Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

1991. február 28. • PETŐFI NÉPE • 3 MEGKÉRDEZTÜK ANDRÁSFALVY BERTALANT BEKERÜL-E KATONA JÓZSEF AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANKÖNYVEKBE? A Katona József Emlékbi­zottság kecskeméti alakuló ülé­sén szerettem volna interjút kér­ni a művelődési minisztertől, a bizottság elnökétől. Hiába vár­tuk Andrásfalvy Bertalant. He­tek múltán a sokféle gonddal küszködő minisztériumban be­szélgettünk nemzeti hagyomá­nyainkról, a honismeretről, a drámaíró időszerűségéről. Őszintén sajnáltam, hogy más, halaszthatatlan kötelezettség miatt nem mehettem. Kétséges, hogy tudtam volna valami okosat mondani, nagyobb feladatokat vál­lalni. A minisztérium jelenlétével az ügy fontosságát szerettem volna bi­zonyítani! Elsősorban az irodalom- történészeknek, a kutatóknak, a színházi embereknek lesz ott dolga. Elgyengült a társadalom? — Mintha elszürkítené nemzeti értékeinket a sok gond, az országot lezüllesztő nicscvo. Kiket érdekel ma Katona? A programkidolgozó össze­jövetelre meghívottak többsége még csak meg sem indokolta távolmara­dását. Ha nem tudunk változtatni a kulturális értékeket lebecsülő közéleti, szellemi állapotokon, akkor a Katona-emlékmű-ünnep- ségek is belefulladhatnak a kö­zönybe. — Az osztrákok most ünnepük Katona József kortársának, a Bánk bán-témát is feldolgozó Grillparzer- nek kétszázadik születési évforduló­ját. De hogyan! „A költő és az észember” több-több műve is látha­tó, hallható a bécsi színházakban. Nálunk eddig semmi hír a Bánk bán, vagy Katona más drámájának felújí­tásáról. — Ez is a társadalom összetartó erejének a köznapi nemtörődöm­ségben, türelmetlenségekben is megnyilvánuló gyengeségét mutat­ja. Érzékelhető a politikában és szá­mos újság olvasása közben. — Ide juttattak bennünket az ér­telmes munka és az igazság szolgála­tának örömétől milliókat megfosztó elmúlt évtizedek. Mit tehet a minisz­térium, a közoktatás, a közművelő­dés a nemzeti érzés erősítéséért? Zsolnai József, a törökbálinti tan terve jó példa arra, hogy miként közvetíthető a nemzeti önismeret, a nemzettudat. Semmire sem me­gyünk a „szeresd a hazát” jelsza­vakkal. Az ismeret és az érzelem elválaszthatatlanságának a fölisme­rése a legfontosabb. Nélkülözhetetlen a helyismeret? — Mondana erre egy példát? Kicsit szélsőségest, felre is ma­gyarázhatok de a lényeget kifeje­zőt. Nem azért szeretem édesapá­mat, mert ő a világ legkiválóbb em­bere, hanem azért szeretem, mert is­merem. A hazafiasság ezért elsősor­ban az ismereteknek — az érzelmi élmények is ismeretek — az eredmé­nye. Európa-szerte a népismeret ezekben az évtizedekben vonult be az iskolai tankönyvekbe. Azért kell a magunk értékeit megismerni és összehasonlítani másokéval, hogy azokat is megbecsüljük. A sajátosan a mienket kicsiszolva kell felmutatni az egész emberiség javára. — Gyönyörű célok, elvek, csak­hogy ma olyan fiatalok kerülnek ki az általános iskolákból, a szakmun­kásképzők többségéből, akik a tan­könyvekben egy szót sem olvasnak Katona Józsefről, Berzsenyi Dániel­ről. Sajnálatos, ha így van. A Bánk bán a nemzeti alapművelt­ség része. A készülő követelmény­szintek szerint feltétlenül tudni kell róla bizonyos életkorban. Az isko­lák döntik el, hogy miként tanítsák, mivel foglalkozzon a kötelező alap­ismereteken kívül. — A kecskeméti diákoknak töb­bet illik tudni a Bánk bán szerzőjé­ről, a kiskunfélegyháziaknak Mórá­ról, a hódmezővásárhelyieknek Né­meth Lászlóról, a bajaiaknak a halá­szatról, a győrieknek a gépjármű- gyártásról? Az önkormányzatok növekvő döntési jogköre pontosabb helyis­meretet kíván. Egy nemzet igazi történelme megismerhetetlen az Miniszter az igaz haza fiságról egyes települések, tájak történeté­nek ismerete nélkül. Ha valaki pél­dául a korabeli fővárosi újságokból vagy jelentésekből írná meg a ter­melőszövetkezetek kialakulását, akarva-akaratlanul elhallgatná a gazdákat megnyomorító erőszakot, óriási értékek elherdálását. Hazai? Külföldi? — Óvakodnék a helyi érdekek ki­zárólagosságától, a provincializmus­tól. — Kétségtelen, hogy a provinciá­lis szó lebecsülést, lekicsinylést is tartalmaz. A modern történelemtu­domány azonban semmiképpen sem nélkülözheti konkrét folyama­tok konkrét megfigyelését. Nyil­vánvalóan károkat okoz mindenfé­le egyoldalúság, egyszempontúság, de — ismétlem — a nemzeti önis­meretet és a helyismeretet a családi nevelés alapozza meg. vagy kellene megalapoznia. így válik nyilvánva­lóvá például, hogy a felhalmozott tudás a termelés fontos tényezője. — Korábbi kutatásaiból szívesen hallanánk cgv bizonyító példát. — A mezőgazdasági művelésre kevéssé alkalmas földek miatt a me- cseknádasdiak a környező erdők­ből szerzett fából készült hordók és a közeli bányából kitermelt, megfa­ragott kövek értékesítéséből éltek valamikor. Kiderült, hogy a szlavó­niai tölgy tartósabb a leromlott me­cseki száraz csernél, a könnyen málló baranyai homokkőnél job­ban bevált a svédországi díszkő. A továbbiakban külföldről szerez­ték be a bognárkodáshoz, a kőfara­gáshoz szükséges nyersanyagot. A falu fennmaradását, az utódok megélhetését már nem a helyben fellelhető fa és kő alapozta meg, hanem a tudás, az ennél is több tapasztalat, erkölcsi magatartás, a munkából adódó öröm. — A kultúra tehát válasz egy-egy kor, cgy-cgy élethelyzet kihívására? — Valóban. Egy adott hely, a történeti, földrajzi körülmények ki­hívására a legjobb válasz. Azért alakult ki annyi kultúra, annyi más­ság a világon, mert mindegyik a lehető legtökéletesebben meg akart felelni azoknak a kihívásoknak, amikben született. A nemzeti ha­gyomány, a nemzeti kultúra révén tudható, hogy mi az adott időben, | (Straszer András felvételei) az adott közösségnek a legmegfele­lőbb. Időszerű-e Bánk bán? — Magam is bosszankodtam, hogy a hitoktatásról, a sportról el­hangzott nyilatkozatait sokan rossz­indulatúan félremagyarázzák, szá­mosán félreértették. Meg kell kér­deznem, mi a véleménye a másutt keletkezett ismeretek, értékek, ta­pasztalatok honosításáról. Ez is egy kihívás. Más megol­dásnak a kihívása. Meg kell vizsgál­ni, hogy itt megfelelnek-e, alkal- mazhatók-e. Hiába jó a fókabőr bunda, ha nincs fókánk, de esetleg a szabása átvehető. Ugyanígy va­gyunk az eszmékkel, a társadalmi szokásokkal is. — Az a jó hazafi, akiben erős a nemzeti érzés? — A nemzeti érzésnek van egy akarati, tudati része. Akkor vagyok jó hazafi, ha tudom, hogy mi a kö­zös érdek, ami a többieknek is jó. Nálunk sajnálatosan általános az önzés. Ezért a hazafiságot nem is annyira nemzeti érzésnek hívnám, hanem mások, a család, a település, az ország iránti cselekvő felelősség­nek. — Megköszönve az interjút, bú­csúzásként arra szeretnék választ kapni, hogy Andrásfalvy Bertalan miniszter szerint időszerű-e, közön- ségvonzó-e a Bánk bán? — Csak akkor hat a korunkra már kicsit nehézkes nyelvezetű drá­ma, ha fel tudjuk kelteni az annak idején a Katona Józsefet a dráma megírására ösztönző érzéseket, ér­zelmekét, ha fel tudjuk ébreszteni az őt átható nemzeti felelősségtuda­tot. Éppen ezért Katona József je­lentőségének megértéséhez sokat tehetne a sajtó. Tud-e, akar-e helyet szorítani az olcsó szenzációk, a se- kélyes szex mellett az értékekre fi­gyeltető, az értékekkel vonzó cik­keknek. A Katona-emlékünnepsé- gek színvonala részben tükrözi ha mindenki jól teszi a dolgát —, akkor kedvezően formálhatja a nemzeti köztudatot. Heltai Nándor Szerkezeti változtatások várhatóak az iskola- rendszerben Készülőben az új oktatási törvény Elkészült az oktatási törvény szakmai tervezete. A kidolgozott koncepció, mint Spengler György- né, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatási főosz­tályvezetője az MTI munkatársá­nak elmondta, még nem törvényi szöveg, csupán lehetőségeket és el­képzeléseket vázol fel: milyen irányba haladjon a közoktatás a rendszerváltást követően. A terve­zetet ezekben a hetekben pedagó­gusközösségek, több szakmai fó­rum, politikai pártok, társadalmi szervezetek, önkormányzati szö­vetségek vitatják meg. Bár a törvénytervezetet a Tisz­telt Ház várhatóan csak novem­berben tárgyalja, annyi már bizo­nyos: jelentős változtatások lesz­nek az iskolarendszerben. Az el­képzelések szerint változik a tartal­mi szabályozás módja: a tanulók többféle tantervi program és tan­könyv alapján tanulhatnak, de bi­zonyos ciklusonként egységesen meghatározott követelményeknek is meg kell felelniük. Javasolja a készülő tervezet azt is, hogy a je­lenlegi 8 plusz 4 osztályos iskolafelépítés mellett legyenek más változatok, következésképpen a jelenleginél sokkal rugalmasabb és változatosabb iskolarendszer alakuljon ki. A közoktatási törvény azonban — hangsúlyozták a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban — nem orvosolhatja az oktatási in­tézmények fenntartásával, működ­tetésével kapcsolatos összes gon­dokat. Az ugyancsak készülőben lévő államháztartási törvény fejez­heti ki, hogy az állam alanyi jogon kívánja-e biztosítani polgárainak a tanulás feltételeit. A minisztérium álláspontját is­mertetve hozzátette: ebben a ne­héz, átmeneti időszakban, amikor egyrészt az önkormányzatok fel­adatrendszere, másrészt a finanszí­rozás forrásai bizonytalanok — semmi esetre sem szabad a problé­mákat pedagógusok elbocsátásá­val, tanári állások megszüntetésé­vel és más — az oktatás színvona­lának lerontásával járó szervezés­sel áthidalni. Az önhibájukon kí­vül nehéz helyzetbe jutott önkor­mányzatok éljenek a költségvetési törvény adta lehetőséggel, mely szerint — elkülönített állami támo­gatásból — segítséget kaphatnak feladataik megvalósításához. Március 1-jétői az áremelés mellett járatleállítás Változások a megyeszékhely tömegközlekedésében Régóta téma Kecskemét he­lyi tömegközlekedésének vitel- díjemelése, s ezzel párhuzamo­san az autóbuszjáratok számá­nak csökkentése. Néhány nap múlva ezek reális tényként vo­nulnak be az életünkbe, ezért szükségesnek tartottuk olvasó­ink előzetes, pontos tájékozta­tását a bekövetkező változások­ról. Felkerestük Somodi Bélát, a Kunság Volán személyforgalmi üzemvezetőjét, s arra kértük, válaszoljon kérdéseinkre: — Azt már mindenki tudja, hogy a vonaljegy ára 14 forint lesz, s azt is, hogy megdrágulnak a bérletek. Technikailag hogyan oldják ezt meg, pontosan meny­nyibe kerülnek a bérletek? Március 1-jén üzemkez­dettől már csak felülbélyegzett, 14 forintos vonaljegyek hasz­nálhatók fel utazásra. Az uta­zóközönség birtokában lévő, utazásra még fel nem használt 8 forint értékű helyi járati vo­naljegyeket május 31 -éig az elő­vételi pénztáraink visszavált­ják. Az egyvonalas havi bérlet­jegy 350 (második félhavi 230), az összvonalas bérletjegy 460 (második félhavi 300), a tanuló-, nyugdíjas-bérletjegy pedig 115 forintba kerül. Az arcképes iga­zolványhoz nem kötött összvo­nalas havi bérletjegy ára 1380 forint. A negyedéves bérletje­gyek ára változatlanul az adott bérletjegyfajtára érvényes ár háromszorosa. A bérletjegye­ken az új árat — a vonaljegyhez hasonlóan — bélyegzéssel tün­tetjük fel. A februárra váltott havi, illetve második félhavi bérletjegyek március 5-én 24 óráig érvényesek. — Milyen autóbuszjáratok szűnnek meg, s ez milyen mér­tékben befolyásolja a munkába-, illetve a hazajutást? — Olyan járatokat állítunk le, amelyeket nem sokan vesz­nek igénybe, s nem befolyásol­ják jelentősen a munkába-, il­letve hazautazást. Különösen fontosnak tartjuk ezt a téli hó­napokban, amikor sokan ve­szik igénybe az autóbuszokat. Az 1 -es vonalán nem indítjuk a 4.37, a 4.52-es járatokat, helyet­te a Homokbányától befelé 5.13 órakor indul az autóbusz- járat. Megszűnik a 20.22, a 20.52, a 21.22, a 21.52, a 22.22 órakor induló járat. A 2-es vo­nalán nem közlekedik a 4.45, a 3-as vonalán az 5.00 órás, he­lyette az ABC-áruháztól 4.55 és 5.10 órakor indul befelé autó­busz. A 4-es és 5-ös vonalán nem közlekedik a 4.45-ös, a 6- os vonalán a 4.37, a 7-es vona­lán a 12.40 és a 21.40-kor indu­ló járat. A 8-as vonalán kima­rad a 4.45, a 18.45, a 19.15, a 19.45, a 20.15, a 20.45, a 21.15, a 21.45 és a 22.15 órakor induló autóbusz. A 9-es vonalán a 4.50- es, a 10-es vonalán a 4.45, a 11 -es vonalán a 4.45 órás au­tóbusz. A 12-es vonalán nem indul a 4.45 órás autóbusz, he­lyette a Köztemetőtől befelé 5 órakor indul az autóbusz. A 13-as vonalán nem indítjuk a 7.20 és a 15.20. a 14-es vonalán a 4.45-kor közlekedő járatokat. A 16-os vonalán megszűnik a 4.50- kor induló járat, helyette a Miklovicsfaluból befelé 5.10- kor indul az autóbusz. A 18-as vonalán nem közlekedik a 19.00, a 19.30, a 20.00, a 20.30, a 21.00, a 21.30, a 22.00 és a 22.20-kor induló autóbusz. A 20-as vonalán a 4.47, a 21-es vonalán a 19.00 és a 20.00-kor induló járat. A 38-as vonalán (a 8-as, 18-as számú járatok he­lyett) új járatok indulnak 18.45, 19.15, 19.45, 20.15, 20.45, 21.15, 21.45 és 22.15 órakor. A felsoroltak hétfőtől péntekig, munkanapokon érvényesek — Több észrevétel érkezett a környékbeli, a várostól 10-12 ki­lométerre lévő településen la­kóktól, hogy kivételeznek a helységek között. Melyik kör­nyékbeli községbe nem lehet el­jutni helyi autóbusz-vonaljegy- gyei? — A 14 forintos vonaljegy nem érvényes Méntelekre. Az egyvonalas bérlet nem jogosít utazásra Hetényegyházára, Miklóstelepre, a Kiskőrösi úti iskolához, Kadafalvára és Méntelekre, ide az összvonalas, illetve tanuló-nyugdíjas bérlet­tel lehet utazni. Kadafalva és Méntelek esetében a Kunság Volán bélyegzőjével ellátott bérletigazolványok jogosítanak kedvezményre, amelyet elővéte­li pénztárainknál — névsor alapján — adják ki a jogosul­taknak. Ezért végezetül arra ké­rem kedves utasainkat, hogy saját érdekükben keressék fel elővételi pénztárainkat. Gémes Gábor Megyei vagy regionális? A Bácskai Munkavállalók Érdekvédelmi Szerveze­teinek Szövetségétől hivatalos levelet kaptunk, amely­ben az 1991. február 20-ai számunkban „A Liga Bács- Kiskunban” címmel megjelent cikkhez fűz megjegy­zést Katymári László ügyvivő. Mint írja: „Szövetsé­günk nem ismeri el a Független Szakszervezetek De­mokratikus Ligája Megyei Tanácsának megalakulá­sát, az így létrehozott szervezetet kizárólag regionális központként fogadja el.” Ebben a februári cikkecskében arról adtunk hírt, 'hogy az említett megyei tanács megalakult, méghozzá elsőként az országban. Tudomásom szerint a bajaiak is részt vettek ezen az ülésen, de talán nem volt alkal­muk ott kifejteni fenti véleményüket. Mint egyszerű, „mezei” szakszervezeti tag (ráadá­sul egy „hagyományos” szakszervezeté) arról ábrán­dozom, hogy egyszer, végre, a különböző nevet viselő, különböző ágazatokban, szinteken, régiókban, köz­pontokban vagy bármiben működő, de egyaránt a munkások és alkalmazottak tömegeinek érdekvédel­mét felvállaló szervezetek összefogásáról, együttes fel­lépéséről és közös sikereiről írhatok tudósítást. Végre nem arról, hogy mit nem szeretnek, mit nem ismernek el xvagy mit kifogásolnak egymásban. Éppen ezért remélem, hogy a Bácskai Szövetség és a Liga regioná- lis-rrtegyei (vagy megyei-regionális) tanácsa e kis presztízsvita ellenére is szót ért majd egymással — bajai, kecskeméti, kiskunhalasi és összes, ebben a megyében élő tagjaik érdekében. — magyar — A kormány ma tárgyalja a stabilizációs program kérdéseit A kormány csütörtöki ülésén megvitatja, többek között, a Pénzügyminisztérium szakértői által elkészített négyéves gazda­sági program tervezetét, amelynek legfőbb célja a stabilitás és a konvertibilitás megteremtése. A program szakértői munka során, alig két hónap alatt készült el. s alapvetően a piacgazdaság gyors megteremtését, a gazdasági visszaesés megállítását, és egy mérsé­kelt — elsősorban az export bővülésétől függő — növekedést irányoz elő. A testület foglalkozik a Nemzetközi Valutaalap 9. kvótaemelé­sével és a pénzintézet alapokmányának módosításával kapcsola­tos előterjesztéssel is. A kvótaemelés Magyarország számára rész­ben azt jelenti, hogy növelni kell az ország hozzájárulását az IMF alaptőkéjéhez. Ám az igazi jelentősége hazánk számára abban rejlik, hogy amennyiben megemelkednek a tagországok kvótái, úgy Magyarország az IMF-től több hitelt remélhet. A kormány foglalkozik a kötelező gépjármű-felelősségi bizto­sítással is. Fbben a kérdésben ugyanis április 1-jéig mindenkép­pen dönteni kell, mégpedig úgy, hogy ezt követően a költségvetés már semmiképpen sem kíván szerepet vállalni a kialakított rend­szer finanszírozásában. Két változaton vitatkoznak a szakembe­rek: a szerződéses rendszer kialakításán, vagyis hogy minden autós külön-külön köt biztosítást, vagy az eddig alkalmazott megoldás továbbvitelén, a benzin árába építve be a biztosítási díjat. Ez utóbbi természetesen a benzin árának jelentős emelését eredményezné. Szó lesz az ülésen a vasúti közlekedés helyzetéről is. Régóta vitatott kérdés, vajon hogyan történjen a vasúthálózat korszerű­sítése, milyen forrásból biztosítsák az anyagi eszközöket a pályák felújításához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom