdító mondását vésték fel: „Ott, ahol a haza üdvéről van szó, a személyes tekinteteknek félre kell vonulniuk”. Az ünnepségen jelen volt Klapka György, a tábornok azonos nevű dédunokája. Ott volt a szlovákiai Komarno város több vezetője, lakosa. Komáromban egyébként méltóképpen ápolják a honvéd tábornok emlékét. Nevét egy-egy iskola, múzeum és termelőszövetkezetls viseli. PETŐFI-SZOBOR BEREGSZÁSZBAN. Beregszász központjá­ban állították fel március 15-én a közadakozásból létrehozott új Petőfi-szobrot, Körössényi Tamás szobrászművész alkotását. Az ava­tó ünnepségen beszédet mondott többek között Lator László költő, a Kárpataijai Kör elnöke, és dr. Kálmán Attila, a művelődési és közoktatási minisztérium politikai államtitkára. Az államtitkár kö­szönetét mondott Beregszász lakosságának. A kárpátaljai város segít­sége, az anyagilag igen nehéz helyzetben élő emberek adakozása nélkül nem nyílt volna lehetőség arra, hogy itt a márciusi forradalom költőjének szobrot emeljenek. Az ünneplő közönség Petőfi szobrának leleplezése után megkoszorúzta Illyés Gyula emléktábláját is. KOSZORÜZÁS POZSONYBAN. Pénteken délelőtt a szlovák fővárosban ünnepélyesen megnyitották a Pozsonyi Magyar Kulturá­lis Központ ideiglenes épületét. A központ mindeddig a pozsonyi magyar főkonzulátus egyik szobájában „tevékenykedett”, miközben a végleges székház helyé­ül kiszemelt építési telek évek óta üresen áll: a szlovák hatóságok mindeddig nem adták meg az épitési engedélyt. így most a pozso­nyi magyar kulturális központ a kubai főkonzulátus korábbi épü­letében rendezkedik be, amelyet két éve vett bérbe. A négyszintes villa legnagyobb termének befogadóképessége mintegy 80-100 fő, ahol már viszonylag elfogadható körülmények között lehet prog­ramokat szervezni. A megnyitón Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési és közokta­tási miniszter mondott beszédet. Egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy az európaiság fő jellemzője a sokszínűség és egyik teendője: bemutatni egymásnak saját nemzeti, etnikai értékeinket. „Csak a közvetlen meg­ismerés bonthatja le az előítéleteket” — állapította meg Andrásfalvy. Péntek délután Pozsony Ligetfalu nevű külső városrészében hagyo­mányos március 15-ei program zajlott le: a Csemadok városi bizottsá­gának szervezésében megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát. Jelen volt Sidó Zoltán, a Csemadok országos elnöke, Andrásfalvy Bertalan, Varga György prágai magyar nagykövet, valamint Boros Jenő pozso­nyi magyar főkonzul. FOGADÁS WASHINGTONBAN. Az amerikai kormányzat kép­viselői, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet vezető személyisé­P ei, a diplomáciai testület tagjai vettek részt csütörtökön este Zwack éter washingtoni magyar nagykövet fogadásán, amelyet március 15-e ünnepe alkalmából adott. A nap folyamán nyílt meg az amerikai törvényhozás egyik épületé­ben Bodó Sándor és Ilona kiállítása. A két magyar művész 1956 óta él és alkot az Egyesült Államokban; történelmi tárgyú képeik, érmeik emléket állítanak az amerikai szabadságharc magyar résztvevőinek. ARADI KOSZORÜZÁS. Aradon pénteken délelőtt, március 15. évfordulójának alkalmából megkoszorúzták a 13 vértanú emlékmű­vét. A két koszorút Hosszú Zoltán szenátor és Tokay György képvise­lő helyezte el — az RMDSZ Arad megyei szervezetének néhány vezetőségi tagja és mintegy ötven személy vett részt a koszorúzáson. Azért ilyen kevesen, mert az RMDSZ intézőbizottsága csütörtöki ülésén javasolta, hogy tartózkodjanak a hivatalos koszorúzástól, el­kerülendő az „összetűzést” a Vatra Romaneascával. A Vatra ugyanis szerdán délután hallgatólagosan tudomásul vette a péntek esti ünnepi koncertet. A város csendes, a hangulat nyugodt, a rendőrségi járőrök is eltűn­tek a központból. NAGYVÁRADI SZOBORAVATÁS. Nagyváradon szombaton az RMDSZ szervezésében ünnepélyesen újra felavatták és megkoszorúz­ták Petőfi Sándor mellszobrát a költő nevét viselő városi parkban. A negyvenes években eltávolított szobor restaurálva régi talapzatára került vissza. A szoboravatáson mintegy háromezren vettek részt. Jelen volt Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Szőcs Géza főtitkár. A résztvevők között volt Bihar megye alprefektusa, Nagyvárad polgármestere és egyik helyettese is. Az avatáson és koszorúzáson megjelent Rudas Ernő, a Magyar Köztár­saság bukaresti nagykövete, valamint Komlós Attila, a Magyarok Világszövetségének főtitkára. A nagykövetség a tavalyi megemlékezésekhez hasonlóan hét romá­niai helyszínen kívánta elhelyezni március 15-én a megemlékezés virágait. Idén azonban erre csak Sepsiszentgyörgyön, Székelykeresz- túron és Csíkszeredán, valamint Bukarestben nyílt lehetőség — jelen­tette ki Rudas Ernő nagykövet a Román Rádió magyar nyelvű műso­rának Csíkszeredán adott interjújában. Ennek az az oka, hogy — mint elmondta — másfél héttel ezelőtt a román külügyminisztérium a román kormányra hivatkozva közölte: a magyar állam, illetve képviselőinek jelenléte az évfordulós megemlé­kezéseken nem kívánatos. A nagykövet elmondta, hogy diplomáciai pengeváltások után csütörtök este Jeszenszky Géza kereste meg kollé­gáját, Adrian Nastasét telefonon és az ő megbeszélésük nyomán jött letre a megállapodás négy helyszínről. (MTI) SZOVJET NÉPSZAVAZÁS Részvétel-részeredmények A kora esti órákig Moszkvába beérkezett infor­mációk alapján eddig az ország közel 200 milliós, szavazásra jogosult lakosságának több mint fele adta le voksát. Ez azt jelenti, hogy a szovjet törté­nelem első népszavazása jogi szempontból érvé­nyesnek tekintendő. Moszkvában, ahol a déli órákig a lakosságnak mindössze 36 százaléka járult az urnákhoz, 18 órai összesítés szerint már 60,1 százalék szava­zott. Oroszország területén a kora esti órákig szintén 60 százalék körül mozog a részvételi arány. A moszkvai rádió délelőtti értesüléseivel ellentétben azonban jóval alacsonyabb volt a részvétel a Távol-Keleten. A TASZSZ hírügy­nökség közlése szerint Szahalinon 56 százalék, Kamcsatkán ennél valamivel magasabb volt a részvételi arány. A távol-keleti katonai körzetben a katonák 97 százaléka vett részt a szavazáson. Itt már megtörtént a szavazatok összeszámlálása is, eszerint 89 százalék szavazott a szövetség fenntartása mellett. Az európai területek katonai körzeteiben a központi választási bizottsághoz beérkezett adatok szerint 93 százalékos volt a részvételi arány. A balti katonai körzetben a katonák 97 százaléka szavazott, s rajtuk kívül — a szovjet parlament döntése értelmében — 100 ezer polgári személy is részt vett a laktanyákban lebonyolított szavazásokon. Meglehetősen bonyolult és áttekinthetetlen egyelőre a moldvai helyzet, ahol a katonai egysé­geknél az említett rendelkezés alapján szintén megszervezték a népszavazást. A hivatalos moszkvai tájékoztatás szerint azonban a helyi népfront aktivistái a 17 szavazókörzetből 15-nél megakadályozták, hogy a laktanyákba és helyőr­ségparancsnokságokra polgári személyek is be­lépjenek, s részt vegyenek a szavazáson. Az új szövetségi rendszer egyik oszlopos tagjá­nak tekinthető Kazahsztánban a délutáni órákig a lakosság 80,1 százaléka szavazott, de előfordul­tak olyan körzetek is, ahol ez az arány 90 százalék fölött volt. Tádzsikisztánban, Türkméniában, Kirgíziában és Üzbegisztánban a déli órákig a lakosságnak több mint 50 százaléka jelent meg a szavazókörzetekben. Meglehetősen alacsony ezzel szemben a kuz- nyecki és a donyecki szénmedencében a részvétel, ahol nyilván a bányászsztrájknak is köszönhetően a résztvevők aránya egyelőre 50 százalék alatt van. Az ország 170 ezer választókörzetében a helyi idők szerint este 22 órakor zárják le a szavazóur­nákat. (MTI) HARCOK IRAKBAN Bászra, a halál völgye Szemtanúk elmondása szerint az elmúlt hetek harcai nyomán a halál völgyévé vált Bászra, Irak második legnagyobb városa. A legközelebbi, 35 kilométerre fekvő amerikai ellenőrzőpontra érkező menekültek szerint a kikötővárost szünet nélkül ágyúz- zák a köztársasági gárda egységei, rengeteg a halott és a sebe­sült. Szaddám Húszéin csapatai a város legnagyobb részéből már kiűzték a síita felkelőket.. Hasonló képet fest a Bagdadhoz közelebb fekvő Nádzsef és Kerbala térségéről az iszlám ellenzéki (Irán-barát) Dava párt közleménye. A szombaton Londonban közzétett dokumentum szerint a kormánycsapatok rendszeresen bombázzák a két vá­rost összekötő utat, amelyet a napalmtámadások következtében holttestek ezrei borítanak. A közlemény az 1988 márciusában a kurdisztáni Halabdzsa városban végrehajtott népirtáshoz ha­sonlítja a hadműveletet és tiltakozik a világszerte betiltott na­palm alkalmazása ellen. A Forradalom Hangja, az Irak délkeleti tartományaiban harcoló síita ellenzék rádióadója vasárnap felszólította a hadse­reg egységeit: kerüljék el az összecsapásokat ,.a szabadságáért és méltóságáért harcoló néppel” és csatlakozzanak a bagdadi rezsim elleni harchoz. Az adást a teheráni rádió idézte, megem­lítve, hogy a Forradalom Hangja szombaton az iszlám orszá­goktól és a nemzetközi szervezetektől kért segítséget az iraki nép megmentéséhez. A kurd ellenállás harcosai már az általuk benépesített észak­iráni tartományok területének 95 százalékát ellenőrzésük alatt tartják. Az ellenállás kairói képviselőjének az Al-Ahram vasár­napi számában megjelent nyilatkozata szerint elfoglalták az északi tartományok valamennyi nagyobb városát, kezükben tartják az iraki—török határon működő átkelőhelyeket és a térség kőolajmezőinek nagy részét. (MTI) KECSKEMÉTI TAVASZI NAPOK Merész József polgármester nyitotta meg a rendezvénysorozatot és a székely kiállítást Megkezdődött a Kecskeméti Tavaszi Napok március 27-éig tar­tó programja. Tegnap 17 órakor Mérász József, a megyei jogú város polgármestere nyitotta meg a Kecskeméti Képtárban a nagy­részt művészeti eseményekből álló, színvonalasnak ígérkező rendez­vénysorozatot, s egyidejűleg azt a látványos kiállítást, mely a szé­kelyudvarhelyi székelyek népmű­vészeti értékeit tárja az alföldi vá­ros közönsége elé. Merász József egyebek között elmondta: a művészek talán joggal panaszkodnak azért, hogy a mai világban kevesebb pénz jut az ilyen és hasonló rendezvényekre, s egy­általán a művészetek támogatásá­ra. Ennek ellenére a város önkor­mányzatának az a dolga, hogy minden lehetséges eszközzel segitse a művészeteket addig is, míg az anyagiakból is több futja ilyen cé­lokra. A polgármester kifejezte re­ményét, hogy a kecskemétieknek sok örömük lesz a Tavaszi Napok idei rendezvénysorozatában. Be­széde után tárlatvezetésre került sor. A megnyitón jelen volt Szé­kelyudvarhely küldöttsége is. Egyébként tegnap este került sor a Tavaszi Napok nyitókoncertjére is az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A Kecskeméti Szim­fonikus Zenekar Mozart-, és Bo- zay-műveket szólaltatott meg. Ma 19 órakor a Kodály-iskolában Detlev Eisinger zongoraestjére ke­rül sor, a művelődési központban a Szegedi Balett lép fel, az ifjúsági otthonban virágkiállítás és -vásár kezdődik, egyebek között. R. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom