Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-15 / 63. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1991. március 15. KALENDÁRIUM Március 16—22. JELES NAPOK Március 21. A kikelet. A csillagászati tavasz kezde­te. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a Föld forgás- tengelyére, éppen keleten kel és nyugaton nyugszik; a nappalok és az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve: „nap­éjegyenlőség”. Az északi fél­tekén a tavasz, a délin az ősz első napja (mi március 1-jé- től számoljuk a meteoroló­giai tavasz kezdetét, a kínai­ak, a régi keltákhoz hason­lóan, február elejétől). Márc. 21., Benedek. Nur- siai Szent Benedek a bencés szerzetes rend alapítója. A szent egy megközelíthetet­len barlangban remetéske- dett, böjti maradékon élt, amit egy remetetársa erege­tett le neki kötélen. Mikor meghalt a segítőtárs, Benede­ket az isteni gondviselés men­tette meg az éhhaláltól. A bencés rendbe lépők ön­kéntes szegénységre, állandó foglalatosságra, engedelmes­ségre esküdnek. Hazánkban a bencés főapátság Pannon­halmán van; gimnáziumuk Pannonhalmán és Győrben. Az egyházi ünnephez, Be­nedek napjához népi regu­lák tartoznak: Sándor, Jó­zsef, Benedek, zsákban hoz­za a meleget, gyüszűvel a hi­deget. * A göcseji nép úgy tudja, hogy abból ereszti ki Benedek a szárnyas rovaro­kat. A göcsejiek szerint Sán­dor és József a szegény nép ellenségei, mert böjti szeleik szétkócolják a zsupfedeles háztetőket. * A nép úgy tartja: a Benedek-napkor vetett hagymában (benedek- hagyma) a felfúvódás ellen­szere van (böjti szelekre gondolva). NÉVNAPTÁR III. 16. (szombat): HENRI­ETT és HENRIETTA: A fran­cia Henriette név félig magya­ros, félig franciás formában ho­nosuk meg nálunk. A név a Henri (magyarul Henrik) női változata. A Henrietták nevé­hez a hófehér tulipán illik. * Köszörűjük a névnapjukat most tartó Euzébia, Geréb, Herbert, Jetta, Nóra és Bálint nevű olva­sóinkat is! III. 17. (vasárnap): GERT­RUD: Germán eredetű név, je­lentése: a dárdák varázslónője. Tarka gerberákkal köszöntsük őket! * PATRIK: A Patricius név ír rövidülése. * JOZEFI­NA: A latin Josephus (magya­rul József) latinos nőiesítése. Híres, szenvedélyes rózsagyüjtő volt Jozefin, Napoleon felesége. A mai Jozefineket is rózsával köszöntsük! * Köszöntjük azo­kat a Józsefeket, akik most tart­ják névnapjukat, valamint a Pá- ris, Patricius, Petur nevű ünne­peiteket is! III. 18. (hétfő): SÁNDOR: A görög Alexandrosz, olasz Sandro vagy a német Sander becézőjéből. Az Alexandrosz jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó. Má­sok szerint török eredetű és je­lentése: akarat. * EDE: Az Edward német rövidüléséből önállósult. * Köszöntjük a név­napjukat most ünneplő Alexa, Alexandra, Szibilla, Edvárd, Ci­rill, Kirill, Nárcisz, Narcisszusz Szalvátor nevű olvasóinkat is! III. 19. (kedd): JÓZSEF: A héber Jóséph névből ered. E név összetételeinek jelentése: Jahve + gyarapitson. Mások szerint a héber név a héber Jas­pis (kő) származéka. * JÓ- ZSA: Eredetileg a János és a József férfinév becézett formája volt. A Jozefa és a Jozefina női nevek magyarítása. A Józsa névhez leginkább illő virág a tulipán. * BÁNK: Régi ma­gyar személynévből, mely a Bán név származéka. * Kö­szöntjük az ünnepeiteket! III. 20. (szerda): KLAUDIA: A latin Claudius nemzetség női párja. Jelentése: a Claudius nemzetség nőtagja. * ÁHIM: A Joakim név önállósult rövi­dülése. * CSÁK: Régi magyar személynévből, eredete vitatott. Török származtatás szerint a jelentése: ütő. * Köszöntjük a névnapjukat most ünneplő Azár, Hubert, Huberta, Joachim, Volfram, Ipoly, Mór, Móric ne­vű olvasóinkat is! III. 21. (csütörtök): BENE­DEK: A latin Benedictus név többszöri rövidülése. * BE- KŐ: Az ismeretlen eredetű, régi magyar Bek név származéka. H« BENCE: A Bence névnek, ez pedig a Vincentiusnak a rövi­dülése. Köszöntjük a névnap­jukat most tartó Bánk, Gergely, Miklós, Hóvirág, Jázon, Napsu­gár, Nikola, Tavaszka nevű ol­vasóinkat is! III. 22. (péntek): BEÁTA: A Svájcban használatos, latin eredetű Beatus férfinév nőiesí­tése. Jelentése: boldog. * IZOLDA: A német Isolde név angol Isolda alakváltozatából, valószínűleg kelta eredetű. * CSILLAG: Régi magyar sze­mélynév felújitása. * Köszönt­jük a névnapjukat most ünneplő Csilla, Katalin, Lidia, Vazul, Lea, Lia, Oktávián, Relinda ne­vű olvasóinkat is! Megyénk jelesei ÉVFORDULÓK III. 17. 230 éve született Győ­rött Háló Kováts József költő, műfordító, református lelkész. A debreceni kollégiumban ta­nult, ahol később Csokonai Vi­téz Mihály tanítója is volt. 1789-től német, holland és an­gol egyetemeken képezte ma­gát. 1791-től Nagykőrösön, 1815—1826 között Halason lel­kész. 1826-ban szembetegsége miatt nyugdíjba vonult. Hírla­pok, folyóiratok (Bécsi Magyar Musa, Magyar Hírmondó stb.) rendszeresen közölték írásait, fordításait. Gazdag könyvtárát a debreceni, a pápai, a kecske­méti és a nagykőrösi iskolára hagyta. III. 21. Ágai Adolf író, újság­író, szerkesztő (írói álneve: Por­zó) 155 éve született Jánoshal­mán. Iskoláit Pécelen, Pesten végezte, Nagykőrösön érettsé­gizett, ahol tanára volt, többek között, Arany János és Szász Károly. 1862-ben, Bécsben or­vosi diplomát szerzett, de medi­kusgyakorlatot már nem foly­tatott. 1868-tól létrehozta és szerkesztette liberális vicclap­ját, a Borsszem Jankót. A lap jellegzetes állandó figuráit ma­ga teremtette, tárcaleveleit a je­lentősebb lapok (Vasárnapi Új­ság, Magyar Sajtó, Pesti Napló, Magyarország stb.) rendszere­sen közölte. Ágai a magyar gyermekirodalom egyik legkie­melkedőbb alakja. 1871-től Forgó bácsi néven szerkesztette a gyerekek újságát, a Kis La­pot. Sokat utazott, bejárta Eu­rópát, Afrika, Ázsia egy részét. Több naptárt szerkesztett Mo- kány Berci néven. A modern magyar élcet ő teremtette meg. A PSZICHOLÓGUS TOLLÁBÓL Alkalmi megállapítás Az idős kor és az emlékezetmü- ködés összefüggéseiről mindenki­nek a feledékenység és a Cavinton tabletta jut az eszébe. Nagy általá­nosságban van is benne valami. Az emlékezetműködés valóban össze­függ az életkorral. A fiatalok agya jóval könnyebben befogadja az új ismereteket. Mégsem kell idősnek lenni ahhoz, hogy az emlékezőké­pességben zökkenők keletkezzenek. Negyven év körül már majd’ mind­nyájunkkal előfordul az, hogy nem jön a szánkra ismerősünk neve (pe­dig a nyelvünk hegyén van már); elfelejtjük, miért is léptünk be a kamrába; ötször elismételjük a tele­fonszámot, mégsem tudjuk megje­gyezni; elmulasztjuk feladni a fon­tos levelet és így tovább. Minél job­ban korosodunk, öregszünk, annál inkább így van ez. Az agy működé­se bizonyos fokig lelassul, mereveb­bé válik a szervezet általános örege­désével. Pedig agysejt maradt még elég! Ez tehát fiziológiás (élettani), természetes változás. Ugyanakkor ebben igen nagy egyéni különbsé­gek vannak. Mindenki ismér feledé­keny fiatalt, és jó memóriájú idős embert, akinek olyan az emlékeze­te, mint egy lexikon. Bizonyos betegségek gyengítik az emlékezetműködést. Ilyen például az agyi erek szűkülete, meszesedése, és ilyen az agysorvadás is. Ezek a betegségek fiataloknál csak elvétve fordulnak elő, idősebb korban vi­szont ugrásszerűen megszaporod­nak. A túlzott alkohol- és nyugtató­fogyasztásnak is az emlékezőképes­ség gyengülése lesz a következmé­nye, ez a kóros hatás is az évek során összeadódva, idősebb korban éri el tetőfokát. Az emlékanyag tulajdonképpen nem, vagy csak igen ritkán „vész el” az agyból, csak a felidézés nehéz. Idős embereknél, különösen ha az említett betegségek károsították az agyállomány jelentős részét, megfi­gyelhető az a furcsa ellentmondás, hogy a régi dolgokra sokkal eleve­nebben emlékeznek, mint a közel­múlt eseményeire. Például igen ele­venen emlékeznek gyermekkoruk játékaira, pontosan felsorolják kis­iskolás tanáraikat és osztálytársai­kat, felelevenítik katonakoruk számtalan eseményét. Ugyanak­kor, ha megkérdezzük, mi volt teg­nap az ebéd, vagy mit mondott ma reggel a rádió, arra már nem tud­nak biztos feleletet adni. Ha az emlékezetzavar szembetű­nő vagy nagy fokú, ez valóban lehet betegség jele, és tanácsos orvoshoz fordulni miatta. De ha kisebb fokú. legjobb napirendre térni fölötte. Fogadjuk el, mint a korosodásnak egyik, nem kimondottan szívderítő jelét, a testi erő gyengülésével meg a gyakoribbá váló láb- és hátfájás'’- sal együtt. Az emlékezetet nemcsak a las­súbb és merevebb agyműködés, ha­nem pszichés hatások (stressz, fá­radtság, idegesség, félelem, gátlá­sosság, felindulás stb.) is rontják. Ha tehát egy idősödő ember elkezd attól szorongani, hogy majd romlik a memóriája, ha aggodalmaskodva folyton azt figyeli magán, hogy mi­lyen gyorsan jut eszébe egy-egy adat, ha kétségbeesik azon, ha vala­mi hiányosságot tapasztalt — ak­kor biztos, hogy romlani fog a telje­sítménye, és az sem jut eszébe, amit pedig tudna. Ellenben ha jókedvű, nyugodt és felszabadult, az emlékek és adatok is könnyebben gördülnek ki az agyából. Próbáljuk meg ezért szorongás nélkül elfogadni a természetes vál­tozásokat. A notesz, melybe felje­gyezhetjük tennivalóinkat és tudni­valóinkat, nem szégyen, de hasznos találmány. Elöljáróban jegyezzük bele tanulságul azt a régi igazságot, hogy a jó emlékezőképességnél fon­tosabb szellemi erény az idős kor érett bölcsessége. Dr. Ignácz Piroska VÍZSZINTES: 1. Georg Chris­toph Lichtenberg (1742—1799) né­met kritikus észrevételének első része (zárt betűk: A, M, M, S, O). 14. Új oldalt üt fel a könyvben. 15. Alsó végtagon viselt divatékszer. 16. Bíró­sági akta tartalma. 18. Település pol­gára. 19. Világhírű japán porcelán­márka. 20. Karbonsav. 22. A tantál 'vegyjele. 23. Ellentétes kötőszó. 24. Szülő becéző megszólítása. 25. Iro­dalmi műben ábrázolt személy. 27. Hazafias Népfront, röv. 28. Török város a Seyhan folyó mellett. 30. Község Pécs közelében. 31. Pára! 32. A másik helyre. 33. Vörösmarty Mi­hály verse. 35. Francia táncdal- énekes (Salvatore). 36. Van ilyen fe­nyítés is. 37. Női név. 39. Vakond járatának látható nyoma, 40. Példá­ul, röv. 41. Egészen friss. 42. Lőlek társa a rajzfilmen. 43. Maró vegyü- let. 44. Államszervező arab kalifa. 46. Helyben lépked. 48. Szolmizáci- ós hang. 49. Citrom nedve. 50. Amely időben. 52. Romániai hegy­csúcs a Fogárasi-havasokban. 54.' Brazília szövetségi területe. 55. Fo­gyókúrázók keksze. 57. Hevített cu­kor. 60. Női név. FÜGGŐLEGES: 2. Város Spa­nyolország déli részén, 3. Károly becézése. 4. A Farkasok közt véd­telen c. regény írója (Bruno). 5. Vezényszó a huszároknál. 6. Voz- nyeszenszkij kötete. 7. Az antimon vegyjele. 8. Becézett férfinév. 9. Régen élt előd. 10. Pesti hegy (!) rádióadóval. 11 .Kosztolányi De­zső verse. 12. Ekszerfa! 13. ... gros; nagyban. 16. Kerti bútorda­rab. 17. Szorosan hozzásimuló. 21. Nagy folyónk. 22. Komárom- Esztergom megyei város. 24. Tré­fás csattanójú történet. 26. Veszp­rém megyei község. 27. Az észrevé­tel befejező része (zárt betűk: N, Y, O, M, S). 28. Keserű anyag neve a gyógyászatban. 29. Helység a Duna—Tisza közén. 32. Adél be­cézése. 33. Had. 34. Pótszék része! 35. Idegen szóban légi a jelentése. 36. Pluszmunka. 38. Fémszállal át­szőtt selyemszövet. 39. Idegen szó­ban hellyel való kapcsolatot jelöl. 40. A Zöld dió c. regény írója (Bor­is). 42. Egyfülű mázas agyagkan- csó. 45. Indiai fizikus, a róla elne­vezett effektus felfedezője. 46. Ap­ró léptekkel halad. 47. Papírra je­gyez. 51. József Attila verse. 52.. . . ilyet! — méltatlankodás szavai. 53. Flamand város Belgiumban. 54. Menyasszony. 56. Szabadsághős, ford. 58. Haragban van! 59. Mély­be. Nagy Balázs Beküldendő: vízszintes 1. és füg­gőleges 27. sor. Az 1991. III. 9-én közölt kereszt- rejtvény helyes megfejtése: Egy jó barát a szomorúságban felér száz­zal a vigasságban. Az elmúlt héten közölt kereszt- rejtvény megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Rafaj Erika, Kiskunmajsa; Szekeresné Zaka Ág­nes, Jászszentlászló; Kállainé Varga Erzsébet, Izsák; Krix Mária, Baja. HÁZI PRAKTIKÁK A tojás héját fel lehet használni „műtrágyának”. Az összetört tojáshéjat tegyük egy vizzel teli edénybe és körülbelül 14 napig hagyjuk állni. Majd szórjuk a cserepes virág, illetve a kerti virág földjére. Kitűnő műtrágya?­Mit csináljunk, ha nincs otthon tejföl? Helyettesíthetjük liszt, tej, vaj és citromlé keverékével. Hogyan tisztíthatjuk meg tökéletesen szűk szájú vázánkat? Forró vizet öntünk bele egy kevés ecetei, és nyers rizsszemeket teszünk bele, majd összerázzuk. Tökéletesen megtisztul. Foltok és karcolások a nappaőrbői (ruha, bútor, táska) eltűnnek, ha pár csepp tejet egy kendőre öntünk, és ezzel a foltot bedörzsöljük. Ha a ruhánkon izzadságfolt van, ecetes vízbe áztassuk be a kelmét, majd ezután tegyük a mosógépbe. Mosás után tökéletesen eltűnik az izzadságfolt. és az izzadságszag is elillan. Ha majonézt készítünk házilag, akkor ne csak nyers, hanem apróra vá­gott, főtt tojássárgáját is keverjünk hozzá, akkor a majonéz nem lesz túl folyékony. SHAKESPEARE-TŐL NAPJAINKIG Négyszáz év divatja Hogy milyen volt a módi tíz-húsz évvel ezelőtt, azt még nagyjából őrzi emlékezetünk. A harminc-negyven év előtti divatról anyáink, nagyanyáink ruhatára mesél. De hogy száz-kétszáz éve mit hordtak a nők, azt már csak kosztümös filmek, regények, festmé­nyek sejtetik. Az angliai Bath-ban — a római für­dők, vízvezetékek és virágfüzéres utcák városában — található Doris Langley Moore asszony kosztümmúzeuma. Ez a világhírű gyűjtemény 400 év divatját tárja elénk. Ä 18. századi épületben (eredetileg városi kaszinónak épült) óriási termek­ben, élőképekben elevenedik meg az elmúlt korok divatja. De nem csak a ruhák, a cipők, a fejrevalók régiek. A hajdani viseletét hordó bábuk hol berendezett szobarészletnek, hol utcai jelenetnek a részesei. Hímzett ing, kéze­lő, elegáns, köpenyes, parókás úr — alig 300 éves divat szerint. Cipője he­gyes, masnis, zoknija narancsszínű. Ki­rályok, királynők, udvaroncok toalett­je. Múlt századi fürdőszoba — káddal, vízmelegítő dézsával, szemérmesen elő­forduló hálósapkás leánnyal. Uszályos szoknyák, csipkés blúzok, kis, kerek kalapok — a hölgyek a múlt század végi utcán, a fiáker után sietnek. Alkal­mi, estélyi ruhák — a századforduló­ról, akár ma is viselhetnénk a csipkeuj­jas, földig érő selyemruhát. Strandjele­net — térdig érő, nyakig gombolt für­dődresszek, a pocakos úr is igen illedel­mesen hosszú szárú, mellét takaró für­dőruhát visel. A gyűjtemény tulajdonosa sok pénz­zel és türelemmel szedte össze a Shake­speare korától napjainkig viselt öltözé­keket. Divattörténeti múzeuma világ­hírű. Benne a bábukon nemcsak a ru­ha, kabát, hanem valamennyi kellék az adott kort idézi. A frizurát, a kalapot, az ékszert, a kesztyűt, a táskát, a gom­bokat, a cipőt, a harisnyát nagy gond­dal és hozzáértéssel gyűjtötték össze. Egész terem idézi a viktoriánus kor di­vatját. Külön vitrin mutatja be a fűzők vagy a harisnyák változásait. Aztán a cipők divatja! Magas sarkú, keskeny orrú, bokáig érő, fűzős lábbelik, kecse­sek, pántosak, vastag sarkúak, színe­sek. S ruhából is mennyi! A legtöbb, per­sze, a női viselet. Rövid, hosszú, uszá­lyos, keskeny derekú, kacéran dekol- tált, állig gombolt, szőrmés, tollas, csipkés, hímzett, raffolt, sima vagy lok- nis, krinolinszoknyás, oroszos, törö- kös, nőies, férfias. A vitrinekben ülnek, állnak, sétapál­cára támaszkodnak, családi sétára in­dulnak, ernyő alá bújnak a bábuk. Minden év divatja szerint legalább egy baba. Az 1881 -es évszámmal jelölt hölgy például hosszú uszályos, csipké­vel szegett ruhát visel, masnis man­dzsettával, hímzett gallérral. Az 1882- es modell pici állógalléros kabátkája a szoros fűzőt követve erősen svájfolt. Az uszály eltűnt, illetve hátul magasra fogottan, raffoltan jelenik meg. 1910 után rövidül a szoknya. 1916-ban már féllábszárig ér. A gazdagon húzott szoknya az eltűnt krinolint idézi. Az 1921-es modell egyenes kosztümje de­rékra kötött övvel, szőrmegallérral, ké­zelővel — a divatvonalak gyors válto­zásáról beszél. És az utolsó évtizedek hol komikus­nak, hol nagyon divatosnak tűnő ru­hái. Aztán már nem is csodálkozunk, hogy az angliai utcákon, ahol nemrég a minit kitalálták, már csak a földig érő szoknyás fiatal lányokat lehet látni. K. M. • Az 1885-ös, az 1899-es, az 1916-os és az 1929-es női divat — a bath-i múzeum katalógusából. Életkor és memória

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom