Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-15 / 63. szám

\ftfY Éljen március 15-e, nemzeti ünnepünk! PETŐFI SÁNDOR: 184$ Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, Te a népek hajnalcsillaga!... Megvirradt, fölébredett a föld, fut A hajnaltól a nagy éjszaka. Piros arccal Jött e hajnal, Piros arca vad sugára Komor fényt vet a világra: E pirulás: vér, harag és szégyen A fölébredt nemzetek szemében. Szégyeneljük szolgaságunk éjét, Zsarnokok, rátok száll haragunk, S a reggeli imádság fejében Istenünknek vérrel áldozunk. Álmainkban Alattomban Megcsapolták szíveinket, Hogy kioltsák életünket, De maradt még a népeknek vére Annyi, ami fölkiált az égre. Áll a tenger nagy elbámultában, Áll a tenger és a föld mozog, Emelkednek a száraz hullámok, Emelkednek rémes torlaszok. Reng a gálya... Vitorlája Iszaposán összetépve A kormányos szíve képe, Aki eszét vesztve áll magában Beburkolva rongyos bíborában. Csatatér a nagyvilág. Ahány kéz, Annyi fegyver, annyi katona. Mik ezek itt lábaim alatt?... hah, Eltépett lánc s eltört korona. Tűzbe véle !... No de mégse, Régiségek közé zárjuk, De nevüket írjuk rájuk, Különben majd a későn-születtek Nem tudnák, hogy ezek mik lehettek. Nagy idők. Beteljesült az írás Jósolatja: egy nyáj, egy akol. Egy vallás van a földön: szabadság! Aki mást vall, rettentőn lakói. Régi szentek Mind elestek, Föld ült szobraik kövébül Üj dicső szentegyház épül, A kék eget vesszük boltozatnak, S oltárlámpa lészen benne a nap! PETŐFI NEPE ÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évi., 63. sz. Ára; 6,80 Ft 1991. március 15., péntek _________________________________________________________________________________ ... —_ A diákok elérték, amit az ellenzék nem tudott Szerbín a tüntetések után A diáktüntetésekkel a fiatalok elérték azt, amit 45 éve nem tudott senki kivívni, engedményre kény­szerítették a kormányt, s ök voltak a legkomolyabb partnerei a kor­mányzatnak, amely eddig szóba sem állt az ellenzékkel—mondotta Zoran Djindjics professzor, a Szerb Demokrata Párt végrehajtó bizott­ságának elnöke csütörtökön, a T an- jugnak adott nyilatkozatában. Belgrádban megkezdődött az oktatás a középiskolákban, s befe­jeződött az egyetemi bojkott is. Üjvidéken jelenleg tárgyalnak a diákok az egyetemi vezetőkkel. A fiatalok követelésére benyújtotta lemondását a Dnevnik című szerb nyelvű napilap két vezetője, Mio- drag Karadzsics vezérigazgató és Milos Ignyatovics főszerkesztő. Az újvidéki tartományi kormány pedig elfogadta az RTV vezetőinek le­mondását, amelyet szintén a fiata­lok kényszerítettek ki. Branko Balj, az RTV vezérigazgatója, valamint a rádió és a televízió több más veze­tője már szerdán benyújtotta le­mondását. A vajdasági sajtóval kapcsolatos hír az, hogy kinevezték a Hét nap című szabadkai hetilap főszerkesztőjévé Csordás Mihályt, az újság tekintélyes publicistáját, aki élvezi a szerkesztőség bizalmát. SZABAD GYÖRGY Sajtó­napi sajtótájékoztatója A magyar sajtó napjára tekintettel ünnepélyes kül­sőségek között, baráti be­szélgetéssel egybekötve tar­totta meg szokásos heti saj­tótájékoztatóját csütörtö­kön Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke a Parla­ment delegációs termében. Mivel a következő heti par­lamenti programot ismerte­tő sajtótájékoztatókat álta­lában péntekenként, a ház- bizottság ülése után rende­zik, ezúttal csak az esemé­nyek várható körvonalairól tájékozódhattak az újság­írók. Eszerint azonban való­színű, hogy a parlamenti bi­zottságok „visszaadják” azt az egy napot, amelyet ezen a héten kaptak a plenáris ülés­től, s így a Tisztelt Ház szer­dán is — legalább fél napig — tanácskozik. A várható program sze­rint a képviselők több tör­vényjavaslat részletes vitáját befejezik,^ s határozatokat hoznak. így például valószí­nűleg megszületik a fővárosi és a fővárosi kerületi önkor­mányzatokról szóló tör­vény, miként az állami nép­egészségügyi és tisztiorvosi szolgálattal foglalkozó is. Folytatódik a társadalmi szervezetek idei költségveté­(Folytatás a 2. oldalon) Népi ülnököket választott a megyei közgyűlés KOTORÓ MIKLÓS LETT A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE Ünnepi megemlékezéssel kezdődött tegnap Kecskemé­ten, a megyeháza tanácster­mében Bács-Kiskun Me­gye Közgyűlésének ülése. A Nemzeti dal és a Szózat elhangzása után dr. Balogh László, a közgyűlés alelnöke beszédében 1848. március 15. jelentőségét méltatva közölte: a forradalom egyszerre tudott nemzeti és európai lenni. A zászlaja alatt harcoló em­berek, akik megpróbálták sa­ját sorsukat végre maguk irá­nyítani, bármerről is jöttek, cselekedeteiket a haza iránti felelősség hatotta át, s életü­ket is ezen tetteik alapján ítéli meg az utókor. Ma hasonló a helyzet Magyarországon, az itt zajló csendes forradalom­ban ugyancsak a tetteknek, a nemzet sorsáért, jövőjéért ér­zett felelősségnek kell főszere­pet kapni. Az ünnepi szavak után Kő­törő Miklós, a megyei köz­gyűlés elnöke terjesztette elő a bírósági népi ülnökök meg­választására vonatkozó írá­sos anyagot. Amint az a szó­beli indoklásból kiderült, az 1985-ben megválasztott népi ülnökök meghosszabbított megbízatása is lejár 1991. március 31-én. így azért, hogy a bíróságok egyáltalán dol­gozni tudjanak, a köztársasá­gi elnök elrendelte a népi ül­nökök választását 1991. feb­ruár 26. és március 17. közti időben. A megyei közgyűlésnek a megyei bíróságra 24, a megyei munkaügyi bíróság­ra 49, a munkaügyi bíró­ság bajai tagozatára 20, a fiatalkorúak ügyében eljáró bíróságra 5 népi ülnököt kellett megválasztani. Mi­után már a jelölés is meg­lehetős nehézségeket oko­zott, több helyen nem si­került megválasztani a szükséges számú népi ülnö­köt. A megyei közgyűlés is csak úgy tudta biztosítani az előírt létszámot, hogy a megyei munkaügyi bírósá­gon is vállalt feladatot a Kecskeméti Városi Bíróság­hoz megválasztott népi ül­(Folytatás a 2. oldalon) Munkavállalók KISZOLGÁITATOTT HELYZEl BEN I SZABADSZÁLLÁSON még élnek TÁVOLI PETŐFI-ROKONOK 5. oldal 3. oldal 4. oldal Nemzeti zászlónk története A SZABADSÁGHARC humora 4. OLD AL GÖNCZ ÁRPÁD: Legyen a nemzeti egység szimbóluma Hosszú idő után foglalta el ez a nap nemzeti ünnepeink sorában a megillető helyét; tegyünk meg min­dent annak érdekében, hogy márci­us 15-e ezentúl mindig az egész ma­gyarság közös ünnepe legyen, szim­bóluma a nemzeti egységnek, a kö­zös cselekvésnek — hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök az ünnep előestjén, csütörtökön, Veszprémben megtartott megemlé­kezésen, amelyre zsúfolásig megtelt az egyetem aulája. Teremtsenek a piros betűs napok alkalmat arra — folytatta —, hogy közösen eltöprengjünk a múlton, a jelenen és a jövőn, számba vegyük: mi az, amit az örökségből tanulság­ként le kell vonnunk és őszintén beszéljünk tennivalóinkról. A meg­emlékezés ünnepi szónoka rámuta­tott, hogy ma, amikor hasonló for­radalmi időket élünk, tudnunk kell, hogy a demokrácia csak akkor le­het teljes, ha az egész ország azono­sul a demokrácia gondolatával. Nemcsak elfogadják, hanem min­denütt, a városokban és a falvak­ban is tevékenyen részt vesznek an­nak megvalósításában és gyakorlá­sában. A köztársasági elnök han­goztatta: republikánus gondolko­dásával azért küzd, hogy minden magyar legyen olyan polgára e ha­zának, aki tisztában van jogával és kötelezettségével. Ez lehet egyik ta­nítása számunkra 1848 forradalmá­nak is. Az akkori ifjaknak nem si­került megvalósítani álmaikat, ho­lott sokan vállalták közülük a fris­sen kivívott szabadság védelmét, a fogságot, mártíromságot. Most bíz­hatunk abban, hogy forradalmunk nem kíván ilyen áldozatokat, de fel­adataink legalább ennyire embert próbálóak. A mai ifjúságnak a XXI. században kell gondolkodnia, és olyat alkotni, ami megfelel az akkori követelményeknek is. A márciusi ifjak optimizmussal te­kintettek a jövőbe, hittek abban, amit cselekedtek. Ilyen hittel, aka­rattal kell nekünk is a jövőbe tekin- .tuUnk. L Csöndes meg­emlékezést terveznek az erdélyi magyarok A romániai magyarság visz- szafogottan, higgadtan, a helyi körülmények messzemenő fi­gyelembevételével készül meg­emlékezni március 15-éről. Készülődik azonban a Vatra Romanesca is. A Szatmárné­metiből Bukarestbe érkező hí­rek szerint országos értekezle­tet hirdetett meg a nacionalista szövetség Szatmár megyei szer­vezete a Szamos-parti városba, március 15-ére. Felhívása sze­rint az összejövetelen a győzel­met ünnepelnék meg, azt, hogy kiragadták a „hatalmat a szél­sőséges magyarok kezéből”. Az Avas-hegység román falvai­nak lakossága ugyanakkor csürtörtökön gépelt meghivót kapott. A meghívókón csak annyi áll, hogy pénteken mind­annyian menjenek Szatmárné­metibe. Nagyváradon, az RMDSZ szervezésében, a város kultúr- házában emlékmüsort tarta­nak. A Ceaucescu-rendszer alatt eltávolított Petőfi-szobor helyére új kerül, de ennek fel­avatását szombatra halasztot­ták. Székelyföldön koszorúzás­sal, istentisztelettel, emlékmű- sorral emlékeznek meg március 15-éről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom